Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-09-20 / 38. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY" THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 38. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. SZEPTEMBER 20 Hirek Rabmagyar­országból SZÉLESKÖRŰ AMNESZ­TIÁT VÁRNAK (FEC) Budapesten hire jár­ja, hogy a VIII. pártkongresz­­szus előtt, szeptember második felétől kezdve folyamatosan széleskörű amnesztia várható. Állítólag az amnesztia vonat­kozik mindazokra a foglyokra, akiket: a) 1949-56 között politikai büncslekményekért ítéltek el; b) Akik az 1956-os forrada­lom idején politikai jellegű bűncselekményt követtek el (kivéve az 1956-os események­kel kapcsolatban elkövetett emberölés, vagy annak kísérle­te) ; c) Akiket háborús bűncse­lekményekért Ítéltek el. (Kivé­tel ennek keretén belül elköve­tett emberölés). Az amnesztia viszont nem fog vonatkozni azokra, akiket 1957 március 15-e után elköve­tett politikai bűncselekmények miatt ítéltek el. AZ UJ MAGYAR KOM­MUNISTA UN DELEGÁCIÓ (FEC) A budapesti rádió kö­zölte az ENSZ őszi ülésszakára kinevezett magyar küldöttség névsorát: “A delegáció vezető­je Péter János külügyminiszter, tagjai: Mód Péter, a külügy­miniszter első helyettese, Csa­­tordai Károly nagykövet, a Magyar Népköztársaság állan­dó ENSZ képviselője, Bárki Já­nos nagykövet, a Magyar Nép­­köztársaság havannai (Kuba) nagykövetségének v e z e t ője, Radványi Jáons követ, a Ma­gyar Népköztársaság wash­ingtoni követségének ideiglenes ügyvivője és Ustor Endre fő­konzul, k ü 1 ü gyminiszteriumi főosztályigazgató.” (Az egészből mindössze annyi nevetséges, hogy hiába küld az uralmat bitorló Kádár­kormány delegációt az Egye­sült Nemzetek ülésszakára, mert annak mandátumát a U. N. úgysem ismeri el. Leg­alább is eddig még nem ismer­te el! — Szerk.) “SOKAT ROMLOTT A TELEVÍZIÓ MŰSORA” (FEC) A Yeszprémmegyei Napló hosszú cikkben kifogá­solja a televízió leromlott mű­sorát : “A televízió műsora az utób­bi időben sokat romlott. Még akkor is, ha tekintetbe vesszük, hogy a műsor megítélése nem­csak józan meggondolás, ha­nem izlés dolga is. Nem mer­nék ilyent állítani, ha csak olyan kifogásaim lennének, hogy pld. mindenek elé és fölé helyezik a sportközvetítéseket, mert talán többségben vannak, akik örülnek ennek. Ez izlés dolga. De az egyes müsorszá­­mok színvonalának megítélése nem függhet csupán az ízléstől ■— és ez a színvonal erősen sülyed.” A cikkíró szerint az egyik adás egyenesen “minősíthetet­len” volt, mikor is nemcsak új­donsült, de gyakorlatlan és te­hetségtelen kezdőre bízták a nemzetközi “Ki mit tűd” műsor közvetítését. Ugyanakkor a Magyar Nem­zet jelenti, hogy a Statisztikai Hivatal adatai szerint a tele-LAPUNK SZERKESZTŐJÉNEK FELVÉTELEI A LIGONIERI UJ ÖREGEK OTTHONA AVATÁSÁN Fenti képünk a gyönyörű uj Idősek Otthona felavatási aktusakor ké­szült, amikor Nt. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesület elnöke éppen nagyjelentőségű megnyitó beszédét mondotta. Mellette (a képen balfelől, a bejárat lépcsőjén) állnak az egyesület Vezértestületének tagjai: Nt. Daróczy Mátyát, Nt. Tóth Tibor, Palágyi Zsigmond, Molnár József, Szűcs Béla, Nt. Szathmáry Bertalan, Sipos István, Veszprémi Géza (alelnök), Nt. György Árpád, Nt. Nagy Lajos. Jobbfelől: Nt. Daróczy Sándor, a Bethlen Otthon igazgatója, Eszenyi László számvevő és Szentmiklóssy Pál pénztáros. A képen jobbfelől a lépcsőn, az ablak előtt, jobbkezét kabátja belső zsebébe dugva áll Király Imre, az egyesület volt pénztárnoka, tb. vezértestületi tag, akit az ugyanakkor Ligonierben megtartott évi Presbiteri Szövetségi gyűlés a szövetség elnökévé választott. Ezt a ritka felvételt az avatási ünnepség előtti percekben “kaptuk le,” amikor a sokszáz főnyi közönség az istentisztelet után az uj épület előtti térségen kezdett gyülekezni. A főbejárat lépcsőjén állnak (bal­ról jobbra): Ft. Dr. Szabó István, a Magyar Egyházkerület elnöke, Ft. Dr. Béky Zoltán, az Amerikai Magyar Református Egyház püs­pöke és Nt. Csia Kálmán, az Idősek Otthona felügyelője. Kennedy elnök felhatalmazást kapott a részleges mozgósításra vízió előfizetőinek száma az év első felében 60,000-rel emelke­dett és igy meghaladja a 265,-000-et. (Tudni kell ugyanis, hogy Magyarországon úgy a rádió­műsor hallgatásáért, valamint a televizió-müsor élvezetéért fizetni kell. Csak az hallgat­hatja és nézheti ezek műsorát, aki előfizető.—Szerk.) MAGYAR KÖNYVEK IDEGEN NYELVEN (FEC) a Corvina idegen­­nyelvű kiadó már régebben megkezdte a “Hungarian Li­brary” sorozat kiadását, amit az tett időszerűvé, hogy angol kiadó nem vállalta a kiadást. A sorozat első kötete “Hun­garian Short Stories” címmel Sőtér István szerkesztésében augusztus közepén jelent meg. Még ebben az évben megjele­nik angol nyelven Móricz Zsig­mond “Légy jó mindhalálig” c. könyve. 1963-ban a következő munkák jelennek meg: Jókai Mór: “Aranyember”; Szerb Antal: “A Pendrago n legen­da”; Móra Ferenc: “Aranyko­porsó”; Illés Béla: “Kárpáti rapszódia”; Szabó Magda; “Mondják meg Zsófikának.” A sorozatot magyar fordítók for­dítják, illetve forditották Bu­dapesten. KODÁLY ZOLTÁN ÜNNEPLÉSE Kodály Zoltán 80-ik születés­napja alkalmából országszerte ünnepségeket, h a n gversenye­­ket rendeznek. Kiemelkedő esemény lesz a budapsti zenei hetek keretében október 15-én egy Kodály hangverseny. Az ország számos vidéki városá­ban is tartanak ünnepi hang­versenyeket. A Tudományos Akadémia pedig háromnapos ünnepi ülés-sorozatot tart az évforduló alkalmából. A New Brunswick-i Magyar Női Demokrata Kör 2-napos kirándulása a Catskill hegyek­ben levő Casimir’s Lodge üdü­lőbe, remekül sikerült a múlt hét végén. A három autóbusz teljesen megtelt kirándulók­kal ; minden pontosan és a leg­nagyobb rendben ment végbe, mindenki nagyon jól érezte ma­gát s a 150 résztvevő között Minthogy Berlinben és Ku­bában a vörösek egyre meré­szebből szemtelenkednek és ezzel csak fokozzák a háború kitörésének veszélyét, Kennedy elnök felhatalmazást kért és kapott a Kongresszustól, hogy ha a helyzet úgy kívánná meg, 150,000 tartalékost hívhasson szolgálatba, mialatt a Kong­resszus tagjai szabadságon vannak. Az Egyesült Államok törvényhozásának tagjai általá­ban helyeslik az elnök előrelá­tó kérelmét és intézkedését. So­hasem lehet tudni, mit hoz a legközelebbi holnap: a Szovjet oly gyalázatosán keveri a kár­tyát, hogy akármelyik pillanat­ban egy olyan incidens történ­het, amely a háború elkezdését vonhatja maga után. Az elnöknek adott felhatal­mazás nem érinti azokat a tar­talékosokat, akiket tavaly a berlini válság miatt hívtak be, mert azokat nem szabad ismét behívni. Ingyenes polgáro­sító tanfolyam New Brunswickon, a Ma­gyar Amerikai Atléta Klubban most kezdődik a 3-ik ingyenes polgárosodási tanfolyam. Hét­főn, szeptember 24-én este 7 órakor legyen ott mindenki a tanfolyam első óráján, aki részt akar venni a polgárosodást és az amerikai életbe beilleszke­dést megkönnyítő ezen 10- hetes, teljesen díjtalan tanfo­lyamon. Többen oly távolságból is feliratkoztak, mint Carteret. Ne mulassza el senki ezt a nagyszerű alkalmat! Cim: 198 Somerset St., New Brunswick, N. J. nincs senki, akinek a legkisebb panasza is lenne a remekül megrendezett, zenebonás, vi­dám kirándulással kapcsolat­ban. Jövőheti számunkban bő­vebb beszámolót hozunk a ki­rándulásról, a szerkesztő köz­vetlen személyes tapasztalatai alapján. (A helyszínen felvett fényképekből is közlünk néhá­nyat.) Kubában az oroszok elkezd­ték “lábuk megvetését”; orosz hajók szállítják a hadianyagot és katonaságot az Egyesült Ál­lamok közvetlen szomszédságá­ban levő szigetországra. Nem titok, hogy Kruscsevnek és a kommunista blokknak tervei vannak Dél-Am^>'ika kommu­nistává tételére s ebben nagy szerepet játszik Cuba szigete és Castro. Ha a Szovjet ide tolja előre bázisát (ahol ugyanakkor Amerikának is bázisa van Gu­­antanamo-ban, amit semmi szin alatt nem hajuandó feladni!), egészen komoly veszedelem fe­nyegeti a világot: a háború akármelyik percben elindulhat a szabad világ és a kommunista blokk között. Kruscsev, a kínai kommunis­ták nyomására máris túl mesz­­szire ment el a ‘tüzzel-játszás­­ban” s a világ nagy puskaporos hordója könyen felrobbanhat. Az Egyesült Államok állás­pontja az, hogy egy jottányit nein enged egyetlen fronton sem. Ez az “erős-kéz politika” az, amit Kennedy elnökünk követ. Ezért kért felhatalma­zást a Kongresszustól a “rész­leges mozgósításra,” illetve a tartalékosok behívására szük­ség esetén. Újabb Szovjet fenyegetés A Szovjet vörös világ hiva­talos lapja, a “Vörös Csillag” egyik számában az állt, hogy a szovjet hadvezetőség háború esetén 100 megatonos bombá­kat dob le a U. S. angliai, japá­­ni, nyugatnémetországi és egyéb tengerentúli támpontjá­ra. A lap egyúttal térképes il­lusztrációban mutatta be olva­sóinak a U. S. tengerentúli ka­tonai támpontjait. De hiszen éppen ezek a tám­pontok kötik meg Kruscsev kezeit attól, hogy a világot fel­gyújthassa. Azok feladása az elhárítási erő végét, a nyugati világ öngyilkosságát jelentené! Kruscsev folytatja régi megfé­lemlítő politikáját, ő jól tud­ja, hogy amikor a U. S. hadve­zetőség visszacsap, kevés ma­rad a Kremlinből, a vörös ar­zenálokból, a vörös hadsereg­ből és a marxista malasztből. A “Vörös Csillag” jobban értesült olvasói talán sejtik is ezt! Megjelenik “Dr. Zsivago a Szov­jetunióban is Stockholmi hir szerint az ott vendégszereplő Jevgenyij Popovkin szovjet iró úgy nyi­latkozott, hogy Borisz Pasz­ternák “Dr. Zsivágó” cimü re­génye rövidesen megjelenik a Szovjetunióban. A nyilatkozat azért propa­­ganda-izü és nehezen hihető, mert a “Dr. Zsivágó” alaposan lefesti a szovjet rendszert és az oroszországi kommunista világ igazi arcát mutatja be a kez­det kezdetétől fogva. A rabnemzetek ügye William E. Miller new yorki kongresszusi képviselő, a Re­publikánus Párt országos elnö­ke javaslatot terjesztett be a washingtoni képviselőházban, hogy az küldjön ki egy állandó bizottságot a rabnemzetek ügyében. Tekintve azt, hogy a javas­lat csak egy bizottság kiküldé­sét kéri, amely állandóan szem­mel tartaná a rabnemzetek ügyét, de semmi cselekvő, programot nem ad annak a bi­zottságnak, az egész úgy hat, mint az 1952-es elnökválasztás idején Eisenhowerék kampány­manővere, amikor ezt is, azt is ígértek a rabnemzetek dolgát szivükön viselő amerikai polgá­roknak (nekünk, magyarok­nak is), de semmit nem tettek értük. A nemzetiségi szavaza­tokra nagy szükségük van a re­publikánusoknak s az őszi vá­lasztások idején újabb és újabb ilyen messze semmi fogd meg jól kirakat-tervre van szüksé­gük. Ha 1956-ban Eisenhower el­nök a kisujját mozdította volna a magyarokért és Magyaror­szágért (s igy a többi rabnem­zetekért is!), egészen máskép alakult volna a vörös uralom alatt nyögő fél Európa ügye! Legjobb tehát, ha a republiká­nusok agyonhallgatják a rab­nemzeteket, mert ha emlege­tik, nekünk, magyaroknak is, de más nemzetiségüeknek is eszébe jut ’56. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen lapunkban. Igazán élvezetes, tökéletes sikerű volt a Catskill-hegyekbe történt kirándulás “Budapest mindezek ellenére is hallgatja a Szabad Európát...” Julius Klein, az USA hadsereg nyugalmazott tábornoka jelenti hetilapjában az Overseas Reportban Számos európai körben két­ségbevonták a Szabad Európa Rádió jelentőségét a sikertelen 1956 évi magyar forradalom óta. Az a vélemény alakult ki, hogy a magyar hallgatóság el­vesztette bizalmát a Szabad Európa Rádiójában, amióta ez az intézmény azt a látszatot keltette, mintha ez az Ame­rikai Egyesült Államok kormá­nya nevében beszélt volna, mi­kor egy felkelés katonai támo­gatásáról szólt. A kritika által felvetett kér­désre lehetetlen válaszolni. Va­lóban megtámadták volna a magyarok kövekkel az orosz tankokat, ha nem remélték volna az amerikai katonai se­gítséget? A történelem arra ta­nít, hogy a felelet: igen. A ci­vilizáció történelme folyamán számos esemény mutat arra, hogy az elnyomottak felkeltek az elnyomók ellen. Valóban a magyarok éppen úgy el voltak nyomva, mint a kelet-németek és a poznani lengyelek, akik előttük lázadtak fel. Azok fe­lé, akik azt állítják, hogy a Szabad Európa Rádió Wash­ington nevében beszélt csak azt mondhatjuk, hogy ezt a rá­dióállomást 1950-ben magán­­személyek, magánadományaik­kal létesítették. Semmi össze­függés nincs itt az amerikai politikai elhatározó magas bi­zottságokkal. Arra a megállapításra pedig, hogy az állomás hatása ha­nyatlott a magyar hallgatóság körében, az a válasz, hogy a [magyarok 48 százaléka mink műm kétszer hetenként hall­gatja a Szabad Európa Rádió adásait és ez aligha lehet jele a hatásfok elvesztésének. A Szabad Európa Rádió müncheni 20 közvetítő állomá­sáról és 22 stúdiójából híreket, zenét, színdarabot, stb., közve­tített, Lengyelországba, Cseh­­szlokákiába, Magyarországra, Romániába és Bulgáriába au­gusztus 12-én. A SZER-t 1950 julius 4-én alapították, hogy ezzel megtör­jék a kommuinsta hiradási mo­nopóliumot az említett orszá­gokban. A kommunisták célja az volt, hogy elzárják a rab népeket a Nyugattól, s akkor az idősebbek emlékei el fognak halványulni és az ifjú generá­ció már az államhoz fog tar­tozni. A SZER “az igazság abla­kát” nyitotta meg a Kelet és a Nyugat között. A műsorát az említett nemzetek lakosainak nagy száma hallgatja. Szovjet­unió és a kommunista államok 260 millió dollárt költöttek za­varó állomások felállítására és évi 100 millió dollárt költenek azok karbantartására. Ez a za­varás azonban nem sikeres, mert a SZER sikeres ellensze­reket alkalmaz, azonkívül a műsorokat különböző időpont­ban ismétli. Újabb ellenintéz­kedéssel a hallgatóság további javítása válik lehetővé. A SZER adásait megbízható becslések szerint a rabnépek lakosságának mintegy 70 szá­zaléka rendszeresen hallgatja. XXIII János pápa az októberben összeülő világzsinat nagyjelentőségű céljairól XXIII János pápa ez évben két hónap helyett csupán hat hétig nyaralt a castelgandolfoi pápai villában, mert az októ­ber 12-én Romában, a Szent Péter Bazilikában megnyíló Egyetemes Világzsinat nagy vallási kérdéseit kell előkészíte­nie. A napokban kijelentette egy nála járt egyetemi küldött­ségnek, hogy nincs szó uj hitelv (doktrína) m e g h i r detéséről vagy valamely “szenzációs” formula megalkotásáról. “Az ökumenikus zsinat fő­célja — mondotta, — az lesz, hogy uj felépítményt létesítsen az Anyaszentegyháznak a tör­ténelem folyamán kialakult alapjaira. A katolikus egyház, tudvalévőén, az Evangélium szakadatlanul megújuló ifjúi frissességének őrzője. A zsinat mindenekelőtt Keresztelő Szent János szavainak értelmé­ben, amelyeket Jézus megis­mételt, “Vezekeljetek, mert elközeleg a Mennyek Országa (Matth. 3:2 és 4:17) jámbor­sággal akarja megtölteni a né­pek leikét és legpontosabban akarja számukra közvetíteni Krisztus üzenetét. Az egyház meg fog ujulni, uj formákat fog ölteni eddigi lényéből.” A Világzsinaton a bíborosok, érsekek és az egyház más nagyjai fognak résztvenni a világ minden részéből, össze­sen mintegy háromezren. János pápa tiz bíborosból álló elnökséget nevezett ki, amelynek tagjai felváltva fog­nak elnökölni. Egyikük Spell­man new yorki bíboros lesz. A zsinat titkárságát Cicognani vatikáni államtitkár, Meyer chicagói bíboros és több más bíboros vezeti. Az ülések nyilvánosak, vagy titkosak lesznek. Az egyház­­nagyok a nyilvános üléseken “Placet” vagy “Non placet” szóval szavazhatnak (tetszik, nem tetszik). A zárt üléseken “Placet juxta mödum” (igen, de bizonyos feltételekkel) sza­vazhatnak s álláspontjukat be­szédben is megindokolhatják. Számos speciális bizottság alakult bibornokokból. Biztos­ra vehető, hogy a Zsinat a meg­jelenésben akadályozott Mind­­szenty magyar bíboros herceg­prímásról ünnepélyesen fog megemlékezni. Atomsugár elleni gyógyszer A svéd honvédelmi minisz­térium kutatóintézetének köz­leménye szerint egy tudóscso­port olyan gyógyszert talált fel, amely semlegesíti az atomrob­bantások következtében beálló sugárzás káros hatását, sőt, megelőző szerként is használ­ható. A cystamin nevű gyógyszer fokozza a szervezet ellenállá­sát az atomrobbantások közvet­len és genetikus hatása ellen. A fehéregereken végzett kísér­letek kedvező eredménnyel jártak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents