Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)
1962-09-27 / 39. szám
Beolvadt lap; “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES FREE PRESS Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 39. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. SZEPTEMBER 27 Lehetetlen e rovat keretében még összesüritve is elmondani és tárgyalni mindazt, ami egy-egy hét alatt a világban és Amerikában történik. Meg se próbálkozunk vele s igy kommentálni sem tudunk mindig mindent. Pedig, hajh, de sok “hozzáfűznivalónk” lenne! Az Egyesült Nemzetek közgyűlése a múlt héten megnyílt. Előzőleg hire járt, hogy az őszi ülésszak megnyitására maga Krushchev is ideérkezik, pocakjával együtt, Moszkvából, de nem érkezett. A feltevés azonban még mindig az, hogy eljön “mihelyt jelenlétére szükség lesz” s hogy Kennedy elnök és Kruscsi találkozójára mégis sor fog kerülni a berlini, az ázsiai s most már a kubai kérdések, valamint az atomkisérletek mindkét oldali beszüntetése és a hidegháború több más fontos kérdésének megtárgyalására. Aztán ott van ismét Vörös Kina felvételének a kérdése is, amely elől sehogy sem lehet kitérni s hovatovább úgy néz ki a dolog, hogy nem kapunk elég szavazatot ahhoz, hogy távol tartsuk a világ legnépesebb, de abszolút vörös uralom alatt nyögő országát a UN-tagságtól. A “magyar ügy” újbóli tárgyalása az agendán van, de hogy mi lesz abból, nehéz előre megmondani. U Thant főtitkár megnyitó beszéde valami olyasmit sejtet, hogy mégis csak készül valami “cserebere-egyezmény”-féle. “Nyugatnak meg kell találnia a megegyezés módját a Szovjettel” — makogta U Thant . . . s ez nekünk azért nem tetszik sehogysem, mert mögötte valahol ott rejtőzik a mi “magyar ügyünk,” amit ennek fejében talán ő maga is sietve elejtene. Cuba ügye a héten ismét erőteljesen előrevetette árnyékát Castroék egyszerűen bejelentették, világgá kürtölték, hogy a Szovjet segítségével egy hatalmas uj kikötőt építenek Cuba szigetén, ahol az Atlantic óceáni “orosz halászat hajói fognak tanyázni” s ott lesz azok javitó-állomása is. Ez pontosan annyit jelent, hogy a szovjet “halászhajók” — ami alatt atomlöveges buvárhajókat és csatahajókat kell érteni — az gyesült Államok partjaitól alig néhány mérföldnyire fognak vidáman hemzsegni. Hogy azután ezt Amerika milyen szemmel fogja nézni, vagy nézi-e, türi-é egyáltalán, az az elkövetkező napok titka. A háború veszélye egyre nagyobb, komolyabb és a Szovjet minél hangosabban emlegeti a békét és békés szándékokat, annál inkább meggyőz bennünket arról, hogy szándékai célirányosan a legborzalmasabb atom-világháboru felé viszik az emberiséget. NOV. 11-17: “MAGYAR HÉT” A RUTGERS EGYETEMEN NOV. 11-ÉN, VASÁRNAP AZ ATLÉTA KLUB DÍSZTERMÉBEN A MAGYAR INTÉZET JAVÁRA RENDEZENDŐ BANKETTEL KEZDŐDIK A “MAGYAR HÉT” New Brunswickon, a Rutgers Egyetemen már évek óta sikeres Magyar Hetet rendeznek az itt tanuló magyar diákok, az öregdiákokkal és más diákszervezetekkel, valamint az Amerikai Magyar Intézettel karöltve. Ebben az évben az állam egyetemén a Magyar Hetet az Amerikai Magyar Intézet fogja rendezni, az említett diákszervezetek szoros együttműködésével és teljes bekapcsolódásával. A Magyar Hét 1962 november 11-17 napjain lesz, művészi kiállítással, különböző előadásokkal, koncerttel, stb., az egyetem, illetve a Douglass College campusán levő különböző épületekben. A nevezetes hét megnyitó nagy eseménye pedig az a fényes díszvacsora lesz, amelyet tavaly a new brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub kezdeményezésére, az összes brunswicki magyar egyházak és szervezetek közre-Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy at valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha hatóságnál. működésével rendezett a magyarság a Rutgers Egyetemen magyar tanszéket fenntartó Amerikai Magyar Intézet javára és amelyet ebben az évben is ugyanígy, közös összefogással rendez a magyarság. A Magyar Hét folyamán, szerdán, november 14-én este a Vorhees Chapel-ben a világhírű “Hungarian Quartet” fog hangversenyt adni, melyre a jegyeket a Rutgers Egyetem Universiy Concert Office-a már árusítja is. Csütörtökön, nov. 15-én és pénteken, 16-án, ugyancsak a Vorhees Chapelben tart előadást Prof. Maccartney, a hírneves oxfordi tudós és világpolitikai szaktekintély, a magyar sorskérdések tanulmányozója és jól ismerője, a magyarság nagy angol bai’átja. Színes magyar mozifilm bemutatása is tervbe van véve a Magyar Hét során, valamint más alkalmas műsorok. A művészi kiállítás rendezése és összeállítása Dr. Szafir Pálné (Nagy Éva festőmüvésznő) szakavatott vezetésével máris folyamatban van. A november 11-én tartandó fényes díszvacsora Rendező Bizottsága már megalakult és Puskás Béla, az Atléta Klub elnöke agilis vezetésével több gyűlést tartott, a meghívók és jegyek is elkészültek már. Jövőheti számunkban erről bővebben írunk. Juharos István festőművész újabb sikere Amerikába érkezése után évekig itt élt közöttünk, New Jerseyben, családjával Juharos István, a hírneves magyar festőművész, akinek csodás kezemunkája sok-sok magyar házban maradt itt utána. Juharos, aki 1949-ben, mint menekült érkezett e szabad országba feleségével, jelenleg egy magatervezett gyönyörű saját otthonában lakik, Arizona államban, amint arról a Californiai Magyarság c. lapból értesülünk. De tudtunkra adja a kis tudósítás egyben azt is, hogy Juharos a Perrypolis, Pa.-i 500- éves (?) bizánci stilusu St. Nicholas templom 50-láb magas oltárképét, amely Krisztus Urunk feltámadását és mennybemenetelét ábrázolja, nemrég fejezte be. Ezzel kapcsolatban a Pittsburgh Press hosszas ismertetőt közölt nemrég a magyar művész gyönyörű alkotásáról. A cikk egyben azt is megemlíti, hogy Juharos István Eisenhower-kompoziciója jelenleg a gettysburgi President’s Hall-t díszíti. (Ez az a bizonyos kép, amelynek átadási és leleplezési ünnepélyes aktusával kapcsolatban az amerikai magyarság óriási többsége előtt teljesen ismeretlen, de annál nagyobb hangú new yorki lapocska Báchkai Bélát, az Amerikai Magyar Szövtség washingtoni főtitkárát mindenféle ostoba vádakkal illette, melyek alól a Szövetség Igazgatósága annakidején egyhangú szavazattal tisztázta Báchkait, a szóbanforgó lapocska azonban nemhogy leközölte volna az idevonatkozó jegyzőkönyvi kivona, tot, de azóta is vesszőparipájaként lovagol saját ostobaságán. A kép pedig továbbra is ott hirdeti Gettysburgban Juharos István festőművész nagyságát.) Megjegyzendő, hogy a Californiai Magyarság cikkecskéje Juharos újabb sikerével kapcsolatban kissé sántit, vagy legalább is “el van írva.” A cikk szerint Amerika felfedezése előtt 40 évvel épült az a St. Nicholas bizánci stilusu templom, a mai Pennsylvania állam Perrypolis nevű városában, amelynek uj oltárképét most Juharos festette. (Az 500 év helyett bizonyára néhány száz évvel kevesebb értendő, a St. Nicholas templom korát illetőleg!) Nyaralás, magyar vidéken Az Európában nyaralók körében nagy sikere volt az idén az osztrák Burgenlandnak, a Magyarország mentén húzódó vasfüggöny tövén. Százszámra árasztották el az üdülők a Fertő-tó környékét, a kis falvakat, ahol ösztövér gémeskutaknál legelésző libákban, eredeti magyar cigánymuzsikában gyönyörködhettek és a világhírű magyar konyha inyencfalatait hamisítatlan dunántúli borokkal öblögették. Sok magyar turista is járt a környéken, akik kellő szakértelemmel megállapították, hogy amióta Nyugaton élnek, a vasfüggönyön kívül, ennyire otthon még sohasem érezték magukat. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL ÉPÜL AZ UJ ERZSÉBET HID BUDAPESTEN Budapesten az Erzsébet-hid újraépítése szépen halad előre. A budai oldalon a pilléreken már állnak az egyenként 40 tonnás hid-saruk és a pillérre kerülő acél-kapuzatok is már öszszeállitás alatt vannak. A Krisztina-körut felől ,a tabáni fák mögött már látszik az uj ut, amely a hidra vezető forgalmat fogja lebonyolítani. Az uj Erzsébet-hid, állítólag, a régi, eredetinél is szebb lesz, holott az nemcsak Budapest, de egész Európa egyik legcsodálatosabb mérnöki alkotása volt. HALÁLOZÁS DR. BULLA BÉLA egyetemi tanár, földrajztudós, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke 56 éves korában Budapesten elhunyt. DIENES ANDRÁS iró, irodalomtörténész és ismert Petőfi-kutatá meghalt. Szeptember 4-én temették. MAGYARI BÉLA (néhai Magyari Imre fia) és Rácz Béla hírneves cigányprímásokat egy napon temették; Magyarít Debrecenben, apja mellé, Rácz Bélát Budapesten. Hány alelnökből lett elnök? Az amerikai történelem iránt érdeklődők gyakran vetik fel a kérdést: hány alelnökből lett elnök, elődje halála után? A felelet meglepően sok: hét. Az első John Taylor volt, aki William Henry Harrisont követte 1841-ben. Harrison elnöksége volt a legrövidebb: mindössze 31 napig tartott, mert beiktatásakor tüdőgyulladást kapott s mert akkor még nem ismerték a penicillint, meghalt. Willard Fillmore volt a második, elődje, Zachary Taylor elhunyta után, aki tífuszjárvány áldozata lett. Három elnökünket gyilkos fegyvere terítette le s igy a velük egyszerre megválasztott alelnökök a Fehér Házba jutottak, így Abraham Lincoln-t Andrew Johnson követte (akit később vád alá helyeztek, de nem ítéltek el), James Abraham Garfield-et ( a 20-ik elnököt) Chester Alan Arthur és William McKinleyt Theodore Roosevelt. Az utóbbi volt az első elnök, aki szakított Amerika izolációs politikájával, ő volt egyszersmind az első elnök, kit később a saját jogán is elnökké választottak. Calvin Coolidge (aki kategorikus kijelentéseiről nevezetes, mint pl.: “I do ont choose to run”), Warren Távollétben is szavazhatnak! Harding halála után került a Fehér Házba és Harry Truman szintén alelnökből lett elnökké, amikor Franálin Delano Rooseveltet agyszélhüdés érte. A fenti listát még három névvel kell kiegészíteni. Még három elnökünk volt ugyanis, aki előzőleg már alelnökként szolgálta a nemzetet, de később elnökké is megválasztották. Ezek: John Adams, Thomas Jefferson és Martin Van Buren. American Council A 80 éves Ravasz László ref. püspök köszöntése A különböző megyei jegyzők felhívják a nagyközönség figyelmét arra, hogy mindazok, akiknek szavazati joguk van (tehát be vannak véve a választói névjegyzékbe), akadályoztatásuk esetén az úgynevezett “Absentee Ballot” szavazólapon szavazhatnak, melyek a megyei jegyzői hivataltól igényelhetők egy erre a célra szolgáló űrlapon, de nem később, mint 8 nappal az Általános Választások napja előtt (amely ez évben november 6- án lesz). Akik kórházban, vagy otthon betegen feküsznek, vagy bármilyen okból nem tudnak a választás napján szavazni menni, ha igazolni tudják ezt az okot, igényelhetik a távollétbeni szavazólapot. Katonák távolléti szavazólapjukat a választások napjáig bármikor igényelhetik az illető megyei jegyzői hivataltól, ahol civil életbeli lakhelyük van és be vannak jegyezve a választói névjegyzékbe. Ajánlatos tehát, ha mindenki, aki a fenti kategóriák valamelyikébe esik, azonnal Írjon a megyei jegyzői hivatalba és kérje a távolléti szavazólapot igénylő kérvénylapot. A mai Magyarországon élő, elnémított nagyjaink között a legelsők és legnagyobbak sorában említhető Ravasz László volt budapesti református püspök, aki most töltötte be 80-ik életévét. Az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület szeptember 4-én, Ligonierben tartott évi közgyűlésén külön megemlékeztek a nagy főpap, bölcselő és hajdani nagy szónok 80-ik születésnapjáról és a Lelkészegyesület ünnepi áhítattal köszöntötte őt ebből az alkalomból. (Ezt a köszöntést valószínűleg a Voice of America, vagy a Free Europe rövidhullámú rádióadásában is továbbutalták az amerikai magyar protestáns lelkészek Ravasz püspökhöz, aki visszavonultan él valahol Magyarországon. — Szerk.) A Lelkészegyesület visszaválasztottá tisztikarát Szigethy Béla elnököt (Flanders, N. P.), Vitéz Ferenc alelnököt (Perth Amboy, N. J.)j Dr. Harsányi András titkárt (Carteret, N. J.), Dr. Ludwig Arthur jegyzőt (Indiana Harbor, Ind.) és Bodnár Viktor pénztárost (Brownsville, Pa.) A közgyűlés lépéseket tett az irányban, hogy a jövő nyáron többnapos konferenciát rendeznek lelkészcsaládok számára. A ligonieri többnapos lelkész-találkozón számos értékes előadás hangzott el, Hamza András new yorki lelkész vezetésével pedig egyik este a magyar költészet tárgyköréből vett érdekes műsort hallgattak végig á résztvevők; '(EDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban seket szerda estig telefonon hozhatjuk. Keretes hirdeté-KÉPEKKEL SZÍNEZETT BESZÁMOLÓ a Catskill-hegyekbe történt 3-autóbuszos, cigányzenekaros csoport-kirándulásról (Egy résztvevő beszámolója a Big Indian, N. Y.-ban levő Casimir’s Lodge-ba történt, remekül sikerült kétnapos kirándulásról, amely után a 150 kiránduló közül egyetlen egy sem akadt, aki bármire is panaszkodott volna . . . ) Beszámolót Írni egy 150 szemé 1 y e s csoport-kirándulásról nem könnyű feladat, különösen akkor, ha a szerkesztő kiadja az utasítást, hogy: csak röviden, tömören, de Írjak mindenről és mindenkiről. Másfélszáz nevet ha leírok, az már magában véve egy kész cikk. És ha azt az írást megtűzdeljük apró fényképfelvételekkel (kihagyva közülük azokét, akikről nem jól sikerült a felvétel) haragost szerzünk magunknak, az bizonyos. De vállaljuk, a szerkesztő is, e sorok írója is. A Kára-Németh banda . . . Casimirék saját bevallása szerint: ilyen magyar zenekar még sohasem játszott mulatójukban. És valóban: a Kára-Németh fiuk zenekara igazán elemében volt szombaton este ott fenn a hegyekben . . . Azt az éjszakát sokan, sokáig niem fogják elfelejteni! “Cross over the bridge” jelszóval jöttek vissza Kázméréktől a jólsikerült kirándulás résztvevői, két kellemesen, vidám hangulatban eltöltött, vicces, zenebonás, dalos-táncos nap után. Szombaton, szept. 15-én reggel, gyönyörű verőfényes nap-Mr Kára, Bakosné és társaságában a többiek sütésben indult el New Brunswickról a három nagyszerű Public Service autóbusz a csaknem 160 mérföldnyire levő Big Indian-felé, a new yorki Catskill hegyek legszebb völgyében levő Casimir’s Lodge-ba. Azok, akik a lapokban évek óta olvassák ezt a gyönyörű meghatározást, de eddig még nem jártak ott, most meggyőződhettek az összes dicséret és szép jelző igaz voltáról. Az Amerikai Magyar Női Demokrata Kör által, Kára Péterné és tisztikara vezetésével remekül kitervezett s levezetett kirándulás résztvevői az egész idő alatt láthatták és érezhették, hogy a legkisebb részletre kiterjedő pontossággal és figyelmességgel volt az egész kétnapos program előre lefektetve. Minden úgy ment, mint a karikacsapás! Egyetlen egy dolog kivételével, amit azonban végül is ügyesen “áthidaltak” a vezetők. A tervek szerint pontosan ebédidőre érkeztünk volna meg a Lodge-ba, a három busz karavánszerüen haladt is szépen a Thruway-n, de amikor a kis hídhoz érkeztünk, közvetlenül Kázmérék paradicsoma előtt, egyszerre csak elénk állt egy kis tábla, amely azt mondotta, hogy a hid csak 4 tonna súlyt bir el. A mi autóbuszaink mindegyike pedig üresen is többet nyomott 10 tonnánál. Kázmérék fogadtatásunkra a hídhoz előreküldött emberei csak biztattak, hogy menjünk át a hídon, a buszok vezetői azonban fejüket csóválgatták. Az öreg vajda, Kára Péter is, aki pedig civilben tűzoltó parancsnoka nagy New Brunswick városának, hol a hídon állva, hol a hid alatt, szemlélgette, mérlegelte a helyzetet . . . aztán parancsnokhoz méltó határozottsággal kiadta a parancsot, hogy minden utas szálljon ki a buszból, gyalogosan menjen át a hídon, az üres buszok pedig szépen egymásután átkeltek a 4-tonnás tábláju kis hídon. A A South Riveriek csoportja: Mrs. Edwin, Vizer Anna, a Szmutko házaspár és Mészár Györgyné tuisó parton pedig visszaült mindenki s mire felértünk a Lodge-ba, már csengettek az ebédhez. Az étkezésről, a nagyszerű magyaros ételekről és a kiszolgálásról meg kell mondjuk, hogy aki csak résztvett ezen a kiránduláson, mindenki hihetetlennek mondja még ma is, hogy hogyan lehetett ezt igy megcsinálni. Igazán remek volt minden! Kázmérék igazán kitettek magukért s olyan vendégfogadást adtak valamenynyiünknek, amit sokáig nem fogunk elfelejteni! (Folyt, a 3-ik oldalon)
