Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-03-08 / 10. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINITY” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY FREE PRESS THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 10. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. MÁRCIUS 8 AZ AMERIKAI MAGYAR INTÉZETRŐL Irta: RÉVAY GYÖRGY (Az alábbi érdekes Írást a magyar és az osztrák Tudomá­nyos Akadémia egyik akadémikusa küldte be lapunkhoz) “A Philadelphiai Egyezmény” UJ ALAPSZABÁLYT FOGADOTT EL AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG PHILADELPHIÁBAN MEGTARTOTT KONVENCIÓJA. — 1945-öS ÉS 56-OS ME­NEKÜLTEK A VEZETŐSÉGBEN — BÁCHKAI BÉLA FŐTITKÁRT MEGTARTOT­TA HIVATALÁBAN AZ UJ IGAZGATÓSÁG Amikor beléptem ebbe a kö­zösségbe, megálltam egy pilla­natra az ajtóban, hogy a bent­­lévők arcvonásait tanulmányoz­zam. Az újonnan jött kíváncsi­sága és objektivitása, a sok ér­dekes arcvonás, a sok részlet mellett ezen közösség egy nagy potenciális lehetőségét és ezzel párosult felelősségét vettem észre. Amerika, s közelebbről New Jersey állam magyarsága abban a helyzetben van, hogy egy Ma­gyar Intézetet mondhat magáé­nak a New Jersey állami egye­tem, a Rutgers keretében. En­nek a ténynek a tudata felvilla­­nyozóan, érdekfeszítően és talán büszkeséget táplálva hat egy messziről jöttre . . . Mert hiszen, megjárva egy pár országot, a magyar kultúrának egy ilyen magas síkban elhelyezett bás­tyájával alig találkoztam! Felvillanyozza az embert a tudat, hogy itt Ady fekete zon­gorájának hangjaival, Arany Welszi bárdájainak bátor lant­­csengésével, Kossuth Lajos klasszikus beszédeivel és az ősi halotti ének tömör igazságaival fog találkozni. Érdekfeszitőnek mutatkozott a magyar nyelv propagálása az amerikai diákok felé, a magyar nyelvoktatás szerepe és helyzete egy idegen főiskolán és ennek továbbfejlődéseképpen a ma­gyar nyelv szerepe ebben a kö­zösségben. És hogyne töltené el büszke­séggel az idegenből jöttét annak képzete, hogy itt van érdeklődés a magyar nyelv iránt, beszéd és vita tárgya a magyar kultúra és hogy csöppnyi nemzedékünk tud­ja hallatni hangját az emberek milliói között . . .! ... És mikor beléptem a ka­pun, hogy ezen gondolatok viszfényét keressem az arcokon, a visztény mellett mást is észre­vettem. Mint később kiderült, magyai’jaink részben nincsenek tisztában ennek a Magyar Inté­zetnek jelentőségével. Vagy, ha kevesen tisztában is vannak ve­le, akkor a nehézségek, sokszor a meg nem értés, a pénzügyi helyzet elvonja őket a fejlesztés, a segítés és támogatás színteré­ről. Pedig mi sem vagyunk képte­lenek. Van itt Atléta Klub és sok más klub, különböző nőegylet, diákszövetség és sok más magyar egyesület New Jersey minden részében. Ezek az egyesületek jól prosperálnak, nem beszélve a különböző cserkész-csapatok­ról, melyek az amerikaiak köz­­tiszteletében állanak. És láttuk és megtanultuk a tízegynéhány éves szovjet elnyomás alatt, hogy lehet sok erkölcsi és anya­gi támogatás nélkül is kultúrát, eszméket és szellemi gócponto­kat fenntartani. Miért ne tudnánk itt, a világ egyik legmagasabb életszínvona­lú országában magyar kultú­ránk bástyáját fenntartani, tá­mogatni és érte áldozni? Mert: “nyelvében él a nemzet” — és talán hozzátehetjük: nyelv nélkül kihal a nemzet! Betettem az ajtót és ezen tár­sadalom tagja lettem ... Az újonnan jött szemlélődése és büszkesége talán csökkent, de uj gondolatok értek meg, alakultak ki bennem. Hogy a logika éles e­­lemeit használjam e gondolatok összefoglalására, a következőket kell leírnom: 1. A magyar érzés, a magyar gondolkodás nem halt ki egyi­künkben sem, függetlenül, hogy hány éve vagyunk szülőhazánk­tól távol. 2. Ez az érzés részünk és al­kotóelemünk, ez kihat imánkra, napi munkánkra és minden meg­­nylatkozásunkra. 3. Egy ember, ha nem ismeri érzés- és gondolatvilágának ere­dőjét és mibenlétét, nem tud ön­tudatos ember lenni, nem tudja magát kormányozni, egyszóval: nem homo sapiens. 4. A három előbbi pont kon­klúziója tehát: származásunk szerinti érzéseinket, gondola­tainkat, illetve azokőnak alapját, a magyar kultúrát ápolnunk, táplálnunk és fejlesztenünk kell akkor is, ha ezt csak kemény munka, áldozatok és lemondások árán érhetjük el! Magyar nyelvünk és kultú­ránk előretolt bástyája az Ame­­merikai Magyar Intézet. E mellé az intézet mellé kell felsorakoz­nunk mindnyájan! És helytelen lenne bármilyen ok, kifogás és előítélet miatt annak hátat for­dítani ! A legfontosabb cél: az intézet fejlesztése, nívójának, a magyar tanszék hallgatói létszámának e­­melése, hogy részvételünk által a vérkeringés meginduljon, mely magával hozza az Intézet tekintélyének, mérvadóságának emelkedését. Ezirányu törekvé­sében Molnár Ágoston tanár u­­rat, az Intézet vezetőjét, támo­gatnunk kell! A magyar kultúrának fejlesz­tését elvárják tőlünk az óhazá­ban raboskodó magyar milliók is. Vájjon, ha egyszer számon­­kérik érdekükben tett tényke­déseinket, lehajtott fővel és pi­rulva, avagy büszkeséggel szá­molhatunk-e be a végzettekről? Az elnyomás nem engedi igazi kultúránk fejlődését Magyaror­szágon, de itt van rá lehetősé­günk! Bizakodva abban, hogy gon­dolataim megértésre találnak mindazoknál, akiknek elmond­tam s Amerika, közelebbről pe­dig New Jersey állam magyar­sága átlátja a helyzet komolysá­gát és jobbját nyújtja ehhez a munkához, hiszem — Petőfivel: “A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez...” Lukács Pál újra filmen Lukács Pál, a budapesti Víg­színház volt művésze, aki évti­zedek óta él az Egyesült Álla­mokban, de az utóbbi években betegsége miatt nem filmezett, újra szerepel a “Tender is the Night” cimü nagy filmben. Elzárva a világtól Az amerikai tengerészet há­rom önkéntese — Robert Cas­per, Joseph Ceglédi és James Finacciro — 14 napot töltöttek egy légmentesen és hirmentesen elszigetelt, állandóan forgó épít­ményben, Floridában. A kísér­letnek az volt a célja, hogy meg­állapítsák az emberi szervezet elváltozásait egy hosszabb űrha­jó-utazás alatt. VONULJON KI AZ OROSZ MAGYARORSZÁGRÓL! 389 amerikai katona van Vörös-Kina fogságában A Koreai Háború óta még mindig 389 amerikai katona van a vörös-kinai kormány fog­ságában. Az Egyesült Államok ismételt felszólításaira sem ad­tak semmiféle választ a kínaiak. Kórházi vezetőség feje ERNEST R. HANSEN a Perth Amboy Savings Insti­tution alelnöke lett a Perth Amboy General Hospital kor­mányzói tanácsának az elnöke, a közelmúltban megtartott vá­lasztás eredményeképen. Mr. Hansen az elhunyt Charles Gregory lapkiadó helyét tölti be a hatalmas átalakítási és ki­bővítési munkálatok alatt álló amboyi kórház vezetőségének élén. A kórházvezetőség többi tagjai (újraválasztva) : James O. DeLancey, August F. Grei­ner, Lórin Kemp, Isadore Greenspan és Walter J. Riel­­ley. Öt üj tagot is választottak a tanácsba: Jack Wigle, Ro­bert Wilentz, Camillo LaZizza, Richard M. Hale és Erl Suiter. Továbbra is tagjai a vezetőség­nek ezenkívül: V. Rév. George H. Boyd, Rabbi Max Davidson, Rt. Rev. James S. Foley, Max Wurtzel, Marcus Leon, Irving A. Hansen, Norman Tanzman, Albert V. Anderson és George T. Dover. A kórház kormányzói taná­csának hat volt tagját tiszte­letbeli tanácstagokká válasz­tották: Leon Hess, Axel Olsen, John J. Quinn, John E. Toolan, Wallace Wilck és David T. Wi­lentz. Mr. Hansen 1958-óta tagja a vezetőségnek. Diplomáját a Columbia és Rutgers egyete­meken szerezte, mint bank­­szakember. Elnöke a Perth Amboy YMCA-nek, alelnöke a Perth Amboy Chamber of Commerce-nek és elnöke a United Fund gyű j tőkampány­nak. Metuchenben lakik csa­ládjával. Czukor Adolf 90 éves A Paramount filmszínház el­nöke, a magyar Czukor Adolf most ünnepelte 90-ik születés­napját Hollywoodban. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapjg pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Máté Jenő ismét a televízión szerepel Máté Jenő, a kitűnő hangú magyar énekes, aki most egy éve Thegze Gerber Miklós ze­neszerzővel járt vidékünkön s hangversenyezett, március 13- án este a Channel 4, NBC tele­vízió-állomáson, a “Dick Pow­ell Show” keretében lép fel. Három másik magyar müvész­­szel, Ifj. Beregi Oszkárral, Ge­­ray Istvánnal és a Budapestről nemrég idemenekült Fóti Jacques jazz- zongoristával együtt egy francia csempész­bandának egyik tagját alakít­ja egy érdekes, bünügyi-tár­­gyu televíziós-darabban. A Dick Powell Show márci­us 13-iki, kedd esti előadását joggal nevezhetjük “magyar estnek.” Máté Jenő énekesünk és a három másik magyar sze­replő fellépése folytán. Máté Jenőt régen szivébe zárta már Kelet-Amerika m a g y arsága; egykor Zilahy Sándor színtár­sulatával járta magyar telepe­inket s remek hangjával sok­sok tapsot, sok-sok örömet szerzett. Annakidején, a máso­dik nagy világégés után az el­ső menekült hontalanok érke­zésekor a “kobzosokkal” lépett fel s Thegze Gerber csodaszép dalával: “Szállj, szállj, sólyom­­madár, az én hazámba messze szállj ...” eg\ursapásra szi­vünk mélyéig ért kellemes bari­tonhangja. A kiváló amerikai-magyar színésznek és énekesnek erre a televíziós szereplésére felhív­juk olvasóink figyelmét. Ked­den este — a pontos időt min­denki megnézheti a szaklapok­ban — kapcsoljuk rá a Dick Powell Show-t a 4-es NBC ál­lomáson . . . s viszontláthat­juk Máté Jenőt . . . messzi Hollywoodból. Kruscsov, a béke­angyal ... Az 50 megatonos atombom­bákat csörtető, nagyhangú, harcias orosz kommunista dik­tátor Nyugat elszánt összefo­gására és mindenre felkészült megállj-kiáltására e g y s z e rre megszelídült. Az amerikai Űr­repülő óriási sikere óta pedig egyre-másra küldi “béke”-ja­­vaslatait a nyugati államférfi­akhoz. Először is azt javasolta, hogy közösen kutassa az űrt a Szovjet és a Nyugat . . . Az­­ntán azt ajánlotta, hogy ülje­nek össze a világ vezető állam­­férfiai a “béke” és a leszerelés feltételeinek a megtárgyalá­sára (az ilyen tárgyalásokat eddig, mint ismeretes, mindig a vörösek torpedózták meg!). Legújabban újra megismételte ezt a javaslatát. Végül is Ken­nedy elnökünk és MacMillan angol miniszterelnök válaszol­tak Kruscsovnak. Kennedy azt válaszolta, hogy nem zárkózik el a találkozás elől, de először a külügyminiszetreknek kell eredményt elérni. MacMillan viszont azt üzente, hogy min­den előfeltétel nélkül hajlandó leülni a vörös cárral. Hírek szerint március végén (24, vagy 25-én) Kennedy elnök televízión beszél az oroszok­hoz s ugyanakkor Kruscsev az amerikai televíziók műsorán “szerepelne.” Legújabb hírek szerint azonban e televíziós beszédeket néhány hónappal elhalasztották. Oka: Kruscsov megharagudott, mert Kennedy elrendelte az atomrobbantási kísérletek elkezdését. Philadelphiában, a “testvéri szeretet városában” az elmúlt pénteken, 1962 március 2-án tartotta meg háromévenkénti közgyűlését (konvencióját) az Újból kinevezve ID. BÍRÓ PÉTER a hírneves “Biró Péter és Fiai” New Brunswick-i utazási, in­gatlanforgalmi, pénzküldő és közjegyzői iroda feje további két évre megkapta kinevezé­sét a Middlesex Megyei Vá­lasztási Tanácsba Richard J. Hughes kormányzótól. Biró Pé­ter, mint jó demokrata, 1955- óta tagja a Megyei Választási Tanácsnak, ahol pozícióját mindenkinek a megelégedésé­re tölti be. Gratulálunk a mi kedves Pé­ter barátunknak újbóli kine­vezéséhez s kérjük a jó Istent, hogy adjon neki erőt, egészsé­get, hogy még sokáig tölthesse be ezt az állást mindnyájunk örömére és büszkeségére. Bár minél több ilyen emberünk le­hetne a különböző megyei és állami pozíciókban, hogy ma­gyarságunk, amely jelentős számra rúg ebben az állam­ban, méltóképen képviselve le­gyen mindenütt! Márciusi ünnepély Trentonban A Trentoni Magyar Egyhá­zak és Egyletek1 Nagybizottsá­ga és Trenton összmagyarsága — mint már megirtuk — már­cius 18-án, vasárnap délután 3 órai kezdettel rendezi meg a szokásos Márciusi Magyar ün­nepélyt a Szent István Hall­ban (volt Magyar Ház). A Nagybizottság nívós prog­ramot állított össze, amely va­lóban méltó lesz a márciusi magyar szabadság-eszmékhez. Angol-nyelvű ünnepi szónok lesz Judge Conner French. A magyar-nyelvű beszédet Főt. Béky Zoltán, az Amerikai Ma­gyar Refoi’mátus Egyház püs­pöke fogja tax'tani. Kondor Mariska, a magyai’ság régi kedves énekesnője (New York­ból) hazafias énekszámokat ad elő. Demkó (Rotter) Anna énekszámait Orosz Lili zongo­raművésznő kíséretével fogja előadni. Az ünnepély teljes programját lapunk jövőheti számában foguk ismertetni. Készüljön minden magyar erre a nagy ünnepélyre, már­cius 8-án, vasárnap délután! Amerikai Magyar Szövetség. A konvenciót megelőzően délelőtt az Igazgatóság ülése­zett, Főt. Borshy Kerekes György elnökletével. Közvetlen ebéd után Falussy Alajos New York-i ügyvéd, a Szövetség ed­digi ideiglenes elnöke nyitotta meg a konvenciót, mely szü­net, vagy vacsora-idő nélkül, egyfolytában egészen éjfélig tartott. A konvenció bezárása után pedig az uj igazgatóság tartott rövid gyűlést néhány fennmaradt ügy elintézése és a titkár-választás tárgyában. Éj­jel 1 óra után ért véget az ainei’ikai magyarság képvisele­tében Philadelphiában orszá­gos tanácskozásra összeült egyházi és világi vezetőembe­rek nagygyűlése, melynek egyik legfontosabb eredménye­képen létrejött a most már “Philadelphiai Egyez mény­­nek” is nevezhető Alapszabály, mely az Amerikai Magyar Szö­vetség jövendőbeli munkájá­nak, gyarapodásának, erősödé­sének útját van hivatva kije­lölni és mutatni. Az uj Alapszabály a réginek (a 3 év előttinek!), valamint az alapszabály-módosító javas­latok összeállításával megbí­zott philadelphiai bizottság ál­tal készített teljesen uj terve­zetnek a keveréke, aszerint, ahogy azt a közgyűlés pontról­­pontra átvette, megtárgyalta, megvitatta és megszavazta. Hosszú óx'ák munkája volt ez az összeegyeztetés; olykor he­ves viták, indokolások előzték meg az egyes pontok feletti szavazást, de végül is hol az egyik fél engedett, hol a másik “oldal” ment bele egy-egy kompx’omisszumba és létrejött az, amit igy joggal nevezhe­tünk “egyezménynek.” A x'égi-amerikás magyarok képviseletében megjelent egy­házi és világi emberek, az 1945 után érkezett magyar testvérek egyházi és világi képviselete, valamint az 56-os szabadsághaxx után jött mene­kült magyarok érdemes és ér­telmes emberei egyeztek meg Philadelphiában, 1962 március 2-án s minden okunk meg van hinni abban, hogy ez az egyez­mény kiindulópontja, elkezdé­se a józan, értelmes és becsüle­tes gondolkozásu magyarok egymástmegértő, egymá ssal kezet fogni tudó testvéri össze­fogásnak! Aki nem a mát és nem a holnapot, de a holnap­­utánt, a távolabbi amerikai magyar jövendőt is szem előtt tartja, az jól tudja, hogy egy ilyen összefogásnak, testvéri találkozásnak nagyon is itt volt már az ideje; félretenni végre minden akadékoskodó szőr­­szálhasogatást s a jövőre, ma­gyarságunk jövendőjére gon­dolni, tervezni s aszerint mun­kálkodni együtt, egyöntetűen! Aki ez ellen egy szót is szól, aki ez ellen áskálódni mer, az nem való közénk, az most már kiközösítendő az amerikai ma­gyar életből örökre .. . mert az az egyetemes magyar érdekek ellen dolgozik! New Yox'któl Chicagóig, Bridgeporttól Detroitig minden nagyobb magyarlakta körzet képviselve volt az Amerikai Magyar Szövetség konvenció­ján. Cleveland, Pittsburgh, New Jersey állam, stb., olyan férfiakkal voltak képviselve, akiket tisztel és becsül a ma­gyarság, akiknek szavára hall­gat és szava után megy a ma­gyarság. így kétségbe nem von­ható még ellenségeink által sem az, hogy ami Philadelphi­ában ezen a napon történt, az az óriási többség megnyilatko­zása volt. Az amerikai ma­gyarság hallatta itt szavát, férfias, kemény szavát és hiá­ba ir akármit most már akár­melyik szélsőséges újság, hiába “bojkottálja” ezt a konvenciót akár a Magyarországi'ól pén­zelt new yorki vörös lap, akár más: a békát le kell nyelniük, nem sikerült más torkán ledug­­niok azt! A Szövetség áll, él, dolgozik tovább, még pedig felujulva, uj erőkkel felfrissül­ve, uj, erős lendülettel viszi to­vább a kötelező magyarmentő munka terhét! A konvenció utolsó pontja­ként a Vezetőség és uj igazga­tóság megválasztása állt. A je­lölő bizottság tagjai, akik a p lén um elé terjesztendő listát összeállították — amely mellé, természetesen a közgyűlés más jelölteket is állíthatott — a kö­vetkezőkből állott: Főt. Gáspár János (Passaic, N. J.), Nt. Kecskeméthy József (Wash­ington, D. C.), Szegedy István (Bx'idgeport, Conn.), Dono Andx'ás (Cleveland, O.) és Ko­­x*éh Ferenc (New York). A Szövetség országos elnöki tisztjére két jelölt volt: Molnár Béla (Philadelphia) és Falussy Alajos, az eddigi ügyvezető el­nök. Molnár Béla nem fogadta el a jelölést, amire a közgyű­lés egyhangúlag Falussy Ala­jos New York-i ügyvédet vá­lasztotta meg az Amerikai Ma­gyar Szövetség elnökévé a "kö­vetkező 3 évre. (A korelnöki tisztet ezen választás ideje alatt Nt. Daróczy Sándor töltötte be.) Háx'om alelnököt választott az uj Alapszabály értelmében a konvenció. Ezek, egyhangú megválasztással a következők: Sinkó Jánosné (Chicago), Dr. Székely Imx-e, a philadelphiai osztály érdemes reprezentánsa, az Alapszabály-módosító bi­zottság előadója és Nádas Já­nos (Cleveland), az ottani osz­tály elnöke és a Magyar Tár­saság ügyvezetője. Pénztárnok (az uj Alapsza­bály szerint a közgyűlés által választva) : Eszenyi László, aki eddig is pénztárosa volt a Szö­vetségnek s akinek nagyszerű munkájáért elismeréssel adó­zott a közgyűlés. Ellenőrök: Nt. Kecskeméthy József, Dono András és Szabó János (Pittsburg). Jogtaná­csos: Dr. Márk Béla (New York). Az Igazgatóság tagjai: a William Penn, az Amerikai Magyar Református Egyesület és az Amerikai Életbiztosító Egyesület részéről kiküldendő két-két tag, valamint: Főt. Gáspár János (Passaic, N. J.), Nt. Dr. Szabó István (Cleve­land), Főt. Dr. Béky Zoltán püspök (Trenton, N. J.), Nt. Nagy Ferenc, Vincze Sándor, Brachna Gábor, Dr. Márk Bé­­(Folyt. a U-ik oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents