Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-10-04 / 40. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINITY” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY FREE PRESS THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. OKTÓBER 4 Buffalo magyarsága példamutató módon valósította meg a “magyar egység” álmát: megalakították ott a magyar egyházak és egyletek nagybi­zottságát, amely magába fog­lalja úgy a régi, mint az uj és legújabban bevándorolt ma­gyarok csoportjait, sőt, a má­sodgenerációs, ittszületett ma­gyarokat is. “Nagy-Buffalo Magyar Egyházainak és Egye­sületeinek Bizottsága,” a ben­ne képviselt 20-nál több ma­gyar egyházzal és polgári, vilá­gi testülettel körülbelül 15,000 magyart képvisel, elnöke pedig egy másodgenerációs magyar: Taylor József üzletember, a Wm. Penn Egylet fiókelnöke, régi konvenciós kiküldöttje. Az egyház- és egyletközi Nagybizottsággal Buffalo (N. Y.) magyarságának tevékeny­sége és “ereje” nagy mérték­ben hatványozódik. Együtte­sen és egységesen léphet akció­ba, cselekedhet, tevékenyked­het igy egy-egy város és ma­gyarlakta-környék magyarsága úgy önmaga javára és érdeké­ben, mint kommunista rabság­ban szenvedő óhazai magyar véreink érdekében és az egész világon szétszóródva élő ma­gyarság egyetemes érdekében. A példa előttvnk áll! Buffa­­lóból, az első nagy amerikai magyar “nemzetgyűlés” váro­sából (1929) ismét egy üzenet röppent fel, magyarok felé, bárhol is éljünk ebben az or­szágban: egységesnek kell len­nünk, egymásra kell végre ta­lálnunk, kéz a kézben együtt kell munkálkodnunk, ha ko­moly eredményt akarunk elér­ni bármilyen téren, magyarok! A széthúzás, a torzsalkodás, az egymásra acsarkodás, egymásra leglehe­tetlenebb valótlanságokat mon­dás és hasonló testvérhez nem illő gonoszságok szelleme és ör­döge el kell végre tűnjön közü­lünk s egységet kell teremt­sünk portáinkon! Itt is, New Jerseyben! Az amerikai magyarság elő­retörése és őt megillető méltó helyének kivívása az amerikai társadalomban, politikában és minden vonalon csak igy válik lehetségessé! Ez pedig teljesen tőlünk függ. Csak önmagunk­ra számíthatunk, másra nem! Pusztán a saját erőnkbe vetett hittel és bizalommal tervezhe­tünk bármi nagyot komolyan s csak igy szerezhetünk meg­becsülést, támogatást közös ügyünk diadalraviteléhez! Szü­lőhazánkon és odaáti testvére­inken is csak úgy segíthetünk, ha azt itteni belső viszonyaink szilárdságára és megbontatha­­tatlan magyar egységre építjük fel! A magyar egység kérdése és szükségessége hova­tovább egyre jobban mutatko­zik minden vonalon. Itt, New Jersey államban egy egész cso­mó olyan magyar-lakta kör­nyék van, melyeknek egyházai, egyletei, intézményei komoly erőt jelenthetnének, lélekszám szerint pedig óriási számot mu­tathatnak fel, de csak akkor, ha együtt vagyunk. Vájjon nem lehetséges-e, legalább is megpróbálni valamilyen egy­ség létrehozását? Vájjon New Jersey magyarsága, vagy egy­­egy város és környéke magyar­sága nem kezdhetné-e el vala­milyen “nagybizottság - féle” megszervezését? (Trentonban, a fővárosban már régen meg van egy ilyen Nagybizottság és évek óta példásan működik is!) A háború után majd pedig az 56-os szabad­ságharc után jöttek között ez­rek vannak, akik itt telepedtek le, New Jerseyben. De szét­szórtan ,a maguk apró csopor­­tusulásában élik “magyar éle­tüket” s fejtik ki aktivitásu­kat. Elporlad, jelentéktelenné lesz minden, amit tesznek, az idők távlatában. Ha azonban mind együtt lennénk, együtt cselekednénk, együtt rendez­nénk egy-egy nagy magyar ün­nepélyt, megmozdulást . . . mi­lyen hatalmas nagy jelentősége lenne annak! A jövőbe tekintve is! És bármi történjék is, ha hireteln cselekednünk kell, egységes magyar állásponton kell lennünk valamilyen előre nem látott dologban, lenne egy Nagybizottságunk, mely mind­nyájunk nevében intézkedhet­ne, cselekedne. Milyen szép álom s milyen szép lenne a megvalósulása! A széthúzás helyett, az egyre-másra alakított és ala­kuló csoportok helyett ha egy nagy csoportban lennénk, ma­gyarok, mennyivel máskép le­hetne minden! Gondolkozzon ki-ki maga ezen, aludjunk rá egyet — ahogy mondani szokás — és akinek van ezzel kapcso­latos mondanivalója, indítvá­nya, talpraesett gondolata, kö­zölje velünk, szívesen, készség­gel közreadjuk lapjainkban. Nem uj valaminek a létreho­zására gondolunk, Isten ments, hanem a sok-sok meglevő régi­nek (és újabbnak), a sok-sok egyháznak, egyletnek, klub­nak, csoportnak egységesítésé­re, közös nevezőre hozására, “egy kalap alá vonására!” Próbáljuk meg! Hátha sikerül! Serényi István volt távfutó legújabb “orszá­gos” nagy teljesítményéről Ír­nak a “magyar nemzeti” lapok. Ezek szerint ez a gentleman szeptemer 11-én azzal indult el gyalogosan San Francisco­­ból, Amerika nyugati partjai­tól, hogy 75 nap múlva New Yorkba, az ország keleti part­jaihoz érkezik. Tehát már ja­vában gyalogol. A mintegy 3,000 mérföldnyi utat végig gyalog akarja megtenni, min­den nap átlagosan 40 mérföl­det (kb. 70 km.) kutyagolva. Ez a Serényi, — aki civilben hol a Szabad Magyarság nevű, magyart magyar ellen, keresz­tényt keresztény ellen uszító, egységromboló kiadvány igaz­gatóságának a tagja, hol pedig egy másik kiadvány szerkesztő­jének a meggratulálója, akivel és amelyikkel emez vad polé­miát folytat s még bíróságon is perrement — ez a Serényi Ist­ván egyszer már “bravurozott” egy New York-Washington kö­zötti távfutással. 1956-ban, a magyar szabadságharc előtti hetekben- volt ez s akkor csú­nyán megjártuk vele. A magyar sajtó számára (Folyt, a 4-ik oldalon) MI A VÁLASZTÓK VÉLEMÉNYE? A politikusok minden vá­lasztás előtt igyekeznek a sza­vazók véleményét megismerni a szőnyegenforgó kérdésekről és a jelöltek személyéről. Bizo­nyos, hogy Kennedy elnök egész hivataloskodása alatt élénken érdeklődik az iránt, hogyan gondolkozik a nemzet többsége bizonyos közéleti kér­désekről. Megválasztása előtt is sűrűn vette igénybe a közvéle­ménykutató intézetek szolgála­tait, úgy a demokrata párti je­lölés, mint a Richard Nixon­­nal való versenye idején. Egyes államokban a véleménykutató szervek jelentései szabták meg a demokrata párt korteskedé­sének az irányát. West Virgi­niából, például, azt jelentették a kutatók, hogy Kennedy jelö­lésének a legnagyobb akadálya a felekezeti elfogultság. Ken­nedy, aki addig óvatosan kerül­te a kérdést, nyíltan megtá­madta azokat, akik felekezeti kérdést igyekeztek kovácsolni a választásokból. És nyert. Az 1962. évi választások előtti hetekben az ország leg­több részében folytatnak le ilyen kö z v é 1 emény-kutatást, legalább is olyan helyeken, ahol az eredmény kétséges le­het. Megállapítják a próbasza­vazások segítségével, kik azok a jelöltek, akiket a választók előnyben részesítenek, hány szavazó van, aki még nem al-New Brunswickon, a Rut­gers egyetemi “Magyar Hét” keretében nov. 14-én este, a Vorhees Chapel-ben hangver­senyezik a világhírű “Hunga­rian Quartet”; Székely Zoltán és Kuttner Mihály hegedűmű­vészek, Koromzay Dénes viola­­hegedű művész és Magyar Gá­bor cselló-művész. Ez a vonós­négyes az öt világrész minden magasabb igényű zenekedvelő­jét meggyönyörködtette játé­kával. A New York Times szigorú zenekritikusa azt irta róluk, hogy: “Nem sok vonós­négyes hangversenyére emlék­szünk, amelyik ennyi szépséget és élvezetet nyújtott ...” A Christian Science Monitor pe­dig a “nagy zenemüvek nagy előadóinak” nevezte őket, akik számtalan hangversenyükkel s hanglemezükkel egy olyan standardot állítottak fel, mely a zenei kifejezéstechnika és zeneértés legmagasabb foka. A fentiek előrebocsátásával s elmondásával már el is mond-Hatszor a föld körül Szerdán, október 3-án siker­rel tette meg hatszoros földkö­rüli útját, több mint 100 mér­földre kint az űrben a harma­dik amerikai asztronat Walter Schirra. Úgy a kilövés, mint a föld légkörébe visszaérkezés és az előre megjelölt helyen le­ereszkedés a legteljesebb tö­kéletességgel ment végbe oly­annyira, hogy a rá várakozó re­­pülő-anyahajótól alig 3 mér­­földnyire esett a tengerbe a visszaérkező ürlöveg s abból vi­dáman, sértetlenül szállt ki Schirra. Az Egyesült- Államok ezzel a sikeres újabb felderítő világür-löveggel óriási lépéssel jutott előre a Hold felé vezető utján. kotta meg véglegesen a véle­ményét és mi ennek az oka? Azt is megállapítják, milyen politikai kérdések érdeklik leg­inkább a szavazókat és milyen megoldást akarnak. Abban a 38 államban, ahol szenátori választások lesznek az idén, majdnem mindenütt lesznek próbaszavazások. Csak ott nem alkalmazzák ezt a módszert, ahol máris egészen bizonyos, hogy kit fognak meg­választani és a november 6-i választás csak megpecsételi a már ismert tényeket. A demokratikus köztársaság ereje vezéreinek tehetségétől és energiájától függ. Nemcsak azért ültették őket a hivatalba, hogy a nép akaratát megvaló­sítsák, hanem azért is, mert bi­zonyos mértékben az ő ítélőké­pességükre bízzák magukat. Az elnöknek lehetnek olyan ér­tesülései, melyekről a nagykö­zönség semmit sem tud. Az el­nök tehát nem engedheti meg magának, hogy sutba dobja a népakaratot, viszont nem tit­kolhatja el a saját egyéni véle­ményét sem. Ellenkező esetben nem igazi államférfi — és nem is fogják még egyszer megvá­lasztani. A közvéleményt kuta­tó próbaszavazások tehát, me­lyeket pártatlan magánszerve­zetek folytatnak le, igen fontos szolgálatot teljesítenek. American Council tunk mindenfc erről a vonós­négyesről, amit mondanunk szükséges a nóvpmberi 14-i new brunsv^féki hangverse­nyükkel kapcsolatban. Mind­össze még azt füzzük hozzá, hogy a jegyek rohamosan kel­nek erre a hangversenyre és azokat elővételben a Rutgers Egyetem “Concert Office”-án lehet igényelni (CHarter 7-1766 telefonhívással). Aki szereti az igazán szép, meste­ri zenét, el ne mulassza ezt a hangversenyt. Hívjuk fel bará­taink, ismerőseink figyelmét is erre! A Magyar Hét egyik ne­vezetessége lesz a világhírű magyar vonósnégyes brups­­wicki szereplése. Nyugat-Berlin idegenforgalma Nyugat-Berlin idegen for­galma az elmúlt nyáron szinte elképzelhetetlen méreteket öl­tött, ami elsősorban annak tu­lajdonítható, hogy a kommu­nista diktátor, Ulbricht gettó­falát mindenki közvetlen kö­zelről szeretné látni. A turisták számának ugrás­szerű emelkedése azzal járt, hogy a volt birodalmi főváros­ban soha nem tapasztalt gaz­dag választék várja azokat, akik berlini emléktárgyakat akarnak magukkal hazavinni. Kapható Willy Brandt főpol­gármester fába faragott feje, mint diszdugó, a berlini med­ve számtalan változatban és gondosan lezárt üres befőttes­­üvegek, ezzel a felírással: “Berlini levegő.” Az emlék­tárgyipar dicséretére legyen mondva, hogy a gyalázatos falról semmiféle emléktárgy nem készült, semmilyen formá­ban. Eltűnt nyugat­német rakéta szakember Heinz Krug világhírű német rakéta-szaktekintély, szeptem­ber 15-én nyomtalanul eltűnt. A müncheni hir szerint Krug, aki 1958-tól 1961-ig a stuttgar­ti Fizikai Kutató Intézetnek volt munkatársa és jelenleg sa­ját villamossági üzeme van Münchenben, szeptember 15-én üzeméből azzal ment el, hogy egy üzleti tárgyaláson fog résztvenni. Valószínűnek tart­ják, hogy a kommunisták elra­bolták a hires rakéta szakem­bert. HÍREK MONDATBAN A KELET-NÉMET katonai erők egyik vezető tagja, Martin Loeffler ezredes, az I. sz. mo­torizált gyalogsági hadtest pa­rancsnoka nyugatberlini terü­letre szökött át és politikai me­nedékjogot kért és kapott. VASZARI PIROSKA, a film­jeiből Amerikában is évtizedek óta jól ismert magyar színész­nő, aki nemrégen Kanadában telepedett le, október 28-án Pittsburghban fog szerepelni, az ottani Egyetemi Magyar Szoba Bizottsága műsoros dél­utánján. LESTER HOLZMANN wash­ingtoni képviselő javaslatot ter­jesztett a kongresszus elé, amelyben indítványozza, hogy minden év október 1-ét nyilvá­nítsák “Nagyszülők Napjává.” KELET-Németország kom­munista diktátora, Walter Ul­bricht elrendelte, hogy a játék­kártyákat újakkal kel kicserél­ni, amelyeken a királyok he­lyett a “szojcialista munka hő­seit,” á királynők képe helyett! pedig egy-egy élenjáró trakto­roslány képmását kell ábrázol­ni. (Hülye!) ■’ . • ■ A CSEH Filharmonikus Ze­nekar svájci vendégszereplése során a zenekar két tagja úgy döntött, hogy nem megy visz­­sza a kommunista paradicsom­ba, hanem nyugaton marad és politikai menedékjogot kértek. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK területén ez idő szerint 65 mil­lió személyautó és mintegy 13 millió tehergépkocsi szalad és van beregisztrálva. AZ EGÉSZSÉGÜGYI Világ­­szervezet közlése szerint több mint 2 millió ember hal meg rákbetegségben a földgolyón és ez a szám, az orvosi tudomány előrehaladása dacára is évről­­évre nő. A “SOVETSKAYA” c. kom­munista újság Írja, hogy a Szovjet egyes területein az idei aratási eredmények kétségbe­­ejtően rosszak s merészen hoz­záteszi a moszkvai lap, hogy: “A népnek kenyér kell, nem pedig ígéret!” A világhírű “Hungarian Quartet” hang­versenye New Brunswickon, / november 14-én este „ “Csak annak a nemzetnek van jövője, melynek vértanúi is vannak ... A Szabadság Fáját, hogy viruljon s bő gyümölcsöt teremjen, a hős hazafiak vérének kell öntöznie . . . Ahol hősi halál van, akármilyen reménytelen ott a jelenben az élet, akár­milyen kétségbeejtően pusztít is ott a szolgaság, fel fog ott virradni a feltámadás dicsőséges reggele! . . . ” Ezek az örökbecsű szavak jutnak akaratlanul is eszünkbe, Magyar Október idején, amikor az 1849 október 6-án, a vér­szomjas Haynau parancsára vértanúhalált halt hőseinkre gon­dolunk s amikor, ugyanekkor, az alig néhány év előtti októberi magyar szabadságharc megannyi elesett hősének emlékét idézzük. Az 1848-49-es és 1956-os szabadságharcok hőseinek, vér­tanúinak emléke minden igaz magyar előtt szent ... A ma­gyar szivek mélyéből — bárhol is lakjék a magyar e földkerek­ségen — nem lehet kitörölni az ő emléküket! . . . Élni fognak ők, az igaz hősök és vértanuk, évszázadokon át, időtlen-időkig, örök dicsőségben! “EM-ÁJ-ESZESZ-ÁJ-ESZESZ­ÁJ-PIPI-ÁJ” » ----------­Az amerikai elemi iskolák­ban korán elkezdik a “szpelo­­lást,” a szavak hangosan ki­ejtett kibetüzését, hogy a gyermekek a sokféleképen írandó sokféle angol szó helyes leírását megtanulják. S szerte az országban, az iskolákban az ilyen betüzés példaszava “Mis­sissippi” — amit cikkünk cím­szavaként, magyarul kimon­dott betüzésben adunk — az egyik hires (most már hírhedt) déli állam és hasonnevű nagy amerikai folyó neve. Amilyen népszerűvé tették az iskolai “szpelolások” ezt a nevet, oly népszerűtlenné és utálatossá vált az az elmúlt rö­vid egy hét leforgása alatt. Mert ami ott történt a múlt va­sárnap este és éjszaka, az való­sággal világ szégyene! Nem Amerika szégyene a világ előtt, hanem Mississippi állam és fe­hérbőrű lakóinak világraszóló szégyene! A próbatétel itt voltaképen nem az volt, hogy az “integrá­ció,” a négerek fehérekkel va­ló összekeverése az iskolákban — ez esetben a Mississippi Egyetemen — simán keresztül megy-e, mint ment nagyon sok déli államban, hanem az, hogy a Legfelsőbb Szövetségi Bíró­ság által kimondott véghatá­rozattal szembe áll-e, szembe szállhat-e bárki is ebben az or­szágban? A válasz erre oly egyszerű és világos, oly logi­kus: nem! Ezt azonban a tör­ténelem kerekét 100 évvel visz­­szaforgatni akaró, ki tudja mi­re oly büszke Mississippi-ek nem akarták, vagy nem tudták megérteni. S hiába beszélt hozzájuk közvetlenül, a televí­zión maga az Egyesült Államok elnöke: mialatt beszélt, a diá­kok, összekeveredve egy sereg közelről és távolról összegyűlt huligánnal, közelharcot kezd­tek a szövetségi kormány mar­­shalljaival és a szövetségi kor­mány által átvett “honvédek” (National Guard) osztagaival, akik a néger Meredith nevti diákot bekísérték az egyetem területére, a diákházak egyi­kébe, hogy az másnap formáli­san beregisztráljon. A közelharcban, amely a szövetségi kormány emberei ré­széről főleg könnybombázásból állott, de amelyet a diákok és a Walker volt al-tábornok veze­tése alatt álló csőcselék fegy­­verdurrogtatásokkal, éles lövé­sekkel folytatott, tucatszámra sebesültek meg mindkét olda­lon, két személy pedig: egy francia (külföldi) ujságripor­ter és egy helybeli “szemlélő,” még azon az éjszakán belehalt sebeibe. Hiába volt és későn érkező volt már az ostoba kormányzó meghátráló és a néger fiú egye­temi felvételébe beleegyező nyilatkozata és kiáltványa, hiá­ba volt később ugyanennek a kormányzónak a rádiószózata a néphez, a tömeghisztéria ha­talmába kerítette az előzőleg fokozatosan felbőszített diáko­kat és “rebelliseket,” akik va­lóságos csatatérré tették az Ox­ford városkában levő Mississip­pi Egyetem területét. Walker ex-tábornokot, — aki ez év tavaszán lemondott ragjáról, kiállt a hadsereg kö­telékéből s egy csapásra a világ szélsőjobboldali bolondjainak imádott, egekig magasztalt fő­hülyéje lett (a vasárnapesti és éjszakai gyalázatos magavise­letéért letartóztatták és néplá­­zitásért, az amerikai haderő és kormányhatalom elleni lázitá­­sért fogják bíróság elé állítani, hacsak időközben bolonddá nem nyilvánítják (valószínű, hogy nem épelméjű!). Mississippi állam 1962 szep­tember 30-án éjszaka csúnya, véres, halálos szégyenbélyeget kapott az Egyesült Államok történelmében. Az Egyesült Ál­lamok pedig, ugyanakkor, tisz­tázta magát a külföldön, a kommunisták által oly ostobán bemocskolni igyekvő propa­ganda-vád alól, hogy ebben az országban a négereket elnyom­ják, utolsónak, senkiknek te­kintik, stb. Az Egyesült Álla­mok minden szárazföldi, légi, tengeri ereje s maga az elnök állt egyetlen néger fiú igazsá­ga mögé és meg is védte azt! Minden áron, bármilyen áron, de megvédte! Van-e még egy ilyen ország bárhol a világon? Olcsóbb telefon­hívások este A New Jersey Bell Tele­phone Co. újítást vezetett be, melynek folytán az állam te­rületén belül este 9 óra után egy még olcsóbb rátát számíta­nak a telefonhívásokért. Az állam területén levő bármely két telefon összekapcsolásáért és egy 3-perces beszélgetésért nem számítanak többet, mint 35 centet. Nem számit ide a személyes hívás, vagy “collect” hívás. Az este 9 óra utáni olcsó telefonálás reggel fél 5-ig van érvényben, bármely napon.

Next

/
Thumbnails
Contents