Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-07-02 / 27. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINITY* OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 27. SZÁM THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY— 1959. JULIUS 2 Divatos hely lett Moszkva— ki gondolta volna ezt még nem is olyan régen? S tegyük hozzá, az amerikaiak tették azzá. Az rendben van, hogy hivatalos személyek — kor­mányzók, szenátorok, kong­resszusi képviselők — elmen­nek a Szovjetunióba s megné­zik mindazt, amit megenged­nek nekik. Rendben van? Nem egészen. Az egyik volt kormányzó, or­szágos nevű ember, elment Hruscsov terrorbirodalmába, több hetet töltött ott s élmé­nyeiről beszámolt az egyik nagy amerikai lap hasábjain. Beszámolói tele vannak gyer­mekes lelkesedéssel s néha a naiv önámitásnak olyan fokára jut, ami már egyszerűen főben­járó bűnnek számit. Miért? A kitűnő amerikai semmi kivet­nivaló sem lát a szovjet rend­szerben. Csak lelkesedik, hogy itt is építenek, amott is egy gyártelepet szerelnek fel és a muszkák, Hruscsovtól lefelé csak a békéért sóvárognak. S ezt elhiteti az amerikai olva­sók százezreivel, ha nem mil­lióival. És az amerikai olvasó szíve­sen elhiszi, mert ő is békéért sóvárog. Nem szívesen számol azzal, hogy kényelmes életét valaha megzavarhatja valami. Egy nagynevű amerikai biró is elment Moszkvába, ahol megmutattak neki egy börtönt. Félreértés ne essék: egy bör­tönt. Ez a börtön olyan korsze­rű volt, s a rabok benne olyan megelégedettek, pirospozsgá­sak, mintha csak egyenesen az amerikai bírónak rendezték volna be.‘ És a jó amerikai bi­ró, akit egy életen keresztül nem tévesztett meg a bűnözők hada, aki mindig megtalálta a helyes Ítéletet, ezúttal áldoza­tul esett a huszadik század Potyemkin falának. Hol vannak a többi börtönök? Ezt már nem kérdezte meg vendéglátóitól az illusztris jo­gász, hanem repülőgépre pat­tant, hazajött és lelkendező cikkben számolt be arról, amit látott, amit látni engedtek ne­ki. Cikkéből kiderül, hogy nincs is már a Szovjetunióban börtön és ami van, az is inkább üdülőnek számit. Sajnos, ezt is elhiszi az amerikai nyájas olvasók igen jelentős része. Miért is ne hinné? Szakember Írja, aki a saját szemével lát­ta. Az amerikai ember pedig sokat ad a saját szemére. Előkelő hölgyek rajzanak Moszkva felé, innét, Ameriká­ból. Régente Párizsba mentek, vagy megbámulták a Mont­blanc hófödte csúcsát, esetleg etruszk szobrocskákat vásárol­tak a Vezúv lábainál. Most Moszkvába mennek. Sikk lett Moszkva. London unalmas, Strassbourgban sincs semmi érdekes már, de Moszkva! Van abban valami borzongató gyönyör, hogy őladysége a va­daknak hirdetett emberek közt sétál, a Kreml tövében. Safari Afrikában, ahol oroszlánbőgés rezegteti a leve­gőt és séta Moszkva utcáin, ahol egy uj és ismeretlen világ tárul a szem elé lépten-nyo­­mon — valóban megér min­den pénzt, dollárban is. Szerencse, hogy ezek az elő­kelő, borzongató gyönyörre éhes hölgyek még nem Írtak cikkeket, esetleg cikksoroza­tot. De ami késik, nem biztos, hogy múlik. A szovjet hírverés Amerikában soha nem látott méreteket öl­tött. A new yorki kiállítás, a 200 tagú táncegyüttes.behirde­­tésére oldalakat bérelnek a legnagyobb lapokban. Tegnap Mikoján volt itt, ma Kozlov ejti ámulatba Amerikát, hol­nap Hruscsov jön. Dáridós barátkozás ez, amelynek még csak az elején tartunk. Közben ugyanezek a jó ba­rátok az egész nemzetközi éle­tet feszültségben és izgalom­ban tartják. A háború pere­mén táncolnak, csak úgy jó kedvből és barátságból. Pedig hát ők békét és csakis békét akarnak. Hruscsov akár min­den nap is megmondja. Ebben a- nagy barátkozási lázban ki gondol Magyaror­szággal, Tibettel és a többivel ? Ha az ember előhoz ilyes­mit, megütközést vált ki. Take it easy! Magyarországra is nagyarányú rokon-látogatás indult meg, amiről majd annak­idején, amikor a látogatók visz­­szaérkeznek és elmondják ta­pasztalataikat, még sokat fo­gunk Írni. Türelem rózsát terem... Tömegesen futnak be az ér­deklődő levelek az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni központjához, melyben zöld igazolványt elnyert szabad­ságharcosaink szüleik behoza­tali lehetőségét szorgalmaz­zák. Illetékes .amerikai hivata­lokban kijelentették, hogy aki három év múlva, mint ameri­kai polgár kérvényezi szülei vagy gyermekei bevándorlá­sát: az megelőzi azokat, akik már most megkezdik' az eljá­rást. Az amerikai polgárok közvetlen családtagjait ugyan is gyorsított menetben hozzák ki, már amennyiben kiutazási engedélyt kapnak. Egyébként az egész bevándorlási törvény reformján dolgoznak és igy legokosabb bevárni az uj ren­delkezések életbeléptetését. A FELVIDÉKI MAGYAR TANÁRI KAR MEGŐRIZ­TE MAGYARSÁGÁT A szlovák kommunista párt május 7-iki gyűlésén több fel­szólaló emlékezett meg a felvi­déki magyar pedagógusok hely­zetéről. Sok magyar pedagógus a felvidék visszacsatolásának ide­jén is tanított. A magyar peda­gógusok magyar nemzeti beállí­tottságúak és igy gondolkozá­suk élesen szembenáll az uralko­dó vörös csehszlovákizmussal. A szónokok szerint a kulturális biztos hivatala az utóbbi időkig elhanyagolta a felvidéki ma­gyar iskolák ügyeit. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Az Amerikai Magyar Szövetség közleménye: Amerikában is hangversenyez a szabadságharcos nagyzenekar New Brunswick, Trenton, New York, Cleveland, Detroit, Pittsburgh, Buffalo, Bridgeport, stb. még nein szerződtette vendégszereplésre a Philharmonia Hungarica 60 tagú művész-együttesét. Cselekedjünk gyorsan, mig nem késő! Az Egyetemi Énekkarok em­lékezetes 1936-37 évi diadalut­­ja óta nem történt Amerikában zenei téren olyan nagyfontossá­­gu magyar esemény, mint amire ez ősszel kilátásunk van. A Bécs­­ben és a közeli Badenben lendü­letes hangversenyzenekarrá ösz­­szeforrott, menekült magyar ze­neművészek egymásután aratták Európa kulturcentrumaiban di­adalaikat és mielőtt véglegesen megtelepednének a nyugatné­metországi Mari iparvárosban, legalább 19 koncertet szándé­koznak adni Északamerikában. Magyarlakta városok, magyar egyházak, magyar egyletek! A Philharmonica Hungarica felka­rolása valamennyiünk együttes érdeke, ne mulasszuk el tehát az alkalmat. Akinek közelebbi fel­világosításra van szüksége a megoldási lehetőségekre vonat­kozóan, forduljalak bizalommal Hadik Lászlóhoz, a Coordinated Hungarian Relie: címén: 1761 “R” Street, N.W., Washington, 9, D.C. Isten áldása Bármit cselekszünk, hasztalan,­­Csak múló percnek élünk, És eltűnik majd nyomtalan Isten áldása nélkül! Ki jóra ösztönöz, segít, Ki mindnyájunknak Atyja, Munkáink apró köveit Szilárdan összetartja. A jó Isten megszenteli A kezdetet s a véget; Szivünk virággal lesz teli, Ha az Ő napja éltet. De bármi épül, hasztalan, Csak múló percnek épül, És el fog tűnni nyomtalan Isten áldásán nélkül. RUDNYÁNSZKY GYULA HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Szeptember 29-én nyitják meg kőrútjukat Montrealban, a rá­következő este pedig Canada fő­városában, Ottawában díszes kö­zönség előtt csillogtatják meg tudásukat. Október elsején To­ronto legelső hangversenytermé­ben, a Massey Hall-ban lépnek fel. Október 6-ikán szerepelnek először amerikai környezetben, még hozzá a patinás múltú Vir­ginia állam egyetemén, Char­­lottesville-ben adván koncertet. Október 8-án a lóversenyeiről hires Lexington, Kentucky-ban, 12-én ismét Virginiában, a leg­nagyobb haditengerészeti flotta­bázisként elismert Norfóikban hangversenyeznek. A magyarlakta városok közül mindössze Washington (október 7), Chicago (nov. 8-9) és Minne­apolis (nov. 4) kötötte eddig le a zenekart. Ennek következtében a Philharmonia Hungarica kénytelen volt más szimfonikus zenekarok által kevésbbé látoga­tott városokban megállapodni vendégszereplési dátumokban. Ezek a következők: Október 13 Raleigh, N. C.; 14-én Greenville, S.C., 15-én Columbia, S.C.; 18- án Tougaloo, Miss.; 20-án Shreveport, Lousiana; 25-én Lincoln, Neb.; 26-án Lawrence, Kansas; 27-én, Kansas City, Miss, és 28-án, Norman, Okla. Nov. 2-án Rapid City, South Dakotában lép fel a kiváló zene­kari együttes, 4-én a Philhar­­monia Hungarica művészeti fő­igazgatója és a szó szoros értel­mében “atyja,” Doráti Antal, a Minneapolis Symphony világ­hírű karnagya látja őket vendé­gül Minneapolis-St. Paulban. Onnan Chicagóba utazik a 60- tagu nagyzenekar. A fővárosban a Coordinated Hungarian Relief felkérésére Hadik: László buz­­gólkodik megfelelő fogadtatásu­kon és főként azon, hogy meg­teljen a negyedfélezres befoga­dóképességű Constitution Hall. A fentiekből is látható, hogy sem időből, sem pénzből nem fut­ja, hogy a menekült muzsiku­saink rátermettségét igazoló művészegyüttes a nyugati ten­gerpartra elkerülhessen. Viszont még mindig megvan a lehetősége annak, hogy a nagy magyar góc­pontok, legalább Cleveland, Bridgeport, New Brunswick és más jerseyi városok, New York, Buffalo, Pittsburgh és Detroit leszerződtesse a vendégszerep­lésre érkező Philharmonia Hun­­garica-t. Átlagosan $4,000 egy­­egy hangverseny kiadási költsé­ge; ügyes megrendezés esetén egy-két vagy több ezer dollárt is lehet a jegyek eladása után jó­tékonycélra fordítanunk. KOLLEKTIVIZÁLÁS FILMEKKEL A földművelésügyi miniszté­rium az idén a mezőgazdasági oktatás céljára és a termelőszö­vetkezeti gazdálksdás népszerű­sítésére tömegével állít elő fil­meket. A filmeket a megyei film­tárakban tartják Egy-egy me­gyei filmtár 60-7♦ mezőgazdasá­gi film másolatával rendelkezik. A filmek bemutatásával meg a­­karják gyorsitan a termelőszö­vetkezetek ^uzÁálkodásának megindítását, illetve a gazdálko­dásnak magasabb színvonalra való emelését. MÉG A HALOTTAKTÓL IS FÉLNEK A Rákoskeresztúri temetőben egy 150 ezer 150 méter terüle­tű parcellába temetik el a sza­badságharc után kivégzett poli­tikai foglyokat. A kivégzések nagyrésze a temető közelében lé­vő gyű j tőfogházban történik. Egy sírba rendszerint több ha­lottat temetnek. A kivégzés előt­ti napon megássák a sirt és in­nen tudják a temető látogatói, hogy ismét kivégzés lesz a gyüj­­tőfogházban. A sírok teljesen jeltelenek, még sirdombok sem léteznek. Ez a 150 négyzetméter­nyi terület már majdnem telje­sen betelt. Halottak napján a karhatalmisták riadóautóval és rádiókocsival őrzik az “ellenfor­radalmárok” temetőjét. A hoz­zátartozók elől nincs elzárva ez a terület, de senki sem tudja, hogy barátja, vagy rokona a par­cella melyik részén nyugszik. LENGYELEK BENYOMÁ­SAI MAGYARORSZÁGON Egy lengyel gazdasági kül­döttség járt Pesten nemrég. Csepelre is ellátogattak és mun­kásokkal beszélgettek. A lengye­leket mindenütt megkülönbözte­­tétt szívességgel fogadták. A magyarok lépten-nyomon kifeje­zésre juttatták a lengyelek irán­ti megbecsülésüket és köszöne­­tüket az 1956 októberi magatar­tásukért. Az oroszokat ma is mélységesen utálják Magyaror­szágon. Az oroszok után pedig a cseheket utálják leginkább. Sen-Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ab valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán, és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. ki sem felejtette el a csehek á­­ruló magatartását a magyar for­radalommal kapcsolatban. A nyugatban való kiábrándultság ma is igen erős. A legfontosabb belső problémának a magyar forradalom emlékének az ifjú­ságban való ébrentartását tekin­tik. A “KELETI BLOKK” GAZ­DASÁGI EGYÜTT­MŰKÖDÉSE A legutolsó “Kölcsönös Gaz­dasági Segély Tanács” ülését Ti­ranában tartották. Elhatároz­ták, hogy a rabországok és a Szovjet-Unió közti gazdasági összmüködés programmjának kifejlesztését 1959 és 1965 közt minden rendelkezésre álló esz­közzel tökéletesítik. Az ipari te­vékenységek összehangolását végrehajtották. 1965-ig a szén­­termelést 21 százalékkal fogják emelni. Az öntött vas és az acél termelést 70-80 százalékkal eme­lik. A Szovjet-Unió megdupláz­za a vasszállitmányokat a rabor­szágokba. Egységes villamos­energia hálózatot vezetnek be az egész keleti blokkban. 220,000 voltos magasfeszültségi vezeté­keket építenek Oroszországból Nyugat Ukrajnába és Nyugat Ukrajnából Lengyelországba, Romániába, Kelet Németország­ba, Csehszlovákiába és Magyar­­országba. MAGYARORSZÁGON IS BE AKARJÁK VEZETNI AZ OROSZ NEVELÉSI RENDSZERT Csehszlovákiában és Bulgá­riában uj, az orosz nevelési rendszerhez hozzáidomitott rendszert vezettek be. Uku Pál, a kárpátaljai eredetű nevelésü­gyi miniszterhelyettes április közepén Szegeden beszédet mon­dott a magyarországi általános iskolai és gimnáziumi tanítási rendszer készülő reformjáról. Az uj nevelési rendszer alapja a teoretikus tanítás mellett a pár­huzamosan bevezetendő fizikai munka. A diákokból tehát szak­munkásokat és technikusokat kell elsősorban nevelni és csak egy kis hányaduk részesülhet felsőfokú kiképzésben. MAGYARORSZÁGNAK VISSZA KELL FIZETNIE A “TESTVÉRI SEGÍT­SÉGET” Gogu Radulescu román he­lyettes kereskedelemügyi mi­niszter a prágai COMECON ér­tekezleten kijelentett, hogy Ma­gyarországot a forradalom leve-Fourth of July wmm mämm JULIUS NEGYEDIKÉ Száznyolcvanhárom évvel ezelőtt telkes amerikai hazafi­ak gyülekeztek Philadelphia városában. Az amerikai tele­pesek és az angol birodalom között a háború már kitört és az u. n. Continental Congress kiküldöttei azon tanácskoztak, hogy Amerika teljes függet­lenségét tüzzék-e ki a háború végcéljául. Aránylag rövid ta­nácskozás után a gyűlés 1776. julius 4-én elfogadta a “Füg­getlenségi N y i 1 a t k ozatot,” mely az amerikai nemzet ön­rése után a Romániától kapott anyagi segítség visszafizetésé­re kényszeritették. KITERJESZTIK A PESTI TELEVÍZIÓADÁSOKAT Elkészült a szentesi televízió közveti tőállomás alapja. Az é­­pitkezéshez szükséges csaknem 100,000 téglát a Mecsek Csong­­rád-megyei téglagyárainak mun­kásai munkaidő után készítették el. A közvetitőállomás építését a terv szerint jövőre fejezik be. Elkészülése után kb. 100 kilo­méteres körzetben teszi lehető­vé a televizióvételt Budapest környékén. KELET-NÉMET PROVO­KÁTOROK MAGYAR CSALÁDOKAT UGRAT­NAK BE Budapesten a tavasz eleje óta ismét egyre több külföldi fordul meg. Kisebb részben tu­risták, nagyobb részük nyugati üzletember, vagy keleti kül­­“döttségi tag.” A pestiek ma már nem viselkednek oly biza­lommal és közvetlenséggel az idegenekkel szemben, mint az­előtt. Ismételten előfordult, hogy otthoni — rendszerint “reakciósnak” bélyegzett — családokat Magyarországra érkező állítólagos “német tu­rista” keresett fel, aki Nyugat­németországban élő hozzátar­tozójuk üdvözletét tolmácsol­ta és igy beférkőzött gyanút­lan vendéglátó bizalmába. El­utazása előtt felajánlotta, hogy bizalmas természetű üze­neteket hajlandó Nyugatné­metországban lakó rokonok számára továbbítani a cenzúra kijátszásával. Röviddel a “nyugati” vendég távozása után az AVO közegei jelen­tek meg és meggondolatlanul közölt adatok alapján a család egy vagy több tagját letartóz­tatták. Kiderült, hogy az ott­hon élő olyan “osztályellensé­gek” provokativ utón történő lebuktatására, akiknek Nyu­gatnémetországban rokonaik élnek, az AVO és a keletnémet SSD között szoros együttmű­ködés áll fenn. állóságának és szabadságjoga­inak alapköve. Katonai szempontból a fel­kelők helyzete korántsem volt irigylésre méltó. George Wa­shington viharvert csapatai csak néhány nappal azelőtt ismét súlyos vereséget szen­vedtek Long Islandon — előző balsikerek után —- és hire kelt annak is, hogy New York vá­rosát megtámadták az ango­lok. A szabadságharc vezérei, akik Philadelphiában gyülé­­seztek, a már-már veszendőbe ment függetlenség mellett tör­tek lándzsát és örökbecsű sza­vakba öntötték minden nemzet és minden ember jogát a sza­badsághoz és halálos Ítéletet mondtak ki minden zsarnok-A Függetlenségi Nyilatko­­sági törekvés ellen, zat magától értetődő igazság­nak nyilvánítja azt, hogy “minden embert egyenlőnek teremtett Isten, az élethez, a szabadsághoz és a boldogulás­ra való törekvéshez való elide­geníthetetlen jogokkal. Ha az uralmon levő kormány e jogok eltiprására tör, a nép a kor­­mányfprmát módosít hatja, vagy megdöntheti.” Az ok­mány sérthetetlennek nyilvá­nítja az embernek, mint Isten teremtményének egyéni joga­it; megbélyegzi az idegen uralkodó zsarnoki uralmát és kimondja, hogy “az Egyesült Gyarmatok ténylegesen és jo­gosan szabad és független ál­lamok.” A nyilatkozat határo­zatainak biztosítására az alá­írók felajánlják “életüket, va­gyonukat és szent becsületü­ket.” John Adams, az aláírók egyike, aki később az Egyesült Államok elnöke lett, igy szá­mol be az eseményekről fele­ségének irt levelében: “Bizo­nyos vagyok benne, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat el­fogadásának napját késői nemzedékek is évforduló gya­nánt fogják megünnepelni, pompával és szertartásosan, harangzúgással, tűzijátékok­kal, sport és színházi előadá­sokkal és pedig a kontinens egyik partjától és másikig, az idők végtelenségig.” John Adams jóslata betel­jesült. Amerikaikak e napon leteszik a szerszámot és a tol­lat és vidám ünnepi hangulat­ban emlékeznek meg a halha­tatlan hősökről, akik arányta­lanul hatalmasabb erőkkel szemben, a sikertelenségtől vissza nem riadva, szembe­szálltak a zsarnoksággal, hogy az amerikai szabadságot ki­vívják, minden nemzet bámu­latára és okulására. AMERICAN COUNCIL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents