Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-02-12 / 7. szám

• jf Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE’ OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1959. FEBRUÁR 12 A budapesti kormány zsarolni próbálja Amerikát, mert a jelenlegi állapotokkal sehogy sincs megelégedve. Az amerikai útlevélben csak egyetlen korlátozás van bele­nyomva : “Ez az útlevél nem jogosít' magyarországi utazás­ra.” Amerika csak ügyvivőt tart Budapesten, ezzel hangsúlyoz­va, hogy a jelenlegi rendszert nem ismeri el törvényesnek. Általában véve Amerika vi­szonya a magyarországi vörös rendszerrel a lehető leghüvő­­sebb, a diplomáciai kapcsolat megszakításánál csak egy fok­kal jobb. Talán már ez is meg­történt volna, ha Mindszenty József hercegprímás nem kere­sett volna menedéket a buda­pesti amerikai követségen. És éppen itt próbál zsarolni a budapesti rezsim. Legutóbbi szemtelen hangú jegyzékében a Kádár-Münnich kormány azt követelte, hogy Amerika léte­sítsen rendes diplomáciai kap­csolatot, különben . . . Szóval, Budapesten feszitik a hurt. Abban reménykednek, hogy Amerika megijed és “mindent felejtsünk” jeligével az eddigi korlátozásokat fel­oldja — amiből mindenek fe­lett dollár-haszna is'származna a szakadatlan gazdasági ne­hézségekkel küzdő budapesti kommunistáknak. A jelek szerint azonban Amerika nem gyullad be. S ta­lán Moszkva sem tartja helyén­valónak, hogy éppen most fe­szítsék a hurt a végletekig Bu­dapesten. Elvégre, még ott van Berlin . . . Erre az évre Berlin nyomja rá a bélyegét. A válsá­got Hruscsov robbantotta ki, ultimátum-szerű f e 1 szólitásá­­val, hogy a nyugati hatalmak vonják ki seregtesteiket a volt német fővárosból. A dió keménynek bizonyul. Nyugaton nyoma sincs az ije­delemnek. Ellenkezőleg. Dul­les kereken megmondta, hogy a nyugati hatalmak a háború kockázatától sem riadnak visz­­sza, ha Moszkva a saját felté­teleit próbálja kikényszeríteni. Ma már a berlini ügy messze . túlnőtt a város határain és ta­lán" még Németországén is. Általános európai ügy lett be­lőle, ha egyelőre keveset is be­szélnek róla. Valamilyen, eset­leg Magyarországot is érintő rendeződés származhatik be­lőle. A nyugati javaslat még so­káig nem készül el. Vannak részletek, amelyeket a négy nyugati hatalom fővárosában nem egyformán tekintenek. De egy már bizonyosnak látszik. Az, hogy a Szovjetuniót visz­­szavonulásra akarják kénysze­ríteni, bizonyos engedmények fejében. Ha a német kérdésben sikerül kitalálni a mindkét fél számára alkalmas “csodafor­mulát,” akkor a nyugati hatal­mak tovább mennek egy lépés­sel s felhívják Moszkvát a had­erők kölcsönös kivonására, te­hát Európa nyugati és keleti részéből egyaránt. Ebben az esetben a nyugati seregtestek .és katonai berendezések Euró­­panyugati részébe kerülnének, viszont a Szovjetuniónak is ha­sonlóan ki kellene takarodnia a megszállott országok egyré­­széből, feltehetően Magyaror­hl szágból is. A hosszutávu és kö-( zéptávu rakéták gyártásána megindulásával Középeurópá­­nak amúgy sincs már az a stra­tégiai jelentősége, ami eddig volt. (Folyt, a 2-ik oldalon) Housing Director MIHALKÓ P. ISTVÁN Perth Amboy városi tanácsosa lett a P. A. Housing Authority ügyvezető igazgatója. Mihalko lemond városi tanácsosi pozíci­ójáról, hogy elfoglalja uj ál­lását, mint Housing Director. Zámbory Sándor töltötte be ezt a pozíciót 20 éven át, nyugdj­­ba-menetele után pedig Tho­mas A. Putten kapott kineve­zést a Housing Board-tól az igazgatói állásra, amelyről most lemondott, mert privát üzleti ügyei máshová szólítot­ták. — Mihalkot 1950-ben vá­lasztotta be, a többség a Vá­rosi Tanácsba, 1954-ben má­sodszor is megválasztották, ta­valy tavasszal pedig Flynn pol­gármester után másodiknak jött be, oly nagyszerű teljesít­ményei voltak a város fejlesz­tése terén. Városi tanácsos Nyugati figyelő... írja: RETHY LAJOS KÁDÁR HAMISAN HUZZA Kétkulacsos Kádár János vagy nem olvas újságot, vagy pedig nem fordittatta le magá­nak a legújabb moszkvai ukázt. Mert mialatt a Kremlin mézes­mázos uj offenzivája a muszka békeszeretetről akarja meggyőz­ni a világot: a gyarmati biroda­lom pesti helytartója kikezd A- mérikával. Január 27-én jegyzé­ket nyújtott át a budapesti ame­rikai követség ügyvivőjének, a­­melyben diplomáciai tárgyalá­sok felvételét — követeli. Amerika, amely eddig nem volt hajlandó szóbaállni a ma­gyar forradalom hóhéraival, visszaküldte a szemtelen-hangú jegyzőket azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen provokáló-hangu, és fenyegetéseket tartalmozó jegy­zéket nem hajlandó Washington­ba továbbítani. Kádár kormá­nya erre bejelentette, hogy az amerikai követség mozgási sza­badságát megtorlásképen korlá­tozni fogja. Nem tudjuk, mit fog Moszkva csinálni. Ugyancsak kellemetlen lehet a lemaradt Ká­dár hamis hegedűje a talmi bé­ke,rapszódia karmestereinek! HAJDÚ MEGYEI CSATA A Debrecen környékén tábo­rozó orosz csapatoknak több mentsége lehet arra, hogy szin­tén a régi nótát fújják. Elvégre azért küldték be őket Magyaror­szágra, hogy a szabadságharcot vérbefojtsák. Az egyszerű orosz muzsik, vagy a szteppék mongol­ja még kevésbbé érti meg, hogy a pártvonal holnap épen az el­lenkező lehet, mint tegnap volt. Egy Debrecen melletti város­ban, (amelynek nevét a buda­pesti híradás nem említi,) négy­órás csata folyt le a lakosság és az orosz csapatok között. A do­log ott kezdődött, hogy a boltok előtt ott állott a szokásos hosz­­szu sor. A megszálló csapatok tisztjei a helyi lakosokat félre­tolva, a sor elejére álltak. A kL szolgáló személyzet nem volt haj­landó őket soron kívül kiszolgál­ni. Erre a martalócok rombolni és rabolni kezdtek. A sorban álló nép a bolt személyzetének segit-KOVÁCS OLIVÉR lesz az uj városi tanácsos Perth Amboyban, a Mihalko István lemondása folytán meg­üresedő Commissioner-i állás­ban. Kovács Olivér a Revenue and Finance ügyosztálynak lesz a feje, Com. Donald F, Olsen pedig, aki ezt az ügy­osztályt vezette, a Mihalko he­lyét fogja betölteni, mint ä Public Works ügyosztály feje) Kovács Olivér 32 éves, nőt* len, ügyvéd, magyar szülők gyermeke. 1944-ben végezte az amboyi high schoolt. 1947- <ben a Johns Hopkins egyete­men szerzett diplomát, 1951- ben pedig a Rutgers Law Schoolban szerzett jogi diplo­mát. A koreai háború idején a hadseregben szolgált. Az itteni magyarság nyeresége az ő kL nevezése a Városi Tanácsba! Nyelveket tanul az uj pápa XXIII János pápa angolul és németül tanul, hogy a Rómába érkező zarándokokat ezeken a nyelveken is üdvözölhesse és megáldhassa. Eddig a zarándo­kokhoz olsaz és francia nyelven beszélt. Az uj pápa mindenféle nagy népszerűségnek örvend. ségére sietett. A muszkák pedig a helyőrséget mozgósitottaák. 4 óra hosszat folyt az egyenlőtlen harc a lakosság és a megszállók között. A magyarok vesztesége két halott és 18 sebesült. És fél­kegyelmű Kádár, aki nem tudja, hogy most békeitóka rotyog a moszkvai fazékban, kiengedte ezt a disszonens hirt Magyaror­szágról . . . A PROPAGANDA* HÁBORÚ Kruscsev sohasem látta Ame­rikát. Az itteni népről csak a torzított pártirodalomban olva­sott. Azt sem sokat, mert Nikita nem nagy barátja a teóriának. A Kremlin tudatában van anak, hogy fegyveres erőszakkal nem lehet Amerikát lehengerelni, ők ajánlották azt, hogy a vélemé­nyek kicserélése meginduljon a két ország között. Az 1959-ik év során meglepő dolgok készülnek. Az amerikai filmgyárosok tiz film kicserélésére kötöttek e­­gyezményt az orosz kormánnyal. Propaganda filmek kicserélése mindkét oldalról tilos. De az o­­,rosz nép a sorok között is fog tudni olvasni, amint az amerikai filmeket nézi. A nagy amerikai ágyú azon­ban julius4-én fog eldördülni— Moszkvában. Tiz percnyire Moszkva belvárosától, a Sokolni­­ki parkban, az amerikai függet­lenség évfordulóján nyilk meg az Amerikai Sarok. A jövő hónapban californiai épitőmunkások érkeznek Moszk­vába és a muzsik csodájára fog járni annak, hogy gombamódra fognak nőni a modern épületek. Az Amerikai Sarok (Ugolok A- meriki) amely egyébként in­kább gömbölyű, közel 4 millió költséggel fogja megmutatni a muzsiknak, hogy mi itt Sputnik nélkül sem halunk éhen . . . IVÁN ÉS A HOTDOG Mi, akik csak lunch és vacso­ra között szoktunk megéhezni, nem tudjuk elképzelni egy gene­rációnak 40-éves éhségét, mely a kásához csak’Sputnik körítést kap. Amely a dohány kocsányát szívja újságpapírba csavarva, mialatt az uj vörös burzsoázia— elszívja a kocsányról lefejtett dohányt. Az Amerikai Sarok főattrak­ciója a “hotdog bódék” lesznek. Lesz supermarket, éppen olyan, mint ahová mi járunk. Lesz pa­tika, ahol minden egyebet is á­­rulnak. A muzsik, mikor meg­váltja a belépőjegyet, egyben számot is kap, amellyel automo­bilt, jégszekrényt, televíziót és más egyebet nyerhet. Moszkva (Folyt, a 2-ik oldalon) Kodály ünnepély - Kodály nélkül A ‘Magyar Nemzet’ c. buda­pesti lap Írja, hogy Kodály Zol­tán tiszteletére, 76-ik születés­napja alkalmából az Állami Hangverseny zenekar és a Bu­dapesti Kórus ünnepi hangver­senyt rendezett a Zeneakadé­mián. Két zenekari mü: a ‘Ma­rosszéki táncok’ és a ‘Fölszállott a páva’ variációk, valamint az ujabbkori, oratórikus zeneiroda­lom kimagasló alkotása: a ‘Bu­davári Te Deum’ szólalt meg a mester alkotásai közül. A közön­ség lelkesen ünnepelte a müvei­ben jelenlevő nagy alkotót. A Magyar Nemzetnek ebben a tudósításában az a legérde­kesebb, hogy Kodály Zoltán az ünnepségen csak müveivel volt jelen, nem pedig személyesen. Miért nem volt ott Kodály sze­mélyese? Halán nem hívták meg? Kodály Zoltán, mint tudjuk most egyedül él, mióta felesége, szül. Sándor Emma meghalt 1958 nov. 22-én. 49 évig éltek igen boldog házasságban. A kommunista kiadványok Magyarországon csupa ráfize­tést jelentettek az államnak. Sztálin müvei — szinte meg­számlálhatatlan kötetben—most is otji hevernek a pincékben. Nem volt hatalom, amivel rá­tukmálhatták volna a népre ezek megvásárlását még kevésbbé el­olvasását. Sztálin müvei mellett ott voltak a többiek, a kommu­nista kisistenek zagyvalékai. A nyomdák ontották őket bőség­ben és ezek raktározása a buda­pesti kormánynak legalább ak­kora gondot jelentett, mint A- merikában a termésfelesleg meg­felelő elhelyezése. A könyvkiadás tekintetében — a forradalom óta — jelentős változás történt. A magyar és nyugati klasszikusokat adják ki nagy példányszámban. Jókai ma is a legolvasottabb iró. A külföl­diek közt a nagy romantikus, Victor Hugó vezet. Oroszból csak a régiek — de jók! — kelnek, mint Tolsztoj, Turgenyev, Csehov. Kiderült, hogy az ‘újfajta’ könykiadás nem is olyan rossz üzlet. A jó könyveket, akármi­lyen magas példányszámban nyomják, szétkapkodják az em­berek. S tegyük hozzá/ kapkod­juk mi is itt, Amerikában és szerte a világon, ahol szétszóró­dott testvéreink élnek. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! ELHANYAGOLT, VÉRES SZIVÜNK Irta: ADY ENDRE Sebeink megújulhattak százszor, JJgy adta az Élet: Támadtak a magyar sebeknél Mindig tüzesebb kelevények S mi árván, porban üszkösödtünk. En-sirásunkat végig sírnunk Hangosabb sirások Nekünk soha meg nem engedték: Úgy licitált reánk, mint vásott, Kegyetlen uzsorás: a más sors. Ha harcaink garázsa lobbant, Világok gyultak ki, Sohse tudott az igazsághoz Igazunk minket eljuttatni: Hamupipőke a magyar kin. Mégis és újra: föl a szívvel Mi véres szivünkért, Mi Műnkért, mi bánatunkért, Mi szegény meggyötört hitünkért, Ha orkánzik a Mindenség is. LINCOLN GETTYSBURG! BESZÉDE Kilencvenöt évvel ezelőtt egy szónoklat hangzott el Gettys­burg, Pennsylvániában, mely­nek visszhangja a világ minden sarkába élj ütött. Akkoriban nem volt még hangszóró, fonográf, Harcunk a magyar Pokollal van, Mindent erre tettünk, Ennek a kapuit döngetjük, Ezé a harcé lelkünk, testünk, Ez gesztünk vagy győzelmünk: sorsunk. ABRAHAM LINCOLN rádió, sőt sokszorosított másola­tokat sem osztogattak szét az új­ságírók között/A hirterjesztés kezdetleges módszerei ellenére is, Lincoln beszéde ismeretessé vált a világ minden népe előtt, pedig csak egy amerikai temető sirkertjében hangzottak el az a­­merikai elnök szavai. Az amerikai unió válságos i­­dőket élt át akkoriban. Az or­szág két részre szakadt, ame­lyek háborút viseltek egymás el­len. Mert nemcsak a rabszolga­ság kérdése forgott kockán, ha­nem az Egyesült Államok fenn­maradása is. Lincoln “Felszaba­dító Nyilatkozata” néhány hó­nappal azelőtt megszüntette a szolgálatot a déli államokban is. Szerinte “senkisem uralkodha­­tik másokon azok belegyezése nélkül.” 1863. júliusában a Déli Kon?­­federáció hadserege száz mér­földdel túlhaladta Washingtont észak felé, ahol azonban a Get­­tysburgtól délre fekvő dombo­kon, az északiak központi had­seregével találta magát szemben. A történetírók szerint ez lett a polgárháború fordulópontja. A Konfederáció óriási veszteséget szenvedett és Virginiáig vonult vissza, halottait és sebesültjeit a gettysburgi csatatéren hagyva. Az északiak is jelentékeny vesz­teséget szenvedtek és sokezer a­­amerikai fiú holtteste borította el a csatamezőt. Az Unió kormánya a területet néhány hónappal később “Nem­zeti Temetőnek” nyilvánította ki és 1863. november 19-én Lincoln elnök is megjelent a temető fel­szentelésére. Bár nem ő volt az ünnepség hivatalos szónoka, Wa­shingtonból Gettysburgba robo­gó vonaton, a szokottnál is ko­­morabb Lincoln néhány (272) szót vetett ceruzával a kezeügyé­­be került boríték hátára, amint itt következik: “Tizenhárom' hijján száz esz­tendővel ezelőtt, atyáink uj nem­zetet hívtak életre e kontinen­sen, a szabadság jegyében és az­zal a jelszóval, hogy minden em­bert egyenlőnek teremtett az Is­ten ...” A záró sorok pedig igy hangzottak: “A temető felszen­telésének ünnepén, inkább ma­gunkat szenteljük arra a ma­gasztos célra, hogy meggyászolt hősi halottaink odaadó lelkese­désével bebizonyítsuk, hogy a halottak nem áldozták fel életü­ket hiába és ez a nép által, a népből és a népért való kormány nem fog soha elpusztulni erről a földről.” A szónoklatot nem követte tapsvihar. Sokan nem is hallot­ták a beszédet, mert a tömeg nyugtalan mozgolódása és a szél süvitése elnyomták a hangokat. Sokan azt sem tudták, hogy a rö­vid szónoklat már befejeződött. Lincoln leült és azt hitte, hogy hiába is beszélt. Csak amikor az újságok másnap nyomtatásban (Folyt, a 2-ik oldalon) BEJELENTÉS Lapunkkal mindig, mindenképen igyekszünk a ma­gyarság szolgálatában állni. Még azzal is, hogy a lap cse­kély 3 dolláros évi előfizetési dija nehogy megterhelést jelentsen esetleg olyanoknak, akiknek az ma még a min­dennapi kenyértől elvont pénz. Szerkesztőségünkhöz érkezett levelekből úgy látjuk, hogy menekült magyar szabadságharcos testvéreink között vannak olyanok, akik munkanélküliség, vagy kevés kere­set következtében még ezt az évi 3 dollárt is nehezen tud­ják megvonni maguktól. Éppen ezért elhatároztuk, hogy mindazok számára, akiknek NEM ÁLL MÓDJUKBAN AZ ELŐFIZETÉSI DÍJ MEGFIZETÉSE, INGYEN KÜLDJÜK A LAPOT mindadding, amig módjukban lesz az előfizetést bekülde­ni. Ez azonban semminemű kötelezettséget soha rájuk nézve nem jelent! Ha módjukban lesz és amikor módjuk­ban lesz fizetni a lapért, attól kezdve számit majd előfize­tésük, visszamenőleg nem kérjük tőlük a lap árát és az uj lejárati dátum addig lesz előre keltezve a lapon, ameddig az akkor kifizetett évi, vagy félévi dij az előfizetést jelenti. • Örömmel tesszük ezt a bejelentést már csak azért is, hogy lássák magyar testvéreink, mennyire a MAGYAR ÜGYET igyekszünk szolgálni lapunkkal és mennyire nem vagyunk anyagiasak, krajcárosok, pénzkunyerálók! Lássa meg, vegye észre végre mindenki azt, hogy sokévtizedes amerikai magyar lapszerkesztői és lapkiadói munkánk olyan magyarság-szolgálat, amelyben minket NAGYON KEVESEN TUDNAK UTÁNOZNI! (A szeg rendszerint olyankor bújik ki a zsákból — ahogy mondani szokás — amikor dollárokról és centekről van szó!) Mi önzetlenül, érdek nélkül is szolgálatában tudunk állni magyar testvé­reinknek, mindig, mindenben s valahányszor a körülmé­nyek úgy kívánják, áldozatot is tudunk hozni azért, hogy a magyarság érdekeit előre vigyük, vagy magyar testvé­reink segítségére legyünk. Ebben a szellemben vettük ke­zünkbe a “tollat” közel negyedszázaddal ezelőtt itt Ame­rikában s ebben a szellemben folytatjuk az újságírást, uj­­ságkiadást a jövőben is! I. DIÉNES LÁSZLÓ szerkesztő és kiadó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents