Szabad Sajtó, 1958 (52. évfolyam, 2-51. szám)

1958-01-23 / 4. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE”

VOL. 52. ÉVFOLYAM — NO. 4- SZÁM

PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— ___1958. JANUÁR 23

POVL BANG-JENSEN

ezt a nevet ne felejtsük el, majd egyszer talán a magyar történelem lapjain is helyet kap.

Dán ember, aki az Egyesült Nemzetek Szervezetében dolgozott, mint politikai tisztviselő, ha jól emlékszünk, évi 15,000 dollár fizetéssel. Néhány héttel ezelőtt a világszervezet őrsége a kapuig kisérte Bang-Jensent és tudtára adta, hogy további intézkedésig nem léphet át az East River partján magasodó üvegpalota küszöbét.

A magyar ügyben tanúsított kifogástalanul tisztességes viselkedéséért Bang-Jensen ellen vizsgálatot rendeltek el. Olyan világot élünk, amikor a tisztesség fogalmát nem mindenki érti egyformán.

Röviden a történet ez: Bang- Jensent, mint az Egyesült Nemzetek egyik főtisztviselőjét a múlt évben beosztották a magyar ügyet vizsgáló különbizottság mellé. Ilyen minőségben Bang-Jensen hónapokon keresztül Bécsben tartózkodott és tevékenyen résztvett a magyar menekültek kihallgatásában.

A menekültek túlnyomó része csak akkor mutatkozott hajla ndóna k tanúvallomást tenni a magyar forradalom részleteiről, ha otthon maradt hozzátartozóira való tekintettel a nevét elhallgatják, illetve semifélé hivatalos irattárban sem szerepeltetik. Bang-Jensen, látva, hogy különben a menekültek javarésze elriad a tanúvallomástól s igy a különbizottság munkája komoly veszélybe kerül, mefogadta a tanuknak, hogy nevüket soha senkinek ki pem adja.

Ebből kerekedett a vihar. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében dolgozó kommunisták és társutasok mindenféleképpen hozzá szerettek volna jutni a magyar menekültek névsorához, hogy azt aztán Kadáréknak továbbítsák, akik a tanuk otthonmaradt hozzátartozóin állottak volna bosszút.

Bang-Jensen nem adta ki a néysort, még Hammarskjöld vezértitkárnak sem. Ez nem azt jelenti, hogy nem bízott meg a vezértitkárban. A környezetében nem bízott. Ilyen körülmények közt rendelték el Bang-Jensen ellen a vizsgálatot.

A vizsgálati jegyzőkönyv

tanúsága szerint Bang-Jensen még hivatali páncélszekrényére sem bízta az iratokat, hanem minden éjjel magával vitte szállodai szobájába. A vizsgálóbizottság szerint ehhez nem lett volna joga. De továbbmenőleg ahhoz sem lett volna joga BangJensennek, hogy a magyar menekülteknek külön ígéretet tegyen — hangzik a szentencia a vizsgálóbizottság részéről. (A vizsgálóbizottság elnöke az amerikai Ernest Gross nagykövet volt.) így tehát messze túllépte hatáskörét.

Az ENSz-palotában végbemenő mesterkedéseknek csak annyiban van jelentőségük, hogy szegény, becsületes Bang- Jensen nyakát akarják törni. Gyűlölik, mert ő az oka, hogy az ENSz-bizottság jelentése elkészülhetett a magyar forradalomról és öt világrész népeinek tudomására juthatott. Ez (Folyt, a 2-ik oldalon)

Hydrogén-bombát akarnak a holdba lőni

A Madridban tarott nemzetközi Astronautical Kongresszuson egy amerikai professzor azt indítványozta, hogy húsz millió tonna TNT—nek megfelelő erejű hydrogén bombát lőjjenek ki a Holdba. , Ennek a a célja az lenne, hogy a robbanás idején megfigyeléseket eszközöljenek, hasznos ismereteket szerezzenek.

Más nemzetek tudósai is magukévá tették a tervet, melynek megvalósítása érdekében nemzetközi mozgalom indult.

Robert Engstroem svéd mérnök ezzel kapcsolatban levelet intézett az American Rocket Societyhez, figyelmeztetve az amerikai rakéta-tudósokat a veszélyre, mellyel tervük megvalósítása járna. Arra figyelmezteti a Holdat bombázni akarókat, hogy a nagyerejü robbanás megbonthatja a Föld és a Hold vonzóerejének egyensúlyát. Ennek következménye az lesz, hogy megváltozik az apály és dagály játéka, amely a tenkereket szabályozza. Uj árvíz következik és a földet elöntik a tengerek, mig a tengerekből majd uj szárazföldek emelkednek ki. Ez az uj özönvíz a bibliai katasztrófához hasonló méretű lehet — véli a svéd mérnök. Állításait tudományos érvekkel támasztotta alá, úgy hogy a Rocket Society fontosnak vélte a levél ismertetését.

ITTHONRÓL - HAZA

Har mincöt év suhant már el fölöttem

Mióta uj partokra léptem És istenadta kedvezésben Sértetlenül itt révbe értem S hazát találtam.

Olykor keserves volt a sorsom üt is.

Emlékeim utánam nyúltak, Elébem gátak tornyosultak, Homályba vesztek el az utak És tévelyegtem.

De rátaláltam és tovább futottam,

Gázoltam gáton s áradáson, Ellenségen és álbaráton, Tengernyi dőre álmodáson S van, amim lehet.

Nem sok. De itt ki is nyerhetne többet:

Az élethez megértő társam,

Munkám, kocsim, kényelmes házam,

Télben nyaram s telem a nyárban

Mind megszereztem.

És mégis én, két hon között hazátlan,

Mikor beteljesült a vágyam s álmom,

Ezen a végső állomáson

Itthon volnék és—haza vágyom,

Itthonról — haza.

GYÖRGY IMRE Washington, D. C.

Yalta jóvátételét követeli Eisenhower

Eisenhower elnök jan. 12-én 400 szóból álló választ küldött Bulganin orosz miniszterelnöknek december 10-i és január 9-i jegyzékére. E jegyzékeket a Szovjet elküldte az összes NATO országoknak s abban kölcsönös meg nem támadási szerződést és a Nyugat és Kelet közti feszültség enyhítésére csúcskonferenciát javasolt, amely a fegyverkezések leszállítása és a nukleáris fegyverek ügyével is foglalkozna. A NATO országok vezetői közül Eisenhower válaszolt elsőül.

Eisenhower hivatkozik arra, hogy a Szovjet megszegte a mai európai rabországok szabadsága megóvásáról rendelkező, “1945-ös yaltai szerződést és megszegte az 1955 évi genfi cslcskonferencián tett Ígéretét Németország szabad választások utján való egyecitése ügyében. Ezért arra az álláspontra helyezkedik, hogy csúcskonferencián csak akkor vesz részt, ha konkrét alap mutatkozik arra, hogy a konferencia eredményes lesz. Ezért előbb előkészítő tárgyalásokra volna szükség.

Eisenhower jegyzéke újólag követeli a német egyesítést és a yaltai szerződésszegésre hivatkozva, Magyarország és a többi rabországok szabadsága visszaadását. Továbbá felveti azt az eszmét, hogy az öt nagyahatalomnak az Egyesült Nemzetekben fennálló vétójoga ne legyen érvényes a Biztonsági Tanácsban, amikor olyan ügyet tárgyalnak, ahol két ország közti konfliktus békés megoldásáról van szó.

Az atomfegyverek dolgában az elnök nemcsak rövid de korlátlan időre hajlandó egyezményt kötni a bombarobbantási próbák beszüntetésére, ha ezzel

együtt a gombák és nyersanyagok termelését is kölcsönösen beszüntetik.

Az elnök egyezményt kíván arra is, hogy a világűr ne legyen katonai célre felhasználható.

* * *

Politikai megfigyelők utalnak arra, hogy Kruscsev ismételten kijelentette, hogy a német kérdésben és a rabországok ügyében a statusquo elismerését követeli és igy nem hisznek abban, hogy Eisenhower jegyzéke növelte volna Moszkva kedvét az általa annyira sürgetett csúcskonferencia mielőbbi megtartására. Feltételezik, hogy Eisenhower és Dulles szándékosan olyan feltételeket szabtak, hogy minél biztosabbak legyenek a visszautasításban. Úgy látják, Eisenhower és Dulles szövetséges NATO országok politikusaira való tekintettel mutatnak tárgyalási hajlandóságot, valójában azonban amig a Szovjet fegyverkezési fölénye fennáll, a nagy ellentétek megoldását és a fegyverkezés leszállítását célzó tárgyalásokat egyáltalán nem

gyár kormány” ezirányu kérésére “vállalta”, hogy a túlzsúfolt bői »vjív cö' internáló- táborok esetleges egészségi veszélyének elhárítása végett a börtönök és táborok lakóinak egy tekintélyes részét ‘ideiglenesen” szovjet büntetőtáborokba szállítja. A szállítást megkezdték ... Vagyis : Kádárék ismét magyar rabszolgákat szállítottak a szovjetnek, a vörösek háborús készülődési programjának előrevitelére ... (A sokmillió rabszolgának nem kell fizetni, dolgoznak

74 billiós költségvetés ... 46 billió katonai célokra

Eisenhower elnök január 13- án küldte el a kongresszusnak az uj költségvetést, amelynek előirányzati végösszege 73,934 billió.

A katonai kiadásokat 45.8 billióval irányozták elő, ami a költségvetésnek közel 62 százaléka. Ez összegben a külföldi katonai segély is benne van.

A költségvetésre a bevételekben teljes fedezet mutatkozik, de a kormány kérte a nemzeti hitelképességnek 275 billióról 280 billióra való felemelését.

Adóemelésről, vagy leszállításról nincs szó a javaslatban. A nem helybeni levelek árát 3 centről 5 centre kívánják felemelni és más postadijaknál is uj emelést terveznek.

Távlövegekre 1958-ben 4.3

billió kiadást tervez a kormány. A belügyi kiadásokat sokban leszorították ( hogy a költségvetés megtalálja fedezetét. De várható, hogy a kongresszus nem minden kiadásleszállitást fog jóváhagyni.

kák fizikailag legnehezebb részein ... a bányák mélyén, hósivatagok gyilkos förgetegében.) —

BUDAPESTRŐL hivatalosan 500-csaláclnak, de gyakorlatilag 2,500 családnak a kitelepítését rendelte el a magas “kormány” . . . Csak a legszükségesebb ingóságokat vihetik magukkal a kitelepítettek, a többi holmijuk az állam tulajdona lett. Egyelőre, amig lakást tudnak részükre vidéken szerezni, állami munkatáborokba szállították őket . . .

tartanák időszerűnké.

HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL

A SZOVJET kormány a “ma- azok a sputnik-előállitási mun-A Petőfi Színpad Brunswickon

Szörényi Éva, Szabó Sándor, Bárczy Kató, Dékány László és Kürthy Péter első együttes vendégszereplése, a new yorki “Petőfi Színpad” bemutatkozása New Brunswickon úgy sikerült, ahogyan azt maguk a művészek és mi is vártuk. Minden jegy elkelt, sőt, talán több is kelt el, mint amennyi ülőhely volt. (18 széksor volt, de még 24-ik sorba szóló jegyet is láttunk!)

Maga az előadás igazán mvészi volt; a díszletek is “vidéki” színpadon régen nem látott valóságos remekművek voltak: a nagy kép-ablakon át látható háttér, a budai Várheggyel és a Várpalotával, este kivilágított ablakokkal és a Dunapart nappali és esti látképével, emlékidézően csodás volt! Észre lehetett venni az egész előadás alatt azt, hogy a szereplők tudásuk legjavát adtkk. Nem tett különbséget számukra az, hogy hol játszanak, hogy “vidéken” játszanak. (Nem úgy szerepeltek ők itt, mint például a Jávorral ittjárt floridai kommunista - klubot hirdető “nagynevű” színész, ki “nesze amerikai-magyar, neked ez kel, neked ez is jó” elgondolással a trágárságig menő ronda jelenetekkel “szórakoztatta” a szinházkedvelő magyarságot. Azt a magyar szinpártoló közönséget, amelyik zsúfolásig tölti meg a termet, valahányszor valami nagy vonalú, nivós előadást hirdetnek, de amelyiknek van elég

kritikai érzzke ahhoz, hogy meg tudja mondani az előadás után, hogy becsapták-e, rászedték-e, vagy pedig valóban azt adták neki, amit Ígértek.)

A Petőfi Színpad azt adta, amit ígért: Herczeg Ferenc “Kék Rókáját,” elsőrangú szereplőkkel, kitűnő előadásban. Más szempont azután az, hogy mennyiben helyes, vagy helytelen Herczeg “Kék Rókáját,” vagy Molnár “Doktor Ur”-ját színre tűzni amerikai magyaroknak, szülőhazájuktól 10, 20, 50 vagy több éve távol élő, sóvárgó-lelkii magyaroknak.

Ne higyje azonban senki, hogy a nézőtér csakis azért telt meg teljesen, mert nagynevű színművészek hires iró hires darabját hozták ide! Nem! Azért is volt telt ház, mert az amerikai magyarság félévszázad alatt sem “szokott el” a magyar színháztól, mert voltak itt mindig magyar színészeink és színtársulataink, akik és amelyek, jól-rosszul, de mindenképen dicséretreméltó, őszinte igyekezettel ápolták a magyar színház-kultuszt, a magyar szót, magyar dalt, magyar művészetet és akik tehetségükhöz mérten mindig a legjobbat igyekeztek adni a hazájától messzire vándorolt, de az édes magyar szót “elsőt rebegve, végsőt sóhajtva” szivükből őriző magyaroknak! (Nem ide

ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, garázsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készítését vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484.

tartozik azután az, hogy pusztán nyerészkedési szándékkal néhány “társulat” olykor beleronditott ebbe a nemes igyekezetbe!) Amikor tehát nagy magyar művészek nagy sikereiről, telt házairól beszélünk most Magyar-Amerikában, adassék némi tisztelet és elismerés azoknak is, akik a kopott deszkákon közel 60 éven át előttük jártak és két nagy háború viszontagságai közepette is és a két háború utáni korszak zűrzavarain át is rendületlenül hirdették, dalolták, sírták, szavalták a magyar szépirodalom és a magyar szót itt messzi tengerentúl!

A magyar színjátszás nem halt meg Amerikában. Példa erre az a legújabb vállalkozás: a Petőfi Színpad és annak diadalmas, sikeres szereplése mindenütt, ahol megfordul. Ha ez a csoport és annak tagjai távol maradnak minden politikai- és elv-háboru színterétől, vagy részeseitől s ha meg tudják tartani az irányt és színvonalat, amit terveikben lefektettek és megmaradnak magyarságunk egymásratalálásának “nemhivatalos” közvetítőinek úgy, ahogyan ezeken a sikeres előadásokon voltak, akkor nagy jövőt és sokkal nagyobb sikert és elismerést jólunk a Petőfi Színpadnak, mint azt akár ők maguk is remélni merték volna! — Hozzanak jó darabokat s a magyarság nem fog elmaradni előadásaikról!

— ikafalvi —

Az amerikai és az orosz közoktatás

Sokat hallunk mostanában a kommunista iskolák előnyeiről. A szovjet állítólag több tudóst, mérnököt és technikust képez ki évenként, mint az Egyesült Államok. A szabad világ biztonsága szempontjából ez a tény hátrányosnak és nyugtalanítónak látszik, de ez még nem jelenti azt, hogy a mi közoktatásunk rendszere minden tekintetben az oroszoké mögött marad.

Az Egyesült Államokban, úgy mint az orosz Szovjetben sokféle nép lakik, a legkülönbözőbb faji és kulturális hagyományokkal. A nép tömege itt is, ott iá igen nagy területeken oszlik el. A közoktatásnak tehát mindkét országban hasonló problémákkal kellene megbirkóznia.

A Szovjetben ezzel szemben a központi kormány kizárólagos hatalommal irányítja az iskolarendszer megszervezését s állapítja meg a tananyagot és a tanítás módszereit. Az Egyesült Államokban a közoktatás ügye kevésbó kötött, mert a nyilvános tanintézeteken kívül rengeteg magántulajdonban levő, független iskola és főiskola virágzik. Nálunk a kormánynak sokkal kisebb szerepe van a közoktatás terén. A kutatásokat előmozdítja és — bizonyos speciális téren, mint a mezőgazdasági kiképzés körül — bőkezűen támogatja az iskolákat is. De a közoktatást elsősorban a helyi hatóságok feladatának sekinti, az államénak, a városénak, a községének. A mi iskoláink ezért minden tekintetben a helyi szükségletekhez alkalmazkodnak.

De még lényegesebb a különbség az alapvető filozófiában. A kommunista nevelés diktatórikus: felülről diktálják a módszereket, a központi kormány szolgálatára. A helyi szükségletek, az egyéni tekintetek — sem a tanulóé, sem a tanítóé — nem számítanak.

Az orosz iskolákban a fegyelem végtelenül szigorú. A tanulónak az utasításokat “vitatkozás nélkül” követnie kell. A kitétel: “vitatkozás nélkül” sokszor előfordul a kézikönyvekben és ez nemcsak a tanulóra, hanem a tanítóra is vonatkozik. Senkinek sincs joga a Marx-Lenin elmélet sérthetetlenségét vitatni. Éppen ezért nincs válogatási lehetőség abban, hogy a diákok mit tanuljanak. A kormány állapítja meg a tantárgyakat és ez mindenkire nézve kötelező. A kormány állapítja meg, hogy ki mit tanuljon.

Az amerikai közoktatás élesen szemben áll ezzel a rendszerrel. Az iskolában, úgy mint az életben, az egyéniségben van a hangsúly. Az amerikai iskola célja: az egyéniséget kifejleszteni és ezért szabad választást engednek minden diáknak, hogy életpályát válaszszón magának, saját hajlamainak és érdekéinek megfelelően.

A kommunista iskola elsősorban ipari kiképzésre törekszik és műszaki és tudományos képzettséget kíván nyújtani, nem általános műveltséget, mint történelmi, irodalmi vagy művészeti ismereteket. Az amerikai nevelés a kétféle szellem ellensúlyozására törekszik. Az amerikai felfogás szerint a közoktatás célja, hogy egyéniségeknek teljes s boldog életet biztosítson, az orosz szerint, hogy műszakilag képzett hadsereget állítson az állam szolgálatába. A fegyelem az amerikai iskolában háttérbe szorul. A tanárok szándékosan elősegítik az elméletek és rendszerek legszabadabb bírálatát, mert szerintük csak a szabad eszmecsere révén juthat az igazság diadalra.

A Szovjet iskolája alapos kiképzést nyújt a diáknak abból a célból, hogy az állam politikai céljait előmozdítsa. Az amerikai nevelés az egyének életének feljavításával kívánja a társadalom jólétét szolgálni; nem lehet kétséges, hogy az utóbbit választjuk, mert szabadon tudunk választani.

Újabb mozgalom Mindszenti ellen

Mint ismeretes, Mindszenti bíboros a budapesti amerikai követségen kapott menedéket 1956 novemberében és azóta is ott tartózkodik. A Kádár kormány lapjaiban időnként cikkek jelennek meg, amelyek kétségbevonják az amerikai követségnek azt a jogát, hogy politkai menedékjogot adhat Mindszenti bíborosnak. Legutóbb a “Magyarország” cimü hetilapban Földes Mihály kommunista iró éleshangu cikkben követelte a kormánytól, hogy oldja meg végi'e a Mindszenti ügyet és “számolja fel azt a törvénytelen 1 helyzetet, hogy egy szabad ország fővárosában egy idegen követségen rejtegethessék a nép ellenségét.”

A KISZ (Kommunsta Ifjúsági Szövetség) vezetőségi ülésén Komócsin Zoltán főtitkár “szigorúan bizalmas” utasítást adott az egyes kerületek ifjúsági csoportvezetőinek, mely szerint “puhatolják ki, hogyan reagálna a tagság egy szervezett nagygyűlésre, amelyet a Szabadságtéren tartanának, a budapesti amerikai követség előtt.” A nagygyűlésen a kiszemelt szónok — hirek szerint Marosán György államminiszter — felvetné a Mindszenti kérdést és ez .esetben az egybegyült ifjúsági tömeg “körülvehetné a követséget és hangot adhatna Tiltakozásának.”

Bécsből érkezett hirek szerint, Grősz József kalocsai érseket, aki Kádár miniszterelnök tüntetett ki magas állami kitüntetéssel, felszólították, hogy a magyar katoilkus egyház foglaljon állást Mindszenti ellen és követelje, hogy az amerikai követség adja át a bíborost a magyar hatóságoknak.

Farmerek Social Securityje

A Social Security Hivatal közli: Farmerek még akkor is kötelesek évi jövedelmi adóvallomást benyújtani, ha nem kell jövedelmi adót befizetniük. Erre azért va nsziikség, hogy megállapítható legyen az összeg, amelyet Social Securityre be kell fizetniük a jöyedelmük után. A törvény előírja, hogy minden farmer, aki az adóév alatt $400-t vagy többet keresett, a Social Security céljára jvédelmi adófvallomást köteles benyújtani. Erre rá kell Írni a nevet, ’címet és a, Social Security kártya számát, különben önmagának okoz hátrányt a benyújtó.

Merged with “PASSAIC and VICINITY*’

THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES

J OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY