Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-02 / 18. szám

8. OLDAL SZABAD SAJTÓ 1963 MÁJUS 2 A grófi kastély titka Regény (folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND örömmel tudatom, hogy a jövő héten hajóra ülök és néhány hétre hazautazom látogatásukra. Eleonórá­nak is válaszolok szívélyes levelére, ami végtelen örö­met okozott nekem. Szép terveim vannak és ha kedves szüléimét rá­bírhatnám a hosszú tengeri útra, úgy örömem, bol­dogságom teljes volna! Majd megbeszéljük. A vi­szontlátás boldogságos reményében szívvel, szeretet­tel üdvözli magukat szerető, hü fiuk Imre” János bátyánk örömtől s meglepetéstől vegyes ér­zéssel olvasta fennhangon a levelet. Hitestársa sem birta teljesen megérteni fia leve­lét: — Hát apjuk, ha má végre valahára meggyün a gyerek, akkor minek menne megest csak vissza? — Úgy írja, — felelte az öreg — hogy velemen­­nénk mink is Amerikába. —Mi a csudának, öregségünkre ?! — Hát mer azt akarná, hogy együtt legyünk, odakünn letelepednénk! — Nagy ut az nekünk, de meg tán nem is bírnánk azt a fene hosszú utazást. — Más is bírja, mi is kibírnánk . . . — De meg hamarosan amúgy se mehetnénk . . . Amig, nem tudjuk, hogyan leszünk az urasággal. — Avval csak vónánk majd valahogyan, merhát megmondta, hogy, amikor rászánjuk magunkat, ak­korra szívesen megvenné a házat a földdel együtt. — Majd meghalljuk, miket mond Imre . . . — Az hát, anyjuk! — Nem igen szeretnék má másutt meghalni se, merhát nagyon ideszoktunk má! — Igaz, igaz, de ott is csak megszoknánk idővel... — Vagy ki tudja? — Hát majd megtudjuk hogyan leszünk no! Ha Imre jobbnak látja úgy, akkor hagy legyék a szive szándéka szerint... —* Ha nagyon akarná, úgy isten pek,i apjuk!. —r. Magam is-úgy gondolom ... •V.;.Syhalfeattak* ide:>csak; addjg, emjg, szpb&,hoztqlf:,a dolgot. Sehogyan. ,?em<, bírtak elhatározásra jutpi,,. Szárplálgatták a ..napokat; -és-.ypták/j pzt aMpapot, amikoprmajd.Inukéi fiukat, végre; viszontláthatják,.! ÉS;áz az i<Jő közeledett... , Hajnalné ez időtől fogva .minden dgyekozetét lat­ba vetette^, hogy, Cilikét mihaniarabb; férjhez adiai., E terve keresztül viteti,ében segítségére* vpl-t,.# .közeli vá­rosban. tervbevett; megyei bál, ainelyet. a, .rákövetker ző héten, tartottak , ,, Ezen a bálon ismerkedett meg .Güka I^rdos Je­nővel, ,egy ottani jómódú kereskedővel. Cilka vele táncolt a legtöbbet, mert jó táncos és csinos if ju volt. És az ifjú halálosan beleszeretett a lányba. Néhány nappal a bál után Jenő váratlanul be­állított Hajnalékhoz. S attól kezdve mindennapos vendég lett a háznál. Cilka szivében lassan elhalvá­nyult Dénes képe, s helyébe Jenőé költözött. Egy nap aztán Jenő — hosszas habozás után — erőt vett ma­gán és megkérte Cilka kezét. — Igazán szeret? — kérdezte Cilka, mire Erdős hévvel válaszolta: ■— Szivemből — nagyon Megölelték, megcsókolták egymást. Ezzel megpe­csételték jövőjüket, boldogságukat. Ugyanebben az időben Verebély Peti Telekessel Kairóból éjnek idején szerencsésen elmenekült. Bu­dapesten elváltak egymástól, mert Peti visszavágyott oda, ahol a haldokló Mara bucsucsókját ajkára le­helte. Felkereste Mara sírját majd gróf Borovszky kastélyába sietett. A vajda nem sokat kertéit. El­mondta a grófnak, hogy fia eljegyezte a grófkis­asszonyt. A gróf — meglepetésszerűen tudomásul vette a tényt, csak azt kérte, hogy Eleonora mielőbb láto­gassa meg anyját, mert felesége hosszú ideje betege annak, hogy lányát, olyan hosszú idő nem láthatta. — Ez az óhaja könnyen teljesülhet a méltóságos asszonynak — válaszolt a vajda. Ekkor lépett be gróf Borovszkyné; amint Petit megpillantotta ijedt sikollyal a szivéhez kapott és a padlóra hanyatlott. A gróf ijedten futott nejéhez. — Vizet ,ecetet —kiáltotta, mire a cselédség a terembe rohant. Peti a hirtelen támadt zűrzavart fel­használva, észrevétlenül kiosont a teremből. Milyen szerepet játszik a pénz a házasságban? — Sokat idegeskedik pénz­kérdések miatt ? Gyakran veszekszik házastársával pénz rriiatt? Melyikük gazdái kodik jobban á pénzzel? Hi­básnak érzi magát, amiért fe­leslegesen ad ki pénzt ? Ilyen és ehhez hasonló kér­déseket tett fel egy amerikai magazin ötszáz amerikai és kanadai polgárnak — férjnek és feleségnek. A kérdőivekre adott válaszokból érdekes kép bontakozik ki. A megkérdezet tek többsége 35 éven alul volt háromnegyedrészük több hiint 12 éve házas. A körkér­dés alanyainak felé évenként 6-9000 dollár jövedelemmel rendelkezett. A feleségek egy harmada házon Ínyül is dolgo­zott. Äz első Összegezhető tény ez Volt: a megkérdezett há­­záspárdic hatván százaléka gyakran veszekedett' pénz­kérdések Miait. Voltak, akik ezt a szót “veszökedés’’ meg­kerülték, s azt állították,hogy ‘‘hosszas, néha hangos vi­táik völtak, pénzügyek miatt.’ Az egyik háziasszony ezt ir­ta: “amikor már nagyon fel­gyülemlett bennünk a gőz — kiengedtük s utána mindjárt jobban éreztük magunkat.” Ahol a pénzügyek terén Csönd és béke volt, — ott leg­több esetben a házaspárok külön-külön rendelkeztek jö­vedelmük,' vagy előre megha­tározott zsebpénzük felett. A megkérdezett családok több mint a felénél ez volt a helyzet. Luise Addis a new­­yorki Community Service Society I közgazdásza szerint' ez a módszer a sikeres házas* ságok egyik alapfeltétele. “A zok a férjek és feleségek akik a kölcsönös, bizalom alap­jaira építették házasságu­kat és nem kell egymásnak beszámolniok minden centről, sokkal rendezettebb, béké­sebb körülmények között él­nek, mint azok, akik között az anyagiak függő — és ez­által labilis helyzetet terem­tett.” A megkérdezett családok harminc százalékánál úgy a férj, mint a feleség számára sok góndot, izgalmat, problé­mát jelentett a pénz. De ahol csak az egyik fél csinált prob­lémát a pézkérdésből, az — a legtöbb esetben — a feleség volt. Ezekben az esetekben a­­zónban a pénzt az asszony ke­zelte, ő fizette a számlákat, igy hát érthető, hogy a ’férj — aki ezekből az ügyekből kivonta magát — a pénz te­kintetében tartózkodó maga tartást tanúsított, vedelme —- a középosztály tag Érdekes, hogy minél ma­gasabb egy-egy család jö­jairól és nem a dúsgazdagok­ról van szó — a pénz anná nagyobb problémát jelent Égy wisconsini bank ügyve zető igazgatója irta: “Miné Kókay Arabellát a fegyházban nagy szerencse érte. A börtönigazgató Lucien Bonard beleszeretett és megkérte a kezét. A művésznő meghatottan hallga­tott. Bonard sürgette a választ: — Nos — nem felel? — Mit feleljek én a rabnő? — Megszabadítom. — ó, de mikor? — Két héten belül. Arabella boldogon adta beleegyezését — egy fel­tétellel. Ha rabtársnője Csiga Panni is szabadul. magasabbra emelkedik a csa­ládom életszínvonala, annál több probléma merül fel s in­nál nagyobb a veszély, arra, hogy ismét a szegénységbe sülyedünk vissza.” Kiderült, hogy főleg á nagyobb jőve delmü családok maradnak adósak a részletfizetéssel, ők kérnek a hitelezőktől halasz­tást, mig a szerényebb jöve­delműek pontosak a részletek törlesztésében: A családok, egyharmadában állandó a súrlódás az idős szü­lők és a fiatal házasok (a nős fiú, vagy férjes asszony köj Zött^A fiataipk főpanaszá az, hogy a szülőik folytonosan bí­rállak, őket es azt állitják, hogy erejükön felül költe­keznék; — ö’vasmiket vásá­rolnák, attiit nem étígédhet­­hek'ftVeg magükria’.'.’’ Árra" a kérdésié: .ha ,vá- Iásitár.i kellene, a kisebb jö­vedelmet nyújtó, de bjz|ps;Á! last és a. nagyobb jnyeíjelmet jelentő bizonytalan áíláíj kö­zött, melyiké't , választaná ? — a legtöbb házaspár igy vá­laszolt: inkább a kisebb jö­vedelmű, de biztos állást vá­lasztjuk. Dr. Miller közgaz­dász ehhez az állásfoglaláshoz a következő magyarázatot fűzte: ‘Az idők óriási válto­zásokat hoztak az emberek életében, A fiatalok hosszú időkre kötik le magukat, olyan holmikat, berendezése két vásárolnak, amelyeket évekig kell fizetniük. Ezért tehát elsősorban biztos ál­lásokra van szükségük ah­hoz, hogy jövőjüket megter­vezhessék. A ' múltban ez az életforma ismeretlen volt.” A kérdőívek összegezésé vei kapcsolatban kiadott ta­nulmány rámutatott arra hogy a javak hatalmas bősé­ge, a választék soha nem lá­tott nagysága sokakat köl­tekezésre ösztönöz. A nők — állítja a tanulmány — renge­teg felesleges és szükségte­len holmit vásárolnak. A nők húsz százaléka — állítja Mix’s. Addis — ruhafülkéjé­ben tucatszámra .őriz olyan ruhákat, amelyeket életé­ben csak egyszer vett . fel, vagy egyszer sem, mert rög­tön vásárlás után megbánta könnyelműen elhamarko­dott választását. A nők , mentségére szol­gál azonban'; az a tény, hogy a könnyelmű vásárlások egy része a bázról-házra járc ügynökök ihakacs és kitartó munkája következtében jön­nek létre. “Egy ügynök sike­resen rábeszélt bennünket ar­ra, hogy egy négyszáz dollái : értékű encyClopédiát vásá ■ roljunk — részletre — akkor amikor fiunk még csak tizhó ■ napos v60— mondta égj I asszony. Megkérdezték a házas ■ párokat: milyén anyagi be 1 fektetés^ yagy kiadás érintet te őkét a legérzékenyebben, amelyre — hosszú idő múltán- ma is emlékeznek. Negy­ven százalék a házvételt tar­totta a legemlékezetesebb a­­nyagi műveletnek, húsz szá­zalék más kiadást) autó, bú­tor, kelengye, stb.) őrzött meg emlékezetében; egy kisebbség a legsúlyosabb anyagi tehernek azt az össze­get tartotta, amelyet a házas­sági engedély beszerzésére fordított. Ez azt jelenti, hogy az emberek egy részében még az ilyen kérdések meg­válaszolásánál is jelentkezik a — humor Egy San Diego-i asszonyt viszont a legérzéke'i nyebben az a havi 125 dollá­ros kiadás érintette,' amelyet férje egyetemi továbbképzé­sére kellett fprditauia. A férjek >90 százalékának életbiztosítási» van, amelynek összege 10-25 ezer dollár kö­zött mozog. Meglepő; hogy a feleségek 70 százaléka is ren­delkezik életbiztositással. Mi'S. Addis .szerint ez az irány zat nagyon is érthető. 1‘Nent szabad elfelejtenünk — mon­dotta — hogy ha egy anya fiatalon meghal, a gyermekek hez gazdasszonyt kell fplvenni s ez évente 3 4000 dollárba kerül.” Figyelemreméltó az a meg­állapítás is, hogy a családok legnagyobb része már gyer­mekük megszületésekor gyűjt á későbbi neveltetési, egyetemi költségekre. A szülőknek több mint 80 szá­zaléka egyetemi végzettsé­get ki ván biztosítani gyer­mekeinek. ?. A családoknak több mint a fele előre meghatározott költ­ségvetés szerint él. Az utol­só kérdés'igy hangzott: “Meg bánta-e valamelyik kiadá­sát? Egy északdakotai há­romgyermekes apa erre a kérdésre igy válaszolt: “Min­dig megbánjuk azt, ha házon kívül étkezünk.” A férjek és feleségek 65 százaléka akkor érzett “bűntudatot” amikor uj ruhát vásárolt magának. Kommunista tüntetés PÄRIS — Egy összejöve­telen több mint hatezer em­ber kiáltozta a francia fővá­rosban: “Franco gyilkos! — A tüntetők egy spanyol kom­munista vezető, Julian Gri­­mau kivégzése ellen tiltakoz- i tak. A tüntető gyűlésen > résztvett a kivégzett kom ■ munista vezér özvegye is. Munkanélküliség • MEXICO CITY — Nuovec- Leon városának százezer la­­, kosa közül húszezer a munka.- nélküli. Ebben nincsenek ben­­r ne azok a farmerek akik ab ban a reményben mennek s határszéli városba, hogy alka- mi munkát kapnak az Egye­- sült Államokban. A Rákóczi Egyesület jubileuma Ünneppé avatta a William erősödött, de a komoly és ki-Penn Fraternális Egyesület első osztálya, a Rákóczi Egye­sület megalakulásának 75-ik évfordulóját múlt szombat este a Journey étteremben rendezett ünnepi banket és táncmulatság keretében. Kö­zel 700 főnyi közönség, hely­ből, vidékről, sőt New York, New Jersey és Pennsylvania államokból is, zsúfolásig meg­töltötte a tágas helyiséget, öregek és fiatalok a testvéri szeretet jegyében üdvözölték 1 egymást. Teljes siker koro- 1 názta az ünnepélyt, amely az 1 amerikai himnusszal kezdő- ] dött (énekelte az örökifjú i Kurmay Pál) és a magyar i himnusszal végződött, ame- 1 lyet a nagyközönség énekelt. 1 Nt. Dr. Böszörményi Istv- j ván mondotta az asztali imát, j amely után Abner W. Sibal, Connecticut állam kongrez­­szusi képviselője egy amer- ] kai zászlóval ajándékozta ^ meg az egyletet. ^ Varga Lajos, az országos j központ első alelnöke látta el { ötletesen az áldomásmester tisztjét. 1 Lehetetlen felsorolni a meg- 1 jelent számos ismert és ki- i váló vendéget. Legyen elég ( annak megemlítése, hogy az r Egyesület igazgatóinak leg­többje feleségével együtt vett részt az ünnepi banketten s e Clevelandból ott volt Dr. Ná- ( das Gyula igazgató nejével. r Macker Gyula, a William t Penn országos elnöke, tör- t ténelmi távlatból világított bele a Rákóczi Egylet szerény kezdeteibe és erőteljes fejlő- 1 désebe, mély a Verhovay Egy­lettel való összeolvadásba ] csúcsosodott ki és ezzel segi- * tett ‘megteremterii a William 1 Penn Fraternális Egyesülé- ' tét; Magyar-Amerika legna- * gyobb testyérsegitő biztositó j intézményét. Macker Gyula ’ ünnepi, beszédének főbb, pont­jai ezek voltak: 1 HetvéÁÖt évvel'ezelőtt, Í888 , április lö-én égy uj magyar , égy let alakult' meg Bridge- r porton. ■ j Ma, a munkanélküli segély, , kórházbiztositás, kompánia , nyugdíj és Social Security ko- J rában nem könnyű elképzelni , a 75 évvel ezelőtti állapoto- i kát, amikor mindezekből sem- , mi sem volt. Aminthogy az | árvaságot sem könnyű elkép- , zelni, amiben az akkori sze- ; gény bevándorolt munkás élt. | Segíts magadon! — ez lett a kényszerű jelszó. Tizennyolcán voltak a ma­gyarok, akik akkor egy napon összejöttek. A Hevesiek, Mol­nárok, Tóthok, Vargák, Kato­nák, Rózsák mellett ott ültek a Gyurcsákok, Macsankók, Kenyhercek és Bialkók. Mit mondanak ezek az ellentéte­sen hangzó nevek? Azt, hogy a magyar földnek egy olyan vidékéről jöttek, ahol a ma­gyarság a nemzetiségekkel összekeveredve él. Évszáza­dos együttes szenvedés em­lékei teszi őket barátokká és testvérekké. A 48-as szabad­ságharcban, és előbb a Rá­­kóczi-féle nemzeti felkelés idején a Bridgeporton egy­más mellett ülő emberek ősei éppen igy együtt voltak Kos­suth és Rákóczi zászlói alatt, a magyar nép szabadságáért harcolva. Abauj, Zemplén, Be­­reg, Ung, Máramaros várme­gyék szinmagyarjai és rutén­magyarjai adták Rákóczinak leghűségesebb katonáit. A Rákóczi névnél nagyob­bat és tiszteltebbet nem is­mertek azok a megyék. Ezért nem volt probléma, hogy mi legyen az uj egylet neve. Le­hetett volna-e megfelelőbb és ► népszerűbb nevet találni az ■ uj testületnek, mint Rákóczi . megszentelt nevét? így a Rákóczi név bevo­nult az amerikai magyarság i történetébe. 1 A Rákóczi Egylet nem in­­- dúlt üzleti vállalkozásnak és nem is lett azzá soha. Lassan tartó erők, amelyek mozgat­ták, változatlanul megmarad­tak. És a gyümölcs meg is érett. 50 esztendővel később az egy­letnek több mint két és pe­gyed millió dollár volt az ösz­­szegyüjtögetett vagyona, a tagok száma pedig 12,678 volt a felnőtt és 4,724 az if­júsági osztályban. Azonban az alapítók lassan kidőltek, uj nemzedékek fog­lalták el a régiek helyét és a testvérsegitő intézmények közötti verseny is mindig erő­sebbé vált. A munkamező megszükült, a tagszerzés ne­hezebbé vált. így aztán kiala­kult a meggyőződés, hogy a jövőt az erők egyesítésével lehet legsikeresebben mun­kálni. Az erős Rákóczi Segélyző Egylet egyesült az erős Ver­­hovay Egylettel. Az uj tes­tület majdnem 30 millió dol­láros vagyonnal és közel száz­ezres tagsággal, pia William Penn Fraternális Egyesület név alatt működik és a világ magyarságának kétségkívül egyik legfoPtosabb intézmé­nye. '• ■' De a Rákóczi név nem tűnt el az egyesüléssel az amerikai életből. Ott van és ott ma­rad lapjaink fején, egyesüle­tünk hagyományaiban, egész tagságunk emlékezetében. A Rákóczi név és hagyo­mány voltaképpen ott van a William Penn névben is. Wil­liam Penn, az ártgol állam­­férfiú és ;Rákóczi "Feröhc kb£ társak Voltak.1 William” Pénnt vállárös hité ‘miatt börtönöz­­ték be, Rákóczit a múgyaé nemzet szabädsäga&i vétett Hité1 miatti!Mindkettő ’'álhi­téért létt btijdosÓVá és szátirí­­íiztítté. William Ffeím Ameri­kába jött, ahol valóságos Rtfn* alapítóvá ‘í'ét't és* a VaRáSézh­­bädi»äg'! abóstóíává. ftálRÓezl Törökországba ' fn‘énfekÜlt, áhol működési- területe bem Vőlt és ott fejezte be életét, mint: megtört SZivü hontalan. A két nagy férfi keveset tu­dott egymásról, hiszen fél.vi­lág választotta el őket egy­mástól. Még kevésbbé sejtet­te bárki is, hogy ez a két név valamikor egy Amerikába szakadt magyar csoport zász­laján, nevében és szivében együtt lesz. A 75 esztendős évfordulón meleg téstvéfi kösznötésíttvk elsősoi'ban a Rákóczi 2ászló alatt felvonult tagtestvéreiP- ket illeti, azután pedig azokat, aki a William Penn zászló alatt jöttek a találkozóra. * Macker elnök nagy tetszés­sel fogadott ünnepi beszéde után még több, hasonlókép­pen hatásos emlékbeszéd hangzott el, majd Magyar La­jos és zenekara muzsikája mellett táncra perdült a fia­talság és a táncoskedvü öre­gebb generáció és a jubiláns ünnepség közönsége éjfélig kellemes hangulatban maradt együtt. HALÁLOZÁS MCKEESPORT — özv. Gergely Ahtalné sz. Kánya Róza, 59 év óta a város lakó­ja, április 21-én meghalt 79 éves korában. A Szatmás me­gyei Magasliget községből származott. DUQUESNE — Kocsis Ist­ván öregamerikás magyar áp­rilis 8-án meghalt a Ltrobe Hospitalban. * WEST MIFFLIN — özv Szilágyi Imréné 78 éves' ko­rában elhunyt március 2í-én. Sandusky, O. közelében egy Greyhound autóbusz beleszaladt egy tractor-trailer hátsó részébe.. Egy asszony meghalt 46 személy megesebesült.....^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents