Szabad Sajtó, 1958 (52. évfolyam, 2-51. szám)
1958-10-02 / 40. szám
PASSAIC ÉS VIDÉKE Beolvadt lap OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. I52. ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM Merged with “PASSAIC and VICINITY * THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 4 THURSDAY— 1958. OKTÓBER 2 A francia népszavazás HAYDU K. GYÖRGY BESZÉDE WASHINGTONBAN, A KOSSUTH BÉLYEG KIBOCSÁTÁSAKOR kétségtelenül megerősíti a Nyugatot. A. ‘beteg ember’ összeszedte magát — és élni fog. Az algiersi rebellisek ellenére is. Mert egy országot mindig csak belső bajok tehetnek tönkre. Franciaországban bebizonyosodott valami. Nevezetesen az, hogy nem lehet büntetlenül aláásni a tekintélyt. Voltak Párizsban, akik azt hirdették, hoigy a demokratikus országban nincs, nem lehet tekintély. De Gaulle azt vitatta, hogy tekintély nélkül nejn lehet kormányozni. Ha a nép nem néz fel a vezetőire, akkor már vezetőnek lenni sem érdemes, még kevésbbé magasrendü erkölcsi célokat kitűzni. A tekintély visszaállítását sokan nem jó szemmel nézik. De a nép megértette De Gaulle harcát és mellette szavazott. Egy uj Franciaország van keletkezőben s ez nekünk, magyaroknak is örömhír. Csak az erősödő, illetvp erős európai országok hozhatják közelebb a magyar felszabadulást. Legutóbb, amikor Adenauer és De Gaulle megbeszélésre ültek össze, Európa egésze mellett tettek hitet. Ez a hitvallás még ma is ott cseng a Kreml falai közt. A Kremlben tudják, hogy eljön a pillanat, amikor az egységes és erős EEurópa követelni fogja a most vasfüggöny mögé zárt részeket . . . Nyugateurópa különben hovatovább függetleníti magát Amerikától. Ez távolról sem azt jelenti, mintha Amerika-ellenes irányzat kapna lábra Európában. Az európaiak egyszerűen önálló politikát és külpolitikát akarnak maguknak, olyant amelyikbe Amerika nem avatkozik bele. Köztudomású, hogy Európában mindig volt bizonyos Amerika-ellenes hangulat. Főleg a háború utáni időkben jelentkezett, amikor koldus Európa kénytelen volt Amerika alamizsnájára fanyalodni. -Ahogy Európa rendbeszedte magát, az A- merika-ellenes hangulat . enyhült, — bár teljesen el nem tűnt. Annak azonban, hogy Európa függetleníteni akarja magát A- merika és Anglia külpolitikjá-Egy külföldi látogató benyomásai Budapestről Egy külföldi utas nemrég Budapesten járt látogatóban. Budapestre érve a rég nem látott város jelenlegi állapota igen ftieglepte. Mindenfelé romokat vagy körbe állványozott, lassan vagy egyáltalán nem épülő házakat látott, melyek körül a járda vagy az úttest egy része is le volt zárva. A város, még a fő útvonalakon is piszkos és poros. De a városnál is szomorúbb képet nyújtottak az emberek. Az emlékezetében élő zajos, vidám Budapest helyett egy szomorú, szinte csendes város); látott viszont — fáradt, keserű arcokat. Szinte az volt az érzése, hogy ebben az országban elfelejtettek az emberek nevetni. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! tói, nem ilyen alig-alig megmagyarázható érzelmi okai vannak. Az európai államférfiak úgy érezték, hogy Európának minél hamarabb a saját lábára kell állnia. Bizonyíthatóan az európaiak először a magyar forradalom idején döbbentek rá arra, hogy Amerika elsősorban a saját politikáját csinálja, a saját érdekeinek szjem előtt tartásával. S ebben a külpolitikában' néha nincs semmi, ami “európai” volna. Úgy találják Európában, hogy Amerika nem is következetes a maga külpolitikájában. Egy példa a sok közül: 1956-ban Amerika teljes mértékben elitélte Anglia és Franciaország “szuezi kalandját,” de 1958-ban hasonló kalandra vállalkozott, amikor az amerikai csapatok partraszáíltak Libánonban. A különbség az — mondják Európában, — hogy a “szuezi kalandnak” lett volna eredménye, mert Nasszertól megszabadult volna a világ, viszont a libanoni kalandnak nincs, mert az amerikai csapatok kivonása után a dolgok ott folytatódnak, ahol abbamaradtak. A Középkelettel kapcsolatosan az európaiak meghökkenve vették tudomásul az angol-amerikai kémszervezet tökéletlensgét is. Irákban meg tudták szervezni a forradalmat s erről sem az angol, sem az amerikai kémszervezet nem értesült idejében. Ez még nem minden. Az európaiak szerint Amerikában Szputnyik hisztéria volt, olyan idegállapot, amely nem méltó a vezető nagyhatalomhoz. Az európai lapok gondosan tálalták közönségüknek a Szputnyik kilövése nyomán keletkezett “gyerekes” amerikai megnyilvánulásokat. De persze, mint rovatunk elején megemlékeztünk, a francia belpolitikai helyzet megszilárdulása igen nagy szerepet játszik ebben az önállósulási folyamatban. Az uj európai hangot elsősorban De Gaulle üti meg, és pedig mostantól kezdve egre sűrűbben. Nem kell attól tartani, hogy Európa külpolitikája Amerika-ellenes lesz. Az európaiak nem felejthetik el, hogy az Egyesült Európa gondolatának megvalósi tását Amerika szorgalmazta, még pedig végtelen önzetlenséggel, közvetlenül a második világháború után. Igaz, hogy ennek elismerése mellett az Atlanti Óceán másik oldalán szívesen felhánytorgatják a régi dolgokat is. Európai segítség nélkül —- mondják odaát — Amerika nem vívhatta volna ki a függetlenségét, vagy legalább is még sokáig nem. Dehát mai nagyságában Amerikában rendesen elfelejtik azt, hogy két Bourbonnak, XVI. Lajosnak és II. Károlynak — milyen sokat köszönhet Amerika népe. Szóval, .Európa is sokmindent köszönhet Amerikának, de azt sem lehet mondani, hogy Amerika nem adósa Európának. És Európa még mem érkezett el oda, ahová el kell még érkeznie. Az ut még odáig hosszú és nehéz. Ezen az utón még szüksége lesz Amerika önzetlen és pobilis segítségére. Haydu K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke szeptember 19-én Washingtonban, a Belügyminisztérium épületében rendezett ünnepélyen az egyik gőszónok volt. Angolul elmondott beszédének magyar fordítását az alábbiakban adjuk: “Büszkeség és lelkesedés tölti el szivemet — mint egy magyarszármazásu amerikai polgárét — arra a gondolatra, hogy a mai napon a szabadság HAYDU K. GYÖRGY hatalmas szószólója : az Egyesült Államok, egy nagy magyar szabadsághős emlékét ünnepli. Minden magyarszármazásu amerikai polgár nevében szeretném hálámat és köszönetemet kifejezni azért a kivételes megtiszteltetésért, melyben ma a legnagyobb magyar hazafi, Kossuth Lajos részesül. Kiilönösképen azért is kívánom köszönetemet tolmácsolni a világon szétszórtan élő minden magyar nevében, mert az ő meggyőződésük szerint is az Egyesült Államok a demokráciának és szabadságnak egyetlen vezetésre hivatott szószólója és védőbástyája. Minden magyar tudja, hogy amikor ma Kossuth Lajos emlékét ünnepeljük, akkor a szabadság, függetlenség és egyéni sértetlenség gondolatát is ünnepeljük, melyet érdemes fenntartani és méginkább megvédeni.” Mit is jelentett tulajdonképen Kossuth Lajosjnak ez a szó: szabadság? Az ; én amerikai magyar véleményem szerint Kossuthnak e szó: szabadság ugyanazt jelentette, mint nekübnk: szólászszabadságot, gyülekezési szabadságot, * vallásszabadságot és mindennek felett teljes egyenjogúságot úgy az egyén, mint a nemzet számára. Kossuth maga mondotta ezeket a szabadságról : “Egész i életemben egyetlen vezrélő szmém volt: szabadság. Egyetlen életcélom volt annak áldását, élvezetét nemzetem számára biztosítani. Szabadság nélkül nincs tartós társadalmi rend, termelő munka, egyéni biztonság és kölcsönös megértés. E- gész Európa Léleremegett ebbe a gondolatba.yKorunknak vezéreszméje a: szabadság.” Kossuth Lajos mintegy 60 évvel ezelőtt halt meg, de még most is él mindenkinek a lelkében, az ő láng'oló szelleme és olthatatlan szomjúsága az igazságért, valamint megingathatatlan álláspontja az egyéni szabadság kérdőiében. Minden jószándéku ember e föld kerekén Kosul hal együtt vallja az egyetemes igazság jogosultságát. Senki jobban nem harcolt az emberi jogok védelméért, mint a nagy magyar hazafi. Hölgyeim és Uraim! Magyarország, több más országhoz hasonlóan egy eszép hősi múltra tekint vissza, melyben mindvégig az elnyomatás és szolgaság ellen harcolt. Az elmúlt ezer esztendő alat, mind a mai napig a szabadság szeretet és az egyéni jog tíszteletbentartása volt az, ami fenntartotta és éltette ezt a nemzetetet. Mint az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke, több mint egvmillió amerikai magyar képviseletében büszkeséggel és hálával fogadom el ezt az ajándékot. Büszkeséggel, mert őseim egy olyan hőst adtak a világnak, mint honfitársam: Kossuth Lajos ... És hálával, amit minden amerikai magyar érez velem együtt ezért a kivételes lehetőségért, hogy itt élhetünk, boldogan és főképen: szabadon,' ebben a hatalmasan, diadalmasan fejlődő országban.” Magyar postamestereink a postaügyi miniszterrel A Kossuth-bélyeg kibocsátása napján rendezett szép magyar ünnepélyen Washingtonban ott volt New Jersey-bol két magyarszármazásu postamesterünk is, akik Postamester General Arthur E. Summerfield főpostamesterrel vannak lefényképezve a fenti képen. A főpostamester jobbján (balfelől) Szabó László, Carteret, N. J. postamestere, tőle jobbra pedig (a képen balfelől) Radies G. Tamás, New Brunswick, N.J. postamestere áll. A képet e lap szerkesztőjének kérésére a postaügyi minisztérium fotográfusai készítették és most kaptuk készhez Washingtonból. Uj központi titkár a Szent György Szövetségnél A Perth Amboyban székelő Szent György Katolikus Szövetségnél központi titkár-változás történt, amennyiben az eddigi Jtitkár, Szilágyi József nagyfokú más elfoglaltsága miatt október elsejével lemondott s helyét, a központi vezetőségi gyűlésen történt alapos megtárgyalás után Chizmadia Gyulával, az első osztály titkárával töltötte be Böck János központi elnök. A központi elnök ideiglenes jelleggel nevezte ki Chizmadia Gyulát központi titkárrá, amig e pozíció végleges betöltéséről dönthet a központi vezetőség, vagy pedig majd a konvenció. Chizmadia Gyula Perth Amboyban lakik, nős, fia főiskolát végzett. 1956 óta a fordsi postahivatalnak a superintendentje a Szövetség uj titkára, aki e munkája mellett talál időt arra, hogy az egyesület ügyeit intézze. Minden levél, irat, valamint az osztályok negyedévi jelentései, haláleset-jelentések, stb., ezentúl az uj titkár címére küldendők be: Julius F. Chizmadia, 547 Compton Ave., Perth Amboy, N. J. (Telefonszáma: Hlllcrest 2-4138). Szilágyi József 1944-óta volt a Szent György Szövetség központi titkára: ■ Az utóbbi időben gyári munkájában anvnyira elfoglalt, hogy nehezére “sett a Szövetség ügyeinek az intézése is s ezért adta be lemondását az elnöknek. Böck János központi elnök azonnal rendkívüli gyűlésre hívta össze a Szövetség vezetőségét és igazgatóságát' s a választás ideiglenesen Chizmadia Gyulára esett, aki az első osztálynál kitünően végezte eddig is titkári feladatait. A Szent György Szövetség egy országos magyar biztositó egylet, melynek különböző államokban vannak fiókosztályai, taglétszáma mintegy 1,200, vagyona pedig több mint félmillió dollár. A legutóbbi actuary kimutatás szerint a Szövetség solvency-je, fizetőképessége 130 százalék körül van s>amint a szakemberek megállapították: egyik legerősebb, legjobb “kis-egylet” egész Amerikában. Havi tagdij-rátái rendkívül alacsonyak, mert ügykezelési költségeit a lehető legalacsonyabban tudja tartani. Olcsó és jó életbiztosítást keresők számára őszintén ajánlhatjuk a Szent György Szövetséget. Á japán külügyminiszter nyilatkozata Aichiro Fugiyama japán külügyminiszter szép tember 18-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének K ö z g y ü lé se előtt elhangzott beszédében kijelntéfte, hogy Magyarország problémája nem a multté. Különösen a mai idők megoldandó kérdései közé tartozik a japán külügyminiszter szerint a mosan fotyó politikai perek áldozataniak ügye. Fugiyama szerint a világkrizis kiéleződésének fő oka a kommunizmus agresszív törekvése. HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Szomorodott szívvel jelentjük, hogy Perth Amboyi Híradónk és Trenton-i Függetlenségünk alapítója és volt szerkesztője, az amerikai magyar sajtó hajdani közismert tollhareosa, a Perth Amboy Housing Authority nyugalmazott igazgatója, Zámbory Sándor 73 éves korában, az Elizabeth-i St. Elizabeth kórházban pépteken, szeptember 26-án hajnalban örök álomra hunyta le szemeit . Hosszabb ideje betegeskedett, hosszú évek óta panaszkodott epeköves és hasonló bántalmai miatt, mig végül kb. két héttel ezelőtt rászánta magát egy operációra, kórházba ment, de ordenütt sikraszálló honfitársunknak . . . Zámbory Sándor 1885 január 30-án Született, Gálszécs, Zemplén megyében. Iskoláit Kassán végezte s már gimnazista korában munkatársa volt a “Felsőmagyarország” c. lapnak, majd Budapestre került s ott riportereskedett. 1910-ben jött Amerikába, 1912-ben megalapította Trentonban a “Függetlenség” c. lapot és a Magyar Otthon alapításában is tevékeny része volt. 1921-ben a lapot Orosz Antalnak adta el s Perth Amboyban folytatta újságírói működését, ahol a Híradó c. lapot alapította s az első két évben üzletvezető-ZÁMBORY SÁNDOR vosai már nem tudtak segíteni rajta. Meghalt s vele az amerikai magyar újságírás nesztora szállt örökre sírba, . . . ennek a speciális magyar újságírásnak egy nagy mestere ment el körünkből . . . Zámbory életrajza az amerikai magyarság történelmének egy része . . . Nemcsak hivatásából kifolyólag, de közvetlen, személyes belekapcsolódása, segítő igyekezete, a magyarságért végzett odaadó munkássága folytán is évtizedeken át Zámbory Sándor neve és személye valóságos fogalom volt a mi “Magyar-A- merikánkban,” ismert volt csaknem minden magyarlakta helyen ebben a hazában s amikor most halála híréről, utolsó útjáról írunk, úgy érezzük, hogy egy korszakot zárunk le történelmünkben . . . Káldor Kálmán öreg újságíró harcos-társunk 1939-ben kiadott könyvéből idézzük róla ezt a néhány jellemző sort: “Munkára kész, vállalkozó szellem soha sem hagyta nyugodni és elgondolásainak javarészét szép sikerrel valósította meg. Mindiq bátran bocsátkozott a magyar érdekekért küzdelembe. Sebeket osztott és ha néha közben maga is kapott sebeket, soha nem csüggedő bizakodással ment újra és újra harcba a magyar érdekekért, azzal a hitében élő gondolatai, hogy ■a magyarnál különb' faj nincs a föld kerekén és e nemzetnek olyan történelmi hivatottsága van, hogy nem múlhat el soha e föld színéről.” Igen, ez volt Zámbory Sándor, aki a fenti sorok leírását követő további két évtizedben is, habár amerikai téren, mint a Perth Amboy Housing Authority igazgatója, mindig, haláláig megmaradt jó magyarnak, szülőhazáját, fajtáját szerető s azért mindig, minje volt a hires Csípő Bankháznak is. A 20-as években egy ideig szerkesztője volt a Verhovay Segély Egylet lapjának. 1938-ban tagja lett a Perth Amboy Housing Board-nak, mely ugyanazon év őszén igazgatójának s az építendő amboyi Housing-ótthonok ügyvezetőjének nevezte ki. A 258 alacsonybérü Dunlap Homes housing-lakások építése, valamint a később épült Delaney Homes lakások építése az ő nevéhez fűződik s azon kevesek közé tartozott, aki megérte, hogy életében utcát neveztek el róla Perth Amboyban, városfejlesztési téren szerzett érdemeinek elismerése képen. Nevét, emlékét Perth Amboyban a Zámbory Street is kegyelettel őrzi. 1939-ben a Híradót Diénes Lászlónak adta át, de csaknem egy évtizeden át főszerkesztője maradt e lapunknak. írásai éveken át gyakran jelentek meg ezután is lapjainkban s legutóbb a múlt évben hoztuk egyik cikkét, de szembaja miatt az irás már nehezére esett.s megkezdett emlékiratait, amit könyvben akart kiadni, már nem tudta befejezni. Pedik sok-sok érdekes momentumot, színes képet akart megörökiteni ebben a mi Magyar-Amerikánk elmúlt közel 50 esztendejéből . . . Egyik alapítója és éteken át elnöke volt az ¥ Amerikai Magyar Hetilapok Országos Szövetségének, melynek nevében 1940 őszén, Erdélyünk egy részének visszatérésekor szép magyar érzésekről tanúságot tevő táviratot intézett Magyarország kormányzójához. Zámbory Sándor számos magyar és amerikai egyesületnek és klubnak volt a tagja. A Perth Amboy-i Lions klubnak elnöke is volt, igazgatója 12 éven át a Red Cross Chapter-nek, igazgatója a Visiting Nurse Ass’n-nak, (Folyt, a 2-ik oldalon)
