Szabad Sajtó, 1958 (52. évfolyam, 2-51. szám)

1958-07-17 / 29. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE’ OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 VOL. 52. ÉVFOLYAM — NO. 29. SZÁM« Merged with “PASSAIC and VICINITY’* THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1958. JULIUS 17 Robban a Középkelet Menekült magyar “Jockey” Haydu Györggyel New Jersey hires lóversenypályáján, MonmoutK Parkban készült a közelmúltban ez a felvétel Lazok István menekült magyar fiúról, aki már odahaza hires lóversenyzö “jockey” volt és alpnek a siker felé vezető útját Haydu K. Gyógy plainfieldi gyárosünk.i az Amerikai Ma­gyar Szövetség országos elnöke is egy kicsit “egyengeti” . . . Lazok Pista—aki 20 éves és 110 fontot nyom—úgy sima,{mint akadályver­senyben kitünően megüli a lovat s Haydu szerint, akii maga is ért vala­micskét a lóversenyekhez, a fiúnak jó esélyei vannald itt Amerikában. Társadalombiztosítás enyhíti a gazdasági válságot 3,300 ÚJABB MAGYAR MENEKÜLT JÖN AMERIKÁBA a benne oly régóta felhalmo­zott dinamit megrázza a vilá­got. Amikor ezeket a sorokat írjuk, az amerikai haditenge­részeti gyalogság bevonult Le­­banonba, szovjet sürgetésre összehívták az ENSz biztonsá­gi tanácsát, Eisenhower elnök szerint az amerikai lépés nem minősíthető háborúsnak. Washingtonban nem minősi­tik annak, de Moszkvában igen. Budapesten, Prágában és Szófiában is. Legalább 50 szá­zalékos az. esélye annak, hogy az iraki és libanoni helyzet el­simul. De akármi is fejlődhetik belőle. Például, világháború is. Ma általában úgy illik be­szélni, hogy újabb, harmadik világháborúról szó sem lehet. Az atom-hidrogénbomba korá­ban már nem lehet háborúzni. S mégis! Akik a világpolitikai kérdésekkel f o g 1 a 1 k óznak, azok eredőit és kapcsolatait keresik, meg vannak győződ­ve, hogy kötünk problémáira csak a háború tehet pontot. Az aztán megint más kérdés, természetesen, hogy egy kö­zépkeleti háborúnak át kell-e harapóznia az egész világra. Az egyensúly megbomlott mégpedig a Középkelet eltoló­dásával. Ezt az eltolódást vilá­gosan mutatta a new yorki bör­ze, ahol a riasztó középkeleti hírek érkezésével egyidejűleg zuhanni kezdtek az érdekelt zónába tartozó részvények. A Nyugat nem engedheti, hogy az egész Középkelet kicsusz­­szon a kezéből. Az amerikai akció mögött ott vanpak teljes szívvel az angolok is. Lehet, hogy háború nem lesz. Ezt eb­ben a percben, amikor ezeket a sorokat Írjuk, nem tudhat­juk. De annyi bizonyosnak lát­szik, hogy a középkeleti föld­csuszamlást háború nélkül meg állítani nem lehet. Nasszer vonzása nagy. Az egységes arab birodalom álom­képe kivirágzott az ezeregy éjszaka meséje szülőföldjén és ezt már lehetetlen kitörülni. A régi politika csődöt mond a Középkeleten. De mi az uj amerikai politika? Libánon huzamos megszállása aligha lehet a válasz. A bagdadi paktum foghijjas lett. Amerika nem tagja ugyan a bagdadi pak­tum néven ismert szövetség­nek, de köztudomású, hogy a szereplők mögött az Egyesült Államok kormánya áll. így is mondhatjuk: az Egyesült Ál­lamok volt a főrendező. Egyelőre nem tudni, mivel lehet majd pótolni a bagdadi paktumot, tehát azt a szövet­séget, amely a földgolyóbisnak ezen a táján a szovjet térhódi­­t á s á t megakadályozhatja. Minden jel arra vall, hogy nemcsak a bagdadi paktumot kell megfoltozni, hanem sok­mindent, mert a Középkelet már régóta puskaporos hordó s a helyzet nem rendezhető az amerikai alakulatok libánoni tartózkodásával. Valami más módot kell kita­lálni a középkeleti helyzet ren­dezésére. Az eddigi eszközök és utak hibásak voltak. A Szovjetnek is elég nehéz az “igazság védelmezőjének” a szerepében tetszelegni most, amikor Nasszer éppen a tilos­ban járt. Nasszer most tért vissza Kairóba, miután jó hosz­­szu időt töltött Titóval, ennek kacsalábon forgó nyaralójá­ban. Márpedig, aki most Titó­val barátkozik, az nem lehet igaz barátja Hruscsovnak. így aztán Moszkvában, mi­közben 'tiltakoznak és fenye­getőznek az amerikai lépés miatt, egyben keserű nyálat is nyernek a csapodár Nasszer miatt, aki — mint a csppodár szép asszony — egyformán jól érzi magát a Hruscsov és a Ti­to karjában. A recesszió véget ért, legalább is minden amerikai városból jó hirek érkeznek. A közönség vásárol, a gyárak tel­jes ütemben kezdenek dolgoz­ni. A washingtoni kormány hi­vatalos kimutatása is jelenté­keny javulásról számol be. Ez, persze, nem azt jelenti, hogy egyszerre minden gyár megindul s nem lesz több mun­kanélküli. Egyelőre csak a kulcsipar nekilendüléséről van szó. Valószínűnek látszik, hogy a nyár végére, de legké­sőbb az ősz végére teljes üzem­be lendül az amerikai gazda­sági élet. MÁV történet (A budapesti Kosuth Rádió a­­dásából merítettük az alábbi hi­teles történetet.) Úgy történt, hogy egy moz­donyon járt Kocsmáros moz­donyvezető és Blaskó fütő. B. fütő soha nem vitt magával kosztot, csak lábast, sót, papri­kát, szóval ami főzéshez kell, de főznivalót soha. És mégis csir­két evett, mindég! Kisebb állomásokon ugyanis,' ahol a bakter, vagy a falu csir­kéi az állomás körül szaladgál­tak, szerzett magának egy csir­két, persze nem a legbecsülete­sebb módon. De mert csirkét fogni nem könnyű, hát Blaskó furfanghoz folyamodott. Kerített apró kis acélgolyó­kat, azokat tüzesre hevitette a kazánban és az állomásokon szárnyasok elé szórta. Mivel pe­dig a baromfi buta jószág és mindent, amit lát, vagy előgu­rul, rögvest bekap, hát ezt a tü­zes golyót is bekapta mindig va­lamelyik. Az aztán azon nyom­ban keersztül is égette torkát, gyomrát, és máris fazékba ke­rülhetett. Furcsa, de igy történt Egy harmincegy éves ameri­kai joghallgató megölte a menyasszonyát, mert az — el­aludt miközben ő szerelmet val­lott neki. A börtönben majd uj mód­szert dolgozhat ki magának a nők meghódítására. Egy londoni kiállításon csak nyolc nappal a megnyitás után vette észre valaki, hogy az egyik absztrakt képet véletlenül fej­jel lefelé akasztották. A közönség véleménye sze­rint, fejjel felfelé nem látszik olyan merésznek és eredetinek, mint fejjel lefelé. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! A jelenlegi gazdasági lanyhu­lás külömbözik minden előző válságtól, aminek főoka az, hogy a kifizetésre kerülő tár­sadalombiztosítási nyugdijak a­­látámasztják a közönség vásár­lóerejét. A Munkaügyi Minisz­térium szerint, a folyó évben fo­lyósítandó szociális nyugdijak és hasonló illetmények 23 milliárd dollárra rúgnak. Ebben az öszegben a szövet­ségi, állami és városi munkanél­küli segélyek, az aggkoruak és túlélők' nyugdijai, a hadviseltek és rokkantak járulékai, vissza­vonult kormányalkalmazottak és vasutasok illetményei is benn­foglaltatnak. Havonta 300,000 dollárral többet fizetnek ki ilyen címen az idén, mint tavaly. Korábbi gazdasági válságok ide­jén ilyesmiről szó sem lehetett. Ezért bizonyos, hogy a mostani lanyhulásból nem fejlődhetik ki általános válság. Az amerikai jóléti intézmények munkája o­­lyan nagy területekre terjed ki, hogy hasonlóan nehéz időkben az általános közgazdaságot is a­­látámasztja és az üzleti forga­lom színvonalát állandósítja. A két év előtti adatokhoz ké­pest, hét billió dollárral többet fizetünk ki az idén jóléti ala­pokból. Ez a majdnem csillagá­szati szám, sokat lendít a közön­ség vásárló erején. A visszavonult, egyedülálló munkás átlagos havi nyugdija ma 75 dollár. Az átlagos munka­­nélküli segély heti 30 dollár. A munkásság ugyan azt vitatja, hogy ezek az összegek nem elég­ségesek ahhoz, hogy az Ameri­kában megszokott magas élet­­s»invonalat fenntartsák, de el­ismerik, hogy hozzásegítenek ahhoz és a legegyszerűbb lakás, élelmiszer és ruházat költségei­nek nagy részét fedezik. Azok­nak az ügyét, akiknek nincs más jövedelmük, a külömböző szö­konysági alapok karolják fel. Két és fél millió ilyen személy él az Egyesült Államokban, akik átlagban 61 dollárt vesznek fel közalapokból. ' A közjóléti intézmények, a­­melyeknek a rflai szellemben va­ló átszervezés# az 1936-i évben kezdődött meg, F.D. Roosevelt elnöksége alat4 ma minden hó­napban 2 billió dollárt juttatnak el Amerika lakóihoz, ami a ke­reskedelmi és ipari forgalom ki­elégítő fenntartását biztosítja. Common Council. Zilahy Sándor sikeres munkája Zilahy Sándor színigazgató a nyári hónapokban azon fárado­zik, hogy a magyar fiatalságot a csoportos táncok bemutatásai­val sikerre vezesse a szabadtéri eseményeken. A fáradozásnak megvolt az eredménye, a julius 2-án tartott Pittsburgh és Vi­déki Magyar Nap táncosai, va­lamint a julius 6-i duquesnei g.k. Egyházközség javára tartott nyári eseményen szereplő tánco­sok is várakozáson felüli sikert arattak. Julius 13-án Delhi, Ont.-ban, Canadában szerepelt a magyar tánccsoport a g.k. egyház javára. Több alvás - több zsír Angol orvosok hoszu évek el­mélyedt kutatásai után feltalál­tak egy csodaszert, mely állító­lag hatásosan gyógyítja — a disznók álmatlanságát. Szégyen pirítja orcánkat, de nekünk még csak fogalmunk sem volt arról, hogy ily súlyos, krónikus álmatlanság gyötri ragyogó kondícióban lévőnek látszó mangalica barátainkat. Menekültek munka nélkül A gazdasági hanyatlást, a­­mely sok millió amerikainak a kenyerébe került, a magyar me­nekültek is megsinylik. A Co­­orinated Hungarian Relief &­­datgyüjtéséből kitűnik, hogy a recesszió folyamán tízezer ma­gyar menekült vesztette el ke­nyerét. Júniusban kiadott jelentésé­ben dr. Máday Béla főtitkár rá­mutatott * arra, hogy a tízezer munkáját vesztett menekült kö­zül sok ismét elhelyezkedett, de rosszabbul fizető állásokba. So­kan állami segélyből élnek, de olyanok is akadnak szép szám­mal, akik ezt nem kapják, mivel nem dolgoztak a törvénybén e­­lőirt ideig az illető államban. E- zeket a helyi községi és magán intézmények jóléti alapjaiból vagy helyi magyar bizottságok gyűjtéséből segélyezik. Kiderül a jelentésekből az is, hogy gyakran a menekültek, a szabályok ismerete hiányában, nem jelentkeztek idejében mun­kanélküli segélyre és igy elvesz­tették jogosultságukat. A mun­ka és bevétel nélkül maradtak helyzetét súlyosbítja az is, hogy legtöbbnek nincsenek amerikai rokonai, akiktől ideiglenes tá­mogatásra számíthatnának. Rit­kaság számba megy az olyan menekült is aki jelentősebb ösz­­szegü pénzt takarított volna meg, hiszen keresetüket ruház­kodásra, a háztartás berendezé­sére és otthon maradt hozzátar­tozóik támogatására fordítot­ták. Kormánykörök és egyes gaz­dasági szakértők úgy vélik, hogy a gazdasági hanyatlás csökke­nőben van. A munkanélküliek Száma is alacsonyabb, mint az elmúlt hetekben. Ennek ellené­re azonban még hoszu ideig, ta­lán jövő év elejéig is eltarthat, amig a munaknélküli magyar menekültek problémája teljesen megoldódik. A munkanélküli magyar me­nekültek támogatására a Coor­dinated Hungarian Relief több pontból álló program-terveze­tet terjesztett az illetékes ható­ságok elé. A tervezet azt java­solja, hogy a szövetségi kormány’ pénzügyi támogatásával járul­jon hozzá az egyes államok és magán intézmények munkanél­küli segélyprogramjához, vala­mint, hogy közpénzen gondos­kodjanak a magyar menekültek gyógykezeléséről és kórházi á-. polásáról. A kormányhoz benyújtott ja­vaslat azt is ajánlja, hogy a ha­tóságok szükség esetén szolgál­janak tanáccsal, különösen ab­ban az esetben, ha lehetőség nyí­lik arra, hogy egyes családok iparvidékről olyan államba te­lepedhetnek át, ahol jobb elhe­lyezkedési lehetőségekre szá­míthatnak. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Az Egyesült Nemzetek Me­nekültügyi Főbiztosa és az ICM között felhívást intézett a világ szabad népeinek kormányaihoz, hogy a még Ausztriából és O- laszországból kivándorlásra vá­ró magyar menekülteket fogad­ják be. Körülbelül 10,000 olyan magyar menekültje van még az 1956-os magyar felkelésnek, a­­kik eddig nem kaptak letelpe­­désre jogosító beutazási enge­délyt és több mint 18 hónapja sínylődnek az európai táborok­ban. Az Egyesült Államok kor­mánya most kiadott jelentésé­ben közölte, hogy Ausztriából 3,000 és Olaszországból 300 ma­gyar menekültet hajlandó soron kívül beengedni. A Coordinated Hungarian Relief magyar segélyakció, kormánykörökkel folytatott tár-Ha a fiatalkorúak rakon­­cátlansága eléri azt a fokot, hogy másoknak- is kárt okoz úgy, hogy az a törvényt végre­hajtó közegek tudomására jut, “ifjúkori bünözés”-nek neve­zik az Egyesült Államokban, de sok más országban is. A sajtó, rádió és televízió révén az ügy túlzott nyilvánosság elé kerül s az emberek erősitge­­tik, hogy az ifjúkori bűnözés újfajta jelenség. Pedig a fia­talkorúak részére már 1899- ben állítottak fel külön bíró­ságokat Amerikában. A tény az, hogy a 10-17 év közötti gyermekek 90 százalé­ka iskolát látogat, felnő és megrázkódtatások nélkül éri el azt a kort, amikor már felnőtt polgár számba veszik anélkül, hogy a törvénnyel összeütkö­zésbe kerülne. A másik három százaléknak, amely megsérti a törvényt és a rendőrség ke­zébe kerül, a felét az eset el­bírálása után ismét hazaküldik és csak egy és fél százalékot állítanak a fiatalkorúak bíró­sága elé. Ez utóbbi csoportban a fiuk ötszörösen haladják túl a lányok számát. Ezek a szá­mok az országos átlagot feje­zik ki; a nagy városokban az arányszám nagyobb, a vidéken kisebb. Sok ■ szakértő a*t vallja, hogy az ifjúkori bűnözés nem is szaporodott meg az utolsó időkben. Szerintük az a tény, hogy a rendőrség több fiatal­embert tartóztat le, csak azt “Az Egyesült Államok Szó­szólói Lehetünk’ a cime annak a hatoldalas röpiratnak, amit a Common Council for American Unity, (20 West 40th Street, New York 18, N.Y.) bárkinek ingyen és portómentesen küld el. Magyar nyelven is levelezhe­tünk. A röpirat annak a mogza­­lomnak a támogatója, amely a külföldi rokonok és barátok he­lyes tájékoztatását tűzte ki cél­jául. A röpirat javaslatokat tesz arra nézve, hogyan állíthatjuk be levelezésünket a nemzetközi békés megértés szolgálatába és hogyan oszlathatjuk el a rólunk táplált, esetleg kedvezőtlen vé­leményeket. Eisenhower elnök is azok kö­zöt van, ajak a mozgalmat tá­gyalásaiból megtudta, hogy en­nek a menekültcsoportnak a kér­vényeit nem Washingtonban, ha­nem az illetékes országban levő USA konzulátuson fogják el­dönteni s azok is benyújthatják kérvényüket, akiknek a 85-3166- os számú törvény alapján be­adott kérésüket elutasították. Az errevonatkozó rendelkezé­sek most vannak szövegezés a­­latt és a közeljövőben kerülnek kiküldésre. Örvendetes tény az, hogy az Egyesült Államok kormányá­nak jó példáját más kormányok s követték. Ausztrália 3,000, Kanada 2,000 magyar menekült befogadására tett Ígéretet, ami ízt jelenti, hogy az év végére ninden kivándorolni szándékozó nagyar menekült elhagyhatja Ausztria és Olaszország tábo­rait. mutatja, hogy a hatóságok mostanában, szigorúbban jár­nak el. A legtöbb község többé-ke­­vésbé szervezetten küzd a fia­talkorúak kilengései ellen és azokat, akik rossz útra tértek, igyekszik megjavítani. Kísérle­teket is végeznek és például azt is megállapították, hogy egyé­ni és családi jellemvonásokból már egészen fiatal gyermekek­ről is meg lehet “jósolni,” hogy későbben bűnözők válnak-e be­lőlük. Ilyenformán a bűnt meg­­gátló és elhárító intézkedéseket idejében foganatosíthatják. Egy másik megállapítás az, hogy az ifjúkori bűnözők nagy részét azok az “otthonok” ter­melik ki, ahol a részeges, gon­datlan és degerált szülők fizi­kailag és erkölcsileg elhanya­golják a gyermekeket. A bíró­nak, aki ilyen esetekben Ítéle­tet hoz, mindig tekintetbe kell vennie a hibás nevelés okozta hátrányokat, amelyek az ifjú­ságot sújtják. Az ifjukoruak bíróságai, amelyek mind a 48 államban működnek, kizárják tárgyalá­saikról a nyilvánosságot. Har­minckét államban 18-21 éven aluliak, 16 államban csak a 16 éven aluliak kerülnek a bíró­ság elé. Gyermekszakértők meghallgatása után mondja ki a biró az ítéletet, amely szerint javitó vagy fegyelmező iskolá­ba, vagy “probation officer” felügyelete alá helyezik a (Folyt, a 3-ik oldalon) mogatják; szerinte: “Minden amerikai, aki kül­földre levelet ir, a nemzetközi jobb megértés apostola lehet. Az amerikai kormány hivatalos nyi­latkozatai soha sem lehetnek o­­lyan közvetlen hatással, mint az amerikai polgár őszinte beszá­molója itteni életéről, munkájá­ról, társadalmi helyeztéről s szó­rakozásairól. Reményiem, hogy az idén még többen fognak le­velet írni külföldre, rttint ta­valy. A Common * Council for American Unity, amely 1950- ben indította meg az “Amerikai Levelek” mozgalmát, 37 éve fennálló, országos jótékonycélu egyesület, a bevándorlók érde­keinek védelmére. Common Council. vetségi, állami és helyi jóte-SZERENÁD ODA TÚLRA... REMÉNYIK SÁNDOR Ezen az első őszi reggelen Jobban fáj, hogy nem lehetsz velem. Most lehetnék hozzád figyelmesebb: Az ősz, tudod, mindég megenyhitett. Beteg telkemen most pattan a szár, Pattintgatja búcsúzó sugár. Most nyílnak bennem fátyolos egek, Most félve én is föltekinthetek. Most írhatnék Neked sokat, sokat, Mig szólnál: “Fiam ne fáraszd magad: Most mutathatnék elsőül Neked A reggelinél elibéd simulva. *■ Sápadt szirmú, késői verseket S hallgatnám kritikád, a halkszavut. Egyetlen, drága anya-kifogást: “ó, fiam, — csak ne oly szomorút.” IFJÚKORI BŰNÖZÉS A Common Council ingyen küldi szét a “Levélírók Tanácsadóját”

Next

/
Thumbnails
Contents