Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-03-12 / 11. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINITT VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 11. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1959. MÁRCIUS 12 A berlini válság — úgy ltszik — alapvető felfo­gásának megváltoztatására készteti Amerikát. Nem a kato­nai, főleg stratégiai változá­sokra gondolunk ,mert e tekin­tetben is változások lesznek. Eddig Amerikában állandó­an érvényesült az az alapvető elv, hogy az első csapást az el­lenség méri az országra, vagy érdekeltségeire s akkor jö­vünk mi a megtorlással. Egyik legutóbbi nyilatkozatában az elnök arra célzott, hogy “bizo­nyos körülmények között” Amerika nem várja meg az esetleg végzetes első ütést, ha­nem kezdeményező lesz. Eféléről idáig csak elvetve esett szó. Akadtak cikkírók és más gondolkodó emberek, akik az első ellenséges ütés kivárá­sára vonatkozó elyet kissé ide­jétmúltnak tekintették s ennek rpegváltoztatását sürgették. Hivatalos részről azonban egész mostanáig ragaszkodtak a régi elv örökbecsű voltához. Mi is úgy gondoljuk, hogy “bizonyos körülmények kö­zött” valóban nem szabad ki­várni azt a bizonyos első ütést, mert az esetleg tulnagy lehet. Elviselhetetlen. A kommunista világnak nincsenek skrupulu­­sai, gátlásai. Moszkvát és kap­csolt részeit sem a régifajta diplomácia Íratlan szabályai, sem az írott szerződések nem kötik. Semmi sem szent számá­ra, a leggonoszabb eszköz is jó, ha eza végső cél, a kommu­nista világuralomra vezet. A nyugati demokráciákban még túlsók a kegyes hagyo­mány, mind-mind gátló körül­mény, amikor a józan észnek döntenie kell. Ilyen kegyes ha­gyomány az az elv is, hogy el­sőnek hadd üssön az ellenség. Jó, hogy sutba dobják, ha­csak “bizonyos körülmények között” is. A forró háborút még most sem látják valószínű­nek a nyugati fővárosokban, kivéve a kávéházi Konrádokat. Ellenben valószínűnek tart­ják, hogy a válság kitolódik a nyár közepéig. Addig majd tárgyalnak, a csúcs alatt és esetleg a csúcson. Amerika — legalább is jelen pillanatban —: nem óhajt Euró­pa nyugati részébe, az Atlanti Óceán partvidékére visszavo­nulni, tehát a lekapcsolódás, a “disengagement” híveinek ke­zére játszani. Erre ma még határozott nem a felelet Wa­shingtonban. Persze, nem le­het tudni, hogy mennyire lesz merev ez az amerikai maga­tartás, ha szovjet részről meg­felelő “viszont hajlandóság” mutatkozna. A szovjet fenyegetőzésnek még nincs vége. A szovjet po­litika örök játéka, a “húzd meg .ereszd meg” megfelelő­en érvényesül majd az elkö­vetkező hónapokban. De — úgy látszik — ezt is meg lehet szokni. Sem Hruscsov toporzé­­koló követelőzése, sem engedé­keny mosolya nem hozza ki a sodrából a nyugati államférfia­kat. Még a szovjet zsákbanmacs­­ka eladása miatt fáradozó MacMillan angol miniszter­­elnököt sem kiséri az ügyhöz méltó izgalom. Magyar vonalon nem sok történik, pedig az el­következendő hónapok esetleg Magyarország további sorsára is kihatnak. A vasfüggöny in­nen legnagyobb erőt jelentő amerikai magyarság a március 15-ike megrendezésének joga körüli vitában éli ki magát. Március idusa szép ünnepünk, de a magyar kérdést egy jot­tányival sem viszi előre. De hátra igen. Megmondjuk azt is, Hogy miért? A márciusi ünnepélyre rendszerint jelentős amerikai politikusok is eljönnének, be­szédet is mondanának, de nem tehetik,, mert mihelyt a neve is­­ímertté válik, megindul a fúrás. A szóbanforgó amerikai politi­kus elkedvetlenítésére a fúró emberek rendszerint két jelzőt találnak: azt, hogy a március 15-én rendező magyar egyesü­let vagy társaság fasiszta vagy kommunista. Enyhébb megje­lölés nincs. Hogy várhatnék el, hogy ilyen körülmények közt valamelyik neves amerikai megtiszteljen bennünket? EGY UJ MÁRCIUS 15 Vészes, fekete felhők vonultak át a magyar égen . . . Dermesztő csendbe némult a beszédes ma­gyar nép . . . Marcona katonák vizsla szemei pásztázták a békés nép minden mozdulatát . . . Ide­gen-nyelvű vezényszavak csat­tantak itt is, ott is . . . Útvona­lakat zártak le és jött a merev igazoltatás .... 1848.—Valaminek már tör­ténnie kell!—beszélgettek a ma­gyarok egymással. Már elég volt a zsarnokoskodásból! Nekünk is jogunk van szabad népnek lenni! Március 15-én elhangzott a lánglelkü költő ajkáról a “TALPRA MAGYAR!” A ma­gyar nép apraja-nagyja hadra kelt. Fegyvert ragadott. Mindent félre tett, ami visszatarthatta volna attól, hogy áldott hazáját felszabadítsa . . . Egy évig tartó küzdelem után a túlerő földre sújtotta. Bitófák jelezték egy nép vársárba súj­tott élniakarásának útját! * * * 111 év telt el azóta. Ez az év­század már patinássá tette a sza­badság gondolatát is. Nagy té­vedés lenne egyforma mértekkel mérni a mai magyarság szabad­ságharcát az 1848-as magyarsá­géval. Önmegtévesztés lenne csak emlegetni azt ,amit 111 év­vel ezelőtt őseink tettek és csak ezzel megelégedni ma, amikor a szabadság-jog már más értéke­lésben jelenik meg — de azért HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL LELEPLEZIK A KOMMU­NISTA HAZUGSÁGOKAT Sárkány József magyar menekült családjának többi tag­jával együtt másodszor menekült nyugatra á forradalom óta. Sár­kány lánya a vasfüggönyön való áthaladás közben aknára lépett és a felrobbant akna letépte a szerencsétlen lány lábát. A ma­gyarországi kommunista, sajtó azt állította, hogy Sárkány Svájcból való visszatérte után sikkasztott és csalt. Az osztrák hatóságok azonnal kivizsgálták az ügyet és okmányszerü bizo­nyítékok alapján arra a megál­lapításra jutottak, hogy Sárkány se hem sikkasztó, se nem csaló, vagy tolvaj. Soha semmifélt el­járás ellen nem indult. Bebizo­nyosodott, hogy Sárkányt Buda­pesten és Szombathelyen is a po­litikai rendőrség kereste, amely­nek még tudomása sem volt Sár­kány pénzügyi helyzetéről. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $3.00, külföldre $4.00. Rendelje meg rokonainak, ismerőseinek is! MIÉRT AKARJÁK A NÉ­MET BÉKESZERZŐDÉST? Sik Endre kádárista külügy­miniszter január 15-én nyilat­kozott a Szovjetnek a német bé­keszerződés megkötését javaso­ló jegyzékéről. Sik szerint a kommunisták biztonságát jelen­tősen megszilárdítaná a szovjet minta szerint megkötendő német békeszerződés, mert ez a Nyu­­gat-Németország területén mű­ködő kommunista-ellenes szerve­zetek működését betiltaná és ez lényegesen megkönnyítené a magyar kommunisták helyzetét is. NAGY BAJOK A NEVE­LÉSÜGY TERÉN Nemrég a tanárok és tanítók egy nevelésügyi ankéton vet­tek részt. Az ankét a magyar nevelésügy fő problémáit kö­vetkezőképen foglalta össze: A tanári kar nevelési irányza­ta eltér a szülői nevelés irány­zatától. A tanárok ezért fel­szólították a szülőket, hogy ne avatkozzanak be az iskolai ne­velésbe. A magyar értelmisé­gek nem törődnek az érdeklő­dési körükhöz szigorúan nem tartozó ügyekkel. Közöny, dog­­matizmus és revizionista néze­tek akadályozzák a párt kultu­rális programjának sikeres ki­fejlődését. MAGYAR KATOLIKUS PAPOT 12 ÉVI FOG­HÁZRA ÍTÉLTEK ERDÉLYBEN Sánta Antal Csíkszeredái plé­bánost a román kommunista ha­tóságok 12 évi fogházra ítélték. A román kommunista hivatalos “Scinteia” szerint az Ítéletet ka­rácsony napján mondták ki. Er­délyi katolikus források teljesen valótlannak minősítették a kom­munista hatóságok vádjait és Sánta atya elitélését a román kommunista hatóságok egyház­ellenes kampányának tulajdoní­tották. A vallás-ellenes kampány keretéh belül eddig legalább 150 papot tartóztattak le a ro­mán kommunista hatóságok. SZÁZEZREN NÉZTÉK MEG A “TEGNAP” CIMÜ MAGYAR FILMET A forradalom óta először mer­ték Kádárék a forradalom témá­ját vászonra vinni. A február e­­lején Budapesten bemutatásra került “Tegnap” cimü filmnek, amely a forradalommal foglal­kozik, óriási sikere volt. Az első héten több mint százezren néz­ték meg a filmet Budapesten. Az Uránia filmszínház előtt hosszú sorokban álltak az emberek je­gyekért. Ez mutatja a magyar nép el nem múló szomjúságát a magyar forradalom dokumentu­mai iránt, amit még a nyilván kommunista propagandamezbe öltöztetett film sem tudott elol­tani. A magyar forradalom te­hát ma is élő valóság a magyar nép lelkében. még mindig szabadság marad. Mi egy uj világ gyermekei va­gyunk. A mi életünkben 10 év alatt több történt, mint máskor egy évszázad platt. A mai világ­nak a “tulfejlődött” emberiség már más szabályokat ir elő. Ma generációk erőfeszítései torkollanak 4gyTMásba, egyidő­­ben, azonnali követelményekkel, tekintet nélkül arra, hogy a sze­mélyek érettek-e arra, vagy sem. A mai kor lágglelkü hazafiakat termel ki, kellő évtizedes tapasz­talat nélkül, elé rettenetes végre­hajtó erővel. Ma, mondhatni, az “erőszaks végrehajtások korát” éljük. És reánk is ez a “kor pa­lást” borul és; terel eggyé és in­dít és mozgat és parancsol és kö­vetel és szólaltat minket. A mai kor’március 15-ikéje egy uj valami a magyar történe­lemben. A 111 év alatt kiérett magyar szabadság és szabadság­­harc gondolata uj törvényeket ir elő és új kivitelezéseket és meg­valósításokat követel és paran­csol. A mai magyar legyen a tettek embere. Legyen magyaré ne csak szájöjal, hanem öntudatos lélek­kel és becsületes élettel, melynek izzást, világosságot és parancso­ló erőt a 111-éves, mindenre ké-A Márciusi Ifjak Szolgaságunk elejében Minden ernber'clsaJc'V'észélt, Mi valánk a legelsők, kik Tenni mertünk a honért! Mi emeltük föl először A cselekvés zászlaját, Mit riasztók föl zajunkkal Nagy álmából a hazát! A földel, mely koporsó volt S benn egy nemzet a halott, Megillettük és tizennégy Milljom szív földobogott. Egy szóvá s egy érzelemmé Olvadt össze a haza, Az érzelem “lellcesülés,” A szó “szabadság” vala. Oh, ez ritkaszép látvány volt, S majd ha vénül a világ, Elmondják az unokáknak Ezt a kort a nagyapák. És mi becsben, hírben álltunk, Mig tartott a küzdelem, De becsünknek, de hírünknek Vége lett nagy hirtelen. Kik nem voltak a csatán, a Diadalhoz jöttének S elszedék a koszorúkat, Mert a szóhoz értenek. E sereg, mely, mig a harc folyt, El volt bújva, vagy aludt, így zúgott a diadalnál: Mi viseltünk háborút. Legyen tehát a tiétek A dicsőség és a bér, Isten neki! . . . nem kiizdénk mi Sem dicsőség-, sem dijér’. És ha újra tenni kell majd, Akkor újra ott leszünk És magunknak bajt s tinektelc Koszorúkat szerezünk. Viseljétek a lopott hirt, S a lopott babérokat, Nem fogjuk mi fejetekről Leszaggatni azokat. Abban lelünk mi jutalmat, Megnyugszunk mi azon: Bárkié is a dicsőség, A hazáé a haszon! PETŐFI SÁNDOR Pest, 1848. junius. pes és kész magyar lélek adjon. Bárhol legyen egyetlen ma­gyar is, tökéletesen beszélje és tartsa meg anyanyelvét, mely a nagy hősök és ősök vérrel ázta­tott földjébe ver gyöeket. Mert “nyelvében él a nemzet!” A magyar ma szívós legyen! Ne adja fel élniakarását az átme­neti sikertelenségek miatt. Szí­vós legyen becsületességében, jellemében, önfegyelmezettségé­ben. Mert ma nem elég csak “ma­gyarnak hiresztelni” magunkat, hanem valóban tettekben és va­lóságban ezt be is kell bizonyí­tani és igazán magyarnak kell lennünk. Ha mi ezeket a kor-parancsol­ta akarat-szabályokat megtart­juk, akkor hűek maradunk szülő­hazánkhoz. így lelkisimeretfur­­dalás nélkül büszkén nevezhet­jük magunkat magyaroknak!\ A külföld ma magyar jelleme­ket akar látni, nem pedig csak hazafiaskodó őrjöngőket! Ma, a hazugságok világában ő­­szinteszavu magyar emberekre van szükség, akik becsületesen tudnak hibát beismerni és az i­­gazságért szenvedni s ha kell meghalni is! 1959-ben, igenis, még mindig vannak becsületes és jellemes magyarok! Még vannak, akik nem álomvilágban élnek; vannak akik hisznek és bíznak az ezer­éves magyar történelem és tra­díció s az évszázadokat áthasitó élni-akarás rejében! „ Vannak, akik nem inognak meg, hanem minden divatos és erőszakkal megszoktatott rend­szerek és felfogások ellen bátran kiállnak és azok olcsó áldozatai sohasem lesznek! Mi, igenis, hiszünk és rendü­letlenül bízunk az ősi magyar, az Isten-áldotta magyar életben! Hisszük, hogy ismét szabad lesz és boldog szülőhazánk, Magyar­­ország ! Addig is, amig reánk nem de­rül a feltámadás és a szabadság napja, várunk, türünk és ha kell, még tovább szenvedünk is . . . Várunk, mert megyőződéssel valljuk, hogy Magyarországot az Istenen kívül senki se pusztíthat­ja el! Hogy egy ezeréves keresztény magyar nép volt és van, az az Isten akarata és hogy lesz is, ez is Isten akarata! “. . . HISZEK MAGYAROR­SZÁG FELTÁMADÁSÁBAN!” Fr. Borsy Gy. Engelbert, O.F.M. Hawaii az 50-ik állam ■ A szenátus megszavazta s a képviselőház hasonló döntése most már csak órák kérdése, hogy Hawaii az Egyesült Álla­mok 50-ik állama legyen. A csendes-óceáni szigetcsoport, amely 40 éve az Egyesült Álla­mok tartománya volt anélkül, hogy szerves “állam” státust kapott volna, végre az Unió tagállama lesz s Alaska után az 50-ik csillagot kapja még ebben az évben a csillagsávos amerikai lobogón. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapjí pontosan lapnuKat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha hatóságnál. Mácius 15-ét Magyar Nappá nyilvánította Perth Amboyban a város polgármestere Kovács Olivér városi tanácsos vasárnap reggel egy magyar zászlót tűz ki a Városházára James J. 'Flynn, Jr. Perth Amboy város köztiszteletben álló, a magyarságot szerető és megbecsülő polgármestere hi­vatalos proklamációt bocsátott ki, amelyben március 15-ét “Magyar Függetlenségi Nap”­­nak nyilvánította annak elis­­meréseképen, hogy a magyar­­származásuak ennek az or­szágnak kulturális és társadal­mi előreviteléhez oly sokkal járultak hozzá és annak a tisz­teletnek kifejezéseképen, amit a polgármester és az egész amerikai nemzet érez a sza­badság eszméjéért oly sokat áldozó, annyi hőst felmutatni tudó magyar nép iránt. Március 15-én az 1848-t ma­gyar szabadságharc emléknap­ján Kovács Olivér, Perth Am­boy város uj, magyarszárma­­zásu városi, tanácsosa a Város­házára egy magyar zászlót fog kitűzni s erre az ünnepélyes alkalomra régi és ujamerikás magyarokat egyaránt hívnak és várnak a perth amboyi vá­rosháza elé. Vasárnap reggel pontosan 8 órakor lesz a ma­gyar zászló kitűzése. * * * Perth Amboy magyarsága a múltban közösen rendezett szép ünnepélyekkel szokta megünnepelni a magyar törté­nelem eme nevezetes emlék­napját. Az utóbbi évékben az ilyen közös ünnepélyrendezés elmaradt, de egyöntetű az az elgondolás, hogy jövőre ilyen s hasonló ünnepélyek ^és meg­mozdulások rendezésére és irá­nyítására az itteni magyar egy­házak védnöksége nfellett, az egyletek vezetőiből és magyar vezetőembereinkből alakult bi­zottságot szervezünk, amely jóelőre és idejében kitervez minden programot s egyöntetű, közös, szép magyar élet lesz ismét Perth Amboyban. Na­gyon helyeseljük ezt az elgon­dolást s a magunk részéről, ter­mészetesen a legnagyobb kész­séggel állunk elébe a felada­toknak s ajánljuk fel lapunk szolgálatait a legteljesebb si­ker érdekében! Ha minden, magát magyar­nak valló testvérünk úgy gon­dolkozik, mint azok, akik ezt a szép tervet megpendítették, lesz itt Perth Amboyban ismét olyan pezsgő magyar élet,, si­keres szép együttmunkálko­­dás, amit a magyarságért sokat fáradozó, sokat áldozó, sírja­ikban pihenő elődeink is meg­csodálhatnának ! Utazás Magyarországra Az utóbbi hetekben mind több és több ügynökség hirdeti a Ma­gyarországra való utazás lehető­ségét. anélkül, hogy feltételeit is közölné a nyilvánossággal. So­kan tehát azt hihetik, hogy ér­vényes amerikai útlevél és ma­gyar viza birtokában egyszerűen megvásárolhatják hajó vagy re­pülő jegyeiket s akkor, úgy és o­­da utazhatnak az ó-hazában, a­­mikor, ahogyan és ahová akar­nak. Nos, a dolog nem ilyen egy­szerű. A valuta-éhes, “business minded” vörös kormány ugyan­is átlátszóan ravasz feltételeket ir elő az utazni kívánók számá­ra a következő módon: a) az utazás csak csoportban és légi utón lehetséges; b) havonta egy csoport indul­hat egyenesen Budapestre és csak visszafelé van joga útját megszakítani valamelyik euró­pai államban; c) az ut ára személyenként $957.83, amely magában foglal­ja egy hétnapos kötelező ma­gyarországi túra költségeit is; d) magyar pénzt senki nem vi­het magával, dollárból azonban annyit, amennyit akar. A dollár átváltási értéke 23.15 forint; e) a viza iránti kérvényeket a tervezett indulás előtt nyolc hét­tel előbb kell benyújtani utazási ügynökségek utján a magyal’ vö­rös konzulátushoz, $200.00 sze­­mélyenkinti előleggel és 4 darab aláirt fényképpel; f) ) ha valaki időközben meg­gondolja magát s nem akar vagy nem tud utazni, előlegének csak a felét kaphatja vissza; g) csomag személyenként csak 44 font lehet turista osztá­lyon, 60 font., ha az utas első osz­tályra jegyet kíván, ez utóbbi e­­setben a viteldij is magasabb. Világos most már ezekből a csalóka feltételekből a követke­ző : ad. a) egyéni utazás nem le­hetséges. A New Yorkból indu­ló csoport utazást azért találták ki vörösék, hogy utasaikat spic­lik által állandó ellenőrzés alatt tarthassák; ad. b) útmegszakítást azért nem engedélyeznek odafelé, hogy az utasok minden pénzt Buda­pestre vigyenek be; ad. c) a túra azért kötelező, hogy az alatt kellő kommunista maszlaggal traktálhassák az vi­tásokat “kisérőik” által; családi látogatás csak a túra után lehet­séges ; ad. d) magyar pénzt nem le­het bevinni, mert azt külföldön olcsóbban vásárolhatnák meg az utasok; a hivatalos beváltási ér­ték botrányosan alacsony; ad. e) a viza kérvényt azért kell nyolc héttel előbb benyújta­ni, hogy az alatt az illetőnek el­lenőrizhessék a “káderét,” azaz személyi adatait, felfogását, o­­daáti rokonságát, stb.; * ad. f) a kívánt előleg felének visszatartásával vörösék min­denképen keresni akarnak az u­­tazni szándékozókon, még abban az esetben is, ha az időközben képtelenné válnék az az utazás­ra,'pl. betegsége miatt; ad. g) a feltételek nem közlik, hogy mit számítanak az utért, ha valaki első osztályon kívánna menni. Amit pedig nem közölnek a feltételek között az, hogy érvé­nyes útlevél és viza birtokában a vörös kormány garantálja-e az utasnak zavartalan visszatérését is Magyarországból és hogy .a családi látogatáson felől az ille­tő mehet-e oda az országban a­­hová és akikhez épen akar! íme ezek a feltételek és amik a feltételekből hijnyoznak. Aki akarja, megpróbálhatja saját felelősségére. Még csupán azt kí­vánjuk itt megjegyezni, hogy a magyar vörös kormány nem is­meri el az 1941 óta megszerzett amerikai állampolgárságot, te­hát még érvényes amerikai útle­vél birtokában sem lehet az ilyen utas biztos abban, hogy valami koholt vád következtében nem mint magyar állampolgárt von­ják-e felelősségre. (“Testvériség” ) i OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC * AND VICINITY ' THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents