Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1962-04-12 / 15. szám
Seolvadt lap; “PASSAIC ÉS VIDÉKE“ Merged with “PASSAIC and VICINITY” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARLYN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY FREE PRESS THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 15. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. ÁPRILIS 12 ED PATTEN A MAGYARSÁG JELÖLTJE! Megalakult a “Hungarians for Patten” bizottság. - A magyrság közös érdeke a Demokrata Párt jelöltjének támogatása és diadalmas győzelemhez juttatása! A “M agyarok Pattenért” bizottság péntek esti alakuló összejövetelén készült ez a kép. Ülnek: Ed Patten, a 15-ik Kongresszusi Ke.'ület demokrata-párti jelölje, Kára Péterné, a bizottság egyik szerzője és Kosa Imre volt megyei választási tanácstag. Állnak: (balról-jobbra) Diénes László szerkesztő, a bizottság másik szervezője, Smith János brunswicki ügyvéd (Takács József városi ügyész képviseletében), Yelencsics Antal, Edison polgármestere, a Patten-kampány vezetője és a magyar bizottság megválasztott elnöke, Horváth Lukács New Brunswick-i városi tanácsos, Fohl András, a borbélymesterek állami commissioner je, az Amboy-i magyarság egyik képviselője a bizottságban és Biró Péter, a megyei választási tanács tagja. (Kovács Olivér Perth Amboy-i városi tanácsos a gyűlésről előbb el kellett menjen s már nem lehetett a képen). “Régi álmunk vált ma este valóra — mondotta Diénes László szerkesztő, a metucheni Pines étteremben múlt péntek este megtartott “Hungarians for Patten” bizottság alakuló összejövetelének ceremoniamestere. — Végre együtt vagyunk, magyar demokraták az egész megyéből, egy közös célért dolgozva, mindnyájunk közös érdekében összefogva.” És valóban: alig indult el a mozgalom, hogy a megye magyar demokrata vezetőit, kulcs-embereit, klubjaink elnökeit, tisztviselőit és mindenkit, aki valamit is számithat az itteni politikában összehívjunk, a lelkesedés, az összefogási készség óriási volt. Egyetlen nap alatt, telefonhívások alapján megtörtént a toborzás és pénteken, április 6-án este Perth Amboy, New Brunswick, Carteret, Woodbridge, Edison, South River és a többi helységek magyar demokratái találkoztak a Pines-ban, hogy meg-A kommunizmus hanyatlásának félreérthetetlen jeleiről már többször irtunk ezeken a hasábokon s nem a tenyérjósok könnyelműségével, hanem az idevágó adatok és tények józan latolgatása alapján. S a jelek egyre szaporodnak. A két kommunista behemót, a Szovjetunió és Kina nyög az átoksuly és a sokasodó bajok terhe alatt. Kettőjük között a viszály tovább mérgesedik és kiengesztelésre nincs kilátás. Lesznek, valószínűleg lesznek próbálkozások, de Moszkva és Peking közt nagy, ölelkező barátság többé már nem képzelhető el. ,Ennek sok oka van. Elsősorban a Kruscsev és Mao Tcetung közti személyes ellentét — mindketten a legfőbb vörös prófétának, mindé ntudónak képzelik magukat; külön egyre jobban eltérő utakon járnak. A mostani pártkongresszuson Pekingben egyetlenegy szovjet kiküldött sem vehetett részt. A moszkvai embert már ellenségnek tekintik a kínai fővárosban. A szovjet ipari szakértőket hazahívták Kínából, mert tarthatatlanná vált a helyzetük. Kruscsev nem szállít semmit Kínának, csak kubai cukrot, egy korábbi megállapodás alapján. Más élelmet nem. Mert Kina nem fizeit korábbi tartozásait. Dogmái és gazdasági ellentétek sorozata sietteti a szakadást. Ebben a s zakadásban kétségtelenül szerepe van a hires kínai gőgnek is. A kínaiak megvetnek minden nációt a földkerekén, de legjobban éppen az oroszt. De a szörnyű súllyal ránehezedő kínai kérdés nélkül is van éppen elég baja Kruscsevnek beszéljék, mik a teendők a következő tiz nap alatt, hogy a demokrata szervezet hivatalos jelöltjét, Ed Patten-t diadalmas győzelemre juttassuk. A Perth Amboy-i és New Brunswick-i magyar férfi és női demokrata klubok mellett ott voltak a többi magyar demokrata csoportok is ezen az összejövetelen: a carteretiek, a woodbridgeiek, a south-riveriek, stb., vezető tisztviselőikkel képviselve (vagy ha nem jelenhettek meg személyesen, a képviseletről biztosítva minket) s együtt, egyöntetűen adhattuk át Edward J. Pattén megyei demokrata kongreszszusi k é p v i selő-jelöltünknek biztató szavunkat, hogy mellette állunk mi magyarok 100- százalékosan, minden erőnkkel, minden erkölcsi és fizikai segítségünkkel! A 80-teritékes koktél-összejövetelt Kára Péterné üdvözlőszavai nyitották meg. Alig kezdődött el a gyűlés, megér— otthon. A múltban elhangzott nagyhangú kérdések mögött a valóság szürke. Mindenből kevés van; ennivalóból, ruházati cikkből, lakásból. És a szovjet embert nem lehet jóllakatni Gagarin és Tityov meséjével. A sok, mérhetetlen áldozat után a nép kényelmesebb életet kíván. Nem követel, csak kíván, de ezt kifejezésre juttatja, legalább is oly mértékben, hogy azt Kruscsevnek meg kell értenie. A vörös világforradalom egyre kevésbé hangoztatott jelszó lett Moszkvában. Elsősorban azért, mert a kommunizmus, mint kiviteli cikk, nem. érdekli a népeket. Nyugateurópában gazdasági virágzás van, a munkástömegek közt a moszkvai tanok távolról sem. népszerűek. Még Olaszországban is hanyatlóban van a kommunista párt nimbusza. Ázsiában, Afrikában sem kapnak a kommunizmuson. Kruscsevnek és társainak be kellett látniok, hogy a kommunizmus nem valami harapózó tűz, amely láng-baboritja a világot. Pedig a múltban sokba került ezeknek a tüzeknek az élesztgetése és ébren tartása. Akkoriban még hitték Moszkvában, hogy a kommunizmus “az uj idők uj dala,” amelynek a melódiája egyszerűen elfujja, elsöpri “a régi rozzant rendszereket.” De ezek a rendszerek újjászülettek, megfiatalodtak. Viszont a kommunizmus elkopott alig egy fél évszázad alatt, úgyis mint politikai eszköz, úgyis, mint gazdasági rendszer. Miért érdekelné ma a jólkereső nyugateurópai munkást Marx, vagy Lenin? Ha jól megnézzük, már magát Kruscsevet (Folyt, a 4-ik oldalon) kezett Ed Patten s a jelenlevők dörgő tapsa és ovációja közepette kezdte el beszédét. Érezhető volt, látni lehetett, hogy személye rendkívül népszerű a magyarság körében is: a magyarság nagy barátja jött közénk. Patten beszélt ezen az estén arról, hogy megválasztása esetén az írástudatlanság kiküszöbölésére irányuló törvényhozási terveket fogja támogatni, amely $45 milliót kíván elkölteni közoktatásra, hogy egyetlen analfabéta se legyen ebben az országban. A felnőttek oktatása és szellemi felemelése komoly problémája az országnak s ezt meg kell valósítani. Kijelentette Patten azt is, hogy ha bekerül a kongNew Jersey magyar hetilapjai, a Híradó, Magyar Hírnök, Függetlenség és Szabad Sajtó március 8-i számában érdekes és értékes cikk jelent meg Révay György tollából. Hozzá akarok ehhez a kérdéshez szólni, mert úgy érzem, hogy a meddő politizálás s még inkább a személyeskedés mellőzésével, a nehéz munkából élő amerikai magyarság szabad idejét leghasznosabban a magyar kultu ra ápolására fordíthatja. Mert igen helyesen Írja Révay György: “Egy ember, ha nem ismeri érzés- és gondolatvilágát, annak eredőjét és miben létét, nem tud öntudatos embei lenni, nem tudja önmagát J oi mányozni.” Ha nem tudjuk, hogy honnan jövünk, azt sen tudjuk, hogy hová megyünk, Elveszítvén országunkat, nemzet, magyar nemzet csak addig maradunk, amíg érzésvilágun kát, szellemi alkotásainkat és műveltségűnket a magyar kultúra uralja és itatja át. Széchenyi István szerint “magyar jövő a müveit fejekben van.” Ez ma még igazabb, mint Széchenyi idejében volt. A szabad földön élő magyarságnak ma elsőrendű kötelességei vannak a magyar jövővel szemben. A Magyar Intézet ügye, fejlődése és felvirágoztatása éppen ezért komoly feladat, melyért érdemes dolgozni és áldozni. A Rutgers Egyetem megadta azt a keretet, resszusba, teljes mértékben támogatni fogja a Williams szenátor által sponsorolt uj bevándorlási törvény javaslatot is, amely megenyhitené a bevándorlás feltétjeit. Úgyszintén más hasonló előrelátó törvényjavaslatot is támogatni fog. Diénes László szerkesztő, mint az est áldomásmestere angol és magyar beszédében mondotta el, hogy: a megye magyar demokratáinak találkozása és felsorakozása a demokrata organizáció jelöltje mögött a megye magyarságának loyalitását bizonyítja azok iránt, akik megbecsülték évtizedeken át a magyarokat s megyei, városi, községi állásokba juttattak közülünk oly sokat. amelyet a tudományos színvonal megkíván az idegenben is. De a nem-magyarnyelvü amerikai közönségtől nem kívánhatja meg a magyarság, hogy egy olyan nyelvre és kultúrára áldozzon,, amit ő maga meg sem ért. Az Intézet sikere tehát azt kívánja, hogy New Brunswik, N. J., de magának New York városának magyarsága is komoly érdeklődéssel, szeretettel és áldozatkészséggel kapcsolódjon bele abba a kulturmunkába, amely a Magyar Intézet keretén belül csak megkezdődött, de célját megközelítőleg sem érte még el. Az anyagi támogatás biztosítása elengedhetetlenül szűk séges ahhoz, hogy szellemi té ren az Intézet megfeleljen a jogos kívánságoknak. A magyar nyelv oktatásán, magyar, irodalom és történelem ismertetésén kívül feltétlenül érdekessége és vonzóereje kell hogy legyen az Intézetnek, hogy főleg a fiatalabb magyar nemzedék rokonszenvét és támogatását megnyerje. Nagyszámú komoly magyar kulturális érték, sok komoly ember érkezett az utóbbi két évtizedben Amerikába. Sokaknak közülük értékes mondanivalójuk van, amit az Amerikában élő magyar fiatalság szívesen hallana, megszívlelne és annak folytatására is vállalkozna. Az emigráció a nemzetnek hasznára is válhat, ha értékei a “Mint lapszerkesztő, visszagondolok most több mint 20 esztendővel ezelőttre s visszaidézem azt a bankettet, melyet Perth Amboy magyarsága rendezett a polgármesteri széktől búcsúzott Ed Patten tiszteletére. A magyarság azt a bankettet azért adta Ed Pattennek, mert szerette, tisztelte őt. A megye magyarsága ma este is azért van itt most együtt, mert ma is szereti, tiszteli, becsüli Ed Pattent, mellette áll, támogatja s diadalmas győzelmét kívánja elősegíteni!” “Szülőhazánkban, Magyarországon — amely ország évszázadok során át védte a nyugati civilizációt a keleti hordákkal szemben — vész idején, “Magyarok az amerikai polgárháborúban” illetve “The American Civil War and Hungarian Military Leadership” címmel tart előadást április 13-án, pénteken este 8 órakor a Rutgers Egyetem Van Nest Hall-jában (College Ave. és Hamilton St., New Brunswick) Vasváry Ödön, aki évtizedeken át végzett értékes kutatómunkát ezen a téren és akinek számos amerikai-magyar történelmi tárgyú Írása jelent meg magyar lapjainkban. Az előadásra mindenki hivatalos (bemenet a Van Nest Hail-ba a College Ave.-i oldalon). külföldön nem kallódnak el, hanem meggazdagodva idegen tájak, világok és kultúrák ismeretével, a felszabadulás idején visszaviszi Magyarországra azt a tiszta, nyugati szellemű magyar kultúrát, amit ma Magyarországon számos vonatkozásban megpróbálnak kiirtani. A Magyar Intézetnek valóban történelmi szerepe lehet, ha a jövő nemzedék lelkét ilyen értelemben műveli ki és készíti elő az uj szellemi honfoglalásra. Evvel a munkával a Rutgers Egyetemen is becsületet szerezhet magának és megalapozhatja itt Amerikában a magyar tudomány és műveltség jóhirét. ECKHARDT TIBOR MAGYAR KULTÚRA AMERIKÁBAN olyankor, amikor támadás érte az országot, katonák száguldottak lóháton keresztül-kasul az országban, véres zászlóval, vagy karddal a kezükben, harcba szólítva minden hü, minden jó magyart a közös cél, a haza védelmében. Mi vagyunk most ezek a katonák a demokrata organizáció és magyarságunk védelmében. Mi vagyunk most ezek a katonák a demokrata organizáció és magyarságunk v é d e 1 mében. Habár mi nem tartunk véres zászlót, vagy kardot a kezünkben, csak a loyaljtás érzésével a szivünkben és ésszerű érvekkel elménkben és habár nem lóháton száguldunk, hanem kényelmes autóinkon kitűnő megyei utakon, — mi vagyupk azok, akiknek kötelességünk a megye minden hűséges magyar demokratáját harcba szólítani, a szavazóhelyiségekbe április 17-én a közös érdek védelmében! Hogy jelöltünk mellé álljon s győzelmét segítse minden magyar demokrata Ed Pattennek ebben a választási harcban.” A gyűlés formálisan kimondotta a “Hungarians for Patten” bizottság megalakulását s annak elnökéül Yelencsics Antal edisoni polgármestert választotta meg. Felszólaltak s lelkesítő beszédet mondottak ezen az estén: Kosa Imre volt megyei választási tanácstag, Biró Péter, a választási tanács tagja, Kára Péterné, Fohl András, a borbélymestereket vizsgáztató állami tanács tagja, Horváth Lukács, New Brunswick városi tanácsosa és mások. A szavazók személyenkénti megszólitásának és szavazáshoz vitelének módozatait tárgyalta meg részletesen a gyűlés és akik ott voltak a Pines-ban péntek este, valamenyien azzal távoztak, hogy mindent megtesznek Ed Patten támogatásáért. KEDDEN: ELŐVÁLASZTÁS A jövő kedden, április 17-én lesz az előválasztás ((Primary Elections). Az idei előválasztást New Jersey állam Middlesex megyéjében — amely a jövő évtől kezdve a 15-ik kongresszusi kerület lesz és amely hivatva van végre egy saját képviselőt küldeni a washingtoni törvényhozásba — a demokrata oldalon heves csata előzte meg. A demokrata organizáció jelöltje ellen, Edward J. Patten ellen fellépett George Otlowski megyei freeholder, aki éppen ennek a demokrata organizációnak köszönheti eddigi politikai pályafutását és jelenlegi magas állását. ő akar a 15-ik kerület képviselője lenni Washingtonban, akarja magának azt a pozíciót, melynek létesítése érdekében a demokrata szervezet évek óta erős harcot folytatott. Sok-sok év után, amikor most végre egy demokrata képviselője lesz Washingtonban ennek a megyének, melyet túlnyomóan demokrata többsége dacára két republikánus párti ember képviselt mostanáig, most jön egy ember s egyszerűen kijelenti, hogy ez a pozíció neki kell, neki áll jól, ő a legalkalmasabb arra, nem pedig az a jogvégzett, magasképzettségti Edward Patten, aki legutóbb két terminuson át a Meyner kormány államtitkára volt és aki sok-sok évtizeden át a párt, a szervezet egyik legkiválóbb vezetőembere. Kedden, április 17-én menjen el minden domkrata szavazni — a republikánus oldalon nincs ellenjelölt — és szavazzon a szervezet hivatalos jelöltjére, Edward J. Pattenre! Az “A” soron a legelső az ő neve; az A-l felett huzzuk le a fogantyút! Patten a mi emberünk, a magyarság embere, hiszen a magyarság ebben a megyében évtizedek óta pozíciókat, olyan előnyöket vívott ki magának a demokratáktól, amilyeneket kevés helyen kapott, a magyarság és a magyarság elleni vétek volna, ha bárki az organizáció jelöltje ellen szavazna és az organizációt gyengítené ezzel. Ez a választási harc nem is annyire személyek között folyik, mint inkább: a demokrata megyei vezetőség és Otlowski között, aki nagyobbnak, erősebb| nek képzeli magát a pártnál, a szervezetnél! A demokrata szervezet ebben a megyében három évtizedes komoly múltra tekint vissza; egysége és ereje folytán sok-sok ember nyert munkát, pozíciót, — köztük az itt élő magyarság számos embere is — és aki ezt meg akarja dönteni, árt a többség érdekeinek. Erről van . ... 7 Itt szó, az a tót és semmi más. E lap szerkesztő-tulajdonosa többek által, magyar demokrata klubok által a megyei freeholderi állásra való hivatalos jelölésre volt ajánlva. Minthogy abból a városból, ahol lakik, má!r kette nis vannak a freeholderi állásba, a demokrata vezérek nem találták teljesíthetőnek a kérést és szerkesztőnk nem kapott hivatalos jelölést. Esze ágában sem volt azonban, hogy a szervezet jelöltje ellen “szaladjon,” holott' számíthatott volna a magyarság nagy számának szavazatára ebben a megyében. Az organizáció jelöltje ellen menni egyértelmű a magyarság érdekei ellen törésnek. Szerkesztőnk tehát nem hogy a párt ellen ment volna, hanem még segíti a párt jelöltjét: a kongresszusi képviselőségre jelölt Edward Patten mellett áll s az ő érdekében egy táborba hívja a megye egész magyarságát. Mert ezt igy kívánja meg a becsület s ezt igy kívánja meg a magyarság érdeke ebben a megyében ! Kedden, április 17-én menjen mindenki szavazni, aki csak teheti. Aki valami oknál fogva akadályozva van — gyermeke miatt, vagy közlekedés miatt nem tudna menni szavazni ■— telefonáljon akármelyik magyar demokrata klub vezetőjéhez és segítséget kap, “baby sittér” megy házához, amig szavazni megy, vagy elviszik autón szavazni. Fontos, hogy a magyarság mutassa meg most erejét, szervezettségét s álljon ki az organizáció jelöltje mellett, mert soha ilyen jó alkalma nem volt mindnyájunk jólfelfogott közös érdekében egységesen és átütő erővel cselekedni! Összefogásunk eredményét mindnyájan és csakhamar élvezni fogjuk! Ha a mi emberünk megy Washingtonba képviselőnknek, a mi javunkra lesz ez is! Mayarok, demokraták, menjünk el mind szavazni jövő kedden s szavazzunk EDWARD J. PATTEN-re!
