Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-05-28 / 21. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY* THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 51. ÉVFOLYAM NO. 21. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1959. MÁJUS 28 ‘Az orosz diplomácia olyan, mint a kígyó, mindig a föld alól kúszik elő és hátulról harap beléd.’ Ezeket a szavakat nem Genfben mondta most vala­mi elkeseredett nyugati figyelő, hanem Kossuth Lajos, itt, az Egyesült Államokban, 107 évvel ezelőtt. Ha valaki Kossuth amerikai beszédeit olvassa, rádöbben ar­ra, hogy a nagy magyar emig­ráns nem mástól, hanem az oro­szoktól féltette a világ népeinek szabadságát. Nem volt beszéde —valamennyi a klasszikusan ér­telmezett szónoklat iskolapéldá­ja, — amelyikben ne figyelmez­tette volna az akkor még a világ dolgaival keveset törődő ameri­kaiakat, hogy eljön az idő, ami­kor a tenger már nem nyújt vé­delmet s a világ szabadságszere­tő népeinek össze kell fogniok a szláv óriás ellen, — Amerika ve­zetésével. Van egy nagymüveltségü ame­rikai ismerősünk, aki a világ legérdekfeszitőbb olvasmányá­nak tartja Kossuth beszédeit és számtalan idézetet tud kívülről. S valóban, ha alaposabban megnézzük, a mostani szovjet és az akkori cári harácsoló szenve­dély közt alig van különbség. A régi cári hatalom is leigázott minden védtelen kis népet s a Kreml mostani urai csak abban különböznek a régi cároktól, hogy a hírközlő eszközök moder­­nozálódásával öt világrészben képesek népboldogitó eszméik hirdetésére. A fehér cárok és a vörös cárok módszerei különös módon hason­lóak. A komunista rendszer át­alakította a társadalmat, meg­teremtette a minden egyéni vé­leményt elfojtó, sőt efélét nem is termelő emberszabású szovjet lényt, de bizonyos, jónak és hasz­nálhatónak látszó régi módsze­reket megtartott. A diplomáciában, például. Ugyanazokat az alattomos mód­szereket használják, amiről több mint száz évvel ezelőtt Kossuth beszélt. Gromikó a fehér cárok külügyminisztere js. lehetne, fő­leg, amióta megtanult mosolyog­ni. Most Genfben jobbra-balra mosolyog. De ha kell, megillető­­dött is tud lenni. Komor, gyászos kifejezést öltött magáraf amikor Herter külügyminiszter kifejez­te ‘mélységes részvétét’ Dulles halálának vétele után. Tessék elképzelni, mennyire fájhat neki Dulles halála! Alig­ha gyűlölt jpbban valakit, mint Dullest, ezt a bátor és a szitán mindig átlátó amerikai diploma­tát, aki a Szovjetunió elleni küz­delmet élete utolsó lehelletéig vállalta, a kínzó testi fájdalma­kat újra és újra legyűrve. A Vörös Hadsereg ugyanolyan könyörtelen, mint a cárok hadserege volt. Az 1849- ben Magyarországra bevonult cári hadsereg aránylag rende­sen viselkedett, mert ‘vendég­nek’ érezte magát, de ahol huza­mosabb ideig tartózkodott, a tör­ténelem tanúsága szerint ponto­san olyan könyörtelen volt, mint a mostani vörös kiadás. A fin­nek, a balti népek erre vonatko­zólag sok hiteles bizonyítékkal rendelkeznek. A régi dolgokat elfelejtjük, de a mostani genfi komédia ve­lőnkbe vág. S milyen hajlamos az ember a feledésre! David Lawrence, a neves amerikai új­ságíró egyik cikke bevezetőjé­ben igy ir a Genfi tó partjáról: ‘Közülünk jónéhányan milyen gyorsan elfelejtették Magyar­­országot. Mily könnyedén lovag­gá akarják ütni ezeket a vörös gyilkosokat, mondván, hogy le­gyünk ‘reálisak’ . . .’ Nyugati figyelő írja: RÉTHY LAJOS Bizony, a Kossuth által oly találóan megjelölt alattomos o­­rosz diploniácia most ujjongó torát üli Genfben. Hogy úgy mondjuk, nyeregben érzik ma­gukat. Szakadatlanul csak kö­vetelnek. Pontosan tudják, hogy büntetlenül tehetik, mert a Nyu­gat nem támad, hanem kivárja az első ütést. Talán a másodikat is. Soha a világtörténelemben még nagyhatalom nem érezhette magát ilyen biztonságban. Bo-KULTURCSERE MUSZKA MÓDRA Az öreg ur fejcséválva szem­léli a félig-öltözött fiatalságot. — “Rövid haj, szűk pantalló nadrága és cigaretta. Bizisten nem tudom, hogy fiu-e, vagy leány?” — panaszolja a mellette álló szüknadrágos, rövidhaju ci­­garettásnak. — “Az egy leány. Az én lányom,” — válaszolja a régebbi kiadású, rövidhaju szük­nadrágos. — “Ezer bocsánat u­­ram, nem sejthettem, hogy pn az édesapöa,” ■— mentegetőzik az öreg ur. — “Én az édesanyja va­gyok!” — javítja ki a korábbi modelü szüknadrágos. Éppen igy jártunk a propa­gandamentes kulturcserével is. Moszkva-módra tálalva, talán még szülő-édesanyja sem tudna ráismerni. A new-yorki Metropolitan Opera elővételi pénztára előtt hosszú embersor kígyózott kör­­be-körbe az előcsarnokban. És kint a szakadó esőben: egészen a másik utcasarokig. A moszk­vai Bolsoj Balett előadására szerettek volna jegyet kapni a sorban állók. Egyszerre két kö­zépkorú nő jelent meg a színen. — “Ezek a jegyek, amiket a péztár árul, nem jók! Ha jó je­gyeket akarnak kapni, menjenek a 114 E. 32-ik utcai irodába!”— kiabálta a két nő. Voltak, akik tréfának tartották. De voltak sokan akik elmentek az adott címre. Kiderült, hogy a 32-ik ut­cai “iroda” a Szovjet-Amerkiai Barátság főhadiszállása. Itt sem adtak jegyet. De mindenkinek a címét és jegyrendelését felvette az “iroda” személyzete. A rendelt jegyek valóban meg is érkeztek — egy csomó bolsi propaganda irodalom kíséreté­ben. Levél is volt mellékelve, a­­melyben figyelmeztették a bol­dog jegy vásár lót, hogy a jegye­ket rendes áron kapta, de elvár­ják, hogy a szervezet céljaira a­­dományt küldjön. 192l-óta, ami­kor “Friends of Soviet Russia” néven megalakult ez a frontszer­vezet, sok névcserén ment ke­resztül — de mindég ott maradt londok volnának a Kendben, ha nem használnák fel az összes ré- ja kommunista pártvonalon gi és újonnan kitalált eszközö­ket. Hiszen büntetlenül tehetik. Hég lovaggá is ütik őket. WILLIAM PENN CLEVELANDBAN KUGLIVERSENY MÁJUS 30-31-ÉN A William Penn Fraternális Egyesület Clevelandban rendezi 16-ik Országos Kugli versenyét május 30 és 31-én, szombaton és vasárnap, a Decoration Day wekendjén. Ezzel a sportese­ménnyel kapcsolatosan tartják meg a hagyományos Testvérisé­­gi Napokat, melyekre a verseny résztvevőin kivül egyesületi ta­gok és érdeklődő vendégek szá­zait várja a rendezőség. New Yorktól Los Angelesig az ország minden részéből 162 csapat jelentkezett a versenyre, melyre 111 férfi és 61 női csa­pat, összesen 824 játékost fog kiállni. A verseny színhelye a 16725 Brookpark Roadon levő, auto­matikus baba állogatóval felsze­relt 52-pályás Bowl-Arena. A két napos eseményláncola­tok fénypontja a szombat esti győzelmi díszvacsora, az ünne­pélyes díjkiosztás a Sheraton- Cleveland Hotel báltermében. Kitűnő műsor és kitűnő zenekar lesz. A Testvérségi Napok kereté­ben kitűnő alkalom adódik arra, hogy a hires amerikai magyar Debrecent, Cleveland városát megtekintsük, mely szinte hem­zseg a magyar alkotásoktól. Ér­demes megnézni a Kultur Kert­ben levő magyar emlékműveket, a művészi alkotásu vaskajut és a főkönyvtárban levő fehér már­vány Petőfi szobrot. A kétnapos Testvér-Találko­zóról felejthetetlen élményt visz haza minden résztvevő, mert a két nap a sport terén az erő és ügyesség izgalmas versengését, társadalmi téren pedig a testvé­ri megértést, a baráti szellem megerősödését, egymás kölcsö­nös megbecsülését szolgálja. NEW YORK VÁROSA VISSZAÜT Sokat bégető gyapjút ad. j uh kevés Ha ezer barátod van — ke­vés, de ha egy ellenséged van — sok. Hamarosan hire ment a vörös módszerü jegyeladásnak. Az en­­gerélyhivatal emberei razziát tartottak a vörös frontszervezet irodáiban. Mig a Metropolitan pénztáránál csak selejtes jegy voltak kaphatók, órákhosszat való ácsorgás után, addig a szov­jetbarát irodában a legjobb je­gyek ezreit találta az engedély­hivatal. Amelyeket persze a bolsi front a város megkérdezése nél­kül árusított. Sol Hurok, a balett amerikai impresszáriója is a gyepre ke­rült. Beismerte, hogy a 32 előa­dásra kibocsátott 165,000 jegy “egyrésze” szervezeteknek lett átutalva ahelyett, hogy a pénz­tárnál árusították volna. Hurok azt mondta, hogy ő nem ért a po­litikához és nem tudta, hogy a szovjetbarát csoport: egy kom­munista frontszervezet. A város betiltotta a vörös-fekete jegy­piacot és utasította az impresz­­száriót, hogy a jegyeket a Met­ropolitan pénztáránál és az elis­mert jegyirodákon keresztül jut- 5tassa el a balott-éhez közönség­hez. A szovjet-amerikai kulturese­­re egyezményt, amely megtiltot­ta úgy az amerikai, mint a szov­jet részről való propagandát, a vörösek olyan otrombán rúgták fel, hogy bármely amatőrnek szégyenére válna. Biztos, hogy a newyorki vörös bossz raportra kerül és leváltódik. Mert ekkora arcátlanságot Nikita csak önma­gának engedhet meg. Foster Dennis-éknek simábban kellett volna csinálniuk. A LATINOK IS HARAGUSZNAK 200,000 kommunista szavaza­tot kapott Arturo Frondizi, Ar­gentine elnöke. Peron volt diktá­tor 2l/2 millió követője szintén rászavazott. Azt hitték, hogy meg tudják fúrni a demokrata kormányt. Amikor kiderült, hogy Frondizi nem hajlandó e­­gyik véglettel sem egy tálból cseresznyézni, úgy a vörös, mint a barna fascisták ellene fordul­tak. Hitler-Sztalin egykori egy­ségfrontja újra életre kelt Ar­gentínában, ahol mindkét fascis­­ta tábor sztrájkokkal és utcai demonstrációkkal akar zavart kelteni. A legutóbbi utcai csete­paték során a Buenos Aires-i rendőrség 20 zavarvezetőt fo­gott el, — akik most érkeztek haza Moszkvából, ahol utcai harcmódszerekben nyertek ki­képzést. A rendőrség azt is je­lentette, hogy ahol harcok vol­tak a város utcáin," ott' mindég “véletlenül” jeien' volt 'Nicolaj Belous, a szovjet követség ta­nácsadója. Az argentin kormány úgy érezte, hogy a tanácsadás nem annyira a követség épüle­tében, mint inkább az utcai cse­tepaték színhelyén történt. 48 ó­­rát adott Belous továrisnak, hogy Argentínát elhagyja. Vele együtt három szovjet és egy ro­mán “diplomatát” utasított ki az argentin kormány. Más latin országok is hara­­gusznak. Mexico a múlt héten u­­tasitott ki két szovjet diploma­ta bajkeresőt. Uruguay pedig a szovjet követség bezásrására ké­szül. Montevideóban van ugya­nis a latin bajkeverő központ és a kormány megelégelte a dolgot. A brazil kormány szintén ha­ragszik. Bizonyítékai vannak ar­ra, hogy a politikai jellegű sztrájkok mögött, a diplomáciai immunitás mögött bujkáló szov­jet áldiplomaták vannak. Brazí­liában is drasztikus lépésekre van kilátás. AZ AMERIKAI PROPAGANDISTA Hát igen, ilyen is akadt vég­re. Méghozzá egy merész new­yorki asszony személyében, akit Mrs. Jack Rossnak hívnak és Wantagh, Long Island-i falucs­kában lakik. Úgy látszik, nem a­­kad elég tennivalója. Elhatároz­ta tehát, hogy egyenesen Moszk­vát fogja megpropagandázni. Mrs. Ross valakitől olyan lánc­levelet kapott, amely egy kom­­munista-ellnes imát tartalma­zott, amit aláírás után tovább kellett küldeni. A találékony asz­­szony borítékba tette a bolsi-el­­lenes imát és ekképpen címezte meg: “Boris Pasternak, Russia.” Ugyancsak leesett az álla, a­­mikor négy hét múlva levelet ka­pott Moszkvából. Ott volt benne a bolsi ellenes ima. És az ő alá­írása alatt ott volt Boris Paster­­náké. A “Dr. Zsivago” immár világhírű szerzője levelet is mel­lékelt a,ngolul, amelyben azt ir­ta, hogy a Szovjetben nem’szo­kásos és nem is tanácsos lánc­imákat küldeni a postán. De mi­­(Folyt. a 3-ik oldalon) Svájci lap megemlé­kezése Körösi Csorna Sándorról A Neue Züricher Zeitung hosszú cikkben emlékezett meg Körösi Csorna Sándorról, a nagy székely tudósról, aki több mint 150 évvel ezelőtt a magyarok ke­leti rokonait keresve Tibetbe ve­tődött és behatóan tanulmányoz­ta a tibeti történelmet és nyel­vet és kutatásairól két világhírű könyvet irt. A svájci világlap cikke különösen kiemeli Körösi Csorna Sándor erdélyi, székely eredetét. MÁJUS 30: Kiváltságos kisebb­ség uralma Magyarországon Magyarországon ma ismét rendkívül nagy a terror. A tör­vénytelenség és a sérelmek ellen seholsem lehet orvoslást kapni. A kommunisták ma már nem fáradoznak azzal, hogy az embe­rekkel elhitessék, hogy ők a köz­­jólétet akarják emelni, vagy, hogy ők a munkaosztályért küz­denek. Ha nem is vallják be nyíl­tan, hogy ők csak egy kis réteg jólétét tartják szem előtt és hogy a rendszer csak a párttagokért van, ennek az ellenkezőjét sem hangoztatják. Az egykori jel­szavak kezdenek eltűnni. A rendszer', legalább is belföldi vi­szonylatban mindinkább leveti álarcát és mindkevésbé csinál titkot abból, hogy itt tulajdon­képen egy kiváltságos kisebbség uralmáról van szó. i A “csatlósok” teljes beolvasztására törekednek A magyar forradalom miatt két évvel elhalasztott közös, az egész keleti tömböt felölelő hét­éves terv megindítása, Moszkva európai csatlósainak az eddigi­nél még szorosabb gazdasági függőségét eredményezi. De a gazdasági integráció csak a tel­jes politikai integráció, azaz a csatlósországoknak társköztár­saságok formájában a szovjet birodalomba való teljes beol­vasztásának, előf utár j a lehet. Több jel mutat arra, hogy a szovjet vezetők iyesmire gondol­nak. Kruscsev márciusi leipzigi beszédében érintette a keleteuró­pai határkérdéseket is, megem­lítve, hogy á határkérdések meg­oldódnának, ha a teljes gazdasá­gi integráció bekövetkezne. Az orosz pártideológiai lap a “Kom­­muniszt” szerint a népidemok­ráciák gazdasági szerekeztét a lehető legrövidebb időn belül az orosz viszonyokhoz kell idomi­­mitani. A “Kommuniszt” a Szovjet-Unió és a népidemokrá­ciák közti határ megszüntetését is megemglitette. Erre a célki­tűzésre mutat a rajtaütésszerű romániai és magyarországi kol­­lektivizáció és az orosz nevelési rendszer bevezetése Chehszlová­­kiában. Pontosan kapja-e a lapot? Az amerikai nép május 30-át háborúban elesett hősi halottai­nak szenteli, amikor is a legki­sebb falutól a leghatalmasabb városig, mindenütt hódolattal emlékeznek meg azokról, akik a legnagyobb áldozatot hozták a nemzet javára. Nemcsak az ország területén, hanem Angliában, Franciaor­szágban, Belgiumban, Hollandi­ában, Luxemburgban, Olaszor­szágban, Északafrikában, a Fü­­löp Szigeteken, Mexicoban és Gubában is a közönség megláto­gatja az amerikai katonák sír­jait. Koreában, ahol 24,000 ame­­' rikai katona áldozta fel életét, az Egyesült Nemzetek pusani temetőjében lesz az ünnepség. Az országnak körülbelül 100 nemzeti temetőjében katonai pa­rádét tartanak és az egész vilá­gon, ahol csak amerikai katona áll őrt, vagy ahol a tengereken amerikai lobogó leng, 21 ágyu­­lövés kísérete mellett félárbócra engedik az amerikai trikolórt. Tengeri ütközetek színhelyén koszorúkat bocsátanak le a hul­lámokba. Az első “Memorial” vagy “De­coration Day” megünneplése az amerikai polgárháborút követő első évekre vezethető vissza, amikor is Mississippi és South Carolina államokban a nők virá­gokkal halmozták el nemcsak a déli, hanem az északi hadsereg hőseinek a sírját is. Az északi államok társadalma erre hasonló gesztussal felelt és lassanként az egész országban hagyománnyá vált, hogy a tavasz pompás virá­gaival borítják el a hősök sírját, ünnepi keretek között. Amikor John A. Logan 1868. május 5-én a hadsereg főpa­rancsnoka lett, kiadta az azóta nagyhírű rendeletét, mely sze­rint: “A hadsereg minden állo­másán katonai szetartások ke­retében diszitsék fel az elesett bajtársak sírját... az idő múlá­sa ne felejtesse el velünk, hogy mekkora áldozatokba került a szabad és egységes köztársaság fenntartása.” Már az első alkalommal is má­jus 30-át választották ki erre a célra, mert a virágok ezidőtájt érik el teljes pompájukat. Az ország fővárosában, Washing­tonban katonai társzekerek hordták ki a Füvészkertből és az elnök magánkertjéből a legszebb virágokat az arlingtoni temető­be. Ulysses S. Grant tábornok, akkor már elnökjelölt, állt az emelvényen és az ünnepi szónok­latot James A. Garfield tábor­nok, az Egyesült Államok későb­bi elnöke tartotta meg. Számos szónoklat hangzott el azóta Memorial Day-vel kapcso­latban. Egyik legmeghatóbb a Roosevelt beszéde volt, aki sze­rint “a nemzet tragédiáját az okozta, hogy még nem ismertük egymást.” Dwight D. Eisenhower első emlékbeszédében viszont igy szó­nokolt: “Amikor hősi halotta­­inkról megemlékezünk, fohász­kodjunk a béke érdekében, hogy elérkezzék az idő, amikor nem kell zokognunk többé az Isme­retlen Katona sírja előtt, mert örökbéke lesz a földön!” HÍREK RAB - MAGYARORSZÁGBÓL MAGYAR KOMMUNIS­TÁK A SZUDÉTA-ELLE­­NES PROPAGANDÁBAN Májusban százezrek részvéte­lével Szudéta-napot rendeznek Bécsben. A csehek dühös kifa­­kadásai és tiltakozásai leplezet­lenül feltárják félelmüket, an­nak ellenére, hogy a Szudéta­­napnak csak kulturális és nem politikai jellege lesz. Az osztrák kormány mindennemű cseh til­takozást visszautasított. Kádár prágai útja után a magyarorszá­gi kommunistákat minden eddi­ginél erősebben a csehek fennha­tósága és felügyelete alá rendel­ték. Ennek eredménye különö­sen a propaganda terén rajzoló­dik ki élesen. A magyarországi kommunisták egyes kommentár­jai hűen szajkózzák a cseh kom­­mnisták vonalát. Most a szudé­­ták elleni uszitóhadjárathoz han­golták a magyarországi kommu­nista propagandát is és össze­köttetésbe hozták Habsburg Ot­tónak Ausztriába készülő vissza­érkezésével. példaként hordozzák körül Mon­góliában, Koreában, Vietnam­ban és Kínában. Mongoliában, a­­hol a tibeti forradalom hatására szintén mozgolódik a bennszü­lött lakosság, Münnichék “meg­köszönték a mongol kommunis­táknak a magyar szabadságharc eltiprására adott segítséget. Kérjük olvasóinkat, hog) at valamilyen okból nem kapj* pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha- ! bekövetkezésére lehetne számi­hatóságnál, I tani. Münnichékat elrettentő A KÁDÁRISTA PÁRT ÉS KORMÁNY KÜLDÖTTSÉG TÁVOLKELETI ÚTJA Münnich kádárista miniszter­­elnök vezetésével egy magyar kommunista párt és kormány­­küldöttség utazott el április 11- én távolkeleti körútra. A kül­döttség utazásának célja a tibeti forradalom hatásának ellensú­lyozása azokban a csatlós orszá­gokban, ahol esetleg a tibeti helyzethez hasonló események A “LELKES KÖZÖNSÉG” TOBORZÁSA Mielőtt egy pártnagyság lá­togatni készül egy vidéki várost, a pártközpont intézkedik. A párttitkártól az igazgatóig, vagy a tanácselnökig mindenki nagy propagandát fejt ki, hogy minél több legyen a “magas látogató tiszteletére összegyűlt közön­ség.” Azonban nem bíznak a puszta propagandában, hanem egyéb eszközöket is igénybe vesznek. Ilyen eszköz, hogy egy “magas látogató” érkezésekor a városból kifelé induló autóbu­szokat később indítják és az uta­sokat a gyűlés színhelyére tere­lik. Ha a gyűlést egy gyártele­pen tartják, a kaput lezárják és a párttitkár fenyegetésekkel bír­ja rá a munkásokat arra, hogy a gyűlésre elmenjenek. Ilyenkor a gyárat munkásőrök, katonák és rendőrök állják körül. Munkaru­hába öltöztetett nyomozók figye­lik a munkások hangulatát. A gyűléseket néha ingyen szend­vics és sör követi. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $3.00, külföldre $4.00. Rendelje meg rokonainak, ismerőseinek is!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents