Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1961-04-20 / 16. szám

VOL. Lili ÉVFOLYAM — NO. 16. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. THURSDAY— 1961. ÁPRILIS 20 A zenekedvelő magyarság nagy találko­zója lesz a Magyar Intézet jövő szerda esti Balázs-koncertje New Brunswickon Csupa hetykeség Kruscsev minden szava és a szovjet diktátor önteltségét majd módja lesz Kennedy el­nöknek közelről is tapasztalni, ha leül vele a tárgyalóasztal­hoz. Kruscsevnek bő mellénye van, mert az első embert a Szovjetunió lőtte a világűrbe, hogy a föld körül keringve visz­­szaérkezzék a szovjet diktátor ölelő karjaiba. A nyugati világban akadnak kételkedők, akik kissé hiányos­nak találják a közölt adatokat és a szovjet Űrrepülést a törté­nelem legnagyobb csalásának tekintik. Lehet, hogy nekik van igazuk. Elvégre a csalás hozzátartozik a kommunizmus fegyvertárához. De tegyük fel, hogy színtisz­ta igazság mindaz, amit Moszkva mond. Vájjon igy kellett-e ennek történnie? Amerika valóban igy lemaradt a versenyben? Tervek szerint Amerikának 1959-re ki kellett volna lőnie az első embert az űrbe. “Magas helyről” leintették a készülő­dést, mert “túlságosan harci­asnak” tekintették. Washing­ton nagyon ügyelt arra, nehogy megbántsa a Szovjetuniót és annak érzékeny lelkületű vezé­rét, Kruscsevet. Amerika bombázása könnyebb volna a szovjet űr­hajósok által? Szakértő körök­ben úgy találják, hogy “egy­szerű” rakétákkal könnyebb és olcsóbb. A föld körül keringő űrhajós jobban tud kémkedni? Nem valószinü. A mesterséges bolygókba helyezett műszerek jobban elvégzik, mint az em­ber.' Szóval gyakorlati értelme az egésznek nincs. Katonailag a Szovjetunió egy jottányival sem jutott előbbre. De az első űrhajós utjának vitathatatlanul nagy a propa­ganda-jelentősége. Az együ­­gyübb népekkel könnyebben el lehet hitetni most, hogy a Szovjetunió legyőzhetetlen. Mostmár könnyen elhitethe­tő, hogy tudományos sikon Amerika a második helyre szo­rult, ami pedig a valóságban nem igaz. De az tény, hogy Amerika még csak ezután lövi fel az első embert az űrbe s a rakéta majd egy röppályát Írva le az Atlanti Óceán felett, elő­re kiszámított ponton belehull a tengerbe. Arra, amit most az oroszok megcsináltak — ha igaz! — tehát a föld körüli ke­ringésre, az amerikaiak 1962 előtt nem is gondolhatnak. A kongresszus most szíve­sen megajánlana akármennyi pénzt a világür-kisérletek cél­jaira, de még ez sem használ. Ez az a dolog, ahol a pénz egy­magában nem elég, időre is szükség van. Castro Kubája felett megkondult a vészha­rang, A szakállas emberek uralma végetér, helyüket má­sok veszik át. Castroék elszakították a hurt; a történelem finom pora gyorsan belepi őket. Ha pilla­natnyilag sikertelennek is néz ki a partraszállt felszabadító kubaiak harca, a lavina elin­dult s nem lehet feltartóz­tatni ! A Laos-i helyzet válságosra fordult s ha utolsó percben nem sikerül a London- Mpszkva-i fegyversz üneti “megoldás” Amerika nem fog tovább tétlenül várni. Algeria kérdése újból előtérbe került, a felke­lőknek De Gaulle feladta a leckét. Két lehetőség közt vá­laszthatnak. Az első szerint Algéria független lesz, de örök szövetségben marad Franciaor­szággal. Ez a szövetség biztosí­taná az afrikai országnak Franciaország gazdasági tá­mogatását, a kölcsönös együtt­működés szellemében. A második lehetőség is füg­getlenséget biztosit Algériá­nak. Ebben az esetben De Gaulle a tengerparti részekre telepíti Algéria európai, tehát francia lakosságát, két részre szakítva igy az országot. És De Gaulle mostmár nem alkuszik. Pontosan a felkelők elé terítette mindkét lehetősé­get. Egyiket választani kell. 31 SZENÁTOR S KÉPVISELŐ SZÓLALT FEL WASHINGTONBAN AZ ÓHAZA SZABADSÁGÁÉRT (Multheti cikkünk folytatása) A Baltimore kikötővárost képviselő SAMUEL FRIEDEL demokrata rámutatott arra, hogy primitív afrikai törzsek részére önállóságot nyújtanak a politikai fejlemények, ugyan­akkor azonban az emberiség családjának nagy érdemeket szerzett tagjai, mint pl. a ma­gyarság, önhibáján kívül szen­ved idegen járom alatt. A szin­tén kormánypárti ROMAN PU­­CINSKI, Chicago fiatalos tör­vényhozója kijelentette, hogy a magyaroktól még a szabadság­szerető lengyel testvérnép is példát vehet. “Amint az első március idusán Rómát megsza­badították Julius Caesar önké­nyétől, úgy el fog következni az a március 15-ike, amidőn Magyarország is megszabadul a mai szomorú napok tirannu­­saitól” — mondotta. JOHN LINDSAY new yorki republikánus hivatkozott arra, hogy Kossuth Lajost amerikai hadihajó hozta sorozatos szó­noklatainak diadalutjára. Te­hát ma sem szabad az amerikai hivatalos köröknek huzódozni­­ok attól, hogy minden rendel­kezésre álló eszközzel előse­gítsék a magyar kérdés meg­oldását. HERMAN TOLL phi­ladelphiai demokrata szerint ha a történelem eddigi példái­ból okulhatunk, az 1956-os for­radalomnak is előbb-utóbb meg kell teremnie a maga gyümöl­csét. clement ZABLOCKI, Wisconsin küldötte kormány­­párti programmal, a fiatalko­rúak politikai üldözése és az “államellenes” magatartás ki­végzéssel való büntetés ellen emelt szót. ABRAHAM MUL­­TER new yorki demokrata a két magyar szabadságharc hu­mánus megnyilatkozásait tárta a törvényhozás elé. Los Angeles magyarbarát re­­(Folyt, a h-ik oldalon) BALÁZS FRIGYES VILÁGHÍRŰ HEGEDŰMŰVÉSZ ÁPRILIS 26-ÁN ESTE NEW BRUNSWICKON,A DOUG­LASS COLLEGE VORHEES TERMÉBEN HANGVER­SENYEZIK A MAGYAR INTÉZET JAVÁRA Amint már jelentettük, ápri­lis 26-án, szerdán este rendezi a Magyar Intézet Balázs hang­versenyét a Douglas College Voorhees Chapel termében. Balázs Frigyes világhírű hege­dűművész, a Tucson-i szomfo­­nikus zenekar igazgatója, Brahms, Dbhnányi, Bartók, Zsolt, Molnár, Vecsey és IIu­­bay müveiből állította össze teljes estét betöltő magyar mű­sorát. Az Intézet ezzel a hangversennyel folytatni kí­vánja azt a magyar kulturális programot, amelyet eddigi elő­adásaival és ismeretterjesztő kiadványaival sikeresen elindí­tott. Balázs Frigyes hangverse­nye kiemelkedő eseménye lesz egész New Jersey zeneéleté­nek és nagyban hozzájárul a magyar zene-kultura ismerte­téséhez és megbecsüléséhez. Már eddig is sokan csat­lakoztak ahhoz a baráti kör­höz, amely az est sikerét akar­ja biztosítani és ezzel az inté­zet célkitűzéseit elősegíteni. A hangverseny meghívóit az in­tézet már szétküldötte mind­azoknak, akik eddig is megje­lentek az intézet előadásain és címük rendelkezésre állt. A koncertre, amely iránt máris nagy érdeklődés mutat­kozik mindenfelé a magyarság köreiben, jegyek igényelhetők közvetlenül az intézettől New Brunswickon a Rutgers Egye­temen (Tel. CHarter 7-1766, Ext. 511, vagy 582), valamint a Magyar Hírnök irodájában (216 Somerset St., tel. CHarter 9-3791), vagy postán: Balázs Violin Concert, Rutgers Uni­versity, New Brunswick, N. J. Jegyárak: fenntartott hely $3, általános ülőhely $1.50. Növekszik az amerikai családok adósága Az amerikai családok egy része pénzügyi zavarokkal küzd, az üzleti világ hetilapja, a U. S. News and World Report szerint. A jelzálogkölcsönnel vásárolt magánházak tulajdo­nosainak részlethátraléka egy­re növekszik. Azoknak a szá­ma, akik végrehajtás előtt álla­nak, ma kétszerannyi, mint néhány évvel ezelőtt volt. Kö­rülbelül 50,000 magánházra tűztek ki árverést az elmúlt esztendő folyamán. A részletfizetésre vásárolt egyéb árut sem fizetik ponto­san. A bankok hivatalos véle­ménye szerint a hátralékok még nem értek el ijesztő ará­nyokat, de nagyobbak, mint bármikor azelőtt. Több és több család kér for­málisan is csődeljárást maga ellen a bíróság előtt. Az 1960- ik év második felében majdnem 60,000 család folyamodott eh­hez az eszközhöz, 38 száza­lékkal többen, mint 1959-ben, 1950 óta pedig a csődkérelmek száma a négyszeresére ugrott fel. Régebben csak kereskedők és gyárosok kértek csődeljá­rást, ma tiz eset közül kilenc­ben magánemberek fordulnak ilyen beadvánnyal a bírósagok­hoz. Az Amerikai Ügyvédszövet­ség a csődesetek számának to­vábbi emelkedését várja és a kérdés beható tanulmányozását sürgeti. A legegyszerűbb a munkanélküliséget okolni a bukásokért, de valószinü, hogy a valódi ok az, hogy a közön­ség hozzászokott ahhoz, hogy többet költ, mint amennyit megengedhetne magának. A fenti folyóirat ezt a sajná­latos tüneményt arra magya­rázza, hogy a hitel igénybevé­telt túlságosan megkönnyítet­ték és a vevők ellenállóképes­sége ugyanolyan arányban csökkent. A fizetetlen számlák tömege nő s ha a családban va­laki például megbetegszik, le­hetetlenné válik minden köte­lezettségnek eleget tenni. A hi­telezők erre rendszerint lefog­lalják az alkalmazott fizetését és a családfő a legkönnyebb megoldást választja — csődbe menekül. A csődeljárás azonban nem az egyetlen megoldás. Ha csak egy mód van rá, az adós egyez­zék meg hitelezőivel magán­úton, hogy adósságait apró részletekben hosszabb idő alatt fizethesse meg. Így a hitelezők is megkapják a pénzüket, még ha kamatokat vesztenek is és a becsület is megmarad. TÜNTETÉS NEW YORKBAN TOLLAS TIBOR ÁPRILIS 23, VASÁRNAP ESTE NEW BRUNSWICKON Pénteken, április 21-én este New Yorkban, a 66-ik utcában a kommunisták gyűlést tarta­nak a St, Nicholas Arénában. A mostani világhelyzetben, amikor minden igaz amerikai­nak kötelessége tanúbizony­ságát adni annak, hogy tulaj­donképen hol és kinek a párt­ján áll, nekünk, magyaroknak is kötelességünk, hogy úgy fo­gadott hazánk, mint szülőha­zánk és odaát szenvedő test­véreink érdekében felemeljük szavunkat a vörösek gazságai ellen. Éppen azért mindazok, akik a kommunista delegáció new yorki palotája előtt szok­tak tüntetni a “magyar ügy­ben,” most a “kubai és laosi ügyben” tüntetést rendeznek a kommunisták péntek esti gyűlé­se ellen New Yorkban, a 69 West 66-ik utcai gyülésterem előtt. Nemcsak magyarok, má­sok is lesznek ott. Legyünk ott minél többen s kiáltsuk oda a hazaárulóknak, mit gondolunk felőlük! “Az Ezeréves Magyar Nóta Estje” Szerte az országban minden­felé, ahol magyarok élnek, óri­ási sikerrel lép fel egy-egy nó­ta-est keretében a magyar ze­ne és magyar nóta két nagy­nevű művelője: Thegze Gerber Miklós zeneszerző — a “Ha én gazdag lennék” és sok más gyönyörű ismert magyar nóta szerzője — és Máté Jenő ope­raénekes. Körülbelül egy évti­zeddel ezelőtt hallottuk már őket; felléptek többször akkor itt New Jerseyben is s Thegze Gerber barátunk menekülésben irt gyönyörű “Szállj, szállj, só­lyommadár, az én hazámba messze szállj. . . ” kezdetű da­lának melódiája, emléke még itt él sokunknak a szivében. Egy évtized után most eljön­nek ismét közénk és április 28- án, pénteken este 7:30 órai kezdettel Cartereten, az ottani valamint az amboyi független magyar református egyház kö­zös rendezésében a Bethlen Hall-ban (Cook Ave.) magyar nótaestet tartanak. Az “Ezer­éves magyar nóta” cimü dal­esten szebbnél-szebb magyar nótákat fogunk hallani, Máté Jenő operaénekes előadásá­ban, Thegze Gerber Miklós zongorakiséretével. Az emlí­tett egyházaknál már kaphatók a jegyek erre a nótaestre, de az ajtónál is megválthatjuk majd jegyünket, fő, hogy le­gyünk ott tüntető nagy szám­ban, magyarok! Tollas Tibor szabadsághar­cos költő irodalmi estje, — amiről már tettünk említést — április 23-án, vasárnap lesz New Brunswickon a Szent László Hallban. Tollas Tibor, a “Nemzetőr” c. Bécsben megjelenő szabad­ságharcos újság főszerkesztője második amerikai kőrútjának célja éppen úgy nem titok, mint első utjának a célját nyitan hir­dette annakidején: pénz- és tá­mogatás-gyűjtés a lap zavarta­lan megjelenésének biztosítá­sára, valamint angol-nyelvű kiadásának lehetővé tételére. Hogy mennyire fontos ez ma­gyar szempontból és világvi­szonylatban, azt fölösleges kü­lön hangsúlyozni: az 1956. évi magyar szabadságharc ered­ményét életben kell tartani, egyetlen percre sem szabad fe­lejtetni azokkal, akik ma a vi­lág sorsát “intézik,” vagy akik­nek a legcsekélyebb befolyá­suk is van ebbe az “intézés­be”. Tollas Tibornál jobb, meg­felelőbb személyt ma aligha le­hetne találni széles e nagyvi­lágban, akinek kezébe jobban illene a fennen lobogtatott zászló . . . akinek ajkára tü­zesebben, lelkisitőbben gyulad­­na a messze kiáltó szó. Mert nemcsak lánglelkü költő ő, ha­nem kiváló előadóművész is, akinek szavait felfogja az ész, szavalatait magába zárja a szív. Washingtoni szereplése al­kalmával Főt. Borshy Kerekes György megnyitó beszédében azt mondotta, hogyha Tollas Tibor életében csak egyetlen egy verset, a ma már, mond­hatjuk: világszerte ismert “Be­­bádogoztak minden ablakot” cimüt irta volna, akkor is biz­tosította volna helyét a ma­gyar irodalomban. (Lévay Jó­zsefnek jóformán egyetlen ver­sét ismerjük, a “Mikes”-t, de azt csaknem minden ma­gyar ismeri s ezzel beírta ne­vét irodalmunkba!) Tollas Ti­bor és társai egy tragikus köl-MUTATVÁNY­SZÁMOKAT küldünk ki néhány héten át több New Brunswick-i magyar címére, teljesen díjtalanul. Ha megkedvelik lapunkat, kér­jük, juttassák el irodánkba előfizetésüket. Ha pedig nem érdekli őket a helyi magyar ujság, közöljék velünk s azon­nal beszüntetjük küldését. Nyugtával dicsérd a napot. Előfizetési nyugtával — a lapot! Nyolcvan nyelvet tanítanak az amerikai főiskolákon Azt mondják, hogy dollá­rokkal felszerelten mindenütt a világon megértik az ameri­kait. Lehet, hogy majdnem mindent meg lehet vásárolni jó pénzért, de barátokat sze­rezni csak kölcsönös megértés­sel lehet. Az amerikai kor­mány is tudja ezt s ez az oka annak, hogy az idegen nyelvek tanítását legújabban erőtelje­sen szorgalmazzák. A United States Office of Education (Közoktatásügyi Hi­vatal) főiskolákon taníttatja az idegen nyelveket és pedig számszerint 83-at; betűrend­ben: Amaric-tól Yoruba-ig (mindkettő afrikai törzsek nyelve). A tanfolyamok célja nem az, hogy néhány specialis­tát képezzenek ki. Sokszázezer főiskolai hallgatót felölelve, már az első év folyamán kez­dődik meg a nyelvtanítás és több éven át folytatódik. Két és fél évvel ezelőtt indult meg ez az akció, amelynek ne­ve : “Language Development Program.” A 83 nyelv között van a magyar is, de mégsem a legeslegfontosabbak között. Az első hat helyet az arab, kínai, hindi-urdu (India és Pakistan hivatalos nyelve), a japán, por­­(Folyt. a 4-ik oldalon) tői műfajnak, az úgynevezett “börtönköltészetnek” a meg­teremtői, vagy ha úgy tetszik: a gazdagitói; a maguk nyomo­rúságában ott a kommunisták börtöneinek fenekén a szenve­dés igaz gyöngyeit termelték ki. TOLLAS TIBOR a “Füveskert” c. verskötet egy pjéldányát aláírásával látja el A vasárnap este New Bruns­wickon körünkbe érkező Tollas Tibor 1920-ban született a gö­­mör-megyei Nagybárcán. Mint a második világháború vitéz katonatisztje, igaz magyar vol­táért a háború után a kommu­nisták börtönébe került, ahol 9 évig szenvedett fegyházban, munkatáborokban, 1 e i rhatat­­lan, csak az ő csodás költésze­tével igazán érzékeltethető kö­rülmények között. Az 1956-os magyar szabadságharc őt is kiszabadította s azóta járja a világot; nem csüggedő és fris­sességéből nem veszítő erővel és lelkesedéssel mondva el mindenfelé, mindenkinek az igazság mondanivalóját. Tollas Tibort hallani és hallgatni kell, Tollas Tibort támogatni kell, mert ez ma szinte min­dennél fontosabb magyar kö­telesség! Készüljünk úgy, hogy április 23-án, vasárnap este 7 órakor ismét együtt lehessünk New Brunswickon, ezúttal a Szent László Hall dísztermében, Tol­las Tibor meghallgatására! (New Jersey-i magyar lap­jainkat önzetlenül, meggyőző­désből állítottuk a most vasár­napi Tollas-est sikerének szol­gálatába, lapunk szerkesztő­tulajdonosa ennek a Tollas­estnek a rendező bizottsága élén áll azzal a szent meggyő­ződéssel, hogy az elmúlt ne­gyedszázad alatt talán nem járta még magyar ezt az orszá­got szebb, támogatásra mél­tóbb munka és ügy érdekében, mint Tollas Tibor! S mert min­den szép és igaz magyar ügy szolgálatában önzetlenül ott a helye az amerikai magyar saj-­­tónak, mi lapjainkat és minden személyes befolyásunkat a Tollas-ügy szolgálatába állítot­tuk most is, mint tettük két évvel ezelőtt. Magyar szívvel, szeretettel, odaadással tettük amit tettünk, még köszönetét se kérünk érte . . . csak annyit várunk és remélünk, hogy nagysikerű legyen a vasárnapi Tollas-est New Brunswickon!) 1» Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents