Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1961-06-15 / 24. szám
M Merged with “PASSAIC and VICINITY” Beolvadt tap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE’ OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIE'I IES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. Lili ÉVFOLYAM — NO. 24. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1961. JUNIUS 15 Testvériségi Napokat és országos kuglizóversenyt tartott Pittsburghban a William Penn Egylet A New Brunswick-i Hétvégi Magyar Iskola évzáró vizsgája Kruscsev dühbegurult amikor Kennedy a kelet-középeurópai rab népeket említette Bécsben. A vezető vörös muszka egy megjegyzésére az amerikai elnök azt mondta, hogy jó volna módot adni ezeknek a népeknek, hogy maguk döntsenek sorsukról s olyan kormányt válasszanak, amilyen tetszik. Beavatott körök véleménye szerint ez volt az egyetlen eset, amikor Kruscsev kikelt magából és toporzékolt. Nem fontos, hogy mit mondott. Bizonyára semmi újat. A lényeg az, hogy dühöngött. S ez a tény nem minden jelentőség nélkül való. Kennedy elnök ily módon adta tudtára Kruscsevnek, hogy a nyugati világnak van még egy “titkos fegyvere,” amit rögtön működésbe hozhat, ha a vörösek nem férnek a bőrükben és elviselhetetlenül elszemtelenednek. M á s r észt Kennedy elnök maga is tapasztalhatta, hogy nincs semmi a világon, sem Berlin, sem Laos, vagy Kuba, ami érzékenyebben érinthetné a vörös diktátort, mint a vasfüggöny. Ez a szovjet birodalom beteg pontja, ami még a futólagos tapintásra is fáj. Annyira fáj, hogy tapintására felszisszen a különben öntelt és dölyfös vörös ember. A vasfüggöny döngetése az amerikai külpolitika legfontosabb teendője kellene, hogy legyen. S ezt most nemcsak azért mondjuk, mert magyarok vagyunk és a szivünk minden dobbanása ezt diktálja. De Clausewitztől, vagy még előbb Julius Caesartól fogva minden stratéga vallotta, hogy az ellenfelet a leggyöngébb pontján kell támadni, ha két vállra akarjuk fektetni. Miért kellene a nyugati világnak mindig védekezésre szorulnia? Meddig lehet ezt még csinálni? A nyugati világ elsőrendű érdeke, hogy döngesse teljes erővel a vasfüggönyt, mert minden ütésre megremeg és megreped, Kruscsev pedig oly ijedősre válik, mintha kisértetek járkálnának a Kremlinben. Az Eisenhower kormányzat utolsó éveiben a vasfüggöny döngetése alábbhagyott, ezt a politikát örökölték Kennedyék, de remélhetőleg 'módosítják még akkor is, ha ez nem minden szövetséges tetszésével találkozik. Az angolokéval biztosan nem. Anglia mindig kereskedni akart még akkor is, amikor a nap sohasem nyugodott le a birodalomban. Mennyivel inkább akar most, amikor a birodalom úgy foszlik szét, mint az álom a fakó, sivár reggelen. Most aztán a ráncos vörös ördöggel is seftelni akar, — illetve nemcsak akar, hanem teszi is. Szállít minder#, amit Moszkva, Peking, vagy Budapest kíván. Olyan szerszámgépéket is, amiknek a segítségével fegyvereket gyártanak és olyan anyagokat is, amelyek a hidrogénbomba előállításához szükségesek. Anglia szívesebben veszi, ha a Nyugat teret vészit, mondják Laosban, minthogy kereskedelmi csatornái beduguljanak. Éppen ezért nem veszi jó néven, ha a Nyugat politikájának sarkalatos tétele a vasfüggöny döngetése volna. Ez a katasztrofális felfogás nem lehet a szabad világ ver zetője, Amerika politikájával azonos. Ha igen, akkor még ezt drágán fizeti meg a Nyugat. Oly drágán, hogy nem éri meg még Anglia barátsága sem. Szép, hogy Amerika minden nagy kérdésben tájékoztatja a szövetségeseket. De — alázatos véleményünk szerint — nem szabad mindenben kikérnie ezeknek a véleményét. Ha ezt teszi, a nagy elgondolásokból nem marad semmi — csak az örökös visszavonulás, amig végül minden, minden elvész. Bárcsak ráébredne erre Amerika, amelyre háború esetén úgyis minden teher szakad. Igen, újból és újból félreérthetetlenül tudtára kell adni mindenkinek, akit illet, hogy Amerika vezet és melléje csak sorakozni lehet. Nem is annyira melléje, hanem inkább mögéje. Mi van a letartóztatott katolikus papokkal Magyarországon? (FEC) — A Magyarországon letartóztatott papok sorsáról az első hivatalos jelentés kiadása óta — 1961 február 8 — semmi hir sincs. Még számukat sem lehet pontosan tudni. Egy biztos: a rendszer hivatalos jelentésében közölt szám nem felel meg a valóságnak, ugyanis 6 papos említ, ugyanakkor az “Uj Ember” április 16-ki száma “tucatnyi” papról ir. Meglepő a hosszú idő, mely a letartóztatás óta eltelt. Annakidején Mindszenty bíboros ellen lefolytatott kirakat-pert a bíboros letartóztatása (1948 dec. 26) után hat héttel már tárgyalták. Lénárd Ödön és paptársai letartóztatása óta viszont több mint 4 hónap telt el. Ez az egész ügyet nemcsak gyanússá teszi, de a rendszer — s nem először — ismét megszegi saját törvényét is, mert a büntető perrendtartás 99-ik szakasza értelmében a szabadságuktól megfosztott papokat két hónapnál tovább nem lehetne vizsgálati fogságban tartani. Mivel a rendszer koholt vádak alapján tartóztatta le a papokat, akiknek semmi más “bünük” nincs, minthogy vallásoktatásban részesítették az ifjúságot, valószínű, hogy a vörösek visszatértek a Rákosi idők módszereihez, melyekkel előbb a vádlottaknak lelki és testi ellenállását megtörik és a koholt vádak nyilvános beismerésére kényszerítik őket. A budapesti rádió szerint Grősz József kalocsai érsek, a püspöki kar elnöke és dr. Hamvas Endre Csanádi püspök május 30-án felkeresték Kállai Gyulát. A megbeszélésről hivatalos jelentést nem adtak ki, de kiszivárgott hírek arra engednek következtetni, hogy a látogatás egyik célja az lehetett, hogy a letartóztatott papok érdekében szót emeljenek és számukra emberséges bánásmódot kérjenek. Lapzártakor, az Egyesület központjából érkezett jelentés alapján a következő beszámolót adjuk a William Penn jubiláris Testvériségi Napj airól: A William Penn kuglizóverseny és Testvériségi Nap szebb volt, nagyobb volt, mint minden eddigi országos arányú összejövetel ennek az egyesületnek. Több mint félezer kiváló William Penn sportoló férfi és nő mékőzött az arany kupáért és más dijakért. A hagyományos első golyót Macker Gyula gurította ki, miután rövid angolnyelvű beszéddel megnyitotta a kuglizó-turnamentet. A versenyen saját költségükön megjelenő sportoló ifjúság megtisztelő ovációban részesítette az egyesület uj elnökét. Az ünnepélyes banketten Varga Lajos alelnök töltötte be az áldomásmesteri tisztet, szép ünnepi beszéddel nyitva meg azt. Pennsylvania állam helyettes insurance commissioner je dicsérő-szavakkal emlékezett meg az egyesület vezetését és vagyonát illetőleg. A banketen elhangzott egyetlen magyar beszéd Macker Gyula elnöké volt, aki azonban ebben a beszédében mindenkinek megadta a kellő tiszteletet; élőknek, holtaknak egyaránt. Szem nem maradt szárazon, amikor elnök-elődjének, néhai Révész Kálmánnak kegyeletes megemlékezésére felállásra kérte fel a nagy ünnepély ezres tömegét ... A hatalmas virágcsokrok, az értékes ajándékok, a kuglizóknak adott arany-kupák mind kézzelfogható jelei voltak a William Penn testvériségnek. “Uj beosztás kezdődött Pittsburghban; uj elnök, uj rend! ... Minden William Penn tag Pittsburgh-felé néz s várja, vájjon mit hoz az uj adminisztráció?” — írja többek között a kiküldött beszámoló. Az Igazgatóság, az Ellenőrző Bizottság tarjai, a Központi Hivatal vezetősége és tisztviselő kar és az irodai személyzet teljes számban, a szervezői kar (kevés kivétellel) mind ott volt az ünnepélyen. Mindenki fizetett, tiszteletjegyet senki sem kapott. A régi egyleti emberek közül Mr. Vasas, Mr. Bencze. Mr. Szalánczy is jelen voltak. Az egyesület jogtanácsosa meghívott amerikai előkelőségeket, szenátorokat, képviselőket is. Báchkai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára és Molnár Ágoston, a Rutgers Egyetem magyar tanszékének professzora, az Amerikai Magyar Intézet elnöke is jelen volt. A kuglizó-mérkőzések eredményeit a William Penn hivatalos lapjában úgy angolul, mint magyarul közölni fogják. A hangnál sebesebben Californiába... A washingtoni képviselőház egyik bizottsága előtt fekszik egy terv, melyet ha megszavaznak s a Federal Aviation Agencynek megadják azt a 12 milliós segélyt, amit kísérletezésekre kért, megvalósulhat az az elgondolás, hogy a New York-Los Angeles közötti távolságot 1 és háromnegyed óra alatt tenné meg egy 100-utast magával vinni tudó lökhajtásos repülőgép-óriás. A rendes légijárat gépei a hang terjedési sebességénél háromszorta gyorsabban haladnának s ez a gyakorlatban valahogy igy nézne ki: aki reggel 9 órakor New Yorkban felül egy ilyen gépre, ugyanaznap reggel 7 után pár percre érne Los Angeles, Californiába (ottani időszámítás szerint) . Visszafelé jövet pedig ha este 6-kor ott gépre ül, negyed 8-ra már New Yorkban van. (Aki nem hiszi el, számítsa ki!) Regisztrálniok kell az amerikai kommunistáknak! Több mint 10 éve húzódott a döntés az amerikai kommunista párt jogi helyzetének kérdésében. Most azután az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 5-4 szavazatarányban jogerősen alkotmányosnak mondotta ki az 1950-évi “államellenes cselekedetek ellen őrzésére” hozott törvényt. E törvény rendelkezései értelmében az amerikai Kommunista Párt, mint Moszkva eszköze, köteles egy az elöljáróiról és tagjairól készített pontos névjegyzéket, valamint évenkénti ügyviteli elszámolásait, stb., az Igazságügyminisztériumhoz benyújtani. Egyidejűleg ugyancsak életbelép az 1940-ik évi úgynevezett Smith kommunistaellenes törvény “Knowing membership” cikkelye, amelynek értelmében a törvény bűnösnek nyilvánít minden kommunistát, aki tudatában van annak, hogy a kommunistapárt a U. S. kormányának erőszakkal való megdöntését javasolja. A két fentidézett törvény alkotmányossága mellett szavaztak: John M. Harlan, Felix Frankfurter, Tom C. Clark, Potter Stewart és Charles E. Whittaker birák. Ellene szavaztak: Earl Warren elnök és Hugo L. Black, William O. Douglas és William J. Brennan birák. A többség jogán szólva Frankfurter biró visszautasította a kommunista párt jogtanácsosai által képviselt álláspontot, amely szerint az idézett törvények a nemzet alkotmányába ütköznek. “A törvények — mondotta Frankfurter — azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a kommunistákat abban, hogy országunkban céljukat elérjék. Ennek a bíróságnak nem feladata, hogy a már kongresszusi bizottságok által másfél évtized óta folytatott törvényhozási v i z s g á 1 a tok A Hétvégi Magyar Iskola 1961 junius 10-én, szombaton délelőtt tartotta első évzáró vizsgáját a Rutgers Egyetem Ballantine Halijában. Az iskola 44 tanulója ezen a vizsgán mutatta meg az egybegyült szülőknek és vendégeknek, hogy mit tanultak az év folyamán. Az alsó tagozat tanulói (olyan gyermekek, akik az év elején még nem tudtak magyarul írni és olvasni) irás és olvasásból, majd a magyar mese és mondavilág alapján a magyar történelemből vizsgáztak. A felsőbb tagozat hallgatói a magyar irodalomtörténeten végighaladva feleltek meg a feltett kérdésekre és alapos történelem-ismeretükről tettek tanságot. A New Brunswick-i Hétvégi Magyar Iskola a Magyar Öregdiák Szövetség kezdeményezésére 1960 szeptember 17-én indult 44 tanulóval. A Rutgers Egyetem két tantermet bocsátott az iskola rendelkezésére. A vezetésért felelős Ifjúsági Csoport és a tanítók ezt az évet kísérleti évnek tervezték, hogy meglássák, mi az az anyag, amit heti négy órában tanítani és elsajátítani lehet. Az év munkája várakozáson felüli eredményeket hozott. Bár a rendelkezésre álló tankönyvek nem heti négy órás tanmenetre vannak méretezve — és ezért a Magyar öregdiák Szövetség a nyár folyamán ilyen jegyzetek összeállítását tervezi — a tanítók tiz hónapi áldozatos munkája és a tanulók lelkeeredményét újból átvizsgálja s azt visszautasítsa. Nem mondhatja ki ez a biróság, hogy azok alaptalanok, vagy korszerűtlenek.” Harlan biró a következő magyarázattal kisérte a döntést: “A törvény az aktiv párttagot érinti, nem a csak névlegest, vagy elméletit.” A U. S. kormány már 1950- ben lajstromoztatni akarta a kommunistákat az országban, de Truman elnök az eljárást akkor megvétózta. Most a Subversive Activities Control Board fogja a U. S. Kommunista Pártot regisztrálásra felszólítani. A Szovjet nem tart légitámadástól... Mig Washington egyre inkább sürgeti az ellenséges légitámadás ellen szervezendő nagyobb és jobb polgári védelmet Amerikában, addig a szovjet fővárosban a legárgusabbszemü külföldi megfigyelő sem képes nagyobbarányu légoltalmi előkészületeket találni, bár a hatalmasan kiépített földalatti vasút kitűnő óvóhely szerepét tölthetné be szükség esetén. A szovjet gyárakban tartanak légoltalmi gyakorlatokat, de a légitámadást jelző sziréna a második világháború befejezése óta a Szovjetunióban nem hangzott. Ez nem azt jelenti, hogy a “békére törekvő” Szovjet nem fél a légitámadástól, hanem csak azt, hogy a vörös paradicsomban az emberélet nem fontos, még ennél is fontosabb az, hogy a béke-propagandának nagyobb súlyt adjanak. sedése és szorgalma meghozta gyümölcsét. Az iskola tanítói Schmidt Béláné, Balics Lajos és Nagy Károly voltak. Az évzáró vizsgán kitűnő tanúim ányi eredményükért könyvjutalomban részesültek: Gergátz István, Farkas Attila, Lelkes Zoltán és Csukonyi Marianne. Az iskola ez év szeptemberében kezdi el második évét. Érdeklődő helyi és környékbeli szülők, akiknek gyermeke beszél magyarul és 6-16 éves, forduljanak írásban felvilágosításért a következő címre: Denes Vecsey, c/o Hungarian Alumni Association, Box 651, Rutgers, the State University, New Brunswick, N. J. * (A szerkesztő megjegyzése : Készséggel adtunk helyet New Jersey-i magyar lapjainkban a New Brunswick-i Hétvégi Magyar Iskola első évi munkájáról, illetve évzáró vizsgájáról szóló fenti jelentésnek annál is inkább, mert olyan dicséretreméltó szép magyar kezdeményezés ez, amiről más vidékek magyarjai is bizonyára szívesen olvasnak és aminek feltétlenül kihatása lesz még a távolabbi jövendő amerikai-magyar életére is. Felmerült a gondolat amerikai születésű, magyar-származású szülőkben éppen New Brunswickon, hogy fiatal gyermekeik részére valamilyen hétvégi iskolát kellene kezdeni, ahol angol nyelven bár, de magyar ismertető tananyagot lehetne tanitatni, hogy ezáltal magyarul nem beszélő, vagy csak igen keveset tudó u. n. másod- és harmad-generációs gyermekekkel megismertethető legyen szüleik és őseik kultúrája, nemzeti hagyományai, stb. Nem tartjuk lehetetlennek azt a megoldást, hogy például a már meglevő New Brunswick-i Hétvégi Magyar Iskola a magyar-nyelvű tanítással egyidejűleg és párhuzamban állítana fel egy angolnyelvű osztályt (vagy akár kettőt is). Létesíthetők azonkívül hasonló iskolák más városokban is, ha az érdekelt szülők úgy akarják. A New Brunswick-i példa és az első próba-év elért sikeres eredménye eloszlat minden kételyt az iránt, hogy ha nagyon akarjuk, meg lehet csinálni, komoly eredményt lehet elérni s a jövőre nézve igazán értékes munkát lehet végezni e téren! Érdemes lenne egy megbeszélő gyűlésre összeülni azokkal a magyar-származású szülőkkel, akik szeretnék gyermekeiket a magyar mult, a magyar nyelv és irodalom, a magyar zene és ének, stb., ismeretébe — hogy úgy mondjuk — bevezetni s tanácskozni egy kicsit ezekről a dolgokról. “Egy kalap alá venni” a kérdést; az amerikai magyarság és az amerikai magyar élet jövendőjéről is egy kicsit szó van itt, amikor ezekről a dolgokról beszélünk . . . nagyon is szó van! Bármelyik oldalról jövő érdeklődésnek, kifejezett óhajnak készséggel adunk helyet lapjainkban s a legnagyobb előszeretettel vállaljuk a “közvetítő” szerepét ebben a kérdésben, melyben ha segíteni tudunk, ha szolgálatot tehetünk, örömmel tesszük azt!) A MAGYAR NYELV... Irta: ÁBRÁNYI EMIL ó szép magyar nyelv! Aki egyszer téged Ajkára vön, többé nem dobhat el! Szentség gyanánt hogy befogja éked, őrző oltárrá válik a kebel. Pajzán, derűs vagy, mint nőink szeme, S erős, szilárd, mint hősök jelleme! Gyöngéd vagy és lágy, mint mennybolti kék, S dörögni úgy tudsz, mint villámos ég! Minden, mi fejben, vagy szívben fakad, Tőled nyer pompát, szindus szavakat. Nagy eszme, érzés oly ragyogva hord, Mint egy király az ünneplő bíbort! H« * ❖ I Bir-e más nyelv úgy epedni, Annyi bájjal, annyi kéjjel? Olvadóbb, mint lant zenéje Holdvilágos, langyos éjjel, Mely virágot s dalt terem, Mikor ébren semmi sincs más, Csak a fák sötét bogán: Hangos, boldog csalogány S boldog, néma szerelem . . . * * * , Hát a csapongó Gyorsszavu tréfák Játszi szökését, j Festi-e más nyelv , Oly remekül? Pattog a vig éle, s Ám sebe nem fáj, Mert csak enyelgés, Tarka bohóság Volt az egész! . . . Magasztos gyásznak bánat-dulta hangja Úgy zendül benne, mint egyház harangja, Mely messze hinti mély, komor szavát. Bug, mint a gyászdal, mint sir-fáklya lobban, S mint súlyos léptek kripta-csarnokokban, Úgy dong minden szó a kedélyen át! * Hí H« Ciklops pörölye, hogyha csatát fest, Csatakürtök bősz rianása! Halld! Halld! Száguldva, vihogva, kapálva Dölyfös paripák robbannak elő. Százak keze vág, százak keze lő. Nem szárnyal a vér-ködös égre más, ,Csak ágyudörej, szitok és zuhanás! Rázkódik a föld, iszonyodva reng, Amerre a kartács vad tánca kereng! . . . Dúl a szilaj kéz, csattog a kard, Sebet osztva süvölti: ne bántsd a magyart! Hí * * Hatalmas, szép nyelv, Magyarnak nyelve! Maradj örökké Nagy és virágzó! Kisérjen áldás, Amig világ áll! S legyen megáldott Az is, ki téged Ajkára vesz majd: Elsőt rebegve, Végsőt sóhajtva!
