Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-04-02 / 14. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY <^«£g3*,20 Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 14. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY i. I --------1 -I . 1. ' - ■' ..I. .1 THURSDAY — 1959. ÁPRILIS 2 Tépelődünk, vergődünk ahogy egy még meg nem állapí­tott időpont: a csúcsértekezlet felé haladunk. Hozhat-e ez az értekezlet vala­mit a szenvedő magyar népnek? Hacsak csoda nem töténik, sem­mit sem hozhat. Illetve valamit igen: a végső reménytelenséget. Ezért fázunk a csúcsértekez­let gondolatától. Miközben a Nyugaton élő ma­gyarság marja egymást, élő szó­val, vagy a végtelenül türelmes papiroson, Magyarország elvben is elveszhet. Gyakorlatilag eddig is el volt veszve, de volt mindig egy halvány reménysugár, a­­mely éltette a rabláncra fűzött magyar népet, még a tragikus szabadságharc után is. Maradt még valami, az elv, az az egyre ritkábban hirdetett magatartás, hogy a Nyugat nem tekinti Ma­gyarországot és a többi rab or­szágokat a Szovjetunió szerves részének. Most, illetve a csúcsértekez­leten ez az elv veszélyben forog. Elmondjuk azt is, hogy miért? MacMillan angol miniszter­­elnök utazgatását mindig gyanakodva szemléltük, és—tegyük hozzá— joggal. Az angolok elsősorban kereskedőké s MacMillan is az. Nem különös, hogy Mcmillan el­sősorban Anglia érdekeit tartja szem előtt, ez csak természetes. De ő nem többet és nem keve­sebbet akar, mint eladni a vas­­függönyö mögötti népeket. Az el­adás szó talán túl erős, de a lé­nyeg mégis az. MacMillan “a valóságos helyzettel számolva” szeretné jóváhagyni azt, hogy a rab népek felett a Szovjetunió basáskodik. A nyugati világban MacMillan azért utazgatott fő­városról fővárosra, hogy Pá­rizsban és Washingtonban áldá­sukat adják erre a szörnyű frigyre. Úgy érvelt MacMillan, hogy a Szovjetunió rögtön abbahagy­ná a kard, illetve atombomba csörtetést, ha a nyugati világ nem dörzsölné szakadatlanul Moszkva orra alá a vasfüggöny mögötti terrort. Angliának sohasem volt külö nős érdeke Középeurópa. Albion érdekei máshol voltak és vannak. S nem szabad azt hinni, hogy MacMillan fuvolázására most merev elutasítás a válasz Wa­shingtonban és Párizsban. Az amerikai tétel, hogy a rab népek felszabaitása erkölcsi kötelesség, az idők fo­lyamán elhalványult. Úgyszól­ván semmi sem maradt belőle. 1952-ben még Dulles külügymi­niszter a felszabadítást hangoz­tatta. Aztán egyre többet enge­dett belőle. A magyar szabad­ságharc megmutatta, hogy mennyire semmi sem maradt ebből a tiszteletreméltó tételből. Azóta sok amerikai nyilatko­zat hangzott el, de a felelős té­nyezők vagy kerülgették, mint a forró kását a rab népek ügyét, vagy pedig semmire sem kötele­ző kijelentéseket tettek. Ezt tudnunk kell, nekünk ma­gyaroknak, mert ez a komor va­lóság. Tudnunk kell, hányadán állunk. Amerika nem hajlandó formá­lisan beleegyezni abba, hogy a jelenlegi szovjet megszállást Magyarországon és másutt vég­legesnek és örök érvényűnek te­kinti. De nemcsak formális beleegyezés van a világon. A csúcsértekezlet már önma­gában is egyféle beleegyezést je­lent. A szovjet bitorlások, száz millió nép szörnyű sorsa, — mindez aligha kerül a csúcsérte­kezlet napirendjére, mert Mac­Millan szerint, a Szovjetuniót nem szabad izgatni. S ha a csúcsértekezlet napi­rendjén nem szerepel a rab né­pek ügye, ez önmagában is már beleegyezés, jóváhagyás Hideg fejjel mérlegelve, ez a helyzet, kedves magyar testvé­reink, 1959 tavaszán. Ünneplik az első magyarországi kommün évfordulóját Március 20-án kezdődtek Magyarországon az 1919-es szomorú emlékű proletárdikta­túra kikiáltása 40-ik évfordu­lójának ünnepségei. Az ünnep­ségekre számos külföldi kom­munista párt delegáció érke­zett. A magyarországi kom­munisták parlamenti beszédei a visszaemlékezések mellett a forradalom létrejöttének és az azért való felelősségnek a kérdésével foglalkoztak. Ter­mészetesen erősen kihangsú­lyozták a forradalom után el­ért úgynevezett kommunista eredményeket. Arisztov, a szovjet delegáció vezetője töb­bek között a csatlósok jövőbeli szerepéről beszélt. “Nincs messze az az idő, amikor vala­mennyi szocialista ország a Szovjet-Unióhoz hasonlóan a kommunizmust fogja építeni.” Figyelemreméltóan hűvös és semmitmondó volt a román de­legáció vezetőjének beszéde. Ezzel szemben feltűnő ide­gességről tett tanúságot Ko­­pecky cseh delegátus. Azt a tényt, hogy 1919-ben a csehek részt vettek a proletárdiktatú­ra leverésében, úgy magyaráz­ta, hogy 1921-ig nem volt szer­vezett kommunista párt Gseh­­országban, ami megakadályoz­hatta volna Csehországnak az Entente oldalán való beavat­kozását. Kopecky szerint “ezt a szégyent” jóvá tették a cse­hek 1956-ban, amikor segítet­ték a magyar kommunistákat a forradalom leverésében. Sze­rinte az 1956-os forradalom Csehszlovákia biztonsága ellen is irányult és a “hősies” szov­jet hadsereg minden dicsősé­get megérdemel azért, amiért leverte a magyar forradal­mat. A szónokokat megtapsolták, de csak Rau, a Kelet Német delegáció vezetője részesült tapsorkánban. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL A KERESETI LEHETŐ­SÉGEK A MAGYAR LAKOSSÁG FŐTÉMÁI A szabadságharc utáni tel­jes letargia elmúltával a buda­pestiek máskép élnek és gon­dolkoznak, mint az azelőtti időkben. Keveset politizálnak. Nagyon ritkán vonnak le kö­vetkeztetéseket egy világpoli­tikai eseményből Magyaror­szág jövőjét illetően. Társasá­gokban a főtéma a kereseti le­hetőségek, mert minél jobban akarnak élni és minél szebben öltözködni. Gyakran mondják ma Budapesten, hogy “kitört a magyarokon az aranyláz.” Ez a megállapítás a lakosság min­den rétegére egyaránt vonat­koztatható. A hangulat nyo­mott és a viccek gyártása is na­gyon gyérré vált. FOKOZÓDÓ NYOMÁS AZ IFJÚSÁGRA A rezsim felszólította a gyá­ri ifjúságot, hogy lépjen be a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségbe. Azok, akik nem lépnek be, kiteszik magukat annak, hogy elesnek jobb beosztások­tól és magasabb keresettől. Azok, akik a felhívásnak en­gedtek és csatlakoztak főleg olyanok voltak, akiknek apjuk is párttag volt. Akik a belépést megtagadták, részben a becsü­let és tisztességérzet szavára hallgattak, részben pedig a jö­vőre való gondolás és annak fi­gyelembevétele, hogy változás esetén azok akik nem voltak KISZ tagok, tisztában állhat­nak majd az uj rezsim elé. ÁVO-S GYILKOSOK EMLÉKMŰVE 1958 novemberében Magya­róváron emlékművet állítottak és avattak fel a négy ÁVOs­­nak, akiket az általuk leadott soidüz után a felbőszült tömeg agyonütött, illetve felakasz­tott. A sortüznek több, mint 80 áldozata volt. Az emlékmű egy lépcsőzetesen emelkedő alap­zatra állított, mintegy három méter magas obeliszk, melyen márvány táblára van vésve a négy vérengző ÁVOs neve az­zal a megjegyzéssel, hogy az “ellenforradalomban” hősi ha­lált haltak. A szobor felava­tásához felvonultatták a hely­beli rendőrséget, katonaságot, munkásőrséget. A lakosság tüntetőén távoltartotta magát. FOKOZOTT ÉBERSÉG MÁRCIUS 15-E ELŐTT Március 15-e előtt a magyar rendőrség egyre fokozta az “éberséget.” Ennek egyik lát­ható jele az volt, hogy délután 5 órától kezdve általános tul­­órázási tilalmat rendeltek el a budapesti hivatalokban. Az irodák sokszorosító gépeit a hi­vatali idő letelte után fémka­zettákba zárták és az elhasz­nált matricákat meg kellett őrizni. A rendelet betartását a rendőrség úgynevezett ABC- szerve (Állami vagy Államvé­delmi Biztonsági Csoport) el­lenőrizte, a helyszínen győ­ződve meg arról, hogy a sok­szorosítógépeket, illetőleg mat­ricákat nem használják-e eset­leg röpcédulák vagy illegális újságok készítésére. EGY DIÓFA RÉST ÜT A VASFÜGGÖNYÖN . .. Mannersdorfban, közvetle­nül a magyar határ mellett egy burgenlandi földbirtokos kivá­gatta a fáit. Annak ellenére, hogy a famunkások minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy a fák ne essenek Magyarország felé, egy hatalmas diófa egye­nesen ráesett a vasfüggöny drótakadáiyaira. A fatönk nem robbantotta fel az aknákat, de a drótakadályt szétverte. A fa tulajdonosa az osztrák csend­őrséghez fordul, a csendőrség a kismártoni biztonsági szolgálat­hoz és a biztonsági szolgálat az osztrák belügyminisztériumhoz, hogy a fát magyár segítséggel vissza lehessen húzni osztrák területre az aknák felrobbantá­sa nélkül. Az osz.rák belügymi­nisztérium most diplomáciai u­­ton próbálja az ügyet a magyar hatóságokkal elirtézni. TENGERJÁRÓ HAJÓKAT VESZNEK A MAGYAR­­ORSZÁGI KOMMU­NISTÁK A közlekedésügyi miniszter jelentése szerint a közeljövőben két 6,000 és 10,000 tonna közt mozgó tengerjáró hajót vesz­nek a magyarországi kommu­nisták. A hajók a megnöveke­dett kínai és délamerikai keres­kedelmi forgalom lebonyolításá­ra fognak szolgálni és valószí­nűleg Fiume és Délamerika, il­letve Kina közt fognak közle­kedni. TERJED A MÁJBAJ A “hepatitia” nevű májmeg­betegedések száma, különösen Budapesten és a Dunamentén fekvő községekben továbbra is terjed. Az Egészségügyi Minisz­térium a hepatitissel mint nép­betegséggel számol és meggátlá­­sának módjait kutatja. A beteg­ség terjedéséről ankétot tartot­tak 1958-ban, amelynek ered­ményeként a fertőzött helyeken “általános vizsgálatokat” fog­nak tartani. A betegség okára nézve a lakosság körében külön­böző vélemények terjedtek el: az oroszok, vagy a koreaiak hurcol­ták az országba, Koreából szár­mazó konzervek okozták az első megbetegedéseket s végül, a “pancsolt” magyar zsir, nyers állapotban való, túlzott fogyasz­tása. Az orvostudomá­nyok haladása Az amerikai orvosi lábora­­toriumok uj reményekkel ke­csegtetnek. Egyre jobban köze­ledünk a rák-betegség okainak és gyógyításának megoldásá­hoz. Sebészek, csodálatos uj gépek segítségével a legsúlyo­sabb szívbetegségeket is ’igye­keznek orvosolni. A szakértők sok éve kutat­ják a rákbetegség okozóit. A National Institute of Health tudósai kisérleti nyulak és,ege­­rek szerveibe rákos váladéko­kat oltottak be, miáltal 23-féle rákos daganatot idéztek elő a bőrben, a mellkasban és vesék­ben. Tovább menve, megállapí­tották, hogy a rákos kifejlődé­seket 100 eset közül 97-ben megakadályozhatják, ha a vá­ladékból kivont ellenméreggel az állatkoat beoltják. Amikor az ellenmérget nem alkalmaz­ták, az egerek 67 százaléka rá­kot kapott a váladéktól és öt hónapon belül elpusztult. Még kérdéses, vájjon ezek a megállapítások az emberre nézve is mértékadók-e? De ha a további kutatások megálla­pítják, hogy legalább is bizo­nyos fajta rákos megbetegedé­seket “virus” okoz, akkor kor­szakalkotónak lehet tekinteni e kísérleteket, mert hiszen ak­kor oltóanyagot tudunk készí­teni a rák ellen. Ezzel egyidejűleg már öt éven keresztül vegyi anyagok­kal próbálkoznak a rák kifej­lődését megakadályozni, orvo­sok, kórházak és vegyi gyárak e g y ü t tes közreműködésével. Több mint 70,000-féle vegyi anyaggal kísérleteztek már eb­ből ar célból és több mint egy­millió egeret áldoztak fel erre. Az előzetes kísérletek : után megállapították, hogy körül­belül 500 vegyi anyag elégen­dő reményt szolgáltat arra, hogy tovább kísérletezzenek vele. A szívsebészeknek sikerült úgy a veleszületett, mint a szerzett szívbajok egyrészét operációkkal meg gyógyítani. Újonnan feltalált gépek he­lyettesitik a szivet addig, amig a sebészek “kifoltozzák” a be­teg szervet. Áthelyezik a vér­edényeket,. kitágítják az uta­kat, jókarba hozzák a billen­tyűket, sőt plasztik billen­tyűkkel pótolják a megsérülte­ket. Énnek eredményeképen sokan, akik eddig fuldokolva kapkodtak levegő után, uj éle­tet kezdhetnek. Feltalálták a “plasmin”-t, amely feloldja a vérdugulást. A “clorothiazide” a magas vérnyomást radikálisan csök­kenti, úgy magában véve, mint más, ismert gyógyszerekkel kapcsolatban alkalmazva. International Institute Nyugati FOGYÓBAN NASSER PAPÍRJA András bátyánk portája kö­rül elült a zaj. Olyannyira, hogy a szomszéd, rosszat sejt­ve, nem állhatta meg szó nél­kül : “Tán csak nem beteg Julis néni, hogy ennyire elállt a sza­va?” — kockáztatta meg a kotnyeles kérdést. -— “Dehogy­is beteg, nem árt annak sem­mi,” felelte András bátyánk. — “Csak azért gondoltam, mert már nem hallom, hogy állandóan perel!” — “Mióta rájöttütnk, hogy nekem nincs igazam, azóta nincs miért pe­relni”’ ismerte be sóhajtva András bátyánk. Mert az egyetértésnél nin­csen szebb erény. Minden jól ment Cairóban is, amig Nasser diktátor az egyoldalú egyet­értés hive volt és elismerte, hogy mindig Moszkvának van igaza. Addig került uraságok­­tól levetett hadiszer, amit már a muszka hadsereg nem tudott foltozni. Sőt, újságpapír is, amire a nyugatellenes pán­­arab propagandát nyomták. De Nikita pályafutása zenitjén úgy érzi, hogy ő megengedheti magának azt a lukszust, hogy mindenkivel komiszkodhasson. És amikor Nasser háta mö­gött Irakban bolsi bázist kez­dett építeni, felborult az egy­oldalú egyetértés. Nasser tá­madni kezdte a kommunista taktikát. És amúgy arabosan megmondta Nikitának, hogy sepregethet minden ajtó előtt, de hagyja meg az arab orszá­gokat Nasser privát vadászte­rületének. Erre Moszkva be­szüntette az üjságpapiros szál­lítását. Leckét adván az ara­boknak is abból, hogy a bolsi módra való kerekedelemnek politikai éle is van. MIÉRT ÉPPEN BERLIN? 1949-óta hárommillió kelet­német szökött át nyugatra. A nyugatnémet határ 860 mér­föld hosszú. A vörös határőrség idomított rendőrkutyákkal, pá­rosával őrzi a határt. Azért pá­rosával, mert amig egyedül portyáztak, maguk is átszök­tek puskával együtt a hatá­ron. Most egymásra is vigyáz­nak. Akire a keletnémet bolsik rá tudják bizonyítani, hogy va­lakinek a menekülését elősegí­tette, arra halálbüntetés vár. Ennek dacára havonta 10,000 menekült ér át a nyugati oldal­ra. Ezek legnagyobb része 25 éven aluli fiatal, szakképzett munkás. Ugyancsak katasztro­fális az a veszteség is, amit a keletnémet bolsik az értelmi­ség menekülése miatt szen­vednek. 1958-ban 1,200 orvos szökött át. Ez az egész keletné­met orvosi kar 10 százaléka. A múlt év során 3,500 tanító ért ki a nyugatra. Nemrégiben a Bítterfeld épitővállalat egész mérnöki és művezetői kara szö­kött nyugatra. És a szökevé­nyek legnagyobb része nem a megerősitett határon keresztül hagyta ott a bolsi paradicso­mot. Egyszerűen felült a ma­­gasvasutra a kelet-berlini zó­nában és átkocsikázott a nyu­gatra. A pottsdami egyezség szerint ugyanis Berlin városá­ban nem lehet a két zóna kö­zötti forgalmat ellenőrizni. Csak a városon kívül, .amely szovjet kontrol alatt álló terü­let. Amint egy menekült Nyu­­gat-Berlinbe ér, onnan már módja van arra, hogy — ki­játszva a zóna vörös martaié­figyelő cainak éberségét — a nyugatra jusson. BERLIN A NYUGAT ABLAKA ... Mig a szovjet zónában lassú éhhalál és kemény robot volt a napirend, Berlin nyugati zóná­jában tele voltak a boltok áru­val és a hitleri háború nyomait is gyorsan tüntette el a nyugat­német újjáépítés. Nyugat-Ber­­lin volt a szabad világ kiraka­ta, amely sikeresen ellensúlyo­zott minden bolsi propagan­dát; amely a tele gyomrot majd az utolsó Sputnik meg­építése utánra Ígérte. Ezt a ki­rakatot ellensúlyozni kellett. Az 1953 évbeli kelet-berlini lázadás óta a Szovjet 400 mil­lió dollár segítséget adott a keletnémet bolsiknak. Hogy a két Berlin közötti ellentét ne legyen oly szembetűnő. Azóta a keleti városrészben is maga­sabb az életszínvonal a többi bolsi kontrol alatt álló terüle­teknél. De a menekülők raját nem lehetett csökkenteni. Ez év januárjában 87 keletnéme­tet Ítéltek börtön büntetésre ál­lamelleni izgatásért. A vesze­delmes nyugati ablakot tehát be kell zárni. Amikor Kruscsev a berlini ultimátumot világgá röpítette, ezek voltak a legfontosabb okok. Ugyancsak okként említ­hetjük a moszkvai sztálinisták nyomását is. Nikitának be kell bizonyítania, hogy ő milyen kemény fiú. A nyugat táncához ő szolgáltatja a füttyszót. A FULDA HASADÉK Már Napoleon előtt is ismert gyenge pontja volt a német vé­delemnek az a száz mérföld, amelyet a hódítók’ Közép-Né­­metország meghódít ására használtak. A Fulda-fronton teljesít szolgálatot a 14-ik amerikai lovas hadosztály. Ez a büszkemultu egység, amely lovait tankokkal cserélte fel, rövid mottót választott ínagá­nak: “Gyertek utánam!” És eddig minden háborúban any­­nyira elől voltak, hogy a többi egységek csak követhették őket. Az indián háborúk óta az amerikai lovasság éjszakán­ként körben táborozik, hogy hirtelen rajtaütés esetén min­den oldalról védeni tudja ma­gát. A tizzennégyesek tankjai is olyan körben táboroznak, hogy riadó esetén azonnal in­dulhassanak. A hetedik ame­rikai hadsereg átlagos egysége két óra alatt harcképes álla­potban a riadó percétől szá­mítva. A “gyertek utánam” lo­vasság rekordja: 30 perc. 500,000 nyugati katona néz igy farkasszemet 509,500 szov­jet katonával a német határon, a hidegháború minden percé­ben. A nyugat természetesen nem tudná puszta embererővel útját állani azoknak a szovjet divízióknak, melyek a vasfüg­göny mögül beküldhetők lenné­nek. A “gyertek utánam” fiuk és a többi nyugati katona sze­repe csak a muszka előnyomu­lás lassítása lehet. Ezért kellett Eisenhower elnöknek bejelen­teni, hogy mi nem vagyunk hajlandók a berlini kérdésben az erőszak hangjára meghát­rálni. És ha Nikita háborút csi­nál, abból atomháború lesz. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL A LAPOTl GYÓGYÍTS MEG! Én Istenem, gyógyíts meg engemet. Nézd: elszárad a, fám, A testem-lelkem fája... De épek még a gyökerek talán. A tompa, tunya tespedés alatt Gyökereimben érzem magamat, És ott zsong millió melódiám. Én Istenem, gyógyíts meg engemet. Hiszen — nem is éltem igazában. Csak úgy éltem., mint lepke a bábban, Csak úgy éltem, mint árnyék a fényben: Rólam gondolt roppant gondolatod Torz árnyékaképpen. Egy kóbor szellő néha-néha Valami balzsam illatot hozott. Akkor megéreztem: ez az élet, S megéreztem a Te közelléted, — N maradtam mégis torz és átkozott. Én Istenem, gyógyíts meg engemet. Én szeretni és adni akarok: Egy harmatcseppért is — tengereket. S most. tengereket látok felém jönni, És nem maradt egy könnyem — megköszönni. REMÉNYIK SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents