Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1961-02-09 / 6. szám

7 Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE’ OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY" THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. Lili ÉVFOLYAM — NO. 6. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1961. FEBRUÁR 9 Az üzleti pangás lassan véget ér, a gazdasági életben pezsdülés várható, amit már nagyon várnak a kereske­dők és a nagyiparosok. A pan­gás még a múlt év negyedik negyedében megkezdődött és tartott december hónapban is. Az általános képet a karácso­nyi vásárlások sem javították lényegesen. Az ipar már hosszú ideje csak félgőzzel dolgozik, a ren­deléseket a raktárakból inté­zik, komoly kereslet semmi­lyen területen sem mutatko­zott. Most vagyunk a legalacso­nyabb ponton: az üzletek üre­sek, csak lézengnek bennük a vevők s ha vannak; azok is ritkán vásárolnak. De ez a legalacsonyabb pont azt jelen­ti, hogy a felemelkedés rövide­sen megkezdődik. Az ugró is először összehúzza magát, hogy nagyobbat lendíthessen magán. Szakértők jóslatai szerint 1961 nem lesz rossz esztendő. Az év második fele kárpótol a veszteségekért. A gazdasági élet lendületbe kapna még ak­kor is, ha a kormány nem köl­tekezne, nem fektetne be óriá­si pénzeket, főleg középitkezé­­sekbe. De'befektet. Mint tud­juk, legalább öt ezer millió dol­lárt. Remélik, hogy ez elég lesz a vérpezsditésre. Stevenson szerepe a kormányban nem túl fontos, de nem is egészen jelentékte­len: Amerika főmegbizottja az ENSz-nél, nagyköveti rang­ban. Washingtonban sokat be­szélnek arról hogy Stevenson nem találja bele magát ebbe a szerepbe, főleg nem tetszik neki az alárendelti állapot. El­végre őt már két Ízben jelölte a demokrata párt elnöknek, ezzel is elismerve, hogy az or­szág első koponyája. Stevenson, kétségtelenül, ki­váló koponya, de nem hiszünk abban, hogy kétszeri jelölését kizárólag ennek tulajdonít­hatja. Más tényezők is közre­játszottak, amikor őt jelölték. Az biztos, hogy Stevenson nem szereti, ha mások dirigál­nak. Pedig most mégiscsak az a helyzet, hogy nem hozzá igazodnak, nem a “stevensoni sziporkázás” az érdekes, ha­nem neki kell igazodnia má­sokhoz, a kormányhoz. Az amerikai-szovjet közele­dés módozatairól Stevenson­­nak derülátó mondanivalói vol­tak, de Kennedy elnöktől frics­kát kapott. Nyilván kapott már Rusk külügyminisztertől, köz­vetlen felettesétől is. Azt beszélik Washington­ban, hogy Stevenson lesz az el­ső, aki majd a kormányból ki­válik, mert nem bírja ki a sza­kadatlan bírálatot, rendreuta­sítást. Nem valami nagyszerű katona az, aki csak tábornoki minőségben hajlandó harcolni. Hruscsov és az amerikai termelés hadilábon áll. A szovjet diktá­tor azt mondta 1958-ban, hogy a Szovjetunió “hamarosan” be­hozza Amerikát a hústermelés­ben. Azóta nem történt jelen­tősebb haladás a szovjet hús­termelésben, mire a szovjet kormány mostanság három­­négy évet emleget, amikor már Amerika előnye eltűnik. Nemcsak a hústermelés te­rén van baj. A gabona sem eresztett a moszkvai vérmes remények szerint. Kazakhisz­­tán szüé földjeiben kifagyott a mag és kiszáradt a palánta. Az óriási áldozatokkal feltört föld nem fizetett, az oda szám­űzött lakosságnak nincs födél a feje felett. És ezt Hruscsovnak a szemére hányják, a Kreml fa­lain belül. A szovjet diktátor most va­lami jelentős külpolitikai si­kerre vágyik, Kennedy elnök­kel szeretne valami igazán tet­szetős megállapodást. Hrus­csov komoly bajban van, csak valami külpolitikai siker se­gíthetné hozzá, hogy otthon “bő mellénnyel” feszíthessen. Ez a rövid magyarázata annák, hogy Hruscsov annyira szeretne már tárgyalni Kenne­dy kormányával. Egyre több szovjet katona érkezik Magyarországra (FEC) Megbízható értesülé­sünk szerint a szovjet, miköz­ben az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésén antikolónializmus szó­szólójaként szerepel, egyre több katonát küld Magyaror­szágra. A szovjet katonai ba­­rakok rég voltak ilyen teltek, a környező falvak üzleteit is sokkal több szovjet katona lá­togatja, mint az elmúlt évek­ben. Egy magyar üzletember bizalmas beszélgetés során Pá­rizsban ezt mondotta francia barátjának: “Nem tudjuk mire vélni az újabb katonai moz­gást. Igazán itt az ideje, hogy kifelé, mint befelé menjenek.” Ismét ferdítenek! (FEC) A budapesti rádió ja­nuár 21-i adásában erősen tilta­kozott több nyugati sajtó-meg­nyilatkozás ellen, mondván, hogy hamis az a beállítás, mi­szerint Magyarországon 16 éves fiatalkorúakat halálra le­het ítélni, mert — a rádió sze­rint — “Magyarországon min­denki tudja, hogy halálbünte­tés csak abban az esetben szab­ható ki, ha a tettes a bűncselek­mény elkövetésekor betöltötte a 20-ik életévét és nem a 16-ot, ahogy azt egyes újságírók vél­ték.” A budapesti rádió riportere elfelejtette megnézni a Hatá­lyos Jogszabályok Gyűjtemé­nyét, ahol a 94-ik oldalon a 94- ik pont ezt mondja: “Halál­­büntetést csak akkor lehet ki­szabni, ha a fiatalkorú a cse­lekmény elkövetésekor 16-ik életévét már betöltötte.” Hogy a jogszabályokat nem olvassa a riporter, az csak tájékozatlan­ságra mutat, de hogy a saját pártlapját sem, az már nem il­lik egy jó kommunistához. A Népszabadság 1960 október 12. számában elismerték, hogy ez az embertelen törvény életben van. Ha a budapesti hírszolgá­lat még ezekben a könnyen bi­zonyítható t é n y k érdésekben sem mond igazat, hogy lehet elhinni azokat a közléseket, amelyekben a börtönállapoto­kat, politikai foglyok és kivég­zések számát közük, melyeket a szabad világban nem könnyű bizonyítani. NAGY MÁRCIUSI MAGYAR ÜNNE­PÉLY LESZ NEW BRUNSWICKON TOLLAS TIBOR SZABADSÁGHARCOS KÖLTŐ BE­SZÉDE ÉS SZAVALATAI TESZIK FELEJTHETET­LENNÉ MÁRCIUS 12-ÉT AZ ITTENI MAGYARSÁG SZÁMÁRA — SZÉP MŰSORT KÉZIT A BIZOTTSÁG A fenti kép pontosan két évvel ezelőtt készült New Brunswickon, Tol­las Tibor akkori ittjártakor s azt a jelenetet örökítette meg, amikor Chester W. Paulus polgármester ünnepélyesen átnyújtotta Tollas Ti­bornak New Brunswick város jelképes aranykulcsát s mint a város nagyrabecsült vendégét fogadta a világszerte ünnepelt magyar költőt. Száztizenhárom éve immár, hogy a magyarság számára Március Idusa örökre felejthe­tetlen, örökre emlékezetes ün­nepnap. Ezt a napot a szabad­ság eszméjének és szabadság­hőseink emlékének szenteljük s ha hétköznapra esik, itt Ame­rikában előtte, vagy utána va­ló hétvégi napon szoktuk ün­nepelni, de megünnepeltük, számon tartottuk mindig, szer­te e nagy országban mindenütt. Az idei Március Idusát New Brunswick és környéke ma­gyarsága március 12-én, vasár­nap fogja ünnepelni a Magyar Amerikai Atléta Klub hatal­mas dísztermében, a klub Mű­velődési Bizottsága által fel­kért csoport rendezésében. A hétfőn, február 6-án este meg­tartott bizottsági gyűlésnek si­került összeegyeztetni a dátu­mot Tollas Tibor Amerikában tartózkodó, Bécsből előadókör­­utra idejött világhírű magyar szabadságharcos költőnk prog­ram-tervével s igy máris jelent­hetjük, hogy márciusi ünnepé­lyünk fényét és nagyvonalúsá­gát az ő személyes megjelené­se, beszéde és szavalatai fog­ják még szebbé és felejthetet­lenebbé tenni! New Brunswick és a környékbeli városok ma­gyarsága bizonyára örömmel veszi ezt a hirt s feljegyzi min­denki magának a napot és idő­pontot, hogy feltétlenül ott le­gyen az Atléta Klub uj székhá­zában ezen az ünnepélyen! Az Atléta Klub Művelődési Bizottságának elnöke, Szer Mi­hály külön levélben kérte fel az ünnepély védnökeiül a new brunswicki magyar egyházak lelkészeit, kérve egyben azt is, hogy az egyháza’: részéről de­legáljanak képviselőt a rendező bizottságban. Egyben 1 evelet intézett a trentoni Civil War Centennial Committee állami bizottságához is, hogy az ame­rikai polgárháború kitörésének 100-ik évfordulója alkalmából — amely háborúban most 100 éve a magyar szabadságharc számos hős katonája is harcolt Lincoln hadseregében — egy bizottságot és esetleg egy al­kalmi szónokot küldjön ki erre az ünnepélyre. Szülőhazánk és magyar fajtánk nagy nemzeti ünnepét illő ez évben összekap­csolni valamilyen formában a mi fogadott hazánk polgárhá­borújának centennáris ünnep­ségeivel, már azért is, mert hi­szen itt harcoló hős magyar katonáink emlékének is kegye­lettel adózhatunk ugyanek­kor. Az ünnepély Rendező Bizott­ságának elnökéül Diénes László szerkesztőt kérték fel és a bi­zottságban eddig a következők vannak: Szer Mihály, az Atlé­ta Klub bizottsági elnöke, Zi­­lahy Sándor, Kopácsi József, Nagy Károly, Dózsa György, Hajdú Németh Lajos, Balics Lajos, Kiss Ernő és Belső Gyu­la. Hétfőn, február 13-án es­te 8 órakor az Atléta Klub székházában tartja következő gyűlését a rendezőség, amikor is a müsorszámok végleges Vörös Kína is atom­mal “babrál”... A vörösök eddig eltssolták, de most már kiszivárog, hogy az elmúlt hónapban a kommu­nista Kina sinkiangi atomku­tató intézetében, ahol a kínai tudósok az első kínai atombom­ba előállításán dolgoznak, ha­talmas robbanás pusztított, amelynek következtében több tudós életét vesztette és a kuta­tóintézet is súlyosan megron­gálódott. “Nikita taktika” A kiszámíthatatlan Fidel Castro kezdi Kruscsevet idege­síteni. A minden vörösök cárja attól tart, hogy Castro újra kezdeményez valamit, amit azután nem tud végrehajtani. Ennek megelőzésére a moszk­vai kormány ráparancsolt az összes csatlósállamokra, hogy azonnal szüntessék be — to­vábbi moszkvai intézkedésig — a Kubába irányított hadiszer­­szállitást. LINCOLN A SZABADSÁGRÓL A közszabadságok bajnoka, legyen bármilyen hü fia hazá­jának, valamennyi nép boldo­gulásáért harcol. Ilyen bajnok volt Lincoln Ábrahám is, az Egyesült Államok 16-ik elnöke, akinek február 12-i születés­napja törvényes ünnep Ameri­kában. Szegényes erdei viskóban jött a világra a négerek felsza-Az Amerikai Magyar Intézet George Washington Emlék-Vacsorája Az amerikai tudományos vi­lág és az Amerikában élő ma­gyar tudósok ele» tiszteletadá­sa lesz az a vacsora, amelyet február 20-án rendez az Ame­rikai Magyar Intézet, illetve az American - Hungarian Studies Foundation, Dr. Mason W. Gross-nak, a Rutgers Egyetem elnökének és Dr. Kármán Tó­dornak, a légmozgatástan és re­püléstan világhírű magyarszár­­mazásu tudósának tiszteletére. Ez alkalommal nyújtja át ne­kik az Intézet az első “George Washington Award”-ot, a bu­dapesti Washington - szobor mintájára készült emlékérem formájában. A vacsora este 7 órakor kezdődik New York­ban, a Columbia University Clubban (4 West 43rd St., a 5th Ave. közelében). A vacsora ünnepi szónokai között elsőnek Dr. Gábriel Ast­­rik premontrei kanonok, a Notre Dame Egyetem Közép­összeállitására s a minél széle­­sebbköríi publicitás kidolgozá­sára kerül sor. Az Atléta Klub vezetőségét és tagságát csak dicséret illeti azért, hogy legutóbbi rendes gyűlésén magáévá tette egy közös nagy magyar márciusi ünnepély megrendezését New Brunswickon s erre lehetőséget biztosított a nagyterem rendel­kezésre bocsátátával és a bi­zottság megszervezésének elin­dításával. Kapaszkodj meg, magyar Miska! Irta: TARNÓCZY ÁRPÁD Repül az “Isten Kalapja,” Orkán veri, vihar hajtja,. M egeiből ja, megforgatja. Inog a “bokréta” rajta. Veri, verte tatár szélbe, Tatár szélből török szélbe, Török szélből német szélbe, Szegénységből szegénységbe. Kapaszkodj meg jó sziklában, Nemzetmentő Szent Istvánban, A Danában, a Tiszában, Szántóvető vén igádban. Kapaszkodj a békességbe, Emberségbe, testvérségbe, Tisztességbe, bölcseségbe, Minden lelki ékességbe. Kapaszkodj meg, Magyar Miska, Szolgaságba ne hullj vissza. Magyar földben is van szikla, Kapaszkodj meg, Magyar Miska! Kapaszkodj meg az Egekebe, Ne a futó fellegekbe, Uj jelekbe, uj szelekbe, Patkányokba, egerekbe. Ne kapasJcodj Hz örvénybe, Csak a maiad ti:, körmébe, Csak a magol kis rögébe, Az egy igaz is törvénybe! kori Intézetének igazgatója, mint az Amerikai Magyar In­tézet alelnöke méltatja Dr. Ma­son W. Gross érdemeit. Dr. Kármán Tódor munkásságának és a tudomány terén szerzett érdemeinek ismertetését Dr. Peter C. Goldmark, a CBS La­boratories elnöke vállalta. Ez alkalommal kívánja az Intézet feleleveníteni az emlé­két a mai kor egyik legnagyobb matematikusának, a magyar­­származású Dr. Neumann Já­nosnak is, aki a Princeton Egyetemnek volt korai halálá­ig kiváló tudósa. Az ő emlékét, valamint az Amerikában élő magyar tudósok munkásságát Dr. Henry De Wolf Smyth mél­tatja, aki a Princeton Egyetem Research Boardjának elnöke. Az amerikai és amerikai­magyar élet, számos kiválósága jelentette be máris megjelené­sét, kihangsúlyozva ennek az ünnepélynek azt a jelentőségét, ami az Intézetnek is célja volt annak megrendezésével, hogy összegyűjtse az Intézet köré mindazokat a kiváló tudósokat, akik magyar származásukat tudományos sikereik mellett sem tagadták meg, vagy pedig ha nem magyar származásúak, de hivatali állásukban, vagy tudományos tekintélyükkel elő­­segitették az egyetemes ma­gyarság ügyét. Az Award-vacsorára meghí­vók igényelhetők a Rendező Bizottság elnökétől, Stevan Do­­hanos, festőművésztől ezen a címen: American Hungarian Studies Foundation, P. O. Box 1084, New Brunswick, N. J. Angolosan... Az angol kormány várható legels tanácsa Kennedy elnök számára a következő lesz: Hiv­­jon egybe a nyár derekára egy kereskedelmi világkonferenci­át, amely igyekezzen együtte­sen és tetterősen megoldani: a dollárfizetések egyenlegét a nemzetközi pénzpiacon, Anglia lecsökkent árukivitelét és a gazdaságilag elmaradott orszá­gok felsegélyezésének ügyét. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen " mi lapunkban! baditója és favágás volt az első keresete, majd mint mezőgaz­dasági munkás, hajóslegény, kereskedősegéd kereste meg kenyerét. Falusi postamester­ség volt az első közhivatala. Ekkor már kölcsönvett köny­vekből képezte ki magát to­vább, éjszakánként gyertyavi­lág mellett olvasott, tanult oly sikerrel, hogy nemsokára az ügyvédi vizsgát is kiállotta. Há­romszor választották meg ez­után illinoisi képviselőnek, mi­előtt a washingtoni képviselő­ház tagjává választották. Csak 1858-ban lett a neve közismertték, amikor már a washingtoni szenátort állásra pályázott, azzal az egyetlen jelszóval, hogy a rabszolgaság tökéletes eltörlését követelte. “Ahogyan rabszolga nem akarnék lenni, a rabtartói tiszttől is irtózom. Ez fejezi ki legjobban azt, hogy mi értek demokrácia alatt. Akinek más a véleménye, az nem demok­rata.” Lincoln Ábrahám megbu­kott ezen a választáson, de sza­vai világtörténelmi jelentőséget nyertek. Elnökké való válasz­tása után Baltimoreban igy nyilatkozott: “Mindenki sza­val a szabadságrói. Van, aki azt érti szabadság alatt, hogy a saját személyével és a saját munkája gyümölcsével azt te­heti, amit akar. Mások azon­ban azt értik alatta, hogy a MÁSOK személyével és a MÁ­SOK munkája gyümölcsével tehetik azt, ami nekik tetszik, íme kétféle, tökéletesen ellen­tétes fogalom az, amit sokan “szabadságnak” neveznek. Pe­dig csak az első fogalom a sza­badság, a másik pedig zsar­nokság az igazi nevén!” Az amerikai nép másodszor is megválasztotta Lincolnt el­nökévé. Ez alkalommal a világ minden részéből szerencseki­­vánatok özönlöttek a Fehér Házba. A nemzetközi munkás­szövetség akkori vezére a kö­vetkezőket irta: “Az amerikai szabadságharc kitörése óta az európai munkásság mindig úgy érezte, hogy a csillagsávos lo­bogó az ő felszabadításának a szimbóluma is. Az európai munkásság Lincoln Ábrahám­tól, az egyszerű munkásember lánglelkü fiától várja,, hogy nemzeti küzdelmét egy bék­lyókba vert faj felszabadításá­ra és az egész világ társadalmá­nak újraépítésére használja fel.” Amikor az amerikai államok testvérharca végétért, Lincoln élete is befejeződött. Előre lát­ta tragikus végzetét, hiszen négy évvel azelőtt, hogy John Wilkes Booth gyilkos golyója kioltotta életét, a következő szavakat intézte philadelphiai hallgatóihoz: “Az amerikai Függetlenségi N y i 1 a t k ozat nemcsak a mi hazánknak ho­zott szabadságot, hanem ré­mé,nyt nyújtott a világon min­den elnyomott népnek, örök időkre. Reményt arra, hogy minden ember boldogulhasson, bármilyen alacsony sorsból is származik. Meg tudjuk-e men­teni hazánkat ilyen cél szolgá­latára? Hiszek abban, hogy igen, de inkább gyilkos fegy­verétől pusztuljak el, minthogy feladjam elveimet.” Amerika sem adta fel leg­szentebb örökségét, a Függet­lenségi Nyilatkozat eszményeit és bárhol a világon, ahol em­berek szabadságért küzdenek, Lincoln Ábrahám szelleme ve­zérli okét. American Council

Next

/
Thumbnails
Contents