Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)
1959-10-08 / 41. szám
Merged with “PASSAIC and VICINITY” Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VÍCINITY VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 41. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1959. OKTÓBER 8 Gyönyörű volt a Philharmonia Hungarica hangversenye Hruscsov és a magyarországi vörös sajtó A Philharmonia Hungarica itt volt nálunk s úgy néztünk ezekre a nőkre és férfiakra, mint a szegény magyar nép hozzánk küldött követeire. Úgy látszik, hogy az amerikai nép is igy fogadja őket, s ez most, Hruscsov látogatása után szükséges. Pontosan 21 amerikai államba látogatnak el a menekült magyar zenészek és tolmácsolják a némaságra Ítélt magyar nép üzenetét. Nem politikai fecsegés ez az üzenet, hanem egy ezeréves kulturnép nagy mélységekből feltörő szava, amelyet nem lehet meg nem hallgatni és figyelmen kívül hagyni. Azt mondja ez az üzenet: ne hagyjátok elveszni ezt a népet, amelyik annyi szépet és jót tud adni a világnak. Ha eláruljátok — igy hangzik tovább, — megérdemlitek magatok is a bukást, mert akkor már az egész szabad világban nem marad eszme, amiért érdemes élni és ami éltet. Erkölcsi temetővé válik. Nekünk, amerikai magyaroknak is van egy rész ebben az üzenetben. így hangzik: Ti öreg és fiatal amerikai magyarok, fogjatok már egyszer össze, hiszen az erőtlenség ma még kevésbbé hatásos eszköz, mint régen volt. Látjátok, ez a kis együttes összetart és a maga módján meghódítja a világot. Ha ti, annyi sok ezren összefognátok, óriási eredményeket érhetnétek el; talán egy kicsit a mi érdekünkben is. Úgy látszik, ezeket az üzeneteket nem akarjuk megérteni, mert nincs fülünk a hallásra. Csak hát nehéz belenyugodni. Kölcsönt is kapnak az oroszok Amerikától, akárki meglássa. Egy pár hónap lepereg és a világtörténelem legzsarnokibb hatalma, az Egyesült Államoknak adott esetben halálos ellensége, pénzt kap, amerikai dollárt, sok-sok milliót. Ebben a pillanatban még törvény tiltja azt, hogy a Szovjetunió kölcsönt kaphasson, akár amerikai magán pénzintézetektől is. Ezt a törvényt igy hívják: Johnson Act. A törvény ugyanis kimondja, hogy olyan országnak, amelyik nem fizette vissza régebbi tartozását, nem nyújthat újabb kölcsönt amerikai polgár. Márpedig Szovjetoroszország tartozik Amerikának. Az úgynevezett kölcsönbérlet öszszegével. Az elmúlt háború alatt Amerika 11 ezermillió dollár értékben szállított árut a Szovjetuniónak azzal, hogy csak azt kell visszafizetnie, ami nem pusztul el. A moszkvai kormány azt állította, hogy majdnem minden elpusztult, de nem engedte ennek kivizsgálását. Végül is hajlandónak mutatkozott 300 millió dollárt adni. Amerika 800 milliót kér. Hruscsov itteni utjának az eredményeként Washington és Moszkva meg fog egyezni valahol a középen s akkor az újabb kölcsönnek már nem lesz akadálya. A vörös behemót tehát amerikai pénzen nő még nagyobbra, illetve a dollár is hozzájárul további fejlődéséhez, hogy aztán még kibirhatatlanabb legyen a világ számára. A hosszúlejáratú kölcsönök következtében vígan fejlődő Szovjetoroszországban a kommunizmusnak módja lesz még mélyebb gyökeret ereszteni, hiszen bebizonyítja a rendszer otthon is és a határokon túl is, hogy a vörös módszerek jobbak minden másnál. íme, itt az eredmény! Az amerikai ipar egész gyárakat szerel majd fel, főleg műanyagok készítésére, hogy a Szovjet hétéves tervet könynyedén teljesíthessék. S aztán kormányunk uj, az eddiginél sokkal előnyösebb kereskedelmi szerződést köt a moszkvai kormánnyal, ami megint csak a vörös rendszer további megerősödéséhez vezet. Hálából egyszer aztán a fejünkre ül . . . főleg, ha nem vigyázunk. Hírek Rabmagyarországból A MAGYAR IFJÚSÁG MA IS KOMMUNISTAELLENES A KISZ hivatalos lapja a “Magyar Ifjúság” nemrég közölte a KISZ vezetőség által kidolgozott “a magyar ifjúság politikai-ideologiaji nevelésének irányvonalait.” E kommunista kiadvány szerint a mai magyar ifjúság még mindig erősen át van hatva a burzsoá életszemlélet tipikus jelenségeivel, mint pl. a nacionalizmussal, a vallásszabadsággal és a mának éléssel. A kommunisták szerint a magyar ifjúság többsége még ma is rabja a fennt nevezett burzsoá nézeteknek és az imperialisták oltják be a magyar if jakba a mának élés “bűnét.” A jövőben az “irányvonalakban” kidolgozott elvek alapján próbálják a magyar ifjúságot a szokásos kommunista módszerekkel átnevelni. A KISZ vezetőége sztálinista elemekből tevődik össze és működése még a forradalom előtti DISZ működéséhez hasonlítva is eredménytelennek számit. A MAI FIATALOK ÉLETSZEMLÉLETE A mai fiatalok legnagyobb részéből kihalt a romantika, amely az előző nemzedék életét oly színessé, széppé tette Meg van a Duna, meg van a Margitsziget, de a háborúval kiköltözött belőle a lélek, a romantika. Ennek az oka nemcsak a materialista nevelés, hanem a fiatalságra nehezedő reális gondok. A legtöbb házasságnak az alapja többé nem az igazi lelki kapcsolat, az egymáshoz való tartozás érzése, hanem az ösztön, a bírás vágya, amely gyorsan elveszti varázsát és a gondok, aggodalmak azt előbb kikezdik, mint az igazi szeretetre épült házasságokat. Ez az egyik oka a sok válásnak. Az emberek annyira érzéketlenek, hogy sok esetben — a válás után — a lakáshiány miatt — mindketten előbbi lakásukban maradnak, mint társlakók és mindegyik éli a maga életét. Vasárnap New Yorkban, a Carnegie Hall-ban mutatkozott be először az amerikai zeneértő közönségnek az Ausztriában’ alakult “Philharmonia Hungarica” 80-tagu magyar szabadságharcos zenekar s Amerika legszigorúbb zenekritikusai (köztük a New York Times kritikusa is) szépen emlékeztek meg erről a bemutatkozásról. Rákövetkező nap, hétfőn este New Brunswickon, a Rutgers Egyetem Tornacsarnokában, az Amerikai Magyar Intézet rendezésében volt a második amerikai hangversenyük s habár a műsorukba a lehető legnehezebb Bartók-számokat vették fel, a közel 2000 főnyi hallgatóság — köztük nagyrészben az itteni magyarság szine-java — mindvégig lenyügözötten, csodálattal hallgatta ennek az igazi zeneművészekből álló együttesnek remek játékát. Rozsnyay valóban a vezénylőpálca mesterének bizonyult ; valósággal kezében tartotta az egész zenekart s a szokatlan októberi hőség dacára mindvégig derekas munkát végzett. A befejező Kodály: Háry János részleteknél már valóságos tapsorkánnal juttatta kifejezésre a közönség azt, hogy a belépőjegy sokszorosát érő csodás zenét kapott és amikor ráadásul a Rákóczi-induló vérpezsegtető dallamaival, (Berlioz “Faust Bukása” feldolgozásában) fejezte be műsorát a zenekar, a tapsvihar szűnni nem akaró volt. Ennyit magáról a hangversenyről. De szóljunk néhány szót arról a munkáról is, ami ennek a hangversenynek sikerre jutását megelőzte, ami ezzel a hangversennyei az Amerikai Magyar Intézet jövőjét itt a Rutgers Egyetemen megalapozta... Fáradságot nem ismerő odaadással dolgoztak a jegyek elhelyezésében az egyetem magyar diákjai: Fábos Gyulával és Nagy Károllyal az élen, valamint a következő lelkes magyarok, akik felülemelkedve minden kicsinyes szemponton, egyedül azt tartották szem előtt, hogy olyan magyar munkáról van szó, ami Harmadszor érkeztünk el az 1956-os magyar szabadságharc évfordulójához. Jóllehet, a nemzetközi politikai tényezők figyelme elfordult a számunkra oly nagyjelentőségű kérdés: Magyarország függetlenségének ügye felől, — a magyarok a világ minden pontján arra készülnek, hogy hangot adjanak a maguk és otthoni testvéreik követelésének: Ne csak békét, igazságot is teremtsenek a világon! Ennek a gondolatnak a jegyében készül New York és környéke magyarsága is a szabadságharc emlékének harmadizbeni felidézésére. A forradalmi szervezetek, egyházak és egyesületek támogatásával megalakult Előkészítő Bizottság Ft. Dr. Kilián Csaba elnök és Csordás Gábor esperes, alelnök, valamint Dr. Thuróczy N. György titkár vezetésével már négy hónapja fáradozik az alkalomhoz méltó ünnepély megrendezésének biztosításán. Robert F. Wagner polgármester vezetésével a newyorki magyar és amerikai társadalom jelentős személyiségeit nyerték meg a védnökök testületében való részvételre. Itt találnyomothagyó, aminek jelentősége nem porlad el, nem halványul el az idők múlásával, hanem maradandó, örökbecsű. A Magyar Intézet állna: a Rutgers Egyetemen létesítendő Magyar Ház, magyar könyvtár, muzeum megvalósulás előtt áll és ezzel a valóságban az amerikai magyarság állít örök emléket önmagának ! Emlékeztetőt az utánunk következő nemzedékeknek arra, hogy itt egykor magyarok éltek, dolgoztak, akiknek pioniermunkájuk nem volt hiábavaló! Az Amerikai Magyar Intézet zászlóbontó első nagy munkjában, ennek a 'hangversenynek sikeres lerendezésében akár közvetlen munkájukkal, akár jegyeladó tevékenységükkel résztvettek a következők: Fabula János, Dr. Fel^gy István, Kovács Sárika (Perth Amboy), Főt. Horváth István plébános és Főt. Szarvadv László segédlelkész (Perth * Amboy), Főt. Pogány Ferenc (Newark), Varga Lajos (az Atléta Klub elnöke) és maga Prof. Molnár Ágoston, az intézet elnöke, valamint az intézet igazgatóságának tagjai, Haydu K. Györggyel és Merbach Pál titkárral az élen. Megemlítjük, hogy az Amerikai Magyar Intézet nevében Prof. Molnár mondott a hangverseny második részének kezdete' előtt bes/^detr megemlékezve a Magyar Október örökemlékü dátumairól (1949 október 6 és 1956 október 23) és azok jelentőségéről, valamint a Magyar Intézet nagy terveiről. Utána Haydy K. György, az igazgatóság elnöke egy gyönyörű Herendi porcellán-szobrot, Kisfaludi-Strobl huszárszobárt nyújtotta át az egyetem elnökének, Dr. Mason Gross-nak, a magyarság hálája és elismeréseképen azért, hogy befogadta intézetünket erre a hires állami egyetemre. A kezdet, az elindulás szép volt, jó volt; nemcsak a Philharmonia Hungarica számára, de Amerikai Magyar Intézetünk számára is! juk többek között Jacob K. Javíts és Kenneth B. Keating szenátorokat. John R. Pillion és Alfred E. Santangelo képviselőket, Haydu Györgyöt, az Amerikai Magyar Szövetség elnökét, Kővágó Józsefet, Budapestnek a forradalom alatt választtott polgármesterét és sok másokat. Az ünnepély most is, mint az elmúlt évben, emléket kíván állítani a forradalom elesett és élő hőseinek, fel kívánja erősíteni a magyarság segítségért kiáltó hangját és egyben gazdag, színvonalas művészi műsorral kívánja aláhúzni az esemény jelentőségét, izlelitőt adván ezzel is népünk kulturális értékeiből. Az ünnepély, amelyre a rendezőség szeretettel hívja és'várja New York és környéke magyarságát, 1959 október 23-án, pénteken este 8 órakor lesz a Hunter College dísztermében. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk Í9 javunkra leszl Látogatás Körösi Csorna Sándor sírjánál Két magyar cserkész-tiszt, Holly Ferenc és Farkas Sándor elzarándokolt a Himalája tövében fekvő Darjeeling-be, hogy meglátogassa nagy hazánkfia, Körösi Csorna Sándor sírját. Körösi Csorna Sándor mint filológus és utazó, a magyarság eredete felkutatásának szentelte életét. Bejárta Ázsia nagy részét és sokáig dolgozott Calcuttában is. Egyik legnagyobb munkája az első angol-tibeti szótár volt, de számos más, a világon egyedülálló munkát irt Tibetről. A két cserkésztiszt meglátogatta az Asiatic Society of Bengal székházát, amelynek falai között dolgozott sokáig Körösi Csorna Sándor. Gyönyörű bronz mellszobrát lefényképezték, majd meghatódotta-n lapozgattak a könyvtárban elfekvő köteteiben. Ezután indultak Darjeelingbe a sir felkutatására. Mély megilletődéssel állottak a viharvert emlékmű előtt, amelyet félnapos kutatás után, az ó-temetőben találtak meg. A Magyar Tudományos Akadémia emelte 1910-ben — majdnem 70 évvel a nagy utazó halála után, — a sirkövet, amely egy kőalapzaton álló nyolcszögletű oszlop, vaskerítéssel körülvéve | Az oszlopba bemélyitve foglal helyet az Akadémia és Csomakőrös szülőfalu által felállított két magyarnyelvű márványtábla s a régi sírról áthelyezett angol emléktábla, amelyet munkatársai, a Bengáli Ázsiai Társaság tudósai állították fel halálakor. Minthogy Indiában a koszorú ismeretlen,, a két cserkésztiszt egy-egy cserép muskátlit helyezett el a síron, majd.egy réztáblát vésetett az oszlopba, a következő szöveggel: “With Great Respect and Salutation fo Our Great Countryman, the Famous Traveler and Philologist ‘Körösi Csorna Sándor.’ August, 1959. — The Hungarian Boy Scout Association.” Ez a tábla hivatalos magyar látogatás első nyoma 1910, — azaz Baktay Ervin útja — óta, aki az Akadémia megbízásából helyezett el egy márványtáblát, amelyen többek között ez olvasható: “Nemzetének bölcsőjét kereste és a maga sírját találta itt. De hallhatatlanságát is.” AKI NEM HISZ A SZOCIALIZMUSBAN — NEM JÓ PAP Káldy Zoltán evangélikus püspök erősen bírálja 350 evangélikus lelkész áthelyezési kérelmét: “Nem tudjuk támogatni azokat a lelkészeket az előrejutásban, akik nem tudják, vagy nem akarják megérteni az egyház jelenlegi szolgálatát. Itt most nem arról van szó, hogy ‘politizáló papnak’ kell ahhoz lenni, hogy valaki jobb helyre kerüljön. De igenis olyan papnak kell lennie, ki nem dugja fejét strucc módjára a homokba a .mi világunkban, hanem világosan látja népünk útját és bfenne egyházunk útját. Aki ezt nem látja, az ma nem is alkalmas arra, hogy gyülekezetét vezessen, hiszen a gyülekezet tagjai naponként kerülnek problémák elé és ha a pásztor vak, hogyan vezessen másokat?” (FEC) A magyarországi kommunista lapok zsúfoltak Hruscsov amerikai látogatásának híreivel. A cikkek csak ritkán egyéni Írások, legtöbbször a szovjet sajtóügynökségnek a fémjelzett beszámolói. Mivel Hruscsov amerikai útját elsősorban . a propaganda missziónak szánta, utjának minden mozzanatát a szovjet hírügynökség tartotta kézben és a kommunista blokkba tartozó kb. egy milliárd ember, hacsak külföldi rádiót nem hallgattak, Hruscsov amerikai útját kénytelenek voltak a szovjet híriroda szemén keresztül nézni. A kommunista hírügynökség a kommunista propaganda régi receptje szerint dolgozott. Hruscsovot úgy állították be, mint akit az amerikai nép első pillanatban a szivébe zárt és általánosságban nagy sikerei voltak, ahol pedig kérdéskkel megszorították őt, nagy szellemi fölénnyel került ki győztesen. A szemérmetlen túlzásoknak olyan eseteivel is találkozhatunk, ami még a kommunista propagandához szokott szemnek is sok volt. így Hruscsov számos megjegyzését “dörgő taps” fogadta, vagy egy-egy megjegyzésére “harsogó nevetés” volt a válasz, avagy egyes helyeken a Hruscsovot váró tömeg “áttörte a rendőrkordont, k ö r ü 1 v ették Hruscsovo t és kíséretét,” az egyik helyen pedig “a tömeg majdnem agyontaposott egy öt éves kisfiút, de Hruscsov megmentette, mert karjaiba vette a kisfiút, megsimogatta fejét és megcsókolta” és igy tovább. Hruscsovnak a kommunista sajtó szerint csakis sikefei voltak és diadal volt az utitársa. Egy kisebb könyvet is kitenne a kommunista sajtó által elferdített anyag, igy azok felsorolására itt nincs mód, de a példa kedvéért egyet megemlítünk. Közismert, hogy Hruscsov szeptember 21-én San Franciscóban résztvett a szakszervezeti vezetők által rendezett vacsorán és ott többizben alaposan a sarokba szorították, többek között a magyar kérdéssel. A vacsora mikénti lezajlása nem képezheti vita anyagát, mert hangszalagra vették és annak alapján a New York Times szószerint közölte a beszélgetéseket. A Népszabadság is hirt adott a vacsora lefolyásáról, természetesen a szovjet hírügynökség központilag megfésült híranyaga alapján. Annak ellenére, hogy a Népszabadság igyekezett Hruscsov minden lépéséről kellő időben, ha lehetett azonnal hirt adni a magyar olvasóknak, a San Francisco-i beszélgetést csak 4 nap elmúltával, szeptember 25-én közölték. Négy nap kellett, amig a szovjet hírügynökség elvégezte a szükséges kozmetikai simításokat. A Népszabadság igy Írja le a magyar kérdés vitáját: “Amikor Hruscsov határozottan visszautasította a ‘magyar kérdés’ felmelegítésére irányuló kísérleteket, Reuther közbeszólt és megdöbbentő tudatlanságról tett tanúságot. Védelmébe vette Kádár Jánost, mint polgári nacionalistát. Kollégái fergeteges kacajban törtek ki és rászóltak Reutherre, hogy Nagy Imréről kell beszélnie. Reuther csak ezután igazította helyre ‘nyelvbotlását’ mégpedig eléggé esetlenül. A dolog lényegéről Hruscsov a következőket mondotta : A magyar népköztársaságnak saját alkotmánya, saját törvényes rendszere, saját demokratikusan válacztott kormánya van, szabadon fejlődik és nagy eredményeket ért el a szocializmus építésében. Mi is történt 1956-ban? A dolgozók hatalmával elégedetlen népellenes elemek fellázadtak. A nehéz percekben a Kádár János vezette magyar forradalmi kormány hozzánk fordult segítségért. Amikor testvéri segítséget nyuptottunk a magyar népnek a fasiszta lázadók^ elleni harcához, mi internacionalista kötelességünket teljesítettük.” A valóságban a hangszalag szerint a beszélgetés igy zajlott le: “O. A. Knight, az olaj, vegyipari és atom-múnkásob elnöke: Ismételten kijelentéseket tett (már mint Hruscsov) a népek önrendelkezési jogáról, szabadságáról és arról, hogy nem szabad kívülről más belügyeibe beavatkozni. Hogy tudja Ön összeegyeztetni azt, amit erről mondott, valamint amit a békés együttélésről hirdet azzal a katonai elnyomással, amellyel a magyar szabadságharcot a szovjet haderő eltiporta? Hruscsov: Magyarországnak megvan a saját alkotmánya és törvényei és szabadon fejlődik. Knight: Miért avatkoztak be az oroszok Magyarországon? Hruscsov:. Ott nem volt beavatkozás. Ellenforradalom volt, orgyilkosok, huligánok fegyvert kaptak kívülről és Budapesten megszerezték a hatalmat. A kormány megkért bennünket, hogy adjunk segítséget és mi megadtuk és büszkék vagyunk rá. Olyan büszkék vagyunk, mint egy hőstettre. Ha mi nem lettünk volna ott, ma már fasizmus volna.” Reuther: Nagy Imre fasiszta volt? Én azt hittem, hogy kommunista volt. Hruscsov: Ne keverjük a dolgokat piszokkal. (Nagy szóváltások az asztal körül, nem lehet érteni ki mit mond.) Kimerítettük a magyar kérdést? Carey, az AFL-CIO alelnöke: Érintettük csupán, de ki nem merítettük.” Pár mondat még elhangzott, amikor Hruscsov nyilván a magyar kérdés hatása alatt is, rendkívül felizgatta magát és felállt és eljárta a ‘Can-can’-t, nekipirosodva, hátsóját Tiszáivá. A jelenlevők utoljára a régi Chaplin-jeleneteknél láttak hasonló attrakciót és valóban mindenki harsogó nevetésben tört ki. CSEH KATONAI KÜLDÖTTSÉG MAGYARORSZÁGON Meglepően nagyszámú cseh katonai küldöttség érkezett Magyarországra. Háromhetes tartózkodásuk alatt, mint a sajtó közli, sorra látogatták a vidéki TSzCs-ket, a munkástelepeket, gyárakat, tehát a “békés fejlődés jeleit.” A feltűnő az volt, hogy ezek a TSzCs-k, továbbá munkástelepek és gyárak helyei mind összeestek a repülőterekkel és egyéb katonai gózpontokkal. Az 1956 évi magyar szabadságkarc emlékünnepélye New Yorkban
