Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-12-06 / 49. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY FREE PRESS Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 49. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY 1962. DECEMBER 6 A “kubai ügy” még sok fejfájást fok okozni nekünk. Egyelőre, vagy úgy is mondhatjuk: pillanatnyilag el van intézve annyiban, hogy mi­ntán Kruscsev közölte Kenne­­dyvel, hogy a jet-bombázókat hazaszállítja Kubából s “bele­egyezését adta” ahhoz, hogy az elszállítást repülőgépről fényképezve ellenőrizhetjük is, ha akarjuk (hát persze, hogy akarjuk), Kennedy elnökünk elrendelte a hajózárlat felol­dását s igy vagy 14-ezer behí­vott tartalékost máris hazaen­gedtek a szolgálatból. Kruscsev sietett egy 14 pont­ból álló jegyzéket küldeni Kennedy elnökünkhöz a kubai és egyéb nehézségek békés el­intézése tárgyában, elnökünk azonban kijelentette, hogy e pontok közül több egyszerűen: elfogadhatatlan. M i k o y a n szovjet-küldött Qastroval tör­tént tanácskozásainak egyik szüleménye, nyilván, az a pont a 14 között, amelyik Guanta­namo, a kubai amerikai kato­nai bázis kiürítését követeli. El­nökünk megjegyzése erre az, hogy ez nem képezheti alkudo­zás tárgyát, mert ehhez ne­künk hosszúlejáratú, régi ke­letű szerződési jogunk van. Mikoyan a héten elhagyta Kubát és New Yorkon és Wa­shingtonon át — ahol UN fő­emberekkel, illetve elnökünk­kel tárgyalt, hazament Moszk­vába. Lógó orral, de valami hülyén ravasz mosollyal az or­ra alatt . , . Az orosz bombázók elszállí­tása folyamatban van (fény­­képfelvételeink vannak orosz hajókról, amelyeken “nagy lá­dák” vannak) de hogy az az orosz, amelyik egyszer, nem is olyan régen kivonult Buda­pestről és Magyarországról, de aztán meggondolta s vissza­­ronditotta magát tankok ezrei­vel, az az orosz nem fordul-e itt is vissza ... ez a jövő zené­je .. . Egyelőbe úgy néz ki, hogy a dolgot sikerült “elodáz­nunk.” Indiában is pillanatnyi fegyverszünet van, miután Vörös-Kina betört a hinduk földjére s véres harcok során mélyen benyomult a két­arcú Nehru országába, aki még nem is olyan régen a vörö­sökkel kacérkodott, barátko­zott. Úgy látszik, hogy az orosz-kinai ellentétek, a vörö­sek egymásközti torzsalkodása még érdekes dolgokat fog eredményezni. Moszkva fegy­verrel, hadi- repülőgépekkel fogja segíteni Indiát Vörös- Kina ellen! Ez nyílt összecsa­pást jelent a két kommunista hatalom: Oroszország és Kina között. Lehet, hogy az egész kubai amerikai “győzelem” ennek a Kina-Oroszország kö­zötti torzsalkodásnak az ered­ménye: Kruscsev jónak látta jóban lenni velünk, mert hátá­ban ott van Vörös-Kina . . . Érdekes utófejleményei vannak a “kubai ügynek.” Az egyik, például az, hogy Stevenson amerikai UN fődelegátust egy magazin cikke úgy idézte, hogy ő ellene lett volna a blo­kádolásnak és alkura lett volna hajlandó a vörösekkel a kubai bázisunkat illetően. Stevenson ezt erélyesen cáfolja s legutóbb maga Kennedy elnök nyilatko­zott az ügyben, védelmébe vé­ve Stevensont. Közben bizonyos körökben már olyan hírek is terjedtek el, hogy Stevensont az elnök “meneszteni” fogja s helyét volt elnök-jelölt ellenfelével, Nixon-nal fogja betölteni, mint U. N. fődelegátus. (Fantaszti­kusan hangzik, de az elnök nyilatkozata előtti napokban még szinte elhihető is volt.) Prof. Gabriel Astrik előadása a Rutgers Egyetemen Az Amerikai Magyar Inté­zet tudományos előadás-soro­zatában december 11-én, ked­den este 8 órakor Prof. Gáb­riel Astrik, a Notre Dame Egyetem Medieval Institute­­jának igazgatója fog előadást tartani: “Anglo-Saxon Hunga­rian Cultural Relations” cím­mel. Prof. Gabriel előadása a Rutgers Egyetem New Class­room Bldg.-jében (a 35 Col­lege Ave. mellett) a 220-as számú teremben lesz New • Brunswickon (a College & Ha­milton St. sarkán). Minden érdeklődőt szívesen látnak e hírneves magyar pro­fesszor előadására. Háborús jóvátételi igénylések HATÁRIDŐ: 1962 DECEMBER 31 Az Egyesült Nemzetek Me­nekültügyi Megbízottja és a német kormány között 1960 októberében megállapodás jött létre, amely támogatást helye­zett kilátásba olyan szemé­lyek részére, akik a nemzeti szocialista kormányzat alatt üldözést szenvedtek nemzeti­ségük alapján. (A faji, vallási és politikai okokból történt üldözések nem tartoznak ennek a megállapo­dásnak a hatálya alá.) A megállapodás 1. szakasza értelmében azok a menekül­tek, akik nemzetiségük alapján történt üldözésük alatt kárt Teller atomtudós kitüntetése (FEC) Teller Ede magyar­­származású amerikai atomtu­dós, a kaliforniai Berkeley Egyetem világhirü tanára nyerte az idei Enrico Fermi di­jat. Az 50,000 dollárt jelentő jutalmat december 3-án adták át a kaliforniai egyetemen. A dijat dr. Teller “a kémiai és atomtudományok, valamint az atomfizika terén végzett ered­ményekért és kutatásokért és a nemzeti biztonság megerősíté­se érdekében kifejezett tevé­kenységéért” kapta. Érdekes megemlíteni, hogy az Egyesült Államok Atom­energia Bizottsága (Atomic Energy Commission) által 1954-ben alapított Enrico Fer­mi dijat ezideig hat Ízben osz­tották ki A hat kitüntetett kö­zül az első maga a névadó, olasz származású nagy tudós, a többi közül 3 magyar: Neu­man János és Wiegner Jenő után most Teller Edward. szenvedtek, jóvátételi igény­nyel léphetnek fel. Ilyen kár­térítésre igényjogosultak: 1. Akik 1953 október 1-én menekültek voltak. 2. Akik a nemzeti szocia­lista kormányzat részéről ül­dözést szenvedtek nemzetiségi alapon. 3. Akiknél, ez testi vagy egészségi kár okozója lett, leg­alább is 25 százalékos munka­­képtelenséget okozva. Akik ezért igényjogosultak, de még nem kérelmezték a jóvátételt, forduljanak kérel­mükkel a fenti határidő lejárta előtt az alábbi hatósághoz: Bundesverwaltungsamt Hockhaus Cologne, Germany Saját érdekükben mindazok, akik nemzetiségi alapon üldö­zést szenvedtek,; de előző igé­nyük el lett utajsitva, vagy az igénylésük ügyében még nem történt döntés, \»agy igenleges döntés ellenére ;nagyobb ösz­­szegü kártérítésbe tarthatnak igényt, ismételjék meg igénylé­süket a fentebb közölt német hatóságnál. Ismételjük, a határidő 1962 december 31, anjelynek elmúl­tával az igényjogosultság ve­szendőbe megy. ; A Vatikáni Zsinat eddigi eredménye A Rómában ülésező vatikáni egyetemes zsinat formálisan megtette a világ keresztényei­nek egységesítésére irányuló munkálkodásának első lépé­seit: egy 16 oldalas és 3 feje­zetes “Ut unum sint” ( Hogy egyek legyenek) cimü tézisben felsorolja mindazokat a prob­lémákat, amelyek 900 esztendő során akadályt, választófalat építettek a pápaság és a 137 millió orthodox (óhitű) ke­resztény hívők közé. Az egyetemes zsinat az ok­mányban tartózkodik minden olyan kifejezéstől, amely visz­­szatetszést szülhetne, igy pél­dául nem alkalmazza az eret­nek megjelölést és az óhitű ke­resztényeket szeretededikálta bölcsességgel csupán “elkülö­nült keresztény testvéreink­nek” nevezi. Macmillan Washing­tonba fog jönni Macmillan, Anglia minisz­terelnöke Kennedy elnökkel való nemzetközi kérdések meg­beszélése és közös állásfogla­lás végett e hó közepén Wa­shingtonba jön. I —---o---------^----­Az amerikai posta nem fogja szállítani a vörös propaganda nyomtatványokat Megdöbbentő magyar tragédia Megdöbbentő emigráns csa­ládi tragédia játszódott le a lengyelországi Varsóban. Min­den szereplője magyar. Gróf Teleki László, aki segédmun­kásként keresi kenyerét, fele­ségével, az erdélyi származású Salamon Évával együtt minden áron szeretett volna találkozni Angliában élő két gyermekük­kel, akik angol állampolgá­rok lettek. Hónapokig tartó, bonyolult levelezés után abban állapod­tak meg, hogy a fiatalok Len­gyelországba kérnek látogató vízumot. Telekiéknek hosszú fáradozás után szintén sikerült elérni, hogy néhány napra Var­sóba kiengedték őket. Vonatju­­kat a lengyel főváros előtt va­súti szerencsétlenség érte. Mindketten életüket vesztet­ték. Amikor a londoni gép meg­érkezett, hangszórón kérték a két Teleki gyermeket a repülő­tér irodájába, ahol megrendül­tén közölték velük a tragikus hirt. Szombaton a televí­zión láthatjuk őket Szombaton, december 8-án este az ABC Channel 7 tele­vízió-állomáson fogható prog­ramon, a “Mr. Smith Goes to Washington” műsorban Máté Jenő és Beregi Oszkár magyar karakter-színészeinket láthat­juk viszont Hollywoodból. A jó öreg Beregi Oszkár és a cso­dás hangjáról már széles kö­rökben ismert Máté Jenő eb­ben a darabban orosz követe­ket alakítanak. Máté Jenő de­cember 14-én, pénteken a “Day in Court” darabban is szerepel az ABC Channel 7 állomáson, valamint december 17-én, hét­főn délután is, ugyanezen az állomáson. A két ismert magyar színész szerepléséről táviratilag értesí­tették lapunkat Studio City, Californiából. ar 7-en eietoeiep az uj postai törvény, melyet Kennedy elnök nemrég irt alá és amelynek ér­telmében a postai szállítási di­jakat felemelik. Az egyszerű levelek dija 5 cent lesz az ed­digi 4 cent helyett; 4 cent lesz a levelezőlap, 8 cent a légi­posta-levél, stb. Ezzel egyide­jűleg a postai alkalmazottak is mintegy 10-11 százalékos fize­­tésjavitást kapnak. Van ennek a megszavazott és az elnök által aláirt uj pos­tai törvénynek egy másik része is, amely a kommunisták mes­terkedéseire csap le. Az uj tör­vény jelentősen megnehezíti a Szovjet és a vasfüggöny mö­götti országok vörös propa­ganda üzelmeit. Az általuk Amerikába küldött óriási töme­gű p r o p a g anda-nyomtatvá­­nyok továbbitását az amerikai posta megtagadja és csakis azok címére fogják kikézbesi­­teni itt azokat, akik kifejezet­ten kérik, illetve ragaszkodnak az ilyen propaganda-célú vö­rös nyomtatványokhoz. ‘Amíg meg nem sza­badulunk Castrotól’ Félezeréves magyar harang Magyarországon, a somogy­­megyei Tótujfalu határában egy 550 éves harangot fordított ki az eke a földből. A 60 cm. magas, 86 kg súlyú harangon jól látható a rajtalevő évszám: 1408. Több mint félezer évvel ezelőtti magyar örömre, bánat­ra kongott ez a harang s imára hívogatta a keresztény magyar hívőket a mai Somogy környé­kén. Kennedy elnök jóté­konycélra adja az egész fizetését John F. Kennedy, az Egye­sült Államok elnöke egész évi fizetését — 100,000 dollárt — jótékonycélra adom ányozza. Kennedy 1947-óta, amikor kongresszusi képviselő lett, minden fizetését elajándékoz­za jótékony célokra. Megjegyzendő, hogy Her­bert Hoover sem vette fel fize­tését annakidején, amikor el­nök volt. Kennedy elnök gazdag em­ber (édesapja még gazda­gabb!), aki mintegy 10 millió dollár vagyonát szövetségi, ál­lami és városi bondokba fek­tette. Az elnök nemrég egy 222- ezer dolláros csekket adott át a washingtoni United Givers Fund képviselőjének, Edward H. Foleynek, aki az 1961 évi elnöábeiktatási ünnepségek el­nöke volt. Ez az összeg az el­nöki beiktatásra összegyűlt adományokból maradt fent s ezt is most jótékonycélra ad­ták. Earl T. Smith volt havanai U. S. nagykövet — aki Castro hatalomra jutása idején is Amerika képviselője volt Cu­­bában — kijelentette, hogy “A kubai krízis mindaddig nem nyer megoldást, amig meg nem szabadulunk Fidel Castro sze­mélyétől. Hogy ez mikor és milyen körülmények között történhet, azt Kennedy elnökre kell bíznunk” — mondotta a volt követ. Ugyanakkor meg­jegyezte még azt is, hogy an­nakidején ő állandóan figyel­meztette a washingtoni kor­mányt (Eisenhower kormá­nyát!) a kommunista veszede­lemre, de akkortájt a Külügy­minisztériumban nem akadt fül, amely komolyan meghall­gassa a nagykövet idejében tör­tént figyelmeztetéseit. AMERIKAI TERVEZET ÁLTALÁNOS LEFEGYVERZÉSRE Magyar ember tragikus halála Borhi János 53 éves, 18 Bai­­er Ave. és Prizsnyák Lajos, 354 Ralph St. Franklin Town­­ship-i lakosok (utóbbi a Louis’ Market, 205 Somerset St., new brunswicki grocery és husáru üzlet tulajdonosa) Kanadába mentek, hogy Welland, Ont.­­I (Folyt, a 3-ik oldalon) A mai zavaros időkben, ami­kor aggódó figyelmünk majd Laosra, Dél Vietnam-ra, Ber­linre, majd az esetleg más robbanó válságokra irányul, könnyen háttérbe szorulhat ko­runk legégetőbb kérdése: Békét akarunk-e, fegyvercsörtetéstől mentes világban, vagy pedig egyre tornyosuló fegyverkezési versenyt, amely csak nukleáris katasztrófában végződhetik? Tizenhét nemzet részvételé­vel ezt a kérdést tárgyalja most a Genfi Konferencia. Mert mindnyájunk életben­­maradása függ a megoldástól, senki sem engedheti meg ma­gának, hogy állást ne foglaljon. Első pillanatra úgy látszik, hogy ilyen fontos és bonyolult problémának az eldöntését, mint amilyen a teljes lefegy­verzés, nem bizhatjuk az átla­gos polgár ítélőképességére. Pedig épen a józan közvéle­mény kialakulásának itt és a külföldön döntő jelentősége le­het. Meg kell ismernünk tehát az amerikai kormány nagyje­lentőségű javaslatait; azután barátainkat, úgy Amerikában, mint a külföldön (ahol lehet) meg kell nyernünk az Ameri­kai Tervezet pártolóinak a so­rába. 1962. április 18-án terjesz­tette be az Egyesült Államok a 17 nemzetből álló Genfi Kon­ferencia elé az általános és tel­jes lefegyverzésre vonatkozó követelését. Kennedy elnök szerint “ez a tervezet a legje­lentősebb és részletesebb ja­vaslatok sorozata, amelyet Amerika, vagy bármely más nemzet valaha is indítványo­zott.” Arthur H. Dean, Amerika képviselője a Konferencián a következőkben foglalta össze az Amerikai Terv lényegét: A fegyverkezési versenyt csirájá­ban kell elfojtanunk; a meglé­vő hadiszereket és hadserege­ket le kell csökkentenünk; vé­gül : mindenfajta katonai in­tézményt meg kell szüntet­nünk. Az Amerikai Terv három szakaszra osztotta be a teljes és tökéletes lefegyverzés ke­resztülvitelét, amelyeknek be­fejezése után csak olyan had­erő és fegyver maradna meg a nemzetek rendelkezése alatt, amilyen a belső rend és az Egyesült Nemzetek Békehad­seregének a fenntartásához szükséges. Az Amerikai Terv gondoskodik arról is, hogy egyetlen nagyhatalomnak se lehessen alkalma arra, hogy előnyöket szerezzen más nem­zetek rovására, a haderők fo­kozatos leépítése során és pe­dig sem emberanyagban, sem fegyverekben, bázisok ban, vagy atombombákban. Az első szakasz tartama alatt úgy Amerikának, mint a Szovjetuniónak hadseregét 2.1 millióra csökkentenők. Hason­lóképen szállítanék le más, még meghatározandó nemze­tek hadi létszámát. Közben minden fegyvergyártást, bele­értve a B-52-es, az Atlas és Ti­tan rakéták előállítását és le­szállítását is 30 százalékkal redukálnánk. Az olyan nukleá­ris anyagok termelését, ame­lyek atomfegyverek előállítá­sára alkalmasak, tökéletesen beszüntetnők; a tömeges pusz­tításra alkalams atomfegyve­reket a világűrben való forga­lomból kizárnék, Az Amerikai Terv az összes részleteket ala­posan kidolgozza. A fegyverkezés előirt csök­kentését és minden szakasz feltételeinek a betartását az Egyesült Nemzetek kebelében megalakítandó L es z e r e 1 ési Szervezet szigorúan ellenőriz­né. Sok más részletre is kiter­jed a javaslat, igy a rajtütés­­szerü támadások lehetetlenité­­sére, a nemzeti haderőknek az Egyesült Nemzetek Békehad­seregével való helyettesítésére. A nukleáris anyagoknak békés célokra való felhasználására és a világűrben valé békés együtt­működés módozataira. Minden népnek legfőbb vá­gya a béke, a fegyverektől mentes világ társadalmában, de csak kevesen ismerik a tel­jes lefegyverzést célzó Ameri­kai Javaslat részleteit, amelye­ket a Genfi Konferencia tár­gyalt. Életbevágóan fontos volna pedig, hogy az Amerikai Tervet itt és a külföldön min­denki ismerje, hogy a pártolá­sára megfelelő, hatalmas köz­vélemény alakuljon ki. Élet, vagy halál kérdése az, amelynek ésszerű eldöntését mindenki elősegítheti. Ismer­tessük tehát a Tervet itteni és külföldi barátainkkal. A le­fegyverzést ezzel valósággá varázsolhatjuk a mai álom­képből és uj reményt ébreszt­hetünk az emberiség lelkében. Az American Council for Nationalities Service (ACNS), 20 West 40th Street, New York 18, N. Y., szívesen és ingyen küldi el az Amerikai Lefegy­verzési Terv összefoglalásának több példányát is, akár ma­gyar, akár angol nyelven bár­kinek, aki azt külföldi ismerő­seinek kívánja eljuttatni. American Council Páris mellett lezu­hant egy magyar utasgép Egy IL-28 tipusu, szovjet gyártmányú magyar utasszál­lító repülőgép november 23-án délután, leszállás előtt a Paris melletti LeBourget repülőtér közelében (ahová annakide­jén Lindbergh oly diadalma­san érkezett meg első oceánre­­piilő útjáról!) eddig ki nem derített okból lezuhant. A gép 13 utasa és 8 főnyi személyzete életét vesztette. Az utasok között volt 4 an­gol és 3 francia turista, vala­mint: Dr. Bodó Györgyné (Bp.-i I. sz. sebészeti klinika), Horeczky Nándor (ARTEX vezérig.), Kazimir László al­gériai konzuláris ügyvivő, Ke­rékgyártó Elemér, Dr. Robert Pál, Szecsődy László (kommu­nistapárti föemberek). A sze­mélyzet tagjai voltak: Kapi­tány István főpilóta, Fenesi János 2. pilóta, Szűcs Gyula rádiós, Gadácsi János szerelő, Koleszár János navigátor, Bancsi István szerelő, Ferenc Julia és Latabár Mária utaskí­sérők. A gép orral a földbe vágó­dott, nyomban kigyulladt s úgy összeégett, hogy az utasok ma­radványai nem voltak agnosz­­kálhatók, csak az előzetes lis­ta alapján állapították meg ki­létüket. A magyar hatóságok szerint Kapitány István a 1 MALÉV legjobb pilótája volt.

Next

/
Thumbnails
Contents