Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-10-22 / 43. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 51. ÉVFOLYAM NO. 43. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY 1959. OKTÓBER 22 JAJKIALTAS AUSZTRIÁBÓL MAGYAROK AZ ÖRVÉNY SZÉLÉN . . . (Vettük és készséggel adjuk közre az alábbi sorokat, me­lyekhez még eredeti fénykép­­felvételeket is mellékelünk. — Szerkő “Az UNO az 1959-60 évet ‘Világmerxekültévvé’ nyilvání­totta. Ennek a lépésnek az volt a célja, hogy a még mindig me­nekült-sorban élő milliók szá­mára segítséget lehessen előte­remteni. Ebben az akcióban a vezető államférfiakon kívül kiveszi részét csaknem vala­mennyi- közület, mely szivén viseli a kommunista diktatúra áldozatainak sorsát. Az Egye­sült Államokban, Angliában, az európai országokban min­­tdenütt megalakultak a hivata­geren . túl, nincs sponzoruk, stb.) itt rekedtek menekülésük első állomásán, ahová életük kockáztatásával, reményekkel telve érkeztek a szovjet pokol­ból. 1959. szeptember 1-én még mindig 10.534 uj és mintegy 4,500 régi magyar menekült élt Ausztriában, legnagyobb részük baraktáborokban elhe­lyezve. Azt, hogy mit jelent egy tömegtáborban éveken ke­resztül élni, csak olyanok tud­ják igazán megérteni, akik ma­guk is éltek ezekben a tábo­rokban, ahol. nemcsak a kénye­lem, de a lakási igények mini­muma (fürdőszoba, modern WC, stb.) is hiányzik. Ezek az Menekült-tábor Ausztriában, ahol még mindig magyarok ezrei sínylődnek. los helyi komiték, hogy az UNO felhívásának eleget te­gyenek. Ausztriában az államelnök patronátusa alatt alakult meg az Osztrák Nemzeti Menekült­évi Bizottság. A bizottság cél­ja a menekültévvel kapcsola­tos ausztriai teendők koordiná­lása. Ennek a bizottságnak tagja az ausztriai Magyar Me­nekültügyi Szolgálat is, me­lyet ennek vezetője képvisel a komité munkájában. emberek elkeseredettek és gyakran reményt vesztettek. A kommunista rendszer pedig igyekszik kihasználni helyze­tüket és propaganda anyagot kovácsol ebből a világkommu­­nizmus imperialista céljai ér­dekében. Ezeknek a magyaroknak a megsegítéséről és egyben a kommunizmus elleni harcról van most szó, amikor a tenge­ren túl élő magyarsághoz for­dulunk. A Magyar Menekíilt-Ausztriában rekedt, táborlakó magyarok Ezzel kapcsolatban a Ma­gyar Menekültügyi Szolgálat a tengelyen túl élő magyarsághoz fordul, mely már oly sok eset­ben bizonyította be emberba­ráti mentalitását, amikor baj­bajutottak megsegítéséről volt szó. Ezúttal ezek a bajbajutot­tak saját magyar véreink, akik a kommunista börtönből kisza­badulva ittrekedtek a Vasfüg­göny tövében. Olyanokról van szó, akik nem voltak olyan sze­rencsés helyzetben, mint akik­hez felhívásunkkal fordulunk, akik már otthonra, rends.zeres munkára és existenciára talál­tak az uj befogadó országuk­ban. Olyanokról van szó, akik testi . fogyatékosságuk, vagy egyéb gátló körülmények mi­att (pl. nincs rokonságuk ten­ügyi Szolgálat jóléti alapja teljesen kimerült. Ezzel ellen­tétben nem apadt le a segítsé­gért hozzánk fordulók száma. Ez év folyamán szolgálatunkat három hivatalunkban összesen 10,963 esetben vették igénybe ideszakadt magyarjaink. Né­ha a legsúlyosabb problémák­kal keresnek fel, ahol sürgős, azonnali anyagi segítségre is szükség lenne, mellyel néha egy család kegyetlen sorsán le­hetne enyhíteni, egy-egy ka­tasztrófát elhárítani. Nem tu­dunk ezen a téren segíteni, mert kasszánk kiürült. Ez év szeptember' 1-ével kénytelenek voltunk az utolsó anyagi támo­gatásokat is beszüntetni. Még a legújabb, az aknamezőkkel (Folyt, a 4-ik oldalon.) A magyar szabadságharc október 23-iki emlékünnepélye New Yorkban Hatalmas érdeklődés előzi meg a forradalmi szervezetek, egyházak és egyesületek októ­ber 23-iki ünnepélyét New Yorkban. Mint már jelentettük, ez év­ben is méltó formában kívánja New York s környéke magyar­sága megünnepelni a magyar szabadságharc é v f o rdulóját. Az előkészítő bizottság most végzi az utolsó simításokat az ünnepély műsorának előkészí­tésén. A himnusz hangjai után an­­golnyelvü üdvözlőbeszéd kö­vetkezik, majd az ez alkalom­ra Írott “Emlékezés” hangzik el. A műsor első részét Szöré­nyi Éva művésznő szavalata zárja le, hogy ezzel helyet ad­jon a Phiiharmonia Hungarica nagyszerű zenekarának, amely Rozsnyai Zoltán karnagy veze­tésével ünnepi hangversenyt ad. A hangverseny műsora: Ludwig V. Beethoven: Eg­­mond nyitány. Liszt Ferenc: Es-dur zongo­raverseny (Sándor György közreműködésével). Bartók Béla: Tánc-szvit. Kodály Zoltán: Galántai táncok. Liszt zongoraversenyének szólistája az amerikai rádiók műsorából és hanglemezekről jól ismert Sándor György lesz, akinek most a magyar közön­ség előtti fellépését szeretet­tel és nagy érdeklődéssel vár­juk. Az ünnepély iránt egyre na­gyobb érdeklődés nyilvánul meg nemcsak magyar, de ame­rikai részről is. Eddig a je­gyeknek mintegy egyharma­­dát igényelték a különböző szervezetek. Az ünnepélyen való részvétel ingyenes, azon­ban a belépés csak jeggyel tör­­tkénhetik. Jegyek igényelhetők a rendező bizottság címén: 211 E*st 37th St., New York, N. Y. (Tel. OXford 7-7772.) Az ünnepély helye a Hunter College díszterme (Park Ave. és 69th St.), ideje októbzer 23, este 8 órakor. Feltétlenül pon­tos megjelenést kérnek! Az uj bevándorlási törvény összehozza a családtagokat Szeptember 22-én uj törvény lépett életbe, amely sokezer ember számára — akik eddig hiába vártak vízumra — lehe­tővé teszi, hogy Amerikában élő családjukhoz csatlakozza­nak. Ez az uj törvény kvótán kívül engedi be az országba azokat, akik 1953. décember 31. előtt valamely amerikai konzulátusnál második, har­madik vagy negyedik fokú “preference” (kedvezményes) kvótára jelentkeztek és akik­nek bevándorlási kérvényét 1959. január 1 előtt már jóvá­hagyták. Kvótán kívül fogják beengedni a fentiek házastár­sait és gyermekeit is. A “Kedvezményes” három­féle kvótába tartoznak: ameri­kai polgárok szülei, amerikai lakosok (nem polgárok) há­zastársai, gyermekei, továbbá amerikai polgárok házasság­ban élő testvérei. Az uj ren­delkezések különösen a Len­gyel-, Olasz- és Görögország­ban, Jugoszláviában és Portu­gáliában születettekre nézve jelent előnyt, mert ezeket a kvótákat még a magyarnál is tömegesebben jegyezték túl. Változás állott be az előny­ben részesített osztályok meg­határozásában is. Amerikai polgárok 21 éven felüli, nőtlen és hajadon gyermekei eddig csak negyedik kedvezményre tarthattak igényt; ezután má­sodfokú kedvezmény illeti meg őket, amelyet eddig csak ame­rikai polgárok szüleire alkal­maztak. Amerikai lakosok (nem polgárok) 21 éven felüli, nőtlen és hajadon gyermekei, akik eddig nem kaptak ked­vezményt, most már harmad­fokú kedvezményben részesül­nek. Minthogy azonban ezeket a reformokat a kvótaszámok fel­emelése nélkül iktatták tör­vénybe, a tuljegyzett kedvez­ményes kvótához tartozó csa­ládtagok versenyezni lesznek kénytelenek a kategóriába újonnan beosztott jelentke­zőkkel. így például néhány szülő, aki a második kedvez­ményezett osztályba tartozik s várakozik a beengedésre, most kénytelen lesz továbbra is tü­relemmel Anni. A negyedik kedvezményes kvótát 25-ről 50 százalékra emelték fel (az első három kedvezményes kvóta kielégíté­se után fennmaradó számok­ból.) Eheez tartoznak: ameri­kai polgárok testvérei és há­zasságban élő gyermekei. Az uj törvény megengedi, hogy a kérvényezővel együtt annak házastársa és kiskorú gyerme­kei is bejöhessenek. Ez a sza­bály előmozdítja a családok egyesítését, de szintén megter­helést jelent a már régebben várakozókra. A negyedik ked­vezményes osztály kiszélesítése ezenkívül meg fogja nehezíte­ni azoknak a bevándorlását, akiknek semmiféle kedvezmé­nyük sincsen. Azoknak, akik az 1953. évi Refugee Act segítségével jöt­tek Amerikába, a közeli csa­ládtagjai is bejöhetnek most és pedig kvótán kívül, ha már 1959. január 1 előtt folya­modtak vizűmért. További felvilágosítást és se­gítséget az American Council for Nationalities Service, 20 W. 40th St., Nw York 18, N. Y., nyújt, ha előzetes telefoni be­jelentés után (BR 9-2715) sze­mélyesen keresik fel ezt a hi­vatalt. Vidékiek magyarul is írhatnak. AMERICAN COUNCIL MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $3.00, külföldre $4.00. Rendelje meg rokonainak, ismerőseinek is! Egy angol újságíró tapasztalatai Budapesten (FEC) Egy nemzetközi vivó­­mérkőzés kapcsán egy angol újságíró is Budapesten volt, aki végignézte nemcsak a magyar, de a többi, igy az angol-szovjet mérkőzést is. Az iujságiró a második vi­lágháború óta hivatalos minő­ségben kétszer járt Budapes­ten, utoljára 1955-ben. Az idei nyári versenyekre mint magán ember utazott, barátait akarta viszontlátni, akikről rossz híre­ket kapott. Szereti, nagyrabe­­csüli a magyar vivőkat; “leg­­fairebb” ellenfeleknek tartja őket. Általában igen sok barát­ja van Budapesten. Az újságíró és az angol vi­vők félelmesnek tartják a ma­gyarok oroszgyülöletét. Az­előtt inkább csak gúnyolták őket és megvetéssel beszéltek róluk. Most lángol a gyűlölet. Minden orosz tusst sziszegve és nyílt bosszúsággal vettek tudomásul a nézők. Beillett tüntetésnek. Minden angol tusst megtapsoltak. . Az újságíró szerint nyilvá­nos helyre elmenni nem öröm. A Margitszigeten kitűnő a ki­szolgálás, jó a koszt, angol vi­szonyokhoz mérten méregdrá­ga, még a turista-átváltással is. A közönség rossz. Népidemok­rata kiküldöttek és utazó cso­portok a szomszédos országok­ból és a legrosszabbak a kelet­németek. A Duna szálló kiszolgálás terén is, közönséget tekintve is nagyon lezüllött. A Dunapart kihalt, teljesen érthetetlen volt számára, hogy miért, mert öt évvel ezelőtt ott volt Budapest divatparádéja. Az olcsóbb nyá­ri vendéglőkbe huligánok jár­nak és hangoskodnak. Leszó­­litják a külföldit, de ma már nem akarják megvásárolni a nyakkendőjét, vagy zokniját. A motorbicikli érdekli őket egyedül. Vajon a kapitalista országok fiataljainak van-e motorbiciklijük és mennyibe kerül? Meg, hogy kinek van joga autót venni? A szabad vi­lágból csak ez érdekli őket. Ezek az éjszakában csavargó huligánok a látogatóra rossz benyomást tettek. Egyetlen egy sem kérdezte meg, hogyan élnek a fiatal menekültek Angliában. A szép egészséges fiatalságot a strandokon látni — ez az egyetlen üde emléke Budapestrői. Miért szavazzuk meg a “College Bond Issue”-t November 3-án A magyarszármazásu ame­rikaiaknak New Jersey állam­ban különös okuk van arra, hogy támogassák, megszavaz­zák az úgynevezett “Cellege Bond Issu.e”-t, a $66,800,000 dolláros főiskolai célokra kibo­csátandó bondok kérdését, mely referendumszavazásra kerül a november 3-iki válasz­táson — jelentette ki Haydu Vissza az óramutatót! A nyári időszámításnak vége lesz. Szombatról va­sárnapra virradó éjszaka át­térünk a Stanard időre; az óramutatót mindenki egy órával vigye vissza! HAYDU K. GYÖRGY K. György, plainfieldi gyáros, az Amerikai Magyar Intézet igazgatóságának elnöke. “Szeretném felhívni minden New Jerseyben élő magyar testvérem figyelmét erre a fon­tos kérdésre, amely valameny­­nyiünk jólétére kihatással lesz” — mondja nyilatkozatá­ban Haydu Gy;rgy. “New Jer­sey főiskolái fizikai kibővítésre szorulnak a lakosság szaporo­dása folytán. Uj tantermeket, bentlakásokat és laboratóriu­mokat kell építeni abból a cél­ból, hogy minden felvételre jelentkező diáknak alkalma le­hessen tanulmányai tovább­folytatására itt, államunkban. Ha ez nem történik meg, a kö­vetkező években már diákok ezreit kell más államba külde­ni, mert nem lesznek felvehe­tők állami egyetemeinkre és főiskoláinkra. Ezért van szük­ség arra a 66,800,000 dolláros bond-kibocsátásnak megszava­zására november 3-án, amely kérdés a szavazólapon szere­pel és amelyet ha megszava­zunk, az állam egyetemének, a Rutgersnek, valamint hat álla­mi főiskolának: Montclairben, Patersonban, Unionban, Glass­­boroban, Trentonban és Jersey City-ben alkalmat adunk a szükséges uj épületek felépíté­sére és berendezésére. Ezzel pedig az elkövetkező évek di­ákjainak, g y e rm e ke inknek adunk alkalmat tanulmányaik továbbfolytatására.” “Biztosítanunk kell fiaink s leányaink számára, akikben meg van a tehetség és az ambí­ció, hogy felsőbb iskolai ta­nulmányokat vég ezhessenek, illetve azt, hogy alkalmuk le­gyen itt New Jerseyben, állami főiskoláinkon folytatni tanul­mányaikat. 'Nekünk, magya­roknak azért is van különös okunk ennek a ‘Bond Issue’­PARISBAN JÁRT AZ ŐSZ Párisba tegnap beszökött az ős,z. Szent Mihály utján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rözse-dalok: Füstösök, f urcsák, busák, bíborok, Arról, hogy meghalok. Elért az ősz és súgott valamit. Szent Mihály útja beleremegett, Zürn, zürn: röpködtek végig az utón Tréfás falevelek. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Parisból az ősz kacagva szaladt. i tt járt, s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt . . . Irta: ADY ENDRE nak a támogatására, mert a Rutgers Egyetem részéről oly segítségben és meleg fogadta­tásban részesült elgondolásunk és célkitűzésűnk, hogy magyar kultúránkat, m ü v észetünket, nemzeti hagyományainkat egy Egyetemi Magyar Tanszék fel­állításával megőrizzük és tanít­suk az utánunk következő nemzedékeknek, hogy ezt bűn volna tétlenséggel visszafizet­ni.” “Közvetlenül az 1956-os sza­badságharc után a Rutgers Egyetem egy csoport magyar tudóst és tanárt fogadott be és adott nekik alkalmat az itteni életben való elindulásra.” “A Rutgers Egyetem, az Amerikai Magyar Intézettel karöltve megszervezte a ma­gyar tanítási tervet és az inté-* zet elnökét, az Elmhurst Col­lege magyar tanszékének volt tanárát nevekte ki a Rutgers Egyetem a művészet és tudo­mány magyar tanszéke első ta­nárává.” “Ez év október 5-én New Jersey állam egyeteme, a Rut­gers, az Amerikai Magyar In­tézettel karöltve megrendezté a szabadságharcos menekül­tekből alakult Phiiharmonia Hungarica nagyzenekár hang­versenyét New Brunswickon, Ezzel is, mint sok egyébbel, a Rutgers Egyetem, megmutatta nekünk, hogy felkarolja és szív-ügyének tekinti magyar kultúránk és művészetünk ápo­lását és megőrzését. Ha pedig az egyetem bővül, gyarapszik, amit a november 3-án megsza­vazandó, Bond Kérdés tesz majd lehetővé a magyar tanszék és a Magyar Intézet ügye is előbbre jut a RutgerSt en.” i “Felkérek minden magyaf­­származásu polgárt ebben az államban, szavazzon ‘Yes’-el a College Bond Issue referen­dum-kérdésében a választás­kor, mert ezzel az ‘Igen’-el közvetve magyar ügyet is szol­gál ! Közvetlenül pedig na­gyon sok magyar szülő része­sedik majd annak előnyei­ben, amit a 66,800,000 dollá­ros Bond Issue megszavazása gyermekei számára jelent!” (Haydu K. György igaz ma­gyar barátunk fenti nyilatko­zatának annál is inkább teljes teret adtunk lapunkban, mert mi magunk is helyeseljük és magunkévá tesszük felhívását és magát a Bond Issue támoga­tását, megszavazását. — Sz.) BÉKEPAPOK A KOLHO­­ZOSITÁS MELLETT (FEC) A katolikus békepa­­pok lapjában, a Katolikus Szó­ban egy Vigy Tivadar nevű fi­atal “békepap” cikket ir a kol­­hozositások mellett és érvül még az Istent is előhozza, írván, hogy véleménye szerint elvileg a Teremtő is a kolhozo­­sitás mellett van, mert a földet nem néhány embernek adták, hanem többnek és az felelne meg a Teremtő gondolatának, ha a földeken közönsen gaz­dálkodnak és közösen uralkod­nak a természeten. Kár volna egy szót is vesz­tegetni a “békepap” fejtege­téseire, de azért azt nem gon­doltuk, hogy a bibliát úgy is lehet értelmezni, hogy helyes a kommunisa párt által erő­szakolt és a párt, valamint a szovjet érdekét, szolgáló kolho­­zitás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents