Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)
1959-01-22 / 4. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINITY ■ VOL. 38. ÉVFOLYAM NO. 4. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1959. JANUÁR 22 Lógó orral, szitkozódva távozott Amerikából a Mikoján nevű ‘vendég,’ mert íjó tapasztalatokat szerzett ugyan, látott is, hallott is eleget, üdvrivalgásban is részesült, de üres markába mégsem kapta meg, amit remélt, sőt már szinte-szinte biztosra vett. Mikoján látogatásának egyik főcélja az volt, hogy a Szovjetunió közép- és keleteurópai bitorlásaira megkapja Amerika áldását. Nem azonnal, hanem majd egy későbbi időpontban, valószínűleg a tavaszon, amikor ‘uj genfi szellemet’ lehetne előkészíteni. Valamelyes négyhatalmi értekezlet lesz is, de ‘uj Géniről,’ legalább is az idén, aligha lehet szó. Másik főcélja az volt, hogy hosszúlejáratú hiteleket biztosítson Amerikában s ezek révén szabadon vásárolhasson az amerikai piacon. Hitelről szó sem lehe t— hangzott a hivatalos válasz, — miután régi piszkos adósságait máig sem rendezte Moszkva. Ezen kívül pedig, az úgynevezett stratégiai árucikkeket ezután sem kaphatja meg a Szovjetunió, semmiféle pénzért. A régi trükk nem vált be, mert amerikai hivatalos körökben pontosan számontartják a múltat. Ahány gépet eddig a Szovjetunió vásárolt Amerikától, mind-mind lemásolták s aztán tovább gyártották. Autókat, televíziós készülékeket és száz más egyebet. Ilyen ‘üzlet’ nem kell Amerikának, főleg hitelben, mert Mikoján bevallása szerint, a Szovjetunió nemzetközi fizetőeszköze egyedül az arany s ez is igen korlátolt mennyiségben áll rendelkezésére. Szóval, a Szovjetunióval kereskedni, még akkor sem volna érdeke Amerikának, ha történetesen nem volna világpolitikai feszültség, hideg háború. Az amerikai üzletemberek, akik a titkos adatoknak nem lehetnek birtokában, Mikoján mézesmadzagjára kissé agyonlelkesedték magukat. A cuppanó csókok még inkább elvették amerikai hivatalos körök kedvét a szovjet embertől. S a magunk tehetetlenségében mi, árva magyarok is, sokat gondolkoztunk ezen a különös jelenségen. Mindig azt hittük, hogy az amerikai társadalom áthatolhatatlan egész, vili atatlan erős fal, hideg és forró háborúban egyaránt. Még ma is hisszük ezt, bár a mohó üzletembereket és a szalon-bolsevistákat kikapcsolj uk ebből a társadalomból. A cuppanó csókok és az örömujjongás bizonyára észheztéritette a józan amerikaiakat. Ezek közül egy azt irta valamelyik nagy amerikai lapnak: “Nyugodt lehet a szerkesztőség, hogy a tüntető magyarok sokkal inkább kifejezték az amerikai társadalom igazi érzéseit, mint azok, akiket bűvöletbe ejtett a különben förtelmes szovjet mosoly.” Ezt különben üzenjük azoknak az amerikai honfitársainknak is, akik ‘politikai megfontolások miatt’ távoltartották magukat a tüntetésektől. Magyarországról szólva Mikoján a szemforgatásnak és aljasságnak valóban iskolapéldáját szolgáltatta. ‘Boldogság van ott’—mondta egy Ízben, az újságírók feltett kérdésére válaszolva. Nem mondta senki neki, hogy hazudik. Azt azonban a televíziót néző átlagamerikaiak is észrevehették, hogy nincs ebben a szovjet emberben jottája sem az őszinteségnek. Az újságírók minden feltett kérdésére mellébeszélt, véletlenül sem adott egyenes választ. Mindent összevéve, csúnya ügy volt ez a Mikoján látogatás. S még csúnyább az, hogy a lapok azt kezdik pedzeni: ime a Mikoján látogatás bizonyítja, a rendőrség és a detektívek hadserege még Hruscsovot is meg tudná védeni . . . Nosza! Magyar menekültek kihallgatása Az 1956-i magyar szabadságharc menekültjeinek kihallgatása most indult meg a Bevándorlási és Honosító Hivatal fiókjainál, hogy az ideiglenesen beengedett magyarok itt tartózkodását véglegesítsék és eredeti megérkezésüktől számított öt év múlva amerikai polgárságért folyamodhassanak. Megérkezése után körülbelül két év múlva minden menekült .behívót kap a hivatalban való személyes megjelenésre, ha címét a postán kapható űrlapon elezőleg bejelentette. (Itt jegyezzük meg, hogy most januárban minden külföldi állampolgár ismét köteles címét és más személyi adatait a postán kapható űrlapon bejelenteni). A Bevándorlási Törvény általános szabályai szerint az a külföldi, aki az amerikai társadalom terhére esett az első öt éven belül, deportálható, azonban a Hivatal arra az álláspontra helyezkedik, hogy miután majdnem minden magyar menekült már úgyis közsegélyt vett igénybe, (Amerikába való utazása, Camp Khmerben való elhelyezése, állásszerzés, stb. körül) ezt a kérdést náluk liberálisan fogják elbírálni. Ha a magyar menekült mégis attól tart, hogy fehér kártyájának zöldre való átcserélésénél akadályok merülhetnek fel, ajánlatos, hogy bevándorlási ügyekben jártas ügyvédhez, vagy jótékony egyesülethez forduljon tanácsért. Ilyen egyesület a Common Council for American Unity (20 West 40 Street, New York 18, N.Y.) amellyel magyar nyelven is levelezhetünk, vagy telefonálhatunk. A tanácsot a kihalgatás előtt kérjük ki és' nem utána. Common Council Horthy özvegye meghalt Vitéz Nagybányai Horthy Miklósné, Magyarország volt kormányzójának özvegye 77 éves korában elhunyt a liszaboni angol kórházban. Horthy kormányzó fia, Horthy Miklós a portugáliai Estorilban é.1 családjával. Horthynét a római katolikus egyház szertartásai szerint temették el Portugáliában — férje mellé. VÁSÁROLJON azokban az üz letekben, amelyek lapunkbar hirdetnek. Ez önmagának hirdetőinknek es nekünk is javunkra lesz' érdekes az egész esemény mögött, ami bennünket nagyon is érdekel. Rendkívül nagy csodálkozással és megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy milyen szépen rendeztek el itt számára mindent. Valóban élvezte Amerikát, mert annyi de annyi emberiességgel találkozott és vették körül, hogy ezért természetesen nem is vette ő sem komolyan a tüntetéseket és a keserves jajkiáltásokat, mint ahogyan azok sem, akik fogadták. Pedig ennek valóban van és volt háttere. Azonban valóban megrázkódott a zember önmagában akkor, amikor a letiport és vérsárban fetrengő népek és nemzetek millió nevében tüntettek a hontalan történelmi áldozatok. És ezt nem) vették komolyan, sem figyelembe az illetékesek ... sőt! A közelmúltban, napjainkban az éles ellentétek néztek farkasszemet egymással, de azért mégis egy tálból ettek és mosolyogtak egymásra. Ugyan mi lehetett ez? És miért? Már maga az a tény, hogy egy ilyen gonosztevővel egy asztalhoz ülnek felvilágosult emberek, aki nem is egyszerű gonosztevő, hanem az emberiség hóhérjainak egyike, aki elmondhatja magáról, hogy a világnak nincsen népe és nemzete, melyből mutatvány-példánya ne volna, akár élve, akár halva! I tt csak egyet tudunk megállapítani és ez nem más mint: jellemhasadás, vagy talajtalanság! És mialatt a vörös hóhér kellemes és védett légkörben végigkémlelte Amerikát és szótváltott a nagyokkal, azalatt a vasfüggöny mögött remegnek az emberek a holnaptól, mert az eddigi szomorú tapasztalatok alapján biztosnak érezheti most már megint magát a Vörös Véreb, hogy nyugodtan dolgozhat, mert munkájába nem igen fognak most sem beleavatkozni. Vajpon gondoltak erre a nagyok is? Vájjon figyelmeztették-e az esetleges következményekre, ha ismét vérfürdőzni akar a Véres Cár? Mikolján ur végigsétált az UNO arénáján, ahol 30,000 magyar ifjú életét kaszálták: le. A szovjet approbálta és igazolta eljárását ... a szabad népek pedig elvetették, de csak szájjal! És most Mikolján ur büszkén és győzedelmes tudattal tapossa az UNO arénáján a véres emlékeket. Mi most már nyugodtak lehetünk, mert az emberi logika alkotta lehetőségeket ez a látogatás semlegesítette. Ami ez után fog történni, az már olyan lesz, amit nem ember talált ki! Akik hittek, higgyenek! Akik bíztak, bízzanak, mert az idők teljessége közeledik. Ahol a méreg és ellenméreg kibírják egymást és nem tudnak ártani egymásnak, ott már olyan állapot és felfogás van, amely fölöslegessé tesz minden emberi elgondolást és emberiességet. A történelemnek is van lelkiismerete, hatalma és ereje! Aki pedig afölött van, az majd elintéz mindent. Mikolján megelégedve és jól kiszórakozva indult haza, wiszsza a vérebek aklába, Moszkvába. Amerika pedig készül — mire? Talán az őszi választásokra, vagy az 1960 évi elnök- I választásra ? Hírek Rabmagyarországból “MIKÖZBEN A VILÁGŰRBEN NAGY ESEMÉNYEK TÖRTÉNTEK” . . A “Lunik” orosz űrrakéta kilövésének bejelentése napján a budapesti Kossuth rádió a következő világrengető hírrel lepte meg a magyar hallgatóságot: “Miközben a világűrben nagy események történtek, a Nagymező utcában az elhanyagolt állapotban levő 100 éves főnyomócső megrepedt és elárasztotta vízzel a. terézvárosi templom sekrestyéjét.” A RÉGI ÁVO-s EGYENRUHÁK ISMÉT FELTŰNTEK Az ÁVO-sok ma ugyanolyan egyenruhát viselnek, mint a forradalom előtt: a sapkájukon és vállszalagjukon hordott kék szalag különbözteti meg őket a fegyveres erő egyéb szerveitől. ÚJABB DIESEL MOZDONYOK A Budapesti rádió jelentése szerint ebben az évben a MÁV újabb tiz 600-lóerős Diesel-mozdonyt kap, ezenkívül 40 négyszáz lóerős mozdony is érkezik a MV részére. Az idén résziben enphitenek a személykocsi hiányon is. A dunakeszi jármüjavL tó 100 személykocsit gyárt a hazai vonalakra, a nemzetközi forgalomba pedig 30 uj kocsit állítanak be. Ez utóbbiakat a győri vagongyár készíti. KÁRPÁTALJAI HÍREK Hromadka cseh kollaboráns református professzor nemrég Kárpátalját is meglátogatta. Ungvárott megbeszélést folytatott Gencsy püspökkel, a Kárpátaljai magyar református egyház egyik vezetőjével. Gencsy püspök szerint a kárpátaljai magyar református egyháznak majdnem 100,000 tagja van és 56 lelkész 90 magyar református gyülekezetről gondoskodik. UJ HARANGJÁTÉK KÉSZÜLÉKET ADOMÁNYOZTAK A TEMPLOMNAK A fenti képet már köszöltük egyszer, d? hiányosan. Most itt adjuk teljes egészében. Almásy János (Woodbridge) átveszi Főt. Gaydos Alberttól, a perth amboyi Szt. Mihály Görcg Katolikus Egyház lelkészétől az elismerő oklevelet és köszönetét aztrt a hat “bazilika-harangért,” melyeket ő és családja adományoztak az egyháznak. A villanyerőre működő harangjáték-szerkezet hangban tökéletes mása a vatikáni St. Peter templom liturgiái harangjának s a hang megfelel a 40,180 fontos, tökéletes tónusu öntött harangénak. Ugyanilyen van a chicagói Loyola egyetemen és a nebraskai Boys Town tenplomában is. A harangátadásnál, illetve a köszönő-okm. ny átadásánál a fenti képen jelen voltak (Almási János és nején kivül) Főt. Gáspár János, a manvillei St. Mary’s egyház lelkésze (balfelől), valamint Nagy Jánosné, Almásiék leánya, Almásy Béla (Ft. Gajdos mögött), Ft. Szajkó Dániel segédlelkész, Ifj. Admásy János és felesége. i Az értékes adománnyal ismét gazdagodott a Szent Mihály Egyházközség, melynek kitűnő vezető pásztora, Father Gajdos Albert az elmúlt évtized alatt gyönyörűen felépítette az egyházat úgy lelkiekben, mint anyagiakban. Az uj St. Michael’s Auditorium és a tervezett uj papiak és apácaház, valamint a gyönyörű modern iskola, mind az ő itteni működését dicsérik! “NEM ENGEDHETŐ BE . .. VISSZA!” Magyarországon ütötték a kommunisták a fenti szavakat erre az Amerikából küldött szép levélboritékra, amelyen az amerikai posta által kiadott Kossuth bélyegek vannak, a kép Kossuth Bostonba érkezését ábrázolja, amint 1852-ben a fogadtatására kirendelt diszszázad előtt lóháton elhalad s a bélyegeken a kibocsátás elsőnapi lebélyegszése van, a kettőskeresztes, hármashalmos magyar címerrel ... A kommunista magyar posta nem engedte be ezeket a leveleket Magyarországra . . . így fogadták Kossuth apánkat szülőhazájában, százegynéhány év után... (A boríték az Amerikai Magyar Református Egyesület elnökének igen nagy beccsel fogadott karácsonyi ajándékul került birtokunkba s azt ezuto nis hálásan köszönjük!—Szerk.) TOLLAS TIBOR ELŐADÓ ESTJE NEW BRUNSWICK0N FEBRUÁR 1-ÉN, VASÁRNAP ESTE, VALÓSZÍNŰLEG A RUTGERS EGYETEM TERMÉBEN LESZ AZ IRODALMI EST lehet megállítani. Az események egymást kergetik annyira, hogy ma már nagyon nehéz lépést tartani a mindennapi élettel. Egyszerűen nem lehet előlük kitérni. A mai bizonytalan életben Amerika áll az érdeklődés központjában. Nem ő akarta ezt, hanem az események erre kényszeritették. Mikolján Anasztáz, á szovjet delegátus járt itt. Hogy valóban miért, azt eddig még senki sem tudhatja biztosan. Egy azonban tény, hogy nem minden cél nélkül történt. Most talán nem is nagyon fontos, hogy mi volt a cél, mert ha ezt előre tudta volna Amerika, akkor talán nem is adott volna neki bejöveteli engedélyt, mint ahogyan a fő hóhérnak sem adta meg. Egyébként is nem a mi dolgunk. Van azonban valami nagyon A történelem kerekét nem nisták börtöneit végigszenvedett, izzó magyar érzésű férfinek, most személyesen meghallgathatják őt előadó-estjén. Cikkünk nyomán, amit Tollas Tiborral kapcsolatban irtunk, gyorsan peregtek a fejlemények. Telefonhívások, levelek árasztották el lapunk szerkesztőségét s szinte órák alatt alakult ki a brunswicki Tollas- Est terve. A folytonosan utón levő költő barátai összeköttetést találtak a new brunswickiakkal és leszögezték, hogy egyetlen dátum maradt, február 1, amikor Tollas Tibor elutazása előtt még körünkbe jöhet. Haydu K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke vállalta a Tollas-Est főrendezői tisztjét és a Szövetség brunswicki osztályának égisze alatt, a new brunswicki magyar egyházak, egyesületek és szervezetek közös rendezésével indult meg az előkészítő munka. Az előkészítő bizottság tájékozódott egy alkalmas terem irányában, felvázolta a programot s New Brunswick magyar egyházainak és egyleteinek, klubjainak vezetőit, tisztviselőit, képviselőit a Rendező Bizottság összeállítása céljából gyűlésre hívja meg, amely JAN. 26-ÁN, HÉTFŐN ESTE fél 8 órai kezdettel lesz a Polgár-teremben (Hamilton és High St. sarkán). Erre a gyűlésre hivatalosak magyar egyházaink vezető lelkipásztorai s vezetőemberei, valamint az öszszes meghirdetetten gyűléseket tartó, vagy törvényes formaságok keretei között működő magyar egyleteink, klubjaink és más szervezeteink felelős vezetői vagy kiküldöttei. Az egész New Brunswick-i és környéki magyarság vendége lesz ezen az estén Tollas Tibor s érezze mindenki erkölcsi kötelességének, a magyarsággal való kapcsolata sokatmondó megbizonyitási alkalmának azt, hogy ott lesz hétfőn este ezen a megbeszélő, rendező és fogadóbizottságot végleg összeállító gyűlésen. Tegyük felejthetetlenné 1959 február 1-ének estéjét Tollas Tibor számára, an(Folyt. a 4-ik oldalon) New Brunswick és környéke magyarsága bizonyára örömmel értesül arról, hogy Tollas Tibor, a szabadságharc költője, aki az egász amerikai magyarság általános érdeklődése mellett járta végig az országot TOLLAS TIBOR pár hónapos körútja során, mielőtt február első napjaiban vissza megy Ausztriába, február 1-én, vasárnap este New Brunswickra jön s mindazoknak, akik kiváncsiak arra, hogy mi mondanivalója van egy ilyen istenadta tehetségű költő-embernek és a kommu-Gondolkozz . . .
