Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-10-08 / 41. szám

Merged with “PASSAIC and VICINITY” Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VÍCINITY VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 41. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1959. OKTÓBER 8 Gyönyörű volt a Philharmonia Hungarica hangversenye Hruscsov és a magyarországi vörös sajtó A Philharmonia Hungarica itt volt nálunk s úgy néztünk e­­zekre a nőkre és férfiakra, mint a szegény magyar nép hoz­zánk küldött követeire. Úgy lát­szik, hogy az amerikai nép is igy fogadja őket, s ez most, Hrus­csov látogatása után szükséges. Pontosan 21 amerikai államba látogatnak el a menekült ma­gyar zenészek és tolmácsolják a némaságra Ítélt magyar nép ü­­zenetét. Nem politikai fecsegés ez az üzenet, hanem egy ezer­éves kulturnép nagy mélységek­ből feltörő szava, amelyet nem lehet meg nem hallgatni és fi­gyelmen kívül hagyni. Azt mondja ez az üzenet: ne hagyjá­tok elveszni ezt a népet, amelyik annyi szépet és jót tud adni a világnak. Ha eláruljátok — igy hangzik tovább, — megérdemli­­tek magatok is a bukást, mert akkor már az egész szabad vi­lágban nem marad eszme, ami­ért érdemes élni és ami éltet. Er­kölcsi temetővé válik. Nekünk, amerikai magyarok­nak is van egy rész ebben az ü­­zenetben. így hangzik: Ti öreg és fiatal amerikai magyarok, fogjatok már egyszer össze, hi­szen az erőtlenség ma még ke­­vésbbé hatásos eszköz, mint ré­gen volt. Látjátok, ez a kis e­­gyüttes összetart és a maga módján meghódítja a világot. Ha ti, annyi sok ezren összefog­nátok, óriási eredményeket ér­hetnétek el; talán egy kicsit a mi érdekünkben is. Úgy látszik, ezeket az üzene­teket nem akarjuk megérteni, mert nincs fülünk a hallásra. Csak hát nehéz belenyugodni. Kölcsönt is kapnak az oroszok Amerikától, akárki meglássa. Egy pár hónap lepereg és a világtörténelem legzsarno­kibb hatalma, az Egyesült Álla­moknak adott esetben halálos ellensége, pénzt kap, amerikai dollárt, sok-sok milliót. Ebben a pillanatban még törvény tiltja azt, hogy a Szov­jetunió kölcsönt kaphasson, akár amerikai magán pénzin­tézetektől is. Ezt a törvényt igy hívják: Johnson Act. A tör­vény ugyanis kimondja, hogy olyan országnak, amelyik nem fizette vissza régebbi tartozá­sát, nem nyújthat újabb köl­csönt amerikai polgár. Márpedig Szovjetoroszor­­szág tartozik Amerikának. Az úgynevezett kölcsönbérlet ösz­­szegével. Az elmúlt háború alatt Amerika 11 ezermillió dollár értékben szállított árut a Szovjetuniónak azzal, hogy csak azt kell visszafizetnie, ami nem pusztul el. A moszk­vai kormány azt állította, hogy majdnem minden elpusztult, de nem engedte ennek kivizs­gálását. Végül is hajlandónak mutatkozott 300 millió dollárt adni. Amerika 800 milliót kér. Hruscsov itteni utjának az eredményeként Washington és Moszkva meg fog egyezni va­lahol a középen s akkor az újabb kölcsönnek már nem lesz akadálya. A vörös behemót tehát amerikai pénzen nő még nagyobbra, illetve a dollár is hozzájárul további fejlődésé­hez, hogy aztán még kibirha­­tatlanabb legyen a világ szá­mára. A hosszúlejáratú kölcsönök következtében vígan fejlődő Szovjetoroszországban a kom­munizmusnak módja lesz még mélyebb gyökeret ereszteni, hiszen bebizonyítja a rend­szer otthon is és a határokon túl is, hogy a vörös módszerek jobbak minden másnál. íme, itt az eredmény! Az amerikai ipar egész gyá­rakat szerel majd fel, főleg műanyagok készítésére, hogy a Szovjet hétéves tervet köny­­nyedén teljesíthessék. S aztán kormányunk uj, az eddiginél sokkal előnyösebb kereskedel­mi szerződést köt a moszkvai kormánnyal, ami megint csak a vörös rendszer további meg­erősödéséhez vezet. Hálából egyszer aztán a fe­jünkre ül . . . főleg, ha nem vi­gyázunk. Hírek Rabmagyar­országból A MAGYAR IFJÚSÁG MA IS KOMMUNISTA­ELLENES A KISZ hivatalos lapja a “Magyar Ifjúság” nemrég kö­zölte a KISZ vezetőség által ki­dolgozott “a magyar ifjúság po­­litikai-ideologiaji nevelésének i­­rányvonalait.” E kommunista kiadvány szerint a mai magyar ifjúság még mindig erősen át van hatva a burzsoá életszemlé­let tipikus jelenségeivel, mint pl. a nacionalizmussal, a vallás­­szabadsággal és a mának éléssel. A kommunisták szerint a ma­gyar ifjúság többsége még ma is rabja a fennt nevezett burzsoá nézeteknek és az imperialisták oltják be a magyar if jakba a mának élés “bűnét.” A jövőben az “irányvonalakban” kidolgo­zott elvek alapján próbálják a magyar ifjúságot a szokásos kommunista módszerekkel átne­velni. A KISZ vezetőége sztáli­nista elemekből tevődik össze és működése még a forradalom e­­lőtti DISZ működéséhez hason­lítva is eredménytelennek szá­mit. A MAI FIATALOK ÉLETSZEMLÉLETE A mai fiatalok legnagyobb részéből kihalt a romantika, amely az előző nemzedék éle­tét oly színessé, széppé tette Meg van a Duna, meg van a Margitsziget, de a háborúval kiköltözött belőle a lélek, a ro­mantika. Ennek az oka nem­csak a materialista nevelés, hanem a fiatalságra nehezedő reális gondok. A legtöbb há­zasságnak az alapja többé nem az igazi lelki kapcsolat, az egymáshoz való tartozás érzése, hanem az ösztön, a bí­rás vágya, amely gyorsan el­veszti varázsát és a gondok, aggodalmak azt előbb kikez­dik, mint az igazi szeretetre épült házasságokat. Ez az egyik oka a sok válásnak. Az emberek annyira érzéketle­nek, hogy sok esetben — a válás után — a lakáshiány miatt — mindketten előbbi la­kásukban maradnak, mint társlakók és mindegyik éli a maga életét. Vasárnap New Yorkban, a Carnegie Hall-ban mutatkozott be először az amerikai zeneértő közönségnek az Ausztriában’ a­­lakult “Philharmonia Hunga­rica” 80-tagu magyar szabad­ságharcos zenekar s Amerika legszigorúbb zenekritikusai (köztük a New York Times kri­tikusa is) szépen emlékeztek meg erről a bemutatkozásról. Rákövetkező nap, hétfőn este New Brunswickon, a Rutgers Egyetem Tornacsarnokában, az Amerikai Magyar Intézet ren­dezésében volt a második ameri­kai hangversenyük s habár a műsorukba a lehető legnehezebb Bartók-számokat vették fel, a közel 2000 főnyi hallgatóság — köztük nagyrészben az itteni magyarság szine-java — mind­végig lenyügözötten, csodálattal hallgatta ennek az igazi zenemű­vészekből álló együttesnek re­mek játékát. Rozsnyay valóban a vezénylőpálca mesterének bi­zonyult ; valósággal kezében tar­totta az egész zenekart s a szo­katlan októberi hőség dacára mindvégig derekas munkát vég­zett. A befejező Kodály: Háry János részleteknél már valósá­gos tapsorkánnal juttatta kife­jezésre a közönség azt, hogy a belépőjegy sokszorosát érő cso­dás zenét kapott és amikor rá­adásul a Rákóczi-induló vérpe­­zsegtető dallamaival, (Berlioz “Faust Bukása” feldolgozásá­ban) fejezte be műsorát a zene­kar, a tapsvihar szűnni nem a­­karó volt. Ennyit magáról a hangver­senyről. De szóljunk néhány szót arról a munkáról is, ami en­nek a hangversenynek sikerre jutását megelőzte, ami ezzel a hangversennyei az Amerikai Magyar Intézet jövőjét itt a Rut­gers Egyetemen megalapozta... Fáradságot nem ismerő oda­adással dolgoztak a jegyek elhe­lyezésében az egyetem magyar diákjai: Fábos Gyulával és Nagy Károllyal az élen, valamint a kö­vetkező lelkes magyarok, akik felülemelkedve minden kicsi­nyes szemponton, egyedül azt tartották szem előtt, hogy olyan magyar munkáról van szó, ami Harmadszor érkeztünk el az 1956-os magyar szabadságharc évfordulójához. Jóllehet, a nem­zetközi politikai tényezők fi­gyelme elfordult a számunkra oly nagyjelentőségű kérdés: Ma­gyarország függetlenségének ü­­gye felől, — a magyarok a világ minden pontján arra készülnek, hogy hangot adjanak a maguk és otthoni testvéreik követelésé­nek: Ne csak békét, igazságot is teremtsenek a világon! Ennek a gondolatnak a jegyé­ben készül New York és környé­ke magyarsága is a szabadság­­harc emlékének harmadizbeni felidézésére. A forradalmi szer­vezetek, egyházak és egyesüle­tek támogatásával megalakult Előkészítő Bizottság Ft. Dr. Kilián Csaba elnök és Csordás Gábor esperes, alelnök, valamint Dr. Thuróczy N. György titkár vezetésével már négy hónapja fáradozik az alkalomhoz méltó ünnepély megrendezésének biz­tosításán. Robert F. Wagner pol­gármester vezetésével a newyor­­ki magyar és amerikai társada­lom jelentős személyiségeit nyerték meg a védnökök testüle­tében való részvételre. Itt talál­nyomothagyó, aminek jelentősé­ge nem porlad el, nem halványul el az idők múlásával, hanem maradandó, örökbecsű. A Ma­gyar Intézet állna: a Rutgers Egyetemen létesítendő Magyar Ház, magyar könyvtár, muzeum megvalósulás előtt áll és ezzel a valóságban az amerikai magyar­ság állít örök emléket önmagá­nak ! Emlékeztetőt az utánunk következő nemzedékeknek arra, hogy itt egykor magyarok éltek, dolgoztak, akiknek pionier­­munkájuk nem volt hiábavaló! Az Amerikai Magyar Intézet zászlóbontó első nagy munkjá­­ban, ennek a 'hangversenynek sikeres lerendezésében akár köz­vetlen munkájukkal, akár jegy­eladó tevékenységükkel részt­­vettek a következők: Fabula János, Dr. Fel^gy István, Ko­vács Sárika (Perth Amboy), Főt. Horváth István plébános és Főt. Szarvadv László segéd­lelkész (Perth * Amboy), Főt. Pogány Ferenc (Newark), Varga Lajos (az Atléta Klub elnöke) és maga Prof. Molnár Ágoston, az intézet elnöke, va­lamint az intézet igazgatósá­gának tagjai, Haydu K. Györggyel és Merbach Pál tit­kárral az élen. Megemlítjük, hogy az Ame­rikai Magyar Intézet nevében Prof. Molnár mondott a hang­verseny második részének kez­dete' előtt bes/^detr megemlé­kezve a Magyar Október örök­­emlékü dátumairól (1949 októ­ber 6 és 1956 október 23) és azok jelentőségéről, valamint a Magyar Intézet nagy terveiről. Utána Haydy K. György, az igazgatóság elnöke egy gyö­nyörű Herendi porcellán-szob­­rot, Kisfaludi-Strobl huszár­­szobárt nyújtotta át az egye­tem elnökének, Dr. Mason Gross-nak, a magyarság hálá­ja és elismeréseképen azért, hogy befogadta intézetünket erre a hires állami egyetem­re. A kezdet, az elindulás szép volt, jó volt; nemcsak a Phil­­harmonia Hungarica számára, de Amerikai Magyar Intéze­tünk számára is! juk többek között Jacob K. Ja­víts és Kenneth B. Keating sze­nátorokat. John R. Pillion és Al­fred E. Santangelo képviselőket, Haydu Györgyöt, az Amerikai Magyar Szövetség elnökét, Kő­vágó Józsefet, Budapestnek a forradalom alatt választtott pol­gármesterét és sok másokat. Az ünnepély most is, mint az elmúlt évben, emléket kíván állí­tani a forradalom elesett és élő hőseinek, fel kívánja erősíteni a magyarság segítségért kiáltó hangját és egyben gazdag, szín­vonalas művészi műsorral kí­vánja aláhúzni az esemény je­lentőségét, izlelitőt adván ezzel is népünk kulturális értékeiből. Az ünnepély, amelyre a ren­dezőség szeretettel hívja és'vár­ja New York és környéke ma­gyarságát, 1959 október 23-án, pénteken este 8 órakor lesz a Hunter College dísztermében. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk Í9 javunkra leszl Látogatás Körösi Csorna Sándor sírjánál Két magyar cserkész-tiszt, Holly Ferenc és Farkas Sándor elzarándokolt a Himalája tövé­ben fekvő Darjeeling-be, hogy meglátogassa nagy hazánkfia, Körösi Csorna Sándor sírját. Kö­rösi Csorna Sándor mint filoló­gus és utazó, a magyarság ere­dete felkutatásának szentelte é­­letét. Bejárta Ázsia nagy részét és sokáig dolgozott Calcuttában is. Egyik legnagyobb munkája az első angol-tibeti szótár volt, de számos más, a világon egye­dülálló munkát irt Tibetről. A két cserkésztiszt megláto­gatta az Asiatic Society of Ben­gal székházát, amelynek falai között dolgozott sokáig Körösi Csorna Sándor. Gyönyörű bronz mellszobrát lefényképezték, majd meghatódotta-n lapozgat­tak a könyvtárban elfekvő köte­teiben. Ezután indultak Darjee­­lingbe a sir felkutatására. Mély megilletődéssel állottak a vihar­vert emlékmű előtt, amelyet fél­napos kutatás után, az ó-teme­tőben találtak meg. A Magyar Tudományos Akadémia emelte 1910-ben — majdnem 70 évvel a nagy utazó halála után, — a sir­követ, amely egy kőalapzaton ál­ló nyolcszögletű oszlop, vaskerí­téssel körülvéve | Az oszlopba be­­mélyitve foglal helyet az Aka­démia és Csomakőrös szülőfalu által felállított két magyarnyel­vű márványtábla s a régi sírról áthelyezett angol emléktábla, a­­melyet munkatársai, a Bengáli Ázsiai Társaság tudósai állítot­ták fel halálakor. Minthogy Indiában a koszorú ismeretlen,, a két cserkésztiszt egy-egy cserép muskátlit helye­zett el a síron, majd.egy réztáb­lát vésetett az oszlopba, a követ­kező szöveggel: “With Great Respect and Salutation fo Our Great Coun­tryman, the Famous Traveler and Philologist ‘Körösi Csorna Sándor.’ August, 1959. — The Hungarian Boy Scout Associa­tion.” Ez a tábla hivatalos magyar látogatás első nyoma 1910, — azaz Baktay Ervin útja — óta, aki az Akadémia megbízásából helyezett el egy márványtáblát, amelyen többek között ez olvas­ható: “Nemzetének bölcsőjét keres­te és a maga sírját találta itt. De hallhatatlanságát is.” AKI NEM HISZ A SZO­CIALIZMUSBAN — NEM JÓ PAP Káldy Zoltán evangélikus püspök erősen bírálja 350 evangélikus lelkész áthelyezé­si kérelmét: “Nem tudjuk támogatni azokat a lelkészeket az előre­jutásban, akik nem tudják, vagy nem akarják megérteni az egyház jelenlegi szolgála­tát. Itt most nem arról van szó, hogy ‘politizáló papnak’ kell ahhoz lenni, hogy valaki jobb helyre kerüljön. De igen­is olyan papnak kell lennie, ki nem dugja fejét strucc módjá­ra a homokba a .mi világunk­ban, hanem világosan látja né­pünk útját és bfenne egyhá­zunk útját. Aki ezt nem látja, az ma nem is alkalmas arra, hogy gyülekezetét vezessen, hiszen a gyülekezet tagjai na­ponként kerülnek problémák elé és ha a pásztor vak, ho­gyan vezessen másokat?” (FEC) A magyarországi kommunista lapok zsúfoltak Hruscsov amerikai látogatásá­nak híreivel. A cikkek csak ritkán egyéni Írások, legtöbb­ször a szovjet sajtóügynökség­nek a fémjelzett beszámolói. Mivel Hruscsov amerikai útját elsősorban . a propaganda missziónak szánta, utjának minden mozzanatát a szovjet hírügynökség tartotta kézben és a kommunista blokkba tar­tozó kb. egy milliárd ember, hacsak külföldi rádiót nem hallgattak, Hruscsov amerikai útját kénytelenek voltak a szovjet híriroda szemén ke­resztül nézni. A kommunista hírügynökség a kommunista propaganda régi receptje sze­rint dolgozott. Hruscsovot úgy állították be, mint akit az ame­rikai nép első pillanatban a szivébe zárt és általánosságban nagy sikerei voltak, ahol pedig kérdéskkel megszorították őt, nagy szellemi fölénnyel került ki győztesen. A szemérmetlen túlzások­nak olyan eseteivel is talál­kozhatunk, ami még a kommu­nista propagandához szokott szemnek is sok volt. így Hrus­csov számos megjegyzését “dörgő taps” fogadta, vagy egy-egy megjegyzésére “har­sogó nevetés” volt a válasz, avagy egyes helyeken a Hrus­csovot váró tömeg “áttörte a rendőrkordont, k ö r ü 1 v ették Hruscsovo t és kíséretét,” az egyik helyen pedig “a tömeg majdnem agyontaposott egy öt éves kisfiút, de Hruscsov meg­mentette, mert karjaiba vette a kisfiút, megsimogatta fejét és megcsókolta” és igy tovább. Hruscsovnak a kommunista sajtó szerint csakis sikefei vol­tak és diadal volt az utitársa. Egy kisebb könyvet is kiten­ne a kommunista sajtó által el­ferdített anyag, igy azok fel­sorolására itt nincs mód, de a példa kedvéért egyet meg­említünk. Közismert, hogy Hruscsov szeptember 21-én San Franciscóban résztvett a szakszervezeti vezetők által rendezett vacsorán és ott több­­izben alaposan a sarokba szo­rították, többek között a ma­gyar kérdéssel. A vacsora mi­kénti lezajlása nem képezheti vita anyagát, mert hangsza­lagra vették és annak alapján a New York Times szószerint közölte a beszélgetéseket. A Népszabadság is hirt adott a vacsora lefolyásáról, természe­tesen a szovjet hírügynökség központilag megfésült hír­anyaga alapján. Annak ellené­re, hogy a Népszabadság igyekezett Hruscsov minden lépéséről kellő időben, ha lehe­tett azonnal hirt adni a magyar olvasóknak, a San Francisco-i beszélgetést csak 4 nap elmúl­tával, szeptember 25-én kö­zölték. Négy nap kellett, amig a szovjet hírügynökség elvé­gezte a szükséges kozmetikai simításokat. A Népszabadság igy Írja le a magyar kérdés vitáját: “Amikor Hruscsov határo­zottan visszautasította a ‘ma­gyar kérdés’ felmelegítésére irányuló kísérleteket, Reuther közbeszólt és megdöbbentő tu­datlanságról tett tanúságot. Védelmébe vette Kádár Já­nost, mint polgári nacionalis­tát. Kollégái fergeteges ka­cajban törtek ki és rászóltak Reutherre, hogy Nagy Imréről kell beszélnie. Reuther csak ezután igazította helyre ‘nyelv­botlását’ mégpedig eléggé eset­lenül. A dolog lényegéről Hrus­csov a következőket mondot­ta : A magyar népköztársaság­nak saját alkotmánya, saját törvényes rendszere, saját de­mokratikusan válacztott kor­mánya van, szabadon fejlődik és nagy eredményeket ért el a szocializmus építésében. Mi is történt 1956-ban? A dolgozók hatalmával elégedet­len népellenes elemek fellá­zadtak. A nehéz percekben a Kádár János vezette magyar forradalmi kormány hozzánk fordult segítségért. Amikor testvéri segítséget nyuptottunk a magyar népnek a fasiszta lázadók^ elleni harcához, mi internacionalista kötelességün­ket teljesítettük.” A valóságban a hangszalag szerint a beszélgetés igy zaj­lott le: “O. A. Knight, az olaj, vegyipari és atom-múnkásob elnöke: Ismételten kijelentése­ket tett (már mint Hruscsov) a népek önrendelkezési jogá­ról, szabadságáról és arról, hogy nem szabad kívülről más belügyeibe beavatkozni. Hogy tudja Ön összeegyeztetni azt, amit erről mondott, valamint amit a békés együttélésről hir­det azzal a katonai elnyomás­sal, amellyel a magyar sza­badságharcot a szovjet haderő eltiporta? Hruscsov: Magyarország­nak megvan a saját alkotmá­nya és törvényei és szabadon fejlődik. Knight: Miért avatkoztak be az oroszok Magyarorszá­gon? Hruscsov:. Ott nem volt be­avatkozás. Ellenforradalom volt, orgyilkosok, huligánok fegyvert kaptak kívülről és Budapesten megszerezték a hatalmat. A kormány megkért bennünket, hogy adjunk segít­séget és mi megadtuk és büsz­kék vagyunk rá. Olyan büsz­kék vagyunk, mint egy hős­tettre. Ha mi nem lettünk vol­na ott, ma már fasizmus vol­na.” Reuther: Nagy Imre fasisz­ta volt? Én azt hittem, hogy kommunista volt. Hruscsov: Ne keverjük a dolgokat piszokkal. (Nagy szóváltások az asztal körül, nem lehet érteni ki mit mond.) Kimerítettük a magyar kér­dést? Carey, az AFL-CIO alelnö­­ke: Érintettük csupán, de ki nem merítettük.” Pár mondat még elhangzott, amikor Hruscsov nyilván a magyar kérdés hatása alatt is, rendkívül felizgatta magát és felállt és eljárta a ‘Can-can’-t, nekipirosodva, hátsóját Tiszái­vá. A jelenlevők utoljára a régi Chaplin-jeleneteknél lát­tak hasonló attrakciót és való­ban mindenki harsogó neve­tésben tört ki. CSEH KATONAI KÜLDÖTTSÉG MAGYARORSZÁGON Meglepően nagyszámú cseh katonai küldöttség érkezett Ma­gyarországra. Háromhetes tar­tózkodásuk alatt, mint a sajtó közli, sorra látogatták a vidéki TSzCs-ket, a munkástelepeket, gyárakat, tehát a “békés fejlő­dés jeleit.” A feltűnő az volt, hogy ezek a TSzCs-k, továbbá munkástelepek és gyárak helyei mind összeestek a repülőterekkel és egyéb katonai gózpontokkal. Az 1956 évi magyar szabadságkarc emlékünnepélye New Yorkban

Next

/
Thumbnails
Contents