Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-10-01 / 40. szám

20 Merged with “PASSAIC and VICINITY” Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1959. OKTÓBER 1 HÉTFŐN ESTE: A “PHIIHARMONIAiHUNGARICA” SZABADSAGHARCOS ZENEKAR HANGVERSENYE BRUNSWICKON, A RUTGERS EGYETEMEN A nagy dráma első felvonása lepergett, a Fe­hér Ház — akarva nem akarva — liliomos lovaggá avatta a tör­ténelem egyik legvéresebb kezű emberét, aki számára mostmár elhárult minden akadály, ha ed­dig volt valamilyen. Nincs mit tagadni, amerikai útja után Hruscsov nagyra nőtt, elsősor­ban saját országában, de minde­nütt máshol is; Ázsiában, Afri­kában, éppenugy, mint Európá­ban. No és Amerikában is. Nem is olyan régen az ameri­kai sajtó borzalommal eltelt fel­háborodással emlegette azt a le­hetőséget, hogy még talán az az idő is eljöhet, amikor Hruscsov Amerika földjére lép. Ez nem lehet, ez a szégyen nem eshet meg velünk, — Írták a lapok — hiszen apáink, akik a Függet­lenségi Nyilatkozat magasztos eszméit tették pergamentre, nem nyugodhatnának sírjuk­ban. Aztán egyszerre csillapodni kezdett a felháborodás, egyre ke­vesebb lett ez ellenkező hang s egy tiszteletreméltó kisebbségi csoport kivételével, Hruscsov fogadását — ezt a grandiózus Magyarok borzal­mas autószeren­csétlensége Manville és Millstone között, az országúton egy autó hétfőn, szept. 28-án este 11 óra táj­ban nekirohant egy fának, majd tovább robogva még vagy 36 lábnyi távolságot tett mqg, három sebesült utasával együtt. A kocsi negyedik uta­sa, Tóth Shirley, 16 éves (26 Divsion St., N. B.) magyar le­ányka a fának ütközés pillana­tában halálos sérülésekkel ki­esett a kocsiból és azonnal szörnyethalt. A kocsi vezetője, Balogh György, 29 éves 68 Huntington St., new brunswicki lakos sé­rülései nem súlyosak, annál súlyosabb azonban ellene a vád, hogy nem volt hajtási en­gedélye, csak egy lejárt tanuló­engedélye. A kocsi másik uta­sa, Mrs. Tóth Helen, a halálos áldozat édesanyja szintén csak könnyebb sérüléseket szenve­dett testileg, lelkileg azonban az ő sebei a legmélyebbek. A Somerset Hospital egyik szo­bájában pedig e sorok írásakor élet-halál között lebeg a kocsi negyedik utasa, Tóth Gábor 33 éves, 42 Division St., new brunswicki lakos (nem rokona a halott kislánynak). A szerencsétlenül járt társa­ság hazafelé tartott New Brunswickra, amikor a baleset történt. Hogyan került Balogh kocsija az úttest másik olda­lára, ahol a fának vágódott, eddig még nem derült ki. A napilapok beszámolója meg­említi, hogy Tóth Shirley 16 éves magyar leány ■ a megyé 13-ik közlekedési halálos ál­dozata ebben az évben. fogadást — nem zavarta meg semmi. Próbáljuk józanul felmérni magyar szempontból a pillanatnyi helyzetet. A magyar ügy újból nagy nyilvánosságot kapott, a lehető legnagyobbat. Ez volt a legkellemetlenebb Hruscsovnak. A magyar ügy széleskörű em­legetése, persze, pillanatnyilag semmi jót sem hoz a magyar népnek, de azért a morális érté­két nem szabad lebecsülni. Mély meggyőződésünk, hogy bár nem ma és nem holnap, a magyar kérdés egyszer megoldást nyer, mert ezt a “döglött patkányt” maga Hruscsov tudja legkevés­bé lenyelni. Moszkvai beszámo­lójában a szovjet diktátor sok­mindent elmondott, ami vele A- merikában történt, de a magyar kérdésről s annak számtalan for­mában való jelentkezéséről még­­csak említést sem tett. Nem a­­zért, mintha attól félt volna, .hogy ajsaját. pépe... ott rögtön meglincseli, de valahogy, még otthon, a szovjet légkörben sem ajánlatos ezt emlegetni. Hiszen a szovjet nép még ma sem tud­ja a magyar ügy igazi történe­tét. Csak annyit tud, amennyit a moszkvai propaganda-gépezet alkalmasnak vélt nyilvánosságra hozni. Másfelől, valljuk, be, hogy a Nyugat nem teljesen önzetlen­ségből emlegeti a magyar ügyet mindegyre, valahányszor erre alkalom és mód nyílik. Különös, de úgy van, hogy a magyar ügy a szabad világ legértékesebb fegyvere lett. Olyan fegyver, a­­melyiket mindig el lehet sütni, mégpedig kellő eredménnyel. Hruscsov tajtékzott mérgében, valahányszor előhozták neki. Nemcsak őt, hanem valamennyi szovjet embert ezzel lehet leg­jobban kihozni a sodrából. De nemcsak ennyi történik Ázsiában, Afrikában a ‘töme­­megek leikéért’ folyó küzdelem­ben a magyar ügy a leggyakrab­ban emlegetett téma. Irni-olvas­­ni nem tudó beduinok és Szene­gálok tudomást szereznek arról, hogy a szovjet gazság legkiál­­tóbb példája a magyar ügy. Furcsán hangzik, de újra is­mételjük, a nyugati szabad vi­lág számára a leghatásosabb fegyver lett a magyar ügy. A hidrogén bombát nem lehet el­sütni már, de a magyar ügyet igen. És még mindig nagyot dördül. Sőt mérnök mondani: egyre nagyobbat dördül az idő múlá­sával, párhuzamosan azzal, hogy a Szovjetunió ‘morálisan is’ e­­melkedni szeretne az emberiség szemében. A Camp Davis zárt ajtói mö­gött a magyar ügy nem fordult elő. S az elkövetkezendő tárgya­lások napirendjén sem szerepel majd, erre elkészülhetünk. A moszkvai vörös diktátor nem en­­gédi napirendre tűzetni. De ezzel elfeledtetni nem tudja. Ott lóg mindig a feje felett a “döglött patkány.” Mint valami kisértet, amitől már szabadulni nem tud. “Philharmonia Hungarica” Az 1956. évi magyar sza­badságharc vérbefojtása után nyugatra menekült zenészek Ausztriában “Ph ilharmonia Hungarica” néven szimfoni­kus zenekart alakítottak és hangversenyeikkel Európa­­szerte nagy sikereket arattak. Különösen magyar zeneköltő­ink halhatatlan müveinek nagyszerű előadásával értek ROZSNYAY ZOLTÁN karmester el valósággal világsikereket művészeink, akik Magyaror­szág vezető zenekarainak vol­tak tagjai és akik közül többen díjnyertes kitüntetettjei nem­zetközi hangversnyeknek, má­sok kiváló szólóisták, de vala­mennyien a zeneművészetnek igazi szerelmesei, ami ezt a mintegy 80-tagu együttest napjaink valóban nagy zene­karává tette. A zenekar alapítója és ál­landó karmestere Rozsnyay Zoltán, aki a Magyar Állami Operaház zenei vezetője volt. Művészeti vezetője és vendég­­karmestere Doráti Antal, a hi­res Minneapolis Symphony Orchestra zenei vezetője. A zenekar tagjainak (nem tel­jes) névsora a következő:. András Tibor, Apáti József, Balogh István, Bánát Péter, Bárki Éva, Berey Ákos, Bókay Csaba, Bocsánczai József, Bo­kor István, Deák József, Deáki Zzolt, Érkes Géza, Engl Ist­ván, Halász Mihály, Halaszo­­vics Rudolf, Hernádi József, Homoki Endre, Komjáthy Gé­a Hangverseny műsora A Philharmonia Hungarica nagyzenekar október 5-én, hétfőn est ej 8:3ö kezdettel New Brunswickon, a Rutgers Egyetem Tornacsarnokában (College Ave.) tartandó hang­versenyének müsorszámai: Bartók:....I................................................................Tánc szvit Mendelssohn: .................................... 4-ik (olasz) Szimfónia — SZÜNET— ' Bartók: ....Zene vonósokra, ütőhangszerekre és cselesztára Kodály: ...I. Bevezető, Dal és Intermezzo a Háry János-ból KruscsoVnak a magyar kérdésre vonat­kozó kijelentései az európai sajté tükrében töréseivel. A amerikai útja gyár kérdés A nyugateu ópai sajtó külön cikkekben foghlkozik Kruscsov­­nak a magyar kérdésben tett kü­lönböző kijelel téseivel és dtihki­egész nyugateu­rópai sajtó m igemlitette, hogy ilkalmával a ma­­’elvetődött vala­hányszor amerikaiaknak alkal­muk volt Krucsovhoz kérdése­ket intézni. Még a Kruscsevvel szemben legtürelmesebb angol sajtó is megleckézteti Kruscso­­vot, amiért a szovjet diktátor nem érti az amerikai nép morá­lis felháborodását a magyar szabadságharc véres elhyomása miatt. Miért halasztották 1959-re több fiatal szabadságharcos kivégzését? Egy Budapesten járt külföl­di újságíró munkatársunknak az alábbiakat mondotta: “Budapesten baráit körök­ben felháborodással tárgyal­ják az emberek, hogy néhány héttel ezelőtt “ellenforradalmi cselekmények miatt néhány za, Kovács György, Lajos Bé­la, Lóránt Béla, Lóránt Gábor, Major Sándor, Németh István, Novotny Vera, Oláh Béla, Oláh Hedwig, Pázmándy Pál, Piros­ka Zoltán, Ramor Erwin, Ré­kai Tivadar, Rozsnyay Zoltán, Sallay József, Sándor András, Sas Pál, Sas Veronika, Sebők Edith, Schwartz József, Sikor­sky Antónia, Simon Rezső, So­mogyi József, Stagel András, Szentkereszti Ede, Szente Klá­ra, Szűcs Béla, Thirring Zol­tán, Tschuri Károly, Ungár Tamás, Vidor György, Zsolnai Zsigmond, Buday Béla, Bóbis Dezső, Hernád Ferenc, Zachu­­ber János. olyan fiatalembert is kivégez­tek, akik 1956 őszén még kis­korúak voltak. A rendszer minden emberiesség és jog semmibevételével addig tartot­ta ezeket a szabadságharcoso­kat vizsgálati fogságban, mig be nem töltötték a 18-ik élet­évüket és csak azután állíttatta bíróság elé őket, hogy mint nagykorúakra k i m o n dhassa rájuk a halálos Ítéletet.” CSEH KATONAI KÜLDÖTTSÉG MAGYARORSZÁGON • Meglepően nagyszámú cseh katonai küldöttség érkezett Ma­gyarországra. Háromhetes tar­tózkodásuk alatt, mint a sajtó közli, sorra látogatták a vidéki TSzCs-ket, a munkástelepeket, gyárakat, tehát a “békés fejlő­dés jeleit.” A feltűnő az volt, hogy ezek a TSzCs-k, továbbá munkástelepek és gyárak helyei mind összeestek a repülőterekkel és egyéb katonai gózpontokkal. A PHILHARMONIA HUNGARICA A BÉCSI OPERAHÁZBAN Ez a hatalmas magyar szimfonikus zenekar (melyről ez a kép a bécsi operaházban készült) fog gyönyörködtetni mindanyiunkat október 5-én este New Brunswickon, a Rutgers Egyetem Tornacsarnokában. (Számozott jegyek kaphatók $2 00-$5.00 árakban lapunk központi irodájában is: 216 Somerset St. New Brunswick. — Aki ott akar lenni a hangversenyen, siessen jegyvételével, mert gyorsan kelnek!)-f 1959. október 5, hétfő: piros­­betűs ünnepnapja lesz egész New Jersey magyarságának. Ekkor érkezik New Brunswick­ra és ad hangversenyt este 8:30 kezdettel a Rutgers Egyetem 3,000 személyt befogadó hatal­mas tornacsarnokában a Bécs­­ben alakult és főként menekült magyar szabadságharcosokból álló “Philharmonia Hungarica” szimfonikus nagyzenekar, amely néhány év alatt valósággal világ­hírűvé lett . . . Büszke lehet és büszke lesz minden magát magyarnak valló ember itt New Jerseyben erre a hangversenyre, magyar művész­­véreink teljesítményére, diadal­mas amerikai útjára. Soha visz­­sza nem térő alkalmat mulaszt el az, aki nem lesz ott s nem hall­gatja meg őket . . . egész életé­ben bánni fogja mulasztását, a­­ki eljöhetne, de valamilyen je­lentéktelen ok miatt nem jön el hétfőn este a Rutgers Gymna­­siumba! . . . A hangverseny tiszta haszna a Rutgers Egyetem felállított ma­gyar tanszék ügyét szolgálja és az Amerikai Magyar Intézet munkáját viszi előre, amely az Egyetemmel karöltve rendezi ezt a művészi estélyt. Egész Ameri­kában itt New Jerseyben, a Rut­gers Egyetemen van magyar ta­nítás és aki ennek jelentőségét fel tudja fogni, az bizonyosan pártolni fogja nemcsak most, a hangversenyre jegyet vásárlásá­val, de máskor is, minden lehető módon a Magyar Intézet munká­ját! Ha mi magyarok most iga­zán összefogunk ebben az állam­ban és szerte az országban, o­­lyan alkotást hagyhatunk az u­­tánunk jövő nemzedékekre, ami­re ők is mindig büszkék lehet­nek ! Nemcsak a magyar tanszék állandósításáról van ugyanis sz, de magának a Magyar Inté­zetnek s az Egyetem területén felállítandó Magyar Háznak, könyvtárnak, múzeumnak meg­valósításáról, amivel örök emlé­ket állítunk magunknak. Min­den magyar intézményünk, egy­házaink, egyleteink, klubjaink vezetőségéhez szólunk elsősor­ban, amikor arra kérjük őket, hogy félretéve minden esetleges személyes ellentétet, teljes ere­jükkel álljanak ez ügy mellé, tá­mogassák, hirdessék annak a célnak elérését, amelyet ez az In­tézet maga elő tűzött: magyar örökségünk ápolását, magyar kincseink megőrzését és átmen­tését egy boldogabb, szebb jö­vendőbe . . .! Ennek a célnak el­érésében az első lépés az legyen, hogy ellenállhatatlan erővel hir­dessék a nagy közös munka meg­indulásának első nagy esemé­nyét, a hétfő esti hangversenyt,. amelyen jelen lenni minden ma­gyarnak szent kötelessége! Hogy mennyire nagy jelentő­ségű esemény lesz a “Philharmo­­nia Hungarica” itteni hangver­senye, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy New Brunswick Város vezetősége hivatalosan “Phlharmonia Hungarica Nap­pá” nyilvánította hétfőt, október 5-ért, a szabadságharcos nagy­zenekar, itteni hangversenyének naját. FONTOS FELHÍVÁS! Ezúton is felkérjük mindazokat az önzetlenül közremű­ködő jó magyarokat, akik akár a jegyek árusításával, akár azok széthordásával és különböző városokban való elhelye­zésével közreműködtek a Philharmonia Hungarica október 5-i, New Brunswiek-i hangversenyének anyagi sikere eléré­sében, hogy a fennmaradt jegyeket és az eladott jegyek árát legkésőbb szombaton, október 3-án este 7 óráig hozzák be, vagy juttassák el a Magyar Hírnök irodájába (216 Somerset St. New Brunswick), ahol a Bizottság számbaveszi az el­adott és megmaradt jegyeket, hogy hétfőn este a Rutgers Egyetem Tornacsarnokában még eladhatók legyenek a fenn­maradt számozott jegyek azok számára, akik jegyüket a helyszínen óhajtják megvenni. Fontos tudnivaló az, hogy erre a hangversenyre csakis számozott jegyek vannak kibocsátva és csak annyi jegy ad­ható el, ahány ülőhely van. (Ajánlatos tehát, hogy mindenki aki ott akar lenni, előre vegye meg a jegyét!) Mindenki, aki az elosztó központtól továbbítás céljából jegyeket vett át aláírása ellenében, az átvett jegyekkel ugyan­itt számoljon el. (Diénes László szerkesztő és a Magyar In­tézet igazgatósági tagja kezeihez). Mindenki, aki mástól mint az elosztó központtól vett át jegyeket eladásra, azzal számoljon el, akitől a jegyeket kapta (második kéjből az iroda nem vehet át elszámolásokat, mert ez csak zavart okozna!) Nagyon fontos, hogy szombaton, október 3-án este 7 óráig mindenki elszámoljon az átvett jegyekkel, mert a Bi­zottság csak igy tud végleges és tiszta képet kapni arról, hogy hétfőn este hány személynek adhat ki jegyet a helyszínen, a pénztárnál. A Magyar Hírnök irodája ebből a célból szom­baton este 7 óráig nyitva lesz, hogy az elszámolásokat pon­tosan megejthessék. Egyházaknál, egyleteknél, ahol vasárnap még lehet szá­mítani jegyek eladására, hétfőn délig kinnmaradhatnak je­gyek, kérjük azonban a lelkész urakat és más vezetőembere­ket, akik voltak olyan kedvesek a jegyek árusítását vállalni, hogy szombaton estig, a fentjelzett időpontig telefonhívással, vagy más módon értesítsenek, hány jegy kelt el és kb.hány­­nak az eladására lehet még számítani. (Tel. CH 9-3791). Magyar testvéri köszöntéssel: AZ AMERIKAI MAGYAR INTÉZET vezetősége Megjegyzés: A Rutgers Egyetem és megbízottai által árusított jegyekre vonatkozólag a fenti felhívás nem szól; azokat az Egyetem illetékes emberei külön kezelik és számadásukat ők végzik.)

Next

/
Thumbnails
Contents