Szabad Sajtó, 1958 (52. évfolyam, 2-51. szám)

1958-02-13 / 7. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC £S VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY o^Ígfc>20 VOL. 52. ÉVFOLYAM — NO. 7. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINiTY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY— 1958. FEBRUÁR 13 Jóvátehetetlen hiba történt Északafrikban. A fran­ciák légitámadást hajtottak végre egy tuniszi falu ellen. Állítólag azért, mert ott algé­riai felkelők rejtőztek. A független Tunisz elnöke rögtön visszahívta franciaor­szági követét s az ügyet az Egyesült Nemzetek elé próbál­ja vinni. A tuniszi nép és az egész északafrikai arab lakos­ság őrjöng a felháborodástól. S ezt a felháborodást — ha le­het — ügyes ügynökök még fo­kozzák is. A “nasszerizmusnak” egy­szerre talaja lett Észak-Afriká­­ban s ma már Tunisz nyugat­barát elnöke, Borguiba sem képes megakadályozni a futó­tűz ^terjedését. Ha ezt próbál­ná, a népharag elsöpörné. El­lenben, egyre több északafri­kai arab tekint sóvárgó szem­mel Kairó felé. A francia baklövés-soroza­tok következtében nyugati fel­fogást valló északafrikai arab politikus a fehér hollónál is ke­vesebb lesz. A legutóbbi fran­cia “hősi cselekmény” valóban semmivel sem menthető. Nasszer egyiptomi elnök be­folyása, ennek következtében, megnőtt. Az arabok, bármerre éljenek is, benne kezdik látni a “szabaditót,” s ez pedig ve­szedelmes járvány, mert terje­dését megakadályozni nem le­het. Nasszer még sok bajt csinál a világon. Máris abban a hely­zetben van, hogy Középkelet olajforrásait elzárhatja Euró­pa elől. Az arabok szemében minden nap minden órájában nő, mert minden sikerül neki. A fanatikusok félistene lesz. Nasszer nem kommunista, sőt nem is tűri a kommunista pártot. De azért az ő növekvő hatalma a Szovjet erő duzza­dását is jelenti a Középkeleten és Északafrikában. A naszerizmus és maga Nasszer még sok fejfájást iidéz elő a Nyugaton. Az európai gazdasági élet nem érzi az amerikai üzleti pangás hatásait. Ez önmagá­ban is bizonyítja, hogy milyen erős, egészséges az európai ipar, kereskedelem. Semmifé­leképen sem tekinthető Ameri­ka függvényének. A világ har­madik nagyhatalma — Nvu­­gateurópa — emelkedőben van rövidesen eléri azt a szintet, ahol már erőt jelent minden mozdulata. A nagyhatalmi pozíció — igaz — valami egyéb is, nem­csak virágzó gazdasági élet. De Nyugateurópának van katonai ereje is, mert hiszen Amerika szövetségese az Atlanti Szö­vetségben. Hogy mekkora ez a katonai erő? Rövidesen újra “átértékelik” a nagyhatalmak haderejét. Nem kell sok kato­na a rakéták korában. Ameny­­nyi kell, annyi Európának is lesz. A washingtoni remények valószínűleg nem válnak be s a nyár előtt nem jönnek teljes lendületbe a gazdasági élet ke­rekei. Majd csak az őszön, mondják a szakemberek. Ad­dig azonbaft számolni kell négy és fél, öt millió munkanélküli­vel. Állítólag , most vagyunk a mélyponton s még egyelőre maradunk. Jó forrásból szár­­marzó értesülés szerint az el­nök vár áprilisig s ha addig valami friss vérkeringés nem mutatkozik a gazdasági élet­ben, akkor majd ő valami el­lenintézkedéssel próbál-a mun­kanélküliségen enyhíteni. Va­lószínűleg a kormány nagyobb arányú építkezésbe kezd. A kormányzó pártot ag­gasztja, hogy a gazdasági pan­gás éppen választási esztendő­ben következett be. A politikai jósok bizonyosra veszik, hogy a kongresszusi választások a demokraták javára ütnek ki s igy az ellenzék ereje megnö­vekedik. Hruscsov nem alkuszik Egy diplomáciai fogadáson — igy szól a történet — sarok­­baszoritották Hruscsovot és ar­ról faggatták, hogy csucs-talál­­kozó esetén milyen kérdések­ben volna hajlandó engedni. — Tudom, hogy mit akar­nak tőlem — csattant fel Hruscsov. — Hogy a német kérdésről mondjam el a néze­temet. Noshát, ha száz évig várnak, akkor sem vagyunk hajlandók alkudozni a német ügyben.” Csak ennyit mondott s le­hajtott egy pohárka vodkát. Hírek Rabmagyar­országból HÁROMTAGÚ VÉSZ­BÍRÓSÁGOK — 37 HALÁLOS ÍTÉLET A magyar vörös kormány — mint ismeretes — hivatalosan beszüntette a statáriumot Ma­gyarországon. Ezek helyett há­rom tagból álló úgynevezett “gyors-biróságok” alakultak, a­­melyek kizárólag “ellenforradal­mi” ügyekben döntenek. A leg­felsőbb ügyész szigorúan bizal­mas rendelete értelmében, ezek a “bíróságok” kötelesek minden eléjük utalt ügyet 72 óra alatt letárgyalni. Az uj kommunista vésztörvényszékek Ítélete ellen nincs fellebbezés. Egyelőre hét ilyen titkos biróság kezdte meg működését január közepén Bu­dapesten. Megbízható értesülé­sek szerint, a bíróságok jan. 22, 23 és 24-én összesen 37 esetben mondtak ki halálos Ítéletet, “el­lenforradalmi cselekmények” miatt. Az Ítéleteket jan. 25-én végre is hajtották. Hét ügyet rendes biróság elé utaltak, egy vádlottat pedig felmentettek. MOST AZ EVANGÉLIKU­SOK VANNAK SORON A magyar kormány egymás­után nagyösszegü államsegélyt utalt ki a különböző egyházak­nak, azzal a kikötéssel, hogy a pénzért kötelesek nyilatkozato­kat tenni a kormány mellett. A kormányybarát nyilatkozatok sorában most az evangélikus egyház következett. A magyar közvéleményre ezeknek az egy­házi nyilatkoztuknak semmi ha­tásuk sincs, hiszen köztudomá­sú, hogy azok erőszak hatására jönnek létre és a nyilatkozatok aláírói valamennyien esztendők óta, a kommunisták által odahe­lyezett állami tisztviselőkként működnek. A Perth Amboy Savings Institution gyönyörű fejlődése A Middlesex megyei bankok anyagi állapotának közelmulti összehasonlítása során kitűnt, hogy a Perth Amboy Savings Institution takarékbank — melynek vagyona meghaladja az 54 millió dollárt — az első és legnagyobb az összes megyei pénzintézetek között, amint azt Harvey Emmons, az április 2-án 90-ik esztendejébe lépő amboyi bank elnöke je'enti. Ennek a banknak a növekedé­se a legrohamosabb volt az el­múlt húsz 'esztendő alatt. A be­tétek összege 20 év alatt 8 millió dollárról nőtt fel a mai 54 mil­lióig. Mr. Emmons azt mondja, hogy ez annak tulajdonítható, hogy Perth Amboy és környéke népe takarékoskodó, jövőbeté­­kintő nép. Egy kölcsönös taka­rékbank legelső feladata a jel­­zálogkölcsön-nyujtás háztulaj­donosoknak s amint Mr. Em­mons jelenti, az elmúlt 9 év alatt az amboyi Savings Institution mintegy 3,900 ilyen kölcsönt fo­lyósított, több mint 38 millió dollár értékben a Raritan öböl tájékán élő háztulajdonosoknak. Érdekességként jegyzi meg Mr. Emmons azt, hogy a Savings Banknál elhelyezett betétössze­gek nagyrésze a helybeli gazdag­sági életbe folyik vissza az épít­kezők által kiadott munkadijak, uj háztulajdonosok berendezke­­dési kiadásai és más szolgálatok ellenértéke formájában. A Savings Institution által megkívánt havi tőketörlesztések és kamatok összege állandó és folytonos pénzkészletet jelent, ami újabb jelzálog-kölcsönzők rendelkezésére áll s még a mai “szük-pénz helyzetben” is mód­jában áll a Savings Iistitution­­nak a kölcsönfolyósítás háztu­lajdonosok részére. Mr. Emmons rámutat arra a tényre, hogy a Kölcsönös Ban­koknak nincsenek részvényesei és minden haszon, a költségek és kiadások levonása után a beté­tesek javára megy osztalék for­májában, vagy pedig a fölösleg­számlára íródik a betétek bizto­sítéka. gyanánt, a jövő minden eshetőségére számítva. Hangsú­lyozza Mr. Emmons, hogy a Savings Institution gyorsiramu fejlődése Perth Amboy és kör­nyéke lakosságának a teljesít­ményét tükrözi vissza, mert az ő tervszerű takarékosságuk és ta­karékosságra szokásuk eredmé­nye az, hogy ez a bank ma leg­nagyobb az egész megyében. KI AKARJÁK TELEPÍTE­NI A MAGYAROKAT RUSZINSZKÓBÓL Ungvárról és Husztról érke­zett hírek szerint november és december hónapokban több mint négyezer magyart telepítettek ki Ruszinszkóból. A deportálásokat Moszkvából érkezett kitelepi­­tési szakemberek irányítják, akik Szeröv tábornok vezetésével vettek részt annakidején az észt, lett és litván kitelepítésekben. Hírek szerint Ruszinkót telje­sen magyartalanitani akarják s helyükbe megbízható orosz csa- 1 á d o k a t, elsősorban katonák hozzátartozóit telepitik. Az in­tézkedést a szovjet hatóságok azért tartották szükségesnek, mert a forradalom alatt sok ■magyar kísérelte meg, hogy át­törjön magyar területre és se­gítségére legyen a forradalmá­roknak. A nagy politikusok és okos­­kodók minden nap több és több problémát tolnak és erősza­kolnak a még gondolkodni vá­gyók elé, akiket csak az érde­kel, ami újdonság. Például: hisztériává fajul az atombom­ba lehetősége. Vagy: hogyan leht soványodni (mert bevett bizarr felfogás, hogy csak a sovány ember tud kitartóan dolgozni). És igy tovább. A legszélsőségesebb és legnevet­ségesebb dolgok kötik le az emberek figyelmét csak azért, hogy ne kelljen a nagyobb dol­gokkal foglalkozni. Érdekes, hogy a legnagyobb és legigazibb problémák szinte hidegen hagyják az emberek nagy tömegeit. Ilyenek: A mil­lió és millió durva lélek dur­vasága! A kegyetlen és szadiz­­mussal öldöklő IFJÚSÁG prob­lémája ! Rántsuk egyszer már gallér­juknál fogva az illetékes fele­lőseket a közvélemény itélőszé­­ke elé, akik a haza problémái és kérdései elé helyezik a saját “kifutási lehetőségüket” s nem törődnek azzal, amin áll, vagy dől a nemzet jövője. Ez pedig: mi lesz az ifjúsággal, ha azon az utón halad tovább, amelyen ma van? Kik afelelőssek mind­ezért egy nemzet életében? Az ifjúság nagy világkrizi­­séért a felelősek először is a po­litikusok, akik könnyelműen és' felelősség nélkül nemzeti első­rendű érdekké avatnak század­­rendű dolgokat, melyek nem­zeti hiúságot táplálnak és azo­kat legyezik és azok érdekeit szolgálják. Azaz: verseny­munkát és produkciót kénysze­rítenek a munkástömegek mil­lióira, mialatt lassan felőrlődik a természetes erő az apában és anyában és a családi tűzhely­nek nem marad már semmi erő és életkedv nevelni és építeni egy újabb és jobb nemzedéket. Felelősek a szülők, akik a könnyebb és könnyelműbb éle­tért szívesen engedik szaba­don gyermekeiket, engedik ön­magukat nevelni és neveltetni az utcától, a moziktól és vásott tekintélyromboló TV-előadáso­­kon keresztül. A legsúlyosabb felelősség azonban a felelőtlen, képtelen és atheista tanítókon és tanáro­kon van, akik úgy az alsóbbfo­­ku iskolákban, mint az egyete­meken terjesztik és propagál­ják a materialista elveket, azoknak a fogékony és felelős­ség nélküli fiataloknak, akik később aztán nem sokat válo­gatnak, hogy kinek hol és ho­gyan ártanak. Ez ma a legnagyobb problé­mája Amerikának is. Vájjon hol lesz a fordulat? Vagy egy­általán ez a generáció képes lesz-e ezt megtenni, mintegy szembeszállani önmagával? Üljenek már egyszer össze a világ nagyjai azért is, hogy az összemberiségnek is adjanak valamit, valami pozitívumot, mely egy uj életnek vetné meg alapjait és irányt szabna az if­júság egészséges kifejlődésé­nek. Adnának már egyszer ko­moly alkalmat a mai fiatalság­nak arra, hogy a sok könnyel­mű. és felelőtlen lézengés he­lyett megtalálhassa lelki érett­ségének eszközeit és lenne egy komoly felelősségteljes fejlő­dés az ő életükben is. A billió­kat először is legnagyobb és ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. KOSSUTH LAJOS ARCKÉPE AMERIK ÁL BÉLYEGEN A “Szabadság Bajnokai” emlék-sorozat harmadik bélyegeként 1958. szeptember 19-én, Kossuth születésnapján az Egyesült Államok postája egy 3-centes és egy 8-cen­­tes bélyeget bocsát ki a nagy magyar szabadság-bajnok arcképével Bizonyára örömhírt hozunk ezzel a cikkünkkel sok-sok ma­gyarnak . . . Az Egyesült Államok posta­hatósága a “Szabadság Bajno­kai” megjelöléssel emlékbélye­szeptember 19-én kerül forga­lomba, Kossuth apánk születé­sének pontosan 156-ik évfordu­lóján. Úgy a Bolivar, mint a Kossuth-bélyeg két névértékben, még pedig 3-centes és 8-centes spirálják á magyart szabadsá­gának és nemzeti függetlensé­gének kivivására, mint akkor, amikor ő^volt a nemzet vezére... 1958 szeptember 19 ünnep­napja lesz az amerikai magyar­nak . . . Ismét elérkezik egy nap, amikor sok-sok félrehuzódó, ide­genkedő számára “nem lesz szé­gyen magyarnak lenni” itt A- merikában . . . s ahogy egyik neves történészünk irta az 1956 októberi események nyomán: “néhány napra, néhány hétre kétszeresére szaporodik az ame­rikai magyarok száma . . .” Igen; Szeptember 19-én és azu­tán azokat a Kossuth-bélyeges leveleket méltó büszkeséggel fogja postaládába dobni itt A- merikában sck-sok magyar . . .! Ki lesz a következő? KOSSUTH LAJOS gek sorozatos kiadását kezdte meg s ezeken a különleges, több­­szinnyomásu bélyegeken a vi­lágnak azokat a nagy államfér­­fiait sorakoztatja fel, akik a sza­badság szent eszméjéért áldoz­ták életüket. Az első ilyen em­lékbélyeg 1957-ben jelent meg, a Philippini Köztársaság el­hunyt elnöke, Ranion Megsay­­say arcképével-Arthur E. Summerfield wash­ingtoni főpostamester most be­jelentett, hogy az amerikai em­lékbélyegek kiadását tervező “Citizens’ Stamp Advisory Com­mittee” elhatározta, hogy éven­ként két ilyen “Szabadság Baj­nokai” bélyeget hoz forgalom­ba az Egyesült Államok postája s ezek között 1958-ban az egyik Simoh Bolivar, a dél-amerikai függetlenségi mozgalmak nagy vezére, a másik pedig Kossuth Lajos, a magyar szabadság nagy bajnoka emlékének fog hódolni. A Bolivar-bélveg 1958 julius 24-én, a Kossuth-bélyeg pedig legfontosabb probléma megol­dására kellene fordítani, az ifjúság nevelésére. Tehát: Legyenek Istent s hazát sze­rető tanárok és tanítók! Legyenek Istent és hazát szerető állami, megyei és váro­si elöljárók, akik a bűnt soha sem palástolják, hanem az igazságot keresik mindenben. És végül: legyenek olyan szociális intézkedések, melyek a szülőket megőrzik hivatásuk magasztosságában! Legyenek Isten tekintélyét hordozók, hogy fölnézhessenek rájuk gyermekeik! v ... És akkor nem kell majd félni semmitől sem, mert az Is­tenben bizó és hazáját szerető nemzedék ' erősebb, mint min­den atom- és hydrogén-bomba. SPEKTÁTOR értékben fog megjelenni, illet­ve — ha addigra a közönséges belföldi levélposta diját 3-ról 4, vagy 5 centre emelik fel — a 3- centes helyett 4, vagy 5 centes névértékben. (A tervezett Kos­suth-bélyeg színeit még nem je­lentett be a főpostamester). Kossuth Lajos Amerikában jártának 100-ik évfordulójakor, illetve azt évekkel megelőzően kértük először az Amerikai Ma­gyar Szövetség utján és magán­úton, szenátoraink, képviselőink utján, hogy adjon ki az Egye­sült Államok postája egy emlék­bélyeget az ő tiszteletére. Nem sikerült. A tervet mindig ke­resztülhúzta valami. Legutóbb a csehek dolgoztak kegyetlenül, hogy az ő Masaryk-jukat tegyék a “Szabadság Bajnokai” soro­zatban amerikai bélyegre s már­­már úgy nézett ki, sikerül ter­vük. Féltünk, hogy Kossuthot, aki egész életét hazája és a ma­gyar nép szabadsága gondolatá nák szentelte s csaknem félév­századig élt önkéntes száműze­tésben az olaszországi Turinban, mert megfogadta, hogy csak egy Ausztriától független szabad Magyarországra hajlandó haza­térni, megelőzi Masaryk. Úgy nézett ki, hogy Kossuthot, akit Amerikában jártakor a Kong­resszus mindkét háza lelkesen ünnepéit és ámulva hallgatott meg . . . Kossuth Lajost meg­előzi ezen a bélyegsorozaton Masaryk Tamás . . . annak az embernek az arcképe, akinek Csehszlovákiája csak megköny­­nyitette s siettette a vörös-orosz imperializmus nyugatra nyomu­lását és szörnyű térhódítását Európában . . . Summerfield főpostamester sajtóközleményében szép szavak­kal emlékezik meg Kossuth La­josról, rpegj egyezve, hogy Kos­suth eszméi ma is ugyanúgy in­Egy Budapestről Bécsbe érke­zett látogató közlése szerint, jari. 28-án, Münnich Ferenc mi­niszterelnöki beiktatása alkal­mából rendezett bankett után, Dobi István, az elnöki tanács el­nöke szűkkorü társaságában an­nak a félelmének adott kifeje­zést, hogy őt is el fogják tenni láb alól, mint Zapotoczkyt és Grozát. Zapotoczky csehszlovák elnök tavaly november 7-én, betegsé­gére hivatkozva, nem vett részt az orosz forradalom 40-ik évfor­dulóján rendezett moszkvai ün­nepségeken. November 13-án a cseh sajtó közölte, hogy Zapo­toczky szívizom-infarktus kö­vetkeztében váratlanul elhunyt. (Ugyanebben a betegségben halt meg 1953 márciusában Sztálin!) Groza román elnök ugyan­csak betegségére való hivatko­zással nem vett részt a novem­beri moszkvai ünnepségeken. Ez év január 7-én halt meg, or­vosi jelentések szerint bélrák­ban. Dobi véleménye szerint mind­két elnököt eltették láb alól. Ezt a felvetését arra a beszélgetésre alapította, amelyet Groza teme­tésén folytatott az elhunyt elnök személyi titkárával. A temeté­sen résztvett magyar kormány­­küldöttséget Dobi vezette, aki­nek a temetés után Groza titká­ra bizalmasan elmondotta, hogy az elnök hónapok óta rettegett attól, hogy megmérgezik. Groza és Zapotoczky Gomulkához ha­­honló politkát kívántak folytat­ni, lazítani akartak azokon a szoros kötelékeken, amelyek a két országot a Szovjetunióhoz fűzik és Tito Jugoszláviájával, s Gomulka Lengyelországával szorosan együttműködő, nemze­ti kommunista állammá kíván­ták tenni országaikat. Mindket­ten nagyon népszerűek voltak hazájukban, ezért volt szükség arra, hogy félreállitsák őket az útból. Dobi, egy jelenlévő tanúsága szerint, szemmelláthatólag ittas állapotban mondta el Groza tit­kárával való beszélgetését és utána könyörgött a jelenlévők­nek, felejtsék el, amiket, mon­dott, mert különben az ő élete sincs biztonságban. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot!

Next

/
Thumbnails
Contents