Szabad Sajtó, 1958 (52. évfolyam, 2-51. szám)

1958-11-13 / 46. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 52. ÉVFOLYAM — NO. 46. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY ——— IH**» III Hill " ■ ■■ ■" Merged with “PASSAIC and VICINIT i 5 THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY— 1958. NOVEMBER 13 A bolseviki forradalom negyvenegyedik évfordulója ke­vés embernek fájt itt, nyugaton, vagy legalább is kevesen mutat­ták. A vörös veszedelem pedig olyan természetű, hogy a kifeje­zésre nem jutott ‘belső ellen­szenv’ nem elég, ha helyt aka­runk állni. A közömbösség oly nagyfokú lett nyugaton, hogy meg kell bökkenni. Néhány ukránt kivéve New Yorkban csak a magyarok tüntettek az évfordulón, alapo­san megzavarva a vörös vendég­látók és vendégeik koccintgatá­­sát. New York kilenc-tizmilliós lakosa nyugodtan pihent vélt babérain, a televízió előtt ter­peszkedve. Igazat kell adnunk a svájci ‘Weltwoche’ cikkírójának, aki szerint a vasfüggönyön be­lül és kívül már csak a magya­rok küzdenek a kommunizmus ellen. Bizánc példája néha megremegteti egész belső valónkat, ha az eljövendő idők esetleges történéseit próbáljuk kutatni. Herczeg Ferenc ‘Bizánc’ cimü drámájában van egy rész, amikor a gazdag, aranytól csil­logó császárvárosba megérkez­nek az ostromló török tábor kö­vetei. A követek hetykén követe­lik, hogy a város kényre-kedvre adja meg magát. Konstantin császár felháborodva utasítja vissza a követelést, mondván, hogy a védő sereg jól fel van szerelve . . . A döntő pillanatban azonban, amikor a barbárok rohamra in­dultak, kiderült, hogy Bizánc védőinek volt ugyan kitűnő fegyverük, legalább olyan jó, mint az ostromlóknak, de nem volt szivük. A legjobb fegyver sem ér sokat, ha mögötte nincs ott a küzdeni akaró és hemhalni is kész ember. Konstantinnak, a császárnak, mielőtt meghalt lát­nia kellett, hogyan várta leborul­va Bizánc népe a Hóditót . . . A történeImi példák nem mindig helytállók, sőt a leg­­töbször nem. Ennek tökéletesen tudatában vagyunk. De azt is tudjuk, hogy a nagy küzdelem e­­lől kitérni nem lehet. S amig maga a nagy küzdelenrelkövet­­kezik, addig olyan eszközökkel kell harcolni, amilyennel lehet. Jelen pillanatban a hideg háború harci eszközeihez nyúlhatunk, s ezeket nem lehet lekicsinyleni. Ezekkel harcolni kell, éppen o­­lyan álhatatosan és teljes szív­vel, mintha valóságos csatatéren dőlne el a sorsunk. Az amerikai kormány nem az egyezkedés hive. A rendelkezé­sére álló adatok halmazából, va­lamint ezernyi tapasztalatból tudjuk Washington, hogy a kom­munistákkal tisztességes megál­lapodást kötni nem lehet. Nem ez a lényegük. Éppen ellenkező­leg! Lényegük az ellenfél becsa­pása és kijátszása. Tehát a washingtoni kormány helyesen értékeli ki a két világ harcából Amerikának jutó köte­lességet. De nem igy a közvéle­mény. Egyre több hang hallat­szik, sürgetve a kiegyezést. Csa­kis igy magyarázható, hogy a bolsevizmus negyvenegyedik év­fordulóján kizárólag csak a ma­gyarok tüntettek, a világot be­hálózni és uralma alá hajtani i­­gyekvő rákfene ellen. A magya­rokon kívül senkinek sem fájt, hogy a Szovjet ünnepel. Lega­lább is nem mutatták. Már pedig a harcban meg kell ragadni éppen azt a fegyvert, a­­mi rendelkezésre áll. A türelem a nemesebb erények közé taxTo­­zik, de nem akkor, amikor gyúj­togatok leselkednek a házunk körül. A bécsi hatóságok nagytakarítást végeznek a ma­gyarországi vörös ügynökök kö­rében. Bécs kávéházai télé van­nak velük. Illetve voltak. A bécsi rendőrség összefog­­dosta őket és átrakta a határon. Mégpedig igen erélyesen. Egy­ben tudtul adva az érdekelt bu­dapesti kormánynak, hogy a jö­vőben már nem ilyen sirtián megy a dolog ... Magyar tüntetés Gandhi-módra A Bécsben nemrég megalakult Gandhi Szövetség tagjai Gandhi szellemében emlékeztek meg a magyar forradalomról. Közel harminc Gandhi-szövetésgi tag és magyar menekült diák vonult ki az Andaui hídhoz, ahol októ­ber 231ától november 4-ig a vas­függöny tőszomszédságában négy sátorban laktak. Imádkoz­tak és bőj töltek a magyar nép szabadságáért. A zarándokok megjelenése a vasfüggöny köze­lében élénk ÁYO-s határőr te­vékenységet váltott ki. Több ÁVOs egység teljes menetöltö­zetben vonult fel az Audaui sza­kaszra. A határőrök állásba mentek. Éjjel a jelzőrakéták tö­megeit lőtték ki és kutyákkal megerősített járőrök menetelek idegesen fel-alá. A vasfüggöny Andaui szakaszán magasfeszült­ségű villamossággal telitett veze­tékkel erősítették meg a drótaka­dályokat. A magyar nép elnyo­mói úgy viselkedtek, mintha há­ború fenyegetné őket. “Furcsa látvány volt a nem egészen har­minc főnyi imádkozó zarándok ellen gránátvetőkkel, vérebekkel és gépfegyverekkel felvonuló katonaság képe” — irta a Bas­ler Nachrichten bécsi tudósítója. Nyugati figyelő írja: RETHY LAJOS SZÁZAKAT TARTÓZ­TATTAK LE A FORRADA­LOM 2-IK ÉVFORDU­LÓJÁN A nyugati lapok egyhangú jelentései szerint a magyarok százait tartóztatták le a ma­gyar forradalom második év­fordulója alkalmából. Tavaly ilyenkor hasonló intézkedése­ket hoztak és a letartóztatot­takat a forradalmi évforduló után szabadlábra helyezték. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL GYANÚS STATISZTIKAI ADATOK A Kádár-Münnich kormány szerint Magyarország mai la­kossága meghaladja a forra­dalom előtti lakosság számát. A közel 200,000 főnyi magyar menekültről egyáltalán nem esett szó a kormány hivatalos statisztikai köziem ényében. Ezért a nyugati hírmagyará­zók azt hiszik, hogy e statisz­tikai adatok hamisak, vagy pe­dig oroszok letelepítése húzó­dik meg mögöttük. A SZOVJET-MAGYAR HATÁR A szovjet-magyar határ le­zárásában nagy szerepét ját­szanak a szovjet oldalon rend­szeresített kutyák. A kutyák nyakában levő hosszú láncot a fák között kifeszitett dróthoz kapcsolják, amely az őrku­tyáknak több száz métres moz­gási lehetőséget biztosit. A szovjet-magyar határon nin­csenek műszaki akadályok, azonban a kutyákkal megerő­sített járőrök oly mereven zár­ják le a határt, hogy azon át­jutni majdnem lehetetlen. ELFOGTÁK A SZÉLHÁMOST “Furfangos csalók dolgoznak!” — irtuk multheti számunkban s a pénz-kicsalásnak ravasz módszerét alkal­mazókat többes számban irtuk, holott egy és ugyanazon személy követte el ezeket a turpisságokat, amint az utóbb kiderült. És nemcsak ezt, de mást is tett . . . Fábián Béla, 22-23 év körüli menekült magyar fiatal­ember volt a szélhámos, aki több nevet és lakáscimet is használt (egyik cime Woodbridge, Coley St.) és akit Ma­gistrate Desmond woodbridgei biró két hónapi dologházra ítélt, az ellene felsorakoztatott vádak alapján. Van azon­ban egy még súlyosabb erkölcsi vád is a fiatalember el­len, ami azután végleg megpecsételi sorsát. A deportálási eljárás megindul ellene s a dologházból valószínűleg egye­nesen a hajóra kerül, amely visszaviszi őt Európába. Kiváncsiak vagyunk, hány esetben használta ez a rossz útra tért menekült magyar fiatalember a pénzszer­zésnek azt a furfangos, gonosz módját, amit már a múlt héten leírtunk. Éppen ezért kérjük azokat, akiket becsa­pott és megkárosított, hogy jelentsék szerkesztőségünk­ben. Eddig már három esetről van tudomásunk. ÚJABB ÍTÉLETEK Fazekas György újságírót 10 évre, Lőcsei Pált, a Szabad Nép hajdani munkatársát 10 évre és Haraszti Sándor újságírót 6 évi börtönbüntetésre Ítélték tit­kos tárgyaláson. Szavai Endre, debreceni MÁV főigazgatót 6 évi börtönre Ítélték, amit a Vá­ci íegyházban tölt ki. Szavai Endre 57 éves, ügyének tárgya­lása előtt már egy évvel elvit­ték és a kistarcsai internálótá-VASÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­punkban hirdetnek. Ez ön­magának. hirdetőinknek és nekünk is javunkra teszi Nehru kóstolót kapott India semleges miniszterelnö­ke a közelmúltban kóstolót ka­pott a kínai vörös vendégszere­tetből. A Buthan-Tibeti határ mentén járt Nehru többedmagá­­val, amikor véletlenül átlépett a hatáx-on és Tibet földjét érintette semleges lábat A kínai határőr­ök minden teketória nélkül le­tartóztatták egész kíséretével e­­gyütt. A kínai tiszt türelmesen végighallgatta az amúgy is heves természetű Nehru tiltakozását; csak akkor derült fel az ábráza­ta, amikor meértette, hogy a dü­hösen geszi tkuláló szikár ember azt állítja, hogy ő India minisz­terelnöke. “ö'rvendek a szerencsének. Én pedig a japán császár vagyok!” — mondotta gynyosan a vörös tiszt, órákba telt, mire Delhi és Peking között táviratváltás után, a vörös határőrök szabadon en­gedték Nehrut és kíséretét. A tőlük elkobzott dolgokat (egye­bek között két hordozható rá­diót) azonban nem kapták visz­­sza. Úgy látszik, a kínai bolsik nemcsak karóra, hanem rádió lázban s szenvednek. Ezzel s tul­­tevén muszka tanítómestereiken. A feneketlen zsák “Én nem mondtam, hogy a gyémántgyűrű kicsi. Csak azt TOLLAS TIBOR: TOLLAS TIBOR fiatal magyar költőt, aki az Ausztriában megjelenő “Nem­zetőr” c. irodalmi újság élet­­rehivója. A szabadságharc me­nekültjeként érkezett 1957- ben szabad földre, miután 8 évig a kommunisták börtöné­ben ült. Rab-társaival “Füves­kert” címmel kezdték meg az ellenállás irodalmát, amit ti­tokban apró papírlapokra ír­tak és amiből egy gyönyörű verseskönyv azóta már meg is jelent — sőt, már második kia­dást is ért el. Tollas Tibor kéthónapos előadásköruton van Ameriká­ban s bár nemrég töltött már pár órát körünkben (New Brunswickon), decemberben még visszajön New Jerseybe és valószínűleg New Brunswickon fog előadást tartani, örömmel, lelkesedéssel várjuk vissza, mert amit eddig hallottunk fe­lőle és tőle az mind szép, érté­­"♦kes, magyar érzésben felemelő. bátorkodtam megjegyezni, hogy a barátnőim nem rövidlátók!” — mondotta az újdonsült meny­asszony. A Kremlin pontosan i­­lyen helyzetbe kerül, amikor a feneketlen kínai zsákot akarná megtölteni. Minél többet kap Pe­king, annál üresebbnek látszik a zsákja. Újabban nemcsak a por­téka mennyiségét, hanem a mi­nőségét is kifogásolják a kínai vörösek. Amikor a MIG-17 va­dászgéppel felszerelt kínai vörös repülőket oly csúnyán elnáspán­golták az amerikai gépeket hasz­náló nemzetiek, Peking MIG-19 üldözőket követelt Moszkvától. Ez kénytelen-kelletlen meg lett nekik ígérve, de azok szállítása egyre késik. Moszkva egyre kényelmetle­nebbül érzi magát és megretten­ve szemléli a volt tanítványt, a­­ki gyorsan megtanulta leckéjét és most ő akarja a nitó szerepét játszani. Atombombák és mo­dern repülőgépek birtokában Ki­na elsősorban Oroszország biz­tonságát veszélyeztetné. Hogy mennyire komolyan veszi a Kremlin ezt a veszélyt, arra leg­jellemzőbb egy Hong Kongból érkező híradás. A szovjet had­vezetőség Csita és Vladivosztok között (tehát az egész kínai tá­volkeleti határ mentén) négy uj védelmi parancsnokságot létesí­tett, melyek dolga lesz a Kina fe­lől jvő támadást visszaverni. A felszabadító rádió A francia népszavazás előtt, a szovjet sajt jó azt jövendölte, hogy a választók nem fogják megszavazni a De Gaulle által javasolt uj alkotmányt. De Gaulle döntő többséget kapott, de erről egy betűt sem irt eddig a szovjet sajtó. Annál többet be­szél róla azonban az elnémított orosz tömegek szava, a “Felsza­badító Rádió.” Napi 24 órahosz­­szat sugározza az igazságot a Szovjet Unió felé ez a rádió, a­­melyet 150 szovjet menekült ke­zel, akik 17 nyelven beszélnek. Nem szabad összetéveszte­nünk ezt a rádiót sem az “Ame­rika Hangja,” sem pedig a “Sza­bad Európa” rádiókkal. “Felsza­badít” a szovjet menekültek kontrollja alatt áll és működését sem az amerikai kormány-politi­ka, sem egyéb megszorítások nem korlátozzák. Központja Münchenben van. Az ott leadott anyagot szalagra teszik s For­­mózába repítik. Másnap a szov­jet keleti határain keresztül is­métlik meg ugyanazt a zanyagot. 88 szovjet zavaró-állomást kell megkerülnie a “Felszabaditó”­­nak. Ezért hullámhosszát állan­dóan változtatnia kell. Levelek és híradások ezrei tanúskodnak arról, hogy a szovjet nép hama­rabb megtalálja a változott hul­­lámhosszot, mint a zavaró-állo­mások. Megmondjuk, hogy mikor A magyar forradalom tanulsá­gaként, ‘Felszabadító’ minden­nap ismétli, hogy a felkelésnek még nincs itt az ideje. Ezzel el a­UJ KRISZTUST ZENGEK Uj Krisztust zengek, vig vendéget, Ki borral tölti serleged. Ha megtelt szived, nótád hallgat, Megszenteli a lakodalmat, S gyümölcsét, a sok gyermeket. Uj Krisztust zengek, hétköznapok hősét, Kin foi’gácsfény a glória. S a műhelyekből templomot ácsol, Zsoltárt zsellérek panaszából Az ácslegény, a nép fia. Uj Krisztust zengek, kuíárok rémét, Ki korbácsolva int csudát, S legázolt milliók kinjból Bolygónkra uj arcot varázsol: Az elnyomottak Krisztusát. Jertek, tárjuk ki mind a dohoz magtárt, Krisztus volt templom-börtönét, Szórjuk a magot, uj igét, Az elnyomottak bus szivéig Mezőn, gyárakban, szerteszét. TÁJÉKOZTATÓ NYILATKOZAT Az amerikai magyarság arculata lényegesen megváltozott az utolsó 15 év alatt. A bevándoroltak három csoportja; 1945 előtt bevándoroltak (öregamerikás) ; 1945 után bevándoroltak (DP-k) és az 19566-os forradalom után bevándoroltak (Es­­capee-k) magyarságunkat is három kategóriára osztotta, mely csupán származásában és hazájáért való aggódásában közös, de életfelfogásában, világnézetében és különlegesképen a közös cél eléréséhez vezető utak és módok megvválasztásában merőben kü­lönböző. Eltekintve attól, hogy 600-nál több amerikai magyar egyesü­let 6600 féle, különböző módon akarja óhazánk felszabadításának ügyét előmozdítani, még azt is hiszi, hogy csak az ő általa válasz­tott ut az egyetlen célravezető. Tekintetbe véve mindezen körülményeket és különösen azt, hogy ezen csoportoknak az Amerikai Magyar Szövetségről alko­tott véleménye is különböző; és az Amerikai Magyar Szövetséget teszik felelőssé olyan akciókért, amelyek egyáltalán nefn tartoz­nak a Szövetség hatáskörébe, sőt még az ellenőrzés lehetőségén is kívül esnek. Az Amerikai Magyar Szövetség Igazgatósága az 1958 szep­tember 19-én tartott ülésén elhatározta, hogy úgy az amerikai magáarság, valamint illetékes amerikai hatóságok tájékoztatásá­ra az alábbi nyilatkozatot teszi közáő: 1. A Szövetség a kebelében tömörült egyházak, egyesületek és testületek és azok tagságán keresztül a magyar származású amerikai polgároknak olyan tömegét egyesíti magában, hogy vitán felül egyedüli elhivatott szerv mindazon közös célok ko­ordinálására, megvalósítására és legfelsőbb vonalon való kép­viseletére, melyeket a tagegyesületek, akár helyi jellegüknél, akár kellő súlyt nem adó taglétszámuknál fogva keresztül vin­ni képtelenek, vagy legalábbis korlátozottak. 2. Az Amerikai Magyar Szövetség nem foglalkozik sem párt, sem napi politikával. 3. Az Amerikai Magyar Szövetség társadalmi utón kívánja ösz­­szefögni az amerikai magyarságot és a magyar származás kö­zösségén keresztül ápolni az 1000 éves magyar örökséget; va­lamint magyar hazánk szabadságának és függetlenségének visszaszerzését minden erővel elősegíteni. 4. Az Amerikai Magyar Szövetség az egyetemes magyar kérdés képviseletében csak legfelsőbb fokon kíván eljárni, anélkül, hogy tagegyesületeinek ilyen irányú helybeli tevékenységét korlátozná avagy befolyásolná. 5. Az Amerikai Magyar Szövetség a magyar kérdés tárgyalásá­nak minden mozzanatát figyelemmel kiséri, azt tiltakozó jegy­zékeivel és felvilágosító beadványaival ébren tartja és az igaz­ságos megoldás elérését szorgalmazza. Ebben a tevékenységében egyetlen célt és elvet követ: Füg­getlen, szabad Magyarországot akarunk, amelyenk jövendő sor­sát szabad választás utján az a magyar nép határozza meg, amely ma is az óhazában él és ezt a jogát az ősi röghöz való ragaszko­dással és az elnyomó hatalom alatt való szenvedésével el nem vi­tathatóan megszerezte. Az Amerikai Magyar Szövetség Igazgatósága úgy érzi, hogy Magyarország függetlenségének és szabadságának visszaszerzése —- mely 1956 október óta a világ sorsát intéző szervezetnek is ál­landó napirendjén van — az egyetlen és elsődleges cél, amely egy közös magyar összefogásnak, magyar egységnek alapja lehet. Minden más cél és érdek kell, hogy eltörpüljön, megsemmi­süljön mindaddig, amig ezt el nem értük. A Magyar Egységnek ilyen irányú és célú megvalósítására hiv magához az Amerikai Magyar Szövetség minden amerikai magyar egyesületet, egyházat és testületet, úgyszintén azoknak minden tagját, hogy ezáltal a Szövetség olyan erőt tudjon képvi­selni, mely méltó az ősi hazához, a szenvedő magyarsághoz és el­fogadható tárgyaló fél a döntésre hivatottak felé. HAYDU K. GYÖRGY sk. országos elnök (Fenti Tájékoztató Nyilatko- ik születésnapján, 1958 szep­­zat Dr. Nagy János felolvasásé- tember 19-én. A gyűlést követő­­ban, egyhangúlag fogadta el az leg Harry Truman volt amerikai Amerikai Magyar Szövetség elnök fogadta a magyarok kül- Washingtonban diszgyülésre döttségét, majd Summerfield összeült Igazgatósága a Kossuth postaügyi miniszter műsoros emlékbélyeg kibocsátása napján, ünnepség keretében nyújtotta át a nagy magyar államférfit! 156- 16066 6millió bélyeg első iveit.), karván kerülni azt, hogy agent provokátorok idő előtt kirob­bantsanak egy zendülést, amit a szovjet terrorgépezet könnyen legázolhatna. íme néhány tipikus ‘Felszaba­dít’ rádiós: 32 éves Leonid Pi­­lajev, a Kommunista Ifjúmun­kás Szövetség központi bizottsá­gának tagja. A második háború­ban átment a németekhez és azó­ta is ott van. Véli Zunnun, a tur­­kesztáni muzulmán osztály veze­tője, Tamerlane keleti hóditó közvetlen leszármazottja; szin­tén szovjet tiszt volt a második háborúban és nem volt hajlandó visszatérni. Tipikus mártírok: Leonid Karas, a fehérorosz osz­tály vezetője “vízbe fulladt.” Abo, Fatalibev, az Aszerbeidzsá­­ni osztály vezetője, vérbefagy­va maradt az utcán. De a ‘Fel­szabadító’ önkénteseit nem lehet elnémítani. Svájci lap a magyar forradalomról A “Weltwoche” cimü, ismert svájci hetilap október 3-iki szá­ma külön németnyelvű mellék­lettel emlékezett meg a magyar forradalomról. A melléklet a “Nemzetőr” cimü lap német kia­dásából áll és fedőlapját Salva­dor de Madariaga “Sírfelirat Budapesten” cimü verse díszíti. A gyászkeretes magyar címer fölött a szabad budapesti rádió­nak a világ népeihez intézett u­­tolsó üzenetéből vett idézet ol­vasható: “Mi Európáért halunk meg.”' HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Bemutatjuk...

Next

/
Thumbnails
Contents