Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1961-11-30 / 48. szám

M Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE' OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. Lili ÉVFOLYAM — NO. 48. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY A világ szeme Európán csüng, mintha a földkerekség jöven­dője múlna azon, hogy milyen uj fejlemények mennek végbe az öreg földrészen. A földke­rekség sorsa valóban nagyrészt azon fordul meg, hogy Nyugat­­európa fel tud-e emelkedni hi­vatása magaslatára, arra, ami­re két ezer éves története eleve elrendeli. Minden jel arra vall, hogy fel tud emelkedni. A nagy gaz­dasági összefogás után most kö­vetkezik a politikai federáció, ami már nehezebb dió, mert nagymultu nemzeteknek kell legyözniök önmagukban a sa­játos gőgöt, büszkeséget, hogy egy akolban egy nyáj lehesse­nek. Ebben a pillanatban az a vita tárgya, hogy bevárják-e már az ajtón kopogtató angolo­kat, vagy náluk nélkül valósít­sák meg az úgy nevezett Közös Piac országai a politikai fede­­rációt? A németek ,a franciák, az olaszok nem óhajtanak várni. Viszont a hollandok és a belgák igen. Tehát mindössze ütemkérdés az egész. Az angolokkal, vagy náluk nélkül Nyugateurópa összefog, politikailag is. A gazdasági és katonai összefo­gás már megtörtént. Mindezt azért Írjuk le, mert a nagy európai renaissance, új­jászületés vizsgálói j szerint a magyar forradalom volt a ko­vász. Az európai népeket — Ír­ják a szakértők — a magyar forradalom eltiprása döbben­tette rá kiszolgáltatott helyze­tükre. Az utolsó alkalom az összefogásra — gondolták — mert külön-külön velük is végez egyszer a szovjet brutális erő. A magyar forradalom világ­történelmi jelentőségét mi sem bizonyítja inkább, mint az, hogy korunk eseményeire, fej­leményeire számtalan síkon ha­tással volt. Ahogy a francia forradalom a 18-ik század vilá­gára, úgy nyomja rá a bélyegét korunkra a Budapesten elti­port, de eszmei erejében verhe­tetlen magyar forradalom. Berlin ellaposodik, a harci zaj elül körülötte, a diplomáciai csatornákon ke­resztül ömlik az ajánlat és vi­szontajánlat. Kruscsev már nem csörgeti az atombombát, a világháború veszélye elmúlt Berlin körül. Lesznek még éles szóváltások, de végül is leüle­pedik minden egy langyos megállapodásban. A keletné­met bábkormánynak Kruscsev szerződésileg megszabja majd, hogy mit tehet és mit nem, viszont a nyugati nagy­hatalmak is engednek valamit, alapvető jogaik megcsorbítása nélkül. Adenauer, úgy látszik, nem volt egészen merev Washing­tonban és a hajthatatlan De Gaulle is megpuhult London­ban. így tehát a közvetlen tár­gyalásoknak semmi akadálya. Washingtonban roppant óvato­san, de régi aggodalmaktól mentesen latolgatják a lehető­ségeket. Mostanság az ameri­kai kormány magabiztosabb. Kiderült, hogy az a sokat em­legetett szovjet rakétafölény nem is létezik, egyszerű mese csupán. Ez a tény most ha szárnyakat nem is, de némi biz­tatást ad az amerikai diplo­máciának. Repülésről nincs szó, a szovjet emberekkel csak ta­pogatózva lehet valahová eljut­ni. Nem biztos, hogy előre. Ilyen megfontolásokkal indul most újból Genfben a kétha­­talmi megbeszélés, az esetleges atomkisérleti tilalomra vonat­kozólag. Az amerikaiak nem sok re­ményt táplálnak. Jóval keve­sebbet, mint régénte, amikor a szovjet kormány egyszerűen “átejtette” őket. Mint ismere­tes, Genfben évekig folyt a tárgyalás az atomtilalomról, miközben a Szovjetunióban szorgalmasan készülődtek a kísérletezésre. Közel 40 rob­bantást a levegőben végre is hajtottak. “Ha másodszor is be tud csapni a Szovjetunió, az a mi hibánk lesz” — mondta Kennedy elnök. Ez a csattanó, vagy inkább “robbanó” igaz­ság. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL BUDAPESTI RUHAÁRAK (FEC) A Népszabadság c. lap hirdetései alapján a buda­pesti ruhaárak a következők: női télikabát 1000-1800 forint, női kosztüm 1180-1300 frt., fiú öltöny 480 frt.-tól feljebb, lányka ballonkabát 550-1270 frt., férfi sportöltöny 480-680 frt., műbőr kabát gyermekek­nek 650 frt. összehasonlítás céljából ugyanekkor itt köz­lünk néhány átlagkeresetet is: ipari munkás 1600 frt. havi át­lagkereset, m e z ő g a z dasági munkás 1356, közlekedés-ipari 1519, nyomdaipar 1549, bánya­ipar 2143. A szellemi munká­sok átlagkeresete pedig 1657 forint. (Statisztikai Havi Köz­lemények, 1961 május.) A salzburgi Magyar Caritas kérelme Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, nog> ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postatcártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. A salzburgi Magyar Caritas — mint Ausztria egyetlen ma­gyar segítő szerve — 14-ik esz­tendeje végzi karitativ munká­ját, a hontalan magyarok meg­segítését — vallásfelekezetre való tekintet nélkül. Ezideig az NCWC, WCC és az Ungarnhil­fe is segítették véreinket, de most ezek is beszüntették segí­tési tevékenységüket. Véglege­sen megszűnt a Magyar Segítő­szolgálat is. Egyedül mi ma­radtunk a segítés munkájában. Most mi is sorsdöntő fordu­lathoz értünk. November 1-vel megszűnt az eddig egyedüli pénzbeli támogatás, az NCWC havi pénzsegélye is és igy in­tézményünk egyetlen fillér tá­mogatás nélkül maradt! A Ca­ritas fenntartási költségeit, il­letményeket senki sem fedezi. Nehéz helyzebe kerülnek a be­tegek, öregek és sokgyermekes családok. Megszűnik az otthoni véreinknek ruha és gyógyszer küldése, itteni honfitársaink gyógyszer ellátása, valamint egész Ausztria területéről hoz­zánk forduló testvéreink segí­tése. Ha a Magyar Caritas végleg megszűnik, ledől az utolsó ma­gyar bástya osztrák területen! MAGYAROK! TESTVÉREK! SEGÍTSETEK! Rajtatok múlik, fennmara­dunk, vagy elbukunk! A segí­tés pénzzel, élelemmel és ruhá­zattal eszközölhető. Minden adományt hálás köszönettel fo­gad a Villagasse 3 Salzburg, Austria Magyar Caritáá EGYHÁZI ESKÜVŐ A RÁDIÓBAN (FEC) Uj propagandafogást alkalmazott a budapesti rádió. Legutóbb helyszíni közvetítést adott egyházi esküvőről. Köz­vetítették az orgonaszó mellett megtartott házassági szertar­tást Jegespusztáról, majd lako­dalmi tudósítást is adtak, mely szerint három parádés hintón ment a nászmenet, legalább 200 vendég volt jelen, újházi tyuklevest szolgáltak fel, stb. Majd a fiatal pár üzenetét közvetítették Belgiumba . . . “kár, hogy a vőlegény öccse nem lehet itt, ő is nótázna, vi­gadna rokonaival és a nász­néppel” — fejezte be a rádió. (Elől-hátul propagandával volt megtüzedelve az “adás.”) ténelmi szerepét világítják meg.” A folyóirat azután felsorolja a legfontosabb és legfőbb mun­kákat és utal “Az antikleriká­­lis irodalom népszerűsítése” cí­mű forrásmunkára is. (A vörös lapból átvett fenti néhánysoros idézet mindennél jobban rámutat az Istentől el­rugaszkodott k o m m u n i s t a percemberkék dáridójára sze­gény szülőhazánkban, Magyar­­országon, amely pedig közel 1000 éven át a kereszténység védőbástyája volt a pogány­sággal szemben. — Szerk.) Rockefeller a hírek között KÜLFÖLDI FILMEK SZINKRONIZÁLÁSA (FEC) A budapesti Szinkron filmgyár jelenleg a következő filmeket szinkronizálja (az idegen beszédet magyarral he­lyettesíti) : Két élet, szovjet film; Iskolatársam, Nyugat­német film, Szombat-este, va­sárnap reggel, angol film. Ugyancsak rövidesen megkez­dik az amerikai “Julius Cae­sar” film szinkronizálását is, mely decemberben kerül be­mutatásra s a budapesti rádió hiradása szerint “monumentá­lis film.” TERJED AZ ATEISTA IRODALOM A Munka, a szakszervezetek lapja beszámol a magyaror­szági vallásellenes könyvkia­dás “örvendetes” fejlődéséről: “Az emberiség messze van attól az áhított korszaktól, amelyben a gondolkodást nem zavarják vallásos balitéletek. Ma azonban a hiedelmeitől és türelmetlen s z e n v edélyeitől megtisztult kort ... a szívós, higgadtan érvelő felvilágosító irodalom hozhatja közelebb. Az utóbbi években iparkodtak is a könyvkiadók úgy, hogy ma már a vallással foglalkozó könyvek puszta címeinek fel­sorsolása is hosszadalmas vol­na. Az ateista propagandának szerves kiegészítői az antikle­­rikális felvilágosító munkák, melyek az egyház reakciós tör­Nelson, Rockefeller, New York állam kormányzója neve szerepel már hetek óta minden nap a sajtóban, rádióban, stb.,' a hrek között. Először azt je­lentették, hogy 31 évi házasélet után Rockefellerek válni akar­nak. Aztán jött á megrendítő hir, hogy a kormányzó 23 éves fia, Mihály, aki márciusban tu­dományos expedícióra New Guinea holland gyarmatra ment, egy csónakkal felborult a tengeren és eltűnt. Társát, ki­vel a csónakban volt, megtalál­ták és megmentették, a Rocke­feller fiúnak azonban, aki két üres gazolinos kannával a part felé úszott, nyoma veszett. A kormányzó személyesen irányí­totta a kutatást napokon át a helyszínen, de már visszatért New Guineából, mert nincs re­mény arra, hogy fia életben van. Konferenciáztak... Nasser egyiptomi és Tito ju­goszláv diktátor Nehru indiai miniszterelnökkel * ‘ s emleges konferenciát” tartottak nemré­giben Kairóban. Tito azon si­ránkozik, hogy Washington ne­hézségeket támaszt Jugoszlávia további segélye dolgában, mert a szeptemberi belgrádi semle­ges konferencián barátságosan nyilatkozott Kruscsevről. (A tökéletlen azt hiszi, hogy hol ide, hol oda hizelkedésével, kétkulacsos politikájával hasz­nára van népének, holott csak kárt okoz puszta létezésével is!) 100,000 atom­­óvóhely Az Egyesült Államok had­ügyminisztériuma átvette a Polgári Védelem irányítását. Első lépésként szeretnék a la­kosság minél nagyobb részét el­látni megfelelő atomóvóhelyek­kel. Az első statisztikai adatok szerint jelenleg 100,000 ameri­kai épit óvóhelyeket, de az összes építés alatt álló óvóhe­lyek sem képesek befogadni 2,000,000 embernél többet. Kö­zös, nagy óvóhelyek építését tervezi a hadügyminisztérium. POLITIKA George Otlowski kongresz-szusi képviselő-jel öltnek pályázik George Otlowski Middlesex megyei Freeholder, több New Jersey-i lengyel hetilap kiadó­ja jelentette, hogy a népesség­­szaporulat következtében felál­lítandó 15-ik kongresszusi ke­rület washingtoni képviselőjé­nek pályázik, illetve az 1962 tavaszán tartandó előválasztá­son a demokrata pártlistán er­re jelölteti magát. A demokra­ta megyei vezérek januárban ülnek össze, hogy a párt hiva­talos jelöltjét kiválasszák és eddig Otlowski az egyetlen, aki formálisan bejelentette, hogy pályázik erre a pozícióra és pályázik arra, hogy a párt őt jelölje. Edward J. Patten már hóna­pokkal ezelőtt kijelentette, hogyha a pártban őt jelölik, vállalja a jelölést, hacsak az uj kormányzó ismét ki nem nevezi a Secretary of State állásra, amelyet jelenleg betölt. Robert Jamison megyei sheriff szintén úgy nyilatkozptt, hogy vállalja a jelölést, ha arra kerül a sor. A 15-ik kongresszusi kerület­nek minden bizonnyal demok­rata képviselője lesz Washing­tonban, mert Middlesex me­gye erősen demokrata többsé­gű, azonban a jelöltségért va­lószínűleg többen fognak pá­lyázni az előválasztáson s a demokrata szavazóktól fog függni, hogy kit akarnak je­löltnek. THURSDAY — 1961. NOVEMBER 30 VALAMI BAJ VAN TANÁR UR! A német nép becsületéért... Kétezer 20 év körüli német fiatalember önként vállalkozott arra, hogy Izraelben egy teljes esztendőn keresztül ingyenes közmunkát vállaljon egyszerű munkás minőségben, hogy ez­zel a misszióval népük nevében mintegy vezekeljenek a világ­háború alatt a zsidók ellen el­követett szörnyű atrocitásokért. Jelül ugyanolyan sárga csilla­got fognak viselni, mint ami­lyeneket Hitler parancsára a zsidóknak kellett viselniük Né­metországban. A 2,000 főnyi fiatalember­ből álló önkéntes munkássereg első csoportja most érkezett meg Izraelbe. Barát Sándor sikere New Jerseyben is jól ismeri a magyarság Csongrádi Barát Sándor nevét, aki többször járt közöttünk s kedves, rokonszen­ves egyéniségével, megnyerő hangjával, szép magyar nótái­val sok barátot szerzett itt is magának. Most arról értesül­tünk, hogy Barát Sándort Joe Paszternák, a hires hollywoodi magyar filmrendező leszerződ­tette egyik legújabb filmjéhez. Gratulálunk és sok sikert kívá­nunk Sanyi barátunknak! Halott levelek őszi farsangja... Csöndes vasárnap elhagyott kertekre hull le majd a dér; s az őszi farsang végetér, hol piros, sárga sok halott halkan táncol, ha száll a szél — susog, mesél . . . susog, mesél. A barnabőrü fák alatt lassú léptei jár majd a dér. És oly fehér! És oly fehér! Jaj! Minden farsang végetér?! (Sikit a szél, sikit a szél!) öZ PÁL Tanár Ur, kérem! A napokban egy rövid újság­hírből értesültem, hogy ön a Harvard egyetem történelem­­tanára azt mondta: “Ha attól tartunk, hogy háború nélkül győzedelmeskedni fog a kom­munizmus, megmondom őszin­tén, inkább lennék kommunis­ta, mint halott.” Én is ezzel a “ha”-val kell, hogy kezdjem. Igen, Mr. Hughes! Ha hiányozna nevéből a “h” betű, azt kellene monda­nom: nőmén est omen. Mert ez a rövid, de velős megállapítása valóban óriási volt. Nem az ilyen vagy olyan oldalon szél­­sőségeskedők unalomig űzött vitájában, hanem az egész vilá­gon. Történelmű fordulatoktól “gazdag” vagy megkímélt ré­szében, azon emberek szemé­ben, akik első sorban a csendes munka elvégzését vállalták és eszmei nézeteiket is éppen ilyen becsületesen a valódi sza­badságért való türelem jellem­zi. Óriási volt, mert Keleteuró­­pában, Amerikában, vagy akárhol a földkerekségen mit várhatnánk az olyan intellek­­tuelektől, akik bár visolyogva, de szinte a reménytelen szerel­mes kiszolgáltatottságával vár­ják, hogy a kést nyakukra te­gyék. Persze, ha soraim eljutná­nak önhöz, tájékozódna, s ta­lán nem venné fontosnak e sze­rény megjegyzést. Ettől füg­getlenül kénytelen vagyok egy százezer magyart számláló ál­lamban megjelenő magyar uj­­ságlánc utján szólni, amely­nek szerkesztője jobbra-balra való csapkodásában vívja az igaz ügy harcát, háta mögött álló magyarjaival. Mert az ön kinyilatkoztatása minket és a hozzánk hasonló szociális igaz­ságokkal gazdagított és saját jogait megvédeni tudó ember­­csoportok életszemléletét sér­ti. Mit akar ön egy ilyen nyi­latkozattal? Talán rátenni a pecsétet azon nem kevés számú törekvőre, akik csak úgy tes­­sék-lássék harcolnak a kommu­nizmus ellen? Vagy azoknak akar lovat adni a lábuk alá, akik megkövesült elméjükben Sztálin eltűnik a térképről is... Hivatalos szovjet közlés sze­rint a nagy acél város: Stalinsk nevét eltüntették a térképről és a város a régi pevét Novokuz­­netsk-ot nyerte vissza. Hasonlóképen e 11 ü n tették Sztálin nevét minden helység, utca, hegy és épületről. Még Sztálingrád nevét is megváltoz­tatták, pedig az a, történelem­ben is helyet foglal és azt az egész világon igy ismerik. Ugyanilyen i n t é z k edések történtek a többi kommunista uralom alatt levő országokban is. A keletberlini hires Stalin Allee nevét Marx Allee-re és Frankfurter Alleere változtat­ták és ledöntötték a hatalmas Sztálin szobrot is. Magyarországon Sztalinvá­­rosból ismét Dunapentele lesz talán és Erdélyben Brassó is is­mét Brassó lesz, hacsak Krus­csev nem pályázik közben e város nevére í minden haladásban kommunis­ta ereket látnak? Nehéz a szerepünk nekünk, amerikai magyaroknak, akik e megjelölést szó szerint vesz­­szük s igyekszünk érvényt sze­rezni annak, hogy “nem lehet jó amerikai, aki saját volt ha­zájáról is végkép meg tud fe­ledkezni.” Ezt igy írja elő nekünk Amerika történelme, igy Írták elő nagyjai. E napokban — hogy megint saját házam táján söpörjek, vagy szemlélődjek — sokan, ezren, talán tízezren vannak olyan, már hazát talált földön­futók, akik polgárság elnye­résére készülnek. Tanár ur! Többször átolvas­tam az ezzel járó procedúrá­kat, tudnivalókat, az eskü szö­vegét, — kérdem, mit szólnak ezek az ön nyilatkozatához? Tanár ur! Egy kérdésem van: Ön talán még nem polgár? Vagy Cambridge, ahol tanít nem Amerikában lenne? Talán mégis van mentség. Nem fogunk botránkozni. Mert tudjuk, az életből — és nem könyvből, mint ön — mit jelent a történelem. Azt az életet, melyben teljesen mindegy, hogy valaki börtönben vagy szabalon él. Sőt, a nyomorúsá­gos életgondokat tekintve . . . no, de hagyjuk! önhöz nem értek el azok a sikolyok, ame­lyek asszonyok, gyermekek és férfiak indulatában a kötélnél, a revolvernél kötöttek ki. Vagy legrosszabb esetben a megalá­zott s dicstelen élet végletébe való átcsapáshoz. De ezeknek mentségükre szolgáltak a körülmények. Vajon mi szolgálhat az ön mentségére ? Nem olvasta a görögöket, a rómaiakat, vagy az előbb ecse­telt nyomorúságos Európát? Nem olvasta? Ó, nagy Isten, menyi mindent fel lehetne itt sorakoztatni, de szűkre szabott soraink nem a nivó-fitogtatást hivatottak szolgálni. Hanem veszély esetén megrázni a lár­mafát. Mert ez veszély, tanár ur. Még pedig a javából. És higyje el, első sorban az ön családjában. Mert ilyen apának nem szeretnék a fia lenni. Aki a hősiességet összeté­veszti a rekesz-izom-élettel. Vagy esetleg a kiváltságos helyzet átmentésének illúziójá­ban ringatózik. Tanár ur! Ha ellensége len­nék Amerikának — mint min­den szélsőségesség teszi — azt kívánnám önnek: “Adja Isten, részed legyen benne!” így azonban csak annyit: valami baj van, ön — legalább is hosszú távon — megbukott a történelemből! TVÁNT 7,OT,TÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents