Szabad Sajtó, 1958 (52. évfolyam, 2-51. szám)

1958-08-07 / 32. szám

mm Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 52. ÉVFOLYAM — NO. 32. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1958. AUGUSZTUS 7 A magyar népnek köszönheti a nyugati világ, hogy egyik csúcsértekezlet nem követte a másikat, a “genfi szellem” je­gyében. A magyar nép forradal­ma nyitotta ki a nyugati világ szemét. 1956 november 4-én tudta meg igazában a Nyugat, hogy mit várhat Hruscsovtól a csúcson, vagy másutt . . .!? Ha a magyar forradalom nem lett volna, mostanáig a nyugati világ keresztül-kasul elkötelezte volna magát a Szovjetuniónak Ahogy szokták mondani, alsó lenge fehérneműje sem maradt volna. És újabb és újabb szaka­dékokba lökdösték volna a nyu­gati világ vezetőit, újabb Jal­tákba és Potsdamokba. A nyugati államférfiak óva­tossága? Persze, persze! De a genfi csúcsértekezletre nem a­­zért ment el Eisenhower elnök, mert Dulles külügyminiszterrel együtt feltétlenül parolázni a­­kart a vörös zsiványckkal. Kül­földi és belföldi nyomásra ment el. Ez a kétoldali nyomás később is megnyilvánult volna, az egész világot dermedt rémületbe ejtő tragikus magyar események nél­kül. Még 1956 nyarán a nyugati világ majdnem, minden szellemi embere — irók, művészek -— kö­vetelték Amerika, Anglia és Franciaország vezetőitől, hogy üljenek le Hruscsovval a zöld asztal mellé. 1956 Őszén jött aztán a sokk, amely után Nyugaton minden iró, művész újra megvizsgálta a lelkiisme­retét s ennek eredményeként úgy döntött, hogy a moszkvai vezetőkkel többé nem haladhat együtt. Budapest véres esemé­nyeire nincs szépségtapasz s ezt semmiféle mellébeszéléssel meg nem történtté tenni nem lehet. A nyugati szellemi elit ma csakugyan a Nyugaté. S- hogy igy van, az teljes egészében a hős magyar népnek tulajdonít­ható. Az is persze, hogy Howard Fast-tól kezdve az élvonalbeli a­­merikai komunisták egész sora adta vissza a tagsági igazol­ványt. Ezzel az amerikai komu­­nista ‘mozgalom gerince megtört és immár halálos betegen von­szolja magát, Hruscsovnak be kellett látnia, hogy a Nyugat még mindig nem lelkesedik a csúcsértekezlet' gondolatától. Ha volt is talaja a nyugati közvéleményben, Nagy Imréék meggyilkolásával ez is eltűnt. A csúcsértekezlet egyelőre c füstbement terv. Még egyideig meg nem valósítható. Hruscsov­nak nem is használna. A nyuga­ti vezetők hagynák ugyan, hogy a középkeleti beavatkozás miatt elsütögesse a maga propaganda­szólamait, de utána rögtön a bu­dapesti mészárlást vágnák a szemébe, — ami ellen Hruscsov nem tudna védekezni. A magyar kérdés ilyen sok ol­dalról kapcsolódik a csúcsérte­kezlethez. Sőt még többel is. Bizton állíthatjuk, hogy Hrus­csovnak részben azért ment el a kedve a “csúcstól,” mert tartott a magyar tüntetőktől. New Yorkban az amerikai, Genfben az európai magyarok tüntetné­nek s ez nem volna éppen kelle­mes a minden oroszok vörös cárjának, aki azért menne egy ilyen csúcs-értekezletre, hogy propagandisztikus alapon kiok­tassa a nyugat álamférfiait a béke kellékeiről. Az pedig kelle­metlen volna, ugy-e, ha az utcán ordítozó magyarok gyilkosnak neveznék a moszkvai értelmezé­sű béke apostolát . . .? Középkeleten a háborús veszély még létezik, sőt adott pillanat­ban fokozódhatik. Például, ha Jordániában kalamajkát csinál­nak Hruscsov és Nasszer embe­rei. Ez pedig egyáltalán nem tar tozik a képzelet birodalmába. Jordánia mesterségesen létre­hozott ország. Nincsenek ha­gyományai. A fiatal uralkodót egy palotaforradalom elsöpör­heti, mint ahogy Irakban tör­tént. Abban a pillanatban pedig sokminden történhetik. Például az is, hogy a forradalom vezetői segítséget kérnek Nasszertől, vagy a Szovjetuniótól . , . Igaz, hogy ezt a lépést Hruscsov is, Nasszer is legalább kétszer meg­gondolja. Mert bizony, ez hábo­rú volna, mégpedig a javából. Az amerikai acélárak emelkedésével majdnem minden fontos áru­cikk drágább lesz s nem olcsóbb, ahogy az ember ebben a gazda­sági válságban gondolná. Az autók ára, például, érzékenyen emelkedik. A televízió, a hűtő­szekrény szintén drágább lesz s még ezernyi más gyártmány is. Még az aluminium gyártmá­nyok ára is emelkedik. Az majdnem bizonyosnak lát­szik, hogy árcsökkentés helyett alapos drágulás következik. “Utazás a Holdba” INDULÁS 1958 AUG. 17-ÉN Ha Verne Gyula, a fantasz­tikus regények multszázadbeli francia Írója ma élne, vagy — mondjuk — feltámadna egy napra, maga is elámulna a 20- ik század második felének cso­dáin. Elképzelése, amit akkor telmerésznek és fantasztikus­nak mondottak, hogy egy lö­­veggel a holdba utazik a földi ember, ma már csaknem meg­valósulás előtt áll. Vasárnap, augusztus 17-én délután indul Amerikából az első löveg holdkörüli útjára s habár élő ember még nem uta­zik ebben az űrhajóban, lesz benne a sokféle műszer mel­lett egy televíziós leadókészü­lék, melynek segítségével — ha minden jól megy s a kilövés sikerrel jár — megpillanthat­juk végre a holdnak azt a má­sik felét, amit földi ember még soha nem látott. A Defense Department Ad­vanced Research Projects Agency-jének feje, Roy W. Johnson hivatalosan bejelen­tette az első hold-löveg elindí­tásának körülbelüli időpontját, amit azonban csak a kilövés­­előtt 5 nappal fognak véglege­sen “rögzíteni.” A löveg, ha si­kerrel jár, többször körülfutja majd a holdat. Kilövése után 6 perccel már fogják tudni, hogy sikeres volt-e a löveg, 90 perc után pedig a löveg irá­nyának helyességét is le tud­ják mérni. A 238,000 mérföld­­nyíre levő holdat ha 20-30 ezer mérföldre megközelítjük, na­gyon meg leszünk elégedve, mondotta Johnson. A löveg kb. két és fél nap alatt fo ga hold közelébe érni. Ezt üzenjük a Magyarországot orosz gyarmattá süllyesztő Krushchevnek: You Get Out of Hungary First ff Ha igaz, aug. közepén a Kremlin köpcös kupece New Yorkban üti fel sátorfáját és a United Nations márvány cirku­szában ez a minden hájjal megkent világpolitikai bohóc lesz a főattrakció. Az ukrán szénbányászból több millió honfitársa hulláján kulcspozícióba felkuszó diktá­tor, több nemzet, közöttük el­sősorban Magyarország hóhéra mint ártatlan fehér galamb je­lenik meg és követeli a Leba­­nonban és Jordánban általa szított vérengzések meggátlá­­sára kiküldött amerikai s angol csapatok azonnali visszaren­delését és az Egyesült Államok megbélyegzését. Mindez józan ésszel alig len­ne elképzelhető a magyar sza­badságharc után alig másfél esztendővel — már alig lehet­ne elképzelhető, ha normális korban élnénk. A földkerekség népeinek sorsát azonban a két világháború kizökkentette leg­alább látszólagos egyensúlyá­ból és ami kicsiben történt év­tizedekkel ezelőtt néhány amerikai nagyváros életében, ahhoz hasonló fonák k helyzet állott elő világviszonylatban. Az alvilág gengszterei oly mértékben ragadták maguk­hoz a hatalmat, hogy a köz­­biztonság őrei — ez esetben a United Nations — képtelenek megbirkózni velük. Mindenki jól tudja, hogy a további ge­­rinctelenség borzalmas bosszút MIÉRT VONAKODNAK ELŐTÉRBE HOZNI A MAGYAR KÉRDÉST? — FELKÉ­SZÜLETLENÜL KERÜL SZEMBE A SZABAD VILÁG A KÖNYÖRTELEN KOM­MUNISTA DIKTÁTORRAL — MŰHELYTITKOK AZ EGYESÜLT NEMZETEK BIZTONSÁGI TANÁCSÁNAK ÜLÉSÉT MEGELŐZŐ NEM­ZETKÖZI IZGALOM KULISSZÁI MÖGÜL fog állni és azért a szabad nemzetek még igen nagy árat kénytlenek majd fizetni évti­zedeken át. Szembeszállni Moszkvával azonban 'a szabad országok egyetlen kombiná­ciója sem mer, mert retteg a harmadik világháború követ­kezményeitől. Szeretteikért aggódó magya­rok világszerte — és különö­sen a döntő fontosságú szerep­hez jutott Egyesült Államok keleti nagyvárnsaiban — meg­tesznek mindent, ami tőlük te­lik. Washingtonban az Ameri­kai Magyar Szövetség köz­pontja nem mulaszt el egyet­len kihasználható alkalmat; New York és környéke ma­gyarsága pedig, amely a leg­számottevőbb a szabad világ­ban, ismét példásan ki fog ten­ni magáért. Akár mint amerikai polgá­rok, akár mint szabadsághar­cosok megmozgatnak minden követ, csatasoiba állítják min­den .összeköttetésüket, hogy megnyerjék aí amerikai és ál­talában a szabad világ repre­zentánsait, hogy az óhaza né­pének helyzetén enyhítsenek. Összefogott minden magyar és egy ugyanazon cél érdekében tesz erőfeszítéseket mindenki, aki bejáratos befolyásos ame­rikai körökkel bármilyen érintkezést fenntart. Az amerikai sajtó és televí­zió ezúttal sem fukarkodott és nyíltan közhírré tette a ma­gyar menekülteknek a megál­lapítását, hogy a szabad világ szégyene és tragédiája lesz, ha Krushchev new yorki szerep­lését a kommunista világ-impe­rializmus céljaira engedik ki­használni. Ugyancsak nem rej­tette véka aáá az amerikai saj­tó az olyan nyilatkozatokat sem, miszerint 1956 őszén az elnyomott magyar nép igazáért a kisujjukat sem mozgatták — amint azonban Kisázsia olaj­­kutjai kerültek veszélybe: tel­jes apparátussal siettek anya­gi érdekeik védelmére. Nem kétséges, hogy Nikita K. New Yorkban megjelenését hatalmas, méltóságteljes tün­tetés fogja kisérni; olyan, mely b ár atságos íoga dtátásííáVTíéiri­­miesetré sem lesz majd nevez­hető. Hiába vezényelnek ki több ezer rendőrt, azok nem fognak tudni mosolyt fakasz­tani még a kíváncsiskodók ar­cára sem, akik embermilliók hóhérát láthatják majd szem­től szemben az emberi szabad­ság klasszikus hazájának leg­nagyobb városában; Amint azt egy igen derék amerikai bará­tunk valamennyi new yorki na­pilapnak küldött cikkében ki­fejti: amerikaiak, öltsetek szőrcsuhát a gyász jeléül, mert Krushchevnek olyan szereplesi lehetőséget nyújtottatok, ami az egész földkerekségen kiolt­hatja a szabadság szövétnekét és ezzel végleg megássa az Egyesült Államok tekintélyé­nek sírját! “Vonuljon ki az orosz Ma­gyarországról!” — azaz, mie­lőtt Lebanon ügye egyáltalá­ban szóbakerül a U. N. Bizton­sági Tanácsában — ezt a jel­szót adta ki a Szövetség. A State Department illetékesei mindössze “alapos megfonto­lást” helyeztek kilátásba, a magyarbarátságáról ország­­szerte ‘ ismert William Fy'fe Knowland a kormánypárt, a nagytekintélyű déli demokrata Richard Brevard Russell pedig piros és kék szintiek lesznek, a Svájcból importált Giori/pré- UNIXED STATES POSTAGE ^sen állítják elő, szintén Wash­ingtonban. Szeptember 19-én, Kossuth születése napján több mint 37,- 000 amerikai postahivatalban kezdik meg a “Champion of Liberty” sorozatban megjelenő emlékbélyegek árusítását. Bé­lyeggyűjtők részére a magyar címeres washingtoni keletbé­lyegző ritka értékkel bir és máris számosán jelezték, hogy erre az alkalomra a fővárosi­ban sajátmaguk óhajtják be­szerezni elősnapos bélyegzővel ellátott Kossuth bélyegeiket. Magyar szempontból egé­szen különleges jelentőségű a pénteki napra eső szeptember 19-ike. Ez ugyanis az első eset, hogy az amerikai kor­mány a magyar történelem egy kimagasló és az Egyesült Megírtuk, hogy az Ameri­kai Magyar Szövetség kezde­ményezésére az Egyesült Álla­mok 160 millió Kossuth bélye­get ad ki. Ezek közül 120 mil­lió 4 centes értékben belföldi levélforgalomra, 40 millió da­rab 8 centes pedig tengerentúl­ra címzett levelek viteldija­ként érvényes. Ilyen módon igyekszik világ­szerte hirdetni az amerikai posta, hogy szintén hisz a ma­gyar feltámadásban. A 4 cent névértékű Kossuth bélyegek a remény színében, zöld nyomás­ban készülnek a “Bureau of Printing and Engraving” néven ismert állami bankjegynyom­da Cottrell gépein; a 8 cente­seket, melyek arany-okke, ÁRASSZUK EL TÁVIRATOKKAL EISENHOWER ELNÖKÖT! A jelek szerint hamarosan mégis találkozni fog Eisenhower elnök az óhaza népének hóhérá­val: Krushchev szovjet diktá­torral. Az Amerikai Magyar Szövetség ezzel kapcsolatban memorandumot nyújtott be úgy a Fehér Házban, mint a State Departmentben. Rendkívül fon­tos volna azonban, hogy minél több AMERIKAI egyesület is a­­látáfnassza az amerikai magyar­ság érvelését. • Mindazok, akiknek összeköt­tetései vannak vidéki városok hazafias és üzletember-szerve­zeteihez (Veterans, Service Clubs, Rotary, Kiwanis, etc.) szíveskedjenek a legsürgősebben arra kérni őket: küldjenek Night Letter táviratot a Fehér Házba, arra kérvén Eisenhower elnököt, hogy feltétlenül köve­telje az orosz csapatok kivoná­sát és szabad választások meg­tartását Magyarországon. CSE­LEKEDJÜNK AZONNAL, mig nem késő!! Államokban páratlan sikerrel szónokló alakját hivatalos ün­nepség keretében tiszteli meg. Arthur E. Summerfield posta­­ügyi miniszter az alábbiakban állapította meg a Kossuth bé­lyegek első iveinek átadásával kapcsolatos ünnepség prog­ramját: Pénteken, szeptember 19-én reggel 10 órakor a washingto­ni Belügyminisztérium (De­partment of the Interior, “C” és 18-ik utcák sarkán) díszter­mében gyülekezik az amerikai kormány több tagja és a ma­gyar, valamint amerikai kö­zönség. Summerfield főpostamester személyesen hívja meg az ün­nepségre Eisenhower elnököt, Nixon alelnököt, Dulles kül­ügyminisztert és Rogers igaz­ságügyminisztert. Kossuth Bostonból New Orleansig 106 évvel ezelőtt megtett diadal­­utja óta nem történt meg, hogy ilyen kitüntetésben részesítsen magyar embert az Egyesült Ál­lamok kormánya. A postaügyi miniszter, mint vendéglátó, az illetékes szak­minisztériumok véleményének meghallgatása után az Ameri­kai Szövetséget kérte fel, hogy a magyarságot az ünnep­ségen képviselje és a rendezés részleteiben a kormánnyal szo­rosan együttműködjék. A Szö­vetséggel karöltve fogja rész­vételre meghívni Summerfield postaügyi miniszter az ameri­kai magyarság vezetőit, egyhá­zaink, egyleteink delegációit, UNITED STATES POSTAGE még augusztus folyamán. Akik augusztus végéig nem kaptak volna meghívót, ilyennek kül­dését sürgessék meg a Szövet­ség központi titkársága révén: 1761 “R” Street, N. W., Wa­shington 9, D. C. (Telefon NOrth 7-3115.) A Kossuth bélyegek első 12 ivét a kormány tagjai aláírá­sukkal ellátva fogják átnyúj­tani azoknak, akiket az ame­rikai és magyar baráti kapcso­latok ápolásáért legérdemeseb­beknek vélnek. Természetesen a sajtó, rádió és televízió min­denről helyszíni riport alapján számol be a nagyközönségnek. Az ünnepségen személyesen résztvevők között többszinnyo­­matu, parádés műsort fognak kiosztani. Ezek gyűjtők köré­ben keresett emléktárgyak, melyek értéke az idővel nőttön nő; Hungarica, azaz magyar kultur-ereklye szemontból pe­dig a Kossuth relikviák leg­szebbjei között foglal majd méltó helyet. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ab valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­­foncjn vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­hatóságnál. az ellenzék nevében szólalt fel a szenátusban amellett, hogy elsősorban a U. N. egyhangú határozata értelmében a szov­jetcsapatok vonuljanak ki Ma­gyarország területéről. Magyar hazafiak beható megbeszéléseket tartottak több mint 40 ország hivatalos delegációjával és ezek nagy többsége akként nyilatkozott, hogy a magyar kérdés előtérbe hozása mellett fognak szavaz­ni, ha a szabad világ valame­lyik vezető hatalma ezt fel tud­ja vétetni a napirendbe. Azon­ban, ha a Security Council, a mindössze 11 ország képvisele­téből álló biztonsági tanács tárgyalja csak a közkeleti kér­dést — ez esetben más takti­kával fognak élni a nyugati hatalmak. EisnhoWer és Dulles az amerikai U. N. képviselet feje, Lodge nagykövet révén rá fog mutatni arra, hogy a Le­­banonba és Jordánba bevonu­lásra sohasem került volna sor, ha Moszkva fel nem lázitja az arabokat, különösen Nasser ré­vén. A keleteurópai, jelesen a magyar kérdés határozottan ott szerepel az amerikai diplo­mácia fegyvertárában. Sajnos, nem mint támadó, hanem mindössze mint védelmi esz­köz, amolyan tartalék. Ennek egyik oka az, hogy az Egye­sült Államok kormánya telje­sen bizalmatlan Krushchevvel szemben és nem tartja a New Yorkban —■ vagy esetleg Genf­ben — küszöbön álló esetleges megállapodást k o m o 1 y n ak, vagy tartósnak. A legbeavatot­­tabb amerikai szakvélemény az, hogy Moszkvának mind­össze propaganda - pódiumra van szüksége Afrika, Ázsia né­pei felé — semmilyen becsüle­tes szándék nem füti a vörösö­ket. Ha létre is jönne valami­lyen paktum, annak tartóssá­gáért vájjon ki szavatolhat? A Security Council öt állan­dó tagján kívül a póttagok is részt fognak venni a U. N. “summit” értekezletén. Az East River és a 4Ö-ik utca sar­kán, levő new yorki márvány­palota gyüléstermében folyik majd le a vita hangosabb ré­sze, az államfők azonban elő­reláthatólag Hammarskjöld fő­titkár 38-ik emeleti lakosztá­lyában fognak bizonyos kérdé­sekben megegyezni — ha erre egyáltalában sor kerül. Az Egyesült Államokon kiviil Ang­lia, Franciaország, Nemzeti Kina és Oroszország lesznek eszerint a főszereplők, a pót­tagok pedig: Kanada, Svédor­szág, Colombia, Panama, Irák és Japán pedig a statiszták. In­dia, sőt Egiptom állítólag mint a tűzfészek “érdekelt” szom­szédai, vendégként vennének részt. Akár enyhíteni tudják a csúcskonferencián a világot szinte szétrepesztő politikai feszültséget, akár nem, annyi bizonyos, hogy a magyar kér­dés ott fog továbbra is égni az emberiség lelkiismeretében. És el fog következni az idő, hogy az óhaza népe ismét a saját ke­zébe tudja venni ezeréves kuL turnemzete sorsának irányí­tását. Ha ennek érdekében minden magyar megteszi a kö­telességét szerte a szabad vi­lágban — a feltámadás boldog napja annál hamarabb, de egészén bizonyosan be fog kö­vetkezni. Világjelentőségü magyar ünnepség Washingtonban Az amerikai kormány Kossuth születés­napján hódol a “Champion oí Liberty” eszméinek Szeptember 19-én kezdi meg 37,000 postahivatal a Kossuth emlékbélyegek árusítását

Next

/
Thumbnails
Contents