Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)
1959-09-03 / 36. szám
29 Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL * HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES YOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 36. SZÁM PASSAIC, N! JERSEY THURSDAY— 1959. SZEPTEMBER 3 Az amerikai munkásság tiszteletére törvénybeiktatott LABOR DAY 1959-i évfordulója alkalmából időszerű megállapítani, hogy a munkások életszínvonala eddig soha nem látott magaslatra emelkedett és hogy a munkásság befolyása az amerikai törvényhozásra is mindinkább érezhetőbbé vált. Ez azonban nem volt mindig igy és bár az eredményeket forradalmak nélkül érték el a munkások, a zsákmány nem esett az ölükbe, hanem nehéz küzdelmek, súlyos áldozatok és sok esetben véres harcok árán. Amerika iparosításának kezdetén, a 12, 14, sőt 16 órás napi munka elfogadott gyakorlat volt és a bérek épen csak, hogy szűkös meglélhetést nyújtottak. De már az 1830-as években megindult a küzdelem a rövidebb munkanap kivivására. A filadelfiai asztalosok szövetsége hozta ekkor a következő határozatot: “Minthogy minden embernek joga van ahhoz, hogy munkája végeztével szellemi előrehaladását is szolgálja, az ipari munkás ne legyen köteles napi 10 óránál' többet dolgozni !” A különben konzervatív BOSTON TRNASCRIPT ekkor már igy irt: “Ha a nyári hőség idején az ipari szakmunkás 10-12 órát dolgozott, engedtessék meg, hogy' azután visszatérjen családjához, gyermekeinek oktatására és szellemi szükségleteinek kielégítésére.” Más újságok kevésbbé voltak engedékenyek: “A tízórás munkanap követelménye megbénítj a iparunk kifej lődését, Piknik szept. 13-án Parth Amboy magyar központjában A Perth Amboyi Magyar Református Egyház Férfi és Női Köre vasárnap, szeptember 13- án az uj iskola adósság törlesztése javára nagysikerűnek, igérkező szezonzáró pikniket rendez a Kirkland Place és Fayette St. sarkán, a magyar központban. A nagyszabású őszi mulatságra szeretettel hívja és várja a rendezőség mindazokat a környékbeli magyarokat, akik szeretik a kellemes jó szórakozást. Déli 12 órától ebéd, frissítők, szórakoztató társas-játékok, délután 3 órától tánc. A zenét a hires Hidi zenekar szolgáltatja. Gyermekek, ha szüleikkel jönnek, nincs belépő jegy. A Kirkland Place-i uj nagyterem és iskolaépület nemcsak az egyház népe, de az egész amboyi magyarság büszkesége. Az óriási építkezési költséget az egyház vezetősége különböző módokon igyekszik összeszedni s ezeknek egyike egy-egy ilyen piknik, mulatság rendezése, melynek tiszta jövedelme egy lépéssel előbbre viszi az uj Kirkland Place-i épület ügyét. Jegyezzük fel ezt a dátumot s legyen ott mindenki ezen a hangulatosnak ígérkező pikniken, mert egyszersmind jótékonyságot is gyakorol, magyar ügyet segít elő. nem is beszélve arról, hogy a munkaidő leszorítására irányuló izgatás, a jó erkölcsökbe ütközik. A legértékesebb a reggeli és esti óráknak munkátlanságban való eltöltése, kicsapongásokra és züllésre fog vezetni.” Sok alkalmazó érvelt ebben az időben azzal, hogy “a biztosított szabad órák a munkakerülés jutalmát jelentik.” A munkások első szervezkedéseit a munkaviszonyok megjavítása érdekében a bíróságok kezdetben törvénybe ütköző cselekménynek minősítették. Fbrduló pontot jelentett a massachusettsi Legfelsőbb Bíróság határozata 1842-ben, mely szerint a szakszervezetek összeolvadása magában véve nem törvénytelen, ha az egyesülés célja nem törvényellenes. Ugyancsak a massachusettsi bíróság volt az, amely a “closed shop” elvét szentesítette. Eszerint a szakszervezeteknek joguk van olyan kollektív szerződést kötni a vállalatokkal, amely előírja, hogy az összes alkalmazottak kötelesek a szakszervezethez csatlakozni, nem élvezhetik az előnyöket tehát, amelyeket az unió kivívott, anélkül, hogy a terhekből is kivennék a részüket. 1860-ban a napi tízórás munkaidőt már minden iparban elfogadták és mint távoli és merész célt, a nyolcórás munkanapot helyezték kilátásba. 1884- ben a szakszervezetek közös gyűlésén, amely a két évvel későbben megalakult American Federation of Labor előőrse volt, az Asztalosok Szakszervezete határozati javaslatot terjesztett elő, amely a nyolcórás munkanap törvénybe iktatását követelte. I Egyes körök “Amerika-ellenesnek” bélyegezték a mozgalmat, amely “alacsonyabb béreket és a munkások társadalmi leromlását fogja magával hozni, mert a munkakerülést, a hazárd játékokat, zendüléseket, részegséget és kicsapongásokat fogja elősegíteni.” A nyolcórai munkaidő érdekében 340,000 munkás szállott síkra. akiknek több mint fele 1886. május 1-én általános sztrájkba lépett. A tüntetés hosszú és gyakran véres küzdelmeknek volt a bevezetője, amelyeknek mai eredményeképen az átlagos amerikai munkás heti negyven óránál is kevesebbet köteles dolgozni, sőt a munkások egyhatoda csak 35 órát vagy kevesebbet dolgozik. Vezető három legnagyobb szakszervezetünk már bejelentette, hogy legközelebbi célkitűzése a heti négynapos munka lesz, összesen 32 órán át. American Council Nyugati f igy lő... írja: RÉTHY LAJOS MIÉRT ÉPPEN A HOLDBA? Nem tudjuk, mikor kezdődött. Eleinte csak puszta kíváncsiság ösztökélte az embert arra, hogy a világűr titkait fürkéssze. Manapság már ott tartunk, hogy komolyan próbálunk a holdba menekülni. Tény az, hogy a sötét középkor óta egyetlen generációnak sem volt annyi megoldásra váró problémája, mint éppen nekünk; akik a harmadik világmészárlás határán vonszoljuk tovább, ami belőlünk maradt. A középkor az ökrösszekér korszaka volt. Akkor még lehetett a kolostorba menekülni a való élet kilátástalansága elől. Ma a kolostorok omladozó falai fölött gyors gépmadarak száguldanak. Menekülni csak sokkal meszszebbre lehet. . . VAN ITT IS TENNIVALÓ A menekülés vágya itt van körülöttünk. Az irodalom mai művelői vakon firkálnak egy álomvilágról. Zenészei süketen komponálják azt a hangos zenebonát, amellyel a való élet jajkiáltását akarják tulharsogni. Tudósáink sem találnak tenni-, valót ezen a földtekén. Az alkotó géniusz nem az e földön való jobbulásunkon fáradozik, hanem olyan ördöngős masinákat tervez, amelyekkel innen elmenekülhetünk. Mi, gyógyíthatatlan optimisták: továbbra is csökönyösen ragaszkodunk ama rögeszménkhöz, hogy kevesebb fáradsággal lehetne itteni problémáinkat megoldani. Baj az, hogy olyan keveset tudunk, hogy konkrét ajánlatokat nem igen tehetünk. De mi legalább próbáljuk. Ott van például Nikita. Reméljük, hallottak az illetőről. Néhanapján mi is megemlítjük a vén csibészt ebben a rovatban. Lengyelországi diadalutján ugyancsak tele volt panasszal. A veséjét fájlalta. Hatalmas kényur az a Nikita. Egyet füttyent: irók, zenésaés tudósok perdülnek táncpe nem tud a rettentő hataloal ésszerű dolgot produkálni, lliárd rubeleket ad arra, hojobbsorsra érdemes tudósokmitott kutyákat küldjenek ajlba. A veséi© pedig tovább illik. Mégsem ad a tudósoknafct arra, hogy’íálamit csináljk a komisz muszka gabonapxával, ami a veséjét tönkrerta. Mivel illiljyenlő mértékkel mérni: merljük megemlíteni, hogy a njénánk sincs egészen rendt Nem tudjuk, mennyibe kt a karácsonyi üdvözlet, ai, a múlt évben küldtünk v \ a világűrből. Egyben azon bizonyosak vagyunk : mialaz idomított majom a vilá; len kocsikázott, jónéhány aákai nyugdíjast temettek el. |ig dolgozott, fizette a biztost. Mikor megöregedett, ejj[en biztositó sem vette fel. A |ny kis nyugdíjból vagy kenfe telik, vagy patikára és ónra. Mindkettőre nem futja; Anekülés lázában, a mi kongresjsunk ugyancsak megfeledkezel)] uk. Miért éppen a holi}ba\iad itt is elég tennivaló. Ha Aktiunknak ez a földteke adatoU nkább arra használjuk iSalitásunkat, hogy életünket tegyük elviselhetőbbé. NEM KELL LENGYEL 2DÓ Novemberbeesznek a parlamenti válaszok Izraelben. Meir Vilner Ízűi kommunista vezér levelet iaz ug-yancsak függő helyzeti került függetlennek. Célzunitt természetesen Wladislawimulka lengyel (Folyt, a k oldalon) LEÁNYOK, 18-3 résig, heti $50— $ 100-t kereshek esténként 8 tói 2-ig dolgozva, it tánc-partnerek. Nem kell jó tátsnak lennie, gyakorlat nem sziéges. Jelentkezni személyesen ki, szerda, csütörtök este 6-8-igose Dance Studio, 838 Broad St.,2wark. N. J. Csalások a magyar bélyegekkel A magyarországi “Philatelia” bélyegterjesztő központ a magyar postabélyegek belföldön és külföldön való eladásával foglalkozik és igy a kormány egyik fontos valutaszerzési szerve. A szervezet a postával és az állami nyomdával együttműködve tervezi, nyomtata ja és árusítja a magyar bélyegeket. Külföldön ügynökök segítségével látja el magyar bélyegekkel a kereskedőket. Működését eleinte állami jóváhagyással végezte, később a vezetők egyéni akciója révén a nagyarányú csalások sorozata jellemezte. Megtörtént, hogy a Philatelia vezetője összebeszélt az álami nyomda egyik vezetőjével és egy postai aligazgatóval és közösen csempésztek külföldre és adtak el uj, még sem sem jelent bélyegsorozatokat. Csak hosszú vizsgálat után jöttek rá a csalásra. Mivel azonban a család sok folytán a nyugati piacot elárasztották hamisított, valamikor igen keresett magyar bélyegekkel, a nyugati bélyegkereskedők bizalma a magyar bélyegek iránt megingott s a magyar bélyeg-valuta értéke erősen lecsökkent. A bélyegekkel való csalás a kommunista - Magyarországon már több mint egy évtizedes dicstelen múltra tekinthet viszsza. Annakidején a Rooseveltsorozattal kezdték, amely bélyegsor hivatalosan 1947 junius 11- én “jelent meg” Magyarországon, hat nappal azelőtt azonban, junius 5-én New Yorkban, a Gimbels áruházban már meg lehetett vásárolni ... (Az amerikai Scott katalógus ezt a magyar bélyeget nem is ismeri el postai célra kiadott rendes bélyegnek). 1950-ban kiadtak egy bélyegsorozatot a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából. A sorozat mindegyik értékén különböző “bölcs mondások,” felírások vannak. A 60 filléresen eredetileg ez állt: (Folyt, a 3-ik oldalon) A HAAC SZÉKHAZÁNAK ONNEPlYES SAROKKŐ LETÉTELE Fénykép-felvételek rakétáról Az amerikai légierő nyilvánosságra hozta a legutóbbi Thor rakéta kilövésekor készült felvételeket a Földről és a Napról. A rakéta 470 kilométeres magasságot ért el. Egy 16-milliméteres filmmel dolgozó fényképezőgép volt a rakéta fejébe beépítve. Nyolc-perces film készült, miután a rakéta kupakja levált a rakéta testéről. A New Brunswick-i Magyar Amerikai Atléta Klub uj székhazának sarokkő-letétele szombaton, augusztus 29-én történt meg ünnepélyes keretek közöt!. A sarokkő a Lawrence Mason Supply Co. tulajdonosának, Lőrincz Józsefnek az ajándéka. A sarokkő behelyezés ünnepélyes aktusánál az imát Főt. Dominic Dohányos O.F.M. mondotta. Nt. Kosa András, aki szintén hivatalos volt, egyházi teendői miatt nem tudott megjelenni a sarokkőhelyezésnél. A rövid ünnepélyen résztvettek még a következők: Varga Lajos, a HAAC elnöke,. Várady Zoltánné, a női osztály elnöke, valamint: Horváth Lukács városi tanácsos és Chester W. Paulus polgármester. — Az uj épület avatása októberben lesz, fényes bankett keretében. A képen (balról jobbra) állnak: Comm. Horváth Lukács. Fr. Dohányos Dominic, Várady Zoltánné, Varga Lajos, Chester W. Paulus polgármester. A Szabadságharcos Zenekar New Brunswick-i hangversenyének sikere érdekében (Az Amerikai Magyar Intézet az alábbi megbivót teszi közzé) 1959. augusztus 31 Kedves Magyar Testvérünk: Az 1956 évi szabadságharc után a magyar zeneművészek szine-java menekült Nyugatra. Ausztriában, Philharmonia Hungarica néven szimfonikus zenekart alakítottak a menekült művészek és ez az együttes csakhamar világviszonylatban is elismert nevet szerzett magának. Hangversenyeit Európa-szerte a zenekedvelők és zeneértők ezrei hallgatták ámulattal. A Philharmonia Hungarica ez év őszén amerikai hangversenykor útra jön és az ország nagy városaiban és magasabb zeneértő központjaiban ad hangversenyeket. Államunkban a Rutgers Egyetem szerződtette le egy estére a világhírű menekült magyar művészegyüttest s az Amerikai Magyar Intézet közreműködésével 1959 októben 5-én este, az egyetem 3,000 személyt befogadó tornacsarnokában — amely már annyi világhírű nagy művész szereplésének volt a színhelye — mutatkozik be államunk zeneértő közönségének a Philharmonia Hungarica. Magyar szempontból ilyen magas nívójú művészi esemény ritkán van államunkban s ezért is fontos, hogy New Jersey magyarsága a legteljesebb mértékben magáévá tegye, támogassa és sikerre vigye ezt az ügyet. Éppen ezért 1959 szeptember 11-én, pénteken este 7 órakor a Rutgers Egyetem Graduate Student Center termében 38 College A ve. (College Ave. és Hamilton St. sarok) New Brunswick fontos megbeszélő és előkészítő gyűlést tartunk, amelyre e sorok utján meghívjuk New Jersey magyar egyházi és világi vezetőembereit és minden magyart, aki a magyar zene barátja és aki ilyen s hasonló kulturmunkáinkban részt kíván venni. Ennek a hangversenynek sikeres megrendezése egész New Jersey magyarságának az ügye. Úgy érezzük, hogy a magyar becsület dolga, hogy minden más szempontot félretéve összefogjunk és a legteljesebb sikerre vigyük ezt a munkát, ami kezdetét jelentheti egyszersmind a további hasonló magyar ügyek közös, egyöntetű munkálásának itt New Jerseyben. Hívjuk és várjuk tehát szeptember 11-én, pénteken este a megbeszélő és előkészítő gyűlésre New Jersey minden magyar ^egyházi és világi vezetőemberét és mindazokat a magyar testvérinket, akikre tudjuk, számíthatunk, valahányszor ilyen ügyek leghelyesebb elintézéséről van szó. Magyar testvéri köszönettel: HAYDU K. GYÖRGY az Intézet elnöke az Intézet Igazgatóságának elnöke MOLNÁR ÁGOSTON HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL POLITIKAI RABOK A DOROGI BÁNYÁKBAN Dorogon a 12-es és 14-es aknában újra politikai elitéltek dolgoznak. A két akna Csolnoki bánya néven ismeretes és 1956- ig szintén politikai foglyok voltak a bányászok. A munkaviszonyok a csolnoki bányában az ország többi bányájához viszonyítva jelenleg is a lehető legrosszabbak. Mindkét aknában térdig érő vízben dolgoznak a rabok. A 14-es aknában most már helyenként derékig ér a viz. A rabok szállása egy magaslaton fekszik és területe szöges drótkerítéssel van körülvéve. IDEGBAJOS PARASZTOK A GYŐRI KÓRHÁZBAN Egy nyugati látogató szerint a győri kórház tele van idegbajos parasztemberekkel, akik a termelőszövetkezeti hajsza következtében szerezték bajukat és igy kerültek a kórházba. Ez év márciusában számos, súlyos sebekből vérző parasztembert szállítottak be, akiket a rendőrség összevert, mert nem voltak hajűandók belépni a termelőszövetkezetekbe. Májusban már tele volt a kórház idegbeteg parasztokkal, akik a kollektivizációval kapcsolatos izgalmak folytán lettek idegbajosok. tel arra, hogy a vörös nagyságok természetes halála ritkaság számba megy, temetésének a hazai kommunisták nagy feneket kerítettek. Az elnöki tanács külön bizottságot küldött ki augusztus 7-én történt temetésének megrendezésére. A magyar nép nem felejtette el, hogy Révai József volt a leggonoszabb kommunisták egyike, aki már az 1919-es gyászosemlékü kommunista diktatúra idején a “dögölj meg anyám, dögölj meg első tanítóm” kezdetű aljas verset irta az akkori “Vörös Ujság”-ba. EMELKÉDIK A POLíó- MEGBETEGEDÉSEK SZÁMA PESTEN Mig az ország egész területéről csak szórványosan érkeznek hírek gyeripekbénulási megbetegedésekről, Budapesten az utóbbi időben emelkedik a megbetegedések száma. Az emelkedést a hatóságok szerint az okozza, hogy a fővárosban sok gyermeket nem vittek el az u.n. “kötelező” oltásokra. RÉVAI JÓZSEF HALÁLA A Rákosista magyar kommunista csoport vezető személyisége, Révai József volt művelődésügyi miniszter és a Szabad Nép volt főszerkesztője nemrég, 61 éves korában meghalt. TekintetMagyar “Sajtónap” Bethlehemben A “Bethlehemi Híradó” c. laptársunk szeptember 6-án, vasárnap a Flickinger Groveban Saueon Park, Bethlehem, Pa.) nagy pikniket, Sajtónap-ot rendez. Az alkalom főszónoka Msgr. Varga Béla, a Magyar Bizottság elnöke lesz. \
