Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-02-19 / 8. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 8. SZÁM THURSDAY— 1959? FEBRUÁR 19 AZ AMERIKAI TESTVÉRISÉG HETE — FEBRUÁR 15-22 Az Egyesült Államok két nagy halhatatlanja: Washington és Lin­coln elnökök születésnapja közötti időben tartják Amerikában minden évben a “Testvériség Hetet.” A testvériség gondolatának szentelt hét során a felekezeti és faji különbségeken túlmenő közös felebaráti szá­lakat kívánják erősíteni rádió-beszédekkel, szónoklatokkal, újságcik­kekkel és sok-sok művészi kivitelű képpel és plakáttal. Az itt közölt kép egyike a legsikerültebbeknek. ‘Szeretett küliigy- ’ miniszterünk’ igy nevezte a beteg Dullest az el­lenzék vezére, Lyndon Johnson, a szenátus nyilt ülésén. Dulles külpolitikáját ma már senki sem bírálja, legyen az republikánus, vagy demokrata. Egyszerre mérhetetlen aggo­dalommal figyeli mindenki a washingtoni kórházat, ahol egy bátor öreg ember birkózik az e­­gyik legszörnyübb betegséggel, a rákkal. Több forog ma kockán, mint a republikánus, vagy de­mokrata érdek. Az egész ország, sőt a szabad világ léte. Az az ember, aki biztos kézzel kormányozta ennek a világnak a hajájót a külpolitika sötét vi­zein, egyszerre félreállt. Remél­jük, ideiglenesen. Csodák még történnek. Egy bátor, magabiz­tos és hivő ember a birkózásból győztesen kerülhet ki. John Foster Dullesben pedig megvannak ezek a kiváló tulaj­donságok. Mi, amerikai magya­rok is csatlakozunk azokhoz, a­­kik aggódó szeretettel veszik kö­rül a washingtoni kórház beteg­ágyát. Európa uj történelmet ir, ezt nem is vesszük észre a sok más fontosnak látszó kérdés kö­zepette. A Közös Piac-ba tömö­rült hat nyugateurópai ország e­­gyiittes gazdasági ereje messze meghaladja a Szovjetunióét. A Közös Piac több acélt, au­tót, és más iparcikket termel, mint a nagy garral hirdetett vö­rös népi paradicsom. Január ele­jétől a hat ország gazdaságilag egyesült s a vámhatárokat foko­zatosan lebontják. A gazdasági egyesülést egyben bizonyos po­litikai szövetség foglalja keret­be. Ma senki sem tudja meg­mondani, hogy ezen az utón ha­ladva, Európa hová fejlődhet? Lehet, hogy az Európai Egyesült Államok lesz a végső kifejlődés... A Közös Piac néven ismert Nyugateurópa máris szuper-ha­talom. Nem katonailag, vagyis: legalább még nem. Számokat itt nem akarunk írni. De egyet megjegyezhetünk. Nyugateuró­pa ma sokkal több nyersanyagot importál, mint, példáid, a világ óriása, az Egyesült Államok. Az utóbbi tiz évben ipari fejlődése példátlan. Miközben az Egye­sült Államok 39 százalékos fej­lődést ért el, Anglia pedig 29-et, a Közös Piac országai 97 száza­lékos gyarapodást mutatnak fel, megdönthetetlen statisztikai a­­datok alapján. A másik fontos dolog, Nyu­­gateurőpa és Amerika további közeledésének szinte naponként szaporodó jelei mutatkoznak. Az amerikai kormány most azt a­­jánlotta a Közös Piacnak, hogy kölcsönösen csökkentsék — 20 százalékkal — a vámilletéket. Jean Monnet francia állam­férfi nemrégiben kijelentette, hogy az Atlanti óceán ma már nem jelent akadályt Európa és Amerika közt. “Eljön az idő, a­­mikor Európa és Amerika ösz­­szekapcsolódik, egy lesz, mert a nagy összefogások korát éljük.’’ Egy fővárost keres hat európai ország. Ma még nem tudjuk, hogy hol legyen a Közös Piac' országának a központja. Azt szeretnék, ha valahol ‘füg­getlen’ területen lehetne. Valami aféle elgondolás kezd felülkerekedni, hogy valahol Európában egy területet kellene kihasítani s ott építeni fel az uj európai fővárost. Éppen az amerikai példa sar­kalja erre az európaiakat. Wa­shington, a főváros nem tartozik egyetlen államhoz sem, hanem külön kerület. A nyugateuró­paiak annyi nehéz kérdést oldot­tak meg már, annyi előítéleten tették túl magukat, amig a jelen­legi egység kialakult, hogy bizo­nyosan ezt is jól megoldják majd. Nagyon is érdemes most fi­gyelni Európa nyújtózkodását. Uj óriás van születőben. EGYESÜL A MÁVAG ÉS A GANZ GYÁR Január 15-én tartotta az egyesült Ganz-MÁVAG műszaki gárdája az_első közös termelési tanácskozást. A vezérigazgató szerint az egyesítést a közös tra­díciók figyelembevételével, lé­­pésről-lépésre kívánják megva­lósítani. A két gyár egyesítését a “dieselesitési” program meg­indítása tette szükségessé. A Vatikán megemlé­kezése a Mindszenty perről Február 8-án vatikáni tiszt­viselők magyar menekültekkel együtt résztvettek a római Ma­ria Maggiore templomban tar­tott és Mindszenty hercegprímás perének tizedik évfordulójáról megemlékező misén. A szentmi­sét Confalonieri kardinális mon­dotta. A Vatikán hivatalos szó­csöve, az Osservatore Romano vezércikkben emlékezett meg az évfordulóról és megállapította, hogy Mindszenty hercegprímást nem azért állították a kommunis­ták bíróság elé, mert “reakciós” lett volna, hanem mert a hit és az egyház bátor harcosa volt. A pokolban, vagy a menyországban? Az angol sajtóban hire ment* és nagy felháborodást keltett, hogy a bolsi hajlamú canterbury érsek 85-ik születésnapján azt mondta, hogy szerinte Stalin a menyországba került . . . Sokan leveleket Írtak a laphoz és azt Ír­ták, hogy ha Stalin nem a pokol­ban van, ahova való, akkor ők se akarnak a menyországba kerül­ni. sőt akkor sem, ha a canter­bury érsek odakerül. . . Teller anyja Amerikában A magyar kormány, hosszas huzavona után végre vízumot a­­dott a magyarszármazásu ame­rikai atom tudós, Teller Ede 75 éves anyjának, aki már útban van Amerika felé, hogy viszont­láthassa világhírűvé vált fiát, a­­kit általában a hidrogénbomba “atyájának” neveznek. Hitler és Éva holtteste Hugh Trevor Roper, az Ox­ford egyetem történelem-taná­ra közhírré tette, hogy Hitler és Braun Éva holttestét minden kétséget kizáróan az oroszok vit­ték el zárt koporsóban Moszk­vába, egyenesen Sztálin kíván­ságára, aki még egyszer akarta látni Hitlert, akinek azelőtt nagy csodáló ja volt. Az oroszok azért tartották titokban, hogy a holttesteket Moszkvába vitték, hogy Európát tovább izgassák a “bujdosó” Hitler legendájával. A hazatérők sorsa Aki ma Magyarországra ha­zamegy, az teljesen “el van vág­va.” Három dolog történhet egy hazatérőivel: az eltűnés, a mun­kanélküliség és a degradálás. A visszatérőket a rendőrség figye­li, eleinte jelentkezniük kell rendszeres időzözökben Később titokban figyelik, vagy figyelte­tik a házfelügyelővel, vagy más spiclivel. Aki a nyugaton elszen­vedett “nélkülözésekről” számol be rádión, vagy a sajtóban, az eleinte megkülönböztetett bánás­módban részesül. Hazatérők nem kerülnek vissza ugyanabba a be­osztásba, amelyet elhagytak — még szakemberek, szakmunká­sok és mérnökök sem, — hanem jóval alacsonyabb hatáskörbe, sokkal kisebb fizetéssel. Vissza­tért kisiparos nem kaphat ipar­­engedélyt. Engedjék Amerikába rokonainkat! Évek óta fáradozik az Ame­rikai Magyar Szövetség wa­shingtoni titkársága azon, hogy ab eddiginél méltányosabban kezeljék a bevándorlási kérdése­ket az Egyesült Államok illeté­kes hatóságai. Részben ennek volt köszönhető, hogy a két év előtti szabadságharcot követően ez eredeti hatezres, illetőleg tíz­ezres “parolee’jkeretet lényege­sen kibővítették és jóval több mint negyvenezer hazánkfia te­lepedhetett meg azóta a ma már 49 állam területén. Az első világháború óta azon­ban az úgynevezett “nemzetisé­gi kvóta” alapjín szabályozzák a bevándorlást, ami a történel­mi Magyarországon születettek részére rendkivil hátrányos. A megcsonkított óiazábói eszerint évente összesed 865 Romániá­ból pedig mindössze 289 kiván­dorló kaphat beutazási, illetőleg letelpedési engedélyt még akkor is, ha -rokonaikhoz jönnének. Még sérelmesebb rendelkezés, hogy ezeknek az alacsony kelet­európai kvótáknak a felét hosszú évekre előre lefoglalják, “mort­­gage”-olják olyanok részére, a­kiknek speciális képzettségére Amerikának szüksége van; esze­rint tehát az évi kvótaszám az eredetinek voltaképen csak fele. A rég esedékes bevándorlási reform irányában való törekvé­sek eddig hajótörést szenvedtek, mig most végül a többségben le­vő demokrata párt vezérei szin­tén magukévá tették az ügyet és hajlandók a republikánus kor­­mány törvényjavaslatait bizo­nyos módosításokkal felkarolni. A módosítások beterjesztésekor készült fenti képünkön (balról jobbra) a keleteurópai szárma­zású amerikaiak titkár, Paul M. Deac; Senator Hubert H. Hum­phrey, Congressman Thaddeus M. Machrowicz és Báchkai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára láthatók a wa­shingtoni Capitol' országházban'. A Humphrey-Mácbrowiez tör­vényjavaslat hamarosan bizott­ság elé kerül és hacsak az ide­gen-ellenes érdekeltségek meg nem akadályozzák az abban fog­lalt könnyítések megszavazását, talán már ebben az évben meg­kezdődhetik a tengerentúlon levő családtagok, rokonok gyorsított kivándoroltatása. Amerikai Kossuth bélyegek ára a magyarországi “feketepiacon” Amerikai lapok beszámol­tak arról a jellemző és érdekes hírről, hogy Magyarországon á bélyeggyűjtők — de mások is — hatalmas árakat fizetnek az amerikai posta által kibo­csátott Kossuth bélyegekért. Amikor a “Szabadság Baj­nokai” sorozatban Kossuth La-Kádárt kinevették az orosz munkások Kádár a 21-ik Moszkvai párt­­kongresszus után meglátogatta a Moszkvics kisfogyasztásu ko­csikat gyártó gépgyárat. Kádár rövid beszédet mondott az össze­­csőditett orosz munkások előtt és a beszédet a budapesti rádió is közvetítette. Kádár beszédét a magyar forradalom leverésében résztvett leszerelt orosz katonák felszólalásai előzték meg. Mikor Kádár kijelentette: “Elvtársak, a magyar nép mély hálát érez a szovjet nép iránt azért, mert többször, a történelem súlyos ó­­ráiban testvéri segítséget nyúj­tott nekünk,” az összegyűlt mun­kás tömeg állandóan morajlőtt és a beszéd e részénél hangos ne­vetés csattant fel. jós képével bélyegeket adtak ki, Amerika olyan megtisztel­tetésben részesítette az 1848. évi magyar szabadságharc hő­seit, amilyenre — magyar em­berrel kapcsolatban — eddig még nem volt példa. A Kossuth bélyeggel ellátott leveleket azonban nem kézbe­sítette a magyar posta. A kerü­­lő-utakon, borítékok belsejé­ben Magyarországra került Kossuth bélyegeket a gyűjtők hatalmas árakon kapkodják szét. A 4(4-es bélyegért — ál­lítólag 8 dollárnak megfelelő forintot fizetnek á fekete pia­con. VÖRÖS PANTHEON KÉSZÜL A KEREPESI TEMETŐBEN Március 21-én, az 1919-es proletárdiktatúra kikiáltásá­nak 40. évfordulóján avatják fel az akkori vörös"rémuralom emlékművét a kerepesi temető­ben. WASHINGTON BÚCSÚZÓ SZAVAI Az amerikai Szenátus febru­ár 22-ki ülését egy évszázados szokás megünneplésének szen­teli. Pontosan déli 12-kor a Szenátus elnöke megnyitja az ülést és Washington György búcsúbeszédét olvastatja fel. Az amerikai Képviselőház ugyanezt teszi és felolvastatja azokat a szavakt, amelyeket a nemzet atyja elnöki tisztének befejeztével a nemzethez inté­zett. A haló poraiban másfél század óta nyugvó elnök gon­dolatai minden évben uj életre kelnek. Százhatvanhárom éve an­nak, hogy az amerikai kong­resszushoz intézett halhatatlan szónoklat először elhangzott a gyülekezet előtt, amely nagyon Kitüntetett diák Ifj. Diénes László, lapunk szerkesztő-tulajdonosának és feleségének fiát, ki a Metuchen MAGYAR FOGLYOK KÉNYSZERMUNKÁN Amióta a kényszermunka törvényt nyilvánosságra hoz­ták a román hivatalos lapban, a foglyok százait helyezték át a temesvári, szatmárnémetii, brassói és kolozsvári közigaz­gatási területeken levő börtö­nökből a Dunadeltai kényszer­táborokba. A foglyok közt kö­zönséges bűnözők és politikai foglyok is vannak. Tekintettel arra, hogy a rabok áthelyezése a magyarlakta területekről történt, feltételezhető, hogy a foglyok közt sok a magyar. A kényszermunkásokat a Duna deltájában épülő nagy cellu­­lozegyár munkálatainál fog­lalkoztatják. A Duna-delta kii­mája igen rossz. Ezért a kény­szermunkások közt igen magas a halálozási létszám és a re­zsimnek állandóan pótolnia kell a kieső rabokat. IFJ. DIÉNES LÁSZLÓ High School utolsó éves tanu­lója, a National Honor Society tagjává választották. A kitünte­tettek országos egyesületének tagsága nemcsak azt jelenti, hogy a beválasztott diák tanul­mányi előmenetele szempont­jából kiválik az átlag közül, hanem vezetőszerep, jellem és; munkateljesítmény szerint is az elsők között áll. William J. Nunan, az iskola igazgatója a szülőkhöz intézett szép levél­ben elmondotta mindezt és azt is, hogy a National Honor So­ciety tagsága mindegyik iskola tanulójára nézve nagy kitünte­tés, de különösen áll ez a mé­­tucheni középiskolára, ahol “rendkívül szigorú mértékkel mérnek és a tanulók versengése is sokkal fokozottabb.” Február 6-án délelőtt a me­­tucheni iskola 800-valamennyi tanulója bevonult a hatalmas uj auditóriumba, ahol szertar­tásos ünnepség keretében szó­lították fel a színpadra azt a 7 fiút és 18 leány-tanulót, aki­ket ebben az évben ez a. meg­tiszteltetés és kitüntetés ért. S a “közönség” soraiban, a leg­­hátulsó sorokban ott ültek a ki­tüntetettek szülei s nemcsak az édesanyáknak gyűlt öröm­könny a szemébe . . . Leslie Dienes újságírónak, illetve sport-cikkirónak készül. Több egyetemre adta be,felvé­teli kérelmét s kitűnő előmene­tele alapján, illetve az igazga­tó ajánlásával sokféle ösztön­díjra számíthat, ha szüksége lesz rá. A Metuchen High School diák-újságjának a sport-szerkesztője, a Metu­chen Recorder hetilapnak pe­dig állandó sportrovat-vezető­­je Leslie Dienes, vagyis Ifj. Diénes László, akinek e téren nagy jövőt jósolnak mindazok, akik tevékenységét és képessé­geit ismerik. is tudatában volt annak, mi­vel tartozik az amerikai for­radalom győzelmes vezéré­nek. “Commander of Chief of the Continental Armies” (a hadsereg főparancsnoka) volt az első cime és első elévülhe­tetlen szolgálata, amelyért örök hála és tisztelet jár.“Wa­shington tábornok vezérelte a polgársereget — rongyokba ■burkolt, csizmátlan, majdnem fegyvertelen felkelőket — az akkori idők legfélelme^sebb hadserege ellen. Hat éven ke­resztül vesztett el ütközete­ket, de Washington makacsul és lelkesen kitartott az utolsó ütközetig, az 1871. yorktowni csatáig, amelyet megnyert és amely eldöntötte a háború sor­sát a felkelők javára. De Washingtonnak a béke idején folytatott politikájáért örök- elismerés jár. ő elnökölt az alkotmányozó nemzetgyű­lésen és az alkotmányban el­rendelt országos választáson első elnökül Washingtont vá­lasztották meg a szavazók. A “Haza Atyának” nevezik őt, mert az elnöki székben — bár nem volt módjában útmutató példákat követnie — megal­kotta az első kormányt, mely­nek megszerezte az annak já­ró tekintélyt. Az elnyomott, háborútól feldúlt, véráztatott gyarmatokat egységes, erőtel­jes nemzetté kovácsolta össze. Búcsúbeszédében az ameri­kai kormány vezérelveit sze­gezte le. Nemcsak üres szertar­tás tehát, amit a törvényho­zás mindkét háza február 22- én elvégez, hanem megerősíté­se azoknak az elveknek, me­lyeket az amerikai nép megvá­lasztott képviselőinek követnie kell. “Politikai rendszerünk alap­ja az, hogy népünk maga álla­pította meg alkotmányát, me­lyet mindenkor meg is változ­tathat és amelynek tételei — mig azokat törvényes utón meg nem változtatják — mindenki­re nézve mindenekfelett köte­lezők. Az előirt módozat mellő­zése : jogbitorlás volna, mely­nek a történelemben számos példáját láthattuk, amikor sza­bad népek szolgasorsba kerül­tek.” Ugyanakkor az amerikai külügyi/ politika jövőbeli elve­it is körül irta, amelyeket ma is követnünk kell: “Minden nemzetet jóindu­lattal és igazságosan kell elbí­rálnunk . . . senkivel szemben sem érezhetünk megrögzött el­lenszenvet vagy indokolatlan vonzódást. Barátságunkra és méltányos elbírálásunkra min­denki számíthat. Az együttér­zést és szabad közlekedést az emberiesség törvényei és jogos érdekeink is megkövetelik.” Másfél évszázad távlatában mennyire időszerű a szózat: “Mindnyájan kívánjuk, hogy a háború rémségeit és pusztítá­sait az alkotás és termelés vált­­(Folyt. a 4-ik oldalon) PASSAIC, NEW JERSEY

Next

/
Thumbnails
Contents