Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-07-23 / 29. (30.) szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 30. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY _____________THURSDAY— 1959. JULIUS 23 Munkában a nyomor vámszedői Magyar katolikus pap halálos autóbalesete Egy régi, feltűnő, jövendölés Hruscsov lefújta skandináviai útját, döntését úgy indokolva, hogy a lapok ellenséges légkört teremtettek. Vannak, akik azt mondják, hogy a vörös diktátort egy kis ellenséges hangulat nem hozza ki a sodrából s ezek valami más, ki nem mondott okot ke­resnek. Lehet, hogy nekik van iga­zuk. De az biztos, hogy a skandináv országok sajtója valóban a mély felháborodás hangján irt Hruscsovról — éppen a magyar forradalom­ban vitt szerepe miatt. Hála Istennek, akadtak ma­gyarok Dániában, Svédország­ban és Norvégiában, akik az északi ujságirók jogos harag­ját táplálták és részletesen tá­jékoztatták őket arról, hogy micsoda aljas eszközöket hasz­nált Hruscsov a forradalom eltiprása során. íme, a magyar forradalom itt is visszaüt, gáncsot vet a zsarnoknak, mint ahogy már annyiszor tette. A magyar forradalom a nyugati világ ki­meríthetetlen erkölcsi kincses­háza lett. Napjaink történ elmében van még valami egyéb ese­mény is, amiben a magyar for­radalom utóhatása rezeg. A bécsi ujságirók elhatározták, hogy nem foglalkoznak lapja­ikban a világifjusági találko­zóval, Moszkva rendezvényé­vel — amelyik most vasárnap kezdődik az osztrák főváros­ban. Az osztrák ujságirók, akik közelről figyelték a ma­gyar forradalmat s annak bu­kását, valamint a szovjet szó­szegéseket, csalásokat és bru­talitást, nem mennek a szom­szédba tájékozódásért, arról nem is beszélve, hogy Ausztria nagyrésze hosszú éveken ke­resztül a vörös megszállás gyönyöreit élvezte s igy a nép közvetlen tapasztalatot szer­zett Moszkva módszereiről. Az Európában élő magya­rok kellően gyümölcsöztetik a magyar forradalom örök érté­keit s ez az európai politiká­ban meg is látszik. Bárcsak mi, amerikai magyarok is kellően tudnánk bánni ezekkel az érté­kekkel. A tapasztalat azt mutatja, hogy rajtunk erőt vett legször­­nyübb betegségünk a közöny. Moszkva fenyegetéseit egyre kevesebben veszik fi­gyelembe. Voltak idők, amikor a népek széles rétegei nagy buzgalommal figyelték, hogy milyen dühösen rázza öklét az első számú szovjet ember? S mert a népek hangulata változik, a nyugati kormá­nyok is egyre kevesebb gondot csinálnak maguknak a valóra nem váltott berlini ultimátum­tól kezdve a többi fenyegeté­sekig. A szovjet propagandagépe­zet, persze, nem nyugszik. Azt szeretné elhitetni — most ma­­kacsabbul, mint valaha — hogy Közép-Keléteurópa kom­munista és az is marad. Ha pe­dig a világ békét akar, hát megkaphatja, de ennek a fel­tételeit a Szovjetunió diktálja. S ezek közt legelsőnek számit az, hogy a nyugati világ is­merje el Magyarországot és a többi leigázott országokat, . mint szovjet birtokot, vagy érdekterületet — ha jobban tetszik. Genfben egy helyben topog a külügyminiszteri értekezlet s a türelmetlenség jelei mu­tatkoznak a nyugati oldalon — Középkeleten pedig valami elindult, amiből jó is, rossz is származhatik. Ebben a pilla­natban, amikor ezeket a soro­kat írjuk, az iráki helyzetet felmérni nem lehet s azt sem, hogy az ottani események mi­lyen kihatással lehetnek az arab világra? A vasfüggönyön kívüli kom­munista pártoknak valahogy nem megy jól az utóbbi idő­ben, itt is, ott is visszaszorul­nak, erkölcsi, vagy valóságos pofonokat kapnak s mindez Hruscsovot sem hangolja túl­ságos jó kedvre. A 66 éves diktátor, aki a jelek szerint nem is örvend a legjobb egész­ségnek, egyre türelmetlenebb lesz, mert az események nem haladnak valami gyorsan és nem is kedveznek Moszkvá­nak. Az óhazába látogatóba menők élményeiről, mint jelentettük, személyes beszélgetés alapján fogjuk megirni, amit1 elmondanak ne­künk, ha majd visszaérkez­nek. Akikkel módunkban lesz elbeszélgetni és akiknek lesz mondanivalójuk. Addig is azonban jöiyiek a hírek odát­­ról: a viszontlátott édesapa, vagy testvér belehalt a vi­szontlátás örömébe ... A haza­­látogatók örömébe keserű üröm vegyült ... a meglátoga­­tottnak (mintha csak egy élet­fogytiglan börtönre itéltről lenne szó!) meghasadt a szive a nemvárt örömre. A szabad világból, a, börtönrácsokon kí­vülről jövő családtag viszontlá­tásának boldog izgalma kiol­totta bennük a pislákoló élet­lángot. Kaptunk olyan hirt is már kerülő utón, hogy egy hazalá­togató elfelejtette, hogy bör­tönbe megy rabot látogatni, ahol minden szavát lesik az őrök, ahol még a falaknak is fülük van. Valami olyant mon­dott, amiért elvették az útleve­lét, háziőrizetben tartják mind­addig, amig látogatási ideje le­jár s aztán jöhet vissza a töb­biekkel együtt. Nem igy ter­vezte, nem igy gondolta az óhazai látogatást de a vasfüg­gönyön túlra utazóknak szá­­molniok kell azzal, hogy olyas­mi is történhet velük, ami a szabad világban el sem képzel­hető! Sokan mennek és‘ sokan ter­vezik mostanában a hazame­netelt, a rokoni látogatást a vasfüggöny mögött. Agyon­­hallgatói semmi áron nem le­hetünk aggodalmunknak, hogy aki átlépi azt az akna­mezővel, drótakadályokkal őr­zött határt, a vasfüggönyt — a börtön falait, melyeken belül népmilliókat tartanak rabság­ban — azt könnyen érhetik ott meglepetések.. Azt tanácsol­juk: legyenek nagyon óvato­sak Tartózkodjanak minden vélemény - nyilvánítástól . azokat inkább nekünk mond­ják majd el, ha visszajöttek! Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! A magyarországi kommu­nista kormány julius 15-ikével ismét vámot vetett ki a — fő­leg Amerikából érkező — sze­­retetcsomagok tártál mára, amit szigorúan “árunak” te­kint' és pl. a ruházati cikkeknél akár használatlan, akár hasz­nált állapotban vannak azok, vámot szednek ezentúl a vörö­sek az óhazai rokonoktól, hoz­zátartozóktól, tekintet nélkül arra, hogy azokra nekik meny­nyire van szükségük. Majdnem mindent elvámol­­nak, ami külföldről érkezik, mert tudják, hogy a szeretet­­csomagot küldő gondoskodik majd számukra pénzről is, hogy a csomagot kiválthassák; ezt a pénzt pedig csakis hiva­talos utón, alacsony átszámítá­si kulccsal kifizetve küldhetik a hozzátartozóikon, barátai­kon segíteni akaró “külföldi­ek.” (Valószínű, hogy rövide­sen bevezetik majd a vám­jegyek árusítását külföldön, hogy ezekkel a vám-cédulák­kal a csomagok vámját a fel­adók kifizessék, mint ahogy ez szokásban volt évekkel ; ezelőtt is.) A most megjelent magyar­­országi uj vámrendelet szerint — amely 1959 julius 15-től feladott küldeményekre vo­natkozik — megszűnt a hasz­nált ruházati cikkek, használt cipő és orvosság utáni vám­­mentesség is, amit az 1957 március 1-én megjelent rende­lettel engedélyeztek. A mosta­ni rendelet nemcsak abban kü­lönbözik a régitől, hogy meg­szünteti a használt dolgok utáni vámmentességet, hanem abban is, hogy amig a régi rendeletben a vámtételek az áru mennyiségétől függetlenek voltak, addig a mostani rende­let végrehajtási utasítása már kétféle ( árumennyiségről tesz említést: megemlít egy maxi­mális árumennyiséget és e mennyiség feletti mennyiséget. A maximális árumennyiség azt jelenti, hogy a külföldi feladó ennyit küldhet évente óhazaí hozzátartozóinak. A többlet­küldemény után pedig “külön rendelkezések” (nagyobb vámtétel érvényesek. Általá­ban 5,000 forint értékig a vám­hivatalok minden engedély nélkül vámkezelhetik a külde­ményeket, az 5,000 forint bel­földi fogyasztási árat megha­ladó értékű árut azonban csak külön engedéllyel vámkezel­hetik. Az uj rendelet “belföldi fo­gyasztási árról” is beszél. A használt ruhákat azonkívül a “használhatóság mértékének a figyelembevételével” f o g j ák elvámolni. Ez azt jelenti, hogy itt a vámolást a vámtisztek vé­leményére bízzák, amit, per­sze, a párttitkárok bármikor a kivánt irányban befolyásol­hatnak. Az uj rendelet szerint to­vábbra is vámmentesen küld­hető: liszt, száraztészta, süte­mény, keksz, tejpor, gyermek­tápszer, hús- és hentes-áru (fajtánként 5 kg.), csecsemő­ruha, textil csecsemő-holmi, bármilyen anyagból (30 da­rab) mosószappan, mosópor ( 3 kg.), sport és játékszer (500 forint értéken alul), könyv, folyóirat, zenemű, fény­kép (fajtánként 3 db.), csalá­di. személyi vonatkozású film és hanglemez (fajtánként 2 j db.), továbbá bizonyos kegye­leti cikkek. Az uj rendelet lépcsőzetes vámtarifát állapit meg. 10 százalékos vámot kell fi­zetni : gyógyszerek, gyógyá­szati segédeszközök ' (a ható­sági orvosi bizonyítványban előirt mennyiség) után. 20 százalékos vámot kell fi­zetni : közszükségleti élelmi­szerek után — kivéve a vám­mentesen felsoroltakat és rá­gógumit — (fajtánként vagy összesen 10 kg. kivéve a cu­korkát, amelyből 2 kg.) 30 százalékos vámot kell fi­zetni : gyümölcs, déligyümölcs után (fajtánként vagy össze­sen 10 kg.) 40 százalékos vámot kell fi­zetni: fűszer — bors kivételé­vel — (fajtánként 0.5 kg., ki­véve a vaníliát, amelyből 0.1 kg.), kész bőráru (férfi, nő és gyermek részére cipőből 2—2 pár, csizmából. 1—1 pár,- bőr­kabátból 1—1 darab, bőrkesz­tyűből 2—2 pár, más áruból 1— 1 db.), gumiáruból férfi, nő és gyermek részére csizmá­ból 1----pár, más gumiáruból 2— 2 db. vagy 1—1 pár). 50 százalékos vámot kell fi­zetni: szőnyeg, függöny (2—2 db.), kikészített- bőr — hüllő­bőr kivételével — (felsőbőr­ből, cipőtalpból 2 pár cipőre, vagy 1 pár csizmára, ruházati bőrből, férfi, nő és gyermek részére 1—1 felsőkabátra, vagy más ruházait cikkre), nemesfémből készült ékszer — igazgyöngy, drágakő, fél­drágakő után is — legfeljebb 500 gr. súlyú aranytárgy vagy 100 gr. súlyú platina tárgy), A PILLANAT Akárhol érne el, akárki lesz mellettem, behunyom a szemem, ne fogja le senki—majd magam. Utolsó pillantásom és szavam odaszáll honnan kiszakadtam. Lehet anyag, vagy homok a föld alattam, én azt érzem majd a régit, a botfai dűlőben, ahol fillér-nagy lencsés árpa érik nyár derekán. S ahol karddal, ekevassal űrként vesződött a nagyapám. Akárhol érne el, túl minden gondon, számadáson, a kezdet és a vég csodáját senki el nem veheti. (S ki vérem akad, még az se értheti) Kókuszpálmák, padlástetők alatt? — szemem, vágyam, szivem határtalan lesz és szabad. S titokkal teli. Mintha csak hátramennék kertünk végébe, elnyúlni e füvön — Szervusz világ — sapkám fejembe huzva, a körülállókkal együtt gondjáró malmom is agyonütöm. Akárhol érne el, abban a pillanatban majd én szabom meg merre nézzek Se hegy, se tenger nem állhatja útját pacsirták énekének. Úgy halok, ahogy akarok! Elég volt az életben—idegenben gondtalan cselédnek, (1959) A múlt év augusztusában ir­tunk lapjainkban a Czenstocho­­vai Madonna kegyhelyére Doy­­lestown, Pa.-ba szóló meghívás­ról, ahol engesztelő magyar za­rándoklatot dendeztek a Pálos­­rendi szei’zetes-atyák. Ugyanez készül az idén is, augusztus 30- án, amiről a lapjainkba közlendő cikket most is személyesen hoz­ta el brunswicki irodánkba Ft. Csellár Jenő pálos-atya, aki a múlt héten külön arra is meg­kért, Írjuk meg, hogy az idei za­rándoklat a szokásos augusztusi Szent István ünnepséggel is nagymisével lesz kapcsolatos . . . Megrendüléssel vettük hétfőn a hirt, hogy Rév. Chellár Jenő pálos-atya vasárnap, julius 19- én New Yorkba, novénára me­net autóbalesetben szörnyet­halt . . . Allentown közelében az esős, síkos utón kocsija megcsú­szott s olyan karambolba került, amelyben 5 kocsi zubódott össze. Father Csellár testét valósággal széttépte a szörnyű összeütközés. Ft. Chellár Jenő pálos-rendi szerzetes-atya a kommunisták börtönében ült, amikor 1956-ban a szabadságharcosok kiszabadí­tották s igy került Amerikába. A Doylestown-i kegyhelyen te­vékenykedett azóta s fáradhatat­lan harcosa, munkása volt halála percéig a magyar ügynek, a me­nekült magyar testvérek és az ó­­hazában maradtak segélyezésé­nek. Temetésére, amely szerdán, julius 22-én ment végbe Doyles­­townban, az amerikai magyar katolikus papság és a hívők nagy serege ment el . . . Igaz részvét kisérte utolsó útjára . . . Újabb amerikai világűr “kísérlet Az amerikai tudósok szeptem­berben újszerű világűr-rakétát készülnek kilőni, melynek az lesz a rendeltetése, hogy a világűrből mintát hozzanak vissza a földre az ott “tévelygő” kozmikus po­rokból, úgynevezett mikro- me­teorokból. A kilövésre szánt rakéták fe­je mintegy 500 mérföldes “ma­gasságban” kinyílik és ragasztós szalag kerül elő azokból, ame­lyekre ráragadnak a mikro-me­­teorok. Később visszahúzódnak a lövegbe ezek a szaalgok, a ra­kéta-fej újból becsukódik s visz­­szahozza a földre a gyűjteményt. A laboratóriumokban azután megálltpitják a kozmikus por sűrűségét, összetételét, radioak­tiv kisugárzását, stb. Ezekre a vizsgálatokra azért van szükség, hogy mgegállapitsák, mennyire akadályozhatják,a mokrometeo­­rok a világűr-utazást és milyen módén lehet káros hatásukat le­küzdeni. Ha mindez sikerül, me­het az első ember, ki a világűr­be .. . (8 amerikai jelölt már van erre az utazásra). Magyar vörösök üzérkedése A katonasorba kerülő magyar ifjúságot most úgy zsarolják meg, hogy csak akkor nyilvánít­ják őket munkahelyeiken “nél­külözhetetleneknek” ha ezért 1500 forintot fizetnek. A példabeszéd azt tartja, nem lehet egy rókáról két bőrt nyúz­ni. A kommunisták hét bőrt is lenyúznak a magyarról. Valaki egy 400 éves síremlé­ket fedezett fel az angolországi Essex város temetőjében. A kö­vön ez az angol felirás olvas­ható : When pictures lók alive With movements free; When ships, like f ishes, swim Beneath the sea; When men, outstripping birds, Shall scan the sky; Then half the world, deep drenched in blood Shall die! Itt adjuk hevenyészett fordí­tását ennek a szomorú jövendö­lésnek : Ha majd a kép mozogni fog, Akárcsak te magad; Ha majd halak viz alatt; S az ember, mint madár, repül A felhők szárnyain: Sljon egy irtó háború Mely álomnak is kin, És vörözön lesz félvilág, S a földre száll a bu. E síremlék alatt a porladó ha­lott neve ismeretlen. De a reá vésett, két évszám igen sokat Rendnek muszály lenni... Metuchen, N.J.-ben az egyik városi rendőr szabálytalanság miatt felirt egy autót, melyet gazdája az utcának azon a ré­szén parkolt, ahol egy tábla ál­lott “Nem szabad parkolni in­nen a sarokig.” Amikor a ticket­­el elkészült, kitépte azt füzetéből és az autó első,ablakára tűzte... A füzetben levő másoló-papirt (carbon paper) pedig kiszakítva eldobta az utcán, pontosan an­nak a hivatalos táblának a köze­lébe, amelyiken ez áll: “Aki az utcán szemetel 50 dollár bünte­tést fizet!” Önmagának azonban nem irt ki ticketet a rend szeme­telő őre . . .! 200 millió Alaskáért Kozlov, szovjet helyettes mi­niszterelnök (Kruschev leendő utóda?) igy szólt Griffith volt msozkvai követhez: “Követ ur, jó üzletet ajánlok Önnek, önök 7 millió dollárért vásárolták meg tőlünk Alaszkát, mi hajlan­dók vagyunk visszavásárolni 200 millióért. Griffith nevetve , válaszolt: “Készpénzért nem eladó ... de elcseréljük Ukrajnáért...” A vásárból persze nem lett semmi.) mond: 1416-1507. Tudniillik 1416-ban született és 1507-ben halt meg Paulai Szent Vince. Te­hát életének 93-ik évében. Szü­letésére nézve olasz volt, de Franciaországban töltötte éle­tét. Angliához mindössze annyi köze volt, hogy prófétát is meg­illető jövendőmondási képességé­nek hire oda is elterjedt. A modern világ gondolkozni tudó embere pedig joggal tűnőd­hetik arról, hogy a földi tudo­mánynak mozifényképek, repülő hajók és submarinok feltalálása terén nyilvánitott tehetsége az Istentől való elrugaszkodás miatt milyen csodás áldást (?!) hozott e földre . . . Rév. Molnár J. Ágoston lett a Rut­gers Egyetem ma­gyar tanszékének a tanára A new brunswicki Rutgers E- , gyetem közli, hogy az ez évben megkezdődő magyar tanszéken, a College of Arts and Sciences osztályon Molnár J. Ágoston ka­pott kinevezést magyar-nyelvű előadói (lecturer) minőségben. Az Amerikai Magyar Intézet ál­tal létesített magyar tanszék el­ső tanára tehát az intézet elnö­ke, Molnár J. Ágoston lett, aki azelőtt az Elmhurst College ma­gyar osztályának volt az elnöke és a főiskola segéd-tanára, négy éven át pedig elnöke volt az A- merikai Magyar Tanulmányi Alapítványnak, amelynek foly­tatása az Amerikai Magyar In­tézet. Az Intézet 19,500 dolláros a­­lapitvánnyal biztosította a Rut­gers Egyetemen a magyar tan­széket s az igazgatóság úgy ha­tározott, hogy félmillió dolláros alapítványra indit gyűjtést, hogy az Intézet maradandó mó­don megvesse a lábát New Jer­sey állam egyetemén, ahol ma­gyar épület, magyar könyvtár, muzeum, stb. megvalósítása az amerikai magyarság egyik leg­szebb alkotása lenne. A gyűjtés erre a célre formálisan még nem indult el, de reméljük, hogy rö­videsen komoly munkához lát­nak az arra illetékesek. Kemény kő a bánat,, de a szép szó meglágyítja. SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK a perth amboyi Kálvin János Magyar Református Egyház­­községet, — annak nagyrabecsiilt lelkipásztorát, vezetősé­gét és népét —: abból az alkalomból, hogy közel egy évtizedes “távoliét” után visszajöttek lapunknak, a Híradónak hasáb­jaira, helyre állt a béke és kölcsönös jóviszony lapunk és az egyházközség között , . . Meg vagyunk győződve arról, hogy ebből és a magyar összetartást és egymást megbecsülést ki­fejező hasonló magatartásból mindnyájunkra nézve csakis jó származhat és úgy az illető helybeli egyház lelkészére, ve­zetőségére és népére, mint a helyi magyar lapra és szerkesz­tőjére “jó fényt vet” az együttműködésnek minden ilyen jele! Amerikai magyar életünk “külszíne,”'látszata meglehe­tősen összekuszált napjainkban . . . Ezért is fontos, hogy mi, “régi-amerikás” magyarok rendíthetetlen álláspontunk, ame­rikai és magyar hazaszeretettől átitatott igaz magyar érzé­sünk, istenes életmódunk és életfelfogásunk megbizonyitása­­képen kinyilatkoztassuk minden lehető módon és formában azt, hogy “egymás terhét hordozni” készek vagyunk . . . hogy egymás erejét, értékét, munkáját a közjó és magyarságunk ügye előrevitelére áldozzuk ahol és amilyen mértékben tehet­jük és egymást: megbecsüljük! Adja a jó Isten, hogy ez a szellem győzedelmeskedjék, ez az alapgondolat jusson diadalra mindig, mindenütt, ahol magyarok élnek, egymásra utalva, egymásért dolgozva . . . Isten s egymás kezét fogva . . .! -THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Merged with “PASSAIC and VICINITY*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents