Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-01-08 / 2. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 2 SZÁM Merged with “PASSAIC and VICINITY* J THE ONLY HUNGARIAN ü NEWSPAPER EDITED AND m PUBLISHED IN PASSAIC p AND BERGEN COUNTIES Csak a magyarok tüntettek Mikoján ellen. Ott voltak hajnalban az idlewildi repülőtéren s ott voltak a new yorki szovjet palota előtt is, Amerika “vendégének” foga­dására. Úgy volt, hogy Miko­ján a repülőtérről a Park Ave. és a 68. utca sarkán levő palo­tába hajtat s ott piheni ki légi­­ut fáradalmait. De amikor tu­domást szerzett, hogy azok a fránya magyarok ott is kellő fogadtatásban részesítik, elállt tervétől és egyenesen Washing­tonba ment. Ott sem volt tökéletes nyug­ta. Dr. Fábián Béla egy ivpa­­pirosra rótt kérdés-sorozattal jelentkezett a külügyminiszté­riumban, arra kérve az illeté­keseket, hogy kérdezzék meg a magas szovjet vendéget, váj­jon ő volt-e az, aki a magyar forradalom idjén Magyaror­szágon tartózkodott és paran­csot adott a nagyszerű meg­mozdulás vérbefojtására? . . . Emeljük meg a kalapunkat ez előtt a testileg nem fiatal, de lélekben oly törhetetlenül ifjú magyar előtt. Sokan bírálják tevékenységét, főleg olyanok, akik tettekben még csak a nyomába sem léphetnek. Különös jelenség azonban, hogy a magyarok ez­úttal is magukra maradtak. Vannak itt Amerikában, példá­ul, lengyelek, akik közel há­romszor annyian lehetnek, mint a magyarok és milliós tö­megben szoktak felvonulni a Pulaszki-napon. Mikoján érke­zésekor egy sem akadt köztük, aki oda mert volna állni, hogy nemtetszését kifejezze. S van­nak baltiak. A balti országok lakosságának jelentős részét ki irtotta a szovjet vezetőség. Mégsem találták helyénvaló­nak, hogy a véreskezü ember­mészárostól, Mikojántól szá­­monkérjék testvéreiket. Van­nak ukránok és a bolsevista terror elől menekült orosz tö­megek. Senki sem mozdult. És te­gyük hozzá, nem akadt a 170 milliós országban egyetlen amerikai sem, aki valamilyen módon kifejezést adott volna a szovjet terrorral szembeni utá­latának. Különös jóindulat és egyezkedési készség lengi körül a hivatalos és nem hiva­talos Amerikát, különösen a szovjet nap-bolygó kilövése óta. A bolygó kilövése kétség­telenül nagy eredmény. Azt mutatja, hogy a Szovjet unió­ban képesek a tudományos és ipari erők összpontosítására. Sajnos, ettől még Ameriká­ban messze vagyunk. Itt a had­erő különféle fegyvernemei ve­télkednek egymással és érnek is el nagyszerű eredményeket. De távolról sem annyit, ameny­­nyit összefogva érhetnének el. A világűr feltárásának sok a gazdája. Nagy dolog volna, ha valaki — talán az elnök -— egyszerűsítené az egészet és megszűnne az áldatlan vetél­kedés. Több eredményt érhet­nénk el. S főleg i*em kellene gratulálnunk a Szovjetunió­nak. Visszatérve az egyezkedési készségre, vájjon elfelejtették volna ebben az országban, hogy Moszkvával tisztességes alkut, , megállapodást kötni nem lehet? Vagy talán nem is tudják igazában, hogy a Szov­jetuniónak sohasem volt és so­hasem lesz célja “az egymás­melleit élés.” Moszkvának egyetlen célja van: minden más politikai és gazdasági rendszer elpusztítása. És a lis­ta élén Amerika van. Bereczky Albert dunamelléki református püs­pök lemondása nagy szenzáció Magyarországon. Bereczky le­vélben kérte az egyházkerületi közgyűlést, hogy egészségi ál­lapotára való tekintettel ment­se fel és válasszon más püspö­köt. A választást január 31-ig megejtik. Bereczky kétségtelenül be­teg. Svájcban hónapokig fe­küdt a szanatóriumban. De betegsége során bizonyára akadtak komoly látogatói is. Köztük talán Karl Bart, a hires theológus, aki esetleg megma­gyarázta Bereczkynek a bak­lövéseit. Bereczky, ugyanis, mindvé­gig hitte, hogy neki százszáza­lékosan együtt kell működnie a budapesti kormánnyal. Ez a helyes, ez az igazi — hirdette. Nem azt mondjuk, hogy Be­reczkynek, vagy akármelyik vasfüggöny mögötti püspöknek könnyű a helyzete. Botorság volna azt mondani. De az el­lenkezés és a lelkesen együtt­működés közt még sokféle le­hetőség van. Egy ilyen közép­út keresését mulasztotta el Be­reczky, alrendszer lelkes ki­szolgálójává alacsonyodva. Akármi J a lemondásának oka, a dunamelléki egyházke­rületben uj korszak kezdődik. Utóda kiválasztásánál sem a rátermettség, hanem a rend­szer áldása lesz a legfontosabb tényező. Szegény magyar nép. Vájjon meddig lehet ezt a szörnyű lán­cot hordani? Életbelépett az uj Social Security törvény Janurától kezdve a Social Se­curity díjbefizetések úgy a mun­kások, mint a munkaadók szá­mára magasabbak lesznek, mert a Social Security kifizetések él­vezői 7 százalékkal magasabb összegű havi < csekket fognak kapni február 3-tól kezdődően. Az emelkedésnek legalább havi három dollárnak kell lenni, Je­lenleg 12 millió személy részesül S. S. kifizetésekben. A munkásoknak, mint ismere­tes, 4800 évi jövedelemig, vagy ha nem keresnek annyit, a tény­leges kereseti összeg gután kell a dijat befizetniök. Akik 4800 dollárt vagy többet keresnek, havi 2 dollárral fognak többet fizetni január elsejei kezdettel. A szabad foglalkozásúak (ön­maguknál alkalmazottak) ja­nuár elsejétől három és három­negyed százalékos dijat fizetnek azonban szintén csak a jövede­lem 4800 dollárig terjedő része után. ÚJÉVI ÜZENET AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG ORSZÁGOS ELNÖKÉTŐL Haydn K. György nagyipa­rod, a Haydu Electronic Prod­ucts, Inc. elnöke az alábbi rá­diószózatot intézte az Egye­sült Államok magyarságához, mint az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke: “Magyar Testvéreim! A beköszöntő Ujesztendő el­ső, talán még kissé mámoros óráiában nem szeretnék ünnep­­' rontó lenni. De kötelességem­nek érzem, hogy mint' az Amerikai Magyar Szövetség el­nöke, arra kérjek minden ma­gyart, hogy álljon meg egy percre. Szenteljünk egyetlen percet a szabadság országában, a bol­dognak Ígérkező Ujesztendő hajnalán azoknak, akik most már közel 15 esztendeje vár­nak, remélnek egy valóban bol­dogabb újévet. Boldogság csak félelem nél­küli szabad környezetben le­hetséges. A nemzet boldogsá­ga, érvényesülése szabadság­ban gyökerezik. Nincs magyar boldog uj esztendő szabad Ma­gyarország nélkül! Nem lehet boldog a mi uj esztendőnk sem testvéreink boldogsága nélkül. Ez az egy perc, amit igény­be veszek az ünnepnap 24 órá­jából: ébressze fel lelkűnkben azt az elhatározásunkat, amit az egység utján való haladás­sal tettünk. Mert csak a sza­bad világban élő magyarság Kérek mindenkit, hogy egyesüljenek velünk a Szövet­ségben, egyetlen célunk: Ha­­.zánk felszabadítása érdeké­ben. És akkor biztosra veszem, rendületlenül hiszem, hogy az a boldog Ujesztendő, amit egysége tudja a szabadság ka-HAYDU K. GYÖRGY most kívánok ninden magyar testvéremnek — boldogságot, örömet és szabadságot hoz Ha­zánknak és minden magyar­nak.” Haydu K. György, Magyar Szövetségünk országos elnöké­nek lelkes ujé4i üzenetét New York és Los Angeles között 24 legnépszerűbb ’agyar rádió­­állomás közvetítette a kará­csony és újév közötti vasárna­pon, általános elismerést érde­melvén ki a Szövetség agilis elnöke számára. (Kár, hogy New Jerseyben éppen a legsűrűbben magya­rok által lakott körzetben, New Brunswickon nem volt hajlandó a WCTtC rádióállo­más ezt a magyar beszédet közvetíteni!—Szerk.) “NEW JERSEY MAGYAR HANGJA” A TRENTONI MAGYAR RÁDIÓ ÓRÁK VEZETÉSE UJ KEZEKBEN Hét évvel ezelőtt indította el néhai Kovács Balázs Trenton­­ban a vasárnapi “Magyar Rá­dió Órák” sorozatát a WTNJ (1300 ke) állomáson s azóta amilyen körzetben csak hall­ható, mindenfelé a magyarság ezrei élvezik ezt az igazán ma­gyar és igazán szép rádiómű­sort. Kovács Balázs múlt hó ele­jén bekövetkezett halála óta a rádió-órákat özvegye és’Csaba fia vezette, Mr. Buzogány se­gítségével, mig a napokban uj kezekbe került a vezetés. Haj­­du-Németh Lajos közismert new brunswicki üzletembe­rünk, a Magyar Étterem volt tulajdonosa vette át a WTNJ vasárnapi magyar órájának ve­zetését és azt “New Jersey Ma­gyar Hangja” néven viszi to­vább. Minden vasárnap dél­után 1-2 óráig az 1300 kc-on a Rákóczi Induló gyönyörű dalla­mával üdvözléseket, beszéde­ket, szép zeneszámokat adó műsort érdemes meghallgatni mindenkinek, akinek rádióján jól bejön ez az állomás. PARTJAINK “VÉDŐBÁSTYÁI” Az Észek-Atlanti tengeren ilyen “radar-szigeteg” védik Amerikát esetleges hirtelen támadásokkal szemben. Az Egyesült Államok Légi­haderejének egyik ilyen radar jelzöállomása Bostontól délkeletre kb. 160 mérföldre áll kint a tengeren, 178 lábnyira a tenger fenekétől, jjel-nappal érzékeny műszerekkel figyeli az üget ez a radar-állomás. Egyetlen “meg nem magyarázható“ mozzanat a jelzőkészüléken s egy sereg védelmi “eszköz” az amerikai kontinensen pillanatok alatt “mun­kába lép” ... A legváltozatosabb időjárásnak is ellenálló tengeri védő­bástyát 5 évenként kell az újfajta Bakelite venyl réteggel bevonni, hogy se rozsda, se sósviz, semmi ne árthasson a hatalmas állvány-szerke­zetnek és a finom műszereknek. 77 BILLIÓS KÖLTSÉGVETÉS ni i. 11 , Gondolkozz . . . A Fehér Házból nyilvánosság­ra hozták, hogy az uj pénzügyi év költségvetési összege, előző híresztelésekkel szemben, (ame­lyek 80 billión felüli összeg öl­véltek tudni) 77 billió lesz. kisebb összeg azonban keve­set segít azon, hogy a jelenlegi deficit 12 billió körül van. Az elnök ígéri, hogy nem lesz jöve­delmi adóemelés, de újból emel­ni akarja a postadijakat és a ga­zolinadót. Washingtoni körök nem hi­szik, hogy a kongresszus hozzá­járulna a belföldi levélviteldijak d centről 5-re való felemelésé­hez. A dijakat csak 1958-ban e­­melték 3 centről 4-re s 26 évbe telt, amig a 3 centes vitel dijat megváltoztatták. Kétlik, hogy most ilyen hamar megint emel­­lik. A gazolinadó emelését sem lesz könnyű keresztülhajtani a kongresszusban. Az amerikai munkás vezérek elégtétellel tekintenek vissza a novemberi választásokra. A szakszervezetek támogatását él­vező jelöltek túlnyomó többségét meg is választották. Általában azt hiszik, hogy a szakszerveze­tek befolyása a kormányra erő­södni fog, bár George Meany, az AFL-CIO elnöke, a választások előtt hangoztatta, hogy a szerve­zett munkásság nem kíván a kor­mányra döntő befolyást gyako­rolni. Szerinte a munkásság csak arra törekszik, hogy a politikai hatalom — mint a közgazdasági hatalom is — a nemzet legszéle­sebb rétegeire terjedjen ki. Ezzel szemben a munkásság reméli, hogy úgy a Kongresszus­ba, mint az állami törvényhozói testületekbe újonnan és nagy többséggel beválasztott, szabad­elvű és munkássággal rokon­szenvező törvényhozók, olyan u­­jitásokat fognak életbeléptetni, amelyek a dolgozó emberekre nézve különös tekintettel lesz­nek. így sürgetni fogják a társa­dalmi biztosítás kiterjesztését, a nyugdijak növelését, a minimá­lis bérek felemelését, a munka­­nélküli segély összegének és tar­­tamána kkiterjesztését. A kis- és középkeresetüek alacsonyabb adóztatásáért, uj iskolák, kór­házak, erőmüvek és országutak építéséért és a gazdaságilag el­maradt területek fellendítésért fognak sikraszállni. A munkás­ság vezetői olyan törvényhozói intézkedésekre is törekszenek, a­­melyek a vállalkozók kezelésére bízott egészségügyi, jóléti és nyugdíjalapokat hatásosabban védik meg és elásegitik az AFL­­CIO vezetőségének küzdelmét a szakszervezetek egyes fiókjai­ban felburjánzott visszaélések megakadályozására. Az AFL-CIO különösen ked­vező jelnek tartja azt, hogy a szavazók a “right to work” (munkához való jog) javaslato­kat 6 államból 5-ben elvetették. Csak egy mezőgazdasági állam­ban (Kansasban), ahol kevés szervezett munkás él, sikerült ezt a szavazókkal elfogadtatni. A szakszervezetek helytelenítik a “right to work” javaslatokat, mert azok éle a szervezetek ellen irányul. Mig névlegesen azt cé­lozzák, hogy a szakszervezethez való csatlakozás ne legyen köte­lező, valósággal törvényen kívül helyeznék az uniókat, mert meg­tiltanák az olyan kollektiv szer-Minden ujesztendő a rejté­lyes és selytelmes dolgok je­gyében indul. Akinek az óesz­tendő sok jót hozott, az ismét csak a jót kívánja; akinek pe­dig sok volt kellemetlenségek­ből és nehézségekből, az remé­li, hogy mindettől mentes lesz az uj esztendőben . . . És igy to­vább. A népek és nemzetek pedig reménykedve néznek a jövőbe, mert ha valahol volna és van kivánalom, akkor ők azok, akik a történelmi igazság jogán változásra várhatnak. De most már egyszer igazán csak a jóra . Nagy reménységek és Ígére­tek jegyében indult meg ez az év is. Amerika gyarapodott egy uj állammal. A nap körül kering egy is­meretlen jövevény, a vörös pa­radicsom egy újszülöttje. ződéseket, melyek szerint az uj alkalmazott — bizonyos próba­idő letelte után — köteles legyen tagdijat fizetni a szakszervezet­nek, amely a munkásokat kép­viseli. Az uj alkalmazott tehát részesednék a bér- és egyéb elő­nyökben, melyeket a szakszerve­zet kivív, anélkül, hogy a költ­ségeihez hozzájárulna. Az ezen kérdés feletti vita Ca­li formában és Ohioban volt a legélesebb, ahol a szakszerveze­tek ereje jelentékeny. Szakértők szerint, a két államban az egyéb­ként érdemes republikánus jélöl­­tek ,tűzön, vizen keresztül har­coltak a “right to work” javas­latokért és ez okozta bukásukat. Indiana államban, amely egyike azoknak, ahol még a választások előtt iktattak törvénybe ilyen ja­vaslatot, elegendő munkáspárti képviselőt választottak meg ah­hoz, hogy a törvényt visszavon­ják. Az AFL-CIO, amely élénkeb­ben szerepelt a mostani válasz­tások hátterében, mint valaha is, azt hiszi, hogy indokolt az állás­pontja, meyl szerint elsősorban a munkásbarát jelölteket támo­gatja, tekintet nélkül arra, hogy a republikánus vagy a demokra­ta párthoz tartoznak-e? Common Council KARÁCSONYI INTÉZKE­DÉSEK MAGYAR­­ORSZÁGON Karácsonykor három mun­kaszüneti nap volt Magyaror­szágon. Az államvasutak 100 “mentesítő vonatot” indítottak és az autóbusz-forgalmat 300 kisegítő autóbusszal bővitették ki. A postán több mint egy millió csomag kézbesítésére ké­szültek fel. Az IBUSZ lefoglal­ta hévízi, balatonfüredi, egri,’ pécsi és az uj keszthelyi szállók szobáit, főképpen a pártarisz­tokrácia számkra. Karácsony hetében 200,000 mázsa élelmi­szert hozott forgalomba a “KÖZÉRT.” ötvenezerrel több fenyőfát importáltak Ausztriá­ból és Romániából, mint 1957- ben. NEM LESZ AMNESZTIA Pesti hírek szerint a kommu­nista párivezetőség elhatároz­ta, hogy nem részesíti amnesz­tiában az úgynevezett ellfor­­radalmi cselekmények miatt el­itéit személyeket. Kubában győzött a nép­akarat a parancsuralom fölött. Európa nyugati felében uj egyesült erők bontakoznak ki és ugyanakkor a vasfüggöny mögött a megszokott és jól be­­bált rendszerrel az elnyomott néuek fellélegezhettek egy ki­csit karácsonykor, mert még nyilvánosan is ragyogott a ka­rácsonyfa és három napos szü­net dicsőítette a “megértő” szovjet politikát. Minden igen érdekesen hat az emberekre és majdnem hogy azt mondhatjuk, hogy igen sok embert már a lassúbb, de csalókaszinü események ar­ra az álláspontra kezdenek te­relni, hogy végeredményben itt volna az ideje annak is, hogy ki-ki nyugodjon meg szépen és törődjön bele abba, amije van és ahol van és ahogy van. Sajnos, ilyen értelmű han­gok igen gyakran kezdenek felvetődni itt is, ott is. Ezzel szemben a való igaz­ság pedig ez: 1. Az emberiség életének félévszázadonkint meg jelenő erőszakos raegvál toztatása nem történelmi törvény, se nem autorizáált társadalmi tör­vény. , 2. A nagy változtatások tarthatnak huzamosabb ideig is, de ez nem azt jelenti, hogy az “elnémitett” embermilliók ebbe bele is egyeztek. 3. Hogy a nagy változások látszólag állandósultak, ez nem jelenti, hogy az emberi­ség ott van és azon a helyen van, ahol Valóban lennie kell. íme a válasz mindedre: 1. Csak az nevezhető törvé­nyes változásnak, ami nyugodt fejlődés állapotában és a sza­badság birtokában valósul meg. Hogy a népek nem tilta­koznak a rájuk erőszakoltak elleh, az nem a beleegyezés jele, hanem agyonhajszolt éle­tükben a kimerültség ténye. 2. A 14 éve tartó Vasfüg­göny mögötti állapot a világtör­ténelem örök szégyene marad. Ezért felelősek a Felelősek. Az opportunista élet felfúj egyes nemzeteket a saját maga szó­rakoztatására, de a vészes ha­nyagság és szellemi lustaság vagy jellemgyengeség csak a korrupció bünbarlangjait nyit­ja meg számukra. Az elnyo­mott népek nemzeti géniusza nem alszik ki, még él, 14 év erőszaka ellenére is. Az elmúlt magyar forradalom is egy pél­dája ennek. 3. Az emberiség ma ponto­san ott van, ahol nem kellene lennie. Egy generációnak va­lahová elérni önmagától kell. A társadalmi etikát s morált nem az erőszak, hatalom és túlerő irányítja. A mesterséges fejlő­dés mesterkélt eredményei az egyes korok és nemzetek mély­pontjai felé örvénylenek. 1959 küszöbén állunk. Mi nem várunk mást ettől az évtől sem, csak egyet: igazságteljes, szabad emberi életet! Ha a vi­lágvezetői felemelkednek a mindennapi élet üzleti szelle-; méből, ahol a népek és nemze­tek csak sakkfigurák a meg­gyalázott föld hátán, akkor ez az év biztosan meg foga hozni azt, ami igazságos kívánsága Nyugatnak és a Vasfüggöny mögött sínylődő népek milliói­nak. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Milyen uj törvényeket várhatunk a leg­utóbbi választások eredményeképen? • '■>'/ '.' 'K .. THURSDAY — 1959. JANUÁR 8 l púit megnyitni Szülőhazánk részére — amplyen keresztül ők is elindulha nak egy boldo­gabb uj esztem őbe.

Next

/
Thumbnails
Contents