Szabad Sajtó, 1961 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1961-09-14 / 37. szám

Merged with “PASSAIC and VICINITY” Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE’ OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. Lili ÉVFOLYAM — NO. 37. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1961. SZEPTEMBER 14 WASHINGTONI KATOLIKUS, PRO­TESTÁNS KATEDRÁLISOK ISTVÁN KIRÁLYÉRT jelentős átváltozáson megy keresztül, jóllehet a felületes szemlélődő nem sokat lát be­lőle. Ezután Amerika nem so­kat ad az úgynevezett “világ­közvéleményre.” Adott a múltban. Jefferson tanítása igy hangzik: “. . . illő tisztelet adassék az emberiség véleményének ...” Washing­tonban azóta is komolyan — tulkomolyan — vették számí­tásba, hogy tetteiket hogyan ítélik meg az öt világrészben. Ez a felfogás most halálos se­bet kapott — Belgrádban. Tito fővárosában, mint isme­retes, összegyűltek a világ semlegesei, “akik nem tartoz­nak sem Kelethez, sem Nyu­gathoz,” hogy mint erkölcsbi­­rák ítélkezzenek a szembenál­ló felek tetteiről. Tito és társai gyenge erkölcsbiráknak bizo­nyultak. A házigazda, Tito, to­vábbá Nkrumah, Sukarno hon­nan is vették volna a megfe­lelő erkölcsi alapot erre az ítél­kezésre? Igaz, hogy ott volt Nehru is és még jónéhányan azok közül, akik állítólag szabadok Ítéle­tükben. Levizsgáztak. Nem volt bátorságuk elitélni a szov­jet atomrobbantásokat, csak nyalogatták a kérdést, mint a vén kecske a sót. Ezeknek a “tekintélyeseknek” a nagy ré­sze, ugyanis, Moszkvától is várja az anyagi támogatást, nem bolondok, hogy vacak er­kölcsi meggondolások miatt el­dugják a jótékony vörös segély­­forrás útját. Azt hitték, hogy Washing­tont amúgy sem lehet megsér­teni. Elvégre, a múltban bármi­lyen szemtelen is volt Nkru­mah, Ghána elnöke, mégis ka­pott Amerikától anyagi támo­gatást. Washington szinte rá­erőszakolta. De most Belgrád­ban Nkrumah nem próbálta leplezni igazi érzéseit: minden felszólalásában Kruscsevet di­csőítette, erős szavakban Ítélve el Amerikát és a Nyugatot ál­talában. Ebből elég volt, jelentették ki Washingtonban. KOLHOZBA KÉNYSZERI­­TETT PARASZT TRAGÉDIÁJA A magyar paraszt idegrend­szerével eddig nem igen volt baj. Nagyon kevés parasztem­ber akadt az ideggyógyintéze­tek lakói között. A kolhozosi­­tás egyik kisérő jelensége a pa­rasztemberek idegletörése, el­­borulása, teljes meghasonlása. Néha csak “csendes” lefolyás­sal válnak élőhalottakká. Más­kor azonban szörnyű emberi tragédiák kisérik a “mindenha­tó” állam terrorját. Jellemző példa egy Zala-megyei eset a sok közül: 1960 decemberében, Zala­­szentbalázson (na gykanizsai járás) egy 40 év körüli, aggle­génysorban élő parasztot is be akartak kényszeríteni a terme­lőszövetkezetbe, Állandóan zaklatták, jóllehet többizben kijelentette, hogy nem hajlan­dó közösben gazdálkodni. Végső elkeseredésében, hogy a további zaklatásoktól meg­meneküljön, elrejtett fegyverét magához vette, kiment a föld-Ezután Nkrumah segélyt nem kap és a többi, úgynevezett “semleges” sem, aki szemtele­nül az Amerika-ellenes erők mellett sorakozik fel. Ideje volt ezt a döntést meghozni. Remélhetőleg Tito sem kerüli el a sorsát, hiszen ő is beletar­tozik a bandába. Abba a ban­dába, amelyiknek tagjai egy­szerre két nyerget akarnak megülni, két kézzel koldulnak és mégis van pofájuk erkölcsi bíráknak tolni fel magukat. Egyben felvetődött az a kér­dés is Washingtonban, van-e világközvélemény, a m e 1 ynek figyelembevételét Jefferson az amerikai külpolitika sarokkö­vének jelölte meg? Éppen Belgrád bizonyítja — ez majdnem egyöntetű álláspont, — hogy “világközvélemény” nincs, nem is volt soha. Elvég­re a földkerekség jó részén az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy Kruscsev vígan robbantgatja a kísérleti atom­fegyvereket. Az hogy Sukarno, vagy Nkrumah tudnak róla, nem jelent semmit, ők messze vannak attól, hogy a szavuk vi­lágközvéleménynek számítson. Tegye azt Amerika, aminek a helyességéről mélysé­gesen meg van győződve, szö­vetségeseivel egyetértésben és ne törődjön többé azzal, hogy mit szól hozzá a világ ... — ez most az uj külpolitikai felfo­gás Washingtonban. Hála Istennek, hogy eljutot­tunk idáig! Valóban, kevés hi­ábavalóbb dolog van a világon, mint a Nkruhmák barátságáért szaladgálni. Főleg, ha még jól is laktatjuk őket. Kenyéradó gazdájukat nem becsülik meg, talán tisztelettudóbbak lesznek majd, ha néha odavetett konc­ra lesnek. sÉ ha a Szovjetunió­val kenyértörésre kerül a sor, kinek, mit ér Nkrumah barát­sága? A semminél egy por­szemmel sem többet. Nehru is megérdemelné, hogy Amerika megtanítsa kesztyűben dudál­ni. Belátjuk, hogy Indiának szüksége van a szovjet segély­re is. De ha Nehru fel meri öl­teni az erkölcsbiró tógáját, ak­kor merjen is Ítéletet mondani. jére és egy domboldalba beásta magát. Az őt kereső rendőrök közül, amikor azok “lövészár­kához” közeledtek, kettőt, egy főhadnagyot es egy őrmestert lelőtt. Mindkettő a helyszínen meghalt. A.parasztot a rend­őrök végül is kézigránáttal pusztították el. Az elesett rendőröknek a párt disztemetést akart rendez­ni Zalaegerszegen. A megye több helyén a középületekre gyászlobogót tűztek ki. Az esetről és a temetési elő­készületekről Darabos Iván, a megyei pártbizottság első-tit­kára telefonon tett jelentést Kádárnak. Kádár utasította Darabost, hogy a zászlókat ha­ladéktalanul vonják be, az esettel kapcsolatosan minden­nemű feltűnést kerüljenek és a temetést — időpontjának köz­lése nélkül — a legnagyobb csendben végezzék el. A “Zalai Hírlap” az esetről csak napokkal későbben emlé­kezett meg. A hírek között, el­­(Folyt. a 4-ik oldalon) Nem fog “higulni” a dollár! Az elnök gazdasági tanács­adóinak feje, Dr. Walter Hel­ler a gazdasági élet további ja­vulását jósolja az Egyesült Államokban. A “jósolás” szó nem pontosan fedi a hírneves gazdasági szakember számítá­sok és összevetések alapján tett kijelentéseit, melyek kö­zött szerepel az is, hogy a je­lenlegi ötmilliós munkanélküli­ség minden valószinüség sze­rint 4 millióra fog lecsökkenni. Dr. Heller nem táplál túlságos nagy reményeket, de állandó javulást lát a középuton. A rendkívüli katonai és hadi-fel­­készülési kiadások miatt növe­kedett kormányterhek ellensú­lyozását az ugyanakkor termé­szetszerűen emelkedő gazda­sági életben látja a szakember. Ne féljen hát senki, hogy a dollár “felhígul” és infláció áll be, mert erre egyelőre semmi jel sem mutat! Uj polio-elleni szer Az amerikai orvos-szövetség tanácsa a híressé vált Salk-féle gyermekparalizis-elleni oltást nem tartja többé elegendőnek és feltétlenül hatásosnak s ezért felhívta az orvosokat, hogy a Dr. Sabin által kifej­lesztett oltószert alkalmazzák, amit tabletta formájában is be lehet venni. A Sabin-oltást, il­letve tablettát azok is kaphat­ják, akiket már beoltottak a Salk-szérummal. Az Amerikától átvett Sabin­­oltás a Vasfüggöny mögött, fő­leg a Szovjetben már nagyon elterjedt. Az oroszok persze azzal kérkednek, hogy ők a feltalálói ennek a polio-elleni csodaszernek, mint ahogy a te­lefontól kezdve előre és hátra mindent az ég világon ők ta­láltak fel! A polio-elleni sokévtizedes küzdelemben az első komoly eredményt tagadhatatlanul Dr. Salk érte el eredményesen al­kalmazott szérumával s igy érthető, hogy az Orvosszövet­ségnél tiltakozást jelentett be az orvosokhoz kiment felhívás ellen, mondván,hogy az AMA tanácsa túllépte hatáskörét. Afrikai asszonyok a többnejiiség ellen Conakry, Guineaban, 18 af­rikai államból összegyűlt asz­­szonyok nagygyűlést tartot­tak, melyen egy nigériai tanító­nő elnökölt. A gyűlés szónoka Sekou Toure, Guinea elnöke volt, aki a hallgatóság éljenzése és tap­sai közepette kijelentette, hogy a többnejüséget meg kell szün­tetni, hasonlóan a kényszer há­zasságokat és ne legyen tovább az afrikai nő a rabszolgák rab­szolgája. Zseb-televizió David Sarnoff, az egyik rá­­dió-televizió hálózat feje nem­régiben bemutatta az Egyesült Államokban készült színes zseb-televizió modeljét. A ké­szülék alig 7 inch széles, 5 inch magas. Az előállítás szerint tömeggyártását csak vagy 10 év múlva kezdhetik meg, mert apró alkatrészeinek előállítása nagyon körülményes és ez idő szerint még túlságosan sokba kerül. Magyar műsor a rádión, de csak közelről hallható... Szégyen, de igy van: a New Brunswick-i rádióállomás egy­szerűen nem engedi meg, hogy magyarul beszéljenek a mikro­fonba. Abban a körzetben, amelyben ez az állomás fogha­tó, él vagy 60,000 magyar, de a rádióállomás vezetősége kez­dettől fogva megtiltotta a ma­gyar szót és minden más ide­­gennyelvü beszédet s csakis angolul szabad beszélni a mik­rofonba. Énekelni lehet ma­gyarul és más nyelven is, leme­zeket játszanak az úgyneve­zett “magyar műsoron” s dal­ban megszólalhat annak kere­tében a magyar, de máskép nem. Tabu! Képzelhető, milyen nagy volt az örömünk éppen ezért, amikor nemrégiben egy tele­fonhívást kaptunk s azt mon­dotta nekünk valaki, hogy a közeli Red Bankéaen egy FM állomáson minden vasárnap délután több óráig tartó ma­gyar műsor van, amelyen ma­gyarul lehet beszélni is! Nosza, alig vártuk a vasárnap eljöve­telét; betunoltuk a megadott 106.3 pontra hatalmas német gyártmányú soklámpás rádión­kat és vártunk. De bizony a magyar beszéd, magyar muzsi­ka csak nem jelentkezett azon! Aztán egyszer, rövid pár pillanatra magyar csárdás né­hány oktávját hozta a rádiósu­gár s azonnal tudtuk, hol a baj. Túl gyenge a leadóállo­más, még ha olyan közel is van a városunkhoz, mint Red Bank. A szép kezdeményezés, a ma­gyar rádióműsor adása e vidék magyarságának, aligha nem csak terv marad, mert amit er­ről az FM állomásról kapunk, az bizony túl gyenge számunk­ra. A Red Bank vidékén élők, vagy valamely olyan környé­ken lakó távoliabbak, ahonnan a vétel nem ütközik akadályok­ba, hallgathatják a magyar be­szédet erről a rádióállomásról (feltéve, ha rádiójuk FM vétel­re is alkalmas!), de mi nehe­zen. így tehát nem tehetünk mást, mint várunk addig, amig egy erősebb állomásról fogha­tunk majd magyar zenét, ma­gyar beszédet, vagy pedig: amig egy szép napon a bruns­­wicki rádióállomás vezetősége “politikát változtat” s megen­gedi, hogy saját anyanyelvén hallja az üzeneteket, üdvözle­teket, bejelentéseket az ezen a környéken élő sok-sok ezer ma­gyar, lengyel és sok más nem­zetiség ! Meghalt Rózsahegyi Kálmán Augusztus 27-én, 88 éves ko­rában meghalt Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örökös tagja. Színészi munkás­sága közel hét évtizedet ölelt fel. Olyan partnerei voltak a színpadon, mint Jászai Mari, Blaha Lujza, majd később Ba­jor Gizi, Aczél Ilona és a töb­biek. Legnagyobb sikereit a huszas és harmincas években aratta, elsősorban Gárdonyi, Tömörkényi és Móricz paraszt­figuráinak megelevenitésével. Filmszerepei közül legemléke­zetesebbek a “Vén Gazember” főszerepe és az “Uj Földesúri kasznárja. Több szinész-nem­­zedéket nevelt fel, emlékét szi­vében őrzi a magyarság. T ermésf eleslegünk az éhezőknek A Kennedy-kormány az év első felében 2 és fél billió dollár értékben küldött a nemzet ter­mésfeleslegéből élelmet a szük­­sgben szenvedő országokba, ahol azt a helyi pénznemben vásárolhatták meg. Kennedy elnök a kongresz­­szusnak küldött termésfeles­legek felhasználásáról szóló je­lentésekben kiemelte, hogy a nemzet az elmúlt 7 évben 14 billió dollár értékű termésfeles­leget szállított külföldre a se­­gényezési program értelmében. Hadgyakorlat a Vasfüggöny közelében... A NATO több hadosztálya Alexandroupolis környékén, a bolgár határtól alig 30 mér­­földnyire tartja ezekben a na­pokban hadgyakorlatát. A kommunista Bulgária tiltako­zását jelentette be a görög kor­mánynál, de azt azonnal eluta­sították s minden megy az elő­zetes tervek szerint. Bibliaolvasás a rádión Az Egyesült Államok egyik legnagyobb rádió-állomás háló­zatán, a WOR-on minden este 10:45-től 11-ig a Bibliából ol­vasnak fel részleteket. A Bib­liát elejétől végig, folytatások­ban olvassa az egyik bemondó. Ennek a programszámnak a beérkezett adatok szerint es­ténként sok-sok millió hallga­tója van. (S még mondja vala­ki, hogy Amerikában a vallás és vallásosság háttérbe szorult, mellékes valami!) Fél-magyar leánya nemzetközi szép­ségverseny győz­tese A Long Beach, Calif.-ban megrendezett Intern ational Beauty büszke elmét, műként tudjuk, Hollandia ftéjjviselŐje, a ragyogó szépségű Stanny van Baer nyerte. Miként értesül­tünk, a szépségkirálynő anyai részről magyar 1 származású. Édesanyja Szemző Lilly. A 19 éves holland-magyar szépség Indonéziában született, ahol szülei hosszabb ideig éltek. $1.15 a minimális órabér Szeptember 3-án lépett élet­be az uj törvény, amely mint­egy 24,000 munkás számára az eddigi $l-os minimális órabért $1.15-re emelte fel. Két év múl­va ez a minimális órabér $1.25- re emelkedik. Főleg a kicsiny­­beiii eladással foglalkozó áru­­hjzí alkalmazottakra és mun­kásokra, valamint építőipari munkásokra vonatkozik az emelés, de egyes iparágakban ennek betartási kötelezettsége szünetel, hogy emeljék a mun­kások foglalkoztatását. VONULJON KI AZ OROSZ MAGYARORSZÁGRÓL! iMint a közelmúlt években, ezidén is maga Philip M. Han­nan, a washingtoni egyházme­gye püspöke mondott szentbe­szédet a St. Patrick Cathedral­­ban, mely az amerikai főváros legrégibb katolikus temploma. Ezidén történt azonban meg el­ső ízben, hogy a Mount St. Al­ban magaslaton épült, monu­mentális protestáns székesegy­ház, a National Cathedral szintén magyar jellegű isten­tiszteletet tartott augusztus 20- án, István király emléknapján. Hannan püspök, aki a II. világháborút követően mint ej­tőernyős katonapap járt Buda­pesten, lendületes prédikáció­ban emelte ki István király ál­lamalkotó nagyságát, amit már kora is elismert. Hangoztatta, hogy a világtörténelem legel­sőnek szenttéavatott, alkotmá­nyos uralkodója nemcsak a magyarság, hanem az egész emberiség egyik legkimagas­lóbb alakja. Hivatkozott Szent István erős külföldi kapcsola­taira, nemkülönben a trónörö­kös Imre hercegnek ^dott in­telmeire, melyek a legdemok­ratikusabb kormányzati el­veknek ma is megfelelnek. Idézte Tollas Tibor szabadság­­harcos költőnk börtönverseit, amelyek bizonyítják, hogy a szabadságvágy a vasrács mö­gött sem aludhat ki, ha még­­annyira bebádogoznak is min­den ablakot. Krigler Béla, a Devon, penn­sylvaniai piarista gimnázium tanára mondotta a szentmisét, Dr. Horváth Elek ministrált, a szentélyben elhelyezett piros­­fehér-zöld zászlót washingtoni cserkészek őrizték, az első pad­­ban nemzeti viseletben pom­pázó hölgyek imádkoztak, a zsúfolásig megtelt St. Patrick templomban első Ízben jelen­tek meg New Yorkból, New Jerseyből külön erre az alka­lomra leutazó cserkészfiuk és lányok: Bodnár Gábor főcser­kész és Chászár Ede társelnök vezetésével. A Himnusz elének­­lése után a templom előtt cso­portosuló magyarok között kedves közvetlenséggel ve­gyült el Bishop Hannan és szá­mos régi ismerőssel elbeszélge­tett és újakkal találkozott. A délutánra, megeredt eső dacára közel 800 ember töltöt­te meg a gótikus méltóságú Washington National Cathed­ral főhajóját. A főváros legna­gyobb orgonáján Liszt Ferenc ünnepi nyitányával kezdte meg Dirksen karnagy az istentisz­teletet. Majd évszázados pro­testáns zsoltárok dallama hangzott fel és Canon Shoema­ker intonálására a St. Alban középiskola fiukórusa felelt, csodálatosan kifinomult össz­hanggal ritka zenei élvezetben részesítvén a megjelenteket. Dr. Máday Béla, az Ameri­can University kutató tagoza­tának tanára olvasta a leckét. Az ünnepi igehirdetést Nt. Nagy Emil bridgeporti lelkész végezte. Zengzetes angolság­gal, lelkes magyar szívvel dió­héjban vázolta az ezeréves ma­gyar történelem kimagasló ta­nulságait; klasszikusainktól idézve világított rá a magyar nép áldozatos hivatására. “Legyen Szent István, Szé­­csenyi, Kossuth, Petőfi és a magyarság megannyi nagyjá­nak szelelme velünk ama elha­tározásunk valóra váltásában, hogy Magyarország népének szabadságáért, amiért annyit küzdött évszázadokon át, mi is minden lehetőt megteszünk” — mondotta befejezésül az Egyesült Államokban született Rév. Nagy Emil. A megrázó külsőségek köze­pette végbement istentisztelet a nemzeti zarándokhelyül szol­gáló katedrális uj Szent István szobrának és a tőszomszédsá­gában levő Washington szobor­nak a megkoszorúzásával ért véget. Az orgonán ismét a 150 évvel ezelőtt magyar földön született Liszt Ferenc szerze­ménye zúgott fel, miközben magyar ruhás hölgyek vezeté­sével Koszorús Gabriella fes­­tőmüvésznő bemutatta a mű­vészeti kiállítást, mely az éven­ként megismétlendő Szent Ist­ván napi protestáns istentisz­telet állandó tartozéka lesz. Amint a cserkészfiuk és leá­nyok, úgy a messze Ohioból ez alkalomra a fővárosba érkező érdeklődők azzal búcsúztak: “Viszontlátásra jövő ilyenkor.” (Hannan püspök és Nt. Nagy Emil gyönyörű felépítésű, ame­rikai ismerőseink megnyerésé­re rendkívül alkalmas beszéde­inek teljes angolnyelvü szöve­gét és a National Cathedral díszes kiállítású nyomtatott Szent István műsorát kívánatra bárkinek készséggel megküldi a Szövetség. Cim: American- Hungarian Federation, 1761 “R” Street, N.W., Washington 9, D. C.) Rákosi Mátyás hazionzetben (FEC) Rákosi Mátyás, Ma­gyarország lebukott főkommu­nistája jelenleg Zaporozsje vá­ros közvetlen közelében, egy üdülőtelep szélén, magányosan álló háromszobás házban lakik. Zaporozsje területét nem hagyhatja el. Rákosi 1960 őszén levelet in­tézett Kruscsevhez, amelyben kérte, engedjék gyógykezelte­tés céljából rövid időre Ma­­gyarorszkgra utazni. A levél­ben arra hivatkozott, hogy be­tegségét eredményesen csak magyar gyógyfürdőkben tudná kezeltetni. Kruscsev a levelet válasz nélkül hagyta. Rákosi ekkor levelet intézett a Moszk­vai Magyar Követséghez, melyben megismételte kérését. A követség továbbította a leve­let Kádár Jánoshoz, aki azt vá­laszolta, hogy jelenléte ezidő­­szerint nem kívánatos Ma­gyarországon. Rákosi 1960 decemberében Moszkvába utazott, ahol meg­beszéléseket folytatott magyar ösztöndíjas okkal és — a moszkvai Magyar Követség in­formációi szerint — a moszk­vai Kínai Követség munkatár­saival. A Magyar Követség in­formációit jelentette a szovjet hatóságoknak. Rákosi Mátyást azonnal visszaküldték Zapo­­rozsjeba. Tartózkodási helyét moszkvai utazása óta nem sza­bad elhagynia. Rákosi Mátyás Zaporozsje-i cimére a budapesti Kossuth Ki­adó rendszeresen küldi kiad­ványait, valamint a “Népsza­badság,” a “Népszava,” az “Esti Hírlap” és a “Magyar Nemzet” cimü lapokat. Hadd okosodjon a gazember, a többi gazemberek mondanivalóiból. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents