Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1961-03-23 / 12. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. Lili ÉVFOLYAM — NO. 12. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. THURSDAY — 1961. MÁRCIUS 23 SOCIAL SECURITY A MUNKAKÉPTELENEK FIGYELMÉBE Az Amerikai Magyar Intézet tavaszi hangversenye BALÁZS FRIGYES VILÁGHÍRŰ HEGEDŰMŰVÉSZ ÁPRILIS 26-ÁN ESTE NEW BRUNSWICKON,A DOUG­LASS COLLEGE VORHEES TERMÉBEN HANGVER­SENYEZIK A MAGYAR INTÉZET JAVÁRA Az. Amerikai Magyar Intézet tavaszi hangversenyét április 26-án, szerdán este fél 9 órai kezdettel rendezi a Douglass College Voorhees termében. A hangverseny előadója Balázs Frigyes világhirü hegedűmű­vész, a Tucson, arizonai fil­harmonikus zenekar karnagya lesz, aki most tért haza világ­körüli hangversenyutjáról. Az est műsorán Brahms, Bartók, Hubay, Zsolt és Vecsey müvei szerepelnek. Az Intézet ezzel a hangversennyel folytatni kí­vánja azt a magyar kulturális programot, amelyet eddigi elő­adásaival és ismeretterjesztő kiadványaival sikeresen elindí­tott. Balázs Frigyes hangverse­nye kiemelkedő eseménye lesz egész New Jersey zeneéleté­nek és nagyban hozzájárul a magyar zene-kultura ismerte­téséhez és megbecsüléséhez. Belépőjegy árak: fenntartott hely $3.00. Általános ülőhely $1.50. Jegyek elővételben az Amerikai Magyar Intézetnél, a Rutgers Egyetem Koncert Iro­dájában (Winants Hall) és a Magyar Hírnök irodájában kaphatók. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Kigolyózták Délafrikát az angol gazdasági közösség­ből, mert a Commonwealth tagországainak vezetőit a leg­nemesebb eszmények hevítik. Egyszerűen nem tudják elvisel­ni a gondolatot, hogy a Dél­afrikai Unióban ne a néger többség kormányozzon. Igen szép, hogy ilyen neme­sen vélekednek. Ez az emelke­dett szellem meg is fogna ben­nünket, tapsolni is tudnánk, ha . . . Ha Nkrumah, Nehru és a többiek ilyen alapos lelkiisme­­retvizsgálatot tartanának pél­dául abban a vonatkozásban is, hogy vájjon Magyarorszá­gon nem a magyarokat illet­­né-e meg minden jog? Ha a délafrikai kérdésben fel tudták ölteni a döntőbírói tógát, vájjon miért nem merik megtenni ugyanezt a magyar ügyben is? Nkrumahról tud­juk, hogy képmutató, önmaga nagyságától megrészegült em­ber. De Nehru? Tőle, mint Gandhi szellemi örökösétől többet várna a világ. Langyos mellébeszélés helyett gerinces kiállást. A leszerelés vágyálma uj tanácskozásokat szült, il­letve újabb megbeszélések ár­nyékát veti előre. Hruscsov tökéletes leszerelést akar, — mondják ájtatosan jóhiszemű nyugati körökben — ezúttal valóban akar . . . Ebben a reményben kezdőd-Ravasz Szovjet hadi-tervek A Képviselőház Fegyveres­erő Bizottsága előtt George B. Decker, a U. S. hadsereg ve­zérkari főnöke katonai szakér­tőivel egyetemben hangoztatta az Egyesült Államok atom- és konvencionális hadereje mo­dernizálásának szükségességét. “A Szovjetunió — mondották — az elmúlt évben is tovább­építette és tökéletesítette szá­razföldi, tengeri és légi had­erejét, amely tény képezi alap­ját a Szovjetunió támadó kül­politikájának.” Ugylátszik, hogy a szovjet számol azzal a körülménnyel, hogy a világ túléli az első atom­háborút és éppen ezért egy erős konvencionális haderővel is készen akar állni az atom­háborút követő stratégiai és taktikai eshetőségekkel. Kennedy elnök a kongresz­­szushoz intézett üzenetében 5.6 billiót kért az ország neve­lésügyének fellendítéséhez. Az­zal a kihangsúlyozott meg­győződéssel, hogy az ország jö­vőjének és fejlődésének alapja a jobb nevelésügy. Közel 2.3 billiót javasol a következő 3 év folyamán elemi és középiskolák tanítói fizeté­sének javításához és iskolater­mek építésére. A javaslat nem kívánja, hogy az egyes államok maguk is hozzájáruljanak a szövetsé­gi segély arányában az iskolák talpraállitásához. nek meg a tanácskozások az atomkisérletek kölcsönös betil­tásáról, Genfben. Ájtatosabb nyugati körökben már arra az esetre is van vélemény, ha — szokásához híven — a szovjet kiküldött újból csak nyet­­tel felelne. — Igen, persze, mert Hruscsov nem csak az atomfegyverek ügyében akar megegyezést, hanem általános leszerelést követel, őt nem ér­deklik az apróbb részletek. Szinte észrevétlenül alakul ki Hruscsov uj arcképe: a nagyvonalú államférfi, akit az apró-cseprő dolgok nem izgat­nak, de az emberiség egészé­nek a sorsát a szivén viseli és hajlandó erről bármikor tár­gyalni. Néha fel-felbukkan egy-egy erőtlen hang, amelyik megpró­bálja magyarázni, hogy Hrus­csov nem változott, belőle a ragadozó farkasból sohasem lesz fehérszőrü, „ájrtatlan bá­rány. Van egy kérdés amiben a Nyugat nem enged és ez Berlin, jóllehet még itt nem is tette próbára az ellenfelet Hruscsov. A többi kérdésekben azonban valahogy túlsók az al­kudozás, a “félúton találko­zás rózsaszín (vörös?) remé­nye.” Arról már szinte senki sem akar beszélni, hogy a Szovjet­ünk még soha semmiféle szer­ződést be nem tartott. Egy magyarszármazásu p o 1 i t ikai iró, Reves nemrégiben cikket irt és ezt több hetilap is át­vette. Cikkének ez a lényege: Leszerelés nincs, az el nem képzelhető, kár az időért, amit rápocsékol a Nyugat. Hruscsov nem az a legény, írja Reves, ak i jóhiszeműen belemegy a leszerelésbe. Pár­száz atombombát majd csak elrejt az Uraiban, vagy másutt és előrántja, ha alkalmasnak véli rá a pillanatot, ha a Nyu­gat tényleg bedől a dajkame­sének. S valóban, tessék megnézni az emberiség történetét. Az emberiség történetével egykorú a leszerelés. Plinius szerint az etruszkok azt követelték a la­tinoktól, a történelem hajnalán, hogy a vas használatától köl­csönösen tekintsenek el . . . Az a leszerelés sem sike­rült. Mintahogy a többi meg­egyezési kisérlet is megfenek­lett valami két ezer év óta. Pe­dig a másik oldalon nem is áll­tak mindig olyan sátánok, mint Sztálin, vagy Hruscsev. A szövetségi kormány 212,- 500 ifjúnak kívánja lehetővé tenni a magasabb iskolák el­végzését ösztöndíjak segítségé­vel. Erre a célra a kormány az első évben 26.3 millitó javasol, az ötödik évben már 196.9 millió dollárt. Kennedy elnök és Diefenba­­ker, Canada miniszterelnöke megegyezésre jutottak, hogy együtt dolgoznak a világ béké­je és a világ népeinek szabad­sága érdekében. A két államfő találkozásáról s megegyezésé­ről kiadott nyilatkozat azt is megemlíti, hogy a védelmi és biztonsági problémákat is meg­vitatták. Negyedszer történt meg az utolsó hat év folyamán, hogy az amerikai Kongresszus a munkaképtelenek biztosítását jelentékenyen kibővitette. A legutóbbi módosítás körül-, belül 250,000 ötven éven aluli rokkantnak és eltartottainak biztosit segélyt. Eddig csak az 50 éven felüliek és azok hozzá­tartozói részesültek segélyben. A fiatalabb rokkant mun­kásnak inkább van eltartásra szoruló hozzátartozója, mint az 50 éven felülinek. A mostani törvénymódosítás előtt sokan ezek közül u. n. “relief”-re szo­rultak, amit az általános köz­adókból fedeznek. Huszon­nyolcmillió dollárra becsülik azt az összeget, amelyet relief­csekkekben a jövő év folyamán meg fogunk takarítani. A rok­kantak korábbi keresetéből le­vont összegek segítségével gyűjtött alapból — a Társadal­mi Biztositó Hivataltól — fog­nak támogatást kapni ezek a személyek — relief helyett. Az elkövetkezendő években a megtakarítás ennél is nagyobb­­arányu lesz, amikor még keve­sebb rokkantnak lesz relief-re szüksége. Az 50 éven aluli munkás, akinek társadalmi biztositó számláját már “megrögzitet­­ték,” levelet kap, vagy kapott, amely megmagyarázza, hogy mit kell tennie, hogy illetmé­nyeket kaphasson, esetleges eltartottaival együtt. Ne ke­ressék fel a hivatalt most, mert ez csak késleltetné azt, hogy Szétpukkadt az orosz hójag_ A U. S. ürhirszolgálat wash­ingtoni jelentése szerint az a 7 tonnás “Szputnik” űrhajó, amit az oroszok február 4-én lőttek keringésbe a föld at­moszférájában elégett. Jelen­tik továbbá, hogy a Beta II mü­­bolygó február 26-án a világ­űrben elpusztult, de egy da­rabja még tovább kering pályá­ján. ők és mások, akik hasonló hely­zetben vannak, nyugdíjhoz jussanak, amely az uj törvény értelmében jogosan jár nekik. A levél mindent megmagya­ráz. Az 50 éven aluli munka­­képtelenek azonban, akik rok­kantságukat eddig még nem jelentették be, keressék most fel a Hivatalt, hogy jogosultsá­gukat megállapítsák. Csak az olyan munkaképtelenek jogo­sultak nyugdíjra, akik “képte­lenek bármiféle kereseti tevé­kenységet rendszeresen foly­tatni.” Emellett ki kell mutat­nia a jelentkezőnek, hogy a rokkantságot megelőző 10 év­ből öt éven át Social Secürity­­vel fedezett munkát végzett. Az 50 éven aluli rokkantak és ezek hozzátartozóinak járu­lékait már 1960 októbere óta folyósítják. Mit tehet a Kerületi Társa­dalombiztosító Hivatal? Amikor a rokkant munkás nyugdíjért folyamodik, a Ke­rületi Hivatal adatokat kér tő­le korára, tanulmányaira, ké­pesítésére és szaktudására vo­natkozólag. Átadnak neki egy orvosi kérdőivet is, hogy1 azt kezelő-orvosával, kórházával, vagy intézetével — ahol kezel­ték — kitölttesse. Ezen adatok­ból azután megállapítják ä munkás sérülésének, vagy be­tegségének mibenlétét, különös tekintettel arra, hogy ez meny­nyiben befolyásolja munkaké­pességét. A kitöltött űrlapot a munkás összes adataival együtt a State Vocational Agency-hez (Állami Munka Hivatal) kül­dik át, amely hivatalt a legtöbb államban a törvény azzal bízza meg, hogy megállapítsa, váj­jon az ilyen jelentkező munkás munkaképtelen-e a Társada­lombiztosító Törvény szabálya­inak értelmében. A kerületi So­cial Security Hivatal egyébként szívesen ad részletes felvilágo­sítást bárkinek a rokkantak jogai és tennivalói kérdésében. HA AZT AKARJA, hogy vóL lalkozása sikerüljön, hirdessen lapunkban. A magyar szabad­ságharc leverésé­nek ára... Hogy miért szakította meg Brezhnov, a Szovjetunió elnöke útját Afrikából hazatérőben éppen Budapesten, annak — ottani kommunisa diplomaták tudomása szerint — az volt az oka, hogy nyomatékosan tudtul adta Kádár János bábkormá­nyának azt, hogy immár itt az ideje, hogy visszafizesse azt a szovjetkölcsönt, amelyet az 1956-os forrada^m után fo­lyósított Moszkva Budapest­nek. Az első részletösszeg, amely már egy éve esedékes, 60 millió dollár. (A hazaáruló Kádárék, lám, megfizetnek alaposan a sza­badságharcot leverő muszkák­nak!) Uj repülési sebes­ség-rekord Bob White repülőőrnagy X-15-ös rakétagépével Califor­nia sivatagai felett 2,650 mér­­földes óránkénti sebességet ért el, megdöntve saját, február 7- én felállított 2,275 mérföldes világrekordját. A sebesség kö­vetkeztében előállt 700 fok Fahrenheit hőségben a repülő­gép orrán levő zöld festék kék­ké, aztán sárgává, majd feke­tévé, végül pedig barnává vált. U. S. Atom-tüzérség Európában A Nyugatnémetország 165. heidelbergi helyőrségében szol­gálatot teljesítő 7-ik U. S. had­sereg, mint a NATO legszámot­tevőbb katonai részlege, 150,- 000 főnyi atomtüzérséggel és rakétakilövő felszereléssel el­látott hadereje, amelyet újab­ban lényegesen megerősítet­tek, tűzerőben messze felül­múlja mindazt, amit a szövet­ségesek a második világhábo­rúban teljesítettek. ÚJRA “SÖPRIK A PADLÁST” (FEC) Rákosi idejében úgy gondoskodtak gabonáról, hogy a rendőrség átkutatta a pa­rasztok házait, padlásait és az utolsó szemig elvitt minden terményt — a gazdával együtt, aki árurejtegetés vádjával bí­róság elé vagy internálótábor­ba került. Most a Kádár kor­mány is hasonló eszközökhöz folyamodik. A Bács-Kiskun megyei pártlap, Petőfi Népe írja: “Két Imrehegy-Polgárdi-i la­kos nagymeilnyiségü gabonát tárolt a padlásán. Ez nem bün­tetendő cselekmény, mert min­denkinek joga van ellátása biztosításához. Erkölcstelen és a törvény szigorával sújtandó azonban, ha valaki — mig a kenyeret a boltban veszi — ga­bonáját éveken át a padláson dugdossa s a rejtegetett száz mázsa búza nagyobb részét a zsizsik eszi meg. Nevezettek ellen a rendőrség megindította a bűnvádi eljárást, mert tűrhe­tetlen, hogy mig kormányunk importgabonával i g y e k s z ik biztosítani a lakosság kenyér­­ellátását, addig az itthon ter­mettet egyesek ilyen felelőtle­nül elherdálják.” ÉLELMISZERELLÁTÁSI HELYZET BUDAPESTEN (FEC) Kimondott élelmi­szerhiányról Budapesten nem lehet beszélni. Nagyon nehéz azt megállapítani, hogy való­ban áll-e fenn hiány. Vidéken például köztudott, hogy egész járások vaunak mészárszék és hentes nélkül. Ilyen helyen a lakosság csak “kéz alatt” tud húshoz jutni, vagy ha maga termel, mint állattenyésztő. A pesti KÖZÉRT-ben sok­szor nincs tojás 1.50-ért, de a piacon van 3 forintért. A ke­nyér nagyon sok helyen rossz. Ez is bizonyos mértékben a hi­ány jele, mert az oka az, hogy a pékségek túl vannak terhelve munkával. így a kenyér nem kel meg rendesen, vagy a sütés körül van valami hiba. Gyako­ri, hogy a kenyér vagy “már elfogyott,” vagy “még nem ér­kezett meg,” ellenben “finom péksüteményünk van.” Lehet, hogy ez burkolt árdrágítás, de lehet rossz organizáció követ­kezménye is. Az expo rt-kötelezetfségek teljesítése, tervszerűség ide, tervszerűség oda, rendszerint lökésszerűen történik, és ez mindig érezteti hatását az ellá­tásban. így például megtörté­nik, hogy egy-két hétig eltűnik a szalámi. Az idén a gyümölcs nagyon megdrágult. Általában nincsen jóminőségü gyümölcs. Rendes “csaszla” szőllőhöz alig lehet hozájutni. Citrom viszont most mindig van. Narancs olykor­olykor. Kínai ananász-konzer­­vet gyakran látni az üzletek­ben (darabos ananász). A kí­nai szardínia dobozonként 12- 18 forint. Szovjet 8x6 cm. tőke­halmájkonzerv dobozonként 12 forint. Általában sok kínai és szovjet gyártmányú élelmiszer­árut és csemegeárut lehet kap­ni a csemegeboltokban. Marhahús mindig kapható, (Folyt, az 5-ik oldalon) PRÉDIKÁCIÓ EIbiig a zsoltár. Feltekint a pap, Surran a régi fóliáns levél És kél az ige súlyos rabbilincsben: — A kéz nem reszket a börtönkilincsen — “Aki bennem hisz, ha meghal is él, Ha meghal is él.” A Getsemáné hűvös alkonyatján János kezére hullt egy holt levél: “Uram! Mi van, ha elmúlik az ember?” A földre nézett és felelt a Mester: “Aki bennem hisz, ha meghal is él, Ha meghal is él!” A Getsemáné hűvös alkonyatján A nap már nemsoká a földre ér. Uram, a mag, mit elvetettél bennünk, Hogy aratáskor értt gyümölcsöt szedjünk, Most meghal immár, azután kikéi, Azután kikéi . . . De hogyha meghalunk, itt meghal minden, A dél kiszárit, szertehord a szél, A virágos, az illatos mező Olyan lesz, mint egy őszi temető És nem terem itt senkinek kenyér, Nem több kenyér . . . Uram, nem múlhat tőlünk a pohár. Nyugat ordít már a ‘feszitsdmeg”-ért, Cseng, cseng a véres, bus harminc ezüst, Péter “bizóny”-ja elszállt mint a füst . . . Ahogy akarod, úgy legyen azért, Úgy legyen azért ... Mi lesz belőlünk, ha el semmi nem vész? Harmat, mit rásir virágra a dér, Bolyongó köd a Küküllö völgyében, Szálló felhő a Hargita ölében, Uram, mivé lesz, ami már nem él, Ami már nem él? Ha elveszünk hát hulló ősz legyünk, Melynek nyomában jár a szürke tél. Halálnak legyünk rettenetes váza, Pestisnek legyünk titkon ölő láza, Szőlőtő, melynek minden csöpje vér, Minden csöpje vér . . . Eső legyünk, negyven napig özönlő, Minden életre koporsófedél, Legyünk átok, legyünk rettentő bánat, Tenger legyünk, mely a mennyboltig árad, Pusztult mezőkön néma csatatér, Néma csatatér . . . (1920) De mégis, Mester, hogyha szólni tudnál: Az írásból hiányzik egy levél, Mondd, mikép értsük mélytitku igédet, Mi az a késő, szomorú Ígéret: Aki Benned hisz, ha meghal, hogy él, Ha meghal is él? CSANÁDY GYÖRGY KENNEDY ELNÖK NAGYSZABÁSÚ NEVELÉSÜGYI PROGRAMJA

Next

/
Thumbnails
Contents