Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-08-13 / 33. szám

Merged with “PASSAIC and VICINITY5* Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Európa nem alkuszik, vagyis annak a nyugati fele kevésbé hajlamos, a megalku­vásra és Hruscsov ölelgetésére, mint Amerika. Ennek talán ott keresendő az oka, hogy az eu­rópaiak jobban ismerik Marx és Lenin tanít és azok gyakor­lati megnyilvánulásait. Száz­ezrek és milliók pusztultak el testileg és lelkileg, amig a kommunizmus idáig “fejlő­dött” s ezek utolsó jajkiáltása elöutotí Európa minden zugá­ba, de az óceán felett valahol elfujta a szél. Az amerikai sajtó azt Írja, hogy Európában örömmel vet­ték tudomásul Hruscsov meg­hívását. Ez egyszerűen nem igaz. Ha úgy értik az amerikai lapok, hogy Macmillan angol miniszterelnök örült, megfelel a ténynek. De Macmillan nem Anglia és Anglia nem is része Európának. Földrajzilag sem tartozik hozzá s lelkileg-szel­­lemileg sem akart Európa ré­sze lenni soha. De Franciaországban még­­csak De Gaulle sem örül, még kevésbé Adenauer, a német kancellár. A semleges Svájc és Észak tele van keserű szemre­hányásokkal. Ez a helyzet a vasfüggönyön innen. A vasfüggönyön túl az örvendezésnek nyoma; sincs. Sőt! Háborog mindem tisztességes magyar, vagy len­gyel, hogy igy vállra emeli Amerika embermilliók hóhér­ját. Idáig a vasfüggöny mögé zárt népeknek megvolt az az elégtételük, hogy ‘Amerika nem áll szóba Hruscsovval.’ Amerika úgy élt mindig a vasfüggöny mögötti népek lel­kében, mint az elnyomottak bajnoka, aki ha már az igaz­ságért kardot rántani nem tud — kard helyett atombombát kellene rántani — legalább az elvekből nem enged és nem tűri, hogy a Fehér Ház tiszta falaihoz véres emberek dörgö­­lőzzenek. A magyar nép meg­értette, hogy a forradalom idején Amerika nem mozdult. Elvégre kitörhetett volna a vi­lágháború, az atomháború és ilyen hibát józan államférfi nem követhet el. Ám, ami most történik, azt sem a magyar, sem a többi rab nép nem érti, Azt mondja: ‘Ha ti Amerikában kebletekre öle­litek, kezet ráztok vele, lovag­gá avatjátok, hát akkor miért várjátok el tőlem, hogy elesett­­ségemben a kommunista rém ellen foglaljak állást és életem kockáztatásával is óvjam gyer­mekeimet tőle? Ha ti ezt a példát tanítjátok, rendben van, a leckét megtanulom.’ Kétes értékek származnak — meg vagyunk győződve — Hruschev ameri­kai utjából. Néhány tánclépés után a kelet-nyugati feszültség újra kiéleződik, mert a vörös diktátornak sohasem lesz ér­deke, hogy nyugalmi helyzet­be vergődjék a világ. Az örök forradalom, az örök nyugta­lanság s főleg mások nyugta­­lanitása — ez a kommunizmus éltető eleme. Ha ez nincs, el­pusztul s elnyeli Hruscsovot magát is. Őt nem hatja meg a kényelmes amerikai otthon, sem a bőséges életmód. Azo­kat a népeket, amelyeket ő igában tart, eféléhez szoktatni nem is tanácsos. Nagy hiba volna, ha a vas­függöny mögötti népek Ame­rikába vetett hite most meg­inogna, sőt tönkremenne. Há­ború lehet, nagyon is lehet. S nem az amerikai haderő fel­­készültsége tartja vissza Moszkvát a támadástól, hanem az, hogy a szovjet gyarmatok látszólagos rendje és nyugal­ma abban a pillanatban felbo­rulna. Az, hogy a vasfüggö­nyön belől egyszerre lázadó népek ökle emelkedne. És — válságos pillanatokban — ezek az öklök többet érnének Amerikának 50 vagy 100 had­osztálynál is. Óh, igen, Hruscsovnak so­kat ér ez az amerikai látoga­tás. Nem adá semmiért. Még egy Lenin és Sztálin melletti díszes fekvőhelyért sem! Amerikai kongresszus, angol parlament és magyar országgyűlés Jelentés az angliai magyar menekültek elhelyezéséről Junius elsején az angol ka­tolikus nők menekülteket se­gélyező ligája jelentést adott ki az angol segélyszervek mű­ködéséről, a magyar menekül­tek angliai elhelyezésével kap­csolatban. A forradalom óta 17,000 magyar menekültet fo­gadott be Anglia. A menekül­tek legnagyobb részét elhe­lyezték, de sok menekült nem a szakmájában dolgozik. A menekültek számára berende­zett szállókat, egy kivételével becsukták, mert már nincsen rájuk szükség. Egyesek, mint pl. vivómesterek, hegedű és lantkészitők már önállósították magukat és segéderőkkel dol­goznak. Magyar katolikus klubbok alakultak Londonban, Manchesterben és Bradford­­ban. Lakások a magyar menekülteknek Bár az amerikai Kongresszus megteremtésére az angol parla­ment adta meg a példát, a tör­vényhozás módja lényegesen kü­­lömbözik a két országban. Az an­gol parlamentben a Lordok Há­za nem népválasztotta testület, hiszen abban az angol főnemes­ség örökös képviselői foglalnak helyet, körülbelül úgy, mint az ősi magyar alkotmányban elő­irt Főrendiházban. Az angol House of Commons, a washing­toni House of Representatives (és azelőtt a magyar Képviselő­ház) tagjait azonban a nép vá­lasztja ki. A választási eljárás természe­tesen szintén más és más. Az a­­merikai képviselőnek vagy sze­nátornak az illető államban vagy kerületben kell laknia ahhoz, hogy jelöltként felléphessen. Angliában sé alkotmányos Ma­gyarországon is, bárhol fellép­het a jelölt, ha pártja kijelöli. Az amerikai és magyar rend­szerrel szemben, a House of Commons valósággal kizáróla­gosságot élvez a törvényhozás­ban. Pénzügyi vonatkozású tör­vényekben ez az egyedüli döntő forum, de ha a House of Com­mons bármiféle más törvényja­vaslatot három egymásután kö­vetkező, ülésszakban elfogadott, az törvénnyé válik, tekintet nél­kül árra, hogy a Lordok Háza házzá járult-e? A House of Lord egyébként sem hasonlítható az amerikai Szenátushoz. Az előbbinek hatal­ma a gyakorlatban csak arra szorítkozik, hogy a Commons e­­setleg elhamarkodott határoza­tainak életbeléptetését elhalasz­­sza. Az 1911,-i Parliament Act eltiltja az angol Főrendiházat attól, hogy pénzügyi törvénye­ket módosítson, mig az amerikai Szenátus még adótörvényeket is módosíthat (a House of Repre­sentatives jóváhagyásával). Az amerikai Kongresszusban bármelyik Ház kezdeményezhet törvényeket, azzal a megszorí­tással, hogy adótörvények csak a Képviselőházból indíthatók el, mig külállamokkal kötött szerző­désekhez és a ilegfontosabb el­nöki kinevezésekhez a Szenátus jóváhagyása szükséges. Az amerikai törvényhozás két Háza szorosan’ együttműködik. Ha az egyik Ház elfogadta a ja­vaslatot, azonnal a másik Ház e­­lé terjesztik s ha.az elfogadott szövegekben eltérések mutatkoz­nak, azokat kijfeös bizottság e­­gyezteti össze. I Még egy fontos külömbség van a két angolszász ország kor­mányrendszerében. Angliában úgy a végrehajtó—mint a tör­­vényhozói-hatalóm a többségben lévő párté. Amerikában a végre­hajtó hatalom legfelsőbb birto­kosa az Elnök, akinek méltósága független a Kongresszus többsé­gétől. Magyarországon a végre­hajt jó hatalom az alkotmányos uralkodó kezében volt, aki szin­tén független a törvényhozástól. American Council A párt irta meg Kovács Béla leg­utóbbi “nyilat­kozatát Kovács Bélának a budapesti “Népszabadságban” m e g j e­­lent legutóbbi nyilatkozata nem hiteles. A nyilatkozatot a súlyosan beteg Kovács Bélával a “Népszabadság” munkatár­sai alá akarták íratni, de ő már nem volt eszméleténél. A nyi­latkozat “alap irányvonalait” a pártsajtó alosztálya küldte meg a “Népszabadságnak” és a munkatársak ezzel utaztak le Pécsre. Magyar deportáltak helyzete a Szovjet­ben Ho'lmer osztrák belügymi­niszter nemrég az UNO és az osztrák kormány pénzeiből épült lakáskompléxumot adott át az Ausztriában élő mene­külteknek. Linz mellett 103 la­kást adtak át magyar mene­külteknek. 1960-ig 2,700 la­kást építenek második világhá­borús menekülteknek és 1,000 lakást magyar menekültek be­fogadására. A következő öt évben 300 millió schilling be­fektetésével 2,500 további la­kást építenek az osztrák ható­ságok az osztrák állampolgár­ságot már elnyert menekültek részére. Lékupec módon... Kruscsev, a vörös cár a moszkvai kiállítás alkalmával, ezrek jelenlétében jól oda akart mondogatni Nixonnak, de meg­járta, mert Nixon sok mindent szemébe vágott Kruscsevnek, a­­mit eddig még senki sem mert neki megmondani. Végül Krus­csev, mint. lóvásáron a kupecek, nagy pátosszal a kezébe csapott Nixonnak: legyünk hát jóbará­tok, nehogy azt higyjék, hogy veszekedtünk . . . Nem mindennapi “hamburger”... Californiában egy étkezőben valaki hamburgert rendelt, hogy azt hazavigye. Tiz perc sem telt bele, a vendég visszatért a kis csomaggal s átnyújtva azt az ét­kezde tulajdononő jenek, igy szólt: “Csak nem gondolja, hogy én ezt megeszem?” A tulajdo­nosnő egy pillantást vetett a zacskóba s majdnem elájult: több, mint 1,000 dollár volt-ben­ne bankjegyekben . . . Tévedés­ből a napi bevételt adta oda a vendégnek, amit egy hasonló zacskóba dugott. Hamburger he­lyett “salátá” adott oda a vevő­nek, aki viszont anyira becsüle­tes volt, hogy visszahozta s még egy kávét sem fogadott el juta­lomképen . . . A Vatikán lapja a magyar egyház elnyomásáról A l’Osservatore Romano ve­zércikkben foglalkozott a ma­gyar katolikus egyház helyze­tével. A rOsseryatore szerint a magyarországi kommunista rendszer kér pt-lcedveszerinf bánik* az egyházzal. Nemcsak az egyházi személyiségek ki­nevezésénél van az államnak szabad keze, de a rezsim a bé­kepapi hálózat segítségével a legkisebb részletig ellenőrzi az egyházi ügyeket. A béke­papi hálózat teljes újraszerve­zésének legfontosabb állomása az Egyházügyi Hivatal felál­lítása volt. Az egyháznak csak egy joga van: magát a párt­nak alárendelni. Fábián Béla julius 4-én Stuttgartban kijelent ette, hogy a magyar forradalom után a Szovjet-Unióba depor­tált 75,000 mágyar közül ed­dig csupán 12,000-et küldtek haza az oroszok. A fennmara­dó 63,000 fogoly (köztük 7,000 lány) szibériai fogolytá­borokban raboskodik. Az “Explorer VI” figyeli földünket Cape Canaveral, Fla.-ból au­gusztus 7-én sikerrel lőttek ki egy újabb amerikai mü-bolygót, amelyben 15-féle különböző jel­ző, megfigyelő, adatfelsoroló szerkezet van. Az “Explorer VI” rádió és televizió-szerii leadó­szerkezetét napfényenergiából nyert villanyáram tartja műkö­désben s igy az hosszú ideig,— talán földkörüli keringése alatt állandóan — közvetíteni fogja mindazokat az adatokat, amikre tudósainknak szüksége van ah­hoz, hogy végül is a földi ember kimerészkedjen a viygürbe . . . Az elipszis-pályát megtevő mű­­bolygó legközelebb 157 mérföld­­nyre, legtávolabb pedig 26,400 mörföldnyire van földünktől. Viszonylagos sebessége 3,125 és 22,957 mérföld között váltako­zik. Súlya 142 font. Minden vallás jó vallás, csak a kárvallás rossz vallás. Vigyázzunk, ne­hogy lemaradjunk! Teller Ede, a hírneves ma­gyar atomtudós, a “hidrogén­bomba atyja,”, aki szókimondá­sáról is hires, most a californiai Livermore-ban figyelemreméltó kijelentést tett a Szovjettel kap­csolatban. Teller Ede attól tart, hogy ha nem vigyázunk, a Szov­jet a tudományok terén döntő­­leg megelőz bennünket és velünk együtt az egész világot. Ennak magyarázata az, mondja Teller, hogy a Szovjet sok tízezer fiatal férfit és nőt terel egyszerű pa­rancsuralmi szóval a tudomá­nyos pályákra. És a kommunista uralom alatt úgy szervezték meg az egész országot, hogy minden tanuló szó nélkül engedelmeske­dik a parancsnak. Azonkívül a kommunisták nagyon jól fizetik a tudósokat, mérnököket és fel­találókat! Ezek ma mind ki­váltságos lknyek a vasfüggöny mögött, akik nagylábon és ké­nyelmesen élhetnek. Nagy erős­sége a Szovjetnek, hogy felisme­ri a tudomány jelentőségét. Igaz, a szovjetrendszer nagy eredményeket ért el az erőszak gépezetével. De akármilyen cso­dákat is ért el a Szovjet, a Szov­jet gépezetét nem szabad utá­noznunk, mert akármilyen cso­dákat produkálnak is, ez még sem más, mint az erőszak gépe­zete, amelynek a szovjetrend­­szer tudósai csak lélektelen al­katrészei. Viszont ez nem csök­kenti a veszélyt s ezért nekünk is ki kellett találnunk valamit, hogy erőszak alkalmazása nélkül is képesek legyünk felvenni a versenyt a Szovjettel.” HANGULAT. Nyugati figyelő... CSANÁDY GYÖRGY VERSE ... És egyszerre csak könny jön a szemembe, Eszembe jut, egy rég felejtett nóta, Emlékezem egy ki nem mondott szóra, Egy hervadt virág akad a kezembe . . . És sírok semmin, mégis, térdre esve. Úgy vágyik a lelkem. az emlék utóm, Szeretném, ha lennék kora, délután És száll felém a törtsugáru este. írja: RÉTHY LAJOS Várom, hogy egyszer, talán alkonyaira, Majd, mindörökre, visszatér a múltam, Várom, keresve, kérve, nyomorultan, De nem jön senki . . . MEGZÁPULT MUSZKA MAJÁLIS A megrabolt páriák közül a tojóstyuk a legszánandóbb. So­hasem találja ott, ahol letette. Csak az esetben, ha a farmer ott felejti. Akkor pedig megzápul. Bocsássák meg, ha egy kicsit tulerőltetettnek látszik* — de er­ről is Moszkva jut eszünkbe. A kremlim kotló esetében nem a farmerrel esett baj. Hanem a­­zokkal, akik annyira lebecsülik a világ intelligenciáját, hogy azt hitték, ugyanazt a tojást évről­­évre lehet használni a megzápu­­lás veszélye nélkül. És a köz­mondásos délcaliforniai szmog kismiska ahhoz az illathoz ké­pest, amit a Ájó öreg, semleges Bécs tájáról hoz a szellő. Hetedik Ízben tartottak ifjú­sági ünnepet a Kremlin front­szervezetei. Az eddigi ünnepek, amelyekre a béke jelszavaival toborozták a fiatalságto, a vas­függöny mögött rendeződtek. Kétségtelen, hogy az első hat ba­lekfogó manőver sikeresnek lát­szott. A hetedik megrendezésére Bécs városát választotta a moszkvai ambíció. 80 országból 17,000 fiatalt vittek az osztrák fővárosba a bolsi frontszerveze­tek. A semleges osztrák kormány a magyar menekültek befogadá­sa után nem mondhatott nemet. Elgyet azonban a Kremlin nem akadályozhatott meg. A kor­mány semlegessége nem kötele­ző Ausztria szabad polgáraira. EJgy hét alatt remélték bolsevi­­zálni a kis, gyenge Ausztriát. E- helyett már a majális második napján a demokratikus ifjúság kezébe került a kezdeményezés. A DEMOKRATIKUS OFFENZIVA Az osztrák kormány kényte­len volt a Kremlin nyomásának engedve, az ünnepség megtartá­sát engedélyezni. Az osztrák if­júság első reakciója az volt hogy bojkottálni fogják a vörös ifjúsági ünnepet. Voltak han­gok, amelyek ellenoffenzivát ja­vasoltak. Hogy mennyire szer­vezett volt az akció, azt innen nem tudhatjuk. De hogy félel­metesen impozáns volt, azt a muszka szervezők rémülete bi­zonyítja. . A röplapok ezrei fogadták a Bécsbe csábított ifjúságot. Ezek egyike ingyen túrát hirdetett— a magyar határra. Látványos­ság? A “népi demokrácia” dróU sövényei, őrtornyai és akname­zői. Az azóta megsemmisített Andauhid helyére zarándoklat ment. Sheljepin muszka titkos­­rendőr-vezér vesztegzár alá tet­te a 17,000 Bécsbe csábított if­jút. Gyűléseikre “betolakodó­kat” nem engedtek be. A nekik a’dott röplapokat nem volt sza­bad elolvasni. A román, bolgár, csehszlovák delegátusokat azo­kon a dunai hajókon helyezték zár alá, amelyeken odaérkeztek. A demokrata ifjúság kis ballon­okra erősítve küldte ezután a röplapokat az izolált fiatalok­nak. Egy magyar, egy cseh és egy német kért és kapott politi­kai menedékjogot az osztrák kormánytól. Számunkra különös jelentő­séggel bir az Amerikából érke­zett 350 ifjú magatartása. A kommie kisebbség minden eről­ködése dacára, anti-bolsevista javaslatot fogadott el az ameri­kai delegáció. Bécs bevétele he­lyett, zápult állapotban zárult a muszka majális. HOL A BOLDOGSÁG MOSTANÁBAN? A nélkülözőt nem lehet jelsza­vakkal jóllakatni. A mindennapi embert nem az érdekli, hogy az unokájának milyen jó sora lenne a kommunista társadalomban, ha az agitátorok meséje igaz lenne. Mit ezt papoljuk harminc esztendő óta. Az amerikai kor­mánypolitika erre csak most kezd ráeszmélni. A vörös hadse­reg veresége azért lehetséges, mert a pártkártyás uj burzsoá­zia nem szereti a puskapor sza­gát. A muzsikot sorozza be a vö­rös hadseregbe. A muzsik pedig ember. Kinullázott, megcsalt pá­ria, aki szeretne valamit kapni abból, amit az unokájának Ígér­getnek. Aki negyven esztendős kopla­lás után akárkira hallgat, aki jobbat igér. És a demokráciának nem kell üresen ígérgetni. Csek bemutatni; hogy mi mit kapunk. Itt eszünkbe jut egy még döb­bentő beszélgetés, amit egy na­gyon intelligens magyar mene­kült értelmiségivel folytattunk. Nehezen tudtuk vele elhitetni, hogy a szabad országokban a szakszervezetek arra valók, hogy a munkásoknak jobb életszínvo­nalat küzdj eenek ki. Azt se akar­ta elhinni, hogy a választásokon az ellenjelölt szavazatait is meg­számolják. Bármennyire kom­munista ellenes volt az illető, mégis megmérgezték az agyát a nyugat-ellenes propagandával. Nekünk az a dolgunk, hogy meg­mutassuk a leendő vörös kato­nának magunkat, ahogy valóban vagyunk. És a pártkártyások u­­gyancsak magukban maradnak. A moszkvai amerikai kiállítás jelentős lépés volt a bemutatko­zás utján. Az orosz cenzorok minden könyvet elolvastak. A- miben egy kis felvilágosítás lett volna, azt megvétózták. A “Vi­lág Almanach” egyike volt a megvétózott köteteknek. Pedig abban semmi egyéb nincsen, mint az elmúlt év során történt események. Köztük Magyaror­szág és Tibet. Az a páni félelem, amellyel a Kremlin 100 könyv eltávolítását követelte a kiállí­tásról: bizonyítja, hogy az orosz muzsik hajlandó lenne elhinni az igazságot. A kulturcsere csak nekünk segíthet. Persze egy kis gerinc kell a dologhoz Washing­ton táján. Ha megengedjük itt a bolsi agitációt, ki kell vereked­nünk a jogot arra, hogy a mi ol­dalunkat a vasfüggöny mögött bemutathassuk. A leendő vörös katona egyelő­re még civilgunyás muzsik. Mindennapi ember, aki azt sze­retné tudni, hogy hol a boldog­ság mostanában? MINDEN IGAZ SZERELEMNEK,.. vége szokott lenni. Amelyik pedig igazi sem volt, annak cu­­darabb a sora. A múlt héten Gamal Abdel Nasser nagy kato­nai parádét rendezett Cairóban. Szovjet gyártmányú tankok hosszú sora vonult el előtte. Az eget elsötétítette 200 szovjet MIG repülőgép. Mialatt Nasser­­nek széles mosolyra ferdült az ábrázata, a szovjet követ ugyan­csak elszontyolodva szemlélte a fényes parádét. Nasser persze szónokolt is. — “Mi nem tűrjük a kommunizmust!” •— mondta többek között az egyptomi diktá­tor. És a szovjet követ tapasz­talatból tudja, hogy ez nem üres (Folyt, a 4-ik oldalon.) THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 33. SZÁM THURSDAY — 1959. AUGUSZTUS 13* PASSAIC, NEWjJERSEY

Next

/
Thumbnails
Contents