Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-11-29 / 48. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINITY” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY FREE PRESS THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 48. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. NOVEMBER 29 A New York Metropolitan Operaház tagja a New Brunswick-i Magyar Atléta Klub színpadán ÓRIÁSI SIKERŰ VOLT A MAGYAR INTÉZET JA­­VÁRA RENDEZETT MÁSODIK ÉVI DISZ-BANKETT Hogy New Jerseyben a ma­gyar élet, magyar kultúra köz­pontja New Brunswickon van, az ma már elvitathatatlan! Elvitathatatlan egyrészt azért, mert itt, az állam egyetemén, a Rutgers University-n évek óta van már egy “magyar tan­szék” is, itt alakult meg az Amerikai Magyar Intézet és ide költöztette át székhelyét Chicagóból az American Hun­felépittették és akik a Rutgers egyetemi Magyar Intézet tá­mogatására, é 1 e tbentartására felsorakoztak! Köszönet érte a “Magyar Intézet Barátainak” és köszönet érte magának Ca­­relli Gábornak, aki eljött kö­zénk, hogy előbb a Tosca-ária eredeti olasz-szövegű éneklésé­vel elbűvöljön, majd pedig — ahogy ő mondotta magyarul — “a János Vitéz daljáték csodá­A “Century Club” emléklap átnyujtása a William Penn igazgatói­nak: Radványi Ferencnek (Trenton) és Körmöndy Józsefnek (New Brunswick). Jobbfelől Prof. Molnár Ágoston, a Magyar Intézet elnöke, balfelöl Diénes László szerkesztő, a Magyar Intézet, titkára, állanak. garian Studies Foundation is (mely utóbbi a Magyar Inté­zet hivatalos fedőneve). És itt épült fel néhány évvel ezelőtt az amerikai magyarság egyik erős vára, az immár 50-ik évé­be lépő Magyar Amerikai At­léta Klub hatalmas székháza, ahová valósággal “beköltö­zött” az igazi, a szó legszoro­sabb értelmében vett magyar kultúra! Az Atléta Klub im­már egymásután három polgá­rosodási tanfolyamot vezetett le s többszáz magyar testvé­rünket készítette elő a polgá­rosodási vizsgára és az ameri­kai életbe való jobb beleillesz­­kedésre; az Atléta Klub szín­padán a közelmúltban egy 70- tagu szimfonikus zenekar adott olyan magasnivóju kon­certet, amelyre messzi vidékről is eljöttek honfitársaink; leg­utóbb pedig az Atléta Klub ál­tal kezdeményezett immár má­sodik évi, a Magyar Intézet ja­vára rendezett diszbankett “zajlott le” méltóságteljesen a hatalmas díszteremben, amely­nek színpadán nem kisebb sze­mély, mint Carelli Gábor, a new yorki világhírű Metropol­itan Operaház tagja énekelt, mindenkit elbűvölő, csodálatos szép hangján. Soha ezelőtt talán nem tör­tént még meg, hogy New Jer­seyben, magyar diszterem színpadán a Metropolitan Ope­ra énekese énekelt volna! Most ez is megtörtént s hogy ez igy volt, ezért elsősorban tisztele­tünk azoké, akik ezt a hatal­mas Klubházat létrehozták, 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. latosan szép melédiáiból össze­állított csokorral” megdobog­tassa, megkönnyeztesse szi­vünket! Áldja meg őt a Jó Is­ten, hogy ennyi év után, annyi külföldi bojongás és diadal után is megmaradt jó magyar­nak! A Magyar Intézet javára rendezett bankett és táncmu­latság, mint e cikkünk címé­ben is kifejeztük, óriási sikerű volt. Nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is. Megérte a sok­sok fáradságot, gyülésezést, utánjárást, amit a lelkes Ren­dező Bizottság érte áldozott (A számvizsgálók által meg­ejtett végleges számadás sze­rint a tiszta haszon, az alka­lommal kapcsolatosan befolyt adományokkal együtt $1,417.- 32 volt. — Ha lesz helyünk, az adományozók teljes névsorát is közölni fogjuk.) A november 11-én, vasárnap lefolyt szép bankett rendezé­sében intézményesen resztvet­tek a következő egyházak és szervezetek: a Magyar Inté­zet, a new brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub és annak Női Osztálya, a Szt. László r, k. egyházközség és annak PTA-asszonyai, a Somerset ut­cai Magyar Ref. Egyház és an­nak Női Körei, a Bayard St. Presbyteriánus Egyház (Első Magyar), a Szt. József Gör. Kath. Egyház, a Magyar Női és Férfi, Demokrata Körök, a Wil­liam Penn Egyesület brunswi­cki 19-ik osztálya és Női Osz­tálya, a Magyar Öregdiák Egyesület, a Magyar Diákok a Rutgersen, a new jerseyi ma­gyar hetilapok és számos ma­gánszemély, akiket méltán ne­vezhetünk “Magyar Intézet Barátai”-nak! A Bizottság, élén a tiszteletbeli elnökökkel: Ft. Höma József gk., Ft. Má­­riaföldi Lukács, O.F.M., r. k., Nt. Dr. Kosa András, ref., Nt. Rásky József, ref. és Nt. Papp Károly ref. lelkészekkel, vala­mint Puskás Béla elnökkel, a következőkből állott: Kára Pé­­terné, Varga Lajos és Gombár Oszkár alelnökök, Diénes Lász­­(Folyt. a 4-ik oldalon) HÍREK RAB-MAGYARORSZáGBÓL HALÁLOS ÍTÉLET KÉMKEDÉSÉRT (FEC) Győr megye napilap­ja, a “Kisalföld” november 19- én közölte, hogy a győri bíró­ságon kémkedésért halálra Ítél­ték Aradi István magasrangu államhivatalnokot. Társa, Menyhért Rezső életfogytigla­ni fegyházbüntetést kapott. “Nyugati kémekkel való ösz­­szeesküvés és Magyarország ellen folytatott kémkedés” cí­mén emeltek vádat ellenük. Korábban mindketten a Kohó- és Gépipari Minisztérium ve­zető tisztviselői voltak. A lap szerint Aradi az 1959- es Bécsi Vásár alkalmával is­meretséget kötött a nyugatné­met titkosszolgálat embereivel és vállalkozott arra, hogy a magyar nehéziparról adatokat szolgáltasson. Menyhért ebben a munkájában támogatta. ILLYÉS GYULA 60. ÉVES JUBILEUMA A modern magyar irodalom egyik legkiválóbb költőjének, elbeszélőjének, dráma- és esz­­széirójának 60-ik születésnap­ját ünnepelte Magyarország és az emigráció. Budapesten Il­lyés Gyula-estet rendeztek az Irodalmi Színpadon, az írószö­vetség pedig baráti bankettet adott a nagy költő tiszteleté­re. Az emigrációban az Uj Lá­tóhatár irodalmi és kulturális folyóirat külön Illyés Gyula számot adott ki, amely számos kiváló iró esszéit, visszaemlé­kezéseit, méltatásait közli, va­lamint Szalay Lajosnak, a ki-Vörös-Kina Kruscsev ellen A vörös-mennyország hatá­rain belől bajok vannak ! Nagy bajok! Kínai kommunista hivatal­nokok Hong Kong-ban nagy népgyülést tartottak s annak szónokai Kruscsevet opportu­nistának, gyenge jelleműnek s árulónak titulálták. Kijelenté­seiket a nyugati újságírók előtt is-megismételték, kifejezve azt, hogy a laza viszony Vörös- Kina és a Szovpet között való­sággal ellenségessé fajult. “Kruscsev — mondották — féltékeny Kínára, annak növe­kedő ereje miatt. Ha háborúra kerülne a sor, a szovjet kor­­mknyt saját nép je fogja el­pusztítani, nem pedig az ame­rikai atombombák” — a kínai kommunisták szerint. Nagyon valószínű, hogy a kubai kérdésben Kruscsev két­szer is fontolóra vette, hogy bármi történjék, Kínára nem számíthat . . . sőt! (Ami persze nem jelentette volna azt, hogy mi számíthattunk volna. . . . Sőt!) Magyar Írónő né­metországi sikere Csiky Ágnes Mária — aki­nek több könyve lapunk köny­vesboltjában is kapható — a legnagyobb német színház, a Münchener Kammerspiele ál­tal kitűzött pályázat 5,000 márkás Első Diját nyerte meg “Medvetánc” cimü munkájá­val. A “Medvetánc” székely népi játék, amelyet a fiatal er­délyi írónő magyar nyelvű mü­véből ültetett át németre. váló magyar grafikusnak 16 il­lusztrációját Illyés müveihez. Illyés paraszti származású, a népi irodalmi mozgalomnak vezéralakja. Lírájában egyik legbensőségesebb k i f e jezője természet és ember, nép és szel­lemi ember, magyar lelkiség és egyetemes humanizmus egysé­gének. Prózai müvei mintegy átmenetet alkotnak a szocio­gráfia, az önéletrajz, az esszé és a szépirodalom között. Kö­zülük páratlan hatást tett a “Puszták népe” c. szociográ­fiai mestermüve, valamint Pe­tőfi életrajza. 1945 után mint drámairó is nagy visszhangot keltett Ozorai példa, Fáklya­láng és Dózsa cimü drámáival. Makacsul és hősiesen szembe­szegült a sztálinista korszak irói szabadságot megfojtó iro­dalompolitikájával. Bátran helytállt az 1956-os forrada­lomban, mikor megjelentette “Egy mondat a zsarnokság­ról” c. költeményét, melyet so­kan a “XX. század versének” tartanak. A forradalom eltip­­rása után évekig nem volt haj­landó írásait közzétenni. Egyi­ke a legkiválóbb műfordítóink­nak. HALOTTAK... Petrovics Savetiszláv, a vi­lághírű magyar film-sztár 68 éves korában, súlyos operáció után az egyik müncheni kór­házban meghalt. Lányi Viktor, a világhírű magyar zeneszerző, iró és mű­fordító Brüsszelben, 73 éves korában meghalt. Radnai Béla, a gyorsírás­­elmélet világhírű úttörője, a magyar gyorsírás egyik meg­teremtője Budapesten, 71 éves korában meghalt. Radnai, aki egy nemzedék legkitűnőbb gyorsíróit tanította, egyike volt a leghíresebb magyar műgyűj­tőknek is. Nagybaconi Nagy Béla ny. altábornagy november 5-én, 80 éves korában Budapesten meghalt. Testvérbátyja volt Nagy Vilmos volt honvédelmi miniszternek. A szív szava... Montpelier, Vermont állam fővárosa, a helybeli Chamber of Commerce kérelmére elha­tározta, hogy az idei karácso­nyi szezonban nem fogják a városházát kivilágítani, hogy “terjedhessen a világosság a világ más részein ...” A ki­világítás kb. $2,000-be kerül­­e, de ezt az összeget nem fog­ják az idén erre költeni, ha­nem CARE csomagok formá­jában a világ szegény gyerme­keinek juttatják ajándék-ké­pen. Igazi amerikai-szellemű cse­lekedet ... a karácsonyi lélek istenes szép gyakorlatba vitele. Meghalt Kossuth egyik keresztfia Zalaegerszegen most halt meg a Horváth-család leg­idősebb tagja, akinek kereszt­apaságát Kossuth Lajos szám­űzetésében vállalta. Az erről szóló eredeti Kossuth-levél ma is a család birtokában van. XXIII. János pápa 81 éves XXIII. János pápa novem­ber 25-én töltötte be 81-ik élet­évét. őszentsége előrehaladott kora dacára is csodálatos fris­sességgel irányítja a Vatikán­ban nemrég megnyílt világ­zsinat menetét, melynek mun­kájától és határozatától oly so­kat vár a keresztény világ. Legújabb hírek szerint őszentsége súlyos hüléssel és gyomormüködési z a v árokkal ágyban fekvő beteg. 5 néger az amerikai kongresszusban Az Egyesült Államok január 5-én összeülő, 85-ik Kongresz­­szusának 5 néger tagja lesz, a most novemberben lezajlott választások eredményeképen. Ez az első eset 1874-óta, hogy ennyi néger tagja van az or­szág törvényhozásának, mely­ben 1901 és 1923 között egyet­len néger képviselő sem volt. (Az 1874. évi választáson a déli államok egy négert válasz­tottak be a szenátusba és hetet a képviselőházba.) Az öt néger a következő he­lyekről került be: California, New York City, Detroit, Chica­go és Philadelphia. (Ellenséges külföldi lapok előszeretettel csúfolják Ameri­kát úgy, hogy itt a négerek el vannak nyomva. Hazudozásaik egyik ékes cáfolata ez az 5 né­ger képviselő hazánk törvény­­hozásában. — Szerk.) Glenn, a világűr­­utas öröme John Glenn, az első amerikai űrhajós furcsa eredményre ju­tott, amikor bankjában csekk­számláját átvizsgálta. Az egyenleg jóval magasabb volt, mint amire számított. Nem is egy, vagy tiz, de jónéhányezer dollárral több volt betétjén, mint kellett volna lennie. Glenn eleinte nem értette a dolgot, de aztán valaki meg­magyarázta neki, hogy mi tör­tént: csekkjeit általában nem váltják be, hanem aki kapta, megőrzi. Mert egy Glenn alá­írás még mindig többet ér, mint az általa kiállított legtöbb csekk névértéke. Glennek egy egész sereg kisebb-nagyobb kiállított csekkje nem érke­zett vissza a bankba s valószí­nű, hogy nem is fog . . . Magyar sportoló nagy sikere A 7-ik Nemzetközi Modern Pentathlon versenyt Pesthy Pál szabadságharcos menekült hazánkfia nyerte Fort Hous­ton, Texas-ban. A magyar Pesthy Pál amerikai színekben indult a versenyen és győzel­mével helyet biztosított magá­nak a jövő évben Mexico City­ben rendezendő világbajnoki versenyre kiküldendő amerikai pentathlon négyes-csapatban. Pesthy erőssége az epeevivás volt, de kitűnő eredményei vol­tak a verseny többi részletei­ben is, igy a pisztoly-lövésben. Pontjainak száma itt 4615 volt, 28 ponttal múlva felül az utána [következő versenyzőt. HÁNY ÓRÁT DOLGOZZON HETEN­KÉNT AZ AMERIKAI MUNKÁS? Amikor 1886-ban az Ameri­can Federation of Labor (az első amerikai szakszervezet) megalakult, azt a “fantaszti­kus” programmot hirdette, hogy az ember naponta 8 órát dolgozzék, 8 órát aludjék és 8 órát töltsön családjával szóra­kozással, étkezéssel és művelő­désével. A valóságban azon­ban a heti munkaórák száma 70 órára rúgott akkoriban. Ezt a munkaidőt 1900-ban 60- ra, 1910-ben 57-re, 1920-ban 50-re és 1940-ben 40-re szállí­tották le. Konzervatív körök mindig ellenezték a munkaidő fokozatos csökkentését, mert katasztrófától féltették a köz­gazdaságot és kicsapongások­tól az erkölcsöket. Szerintük az ördögnek a munkátlanokkal van a legkönnyebb dolga. A munkaórák leszállítása mégsem okozott katasztrófát és a bérek felemelése sem ker­gette csődbe a vállalkozókat. A munkások fokozott ügyessé­ge és képzettsége, a technika vívmányaival lehetővé tette, hogy ma 8 óra alatt jóval töb­bet termeljünk, mint nagyszü­­leink 12 óra alatt. A munkát­­lanul eltöltött órák sem segítet­ték elő az ördög munkáját. Ellenkezőleg, több és jobb éle­lem került a munkások aszta­lára, több könyv és újság a kezükbe, több és jobb iskola alakult a kiképzésükre és mű­velődésükre, zene, tánc és mozi a szórakozásukra. A kongresszus a legalacso­nyabb bért 1938-ban óránként 25 centben állapította meg, ami később 40, majd 75 centre, 1 dollárra és legújabban $1.25- re emelkedett. Az amerikai gyárimunkás átlagos bére azonban ennél sokkal maga­sabb: $2.40. Közgazdaságunk nem omlott össze a rövidebb munkaidő és a magasabb óra­bér miatt. Ellenkezőleg, min­denki csak nyert vele. A mun­kások, a vállalkozók és a fo­gyasztó közönség is. Az AFL-CIO most célul tűz­te ki, hogy a heti 40 órát 35-re Anyja halála után félórával született Mrs. Cecil Berthiaume, Ber­lin, N. H.-i lakos autóbaleset­ben életét vesztette egy ottani kórházban. A várandós asszo­nyon, halála után félórával műtétet hajtottak végre az oi'­­vosok s világrahozták leányká­ját, aki — csodának csodájára — életben maradt! A kislány, akit azóta már meg is keresz­teltek Cecile névre, jól érzi ma­gát — mondják az orvosok. A kis árvát nagyszülei vették gondozásba. szállítja le. A szervezett mun­kásság azzal érvel, hogy a még rövidebb munkaidő és még magasabb órabér még na­gyobb jólétet fog teremteni az országban és megoldja a mun­kanélküliség problémáját is. A Gyárosok Országos Szö­vetsége természetesen ismét ellenzi a liberális javaslatokat. Szerintük a munkások milliói veszítenék el az állásukat, mert a vállalatok nagyrésze csődbe jutna. Ha pedig megkísérel­nék, hogy a többköltséget a fogyasztókra hárítsák, az meg inflációt indítana meg. George Meany, az AFL-CIO elnöke szembeszáll ezzel az érvelés­sel. Szerinte a konzervatív ele­mek már túl sok éve ijesztgetik az amerikai közönséget az in­fláció mumusával. Nem az in­flációban rejlik a veszély, ha­nem a stagnációban. Az ame­rikai közgazdaságot visszaesés és súlyosabb munkanélküliség fenyegeti és ezek ellen kell el­sősorban védekezni. A heti munkaórák csökkentése sürgős közgazdasági érdek. Az AFL-CIO a 35 órás mun­kaidő megvalósítására tehát mozgalmat indított meg és pe­dig a Fair Labor Standard Act és a kollektiv szerződések módosításával. Mihelyt a fenn­álló szerződések lejárnak, a szakszervezetek a 35 órás munkaidő mellett törnek lánd­zsát. Valószínű, hogy a vállal­kozókat még könnyebb lesz meggyőzniük, mint magát a Kongresszust. Az újítás mellett a leghatha­­tósabb érv az a tény, hogy az “automation,” amely gépekkel irányittatja a gépek munká­ját, nagyobb arányban csök­kenti az emberi munka szere­pét a termelésben, mint ameny­­nyi uj foglalkozást teremt. American Council Megegyeztek az Uniók Az AFL-CIO és 119 önálló munkás-szervezet egy a Fehér Házban tartott ünnepélyes ak­tuson aláírtak egy olyan egyez­ményt, hogy minden tevékeny­ségükből ki fogják küszöbölni a megkülönböztető bánásmó­dot. Az ünnepélyes aktushoz felvonuló unió-vezéreket Ken­nedy elnök üdvözölte, aki meg­dicsérte ezt a férfias lépést. Johnson alelnök is jelen volt, aki beszédében hangoztatta, hogy a nagy egységek nagy erőt jelentenek a hazának. Meany, az AFL-CIO elnöke kijelentette, hogy szervezeté­ben nincsen hely a megkülön­böztetés számára. ELISMERÉSÜL BÖCK JÁNOSNAK... A Perth Amboyban székelő Szent György Szövetség ■— amely egy országos magyar testvéri biztosítási intézmény — 1955. évi konvencióján Böck János new yorki gyárost, a Szövetség “Magyarok Nagy­asszonya Egylet” néven ismert 20-ik osztályának elnökét vá­lasztották meg központi el­nökké. S a most már félévszá­zados jubileuma felé közelgő Szövetség történetében soha ilyen nagyszerű választást kon­vención még nem csináltak, mert Böck Jánosban a lehető legjobb vezetőembert talált ez az intézmény! Böck János mindjárt az első évben azzal kezdte működé­sét, hogy saját költségén körül­utazta Pennsylvánia és Ohio ál­lamokat, felkereste a Szövet­ség fiókosztályainak tisztvise­lőit és tagjait, szervezett, ta­nácskozott és közvetlen ta­pasztalatokat szerzett az osz­tályok állapotáról, tisztviselői­nek munkájáról, stb. Lendüle­­(Folyt. a 4-ik oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents