Szabad Sajtó, 1958 (52. évfolyam, 2-51. szám)
1958-12-04 / 49. szám
/ Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE’ OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 52. ÉVFOLYAM — NO. 49. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1958. DECEMBER 4 Világháború valószínűleg nem lesz egyelőre, ami nem jelenti azt, mintha a nagy*összecsapás lehetősége nem lógna szakadatlanul a fejünk felett. Ha, például, Kelet-Berlinben, illetve Kelet-Németországban forradalom lenne — amint már volt egy Ízben — a világon semmi sem akadályozhatná meg a világháború kitörését. Ha ilyesmi előadná magát, a nyugatnémetországiak rögtön beavatkoznának s velük együtt Amerika, Anglia, Franciaország és az Északatlanti Szövetség (NATO). A forradalom pedig nincs kizárva, különösen azért, mert a németek pontosan tudják, milyen kulcshelyzetben vannak. Kelet-Berlin szovjet katonai kiürítését Hruscsov hat hónapra elhalasztotta s addig sok viz folyik le majd a Volgán. Tárgyalások is lesznek és esetleg valamelyes megegyezésre1 is juthat Kelet és Nyugat. Az esetleg szól; aláhúzzuk. A megegyezés lehetősége azért nincs kizárva, mert Kelet és Nyugat egyformán “fázik” Berlintoől, éppen a világháború veszélye miatt. A jelenlegi négyhatalmi megszállás időtlen-időkig való fenntartása már nem lehetséges. Valamilyen kiutat kell keresni és találni. A szovjet célkitűzés az hogy Berlint végérvényesen bekebelezze a vörös tengerbe és így, egyetlen csepp vér, vagy más áldozat nélkül újra nyereségre tegyen szert. Még pedig nagy nyereségre. Ha a nyugati hatalmak engednek, vagy nem találnak valamilyen okos megoldást, a német szövetségest elveszítik, aminél nagyobb csapás aligha érhetné a nyugati világot. Kétségtelen, hogy mostantól fogva a németek körül folyik a nagy játszma. A többi csak mellékes lesz. Dr. Wigner Jenőt, egy nagy magyar származású atomtudóst tüntettek ki az idén az úgynevezett Fermi-dijjal, ami készpénzben $50,000-t jelent, erkölcsiekben pedig ennél jóval többet. így most újra az Amerikában dolgozott és dolgozó magyar tudósokra terelődött a figyelem. Elsősorban Wignerre, de mellette Szilárd Leóra, hét-BIRTH DEFECTS NEW target... NEW hope JOIN THE MARCH OF DIMES-jmm a m'toward greater victories it mm am , hársi Neumann Jánosra, — aki nemrégiben rákban halt meg — és Teller Edére, hogy a többieket ne is említsük. Ez a négy ember döntő szerepet játszott az atomkorszakban és — Neumann kivételével — játszik ma is. Az első atomhasitás1 korszakalkotó kísérlete az ő nevükhöz fűződik és ők hozták létre az első atombombát is. Illő, hogy az amerikai magyarság is meghajtsa előttük az elismerés zászlaját. Franciaország uj korszaka elkezdődött, még pedig a szakadatlan gazdasági erősödés pegyében. A szélsőségek — baloldal és a jobboldal egyaránt — döntő vereséget szenvedtek a váláasztásokon és a De Gaulle, illetve pártja úgyszólván korlátlan hatalmat kapott az elkövetkezendő évekre. Maradtak a francia kormánynak megoldatlan és nehezen megoldható bajai, főleg Afrikáában, de azért a francia csillag felemelkedőben van. Annyi erőtlen és változó kormány után most végre az erős kéz kormánya vezeti az ügyeket és Párizsnak egyszerre tekintélye lett szerte a világon. Nagy nyereség ez a nyugati világ számára. Látogatási lázban ég Hruscsov, mert szeretne Bécsbe is, Stockholmba is elmenni. A magyar forradalom brutális vérbefojtása miatt egyik helyen sem ,akarják fogadni. A Chicago-i borzalmas iskolatüz, amelyben közel 100 gyermek lelte halálát, arra int, hogy legyünk elővigyázatosak — különösen igy karácsony-táján — mert jelentéktelenhek tűnő hanyagságok, hulladékpapir felhalmozás, stb., néha szörnyű leckét adnak nekünk, hogy belesajdul a szivünk. 100 millió dollár kölcsönt kér Tito Amerikától A jugoszláv kommunista kormány azzal a kéréssel fordult Amerikához, hogy számilliós kölcsönnel segítsék át legújabb gazdasági válságán. Tito abban reménykedik, hogy Anglia is hozzájárul a kölcsönakcióhoz. A pénzért élelmiszert, mezőgazdasági gépeket s gyár berendezéseket akarnak vásárolni, hogy előmozdítsák Júgoszlávia ipari fejlődését. Ezenkívül azt kérte a jugoszláv követ, hogy Amerika a szokásos gazdasági segélyt fokozza. Gabonát, kukoricát és más amerikai élelmiszer felesleget kér Belgrád. Két műtrágyagyár alapítása is tervbe van véve, egy aluminium gyárai egyetemben, mivel Jugoszláviának bőségesen van beauxitja, ami az aluminium gyártás alapanyaga. A jugoszlávok, mint ismeretes, nem kapták meg a Szovjettől a szerződésileg beígért 200 millió dolláros segélyt. Az idei termésük is igen gyenge vólt a rossz időjárás miatt. Közönséges gonosz. //i u r> tevők a magyar delegációban Az Egyesült Nemzetek közgyűlésére a szokotnál háromszorta nagyobb küldöttség érkezett Kádárék képviseletében. A delegáció 5 tagja ‘államvédelmi” tiszt. Nyilván azzal a feladattal érkeztek, hogy a magyar emigráció útját és akcióit elzárják az ENSZ elől — zsarolással, megkörnyékezéssel, fenyegetéssel. Amerikai magyar szabadságharcos körök tudomása szerint az ÁVH-s ENSZ-részleg vezetője Száll József, aki az emigránsügyek szakértője. A magyar külügyminisztérium és az államvédelmi hatóság összekötője. Hollai Imre helyettes UN- megbizott ÁVH-s főhadnagy, a két “attasé” Uranovitz Imre és Keszthelyi Tibor is. Végül van a delegációnak ÁVH-s hölgy tagja is: Simó Kitty. Ő már az Andrássy-ut 60- ban is vezetett vallatásokat. A delegáció vezetője egyébként Sik Endre orosz állampolgár külügyminiszter (felesége és gyermekei oroszok), “civil” tagjai még Péter János minszterhelyettes, Mód Péter ENSZ- megbizott, Kolossá Márta rendkívüli követ, Gyulai Ida tanácsos és Szabó János másodtitkár. Amerikai és kanadai magyar körökben terjesztik az ÁVH-s ENSZ-kiküldöttek fényképeit, hogy aki felismeri bennük kínzóit és adatokat tud róla közölni, az bejelentést tehessen. Indul a harmadik hold-löveg Száműzetés vár Pasternákra A szovjet sajtó nem érte be azzal, hogy Pasternak visszautasította a Nobel dijat,-hanem azt követelik, hogy'küldjék száműzetésbe az irót, aki meg merte Írni az igazat a kommunista rendszerről. A túlbuzgó elvtársak,— akik nem nyertek Nobel dijat a rendszert dicsőítő könyveikkel, — azt mondták róla, hogy “roszszabb mint a disznó, mert az legalább nem mocskolja be a helyet, ahol eszik.” Az írószövetség elnöke rádió-szózatban jelentette ki, hogy Pasternáknak a burzsujvilágban a helye, nem a proletár köztársaságban. Magyar mozi-előadás Bruns wickon December 7-én, vasárnap délután 8 és este 6 órai kezdettel ismét magyar filmek bemutatása lesz New Brunswickon a Szent László Hallban. Két nagyszerű magyar film lesz műsoron: “Az Uj Földesur,” Jókai Mór hires regényének filmváltozata és “Az Elcserélt Ember,” Kiss Ferenc, Simor Erzsébet, Vaszary Piri örökbecsű nagy filmje. Érdemes erre az előadásra elmenni, mert régi szép emlékeket hoz vissza lelkűnkbe ezeknek a magyar filmeknek sok-sok jelenete. Jegyezze fel magának mindenki a dátumot: Vasárnap, december 7 — és legyen ott a Szent'László Hallban. A hadsereg harmadik holdlövegének kilövésére megtörténtek az előkészületek és ha nem merülnek fel előre nem látható akadályok, a rakétát december 6-án, e hét szombatján indítják útjára. A hadsereg azonban bejelentette, hogy még sikeres kilövés esetén is a löveg kirepül majd a Hold ronzóköréből és a Nap vonzása ragadja magához. Meglehet, h‘ ^inint a Nap első mübolygója íog időtlen-időkig keringeni az űrben. Érdekes az a hir is, hogy az oroszok — állítólag — a miénkkel egvidőben eresztenek útjára egy hold-löveget. (Valószínűleg azért szinkronizálják lövegűket a miénkkel pontosan egy időre, hogy zavart keltsenek ezzel is, mint minden cselekedetükkel...) Tollas Tibor előadó estjei Lapzártakor értesültünk arról, hogy Tollas Tibor költőnk, mielőtt visszautazik Európába, amerikai előadókörutja során ismét pár napot itt keleten a körünkben tölt s december 13-án este 8 órakor New Yorkban, a Fehér Teremben, december 14-én d. u. 4 órakor pedig Passaicon, a Szt. István Kultúrteremben tart előadó-estét. Beléptidij nincs ezekre az irodalmi estékre, de adományokat elfogadnak a “Nemzetőr” c. Európában megjelenő irodalmi folyóiratra. Akik már hallottuk Tollas Tibort, tudjuk, hogy érdemes meghallgatni minden szavát, mert szívből jön . . . lélekhez szóló s igazán magyar! ÜGYVÉDEK UTÁN AZ ORVOSOK Az ügyvédi Kamarában végrehajtott angyarányu szűrés titán most az orvosok jövedelmét érintő intézkedéseket várnak Magyarországon. A hírek szerint az orvosi rendelőket oly módon államosítják, hogy a magánrendelőket megszüntetik és csupán körzeti rendelőkben, kórházakban és klinikákon fogadhatnak az orvosok magánbetegeket. Ezzel kapcsolatban minden orvost kötelezni fognak arra, hogy kórházban, illetve klinikán, vagy körzeti rendelő-intézetben dolgozzék. Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, közölje velünk a hirt és mi szívesen közreadjuk lapunkban hozhatjuk. FOREIGN BOOK SHOP 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. Kérje magyar könyv- és hanglemez árjegyzékünket Az év végére megoldják a menekült magyarok ügyét Washingtoni jelentés közli, hogy a magyar menekültek ügyével foglalkozó szenátusi vizsgálóbizottság azt tartja, hogy még ennek az évnek a vége előtt rendezve lesz a menekült magyarok letelepedésének ügye. A bizottság szerint több mint 2 millió magyar benekült külföldre, akiknek nagyrésze otthont talált külföldön a szabad országokban. Azok, akik még gyüj tőtáborokban vannak, az év végére otthont fognak találni a különböző országokban. De vájjon addig, — vagy talán továbbra is, — ki gondoskodik azokról a hősökről, akik szembe mertek szállni az egész világot rabszolgaságba hajtani törekvő szovjettel, a világtörténelem legszörnyügg rabszolgatartójával? S miért nem lép fel a UN erélyesen a szovjet ellen, hogy kitakarodjanak az orosz hadak Magyarországból s a menekült magyarok viszatérhessének egv-szabad hazába s a szabadságát visszanyert honfitársai körébe? Itt melitjük meg, hogy budapesti jelentés szerint azok a vezető kommunisták, akik a szabadságharc alatt a szovjetbe menekültek, már mind visszatértek Magyarországba és rabszolgatartók, kommunista vezető egyének lettek. Ezek a hazaárulók már a most megejtett magyarországi választásokon szavazati joggal bírtak. A budapesti “Népszabadság” cimü lap szerint a nagy gyárak és üzemek munkásai nem hajlandók beállni a kommunista pártba. Hat hónap óta egyetlen egy munkás sem jelentkezett, hogy a pártba belépjen. BESZÉLGESSÜNK Vasárnap, dec. 14- én este félórás magyar televízió lesz Fontos hirt közölhetünk olvasóinkkal: december 14-én, vasárnap este 6 óra 30 perckor félórás magyartárgyu műsor lesz a CBS televízió valamennyi álomásán. A Columbia Broadcasting System becslése szerint 8 millió amerikai szokta nézni a “Twentieth Century” műsort és ezen mutatják be az 1956 októberi magyar forradalmat, valamint térnek ki Magyarország szerepére a nemzetközi világpolitikában. Az Eastern Standard időszámítástól nyugatra levő zónákban természetesen előbb látható a december 14-iki magyar televízió műsor. Tanácsos ezért a helyi amerikai lapok aznapi számában megnézni, ott mikor közvetítik a “Twentieth Century” adást. A nyugati tengerparti államokban ugyancsak este 6 óra 30-ra jelzik a műsor kezdetét, mivel a CBS California részére külön mutatja be a félórás magyar programot, hogy azzal minél nagyobb közönséget érhessen el országszerte. Jegyezzük meg jól magunknak a fenti időpontot és hívjuk fel ismerőseink és a velünk együttérző amerikaiak figyelmét a december 14-iki “Twentieth Century” magyar TV műsorra! VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetőinknek es nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra lesz! LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ Kedves Barátom: Amikor elindultam Európába, megígértem neked, hogy ha lesz mondanivalóm, majd megírom. Hát van miről Írni, több is, mint hittem. Egy levél kerete bizony szűk ahhoz, hogy mindazt elmondjam, amit itt látok. Európa szépsége, történelmi kulturértékei, az építőművészet csodálatos remekei a turistáknak százezreit vonzza ide. Nekem, Amerikából ideérkezett magyarnak ezek a csodálatos értékek, igen sokat mondanak. Öntudattal bugygan ki a lelkemből á sajgó fájdalom. . . . Bizony, mig mi a törökkel, tatárral küzdöttünk s “elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt,” addig Európa fejlődhetett, kulturkincsekben gazdagodhatott. Lázongó, igazságot kereső, nyugtalan lelkem most, hogy újra ittjárok, felteszi nekem a kérdést: vájjon miért történhetett mindez igy? El kellett mondanom ezt a néhány gondolatot még akkor is, sőt talán éppen azért, mert nem azért jöttem Európába, hogy luxus-kirándulást tegyek, Európa szépségeiben gyönyörködjem, hanem azért, hogy az európai fények árnyékában itt rekedt, földönfutó magyar véreinknek a szeméből kibuggyanó könnyeket > gyarló emberi erőmhöz mérten letöröljem. Mi ott, kedves barátom, Amerika Isten-áldotta földjén könnyen felejtünk! Itt egy harapás kenyér megszerzése az életet jelenti. Ott a jólétben, hogy mit együnk és hogy válogassunk, az a probléma. Itt egy télikabát a didergő magyar számára álmatlan éjszakák keserű gondja. Ott mi a bőség hazájában azon törjük a fejünket, mikor cseréljük ki kocsinkat 59-es típusra. Itt ünnepnap az, ha fára és szénrevalót sikerül megspórolni a korgó magyar gyomortól. Odaát mi azon törjük a fejünket, hogy mikor cseréljük ki fűtőberendezésünket egy még tökéletesebben működő berendezéssel. . . . De minek folytassam? Ezt is csak azért említettem, hogy egy kis ízelítőt adjak az itt látottakból és ezen túlmenően egy kicsit emlékeztessem azokat a magyar testvéreimet ott Amerikában, akik oly szerencsések voltak, hogy Amerikába kerülhettek! Azoknak a magyar testvéreimnek a részére, akik ott élnek közöttünk és az 1956-os magyar szabadságharc után jöttek közénk, csak ízelítőnek hadd mondjam el:, ha elégedetlenek és néha még szidják is Amerikát, ilyenkor jusson eszükbe, hogy két évvel a megérkezésük után Ausztriában a Nemzetközi Vöröskereszt kimutatása szerint még ma is 16,500 sorstársuk várja életének jobbrafordulását. Amig nálunk, Brunswickon és Amerika más vidékein a szorgalmasabba és szerencsésebbe már a saját kocsiján futkározhat és — hála Istennek — a ruházkodásra, sem a megélhetésre nincs nagyobb gondja, addig — ismétlem — két év után itt láttam olyan keservesen zokogó édesanyát, aki az egyik menekülteket gondozó irodában azért könyörgött, hogy a karján ülő kicsi gyermekének néhány darab ruhácskát kapjon. Találkoztam sovány, karikás-szemű fiukkal, akiknek nemcsak hogy biztos otthonuk nincs, nemcsak hogy az életüket még nem kezdhették el, hanem még azt sem tudják, hogy a szélrózsa melyik irányába viszi majd el őket a kivándorlókat szállító hajó. Hogy csak Ausztriánál maradjak: itt most folyik azoknak a regisztrálása, akik — talán háromezren a 16,500-ból! — majd kijöhetnek még Amerikába, 1,500-an Kanadába, ezren Ausztráliába, 160-an Svájcba, pár százan Luxemburgba. Sokan nem tudják Amerikába érkezett egyetemistáink, diákjaink közül, hogy a forradalom leverése után nagy számban kimenekült fiaink közül a különböző európai és tengerentúli alapoktól kapott ösztöndíjak ez év nyarán és őszén váratlanul kiapadtak, illetve az ösztöndíjakat folyósítók a további utalásokat beszüntették. Ezek a fiaink máról holnapra a legreménytelenebb helyzetbe kerültek. Csak hosszú és keserves tárgyalások után segítettek újból a reménytelen helyzeten. És ismét a sokat szidott Amerika jelentkezett azzal, hogy 180,000 métermázsa tengerit bocsátott, 260 millió schilling értékben a magyar diákok megsegitésére. Kedves barátom, ugy-e megérted, ha azt mondom, hogy embertársát, magyár fajtáját szerető ember szájában megkeseredik az ízes falat is, ha a jólét, a bőség, a szabadság emberi életet adó országából ide érkezik és a fények árnyékában ennyi gondot, ennyi bizonytalanságot, ennyi testi és lelki gyötrődést lát! Búcsúzom, kedves barátom s ha Isten is úgy akarja, hamarosan újból együtt leszünk. Rajtad, illetve lapjaidon keresztül sok-sok szeretettel köszöntőm kedves barátaimat és magyar testvéreimet. Ha valaki közülünk azt kérdezi, miért jöttem újból Európába, hát imé a felelet: Egy kicsit talán helyettük is jöttem, helyettük is elmondtam, hogy az amerikai magyarság a jólétben sem feledkezik meg szenvedő magyar véreiről. De elmondtam azt is, hogy a rágalomhadjárat Amerika ellen szemenszedett hazugság. “Éhezőknek ételt adni, szomjazóknak italt adni, mezíteleneket ruházni, szomorúakat vigasztalni,” ez az emberi méltóság legnagyobbika, így gondolkodott az amerikai magyarság és Amerika népe a Camp Kilmer idején ésjgy gondolkodik most is, mert hisszük, igy áldja meg törekvéseinket ott a Teremtő és csak ezen az utón juthatunk el oda, hogy nem lesz többé gyötrődésekben könnyező magyar. Sok meleg baráti köszöntéssel a viszontlátásig: HAJDU-NÉMETH LAJOS MUNKÁS FEGYELMI BÍRÓSÁGOK A magyar nagyüzemekben u.n. fegyelmi bíróságokat fognak rövidesen felállítani. Ezeket a bíróságokat megbízható káderekből fogják összeállítani és feladatuk az lesz, hogy munkafegyelmi, államtulaj don-lopási ügyekben, valamint rossz viselkedés esetén a munkásokat felelősségre vonják. A foradalom idején a fegyelmi bíróságokat eltörölték. M
