Szabad Sajtó, 1960 (52. évfolyam, 1-51. szám)

1960-12-15 / 50. szám

*• Merged with “PASSAIC and VICINITY” Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNG ARI \N CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. LII. ÉVFOLYAM — NO. 50. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. THURSDAY — 1960. DECEMBER 15 ■ ..................... ■ - .!■ ■ - ............-1LÜ1» Az Egyesült Nemzetek hivatalos kiküldöttjének megállapítása: “A MAGYAR NÉP IDEGEN ELNYOMÁS ALATT ÁLL!” A magyar ügy az ENSz-ben egyelőre nem kerül tárgyalás­ra. Majd talán a tavaszon, de ez sem biztos. Valami furcsa játék alakult, vagy van kiala­kulóban a magyar ügy körül. Reméljük, hogy nem igaz. Mint tudjuk, néhány ameri­kai repülő sínylődik szovjet fogságban. Ezeknek a kiadását a washingtoni külügyminiszté­rium ismételten kérte. S amikor Hruscsov New Yorkba jövete­léről szó esett, még az ENSz közgyűlés szeptemberi megnyi­tása előtt jóval, Eisenhower azt mondat: hajlandó a szovjet diktátorral találkozni, de en­nek előfeltétele volna az ame­rikai repülők szabadonbocsá­­tása. Hruscsov ezt az áldozatot — mint tudjuk — nem hozta meg. A repülőkkel kapcsolatos pár­beszéd megszakadt, elhallga­tott. Illetve, egyszerre felütötte a fejét. De micsoda formában! Arról beszélnek az ENSz épületében — persze nem hi­vatalosan, — hogy a magyar ügyet esetleg becsereberélik, mégpedig a repülőkre. Zorin Televíziós készü­lékkel lesik a ma­gyar munkást... Legújabb óhazából érkezett hir szerint Magyarország gyá­raiban televíziós-rendszerű munkamenetkémlelő felvevő ké­szülékeket fognak rövidesen be­­szerzni, hogy ily módon a fel­ügyelők, illetve hajcsárok az “amerikázóat” kinyomozhassák. Elnökválasztási kiadások A demokrata főhadiszállás választási kampány-költségei az idei elnökválasztási évben 6 mil­lió dollárra rúgtak. Erre csak 5 millió dollár fedezet volt. Ma­radt egymillió dollár kifizetetlen adósság. A republikánusoknál a költség 6 és 7 milli között van. Erre megvolt a fedezet, sőt 250,- 000 dollárnyi többlet is maradt. Éppen elég arra, hogy a repub­likánus nemzeti bizottság egé­szen a jövő tavaszik fenntart­hassa szervezetét. Ha már a vá­lasztási eredmény nem, de ez a pénzügyi eredmény bizonyára örömet okozott a republikánus pártnak. Trotsky gyilkosa ismét “munkában” Jacques Mornard, aki Trots­­kyt anakidején Mexicóban orvul megölte s akit a mexikói hatósá­gok ezért súlyos börtönbüntetés­re ítéltek, börtönbüntetése letöl­tése után, állítólag két cseh dip­lomata társaságában Prágába utazott. Most kiderült, hogy Mornard kiszabadulksa után nem Prágá­ba hanem egyenesen Havaná­­ba repült a két cseh diplomatá­val. Ott a szovjet nagykövetsé­gen “dolgozik.” Jutáimoképpen multbani szolgálataiért s ki tud­ja, milyen megbízatással V .., valakinek aféle kijelentést tett, hogy az amerikai repülők sza­­badonbocsátásáról szó sem le­het, ha az Egyesült Államok megpróbálná sürgetni a ma­gyar ügy napirendre tűzését. Ha azonban ebben a kérdésben az amerikai kormány “értel­mes magatartást” tanúsítana — noshát akkor . . . Zorin so­kat mondóan elhallgatott. Ebben a pillanatban nehezen lehetne világos képet alkotni arról, hogy vájjon Zo­rin zsaroló diplomáciájának van-e valami köze a magyar ügy félretevéséhez? Remélni szeretnők, hogy nincs, jóllehet aé eféle kérdésekre esetleg vek múlva kaphatunk választ. Esetleg soha. Mert mi, amejrikai magya­rok, meghatónak tartjuk, hogy a kormány szivén viseli néhány, önhibáján kívül szovjet fog­ságba került pilóta sorsát. Ne­künk is az a véleményünk, hogy tegyen meg mindent ki­szabadításuk érdekében. De a magyar ügy nem dip­lomáciai csere kereskedelem tárgya. Nem lehet azzá alacso­­nyitani. A magyar ügy világtörténel­mi értékét, erkölcsi tartalmát nem lehet soha néhány pilóta szomorú sorsával egy kalap alá venni. Még akkor sem, ha a magyar nép nem szólhat önma­gáért. A magyar forradalomnak a Nyugat segitőkezet nem adott, ezt a történelmi viadalt a magyar nép egymagában vív­ta meg. Túl közel vannak ezek az események és túlsók az élő tanú, semhogy erről vitatkoz­nunk kellene. Ebből a forradalomból a ma­gyar népnek kára, elszámlál­­hatatlahul sok kára szárma­zott. Legjobb fiai hulltak el, vagy kerültek bitófára. A meg­torlás korbácsa suhogott az egész népen s valami kétszáz­ezren belőle világ vándorai let­tek. Ha valakinek haszna lett be­lőle, az a Nyugat. A magyar forradalommal egy hatásos fegyvert kapott a kezébe a nyugati világ. Ehhez hasonló fegyvere a szabad világnak nincs még egy. És még valamit: ha a ma­gyar ügy nem lett volna, a Szovjetunió ötödik hadoszlopai már Isten tudja, hol járnának, micsoda hódításokat végeztek volna föld alatt és föld felett! A szovjet lenoület — s ezt ma má relismeri minden történész és külpolitikus — a magyar ügyön tört meg. Hiába ordít Hruscsov és hiá­ba lobogtatja a cipőjét, a ma­gyar forradalom leverését nem tudja megmagyarázni a világ­nak. Alaptalan hiresztelésnejc tartjuk a magyar ügy körüli csereberélést. Amerika nem ál­dozhatja fel a szabad világ leg­nemesebb fegyverét. Elsősor­ban azért nem, mert nem az övé. Nem rendelkezhetik vele. Még taktikából sem. Fort Knox aranykészletét oda fizetheti a pilótákért, de a magyar ügyet nem. Az egészből egy szót sem hiszünk. Ez az ország neme­sebb hagyományokon épült, semhogy ilyesmire kapható le­gyen. Sir Leslie Monro — akit az Egyesült Nemzetek Szövetsége 1956-ban megbízott a magyar­­országi forradalom levrése o­­kainak, körülményeinek és mó­dozatainak, úgyszintén a ma­gyarországi tényleges helyzet kivizsgálásával — december 2- án külön jelentést terjesztett a U. N. teljes ülése elé. Miként je­lentésében írja nemcsak, hogy nem nyert bebocsátást Magyar­­országra, mint a U. N. hivatols képviselője, de semmiféle segít­séget nem kapott a magyar, vagy szovjet kormánytól meg-Most Rev. Geoffrely Fisher canterbury érsek és angol her­cegprímás angol nemzeti zász­lóval ékesített autóján hajtatott a római Szent Péter Bazilika előtti hatalmas téren keresztül, a svájci pápai testőrség sorfala között a Vatikán udvarára. Per­cekkel később ott állt a Szent­atya, XXIII János pápa előtt. “Szentatya — e szavakkal üdvözölte az angol hercegérsek a katolikus világ fejét — uj tör­ténelmet írunk.” A kölcsönös legmelegebb üdvözlést egyórás magánaudiencia követte, me­lyen a két főpapon kívül csak a tolmács volt jelen. Csak szük­­reszabott ceremónia volt, fény­­képfelvétel nem történt. így kí­vánta Fisher érsek. De a nagy találkozó lezárt egy 400 éves szomorú egy háztörténelmet. 400 évvel ezelőtt VIII Henrik angol király elhatározta, hogy elválik spanyol feleségétől. De VII. Clementin pápa megta­gadta a házasság felbontását, mire a haragos király prokla­­málta Anglia elszakadását Ró­mától. A mostani vatikáni találko­zón attól tartott a két főpap, hogy a világ a fennálló hitélet­beli ellentétek kiküszöbölését várja majd tőlük. Vatikáni sze­mélyiségek úgy vélték, hogy az első, jelentőségteljes lépés meg­történt a helyes irányba. János pápa szerint csak a nagy prob­lémák küszöbéhez érkeztek. Az anglikán egyház óvatos szóvi­vője szerint a Szentatya az em­beriség közötti felebaráti szere­­tetet óhajtja kimélyiteni. Külö­nösen a keresztények között. A canterbury érseknek tet­szett a fogadtatás egyszerűsége és a zily alkalmakkor elmarad­hatatlan fényképezések mellő­zése. Annyi mindent belema­gyaráztak volna. Lett volna gyűlölködés is. A vatikáni au­diencia előtt szószéki beszédé­ben többek között azt mondot­ta a római protestáns templom­ban Fisher érsek, hogy a 400 éves egyházi különválás való­ban hidegháború volt. “Küzde­lem a győzelemért, küzdelem a hivek toborozásáért, küzdelem politikai hatalomért az orszá­gokban, áldozatok, vértanuk, kegyetlenkedések és elnyoma­tások árán. Ez az időszak nem múlt el teljes egészében, de mulóban van. Nincs szükség már arra, hogy egyenetlenked­­jünk. Ha már nem vagyunk egymás elein, akkor egymásért vagyunk.Szabadok, hogy mind annyian Krisztusért lehessünk és az Ő egyháza egységéért. bizatása teljesítése érdekében. Mindezek dacára a köztvet be­érkezett adatok alapján állítja és jelenti, hogy: való igaz az, miszerint a magyar nép idegen elnyomás alatt áll, az orosz csa­patok magyar földön vanak, a magyar nép meg van fosztva e­­lemi szabadságjogától és főként attól, hogy maga válassza meg: milyen kormányzati rendszer a­­latt kíván élni. A 18 oldalas jelentésben Sir Leslie Munro leszögezi, hogy a magyar állapotok lényegében mai napig is változatlanul rosz­­szak. Szándékosan mondom, hogy “egységéért” és nem egyesítésé­ért ,mert utóbbi a hatáskörök és hatóságok megbékülését je­lentené, mig az egység csak a léleké és ebbe a lélekbe, ebbe a szellembe az egyházak nyu­godtan beléphetnek és máris beléptek. A két egyházfejedelem bá­torsága megmentheti a világ békéjének nagy ügyét. Ezért is legyen munkájukon az Isten áldása! A tél veszedelmei az emberi szivre A hideg idő egymagában is ei'ősebb szívműködést kíván, mert kénytelen a test hőmérsék­letét normálisan tartani. A téli ruházat nagyobb súlya ugyan­csak növeli a szív munkáját. A házkörüli munkák — hólapáto­lás, stb. — szintén megsokasod­nak. A Heart Association azzal a tanáccsal fordul ezért a lakos­sághoz, hogy télen mindenki le­­gyan különös gonddal azon, hogy ne lépje túl az egészsége által szabott határt sziv-meg­­erőltető tevékenységgel, ha ez elkerülhető. így például nem jó közvetlenül nagyobb étkezések után külső munkák végzéséhez fogni, különösen nem idősebb korban. Ha lehet, várjunk egy órát vele. A síelés, hólapátolás, vadászat, estb., legyen bár né­melyike kellemes sportoló szó­rakozás, — (ahogy az orvosi ta­nács mondja:) "take it easy!” S ha jelei mutatkoznának a beavatkozás szükségének, kér­jen azonnal tanácsot orvosától. Vörös “befolyás” Algériában Az algériai francia katonai propagandisták felkapták az ügyes jelszót: "Algír népe! Nem tulkok válaszrtani francia Adgi­­ria, vagy algíri Algiria között? Hogyan tetszere nektek Szov­­jet-Algiria?” A francia propa­gandisták jól számítanak: a tu­niszi és algíri mchamedának na­gyon félnek attól, hogy az algir nemzeti szabadságharcosok ve­zetői túlságosan a kommunista tanácsadók befolyása alá kerü­llek, amelynek végső eredménye­képpen elpártolnak najd mo­­hammedán hitüktől ésistentaga­­dókkái válnak. A félelem alapos. 400 ÉV UTÁN ELŐSZÖR: KERESZTÉNY TALÁLKOZÓ RÓMÁBAN . . . Az önműködő posta­­hivatal hátrányai... Mindent önmüködőleg végez­tetés korát éljük, de ennek az úgynevezett “automation”-nak vannak olykor hátrányai is. A főpóstamester ötlete, hogy Pro­vidence, R. I.-ban felállítsa az első amerika iönmüködő posta­­hivatalt (amelynek felavatása és üzembe helyezése nemrég már meg is történt) ötletet adott néhány bélyeggyűjtőnek és ötletességeket kedvelőnek, akik borítékokra mindenféle bélyegeket ragasztottak, csak nem amerikai postabélyeget s a leveleket barátaiknak, isme­rőseiknek megcímezve felad­ták az önműködő postán. És mi történt? A leveleket a gépesí­tett postahivatal szépen lebé­lyegezte és továbbította. A cím­zettek pedig kézhez kapták. Érdekes, hogy még a kikéz­­besitő postahivatalok emberei sem vették észre, hogy a levele­ken nem postabélyeg van, ha­nem karácsonyi bélyeg (Christ­mas Seal), húsvéti bélyeg és mindenféle levélzáró színes bé­lyeg volt. Lapunk szerkesztőségéhez is érkezett egy ilyen levél, még pedig egy Kossuth bélyeges le­vél, de nem az a Kossuth-bé­­lyeg volt rajta, amit az ame­rikai posta bocsátott ki, hanem egy másfajta. Szépen le van pe­csételve, átment a postán és ki­­kézbesitették anélkül, hogy job­ban megnézték volna, hogyan van az a levél bérmentesítve. Hát igen: az önműködő pos­tahivatal nem tudja megkülön­böztetni a bélyeget. A gép csak gép marad és nem gondolkozó lény. Valahogy úgy vagyunk ezzel, hogy szinte igazat adunk annak az ötletes amerikai gyá­rosnak, aki idomított majmo­kat “alkalmazott” gyárában és a munkabér, amit azoknak fi­zet: jó gazdag ellátás, meleg ruha, miegymás, amit ezek a majmok máskép talán nem kapnának meg. Tehát a maj­mok is jól járnak, a gyáros is, aki olyan munkaerőket hasz­nál, akik — pardon — amelyek nem kérnek fizetést, pontosan elvégzik a nekik megmutatott és a rájuk bízott munkát és úgy az alkalmazó, mint az al­kalmazott meg van elégedve. Ha már automation-nál tar­tunk, a munkások kiküszöbölé­sét, a munkások számának a csökkentését ne gépekkel csi­nálják, hanem állatokkal, ős­apáink is igy csinálták! Hozzák a vörös ügynököket... Az amerikai tengerészeti kémelháritó szolgálat feltevése szerint egy szovjet tengeralatt­járó kommunista ügynököket tett partra Guatemálában. A gyanús tengeralatjárót látták a karibi tengeren és a “Kear­­sarge” repülőgép-anyahajó ül­dözőbe is vette, de a tengeralatt­járónak sikerült elmenekülnie. Mozielőadások repülőgépeken A legnagyobb amerikai repü­lőgéptársaságok egyike be akar­ja veeztni nemzetközi repülő­szolgálatában a jelesebb holly­­woody filmek első bemutatóját. Az elsőosztályu helyeken vetítő­vásznakat szerelnek majd fel, a hangot pedig fülhallgatókon közvetítik az utasokhoz. A januárban életbelépő uj Social Security törvény kedvezményei az öreg nyugdíjasok számára Többet: kereshetnek a tovább dolgozók anélkül, hogy ezzel csökkenne a nyugdíj összeg A Social Security társada­lombiztosítási törvényt a szö­vetségi kongresszus legotóbbi ülésszaka módosította, az elnök azt aláírásával szentesítette és az 1961 január 1-én életbelépő rendelkezések az öregkori nyugdíjasok számára bizonyos előnyöket tartalmaznak. 1961-től kezdődően a Social Security nyugdíjasai, akik to­vább dolgoznak, többet keres­hetnek évente anélkül, hogy nyugdijösszegüket csökkente­nék a nagyobb, összeg megke­resése miatt. Az év végéig még a régi tör­vény rendelkezése van érvény­ben, vagyis: aki egy évben 1200 dollárnál többet kei’esett, nyugdijából minden 80 dollár után egy hónapot elveszített. A kivétel csak ott volt, hogy olyan hónapokban, amikor nem keresett 100 dollárnál többet, a nyugdijat nem vonták meg tőle. Amikor többet kere­sett, a nyugdíjas munkás fele­sége is elveszitette a nyugdijat. Újév napjától kezdve a kere­set és nyugdíj dolga igy alakul AZ UJ TÖRVÉNY SZERINT: Aki egy évben 1200 és 1500 dollár közti összeget keres, Vörösek “csücskön­­rerenciaja Moszkvában Lassan szivárognak ki hírek a moszkvai titkos nemzetközi kommunista csúcskonferenciá­ról. Prágában egy Vasfüggöny­mögötti diplomata kijelentése szerint, a háromhetes konferen­cián 80 ország kommunista párt­­küldöttségei vitatkoztak külön­böző ideológiai kérdések felett. A fővita vezérszólama az volt, hogy eldöntsék: békés e­­gyüttélés legyen-e a jelszó a szovjetblokk és a kapitalista or­szágok közöti viszonyban, vagy pedig készüljenek a végső, fegy­veres leszámolásra a Nyugattal. A leghevesebb viták nyolc úgy­nevezett “privát” konferencián történtek, azokon a kínai Liu Shao-chi és Kruscsev is megje­lelt. ) A vörös csúcskonferenciát mindenáron titokban akarták tartani. A moszkvai rádió nem adott le közleméiiyeket, csupán arról számolt be, hogy mely or­szágokból mily kommunista elő­kelőségek érkeztek “látogatóba” a szovjet fővárosba. Mikor Kruscsevet a moszkvai sajtó­­konferencián egy nyugati újság­író megkérdezte, hogy mit tud a moszkvai csúcskonferenciáról, Kruscsev tág szemeket meresz­tett és széles mosollyal vissza­kérdezte, hogy “miféle csúcs­­konferenciáról beszél?” Keletberlinben azt beszélik, hogy a pekingi kormány Krus­csevet azzal vádolja, hogy sze­mélyi kultuszt igyekszik terem­teni maga körül a Szovjetunió­ban és a csatlós országokban. Másrészt pedig mindent elkövet arra, hogy kommunista Kínát maga alá gyűrje. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT - - - ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL DICSÉRD A LAPOT! minden megkeresett 2 dollár; után egy-egy dollárt vészit a! nyugdijából. Aki 1500 dollár­nál többet keres, annyi dollárt vészit nyugdijából, amennyi dollárral meghaladta a kerese­te az 1500 dollárt. A feleség, aki elérte 65-ik születésnapját és nem dolgozik, feleannyi nyugdijat kap, mint férje. Ha dolgozott és saját nyugdíjigénye van, vagy az őt személyében megillető nyugdi­jat kapja, vagy férje nyugdijá­nak felét — amelyik a kettő közül magasabb összegű. Hogy a megengedett kere­setnek milyen befolyása van a nyugdíj nagyságára, azt megvi­lágítják a következő példák: A régi, ez év végéig érvényes törvényrendelkezés szerint az, akinek havi Social Security nyugdija 100 dollár és a fele­sége nyugdija 50 dollár, 1200 dollár évi jövedelmen felül — ha csak 1 dollárral többet ke­­ersett 1200 dollárnál — elve­­szithetettilöO dollárt (egy havi nyugdijat, plusz felesége egy havi nyugdiját). Az uj törvény szerint mindössze 1 dollárt ve­szítenek. Ha ez a 100 dollár nyugdíjas havonta 150 dollárt keresett, a régi törvény szerint elvesztett nyolc havi nyugdijat, 800 dol­lárt és ráadásul még a felesége nyugdiját, 400 dollárt is. Az uj törvény szerint csak 450 dollárt veszítenek: az 1200 és 1500 dollár közti 300 dollár kereset folytán 150 dollárt és az 1500- on felül keresett 300 dollár folytán 300 dollárt, összesen tehát 450 dollárt. RÖVIDEBB VÁRAKOZÁSI IDŐ Lényeges újítás az uj tör­vényben, amely Újév napján lép életbe az, hogy kevesebb befizetés szükséges a Social Security nyug dij-jogosultság eléréséhez. A ma még érvény­ben levő régi törvény előirása szerint “fully insured” — vagyis feltétlenül nyugdíjjo­gosult—az, aki az 1951 január 1-óta elmúlt kalandáriumi ne­gyedévek felében biztosítva volt, vagyis a Social Security törvé,ny alá eső munkát vég­zett és ennek megfelelően So­cial Security adót fizetett. Az uj törvény szerint elég az 1951; január 1-óta elmúlt ka­­lendáriumi negyedévek egy­­harmada. MUNKAKÉPTELENEK E szabály alól van kivétel: A teljesen munkakép telenek nyugdijat kapnak, életkoruk tekintetbevétele nélkül (tehát nem csak 50 éves koron felül, mint az eddigi törvény szerint) a következő feltétellel: Rok­kantsági nyugdijat csak az kap, aki a munkaképtelensége beállta előtt öt éven át dolgo­zott. A rokkantsági nyugdíj át­laga jelenleg havi 90 dollár. (Az általános átlag havi 100 dollár, a minimum 33 ,a maxi­mum 120 dollár.) SZÜLŐK ÉS GYERMEKEK Még egy fontos újítás lép életbe január elsején: Szülők, akik gyermekeik üzemében vagy üzletében dolgoznak, a Social Security alá esnek, el­lentétben az eddigi törvény rendelkezésével. *

Next

/
Thumbnails
Contents