Szabad Sajtó, 1960 (52. évfolyam, 1-51. szám)
1960-02-04 / 5. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINITY” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY I THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. LII. ÉVFOLYAM — NO. 5. SZÁM ______________________________PASSAIC, NEW JERSEY____________________________________ THURSDAY — 1960. FEBRUÁR 4 KIVÉGEZTÉK A 150 GYERMEKET MAGYARORSZÁGOD 150-en voltak, FÉLÉVSZÁZADOS JUBILEUMÁT ÜNNEPLI A CSERKÉSZET MOSZKVA KISZOLGÁLÓI, A BUDAPESTI VÖRÖS PRIBÉKEK A 150 BÖRTt BEN TARTOTT KISKORÚ GYERMEKET 18-IK ÉLETÉVÜK BETÖLTÉSE UT* KIVÉGEZTÉK. ISMÉT HAZUDOTT A MAGYARORSZÁGRÓL KIKÜLDÖTT L N. DELEGÁTUS, HOGY ILYEN TERVRŐL SZÓ SEM VOLT; AZ ANGOL HIVATALOS RÁDIÓ JELENTI MOST, HOGY DECEMBERBEN MEGTÖRTÉNT AZOK KIVÉGZÉSE, AKIKNEK ÉLETÉÉRT MI MÁR OKTÓBER VÉGÉN KEGYELEMÉRT, IRGALOMÉRT APELLÁLTUNK, TÜNTETTÜNK ÉS AKIKET JOGGAL FÉLTETTÜNK A VÖRÖSEK ELVAKULT BOSSZÚJÁTÓL! akik 18-ik életévük betöltése után Bogár, a hóhér kezén vesztek el Budapesten, a múlt év decemberében. így szól a BBC angol rádió hire, amelyet “megbízható forrásból” szerzett. A magyar forradalom idején csak 15 éves gyermekek voltak, akik szovjet harckocsikat robbantottak, vagy a pesti Lánchid-főt védték. Hősök voltak, akik nem a csatában hulltak el, hanem a bitófán pusztultak. A BBC hírét semmiféle más hírforrás sem erősítette meg. De hogyan is erősíthetné? A budapesti vörös vezetők tagadnak mindent, külföldi újságíróknak nincs módjuk kivizsgálni a legújabb rémtettet, a magyarországi bértollnokok pedig mélyen hallgatnak. Ismerve a rendszer bosszuszomját, nincs okunk kételkedni a hir valódiságában. Ha nem volna igaz, a budapesti" vöröseknek ezernyi módjuk volna “ártatlanságuk” bizonyítására. S mert ebben az irányban nem tesznek semmit, ez önmagában is beismerés. Az. hogy esetleg Péter János püspök elvtárs, a helyettes külügyminiszter és ENSz megbízott, talán papi becsületére hivatkozva tagad, ez nekünk nem sokat jelent. Semmit. .A 150 magyar vértanút nem felejtjük el. Randé Jenő a neve annak a magyarországi bértollnoknak, aki az ENSz tárgyalása idején New Yorkban tartózkodott, mint egyetlen sajtótudósitó. Az volt a feladata, hogy a budapesti delegátusok visszataszító munkáját “dicsőséges színben” tüntesse fel a magyarországi o 1 v a sóközönségnek. Meg is tette. Amikor a budapesti delegátusok majdnem a pad alá bújtak szégyenükben, Randé Jenő azt jelentette Budapestnek, hogy megint magyar győzelem volt az Egyesült Nemzetek palotájában. De a sajtóbetyár nem elégedett meg ennyivel. Hazatérve Budapestre, megírta amerikai . . . valami olyasmit hallottunk a minap, hogy a múltjukat agyonhallgatva Amerikába besurrant szélső-jobboldali és volt Szálasi-vitézek New Yorkban megjelenő lapja is rövidesen pert kap a nyakába, még pedig olyant, amiben voltaképen egész Magyar-Amerikánk lesz a felperes ... A másik, a pittsburghi nyilas-lap már nyögi egy per következményeit ... ez pedig aligha fogja kibírni. ❖ * % . . . azt is hallottuk, még pedig komoly forrásból, hogy az Amerikai Magyar Népszava végre tett egy nagy szivessétapasztalatait. Egyelőre csak az amerikai sajtóról. . Azt írja, hogy Amerikában nincs ugyan cenzúra, de az újságírókat mégis keményen kézben tartja a kormány. Hogyan? Hathónaponként újítják meg minden újságíró szerződését s aki nem fújja a kormány nótáját, hát annak egy-"szerűen fel is ut, le is ut. Az utcára kerül, mehet mosogatni. Ilyen és hasonló ronda tapasztalatokat szerzett ez a Randé Jenő Amerikában. A valósághoz ragaszkodás nem kenyere. Az amerikai kormány rendszerint elnéző az ilyen betyárokkal szemben. De ha még egyszer vizűmért jelentkezik ez a fickó, talán még sem kellene adni neki. Bár Randé köpködései nem nagy kárt tesznek a magyar nép leikében. Senki sem hisz neki. S különben is akármit ir, Amerika “homlokán egy fényszilánkkal sem csorbul a fenség.” De Gaulle a csúcson van mindenféleképpen. Az algériai zendülés felszámolása hatalmas erkölcsi győzelmet hozott a számára s most a parlament jóváhagyásával úgyszólván korlátlan hatalommal rendelkezik, bel- és külpolitikában egyaránt. De a csúcson lesz a csúcskonferencia idején is. Tekintélye nem apadt, hanem megnőtt a nyugati világban s ma már vitathatatlanul újból Európa szószólójának számit. Amerika örül De Gaulle sikerének. Lehetnek közte és a washingtoni kormány közt apróbb nézeteltérések, de őt mégis a nyugati világ egyik kemény tartóoszlopának tekintik. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahahatóságnál. get és hasznára volt az amerikai magyarságnak azzal a minapi vezércikkével, amelyet a Magyar Szövetség által közzétett Pályázati Hirdetmény ellen irt. A vezércikk megjelenése ugyanis, egy csapásra csaknem 100%-ig biztosította a Szövetség központi titkárának újraválasztását a tavaszi igazgatósági gyűlésen . . . Már pedig a központi titkárnak — akinek jó magyarságában csak ellenségeink kételkedhetnek — vissza nem választása veszteség lett volna a magyarságra nézve (és nyereség ellenségeinknek) . . . s ezért tett nagy szolgálatot az említett vezércikk. Az amerikai cserkészet, Boy Scouts of America most ünnepli félévszázados jubileumát. A- mikor országszerte különböző módon megemlékeznek az ifjuságnevelés ezen nagyszerű mozgalmának, illetve szervezetének aranyjubileumáról, nem érdektelen megemlítenünk azt se, hogy a magyar cserkészet is ebben az évben ünnepli 50 éves jubileumát. A cserkész-mozgalom tulajdonképen már 1909 táján kezdett kialakulni Magyarországon, nem sokkal .azután, hogy az angol Powell a bur-háboruban, Dél-Afrikában fiatal fiukat szervezett be elsősegélynyújtási és hasonló hasznos munkák végzésére és ebből alakult ki a cserkészet, ami csakhamar az egész világon tért hódított az ifjúság körében s világszervezetté lett. Szülőhazánkban a második világháború utári megszűnt a cserkészmozgalom, de a magyar cserkészet piros-fehérzöld, címeres-angyalos zászlaját külföldre mentették a Szövetség vezetői s később Amerikába tette át főhadiszállását a Magyar Cserkészszövetség. A magyar cserkészmozgalom életében jelentős konferencián vettek részt a piarista rend Darby, Pa.-i magyar internátusában január 1-től 3-ig a száműzetésben élő magyar cserkészet vezetői. A cserkészszövetség második vezetői értekezletét az idén megrendezendő, a magyar cserkészet ötvenéves fennállását ünneplő jubileumi táborok előkészítésének szentelték. A konferencián 53 cserkészvezető vett részt, öt ország 17 városából. Az USA- beliek 7 államból, a kanadaiak pedig 3 tartományból jöttek. A franciaországi magyar cserkészeket az éppen itt időző Gácsér Imre atya, a brazíliaiakat Dömötör Gábor, az argentínaiakat pedig Fóthy Gyula képviselte, igy az értekezlet egészen széleskörű m e g b e szélésekre adott alkalmat. Az értekezletet Chászár Ede társelnök nyitotta meg, aki külön kiemelté a négy kontinensre kiterjedő jubileumi táborok egységes megrendezésének fontosságát. A megnyitó után Némethy György vezetőtiszt-helyettes ismertette a táborok és egyéb jubileumi cserkészünnepségek terveit. Mintegy 3,000 magyar cserkész száll táborba az 1960-as jubileumi esztendőben. Az előadások során Bodnár Gábor a magyar és külföldi cserkészmozgalom között vont párhuzamot, Dr. Gerencsér István a magyar cserkészet félévszázadáról emlékezett meg, mig Dr. Adám János a cserkészet pedagógia értékéről adott tanulságos elemzést. A gyakorlati cserkészmunkákról, feladatokról Jámbor Lajos adott számot egy rendkívül színes előadás keretében, melyet Beodray Ferenc jól felépített összefoglalása követett hasonló tárgykörben, kiscserkészet kapcsán. Külön megbeszéléseket tartotak a leánycserkészek is Beodray Ferenené vezetésével. Egy fonót is rendeztek a konferencia ideje alatt, ahol több gyakorlati t'őadás hangzott el arról, hogy mikép lehet elkészíteni az egyes magyar népképviseletek ruhád arabjait. A gyűlést Dr. Mattyasovszky-Zsolnay Miklós, a Magyar Cserkészszövetség elnöke rekesztette be az 1956-os magyar forradalom vértanúiról— köztük a Kádár-rezsim által kivégzett, Kovács József volt szegedi cserkészvezetőről — tartott megemlékezésével. George Henry Boker: ZÁG0NYI Testőrök hős kapitánya, Terólad daliok én! Ámbár hangom durva már ma S nyers lesz a költemény, Mert zengtem már rekedségig Dupontnak a vitézségit, Be ez most Téged ér. Szinte hallom sarkantyúdnak S kardodnak pengését. Elémbe képek tolulnak S látom merészségét Századodnak, amint vágja Magát ellenség sorára, Követve vezérét. Puska durran, pisztoly csattan Üdvlövésként rátok, Ti erre a sűrű rajban Mesgyét karddal vágtok. S tág lett ez ut előttetek, Istenemre! vitézi tett Volt ez a Rajtá-tok. Gárdádban nem akadt egy sem Ki megfutott volna, Biztos karral bár véresen Vágtattak rohamra S hol kalpagod lengedezett, Sebesültek ks holtak felett, Jöttek oldaladra. Testörök hős kapitánya, Fogadd hát az “Éljen!-t” Csillago kerül majd a vállra, Mert megillet Téged S mi kiállunk uj csatára —Győzelemre vagy halálra— Ha azt Te vezérled. Magyarra átültette Borshy K. György Valamikor a múlt ősszel röppent világgá magánlevelekből nyert bizalmas értesülések alapján az elképpesztő hir, hogy Moszkva budapesti cselédei az 1956 évi magyar szabadságharcban résztvett gyermekek közül mintegy 150-et, akiket kiskorúságuk miatt nem lehetett eddig kivégezni, — börtönben tartottak mostanig és 18-ik életévük betöltése után kivégezni készülnek. Amerika egyik legnagyobb televízió-állomásán a hires Ed Sullivan mintegy 25-milliónyi hallgatóságához fordult s kérte a közönséget, írjanak leveleket a szenátorokhoz, a U.N.-be és még Moszkvába, magához a vörös cárhoz is ezeknek a gyermekeknek a megmentése érdekében. csak úgy, mint néhány héttel, | vagy néhány évvel ezelőtt. Fáradt diplomaták utaznak a meleg fürdőhelyekre és vissza, járnak golfozni és farsangi bálokra. Ittott összeül egy-egy társaság, hogy ne unatkozzanak akár az Enszben, akár valamelyik parlametnben, mert hiszen ez a dolguk s legalább úgy látszon, hogy nem hiába kapják a fizetést. U- jabb, vagy régibb keletű incidenseket, melyek megzavarhatnák nyugalmukat és tespedtségüket, agyonhallgatnak, vagy a hétvégi vakációra gondolva gyorsan túlesnek rajta, mint a gyerekek a ricinusolaj lenyelésen. Egyetlen lépés nem történik, egyetlen gondolat nem születik meg, amely a régi nagy fogadkozások, ígéretek halvány árnyékát mutatná. “S a naép, az istenadta nép”? Fülét befogva, szemét bekötve rágódik a hétköznap problémáin. Felfogóképessége nem terjed tovább a napi bűnügyi rovatnál s legalább egy repülőszerencsétlenségnek kell történnie, aminél két napnál tovább elidőzik. Csend honol mindenütt. Mesterséges csend, melyet mindenki, akinek csak egy kicsit is homályos a lelkiismerete a közelmúlt eseményeiért, úgy terjeszt maga körül, mint a csínyt elkövetett gyerek. Egy-egy hangosabb szóra, figyelmeztetésre száz helyről hangzik fel a pisszegés. Temetni kell a múltat. És most, nevetnünk kellene, hisztériásán kacagni, csufolkodva hahótázni ezeken a semmiembereken, ha a könnyeinktől tudnánk, ha nem közülük esett volna megint el 150 . . . s belevágni a cinikus pofákba, azokba, amelyek mint a verkli siránkozzák a békés egymásmellttélést, a megbocsátást s a mindentfeledést. Mert megint nekünk volt igazunk, a pesszimistáknak, a rendbontóknak, a hangoskodóknak, a Cassandra-jósoknak. Akiket ezek lábujhegyen, cirógatva környékeznek; akikkel hajlandók minden ocsmány üzletbe belemenni S akiket békésen, alázatosan akarnak kezelni azzal, hogy hallgatnak a múltról, hogy vállalják cinkosan a bűntárs szerepét, éppen azok csapják arcul őket, tolják vissza felajánlott kezet. Most, most mit fog Lapjaink hasábjain mi magunk is az elsők között voltunk, amikor arról volt szó, hogy ezeket a kiskorúakat megmentsük a haláltól, amit a vörösek rájuk mértek nagykorúságuk napjának elkövetkeztével s kértük olvasóinkat, kapcsolódjanak bele a levélirási akcióba, a tüntetésekbe s minden elképzelhető módon siessenek felsorakozni a mentőakcióba . . . Elmentünk New Yorkba s az oroszok Budapestre törésének hajnalán, november 4-én ott tüntettünk kérá-kiáltó feliratú táblákkal az orosz delegáció épülete előtt, az Amerikában nem sokkal azelőtt látogatóba járt vigyorgó orosz emberhez apellálva a gyermekek érdekében, ahhoz az emberhez, csinálni ez a sok nyugati álszent? Most, hogy végre sikerült tartósan felejteni és feledtetni, éppen keletről újabb 150 halálhírét kürtölik szét. 150 gyerekét, akik közvetlenül a játékok mellől kerültek a forgatagba, a tankok elé és a barrikádokra s akik csak azért maradtak eddig is életben, mert nem volt hóhér, állami ítéletvégrehajtó, aki vállalta volna akasztásukat, mint gyermekekét. Hát tessék, bölcs államférfiak itt a széles nyugaton, tessék Csak tárgyalni, kötni a zsíros üzleteket, mert úgy iátszik még fér a lelkiismeretre néhiáiny újabb folt, de siessünk kérem, mert egyre tűrhetetlenebb lesz hallgatni a halálsóhajokat odaát keletről s ez zavarni fogja a tárgyalásokat, megfagyasztja az arcokra erőltetett mosolyt, ahogy a halál megdermeszti áldozatai vonásait. NOVA TIBOR. Hogyan válhatunk amerikai polgárokká? A “HOW TO BECOME A CITIZEN OF THE UNITED STATES?” cimü könyvnek uj kiadása jelent meg. Read Lewis irta a 128 oldalas tájékoztatónak ezt a 19-ik kiadását, amely könnyen érthető nyelven ismerteti az amerikai polgárság megszerzésének feltételeit és az eljárás részleteit. A polgárvizsgánál feltett 130 féle kérdés és felelet, az amerikai alkotmány és a Függetlenségi Nyilatkozat teljes szövege is bennfoglaltatik a munkában. A honosításban segédkező egyházak és egyletek is értékes útbaigazítást nyerhetnek a könyvből, amely igen sok újítást is tartalmaz. A 40 éve óta nélkülözhetetlen szakkönyv az American Council for Nationalities Service-tői szerezhető be (20 West 40 Street, New York 18, N.Y.) $1.00-ért példányonként. Magyarul is levelezhetünk és az ellenérték bélyegekben is beküldhető. American Council akinek szavára szolgai módon hallgat a mai magyar kormány . . . S ugyanakkor a magyar kormány egyik quizliné-embere, aki az Egyesület Nemzetek palotájában rontja a levegőt, azt hazudta egyik amerikai magyar vezetőemberünknek, hogy kár a nagy megmozdulásért, kár az aggodalomért: egy szó sem igaz az egész hírből, ilyen szándékai a magyar kormánynak nincsenek, . . . Magyarországon rend van, nyugalom van, békesség van, minden jól van, stb. stb.... Az angol kormány hivatalos szócsöve, a BBC rádió január 30-i kelettel bécsi irodájának jelentése alapján közölte a világgal, hogy Budapesten 1959 decemberében a Központi Fogházban megtörtént a 150 magyar gyermek kivégzése . . . Embertelen, gaz módon megfosztották életüktől őket olyan cselekedetekért, amiket gyermekkorban követtek el ... Az angol rádió jelentésében külön megjegyzi, hogy a hir Magyarországról vett megbízható forrásból közlik, valamint azt is, hogy ezen a 150 gyermeken felül 1959 utolsó hat hónapjában még 54 nagykorú személyt is kivégeztek. Az Angol Külügyi Hivatal nem fűzött kommentárt a hírhez, amit azonban jó forrásból valónak tart. Végül a BBC híradása még azt is közli, hogy közvetlen karácsony után további 7 fiatalembert tartóztattak le Magyarországon, olyanokat, akik a szabadságharc idején még csak 16 évesek voltak. Érdeklődéssel várjuk, mi lesz a kommunisták magyarázata erre a gaztettre ... ha lehet egyáltalán magyarázatról beszélni ebben az esetben, ők legfennebb csak mellébeszélni fognak, vagy hazudni tovább, ahogy szoktak. Embereik, ügynökeik fújják hazug mondókájukat: Magyarország ma a rend, igazság, jólét és törvényesség országa, . . . ma jobb világ van ott, mint bármikor ezelőtt ... és igy tovább . . . Az igazság pedig az, hogy lassan-lassan már a családi levelek is kezdenek elmaradni, ritkábban jönni, mert fél mindenki minden szótól, még az ártatlan levélírástól is . . . Egyetlen nagy börtön lett az egész ország, rendőr-állam, ahol a megfélemlítés eszközeivel tudja csak uralmon tartani magát Moszkva bábkormánya ! Nincs és nem lehet irgalom ezeknek a vérengző gazembereknek a számára, ha elérkezik egyszer a számonkérés napja . . . a nap, amikor felelniük kell ezért és sok más gaztettükért! Nincs és nem lehet magyar közöttünk itt, szabad földön, aki ezeknek a fiatal mártir-életeknek kioltásáért ne érezne még fokozottabb gyűlöletet azokkal a ma szülőhazánkban dáridózó pei'cemberkékkel szemben, akik ott most uralmon vannak! Mert aki nem igy érez és akit cselekedeteiben, gondolkozásában, terveiben nem ennek a becsületes szolidáris magyar érzésnek a sugallata vezérel, az megvetendő, a magunk köreiből kiközösítendő, utolsónál is utolsóbb gazember ! FÉLFÜLLEL 1 HALLOTTUK... j Nyugaton a helyzet változatlan . ..
