Szabad Sajtó, 1958 (52. évfolyam, 2-51. szám)
1958-02-13 / 7. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC £S VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY o^Ígfc>20 VOL. 52. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINiTY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY— 1958. FEBRUÁR 13 Jóvátehetetlen hiba történt Északafrikban. A franciák légitámadást hajtottak végre egy tuniszi falu ellen. Állítólag azért, mert ott algériai felkelők rejtőztek. A független Tunisz elnöke rögtön visszahívta franciaországi követét s az ügyet az Egyesült Nemzetek elé próbálja vinni. A tuniszi nép és az egész északafrikai arab lakosság őrjöng a felháborodástól. S ezt a felháborodást — ha lehet — ügyes ügynökök még fokozzák is. A “nasszerizmusnak” egyszerre talaja lett Észak-Afrikában s ma már Tunisz nyugatbarát elnöke, Borguiba sem képes megakadályozni a futótűz ^terjedését. Ha ezt próbálná, a népharag elsöpörné. Ellenben, egyre több északafrikai arab tekint sóvárgó szemmel Kairó felé. A francia baklövés-sorozatok következtében nyugati felfogást valló északafrikai arab politikus a fehér hollónál is kevesebb lesz. A legutóbbi francia “hősi cselekmény” valóban semmivel sem menthető. Nasszer egyiptomi elnök befolyása, ennek következtében, megnőtt. Az arabok, bármerre éljenek is, benne kezdik látni a “szabaditót,” s ez pedig veszedelmes járvány, mert terjedését megakadályozni nem lehet. Nasszer még sok bajt csinál a világon. Máris abban a helyzetben van, hogy Középkelet olajforrásait elzárhatja Európa elől. Az arabok szemében minden nap minden órájában nő, mert minden sikerül neki. A fanatikusok félistene lesz. Nasszer nem kommunista, sőt nem is tűri a kommunista pártot. De azért az ő növekvő hatalma a Szovjet erő duzzadását is jelenti a Középkeleten és Északafrikában. A naszerizmus és maga Nasszer még sok fejfájást iidéz elő a Nyugaton. Az európai gazdasági élet nem érzi az amerikai üzleti pangás hatásait. Ez önmagában is bizonyítja, hogy milyen erős, egészséges az európai ipar, kereskedelem. Semmiféleképen sem tekinthető Amerika függvényének. A világ harmadik nagyhatalma — Nvugateurópa — emelkedőben van rövidesen eléri azt a szintet, ahol már erőt jelent minden mozdulata. A nagyhatalmi pozíció — igaz — valami egyéb is, nemcsak virágzó gazdasági élet. De Nyugateurópának van katonai ereje is, mert hiszen Amerika szövetségese az Atlanti Szövetségben. Hogy mekkora ez a katonai erő? Rövidesen újra “átértékelik” a nagyhatalmak haderejét. Nem kell sok katona a rakéták korában. Amenynyi kell, annyi Európának is lesz. A washingtoni remények valószínűleg nem válnak be s a nyár előtt nem jönnek teljes lendületbe a gazdasági élet kerekei. Majd csak az őszön, mondják a szakemberek. Addig azonbaft számolni kell négy és fél, öt millió munkanélkülivel. Állítólag , most vagyunk a mélyponton s még egyelőre maradunk. Jó forrásból szármarzó értesülés szerint az elnök vár áprilisig s ha addig valami friss vérkeringés nem mutatkozik a gazdasági életben, akkor majd ő valami ellenintézkedéssel próbál-a munkanélküliségen enyhíteni. Valószínűleg a kormány nagyobb arányú építkezésbe kezd. A kormányzó pártot aggasztja, hogy a gazdasági pangás éppen választási esztendőben következett be. A politikai jósok bizonyosra veszik, hogy a kongresszusi választások a demokraták javára ütnek ki s igy az ellenzék ereje megnövekedik. Hruscsov nem alkuszik Egy diplomáciai fogadáson — igy szól a történet — sarokbaszoritották Hruscsovot és arról faggatták, hogy csucs-találkozó esetén milyen kérdésekben volna hajlandó engedni. — Tudom, hogy mit akarnak tőlem — csattant fel Hruscsov. — Hogy a német kérdésről mondjam el a nézetemet. Noshát, ha száz évig várnak, akkor sem vagyunk hajlandók alkudozni a német ügyben.” Csak ennyit mondott s lehajtott egy pohárka vodkát. Hírek Rabmagyarországból HÁROMTAGÚ VÉSZBÍRÓSÁGOK — 37 HALÁLOS ÍTÉLET A magyar vörös kormány — mint ismeretes — hivatalosan beszüntette a statáriumot Magyarországon. Ezek helyett három tagból álló úgynevezett “gyors-biróságok” alakultak, amelyek kizárólag “ellenforradalmi” ügyekben döntenek. A legfelsőbb ügyész szigorúan bizalmas rendelete értelmében, ezek a “bíróságok” kötelesek minden eléjük utalt ügyet 72 óra alatt letárgyalni. Az uj kommunista vésztörvényszékek Ítélete ellen nincs fellebbezés. Egyelőre hét ilyen titkos biróság kezdte meg működését január közepén Budapesten. Megbízható értesülések szerint, a bíróságok jan. 22, 23 és 24-én összesen 37 esetben mondtak ki halálos Ítéletet, “ellenforradalmi cselekmények” miatt. Az Ítéleteket jan. 25-én végre is hajtották. Hét ügyet rendes biróság elé utaltak, egy vádlottat pedig felmentettek. MOST AZ EVANGÉLIKUSOK VANNAK SORON A magyar kormány egymásután nagyösszegü államsegélyt utalt ki a különböző egyházaknak, azzal a kikötéssel, hogy a pénzért kötelesek nyilatkozatokat tenni a kormány mellett. A kormányybarát nyilatkozatok sorában most az evangélikus egyház következett. A magyar közvéleményre ezeknek az egyházi nyilatkoztuknak semmi hatásuk sincs, hiszen köztudomású, hogy azok erőszak hatására jönnek létre és a nyilatkozatok aláírói valamennyien esztendők óta, a kommunisták által odahelyezett állami tisztviselőkként működnek. A Perth Amboy Savings Institution gyönyörű fejlődése A Middlesex megyei bankok anyagi állapotának közelmulti összehasonlítása során kitűnt, hogy a Perth Amboy Savings Institution takarékbank — melynek vagyona meghaladja az 54 millió dollárt — az első és legnagyobb az összes megyei pénzintézetek között, amint azt Harvey Emmons, az április 2-án 90-ik esztendejébe lépő amboyi bank elnöke je'enti. Ennek a banknak a növekedése a legrohamosabb volt az elmúlt húsz 'esztendő alatt. A betétek összege 20 év alatt 8 millió dollárról nőtt fel a mai 54 millióig. Mr. Emmons azt mondja, hogy ez annak tulajdonítható, hogy Perth Amboy és környéke népe takarékoskodó, jövőbetékintő nép. Egy kölcsönös takarékbank legelső feladata a jelzálogkölcsön-nyujtás háztulajdonosoknak s amint Mr. Emmons jelenti, az elmúlt 9 év alatt az amboyi Savings Institution mintegy 3,900 ilyen kölcsönt folyósított, több mint 38 millió dollár értékben a Raritan öböl tájékán élő háztulajdonosoknak. Érdekességként jegyzi meg Mr. Emmons azt, hogy a Savings Banknál elhelyezett betétösszegek nagyrésze a helybeli gazdagsági életbe folyik vissza az építkezők által kiadott munkadijak, uj háztulajdonosok berendezkedési kiadásai és más szolgálatok ellenértéke formájában. A Savings Institution által megkívánt havi tőketörlesztések és kamatok összege állandó és folytonos pénzkészletet jelent, ami újabb jelzálog-kölcsönzők rendelkezésére áll s még a mai “szük-pénz helyzetben” is módjában áll a Savings Iistitutionnak a kölcsönfolyósítás háztulajdonosok részére. Mr. Emmons rámutat arra a tényre, hogy a Kölcsönös Bankoknak nincsenek részvényesei és minden haszon, a költségek és kiadások levonása után a betétesek javára megy osztalék formájában, vagy pedig a fölöslegszámlára íródik a betétek biztosítéka. gyanánt, a jövő minden eshetőségére számítva. Hangsúlyozza Mr. Emmons, hogy a Savings Institution gyorsiramu fejlődése Perth Amboy és környéke lakosságának a teljesítményét tükrözi vissza, mert az ő tervszerű takarékosságuk és takarékosságra szokásuk eredménye az, hogy ez a bank ma legnagyobb az egész megyében. KI AKARJÁK TELEPÍTENI A MAGYAROKAT RUSZINSZKÓBÓL Ungvárról és Husztról érkezett hírek szerint november és december hónapokban több mint négyezer magyart telepítettek ki Ruszinszkóból. A deportálásokat Moszkvából érkezett kitelepitési szakemberek irányítják, akik Szeröv tábornok vezetésével vettek részt annakidején az észt, lett és litván kitelepítésekben. Hírek szerint Ruszinkót teljesen magyartalanitani akarják s helyükbe megbízható orosz csa- 1 á d o k a t, elsősorban katonák hozzátartozóit telepitik. Az intézkedést a szovjet hatóságok azért tartották szükségesnek, mert a forradalom alatt sok ■magyar kísérelte meg, hogy áttörjön magyar területre és segítségére legyen a forradalmároknak. A nagy politikusok és okoskodók minden nap több és több problémát tolnak és erőszakolnak a még gondolkodni vágyók elé, akiket csak az érdekel, ami újdonság. Például: hisztériává fajul az atombomba lehetősége. Vagy: hogyan leht soványodni (mert bevett bizarr felfogás, hogy csak a sovány ember tud kitartóan dolgozni). És igy tovább. A legszélsőségesebb és legnevetségesebb dolgok kötik le az emberek figyelmét csak azért, hogy ne kelljen a nagyobb dolgokkal foglalkozni. Érdekes, hogy a legnagyobb és legigazibb problémák szinte hidegen hagyják az emberek nagy tömegeit. Ilyenek: A millió és millió durva lélek durvasága! A kegyetlen és szadizmussal öldöklő IFJÚSÁG problémája ! Rántsuk egyszer már gallérjuknál fogva az illetékes felelőseket a közvélemény itélőszéke elé, akik a haza problémái és kérdései elé helyezik a saját “kifutási lehetőségüket” s nem törődnek azzal, amin áll, vagy dől a nemzet jövője. Ez pedig: mi lesz az ifjúsággal, ha azon az utón halad tovább, amelyen ma van? Kik afelelőssek mindezért egy nemzet életében? Az ifjúság nagy világkriziséért a felelősek először is a politikusok, akik könnyelműen és' felelősség nélkül nemzeti elsőrendű érdekké avatnak századrendű dolgokat, melyek nemzeti hiúságot táplálnak és azokat legyezik és azok érdekeit szolgálják. Azaz: versenymunkát és produkciót kényszerítenek a munkástömegek millióira, mialatt lassan felőrlődik a természetes erő az apában és anyában és a családi tűzhelynek nem marad már semmi erő és életkedv nevelni és építeni egy újabb és jobb nemzedéket. Felelősek a szülők, akik a könnyebb és könnyelműbb életért szívesen engedik szabadon gyermekeiket, engedik önmagukat nevelni és neveltetni az utcától, a moziktól és vásott tekintélyromboló TV-előadásokon keresztül. A legsúlyosabb felelősség azonban a felelőtlen, képtelen és atheista tanítókon és tanárokon van, akik úgy az alsóbbfoku iskolákban, mint az egyetemeken terjesztik és propagálják a materialista elveket, azoknak a fogékony és felelősség nélküli fiataloknak, akik később aztán nem sokat válogatnak, hogy kinek hol és hogyan ártanak. Ez ma a legnagyobb problémája Amerikának is. Vájjon hol lesz a fordulat? Vagy egyáltalán ez a generáció képes lesz-e ezt megtenni, mintegy szembeszállani önmagával? Üljenek már egyszer össze a világ nagyjai azért is, hogy az összemberiségnek is adjanak valamit, valami pozitívumot, mely egy uj életnek vetné meg alapjait és irányt szabna az ifjúság egészséges kifejlődésének. Adnának már egyszer komoly alkalmat a mai fiatalságnak arra, hogy a sok könnyelmű. és felelőtlen lézengés helyett megtalálhassa lelki érettségének eszközeit és lenne egy komoly felelősségteljes fejlődés az ő életükben is. A billiókat először is legnagyobb és ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, garázsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készítését vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. KOSSUTH LAJOS ARCKÉPE AMERIK ÁL BÉLYEGEN A “Szabadság Bajnokai” emlék-sorozat harmadik bélyegeként 1958. szeptember 19-én, Kossuth születésnapján az Egyesült Államok postája egy 3-centes és egy 8-centes bélyeget bocsát ki a nagy magyar szabadság-bajnok arcképével Bizonyára örömhírt hozunk ezzel a cikkünkkel sok-sok magyarnak . . . Az Egyesült Államok postahatósága a “Szabadság Bajnokai” megjelöléssel emlékbélyeszeptember 19-én kerül forgalomba, Kossuth apánk születésének pontosan 156-ik évfordulóján. Úgy a Bolivar, mint a Kossuth-bélyeg két névértékben, még pedig 3-centes és 8-centes spirálják á magyart szabadságának és nemzeti függetlenségének kivivására, mint akkor, amikor ő^volt a nemzet vezére... 1958 szeptember 19 ünnepnapja lesz az amerikai magyarnak . . . Ismét elérkezik egy nap, amikor sok-sok félrehuzódó, idegenkedő számára “nem lesz szégyen magyarnak lenni” itt A- merikában . . . s ahogy egyik neves történészünk irta az 1956 októberi események nyomán: “néhány napra, néhány hétre kétszeresére szaporodik az amerikai magyarok száma . . .” Igen; Szeptember 19-én és azután azokat a Kossuth-bélyeges leveleket méltó büszkeséggel fogja postaládába dobni itt A- merikában sck-sok magyar . . .! Ki lesz a következő? KOSSUTH LAJOS gek sorozatos kiadását kezdte meg s ezeken a különleges, többszinnyomásu bélyegeken a világnak azokat a nagy államférfiait sorakoztatja fel, akik a szabadság szent eszméjéért áldozták életüket. Az első ilyen emlékbélyeg 1957-ben jelent meg, a Philippini Köztársaság elhunyt elnöke, Ranion Megsaysay arcképével-Arthur E. Summerfield washingtoni főpostamester most bejelentett, hogy az amerikai emlékbélyegek kiadását tervező “Citizens’ Stamp Advisory Committee” elhatározta, hogy évenként két ilyen “Szabadság Bajnokai” bélyeget hoz forgalomba az Egyesült Államok postája s ezek között 1958-ban az egyik Simoh Bolivar, a dél-amerikai függetlenségi mozgalmak nagy vezére, a másik pedig Kossuth Lajos, a magyar szabadság nagy bajnoka emlékének fog hódolni. A Bolivar-bélveg 1958 julius 24-én, a Kossuth-bélyeg pedig legfontosabb probléma megoldására kellene fordítani, az ifjúság nevelésére. Tehát: Legyenek Istent s hazát szerető tanárok és tanítók! Legyenek Istent és hazát szerető állami, megyei és városi elöljárók, akik a bűnt soha sem palástolják, hanem az igazságot keresik mindenben. És végül: legyenek olyan szociális intézkedések, melyek a szülőket megőrzik hivatásuk magasztosságában! Legyenek Isten tekintélyét hordozók, hogy fölnézhessenek rájuk gyermekeik! v ... És akkor nem kell majd félni semmitől sem, mert az Istenben bizó és hazáját szerető nemzedék ' erősebb, mint minden atom- és hydrogén-bomba. SPEKTÁTOR értékben fog megjelenni, illetve — ha addigra a közönséges belföldi levélposta diját 3-ról 4, vagy 5 centre emelik fel — a 3- centes helyett 4, vagy 5 centes névértékben. (A tervezett Kossuth-bélyeg színeit még nem jelentett be a főpostamester). Kossuth Lajos Amerikában jártának 100-ik évfordulójakor, illetve azt évekkel megelőzően kértük először az Amerikai Magyar Szövetség utján és magánúton, szenátoraink, képviselőink utján, hogy adjon ki az Egyesült Államok postája egy emlékbélyeget az ő tiszteletére. Nem sikerült. A tervet mindig keresztülhúzta valami. Legutóbb a csehek dolgoztak kegyetlenül, hogy az ő Masaryk-jukat tegyék a “Szabadság Bajnokai” sorozatban amerikai bélyegre s mármár úgy nézett ki, sikerül tervük. Féltünk, hogy Kossuthot, aki egész életét hazája és a magyar nép szabadsága gondolatá nák szentelte s csaknem félévszázadig élt önkéntes száműzetésben az olaszországi Turinban, mert megfogadta, hogy csak egy Ausztriától független szabad Magyarországra hajlandó hazatérni, megelőzi Masaryk. Úgy nézett ki, hogy Kossuthot, akit Amerikában jártakor a Kongresszus mindkét háza lelkesen ünnepéit és ámulva hallgatott meg . . . Kossuth Lajost megelőzi ezen a bélyegsorozaton Masaryk Tamás . . . annak az embernek az arcképe, akinek Csehszlovákiája csak megkönynyitette s siettette a vörös-orosz imperializmus nyugatra nyomulását és szörnyű térhódítását Európában . . . Summerfield főpostamester sajtóközleményében szép szavakkal emlékezik meg Kossuth Lajosról, rpegj egyezve, hogy Kossuth eszméi ma is ugyanúgy inEgy Budapestről Bécsbe érkezett látogató közlése szerint, jari. 28-án, Münnich Ferenc miniszterelnöki beiktatása alkalmából rendezett bankett után, Dobi István, az elnöki tanács elnöke szűkkorü társaságában annak a félelmének adott kifejezést, hogy őt is el fogják tenni láb alól, mint Zapotoczkyt és Grozát. Zapotoczky csehszlovák elnök tavaly november 7-én, betegségére hivatkozva, nem vett részt az orosz forradalom 40-ik évfordulóján rendezett moszkvai ünnepségeken. November 13-án a cseh sajtó közölte, hogy Zapotoczky szívizom-infarktus következtében váratlanul elhunyt. (Ugyanebben a betegségben halt meg 1953 márciusában Sztálin!) Groza román elnök ugyancsak betegségére való hivatkozással nem vett részt a novemberi moszkvai ünnepségeken. Ez év január 7-én halt meg, orvosi jelentések szerint bélrákban. Dobi véleménye szerint mindkét elnököt eltették láb alól. Ezt a felvetését arra a beszélgetésre alapította, amelyet Groza temetésén folytatott az elhunyt elnök személyi titkárával. A temetésen résztvett magyar kormányküldöttséget Dobi vezette, akinek a temetés után Groza titkára bizalmasan elmondotta, hogy az elnök hónapok óta rettegett attól, hogy megmérgezik. Groza és Zapotoczky Gomulkához hahonló politkát kívántak folytatni, lazítani akartak azokon a szoros kötelékeken, amelyek a két országot a Szovjetunióhoz fűzik és Tito Jugoszláviájával, s Gomulka Lengyelországával szorosan együttműködő, nemzeti kommunista állammá kívánták tenni országaikat. Mindketten nagyon népszerűek voltak hazájukban, ezért volt szükség arra, hogy félreállitsák őket az útból. Dobi, egy jelenlévő tanúsága szerint, szemmelláthatólag ittas állapotban mondta el Groza titkárával való beszélgetését és utána könyörgött a jelenlévőknek, felejtsék el, amiket, mondott, mert különben az ő élete sincs biztonságban. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot!
