Szabad Sajtó, 1958 (52. évfolyam, 2-51. szám)

1958-09-25 / 39. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 52. ÉVFOLYAM — NO. 39. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1958. SZEPTEMBER 25 Az ENSz napirendjére tűzték ismét a magyar kérdést. Nem ment simán. A szovjet delegá­tusok és csatlósaik — köztük a magyarországi külügyi politruk, Siwk Endre is, — őrjöngve til­takoztak. Lélektani megfigyelők számá­ra érdekes tapasztalatokat nyújt a világszervezet közgyűlési ter­me, ha váratlanul bevetik a ma­gyar ügyet. Gromikót, Zorint és a többieket hirtelen elönti a mé­reg. Magukból kikelve kezdenek kiabálni s nem törődnek már azzal, hogy köznevetség tárgyai­vá válnak. Válogatott sértéseket vágnak a nyugati delegátusok, rendszerint Henry Cabot Lodge amerikai delegátus fejéhez. Semmiféle más kérdés ennyi­re nem hozza ki a sodrukból a vörös embereket. Itt érzik ma­gukat a leggyöngébbnek s ezért visítanak, őrjöngenek, prüsz­kölnek, ilyen már- nem is emberi hangon. Értik és érzik, hogy a magyar ügyben a világ elmarasztalta ő­­ket. Vannak más ügyek, ame­lyek örök vita tárgyát képezik. A világ közvéleménye hol elhi­szi, hol nem, hogy a szovjet ve­zetők a ludasok. De a magyar kérdés más. Ebben a kérdésben a Szovjetunió a vádlott. A moszkvai .emberek képtelenek kitalálni a módszert, amelyik­nek a segítségével tisztára mos­hatnák magukat. Nem lelkiismereti okok sürgették a nyugati diplomatá­kat, amikor valóban mindent megtettek, hogy az ENSz köz­gyűlése tűzze napirendre Nagy Imre és társai meggyilkolásá­nak a kérdését. A hatalmi érdekek diktálják igy. Amerikának a szemére hányják, hogy megszállta Libá­­nont, Angliának pedig Jordá­niát hánytorgatják fel. No és most Távolkelet, a Fórmózai Szoros kitűnő alkalmat nyújta­nak a vöröseknek az ugatásra. Mit tehet ilyenkor a Nyugat? Előrántja azt a fegyvert, ame­lyik a leghatékonyabbnak bizo­nyult a múltban is. Ez a magyar kérdés. Ezzel tagiózzák le a szovjet embereket. A két világháború közt és a világháború után is, a magyar újságírók szakadatlanul hirdet­ték; “. . . úgy viselkedjünk, hogy legyünk a világ érdekei . , .” Noshát most a világ, a nyugati világ érdekeivé váltunk. A magyar nép tragédiája a Nyugat csodafegyvere lett. Csak elő kell hozatni a fegyvertárból s az ellenség bibtosan megfuta­modik. Lehet ezen gondolkodni s latolgatni, hogy jó-e ez, vagy sem? Szerintünk jó. Bármilyen okból is kerül a magyar ügy a világ érdeklődésének a közép­pontjába, csak hasznunkra lehet. Adams megbukott, de ez még nem jelenti azt, hogy a republikánusok csatát nyer­tek. Sőt! Még a legvérmesebb hitben ringatózó republikánusok sem gondolják, hogy Sherman Adams, a ‘fiók-elnök’ meneszté­sével minden jóra fordult, mint a mesékben. A bajok éppen úgy megvan­nak, mint ahogy Sherman A- dams előtt megvoltak. Maine e­­lőtt is megvoltak s ezek Maine után is megmaradtak. Csakhogy ezután nem lesz kit, vagy mit hibáztatni. Egy kis jóslat Formóza körül nagy háború nem lesz. A lövöldözés még so­káig tart. 1958 utolsó hónapjai­ban az emberek sokat költenek. 1959 elején az amerikai ipar többet termel, mint valha ter­melt. A politikai pálma a de­mokratáknak lengedez. A romániai zsidók üldözéséről, érkezik hir s az er­délyi magyarok elleni terroról. Egyik sem uj. Régen az úgyne­vezett román demokrácia is ül­dözte az erdélyi magyarokat és a zsidókat. A román nacionaliz­mus vajmi keveset változott. Magyar menekültek segítenek az ausz­triai árvizek áldozatain A bécsi körzetben levő ma­gyar menekülttáborokból több száz magyar menekült jelent­kezett önkéntes munkára az áradások által sújtott terüle­tek helyreállítására. Az Al­­brechtskaserne-ben elhelye­zett magyar menekültek rö­vid idő alatt 800 schillinget gyűjtöttek öspze az árvízkáro­sultak részére. Erdélyi magyarok titkos perek áldozatai Kolozsváron nemrég egy tit­kos per keretén belül 57 vádlott közül 13-at halálra Ítéltek és ki is végeztek a román kommunis­ta hatóságok. A vádlottak túl­nyomó többsége Kolozsvár kör­nyéki magyar volt. A peről szó­ló hirt Bécsbe menekült romá­nok hozták. A New York Times szeptember 4-iki bécsi jelentése szerint Temesváron 52 erdélyi magyart fogtak perbe a kommu­nista hatóságok. Az 52 vádlott közül nyolcat kivégeztek, a töb­bit öt évtől életfogytiglani bör­tönbüntetésre Ítéltek. A temes­vári per vádlottjait “szepara­tista összeesküvés vádja alatt Ítélték el. A perekkel egy időben egész Romániában nagyarányú tisztogatási kampány folyt. Ma­gyarok elítéléséről máshonnan, mint Kolozsvárról és Temesvár­ról, eddig nem érkezett hir. A* romániai perekben a vád “ellen­­forradalmi tendenciák,” “állam­ellenes bűncselekmények elkö­vetése” és a korrupció különböző formáinak gyakorlása volt. ÚJABB MINDSZENTY ELLENES KOMMUNISTA KAMPÁNY Moszkva budapesti szócsöve, a Kossuth rádió, nemrég újabb propaganda kampányt inditott Mindszenty hercegprímás ellen. A kampány célja elhitetni a Iö­­kossággal, hogy a Nagy Imre elleni fehérkönyv állításai leg­alább is részben megfelelnek a valóságnak és kellemetlenkedni akarnak az amerikai követség­nek. Az ukrán rádió is elismé­telte a pesti rádió rágalmait. A kievi rádió is az oroszországi hazacsalogatási propagandát szolgálja. Szép volt, nagyvonalú volt a Washington-i “Magyar Nap”, a Kossuth-bélyegek kibocsátása alkalmából A plainf ieldi angolnyelvü napilap s'zivességéből közöli fenti képünk azt a jelenetet örökíti meg, amikor Haydu K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke átvette Arthur E. Summerfield föpostamestertöl az aláírással ellátott Kossuth bélyeg-iveket, melyek szép aranyozott felírása emlékalbumban vannak. A képen jobbkézfelöl Ft. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke áll, aki az egyesület birtokában levő eredeti Kossuth-fényképet a postaügyi minisztérium rendelkezésére bocsátotta, amelyről a Kossuth bélyeg arckép-rajza készült. 1958 szeptember 19-ike örökre nevezetes-nap marad az amerikai magyarsg történeté­ben . . . Washingtonban, az or­szág fővárosában a hivatalos Amerika abban a kitüntetés­ben részesítette a magyarsá­got, hogy a kormány egyik mi­nisztere, Arthur E. Summer­field főpostamester gyönyörű ünnepélyt rendezett a belügy­minisztérium épületében a mi Magyar Szövetségünkkel kar­öltve, a mi tiszteletünkre, a mi Kossuth Lajosunk emlékére. Az első magyart-megtiszte­­lő amerikai postabélyeg kibo­csátása napján, Kossuth Lajos születésnapján Sommerfield főpostamester azzal bocsátotta útjára a gyönyörű 4 és 8c-es Kossuth-bélyegeket, hogy az ünnepélyen elmondott tartal­mas beszédében hódolt a sza­badság nagy bajnoka emléké­nek, elismeréssel és tisztelettel szólott a magyar szabadság­törekvésekről s aztán, a nagy­számú és az ország különböző részeiből összegyűlt vendégek­kel együtt meghallgatta a mi mondanivalónkat is, amit Hay­du K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos el­nökének remekbeszabott be­széde foglalt magába. ... És meghallgatta, a közönséggel együtt Markosné Maria Madri­­zotti operaénekes prezentálá­sában két fájdalmashangu szép magyar nótánkat, amit Báchkai Béláné zongoramű­vésznő kisért mesterien, meg­hallgatta a Kossuth-nótát, amit Vajda László énekes adott elő újszerű módon. Christian A. Herder, Under Secretary of State a kormány, illetve Eisen­hower elnök nevében mondott beszédet az ünnepélyen és át­vette Summerfield főposta­mestertől az elnök részére azt az aranybetüs emlékalbumot, amelyben egy-egy iv Kossuth­­bélyeg volt a főpostamester sa­játkezű aláírásával. Ugyan­ilyen albumot adott át a főpos­tamester ezután Ft. Borshy Kerekes Györgynek, az erede­ti Kossuth-fényképet rendelke­zésre bocsátó Am. Magyar Re­formátus Egyesület elnökének és Király Imre pénztárosnak, Haydu K. Györgynek, Ft. Béky Zoltán ref. püspöknek, Ft. Ja­kab András, Ft. Kilián Csaba, Ft. Gáspár János r. k. plébáno­soknak s az Am. Magy. Szövet­ség több más vezetőemberének, köztük Gombos Zoltán magyar napilap főszerkesztőnek és Diénes Lászlónak, lapjaink szerkesztőjének^ “Büszkeség és lelkesedés töl­ti el szivemet — mint egy ma­­gyarszármazásu amerikai pol­gárét — arra a gondolatra, hogy a mai napon a szabadság hatalmas szószólója: az Egye­sült Államok, eg; nagy ma­gyar szabadságiős emlékét ünnepli. Minden magyarszár­­mazásu amerikai polgár nevé­ben szeretném hálámat és kö­­szönetemet kifejezni azért a kivételes megtiszteltetésért, melyben ma a legnagyobb ma­gyar hazafi, Kossuth Lajos ré­szesül. Különösképen azért is kívá­nom köszönetemet tolmácsolni a világon szétszórtan élő min­den magyar nevében, mert az ő meggyőződésük szerint is az Egyesült Államok a demok­ráciának és szabadságnak egyetlen vezetésre hivatott szó­szólója és védőbástyája. Minden magyar tudja, hogy amikor ma Kossuth Lajos em­lékét ünnepeljük, akkor a sza­badság, függetlenség és egyéni sértetlenség gondolatát is ün­nepeljük, melyet érdemes fenntartani és méginkább meg­védeni” — mondotta beszédé­ben Haydu György. (A beszéd teljes szövegét magyarul jövő héten közöljük.) Chicagóból amerikai és ma­gyarzászlós küldöttség érkezett az ünnepélyre, magyar szabad­ságharcosok katonaruhában, a­­hogy a határon átjöttek, vonul­tak be a terembe, magyar-ruhás leányok kíséretében s hozták a szabadság megtépett lobogóját, a magyar zászlót . . . Megható, igazán szép volt ez a jelenet. S ahogy Bachkai főtitkár olvasta azok névsorát, akik az emelvé­nyen átvették a főpostamester­től az emlék-ivet a küldöttség is kapott egy ilyen elismerést és maradandó emléket képviselő albumot. Az ünnepély színhelyén rendkívül gazdag Kossuth­­ereklye és emlék-kiállitás volt, sok értékes, eredeti Kossuth­­levéllel, képekkl s magának a Kossuth-bélyegnek rendkívül nagy philateliai értéket képvi­selő próbanyomásaival. A washingtoni “magyar nap” az Amerikai Magyar Szövetség igazgatóságának gyűlésével kezdődött a dél­előtti órákban, amelyen az or­szág különböző részeiből ösz­­szesereglett igazgatók, szám­­(Folyt. a 2-ik oldalon) A Bern-i magyar követség elleni támadás Nagy Sándor, a berni kádá­rista követségen a kommunista golyók által megsebesített sza­badságharcos belehalt sebeibe. A svájci saötó a berni esettel kapcsolatban igen energikus hangon utasította vissza a Münnich kormány Svájc elle­nes rágalmait. A kis svájci kommunista párt kivételével a svájci közönség egységesen el­utasítja a kommunista terror­uralmat Magyarországon és a leghatározottabban kikéri ma­gának, hogy Kádár vagy Mün­nich előírják Svájcnak, hogy milyen módon gondolkozza­nak a magyarországi terror­uralomról. A svájciak vélemé­nye szerint a berni követség elleni támadás egyes egyedül a magyarországi terrorra vezet­hető vissza. Gondolkozz . . . ... és légy ember a gáton! Próbáljunk most egy kicsit felülemelkedni azokon a moz­zanatokon, amik az embert a rendes körülményék között akadályozzák abban, hogy he­lyesen lásson és Ítéljen. Ezen akadályok egyike, pél­dául az “egyéni túlértékelés”! Ennek van egy nagy önismere­ti veszélye és pedig az, hogy: hajlandók vagyunk saját ma­gunkat tenni sajátmagunk té­vedhetetlen birájává. Gondolatunk vezérfonala: Légy ember a gáton! Nézzük tehát először ezt és csak az­után azt, aki önmagát annyira túlértékeli, hogy a végén saját maga is, ha nem is mosolyog maga felett — de bosszanko­dik miatta. “Légy ember a gáton” — ez a kifejezés fed mindent, ami egy embert az emberi társada­lomban emberré tesz. Ennek az álláspontnak vannak nor­mái, más szóval: követelmé­nyei. Mivel^ az ember értelmi és akarati lény, tehát lényege az értelem és az akarat. A köve­telmények is ebből a szempont­ból vizsgálandók: Értelem a) Az éle,n levő mintaembe­rek közé tártozó ember légyen mindenkor a tudás birtokában annyira, hogy az élet körülmé­nyeinek megfelelően helyesen tudjon ítélni. b) Egléniségének lényegé­hez tartozik az, hogy helyesen tudja magát megítélni abból a szempontból, hogy ő tulajdon­képen ki? Hogy ez valóság le­gyen, már eleve fel kell téte­leznie, hogy más is tud vala­mit! Más is lát valamit! c) Fel kell tételeznie azt, hogy az elgondolt tettek és cselekedetek bizonyos várat­lan körülmények miatt meg­változhatnak a kivitelezés me­zején. Tehát erőszakos önfejű­ség helyett azonnal cseleke­dik! d) Magabiztosan indul el, de mindig éberen azért, hogy ha jobbat, vagy előnyösebbet lát, azt azonnal fel is használ­ja. Akarat Annak, aki élvezetet talál abban, hogy értelmesen dolgo­zik, igen fontos, hogy teljes akarattal rendelkezzen. Azaz: a) Akaratereje és akarat erőcentrumai legyenek kon­centrálva az eltervezett, ki­gondolt és elhatározott dolog megvalósítása érdekében. . . . Másszóval: mindig a kitűzött cél szuggerálja és sarkalja. b) Értelme teljes mérték­ben uralja akaratát. Ne le­gyen csapongó, csak . egyes részletekre kiható, hanem le­gyen acél kemény é>s szivjon fél az akarat' fővonalába min­den részletes erőt a kitűzött cél érdekében. d) Legyen annyira ura ön­magának, hogy sem kritika, (Folyt, a 4-ik oldalon) Megvitatják a magyar helyzetet Az Egyesült Nemzetek Vi­­lágfederációja 10 szavazattal egy ellen megszavazta Pakisz­tán javaslatát a magyarországi helyzet megvitatásáról. A vi­­lágfederáció az Egyesült Nem­zetek elveinek előmozdítására alakult nem-hivatalos egyesü­letek csucsszervezete. A meg­szavazott határozat elitélte Nagy Imre és társainak kivég­zését és az Egyesült Nemzetek alapokmánya súlyos megsér­tésének nyilvánította a kivég­zést. A határozat felkéri az egyesületeket, hassanak oda kormányaiknál, hogy a ma­gyar helyzetről tett legutóbbi különbizottsági jelentés értel­mében a kormányok is a leg­élesebben tiltakozzanak a vé­rengzés folytatása ellen. “March of Dimes” gyiijtőkampány elnöke M. JOSEPH DUFFY Middlesex megyei főjegyzőt ne­vezték ki Észak-Jerseyben a po­lio teljes leküzdéséért folyó küz­delem, illetve az 1959 évi “March of Dimes” gyüjtőkampány elnö­kévé. Duffy, aki 1944-óta a gyermekkori paralizis elleni mozgalom Middlesex-megyei csoportjának igazgatója, a ja­nuári gyüjtőmozgalom központi irányitója lesz Bergen, Essex, Hudson, Morris, Middlesex, Passaic és Union megyék terü­letén. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! BORSHY KEREKES GYÖRGY: AMIKRE VIGYÁZNUNK KELL Azon a száz és egynéhány é­­ven belül, ami Kossuth amerikai látogatása óta eltelt, az ameri­kai és a magyar nemzet külpoli­tikai céljai első Ízben mutatnak tökéletes azonosságot. — Ha e­­egyetlen mondatba tömörítve kívánnánk ezeket meghatározni, talán ezzel kísérletezhetnénk: “Egy független országon belül békességben és félelem nélkül élni a szabad világ közepette.” Minden, ami ezen az adandósá­­gokon felül egyéni vagy nemze­ti vágy lehet, kiélhető volna a természetszerűleg kapott embe­ri jogok erőszakmentes gyako­­rolása révén. Ha már most ebben a felfo­gásban származási földjéről el­szakadt magyarságunk közös nevezőre kerülhet, akkor a be­következett világ-krizis alatt a­­láposán át kell kondolnia köve­tendő magatartását, ha azt akar­ja, hogy szembe ne kerüljön a­­zoknak a hatalmaknak sajátos érdekeivel és felfogásával, ame­lyek az általunk biztosra vett győzedelmük után a világ uj rendjét lesznek hivatva megte­remteni. És itt, elsősorban is ter­mészetesen befogadó hazánkra, az Egyesült Államokra gondo­lunk, amelynek a rendezésben oroszlán része lesz. Abban, azt hisszük, e sorok minden olvasójával megegyez­hetünk, hogy a kossuthi idők ó­­ta a magyar névnek olyan becsü­lete soha nem volt az erkölcsi a­­lapon álló nemzetek előtt, mint épen manapság, az októberi szabadságharc óta van. Érdem­mel vagy egyénileg meg nem szerzett érdemek nélkül ez a megbecsülés a külföldre szorult magyarság minden kategóriájá­ra vonatkozik. Egyszerűen csak ezért, mert magyarok. Ezt a megbecsülést meg nem becsülni, olyan bűn volna, amire a ma­gyar nemzet kötelékéből való ki­közösítés is alig lehetne elegen­dő büntetés. Mindnyájan tudjuk, hogy a magyar emigráció sem időben, sem elhelyezkedésben, sem poli­tikai részletkérdésekben, sem neveltségében, sem hitbeli hova­tartozásban nem egyszintű. Nagy általánosságban tehát, minden rétegnek főként attól kel tartózkodnia, hogy ezeket a különbözőségeket hangsúlyozza akkor, amikor ránk kívülről mint egységre tekintenek. Alig­ha kívánható ugyanis, hogy nem-magyarok aprólékos részle­teiben is foglalkozzanak a mi e­­gyéni vagy csoport sajátossá­­gair.kkal s azoknak ellenére is egységként kezeljenek és érté­keljenek. Az a réteg, amit átfogó név­vel első bevándorló nemzedék­nek szoktunk jelezni, ma már majdnem száz százalékban ame­rikai polgár. Ennek magatartá­sát elsősorban polgársága hatá­­(Folyt. az 5-ik oldalon) Mozgó kápolna ma­gyar menekültek részére XII. Pius pápa nemrég ál­dotta meg azt a kis, kerekeken mozgo kápolnát, amelyet az ausztriai magyar menekültek számára Készítettek. A kis mozgó kápolnával egy 300 sze­mély befogadására alkalmas sátort és egy hangszórót bo­­csájtanak a magyar hívők ren­delkezésére. Merged with “PASSAIC and VICINITY* THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES

Next

/
Thumbnails
Contents