Szabad Sajtó, 1960 (52. évfolyam, 1-51. szám)

1960-02-18 / 7. szám

,20 Merged with “PASSAIC and VICINITY" Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE* OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARLiN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES YOL. L1I. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1960. FEBRUÁR 18 Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS MINDEN ELLENKEZŐ HÍRESZTELÉSSEL SZEMBEN: a Social Security nyugdijat Magyar­­országra nem küldik George Washington emlékezetére TELLER EDE MADARAI Dr. Teller Ede honfitársunk vezetése alatt a Berkeley, Cal.­­ban szorgoskodó Lawrence Su­gárzási Laboratorium uj atom­bombákat tervezett. Az uj bombák a tüzérség számára ké­szültek. Abban különböznek az eddigi bombáktól, hogy igen aprók és könnyen kezelhetők. Robbanó erejük sokkal iszo­nyúbb, mint az eddigi bombá­ké. De a robbanó erő kis terü­letre összpontosul. Az atomki­sugárzás, amely eddig nem volt kontrollálható, az uj bom­bák esetében kis területre ter­jed és gyorsan eloszlik. Az úgynevezett “tiszta” bombák­nál is kevesebb a kisugárzás az újonnan szerkesztett kis bom­bák robbanása után. A kis “tiszta” bombák mind­egyike madárról van elnevez­ve. Fecske, veréb és galamb el­­nevezésüek vannak az uj bom­ba-csecsemők között. Kipróbá­lásukra természetesen nem ke­rülhet sor mindaddig, mig a kí­sérlet-robbanások felfüggesz­tése érvényben van. Dr. Teller madárkái nem­csak Nikita cárnak okoznak fejfájást. Jómagunk is alapo­san benne vagyunk a pácban. Régen zsugorgatunk egy atombomba viccet, amely kisu­gárzás nélkül egy lyukas ga­rast sem érne. Mielőtt Teller mester tovább menne a tiszta bombák irányába, kénytele­nek leszünk igy potomáron túl­adni rajta: ÉVA ROSSZUL KEZDTE A történet ott kezdődik, ahol az atomháború bevégződött. Akiket a bombák robbanó ere­je nem tépett széjjel, azokat halálra mérgezte a kisugárzás. Egyetlen élőlény sem maradt a földön. Az erdők fái, a mezők vadvirágai vele pusztultak az emberrel. A hüsviző patak mérgezett vizét atomizü tenge­rek nyelték. Valahol egy barlang mélyén egyetlen majom maradt élet­ben. A majomurfi rettentően unta magát. Elindult tehát tár­saságot keresni. Ment, mende­­gélt egyik barlangból a másik­ba. Hátha, netalán valahol egy majomkisasszonyt fedezne fel. Hosszú vándorlás után az egyik barlangban kucorogva megtalálta, amit keresett. — Adjonisten, majomkis­asszony! — mondta a majom­urfi. — Hoztaisten, máj omurfi! — örvendezett az utolsó dáma. — Nincsen semmi egyebem, mint egy alma; azzal megkí­nálhatom. — Maguk nőstények, ret­tentő banálisak és szörnyen bu­ták! Nem volt elég egyszer? Éva pontosan igy kezdte! — válaszolt a majomurfi. AMIT SZABAD JUPITERNEK az Pekingnek tilos. Parancs ment a Kremlinből a csatlós országok kormányainak, mely­ben'arra utasítják őket, hogy lassítsák le a vörös Kina által megrendelt áruk, de különösen hadiszerek szállítását.' Moszk­va azzal okolja meg a legújabb ukázt, hogy Nikita Szergeje­­vics tiszta kézzel akar a párisi csúcsra menni. Kényszeríteni kell Kínát, hogy jó fiú legyen a párisi értekezlet előtt. A véresmancsu kényur ön­magának tart fenn minden ag­resszív jogot. Mert ami Irán­ban történik, azt bajosan le­hetne másra kenni. El Kassem, iraki diktátor öt páncélos had­osztályt vont össze az iráni ha­táron. Szovjet gyártmányú MIG repülőgépek és T-34-es tankok néznek farkasszemet a megerősített iráni határőrség­gel. Pekingi recept szerint az iraki diktátor is “határkiigazi­­tást” követel. Hogy Nikita vé­res mancsa keveri az iraki csuszpájzt, annak bizonyságá­ul csak annyit bátorkodunk fel­hozni, hogy Moszkva, Yere­van, Tashkent, Baku és más szovjet rádiók perzsa nyelvű adásaikban naponta uszítanak az iráni kormány ellen. Niki­ta-Jupiter ugyancsak bárgyú­nak tartja a világot. Ezen a lyukas szitán még a vak is ke­resztül lát. ÖKRÖSSZEKÉR DEMOKRÁCIA Charles Brown, aki régeb­ben füszeresboltja jövedelmé­ből éldegélt Shoshone falucs­kában Californiában, Inyo, Mono és Alpine megyék 14,000 lakosát képviseli a kaliforniai szenátusban. Brown barátunk­nak egy szavazata van Sacra­­mentoban. Dick Richards, fia­tal ügyvéd, szintén szenátor: ő a 38-ik kerületet képviseli. Szintén egy szavazata van. Egyformának néz ki a dolog mindaddig, amig el nem, árul­juk a nyájas olvasónak, hogy a 38-ik kerület ismertebb neve Los Angeles vármegye. Lakos­sága pedig hatmillió. A lakat­lan három megye 14,000 14,­­lakósa 425^ször jobban van képviselve, mint Amerika leg­népesebb megyéje. Vermont állam 1793-ban ho­zott választási törvénye min­den községnek egy képviselőt engedélyez az állam törvényho­zásban. Victory falucskának, amelybe még járható ut sem vezet, 49 lakosa van. Minden választáskor pontosan bevá­lasztanak egy állami képvise­lőt, aki egy szavazattal bir a törvényhozásban. Úgy ancsak egy szavazattal bir Burlington város képviselője is, aki 33,000 lakost képvisel. Michigan állam lakosságá­nak két-ötöde Detroit s Wayne megyében lakik. De az állam eme legnépesebb megyéje csak aképviselők egy-ötödét küldi a törvényhozásba. Illinois állam alkotmánya szerint a lakosság szaporulata arányában kellene a képviseletet elosztani. Ezt a farmertöbbségü törvényhozás 1901 óta szabotálja. Cook me­gye (Chicago) 1955-ben kény­telen volt ezt véglegesíteni a szenátusban, hogy az alsóház igazságosabb elosztását bizto­sítsa. New York város 9 millió la­kosa 90, az állam többi részé­nek 7 millió lakosa pedig 118 képviselőt küld az állami tör­vényhozásba. És minden far­merszentnek maga felé hajlik a keze. Denver városa 90,000 iskolásgyermek ellátására évi 2,300,000 dollárt kap. Jeffer­son megye pedig 18,000 gyer­mek után kap évi 2,400,000 dollárt. A washingtoni képviselet szintén sántít. South Dakota farmerképviselői úgy osztották el a washingtoni képviseletet, (Folyt, az 5-ik oldalon) (Bizonyos kommunista ber­kekből elindított híresztelés azt próbálta elhitetni amerikai ma­gyarokkal, hogy öreg korukra nyugodtan hazavándorolhatnak Magyarországra, az Amerikai Társadalombiztosítási nyugdija­kat a Social Security hivatal in­nen utánuk küldi. A kommunista magyar kormány hazacsalogatá­­si mesterkedései nem ismernek határt: képesek hazugsággal rá­venni öregkori nyugdijukat ma­guknak itt biztosított magyaro­kat a hazatelepülésre azzal, hogy Social Security járulékaikat ott is kézhez kapják, holott ez nem igaz. Hogyan is áll a valóságban ez a kérdés, elmondják az aláb­biak). A Social Security törvény minden tekintetben liberális, nem tesz különbséget amerikai állampolgár és külföldi vagy hontalan közt, mindenkinek kiu­talja a kedvezményeket, amelyek befizetései alapján őt, vagy hoz­zátartozóit megilletik. Nem tesz különbséget a törvény itt lakó és külföldön tartózkodó igényjogo­sult között sem; akinek nyugdíj jár, azt megkapja bárhol a nagy­világon — egy kivétellel: a vas­függöny mögötti országokba nem utalják át a Social Security illetményeket, hanem a havonta esedékes összegek ittmaradnak, a Social Security alapban. Ennek a korlátozásnak oka ké­zenfekvő. A kommunista uralom alatt álló országokban ugyanis Nyilvános köszönet Az Amerikai Magyar Szövet­ség Philadelphiai Osztálya ez­úton is hálás köszönetét mond mindazoknak, akik a február 6-i gála bálon megjelenni és ezzel az est sikeréhez hozzájárulni szí­vesek voltak. Nagy örömmel láttuk Phila­delphiai és környékének ma­gyarságán kívül a szép számban megjelent New York-i, Wash­ingtont és New Brunswick kör­nyéki testvéreinket is. Ez a páratlan nagy magyar találkozó a különböző amerikai körök, sőt, a sajtó figyelmét is felkeltett, melyek elismeréssel emlékeznek meg erről a fegyel­mezett, impozáns és igazán szép társadalmi eseményről. A rendezőségnek pedig erőt ad az a tudat, hogy helyes utón jár, mert magyar testvéreink megértették és támogatják osz­tályunk azon elgondolását, hogy minden ténykedésünkkel ma­gyar ügyet szolgáljunk! A bálon megjelentek száma 635 volt. A Rendezőség. ÜRESEDÉS két férfi számára, akik úgy angolul, mint magyarul beszél­nek. Kocsival rendelkezzenek és 21 éven felüliek kell legyenek, jó meg­­jelenésüek, akik megelégednek he­ti $85. kezdd kereseti lehetőséggel. Jelentkezés: 293, Rt. 18, East Brunswick, N.J. (A Mirror Restau­rant mellett) vagy telefonáljanak: CL. 4-5300, vagy este 7 után CH. 9-7196. a kormányok önkényesen álla­pítják meg a külföldi pénznemek átszámítási árfolyamát, ami e­­léggé elegánsan hangzik, de a valóságban nem egyéb, mint ko­misz lopás, visszaélés a hatalom­mal. Elég egy példa: A magyar­­országi szovjetkormány a forin­tot az átszámításnál úgy felfúj­ja, mint a gyerek a játékléggöm­böt: egy dollár hivatalos árfo­lyama 11 forint 70 cent, ennyit utal kik a Magyar Nemzeti Bank, ha általa utal át amerikai lakos dollárokat magyarországi rokonainak, vagy barátainak. 11 forint 70 cent a zsiványárfo­­lyam. Azt hogy ez a zsiványár­­folyam, ők maguk is szemérmet­lenül bevallják, amennyiben Ma­gyarországba ellátogató turis­táknak a dollárt 23 forint 40 fil­lér árfolyamon váltják be. ’ És mi a forint valódi értéke a dol­lárral összehasonlítva? Körülbe­lül 32 forint ér egy dollárt. Tehát ha a Social Security Hi­vatal elég naiv lenne és átutalna nyugdijat Magyarországra, ab­ból csak egrharmadot kapna a nyugdíjas, aki Amerikában éve­ken, vagy évtizedeken át meg­dolgozott érte, és kétharmadot kapna a Kádár-Münnich kor­mány egyszerűen azon a jogala­pon, hogy az ő kezükben (illető­leg a Magyarországot megszáll­va tartó orosz katonaság kezé­ben van a fegyver. Például: 100 dollár havi nyugdíj átutalásból 3200 forint helyett a szülőfalujá­ba visszatért amerikai magyar csak 1170 forintot kapna, a kü­lönbözeiét a Kádár-Münnich banda vágná zsebre. Ilyen kom­munista zsiványsághoz az ame­rikai kormány, a Social Security Administration, nem nyújt se­gédkezet. Most nézzük a dolog megfor­dító ttját: tegyük fel, hogy egy nyugdíjas magyar kijön ameri­kai rokonaihoz; elküldi-e neki ide a nyugdiját a magyarországi szovjetkormány? Szó se róla! Nem küld sem forintot, sem dol­lárt, semmit. Magyarországi nyugdijat kül­földre utazó magyaroknak csak akkor folyósítanak, amikor az Magyarországra visszatért. A hiteles információ igy szól: “A munkaügyi miniszter 5/1950. (V. 8.) Mü. M. számú rendelete 186, paragrafusa ér­telmében az érvényes útlevéllel átmenetileg külföldön tartózko­dó nyugdíjas nyugellátásának folyósítását a külföldi tartózko­dás 30 napot meghaladó tarta­mára szüneteltetni keli. Ha a­­zonban a nyugdíjas gyógykeze­lés céljából tartózkodik külföl­dön, a munkaügyi miniszter en­gedélyezheti a további időre is a nyugdíj kiutalását. A külföldi gyógykezelés szükségességét ha­zai egészségügyi intézmény bi­zonyítványával kell igazolni. A külföldi tartózkodás 30 napjára járó, valamint a gyógykezelés tartamára járó nyugdijat a visszaérkezés után fizetik ki.” A magyar MTK a New York-i torna egyik résztvevője Az amerikai labdarugószö­vetség nyáron nagyszabású tornát bonyolít le a világ leg­jobb klubcsapatainak részvé­telével. A délamerikai bajno­kok mellett több élvonalbeli európai klubcsapatot is meg­hívtak a tornára. A bécsi Ra­pid, a Bayern-München és a Norrkőping mellett a budapes­ti MTK is résztvesz az izgal­masnak ígérkező küzdelem­ben, mely junius 29 és julius 28 között kerül lebonyolításra New Yorkban. A karácsonyi cso­magok sorsa Magyarországon (FEC) Karácsony előtt sok­sok ezer magyar küldött az óhazába csomagokat. Nehéz mindegyik útját nyomonkövet­­ni. Az alábbi levélidézetek egy pár csomag megérkezésé­nek a körülményeit mutatják be: “. . . Drágám, a csomag meg­jött, köszönöm neked, de 82 forintba került, ezt nem en­gedhetem meg magamnak, 30 ft. szállítás és 52 ft. a vám. Há­romszor voltam kint a Keleti­nél, amik végre megkaptam a csomagot. Drágám, ne küldd máskor, me rt itt 60 százalék a vám. Csak IKKÁ-t érdemes küldeni.” “. . . Köszönjük a csomago­kat. A mosószerek, szappanok, borotvakrémek megérkeztek, ezekre nincsen vám, csak a bo­rotvakrémekre fillérek. A Pal­molive szappanokból az egyi­ket eladtam, mert 25 ft.-ot ad­tak érte és ez túl nagy csábítás volt. Lehet, hogy még a mási­kat is eladom.” “A déligyümölcs csomag vasúton érkezett és nem posta­csomagnak. Benne volt ponto­san minden. A vámja a követ­kező volt: vasúti költség He­gyeshalomtól Budapestig 24 Ft. a vám növényvédelmi szak­­vizsgálattal együtt 52, összesen tehát 76 ft.” Milyen nagy New York? Erre ad feleletet a Kereske­delmi Kamara statisztikai könyve. New York lakosainak száma 8,042,000. Rendelkezik 32 egyetemmel, 786,240 épü­lettel, 255 nyilvános knyvtár­­ral, 111 újsággal, 3,364 temp­lommal, 31 olyan részvénytár­sasággal, melynek vagyona meghaladja az egybillió dol­lárt. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT - - - ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL DICSÉRD A LAPOT! Hogy az amerikai gyarmatok kivívhassák függetlenségüket és azután erőteljes és tekkintélyes nemzetet teremtsenek, két kivá­ló emberre volt szükség: kato­nára és államférfire. Szükség volt egy kivételes te­hetségű katonai vezérre, aki a gyakorlatlan amerikai polgári sereget az akkori világ legfélel­mesebb katonai erejével szem­ben diadalra vezesse és szükség Grősz érsek beszé­dét is propagandára használják (FEC) A magyarországi rendszer az egyházak vezetői­nek megnyilatkozásait ügye­sen felhasználja, különösen a most folyó kolhozositás idején. Az alábbi két szemelvény jól bizonyítja, hogy a rendszer könnyedén olyan propaganda szólamokat is ad fontos szemé­lyek szájába, amelyek el sem hangzottak. Az újév alkalmából Olt Ká­roly, az ÉPami Egyházügyi Hi­vatal elnöke fogadta az egy­házak vezetőit. Ez alkalommal Grősz József kalocsai érsek is felszólalt. Az érsek felszólalá­sáról a “Magyar Nemzet” 1960 január 1 számában a követke­zőképen emlékezett meg: “Grősz József kalocsai érsek kifejtette, hogy a katolikus érsek kifejtette, hogy a katoli­kus egyház hlyesli és támogat­ja a szocializmust, mert az emberek, köztük a katolikus hívők jólétét és felemelkedé­sét is jelenti. Hangoztatta: a katolikus egyház vezetői és pajjai egyetértenek azzal hogy a nagyüzemi mezőgazdasági kiépítése, a termelőszövetkezet a parasztság további felemel­kedésének útja.”, Ezzel szemben az “Uj Em­ber,” a Magyar Katolikus Ak­ció lapja a következőképen közli Grősz József beszédé­nek idevonatkozó részét: “Köszönöm Elnök Ur, üd­vözlő szavait és külön azt is, hogy erre a barátságos évzáró összejövetelre meghívott ben­nünket. Szívesen támogatjuk — mondotta beszéde során Grősz József kalocsai érsek — ahogy eddig is tettük, a népköztársaság kormányának törekvéseit népünk életszínvo­nalának emelésében, a szocia­lizmus építésére. Tesszük ezt, ahogy már többször mondot­tuk, saját érdekünkben is. Az egyház az állami támogatás mellett is egyre jobban rászo­rul hívei anyagi támogatására. Már pedig nyilvánvaló, hog^ anyagi, támogatást c sak azok­tól lehet kérni és várni, akik nek van mit adniok.” volt egy bölcs és higgadt állam­férfire, aki az uj nemzetet egy­ségbe kovácsolja és annak tekin­télyt szerezzen a külföld előtt is. Amerika szerencsésen megtalál­ta mind a kettőt egyetlen ember személyében: George Washing­tonban. Mint tábornok, Washington mindvégig szilárd és céltudatos maradt. A forradalom első évei­ben a lerongyolódott, rosszul táplált, kiképzetlen amerikai felkelők szörnyű vereségeket szenvedtek el. Négyévi küzdelem után, 1780-ban az ország telje­sen kimerült. Mindenki más ré­gen feladta volna a küzdelmet, de Washington nem vesztette el hitét az amerikai ügy igazságá­ban. Méltóságteljesen optimista maradt minden sorscsapással szemben és bízott a végső győze­lemben. Nagylelkű volt és sze­rény. Több alvezére igyekezett elgáncsolni őt, de amikor e tá­­bornokokk maguk is bajba ju­tottak, habozás nélkül sietett a segítségükre, mert a nemzet ü­­gye fontosabb volt előtte. Gyak­ran magára vállalta a sikertelen­ség felelősségét, viszont a diada­lok babérjait elhárította magá­tól. Minden energiáját arra szen­telte, hogy népét lelkesítse és ál­dozatokra bírja “nemes ügyünk javára, az egész emberiség ér­dekében.” A győzelem kivívása után Washington hamar belátta, hogy a nép szabadsága nem elegendő és a szabadságot a törvények u­­ralmánakk kell alávetni. Bár buzgón remélte, hogy a katonai győzelem után majd visszavo­nulhat virginiai birtokára, a nemzet óhajának engedve elfo­gadta az uj alkotmány megszö­­vegzésére összehívott kongresz­­szus vezetését és utána az Egye­sült Államok elnökségét. Mindkét szerepében igyeke­zett az ellentéteket összeegyez­tetni és azokat kiküszöbölni. Mint elnök, kabintjében olyan ellentétes felfogású hazafiakat egyesitett, mint Thomas Jeffer­son és Alexander Hamilton vol­tak. És ahogyan békét teremtett az országban, úgy békét tartott fenn a kívülálló világgal szem­ben is. Bár a forradalom emlékei sole hazafit gyűlölettel töltöttek el az angol elnyomókkal szemben, békés szövetségre lépett Nagy- Británniával. Csak a nemes célt tartotta szeme előtt: Amerikát megszilárdítani és naggyá emel­ni. Washington kiváló jellemvo­násai a világtörténelem legtisz­­teltebb alakjai közé sorozzák a Nemzet Atyját és amint a két elv, amelyekért küzdött: a sza­badság és demokrácia, ország­határoktól függetlenül az egész világ eszményei lettek, az ő em­léke is örök időkre az egész sza­bad világé. American Council KÉSZ A LELTÁR Magamban bíztam eleitől fogva — ha semmije sincs, nem'is kerül sokba ez az embernek. Semmikép se többe, mint az állatnak, mely elhull örökre. Ha féltem is a helyemet megálltam — születtem, elvegyültem és kiváltam. Meg is fizettem, kinek ahogy mérte, Ki ingyen adott, azt szerettem érte. Asszony, ha játszott velem hitegetve: hittem igazán — hadd teljen a kedve! Sikáltam hajót, rántottam az ampát. Okos urak közt játszottam a bambát. Árultam forgót, kenyeret és könyvet, újságot, verset —, mikor mi volt könnyebb. Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen, de ágyban végzem, néha ezt remélem. Akárhogyan lesz, immár kész a leltár. Éltem — és ebbe más is belehalt már. JÓZSEF ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents