Szabad Sajtó, 1963 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-02 / 18. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE Merged with “PASSAIC AND VICINITY” HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 10c — Egyes szám ára 10c THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. 55. ÉVFOLYAM - No, 18. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY 53 THURSDAY — 1963 MÁJUS 2. Segélykiáltás jött Erdélyből: a “Romániá­ban élő magyarság védelmet és segítséget kér a Nyugat­tól” egy kicsempészett ki­áltványban, melynek szerzői egy “önálló Erdély” nevében és érdekében emelik fel sza vukat most, a 24-ik órában . . A román sovinizmus és ma­gyar-gyűlölet odáig ment, hogy ma már nyíltan és min­den eszközt felhasználva: az erdélyi magyarság teljes ki­irtását tűzte ki progarmjára. Ha a Nyugat nem segit, nem tesz valamit, elpusztul, meg­semmisül a székelység és az egész Erdély magyarsága! A nyugatra kicsempé­szett “üzenet” teljes szövege még nincs birtokunkban, de több európai és amerikai lap közölte már ennek lényegét, Magyar részről az Amerikai Magyar Szövetség és az Ame­rikai Erdélyi Szövetség van­nak hivatva azonnal akcióba lépni ebben az ügyben a min­dent megtenni a világfórum előtt a kétszeres rabságban szenvedő erdélyi magyarság érdekében. Az Amerikai Er­délyi Szövetség annál is in­kább hivatott erre, merb.an­nak célkitűzése pontosan ugyanaz, mint a Kiáltványt küldőké: “önálló, Syájc-szerü Elrdlély létrehozása”, ahol az évszázadok óta együtt élő minden nemzetiség (magyar, román, szász) egy független kis ország népét álkotná. Az Erdélyi Szövetség “Transsylvania” c. negyedé­vi tájékoztatója legutóbbi számában (V. évi. 1. sz., 1963 április) a 10-ik oldalon egy pontosan idevágó magánle­vél-részletet közöl egy ma­gyarországi utas székelyföldi, benyomásairól: “. . . vérző szívvel és lelkileg teljesen összetörve jöttem vissza. A roínánok most élik fanatikus nacionalizmusuk korszakát. Gyűlölik és minden eszközzel elnyomják a magyarságot. Nem felüdülés egy ilyen ér '.zélmi-podgyásszal való utazás de az ember nem tudja füg­getleníteni magát ezektől az érzésektől. Amerika annyira védi “az imperializmus által kizsákmányolt és elnyomott afrikai népeket”, de az elnyo­mott erdélyi magyarság szá­mára semmi, de semmi vé­delmet nem nyújt; sőt erről még beszélni sem szabad. Ma­ga azt irta, hogy az emigráns Sors . . . nehéz és kemény. Mát erre csak azt Írhatom, hogy a kisebbségi sors ezen­felül még borzalmas is!” Áttol eltekintve, hogy a levél írója téved, amikor azt mondja, hogy Amerikában az erdélyi magyarság sorsáról, vagy védelme kérdéséről “még beszélni sem szabad”, ez a magánlevél-töredék is ugyanazt közli nyugattal, amit a kicsempészett kiált­vány: magyar testvéreink ki­mondhatatlan elnyomásban élnék az ősi magyar földön, Erdélyben s teljes kiirtásu­kat a románok tervbe vették és megkezdték. “Segítsetek, mert elveszünk!” ez a rövid, de sokatmondó ii­­zenet lényege, aminek hallatá­ra minden egyebet félreté­ve akcióba kellene lépjen az amerikai magyarság és a vi­lág minden részében szabadon élő magyarság. Mi vagyunk azok, mi, vagyunk az egyet­lenek, akik segíteni tudunk rajtuk, mert a magyarság zö­me: a Magyarországon élő magyarság szintén rabságban él, tehetetlen, elnémított han­gú. Csak mi tehetünk valamit is értük! Felemelhetjük sza vunkat amerikai hazánk kor­mányánál, törvényhozásá­ban ; fordulhatunk közvet­lenül az Egyesült Nemzetek­hez egy beadvánnyal, .... többféleképpen léphetünk ak­cióba. Ha akarunk. Ha van bennünk annyi testvéri szere­tet, magyar becsületérzés,! Mert tisztán errőL van szó, semmi másról! Kényszeríte­ni nem lehet senkit ilyesmire; a szív szava, a testvéri ér­zés kell, hogy ösztönözzön minden igaz magyart a cse­lekvésre. Azonnal cselekednünk kell! Mószkva1 cselédei, a mai ma gvarországi kommunista kormány a kisujját sem moz­dítja a sznvedő, végpusztu­lás előtt álló erdélyi magyar­ságért. Pedig tehetne sokat értük. Elvégre: ha jól telje­siti feladatát a budapesti vö­rös kormány Moszkva feléik­kor kérhet is cserébe azért valamit. Már pedig jól telje­síti : egész Magyarország a vörös cár lábai «lőtt hever! Moszkva kezében van ! “Csak annyit kérünk, disznófejü, nagyur, hogy csatold hozzánk erdélyi magyar testvére­inket!”— vagy: “Add ki az ukázt, Kruscsev atyánk,hogy a románok ne üldözzék erdé­lyi magyar testvéreinket!” — vagy valami hasonló lé­­nyegü kérést intézhetne a bu dapesti vörös bábkormány Moszkvához. Ezt megtehetné, ha akarná. De erre már nem elég magyarok Kádárék . . . Horthy Miklós volt kormányzó magánleveleinek másola­tát megtalálták Magyaror­szágon s nemrég könyvalak­ban adták ki. Mi Volt a cél­juk ezzel, nem tudjuk, nem is keressük az ókát. Ha a volt s ma már halott kormányzó nevét és emlékét akarták még jobban bemocskolni a könyv­vel, a magánlevelek szellőzte­tésével, amiket Hitlerhez, Mussolinihoz és az akkori nagyfejüekhez irt, az ellenke­zőjét érik el vele. Mert Hort­hy Hitlerhez és a többihez irt levelei csak további bizony­ságul szolgálnak arra, hogy Magyarország akkori kor­mányzója magyar volt szive mélyéig s minden gondolata, szive minden dobbanása az idegen uralom alá került, el­szakított területeken élő ' magyarságé volt! Levelek e­giész sorát olvashatjuk, ame­lyekben előbb a felvidéki ma­gyarok és magyar területek, majd az erdélyi magyarság és Erdély kérdését, sorsát, ügyének rendezését viszi Hit­ler, Mussolini, Chamberlain elé. Sőt, több levelében csak­nem gorombán fordul szem­be Hitlerrel s kereken meg­mondja, hogy Németország barátságtalanul bánik Ma gyarországgal és a magyarok kérdéseivel! Ilyen leveleket Kádár ur, a mai magyar vörös “bősz” nem Írna Kruscsevnek, annyi bizonyos! Nem merne írni! Pedig írhatna. Ha nem fél­tené a saját bőrét. Lám Horthy nem féltette! . . . “Fehér lován hosszú útra indul az admirális" -című cikkében 25 évvel eze­lőtt irta, az azóta elhunyt hi­res amerikai kolumnista: Boák Carter, hogy Horthy be­vonult csapataival a Felvidék­re, az anyaországihoz vissza­csatolt ezeréves magyar föld­re, ahol a nép örömmámor­ban, virágokat szórva lova lá­ba elé, fogadta az ország kor­mányzóját , S amikor mi,, amlerikai magyarok, — köz­tük e sorok Írója js----köszön nőlevelet küldtünk az ameri­kai újságíróihoz igazságos be­csületes szép cikkéért, a new yorki magyar-nyelvű vörös lap, a mai “Magyar szó’’ előd­je Horthy-ibety árnak, min­dennek elmondott minket. Pe­dig nem voltunk se Horthy imádók, se Hitler rajongók. Csak magyarok, akik fajtánk iránti, szülőhazánk iránti sze­­retetünket soha nem titkol­tuk ... Ma sem titkoljuk. Sőt: ma is, rendületlenül, i­­gaz magyar szívvel mondjuk: az ezeréves Magyarország szabadsága, függetlensége, önállósága minden vágyunk, magyar népünk szabadsága szent ügyünk, amiért harcol­ni meg nem szűnünk! Se Hit­ler, se Kádár, se más ettől az érzésünktől soha el nem té­ríthetett, ettől a gondolatunk­tól meg nem rabolhat semmi áron! Fizethetnek akármi­lyen árat mások; utazhatnak kommunista Magyarország­ra, megbámulhatják a kom­munista vívmányokat és ered ményeket, zenghetenek azok­ról dicshimnuszokat, áriá­kat (mert ha hallgatnak, ha mást merészelnek mondani, az otthonhagyott rokon la­kói érte!) ... mi nem tágí­tunk, nem vagyunk hajlandók semmi árat fizetni magyar ér­zésünkért ! De igenis: felemel­jük hangunkat s megteszünk mindent úgy Magyarországon elnyomásban, némaságra kár­hoztatva élő, mint Erdélyben kétszeres rabságban sínylő­dő magyar testvéreink sza­badsága és megszabadítása érdekében! Ez a cikkünk is egyik jele, bizonyítéka ennek! ALEX J. BENKő, épilész vál­lalja uj házak, garázsok, slb. épí­tését, konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítését és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma. CL 4-8040. Kiadó hálószoba dolgozó fér­finek. Szobában van jégszekrény és mosdó. Tel.: VI 6-2892. Elutazás miatt eladó egy 1963. [ két hónapja használt TV port­able legjobb minőségű, hat hóna­pi teljes biztosítással $120-érl. Egy uj világos szekrény (cabinet) és! egy hatfiókos szekrény (chest)! 10-10 dollárért. Tel.: CH 7-9155.1 BEJELENTÉS! Az ‘‘Ohio Flylr” c. havi fo­lyóirat 1961 nó,'emberi szá­mában jelent m?g először ez a kép Diémes Markáról, lapunk szerkesztőj ének; és feleségé­nek leányáról, ód az Ohio University hajlója Athens, Ohiotoah és akinék egyik ked­venc “tantárgya! ’a repülés.. A- kép az egyetem repülőterén készült abból az alkalomból,, hogy az egyetemek közötti “bombázó-versenyben” ők let­tek a győztesek. (A kis homok­zsák, amit a kezében tart: a bomba s ilyen homok-bombá­kat kellett bizonyos magas­ságból a repülőtéren elhelye­zett autókerekek közepébe pottyantani. Marika nem ok nélkül kapott kitűnő jegyeket az idevonatkozó meteorológi­ai, aeronautdkai, stb. szaktár­gyakból: ő volt a legjobb célo­zó ezen a versenyen s az Ohio University “Flying Bobcats” Team győzött.) A Metuchen, N.J.-i “The Re­corder” c. hetilap a mult hé­ten első oldalán közölte 3-ha­­sábos terjedelemben ezt a ké­pet Diénes Marikáról abból az alkalomból, hogy az egy­motoros, szárazföldi géppel való repüésből úgy elméleti, mint gyakorlati téren sikerrel levizsgázott s az előírás sze­rinti önállói repülési időt is megtéve: megkapta a szövet­ségi kormánytól a hivatalos pilóta-engedélyt. Marika — aki már kislány korában gyakran mondogat­ta, hogy szárnyakat szeretne, hogy repülhessen — az idén végzi-Junior évét az Ohio Egyetemen s 1964-ben kapja meg diplomáját. Az angol nyelv és az újságírás a fő tan­tárgya egészen realisztikus alapon azonban •“folytonosan a fellegekben yjár”kereske­delmi pilóta ■ vagy-utas szállító gépén stewardess akar lenni.. • Á nyári hónapokat itthon tőin ti szüleióéi s mint a megyei Roosevelt Hospital igazgatói főorvosának1 gyoarsirónője dol­gozik, hogy az extra currícu lumot jelemtő repülési ■ költ­ségeihez saját keresetével is hozzájáruljon. Diénes Marika 1960-ban vé­gezte el a Metuehen High Schoolit, ahol mint “cheer­leader” négy éven át minden nevezetes sport-esemény al­kalmával, jellegzetes kis egyenruhájában ott, látták őt, ezren és ezren a, tribünök elő­terében, társaival együtt. Nein csoda hát hogy amikor a múlt héten ez ,a, repülős ké­pe megjelent e metucheni he­tilap első oldalán, a “kis Ma­rikát” mint kedves ismerőst látta viszont sok-sok jerseyi polgár . . . És ha már az an­gol-nyelvű hetilap első olda­lon hozta a képet és a cikket, mi sem tehetünk mást, mint félretéve minden szerénysé­get, leközöljük azoknak a la­poknak első oldalán is, ame­lyeket Diénes Marika már mint egészen kicsi leányka oly sokszor rendezgetett édes­apja irodájában. Negyedszázaddal ezelőtt, amikor egy pohár sört 5 centért mértek, egy “meleg kutyát” (virslit) szintén 5 centért adtak, amikor a new yorki földalattiba 5 cent­ért lehetett beszállni s akármennyit utazni s amikor jerseyi városban is az autóbuszok viteldija 5 centnél kezdődött, a mi lapunk évi előfizetési ára 2 dollár volt. Ma a pohár sör ára akárhol 15 centnél kezdődik, a “hot dog” 20 cent, a new yorki subway 15 cent, az autóbusz dij is 15 centnél kezdődik és igy tovább. Lapunk elő­fizetési dija azonban, az óriási mértékben megnöveke­dett előállítási költségek és póstadijak dacára is csak 4 dollárig emelkedett . Sok tervezgetés után végre megoldást találtunk arra, hogy lapunk terjedelmét kibővítettük s az elmúlt két hónap alatt olvasóink egész sora keresett fel szó­beli és levélbeli gratulációkkal, jókívánságokkal a lap tartalmi és terjedelmi kibővülésével kapcsolatban. Többen szóvá tették azt is, hogy ilyen lapért megér­­demlünk akár kétszerannyit is, . . . hogyan tudjuk ezt ilyen olcsón adni . . .? A válaszunk erre most az, hogy: nem tudjuk! Egyszerűen: lehetetlen évi 4 dollárért ilyen lapot adni s küldeni postán! Az előfizetés árát emelnünk kell! A lap pontos megjelenése biztos — soha évtizedek során át egyetlen egyszer se maradt ki egy számunk se és ezután se fog kimaradni, azt nyugodtan mondhat­juk! — A lap tartalmi összeállítását állandóan javít­juk, uj rovatok, képek, stb. bevezetését tervezzük, költ­ségeink fedezésére azonban az évi 4 dollár nem futja s arra kell kérjük minden előfizetőnket, hogy legyen megértéssel s fogadja bejelentésünket egészen termé­szetes és teljesen jogos kérésnek: LAPUNK ELŐFIZETÉSI DIJAT 1963 JULIUS 1-TŐL KEZDŐDŐLEG ÉVI 6 DOLLÁRRÁ EMELJÜK FEL. Ez azié'bielfev^f^'fhékzetesen nem. vbnatkozik a. már ^élőre . kifizetett,^előfizetésekre: Azok, akik a lapért, mondjuk-december 31-ig. már' befizették 'áz évi ,4 'dol­lárt, 1964 január- 1-tőT számítva fognak 6 dollárt fizet­ni, akinek pedig 1964 akármelyik hónapjában jár le lapjuk, azok csak attól számítva fizetik majd a maga­sabb évi előfizetési dijat. Az 1963 julius 1 előtt lejáró lapért azonban más mindenkitől 6 dollár évi előfizetési dijat vagyunk kénytelenek kérni. Joggal hisszük, hogy azok, akik értékelik a magyar sajtó munkáját és szeretnek jó magyar újságot olvasni, meg fogják fizetni az évi 6 dollárt a lapért, meg fog érni nekik évi 6 dollárt lapunk ... Legtöbben évtize­dek óta hűséges olvasói lapunknak, kitartottak vélünk és fnellettünk évtizedeken át jóban-rosszban s ezután is velünk maradnak, előfizetőink maradnak; biztosak vagyunk ebben. Mindössze 50 cent esik igy is csak egy hónapra, — három pohár sör árt, két “hot dog” ára . . . Ha ezt tekintjük, igazán nem kérünk sokat a lapért, amelynek előállításáért oly sokat fáradozik a lapkép­viselő, a szerkesztő; a szerkesztőség, a nyomda, á pos­tázó “hadsereg” és igy tovább. A magyar betű drága kincs e tengerentúli hazában, becsüljük meg, szeressük, pártfogoljuk, mert ahol nincs magyar újság, ott meghal a magyarság, elsatnyul, elpusztul a magyar élet is! Kérjük régi, hűséges előfizetőinket ugyanúgy, mint újabb és legújabb előfizetőinket: értsék meg, hogy erre a lépésre nyomós okok késztettek bennünket és hogy lapunk igazán meg éri ezt az árat. , Májusi kalendárium Május 1. A munkásság ün­nepnapja volt .sokáig, ma a rabnépek megparancsolt ün­nepnapja. Május 4. Kentucky Derby. Május 6. A newyorki Co­lumbia egyetemen kihirdetik a Pulitzer dij idei nyerteseit. Május 8. Világ Vörös Ke­reszt Nap. — Harry S. Tru- i man 79-ik születésnapja. — 1945-ben Truman elnök beje­lentette Hitler ezeréves biro­dalmának összeomlását. Május 11. Irving Berlin 75- ik születésnapjji. Május 12. Ahyák Napja. Május 14. John D. Rocke­feller 50 ; év előtt megalapí­totta a Rockefeller Founda­­tiont, 35 millió dollár ado-1 mánnyal, “az egész emberiség jólétének ■ előmozdítására”. Azóta a Rockefeller Alapít­vány 763 millió dollárt osztott szét. Izráel állam 15 év előtt alakult meg Ben Gurion mi­niszterelnök proklamáeiójá­­val. Május 18. Az amerikai Fegyveres Erők Napja. • Május 22. A Nagy Vasúti Rablás, 95 év előtt. A Reno banda megállított Indianában egy vonatot, a podgyászkocsi­­ból 98,000 dollár készpénzt zsákmányolt. — 150 év előtt született Richard Wagner, a nagy német zeneszerző. Május 24. A Brooklyn Bridge megnyílt 80 ,év előtt. Egy 'héttel a megnyitás után valaki eíkiáltofta magát, hogy összedől a hid. A hídon járó­kelők kpzt pánik támadt, egy­más hátán menekültek az emberek, 12 embert halálra tapostak. Május 29. Tíz év előtt az Everest Himalája-csucSot el­­sőizbén mászta meg Edmund Hillary és Tensing Nbrkay. — Kennedy elnök 46-ik szüle­tésnapja. Május 30. Memorial Day, Emlékezés Napja. Egyre szaporábban... RÓMA — Az Egyesült Nem­zetek földművelésügyi szerve­zete érdekes kimutatást közöl az emberiség szaporodásának tempójáról. Az ősidőktől kezdve Sok ezer éven át tar­tott, 1830-ig, amig a föld né­pessége elérte az ezer milliót. Azután 100 év alatt a népes­ség 2000 millióra nőtt. És 1930-tól 1960-ig a földnépes­ség elérte a 3000 milliót — harminc év alatt 1000 millió­val növekedett. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALÓS. Házak épiíését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484. Kis gyermekeket vállalok ma­gyar családoktól nappali gondo­zásra, mig a szülők dolgoznak. Mrs. Kovács, 126 French Sl. (Be­járat a Townsend Sl.-i oldalon). TANULT és 36 évi gyakorlat­tal rendelkező tetőfedő és bádo­­gosmesler uj tetők és javítások, kémények és lépcsők, lelőcsa­­tornák és lefolyók készítéséi és javiiását olcsón vállalja. ADAM TUSZINGER, Hívja este 6 után: CH 7-5522. Dénes Marika, a pilóta . . .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents