Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-05-24 / 21. szám

I ) VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINITY” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 21. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. MÁJUS 24 JUNIUS ELSŐ VASÁRNAPJÁRA JAMESTOWNBA, MAGYAROK! : Ft. Gajdos Albert jubileuma Hány évig kell dolgozni a Social Security nyugdíjért? A jövő szerdán, május 30-án amerikai hazánk egyik ne­vezetes hivatalos ünnepe lesz: “Memorial Day,” Hősök Napja. Ezen a napon Washingtonban, az arlingtoni Nemzeti Temető­ben levő Ismeretlen Katona sírjára koszorút helyez az ország elnöke, szerte Amerikában pedig mindenütt diszfelvonuláso­­kat, emlékünnepélyeket tartanak a hazafias amerikaiak, meg­emlékezve hőseinkről, akik e hazáért áldozták életüket. Mi, Amerikába vándorolt és itt uj hazára talált magyarok büszke öntudattal valljuk magunkat e hatalmas nemzet egy részének s kegyeletteljes érzésekkel érzünk együtt többi ame­rikai testvéreinkkel, amikor az amerikai hősök emlékének ál­dozunk. Nemcsak azért, mert ezt igy követeli tőlünk a jóérzés és e haza iránti szeretet, de azért is, mert az amerikai szabad­ságharcban épugy, mint a későbbi csatákban és a két világ­háborúban magyar szülők ezreinek fiai harcoltak a csillagsá­vos lobogó alatt s ontották vérüket a legtisztább értelemben vett szabadságeszmékért. Magyar-származású amerikai édes­anyák, szülők, családtagok ezrei és tízezrei mennek ki ezen a napon a temetőbe szerte az országban mindenütt, hogy virá­gokkal díszítsék az elesett fiú, testvér, vagy édesapa sírját, aki meghalt, hogy Amerika élhessen. Hősök Napján tüzzük ki a csillagsávos lobogót házunkra, ezzel is tanú jelét adva e haza iránti szeretetünknek és hősi halált halt fiai iránti tiszteletteljes, kegyeletes érzésünknek. A május 10.-én New Yorkban rendezett román ünnepélyen megjelent magyar emigrációs politikusok ügye méltó felháborodást váltott ki olvasóinkból. Valóban, a lefelé csúszás legalsó foka, amikor magyar ember ünnepli Erdély elcsatolását Romániához. A magyar zecsemájosok ab­ban a hiedelemben élnek, hogy nincs magyar közvélemény, amelyik felelősségre vonhatná és igy kényük-kedvük szerint meghentereghetnek bármiben. A magyar nép nevében. Márpe­dig, jegyezzék meg ezek az urak, akármennyire is ‘más vi­lág van ma Magyarországon” — a magyar nép felfogása Er­délyről egy jottányit sem válto­zott. És a magyar nép, ha mód­ja volna rá, elitélné azokat a magyar politikusokat, akik nem átallották Erdély elcsato­lását a románokkal együtt ün­nepelni. S miután az otthoni magyar nép nem szólhat, szóljon az amerikai m a g ya r közvéle­mény ! Elvárjuk, hogy az Ameri­kai Magyar Szövetség küszö­bön álló vezetőségi ülésén ezt a kérdést tárgyalják meg és a kialakult álláspontot hirlapilag tegyék közzé. A sinylődő és néma magyar nép egyeten szó­szólója az amerikai magyarság s ennek összefogó szervezete, a Szövetség, amelynek nemré­giben elfogadott alapszabálya értelmében is nyilatkoznia kell. Ezt követeli a méltán felhá­borodott amerikai magyar közvélemény. A magunk részé­ről megtettük a kötelességün­ket. A szó most az Amerikai Magyar Szövetséget illeti. A hideg háború egyik fajtája dúl most a nyu­gati szövetségesek közt, szoro­sabban Amerika és Nyugateu­­rópa közt, amit szomorú szív­vel veszünk tudomásul. Sokan felhánytorgatják, hogy Nyu­­gateurópa amerikai alamizs­nán erősödött meg. így tehát hálátlanság, ha nem tekinti Amerikát a nyugati világ veze­tőjének. Véleményünk szerint Nyu­­gateurópa ma is elismeri az amerikai vezetést, de néha Pá­rizsban, Bonnban különvéle­mény hangzik el. Ami nem olyan nagy baj. Elvégre a saját gyermekeinkre sem haragud­hatunk, ha azok a miénktől el­térő politikai nézetet vallnak. Az egyetlen, amit ilyenkor fontosnak tartunk: a hűség. Márpedig Nyugateurópa hű­sége Amerikához aligha vitat­ható. Lesznek még ezután is né­zeteltérések, de maga a szö­vetség, az összetartozás elma­rad. Nyugateurópában nagy a fejlődés. És ezzel a fejlődéssel egyidejűleg egy csomó uj kér­dés, baj ütötte fel a fejét. Egész biztosan mindenre meg­találják a gyógyírt, a feleletet. Junius 3-án, vasárnap lesz 355-ik évfordulója annak, hogy az Erdélyben nevelkedett és a török ellen vitézül harcoló Smith János a mai Virginia partjain megalapította a legelső angol települést az Újvilágban. A sok­milliós költséggel restaurált fa­lu múzeumának bejáratánál dí­szes bronz emléktáblát helyez el az Amerikai Magyar Szövetség, hogy a kiállítást állandóan láto­gató, évente több mint egy mil­lió amerikai szintén tudomást szerezzen erről az alig tudott magyar vonatkozásról. A vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő leleplezési ünnepségen magyar részről a Bridgeport-i református egyház hires ének­kara jelentette be közreműkö­dését, de hir szerint Cleveland­­ból is külön autóbuszon utaznak Jamestownba vendégek. Nyolc év alatt ez lesz immár a 8-ik maradandó jellegű, törté­nelmi emlékeztető, amit a Szö­vetség létesített szerte az or­szágban. Tette ezt tervszerűen azért, hogy ezek révén az ame­rikai közönség, sőt az itt nevel­kedett saját fiatalságunk felfi­gyeljen rájuk. Az angol iskola­könyvekből sajnos semmiféle magyar történelmi adatról nem értesülhetnek gyermekeink, mi­vel azokat véka alatt rejtegetik . . . A közelmúlt 8 év során ezért létesítette az alábbi emlékeket az Amerikai Magyar Szövetség, még hozzá minden külön gyűj­tés nélkül: 1) KOVÁTS MIHÁLY hu­száróbester, az első amerikai lo­vasság megszervezőjének lovas­szobrát Washington tábornok előkelő fővárosi múzeumában helyezte el. (Addig csak ma­gyarok, egymást között mltat­­ták Kováts érdemeit, az ameri­kaiak viszont hivatalosan len­gyelnek tudták!) 2) HARASZTHY ÁGOSTON eredeti szőkéjében, 1,000 láb hosszú borpince kapujánál, a földkereksg legmagasabb euca­­lyptus-fája árnyékában, élet­nagyságban örökítette meg Ca­lifornia pionírjának emlékét. 3) A CITADEL nevű dél-ca­­rolinai tisztképző akadémia ha­talmas gyakorlóteret az ott ’79- ben hősi halált szenvedett Ko- [ váts Mihályról neveztette el. 1,200 amerikai kadét masíroz e Parade Ground-on! 4) SZABADSÁGHARCO­SAINK 1956-ban világszerte megcsodált vértanuságát New Yorkban, az East River és 92-ik utca összefutásánál bronz táb­lával jelölte meg, mig alkalom­mal méltóbb emlékeztető léte­síthető. Az elnök titkára Moszkvában Pierre Salinger, a Fehér Ház sajtófőnöke, Kennedy el­nök személyi titkára rövid láto­gatásra Moszkvába utazott, hogy előkészítsen egy Kenne­­dy-Kruscsev televízió-beszélge­tést. Hírek szerint a terv nem lesz kivihető, mert Moszkva köti az ebet a karóhoz, mond­ván, hogy amíg Amerika atom­robbantási kísérletei folynak, Kruscsi nem hajlandó elnö­künkkel televiziózni. (A kis ártatlanok, mintha nem ők kezdték volna a nagy mega­­tonos hidrogén-bombák rob­bantását !) KOSSUTH COUNTY, Iowa, székhelyén rézből kovácsolt, ó­­riási magyar cimerrell ékesítet­te az uj megyeházat és fogad­tatta el hivatalos jelvényként — noha magyar nem is lakott soha azon a vidéken . . . 6) ZÁGONYI KÁROLY 1849 után Kossuth kíséretében kiér­kezett honvédtiszt hősies lovas­rohamának 100-ik évfordulóján életnagyságu olajfestményt a­­dományozott a Springfield, Mis­souriban létesülő Nemzeti Park részére, ahol évente 250,000 tu­rista figyelmét hívja fel. 7) LISZT FERENC szülő­házának parkjába, a vasfüggö­nyön inneni Doborjánba a Szö­vetség kérésére készített Varga Ferenc detroiti szobrászművész monumentális Liszt fejet, amit a Magyar Művész Kör $1,000 költséggel bronzba öntetett. U- gyancsak a Szövetség közbenjá­rására kezdi meg a Haydn-Liszt Music Festival sorozatot a kis­­mártoni Eszterházy kastélyban a philadelphiai Philharmonic Symphony Orchestra vezető művészeiből alakult kamaraze­nekar ... A sorban 8-ik, a Jamestownban leleplezendő em­lékeztető tehát a mementóknak egészen kimagasló sorára teszi fel most a koronát az Amerikai Magyar Szövetség fáradozásai­nak eredményebápen. Üszes haj a halán ték táján... Az, hogy a férfiak is festik a hajukat, nem újság. Fiatalon őszülő, vagy öregedő emberek, hiúságból, gyakran tesznek festéket a fésűre, hogy hajukat besötétitsék vele s eltüntessék “az öregedés” látható jelét. Ennél érdekesebb azonban az a hir, hogy vannak férfiak, akik az “őszes halánték” divat rabjai. New Yorkban a fod­rászüzletek ezüstszürkétől a jégszürkéig mindenféle haj ár­nyalatra berendezkedtek, hogy “divatos” férfiak halántéktá­ján a hajat őszesre fessék. Ki nem öregszik meg soha? 1. Aki nem fél az öregségtől. 2. Aki nem akar minden áron fiatal maradni. 3. Aki megőrzi kedélyét és jó humorát. 4. Aki vigyáz arra, hogy soha se adja át magát a “jól megér­demelt nyugalomnak,” hanem gondoskodik arról, hogy a kor legvégső határáig legyen valami elfoglaltsága. 5. Aki a kor haladtával a leg­nagyobb mértékben ápolja tes­tét és a legkisebb mértékben kendőzi az arcát. 6. Aki felfedezi, hogy az élet voltaképen csak akkor érdekes igazán, amikor már a küzdelme­ken túl, mint nézők szemlélhet­jük. 7. Aki szoros kapcsolatot ta­lál a természettel, amely megta­nítja arra, hogy nincs pusztulás, csupán megújulás. 8. Aki tudja azt, hogy az e­­gyetlen örökifjú az emberben a mosoly és 9. A leghathatósabb szépitő­­szer a jóság, amely a lélek cso­dálatos derűjét varázsolja az arcra. A perth amboyi Szent Mi­hály Görög Katolikus Magyar Egyházközség népe fényes bankettel ünnepli junius 3-án, vasárnap szeretett lelkipászto­rát, Főt. Gajdos S. Albertet, pappászentelésének 20-ik év­fordulója alkalmából. Ft. Gajdos S. Albert Father Gajdos 1946-ban jött a Perth Amboy-i egyházköz­séghez, amelyhez akkor 150 család tartozott, ma pedig több mint 400 család, több mint 1,600 egyháztag tartozik. Az elmúlt 15 év alatt félmillió dol­lárt jóval meghaladó költség­gel nagyvonalú építkezéseket végeztetett Father Gajdos az egyházközségnél, gyönyörű is­kolát, hatalmas auditóriumot és a mai kornak megfelelő, tá­gas szép parókiát állítva a régi, rozoga épületek helyére. Olyan hatalmas-léptü e 1 ő r ehaladás ez, ami elsősorban az egyház­­község pásztorának munkáját dicséri. Nem csoda hát, hogy a junius 3-i jubiláns bankett iránt máris nagy az érdeklő­dés; sokan készülnek Father Gajdos tiszteletadására nem­csak Perth Amboyból, de más városokból is. A bankettre jegyeket csakis elővételben lehet beszerezni. Meghívók igénylendők közvet­lenül a segédlelkésztől, Father John Loya-tól (401 Hall Ave.) vagy pedig az Egyházi Bizott­ságtól. (A jövő héten bővebben írunk Father Gajdos jubileu­mával kapcsolatban.) A vakok országa Indiát a vakok országának lehetne nevezni, mert amint Dr. Sushile Nayer egészség­­ügyi ministzer jelentette a New Delhi-ben ülésező hindu parla­mentnek, a világ minden ötö­dik vakja indiai. A jelentés szerint a világon 10 millió vak van s ebből Indiában 2 millió él. Igen ám, csakhogy India la­kossága mintegy 400 millió, a vakok száma tehát csak fél százalék. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinKat, nog> at valamilyen okból nem kapj? pontosan lapnuKat, jelentse tele­fonon vagy poatalcártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha hatóságnál. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $4.00, külföldre $5.00. Sokan érdeklődnek aziránt, meddig kell még dolgozniok, hogy öregségükre Social Secu­­rdity nyugdijat kaphassanak. A főbb szabályok a követke­zők : Azok, akik 1892-ben vagy még előbb születtek, csak más­félévi Social Security-vel “fe­dett” munkát kötelesek felmu­tatni, amit bármikor végezhet­tek el, akár részletekben is, 1937. és a nyugdíj kérelem kö­zötti időben. Annak, aki 1893- ban született, már hét negyed­évi munkára van szüksége, aki 1894-ben, annak 8 teljes ne­gyedévi (két évi) munkára. A későbbi években való születés egy-egy negyedévvel hosszabb munkát jelent. Annak, tehát, aki pldául 1898-ban jött a vi­lágra, 12 negyedévi (3 évi) munkára van szüksége. Ezt a munkát akár mint al­kalmazottak, akár mint önálló keresetűek végezhették el. Az utóbbi esetben azonban a So­cial Security adót az évi jöve­delemadó-vallomással egyide­jűleg be kellett fizetni. Az is megtörténhetett azonban, hogy az önálló keresetűeknek nem volt annyi tiszta jövedelmük, hogy jövedelmi adót kellett volna fizetniök. Aki nős és pl. két kiskorú gyermeke van, csak akkor köteles adót fizetni önálló foglalkozása után, ha évi 2,675 dollárnál (vagy ha az adófizető már 65 éves elmúlt, 3,350 dollárnál) többet kere­sett. Ennek ellenére is azon­ban, ha az önálló keresetűek­nek évi 400 dollárnál nagyobb Kennedy elnök nyíltan és eré­lyesen követelte a latinamerikai országoktól, hogy demokratikus reformokat léptessenek életbe a saját határaikon belül, ha kíván­ják, hogy az amerikai államok közötti “Alliance for Progres” sikerre vezessen. Különösen szükségesnek tartja az elnök a progresszív adózás bevezetését — mint amilyen az Egyesült Államokban már sok évtized óta fennáll —, hogy a gazdag a­­ránylagosan is több adót fizes­sen, mint a szegény. Csak igy válik majd lehetségessé, hogy Délamerikában a nincstelenek is iskolába küldhessék gyerme­keiket és a földmunkások is sa­ját birtokhoz juthassanak. Az elnök intette a délameri­kai nagytőkéseket, hogy necsak a saját előnyeiket keressék, ha­nem hazájuk érdekeivel is törőd­jenek. Kennedy Amerika múlt­jára is célzott, mikor hangsú­lyozta, hogy “a reformoktól va­ló irtózás határtalan bár ezek a reformok egy-két generációval később általánosan elfogadott a­­lapelvekké válnak.” így volt ez mindig az Egyesült Államok története folyamán. A- mikor radikális újításokat hoz­tak javaslatba a demokrácia ér­dekében azok, akik saját érde­keik kockáztatását látták ben­nük, szívósan ellenezték; a nem­zet többségének érdeke azonban mindig győzött és a változások­ba végül is mindenki belenyugo­dott. Az elmúlt 100 év alatt igen sokszor megismétlődött ez a már történelmi folyamat. 1865-ben kezdődött a rabszol­gák felszabadításával, 1920- ban folytatódott a nők szavaza­ti jogának biztosításával, 1932- ben a munkásság szabad szer­­| vezkedési jogával és 1937-ben a volt a bevételük, kötelesek So­cial Security adót fizetni. Ez az összeg csak pár dol­lárra rúg és ezzel megszerez­hető a nyugdíjhoz való jog. Aki tehát nem adott be jöve­delmi adóvallomást az utolsó három évre vonatkozóan, bár egy évben legalább 400 dollárt keresett (például házimunká­val), az nyújtsa be most vallo­mását és fizesse le a Social Se­curity adót. Csak késedelmi ka­matot kell fizetnie, de ha ön­ként jelentkezik, nem büntetik meg és esetleg megszerezheti vele, vagy növelheti a nyugdi­ját. Ismételjük azonban: rend­szerint csak az utolsó 3 évre vonatkozóan fogadják el az utólagos bejelentést. Aki nincs tisztában azzal, hogy mennyi Social Security adót fizetett már életében, il­letve hány évi és milyen össze­gű keresetét tartják nyilván a Social Security Hivatalban, kérdezze ezt meg a következő címtől: Social Security Admin­istration, Baltimore 35, Md. (Ezt egyébként mindenkinek ajánlhatjuk, hogy ily módon ellenőrizhesse saját adatainak a helyességét. Lapunkban több­ször közöltünk és még közölni fogunk egy erre a célra szolgá­ló űrlapot.—Szerk.) Az American Council for Nationalities Service (20 West 40th St., New York 8, N. Y.) is szívesen ad felvilágosítást Social Security, bevándorlási, vagy honosítási ügyekben. Ma­gyarul is lehet levelezni. American Council társadalombiztosítással. Köz­ben számos más újításnak is ez volt a sorsa. Az általános és in­gyenes közoktatás, a napi nyolc­órai munkaidő, a fokozatos jö­vedelmi és örökösödési adó, a Tennessee Valley Authority, a munkanélküliség elleni biztosí­tás, a gyermekmunka eltiltása: mindezek a “radikális, hóbortos eszmék” kiváltották a kiváltsá­gosok intelmeit és jóslatait a “kapitalista rendszer bukásá­ról”, vagy épen a világ végéről. Ezek a reformok mégis szerves részeivé váltak az amerikai élet­nek és nem káros, hanem jóté­kony következményekkel jártak. Talán legszenvedélyesebb volt a harc a szakszervezetek szabad­sága ellen. Az első szervezőket megvetették és tettleg b ántal­­mazták “az izgatókat.” Csak Franklin D. Roosevelt kormá­nya valósította meg a Wagner törvényt, amely a kollektív szer­ződéseket megelőző szervezett és szabad alkudozást törvénye­sen biztosította. A szakszerve­zetek ma már a nemzet életében általánosan elfogadott és üdvös szerepet játszanak. Rakéta a Vénuszba Az Egyesült Államok augusz­tusban megkísérli, hogy rakétát lőj jön ki a Vénuszra, amely csaknem 40 millió kilométer tá­volságra van a földtől. Kraft Ehricque német tudós, aki a V-2 rakéta készítésével is foglalkozott, egy tudományos értekezleten kijelentette, hogy bízik a Vénuszba való rakéta­kilövés sikerében. A kísérletet az Atlas Centaur rakéta segít­ségével akarják végrehajtani. AMERIKA BÉKÉS FORRADALMA

Next

/
Thumbnails
Contents