Szabad Sajtó, 1958 (52. évfolyam, 2-51. szám)

1958-02-20 / 8. szám

V i Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF. PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINiT'i THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 52. ÉVFOLYAM — NO. 8. SZÁM PASSAIC, FEW JERSEY THURSDAY — 1958. FEBRUÁR 20 ©Win] mm February 16-23 Brotherhood Believe It — Live It Support It Sponsored by THE NATIONAl CONFERENCE OF CHRISTIANS AND JEWS Az Amerikai Magyar Szövetség tájékoztatója Kossuth-bélyegekkel kapcsolatban j Borúlátás után jön az események derűsebb szemlé­lete. Ebben a hangulatban Ei­senhower elnök levele Bulgá­­nyinhoz erőteljes és oktató hangnemben Íródott. Attól tar­tunk, hogy Bulgányin nem teszi ablakba. Eisenhower elnök levelének van egy részlete, amely különö­sen érdekelhet bennünket. Az elnök, ugyanis, felhívja a szov­jet miniszterelnököt, hogy az e­­setleges csúcstalálkozón tárgyal­ják, például, a közép-keleteuró­­pai népek ügyét . . . Igen, hát az amerikai külpo­litika tenorja most határozot­tabb. Az újabb becslések szerint a nyugati világ s annak vezető­je Amerika, sokkal erősebb, mint a Szovjet. Ennélfogva há­borútól tartani nem kell, mert a Szovjet nem támad, ha a má­sik oldalon az ellenfél komolyan visszalő. A jövőben ez az erő­­különbség még inkább kifeje­zésre jut, újra csak a nyugat ja­vára. Szputnyikok — igy mondják a szakértők — nem változtattak a korábbi erőviszonyokon. Az első elhamarkodott vélemények szerint nagyerejü rakétáival a Szovjet megelőzte Amerikát, de aztán lassan kiderült, hogy a becslések túlzottak voltak. A készen kigyártott amerikai katonai rakéták rövidesen már Angliában lesznek s ezzel az a­­merikai, illetve nyugati fölény még inkább kidomborodik- Ezek a rakéták 1500 mérföld hatósu­gárnak “csupán,” de elérik a Szovjet minden stratégiailag fontos pontját. A többit pedig elérné a SAC—Amerika straté­­gigai légiereje. A rakéták még nem jelentik, hogy az ember kormányozta re­pülőgépek kimentek a divatból. Szó sincs róla. A németek most, hogy épülő hadseregük számára a legmodernebb felszerelést vá­sárolják, igen nagy figyelmet szentelnek a közönséges repülő­gépeknek. Azt mondják, hogy az eljövendő 10-20 éven belől a ra­kéták nem küszöbölik ki a léglö­­késes, ember kormányozta re­pülőgépeket. Márpedig, katonai dolgokban a németeknek jó sze­mük van. Eljöhet majd az idő, hogy a Szovjetnek megfelelő számú távrakétája lesz s ezekkel belő­­hetné Amerikát. Csakhogy ad­digra majd az Egyesült Álla­moknak is lesz nagy hatótávol­ságú rakétája. A kölcsönös megsemmisítéstől való félelem nem engedi kirobbantani a har­madik világháborút . . . Lesz-e sztrájk? A felelet; határozott nem. A TRENDSffiRES“ HIRDETÉS kodással határozottan aláássa folytán virágzóbbá teszi az üzle­tét, — mig a folytonos panasz­­azt. sztrájk főleg az autóiparban volna elképzelhető. Reuther au­tószakszervezeti elnök igényes követelésekkel lép fel az idei szakszervezeti tárgyalásokon. Haszonrészesedést akar, nem­csak a munkásoknak, hanem a nagyközönségnek is. Úgy lát­szik, nagyszerűen fel tudná osz­tani a nagy autóvállalatok pén­zét .. . Az autóipar nincs begyullad­va. Valami 750,000 eladatlan autó van az amerikai piacon, te­hát a kocsigyártás nem sürgős . ... Az autóipar mágnásai ráér­nek, ha a munkások éppen sztrájkolni akarnának. Nem valószínű, hogy a mun­kások, ilyen kilátásokkal, vál­lalnák a sztrájkot. A pangó ipar nem is olyan pangó, ha valaki jól megnézi. Általában az acél­­feldogozó iparban határozott a pangás. A bányászatban is alább hagyott a munka. De különben nincs olyan nagy baj. Becslések szerint öt millió a munkanélküli. A kormány néhány nagyobb a­­rányu ut- és házépítési akciója nagyban csökkenthetné ezt a számot. A többi pedig könnyedén al­kalmazást találhatna a lassan lendületbe jövő iparban. A washingtoni postahatóság lapunkhoz is megküldött hivata­los tájékoztatója alapján mi voltunk a legelsők, akik a ma­gyar sajtóban világgá kiáltot­tuk a szenzáció erejével ható ö­­römhirt, hogy az amerikai pos­ta a “Szabadság Bajnokai” so­rozatban Kossuth Lajos emlé­kére bélyeget fog kibocsájtani. Cikkünk Írásakor telefonáltunk az Amerikai Magyar Szövetség kitűnő titkárának, Báchkai Bé­lának és felhívtuk figyelmét Sumerfield főpostamester hiva­talos bejelentésére. A Szövetség főtitkára azonnal akcióba lé­pett s az alábbi tájékoztató, a­­mit a magyar lapokhoz szétkül­dött, az ő személyesen beszer­zett információi alapján készült. Lincoln Day alkalmából hoz­ta nyilvánosságra az amerikai kormány nevében Arthur E. Summerfield főpostamester, hogy Kossuth Lajos széletésé­­nek ezévi fordulóját páratlan külsőségek között szándékozik megünnepelni. Ezzel az ameri­kai magyarság régi óhaját tel­jesíti az Egyesült Államok pos­tafőigazgatósága midőn belföl­di forgalomban 120,000,000 da­rab 3-centes (viteldíjemelés ese­tén 4 vagy 5-centes)—külföldi forgalom céljaira pedig 40,000,- 000 darab 8-centes levélbélyeget ad ki. Pontosan 156 évvel azután, hogy Kossuth Lajos a zemplén­­megyei Monok községben meg­született, ez év szeptember 19- én 37,000 amerikai postahiva­talban lesz kapható a kibocsá­tandó emlékbélyeg. A nagyala­kú, 1 és 1/3 inch magas, 1 és 1/10 inch széles bélyeg mindkét névértékű változatában dom­borművű aranyérem fogja áb-Tiz évi haladás az egyenlőség felé “The People Take the Lead” (A nép veszi át a- vezeést) cí­men uj füzet jelent meg, az ál­talános egyenjogúság terén az utolsó tiz évben elért haladásról. A kormányhivatalok betölté­sénél gyakorlott türelmességről Nixon alelnck számol be. Szerin­te “. . . kevés hű-hóval, de annál következetesebben, a szövetségi kormány kiirtotta a faji és fele­kezeti megkülömböztetést az al­kalmaztatás terén. A legmaga­sabb nagyköveti állástól a leg­szerényebb irattári hivatalig, minden állás nyitva áll minden­ki előtt és csak a tehetség és rá­termettség állít fel korlátokat.” Ugyancsak Nixon alelnök hangsúlyozza, hogy a kormány megköveteli, hogy azok a válla­latok, amelyekkel szerződéses viszonyban áll, a maguk hatás­körén belül, hasonlóan kiirtsák az előítéleteken alapuló megkü­lömböztetést. Az erre vonatkozó kikötés minden kormányrende­lés fletételei között szerepel, a­­melyet a kormány aláír és annak végrehajtását szigorúan ellen­őrzi. A hadsereg is kiküszöbölte a faji, nemzetiségi és vallási meg­­külömböztetéseket. Már Tru­man elnök bocsátotta ki elnöki rendeletét 1948-ban, ezzel a cél­zattal. A reformot fokozatosan végrehajtották és ma már min­den fegyvereméiben, bel- és kül­földön, kaszárnyában és kórhá­zakban, szigorúan az általános emberi egyenlőség szabályai sze­rint járnak el. Az elmúlt .év szeptemberében az amerikai • kongresszus tör­vénybe iktatta a “Civil Rights BilF’-t, amelynek alapján bizott­ságokat állítottak fel, annak az ellenőrzésére, hogy amerikai polgároktól a választói jogot megvonni ne lehessen. A közoktatás terén elért ha­ladásról Paul Reinert, a St. Louis Egyetem elnöke ir. A Leg­felsőbb Bíróság 1954-i nagy je­lentőségű döntése óta, amelynek értelmében a fajok szerint el­különített iskolák rendszere az alkotmányba ütközik, jelenté­keny változásokat észlelhetünk. Mig a határozat idején 17 állam és District of Columbia tartott fenn fajok szerint elkülönített iskolákat, az elmúlt év végével ezeken a területeken 2 millió fe­hér és 350,000 néger diákot i­­rattak be közös iskolákba. Walter Reuther, aki az egye­sült AFL-CIO vezérkarához tar­tozik, a szakszervezeti mozga­lomban elért eredményeket so­rolja fel. Az 1955-i uj alapsza­bályok megnyitottaák az összes munkásegyesületek kapuit min­denki részére, tekintet nélkül fajra, színre, nemzetiségre, vagy vallásra. A füzethez Harry S. Truman, az Egyesült Államok volt elnö­ke, irt előszót, amely szerint “még messze vagyunk a tökéle­tességtől, de már bizonyosak va­gyunk abban, hogy eljön a nap, amikor minden amerikai, őseire és vallásra való tekintet nélkül, egyformán fogja élvezhetni em­beri méltóságát, érvényesülési lehetőségeit és polgárságával já­ró összes jogait.” Common Council. rázolni Kosjuth Apánk körsza­kállas képé]. Nemzetiszin sza­laggal átköíve lángol a szabad­ság fáklyája, fölötte e feirat­­tal: Champion of Liberty, La­jos Kossuth, 1802,1894. (Hiva­talosan is elfogadták a ’’Lajos” keresztnévéi}), A Kossuth-bélyegek iránt máris széleskörű érdeklődés nyilvánult meg országszerte bé­lyeggyűjtő korökbne. A Svájc­ból nemrég vásárolt Giori pre­cíziós, soks^nnyomó préseken még a nyár fclyamán megkezdik a diszkiállitfsu bélyegek nyo­mását. Egy-így ivén vízszintes sorban nyolc; függőleges sorban hat bélyeg lesz—tehát összesen 48 (mintha e: is az 1848-as sza­badságharcra emlékeztetne . . .) Amerikai művészekből álló bi­zottság válása.ja ki az Ameri­kai Magyar Szövetség által ren­delkezésre bocsátott Kossuth képekből azt, amelyről a mély­­nyomású lemezeket készítik. A Kossuth bélyegek kibocsá­tását megelőíő napon Richard M. Nixon, az Egyesült Államok alelnöke részvételével és Arthur E. Summerfeld országos fő­postamester jvédnöksége alatt ünnepélyes fegadás lesz a pos­taügyi minisztérium palotájá­ban. 1958.^*» September 18-án. pedig az Amerikai Magyar Szö­vetség, kormányférfiak és az a­­merikai magyarság küldöttsé­geinek részvételével magas szín­vonalú ünnepséget tervez. Első ízben történik ugyanis meg, hogy a magyar nemzet szü­löttjét abban a kitüntető meg­tiszteltetésben részesítsék kül­földön, méghozzá a hatalmas U.S.A.-ben, hogy születése nap­ját emlékbélyeggel teszik örök­re feledhetetlenné. Nem véletlen, hogy Lincoln születésnapján hozza nyilvános­ságra az amerikai posta a fen­tieket. A nagy Emancipátor u­­gyanis mindig őszinte hive volt Kossuthnak, akinek klasszikus angolsággal elmondott beszédei­ből maga is idézett. A 160 millió amerikai Kossuth-bélyeg ily módon kiválóan alkalmas arra, hogy a magyar szabadságtörek­vésekre újból felhívja az egész világ figyelmét. POLITIKAI FOGLYOK A TŰZVESZÉLYES BÁNYÁKBAN Két magyarországi bányavi­déken: Tatabányán és Ormos­bányán 16 eddig lezárt bánya­mezőt újra megnyitottak. Az évek óta zár alatt tartott bá­nyarészeken, a gyakori öngyul­­ladásko miatt, életveszélyes volt a munka. A bánya- és ener­giaügyi miniszter január 2-án kelt rendelete értelmében most politikai foglyokat szállítottak az újonnan megnyitott tárnák­ból, hogy az ország energia-el­látását súlyos zavarokkal fe­nyegető szénhiányon segítse­nek. Jelentések szerint két hét alatt 22 politikai fogoly vesz­tette életét a váratlan öngyul­ladások következtében. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, bőgj ak valamilyen okból nem kapjs pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. Hírek Rabmagyar­országból MI A HÁTTERE KÁDÁR LEMONDÁSÁNAK? Februrá 1-én és 2-án, kétna­pos rendkívüli ülést tartott a magyar kommunista párt politi­kai bizottsága. Kádár János, a párt első titkára az ülésen éles szemrehányással illette Apró Antalt azért, mert a Népfront elnökségi ülésén, január 25-én bejelentette, hogy kinevezték miniszterelnök helyettesnek, an­nak ellenére, hogy Kádár János csak két nappal később, január 27-én tett javaslatot . a parla­mentnek a kormány átalakítá­sára. “Apró elvtárs ezzel az in­­diszkrécióval alkalmat adott el­lenségeinknek arar, hogy a ma­gyar parlamentet Fej bólintó Já­nosok társaságának bélyegez­zék,” mondta Kádár. A politikai bizottság Münnich Ferenc hozzászólása- után úgy határozott, hogy a kérdéssel nem kíván foglalkozni. Megtár­gyalták a párt uj tagsági politi­káját, a sürgős, széleskörű párt­tag-toborzást és a magyar-jugo­­szláv viszony kérdését. A hang­adó szerepet Münnich vitte, az uj miniszterelnök, aki kijelen­tette, hogy a tétovázások és en­gedékenység kora lejárt. Aki nem engedelmeskedik, az ellen­ség; ez vonatkozik á határokon belülre és határainkon túlra is, — mondta Münnich. Budapesten elterjedt hírek szerint január 15-én tudta meg Kádár Gromov magyarországi szovjet nagykövettől: a szovjet pártnak az a véleménye, hogy ketté kell választani a párt és a kormány vezetését. Gromov ezt a “tanácsot” Münnich, Apró, Kállay és Kiss Károly jelenlété­ben adta. Kádár nem helyeselte a szétválasztást, mert az, — vé­leménye szerint — még nem idő­szerű és csak gyengítené a kom­munistákat. Kijelentette, hogy az orosz forradalom 40-ik évfor­dulóján Hruscsov őt legteljesebb bizalmáról biztositotta és helyes­nek ítélte eddigi politikai vonal­­vezetését. Gromov közölte, hogy ez a bizalom változatlanul fenn­áll, hiszen ezért kívánja Hrus­csov, hogy Kádár legyen a kom­munista párt első titkára. Az igazság ezzel szemben az, — és ezt Kádár is tudja — hogy azért váltották le a miniszterelnöki posztról, mert Hruscsovot Sze­röv,, a szovjet titkosrendőrség főnöke ebben az irányban befo­lyásolta. Münnichet tartják az egyetlen erőskezü embernek Magyarországon, aki adott eset­ben Titoval szemben is határo­zottan és ingadozás nélkül fogja képviselni az orosz álláspontot. Münnich barátsága Szerovval az 1930-as évekig nyúlik visz­­sza, amikor mint NKVD ügy­nök, több ízben dolgozott együtt Szerovval. A politikai bizottság ülésén Kádár János bejelentette, hogy a közeljövőben látogatást kíván tenni Belgrádban, hogy “tovább javítsa a két ország kommunista pártjai közöti viszonyt.” A po­litikai bizottság úgy döntött, hogy hozzájárulás előtt kikéri a szovjet pártvezetőség vélemé­nyét. Kádár Titoban szövetsé­gest keres pozíciója megerősíté­sére, tulva azt, hogy a jugoszlá­­vok szemében Münnich rendkí­vül népszerűtlen. GEORGE WASHINGTON ÉS A FORRADALMI SZELLEM 1775 áprilisában a tavasz is­mét megérkezett New England környékére és a maassachusett­­si dombokon, Lexingtonban és Concordban a fák rügyezni kezd­tek. Vörösköpenyeges angol ka­tonák ütköztek össze ott néhány elszánt farmerrel és városi lakó­val. Az amerikai forradalom ki­tört. Ralph Waldo Emerson, a kiváló amerikai költő és elbeszé­lő Írja, hogy a Lexington és Concord környékén eldördült fegyverek hangját az egész vilá­gon meghallották . . . Az amerikai - forradalom va­lóban kihatással volt a világ sok népének sorsára éspedig tartó­san. Még ma is halljuk vissz­hangját néha. Halán azért, mert az amerikai forradalom nem­csak politikai célokat szolgált, hanem erkölcsi és szellemi ru­gói is voltak. A Függetlenségi Nyilatkozat, amelyet Thomas Jefferson szerkesztett meg, — “természetes igazságoknak” nyilvánította, hogy minden em­ber szabadnak született, az élet­hez, szabadsághoz és a boldogu­láshoz való isteni jogokkal. En­nek a szellemnek volt kifejező­je George Washington, akinek 225-ik születésnapját ünnepel­jük most február 22-én. A fehér­­parókás, vékonyajku, sasorru férfipéldaképa lett nemcsak az amerikaiknak, akik megunták a zsarnokság igáját, hanem mindenkinek a világon, aki az emberi szabadságért lelkesedett. Ott volt például Lafayetté márki, aki mint generális é$ Washington meghitt barátja, hásiesen harcolt kiképzetten a­­merikai, honvédek ellen. Ameri­kában a célokat elérve, vissza­tért Franciaországba, ahol a francia forradalom egyik veze­tője lett. Az 1789-i francia nem­zetgyűlésen Lafayette nyújtotta be a Jogok Nyilatkozatát, a­­mely a 13 évvel előbb megszer­kesztett amerikai függetlenségi nyilatkozat alapján készült, az alkotmányozó gyűlésen pedig azokért az' elvekért szállt síkra, amelyeket Amerikában már ki­vívtak: a jogtalan letartóztatá­sok ellen, a vallási türelmesség, népképviselet, zsüritárgyalás és sajtószabadság mellett. Ott volt a lengyel Tadeusz. Kosciuszko, aki szintén önkénte­sen áltt Washington hadseregé­be, hogy adjutánásává és barát­jává legyeit Kosciuszko is ame­rikai értelemben vett demokrata volt. Követelte a lengyel köztár­saság visszaállítását, népszabad­sággal és törvényelőtti egyenlő­séggel. 1794-ben, amikor Orosz­ország és Poroszország Len­gyelországnak kétharmadát megszállották, (a történelem te­hát-csak megismétlődött 1939- ban) Kosciuszko Krakkóba sie­tett és a népet ellenállásra ser­kentette. Az ő szabadságharca nem sikerült, ahogy letörték a magyar szbadságharcot is Kos­­suth-al és Petőfivel az élén. A magyar nemzet lánglelkü költő­je, Petőfi, Washingtonnal azo­nos elveket vallott: “Mert győzni fogsz dicső respublika, Bár vessen ég és föld eledbe gátot, Miként egy uj, de szent Napoleon, Elfoglalod majd a kerek, világot/” Az amerikai forradalom sok (Folyt, a 2-ik oldalon) ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. MEGTÖRHETETLEN MAGYAR ELLENÁLLÁS Az 1956 október-novemberi magyar szabadsághar­cot vérbefojthatták az orosz tankok ezrei, de az ellenál­lás, a földalatti harc ma is folyik tovább. Megtörhetetlen a magyar nép ellenállása. Tankok, puskák, kínzások, halál sem tudja kioltani a kommunisták iránti gyűlöletet és utá­latot az igaz magyarok szivéből, sem pedig azt a bizodal­mát, hogy eljön egyszer a nap, amikor Kádár János és cinkosai, Moszkva zsoldos cselédei lakolni fognak bűnei­kért, miket Magyarország és a magyar nép ellen elkövet­tek! A megfélemlítésnek oly borzalmas eszközeivel dol­goznak a vörösek Magyarországon, hogy az ellenállás je­lei ma már csak itt-ott felbukkanó humoros-izü megjegy­zésekben, házak falaira, gyárak kerítéseire sietve, dugva eszközölt felírásokban mutatkoznak. Valamelyik bősz vörös-talpnyaló az egyik gyárban nagy betűkkel felirta a falra: ÉLJEN KÁDÁR! Másnap reggel már egy “F” betűvel többől állt ez a felirat. így nézett ki: FÉLJEN KÁDÁR! A “kiáltvány’’ eredeti szövegezője erre még két betű­vel megtoldotta a maga szája ize szerint a feliratot: NE FÉLJEN KÁDÁR! Az éjszaka leple alatt azonban tovább módosult me­gint a felirat. Másnap már ez állt ott a falon: MIÉRT NE FÉLJEN KÁDÁR? Idáig szól az óhazai üzenet, ennek a feliratnak a tör­ténete, amit egyik szabadságharcosunknak Írtak meg le­vélben. Mi pedig azzal folytatnánk ezt a régi választási “plakátharcokra” emlékeztető falragasz-vitát, hogy a fel­írás fölé még odatennénk: Yan-e, aki meg tudná mondani:, MIÉRT NE FÉLJEN KÁDÁR?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents