Szabad Sajtó, 1957 (51. évfolyam, 1-45. szám)
1957-01-10 / 2. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL, ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY r>20 VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 2. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY*’ THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1957. JANUÁR 10. a Kádár-rezsimnek, ezt most már hivatalosan is kijelentették Washingtonban. Legfőbb ideje volt. Moszkva hűséges - csahosa, Kádár János szeretett volna amerikai kölcsönt, miközben teleszájjal szidta és szidja Amerikát . . . A szemtelenség sztahanovistája, Kádár János semmiféleképpen sem szilárdíthatja meg a maga uralmát amerikai pénzen, legalább is nem a washingtoni kormány pénzén. Ez nem jelenti azt, hogy az Amerikai Vörös Kereszt és más intézmények ne próbáljanak enyhíteni a magyar nép nyomorán. Ez a nyomorenyhitési akció sem tökéletes, gyakran a vörösek részesülnek a segélyből, dehát nincs más mód. Az Egyesült Nemzetek is megpróbálja segélyben részesíteni a magyar népet. Nem kétséges, hogy Kádárék mindent elkövetnek a segély megkaparin-. tására, mert az enyveskezü vörös banditák sajátmaguk számára kovácsolnak tőkét a világszervezet irgalmas ténykedéséből. Kádárék majd csak annak adnak a segélyből, aki hithü komjmunista és a rezsim megbízható embere. Viszont az is igaz, hogy meg kell próbálni. Hátha a magyarnépnek is jut belőle. I Nehru közvetítése a magyar kérdésben nem járt eredménnyel. Várható is volt. A magyar ügy ma már a Szovjetnek azt a fekélyt jelenti, amiből nincs kigyógyulás. Akkor sincs, ha a vörös hadsereget kivonják Magyarországról. Ebben az esetben a magyar nép haragja elsöpörné a kommunista uralmat és a szabad világ megláthatná a magyar nép szörnyű sebeit . . . Ezen kívül a nagy tanulságot levonnák a több ileigázott népek is és felkelnének a vörös járom lerázására. Moszkva a lavinát nem akarhatja elindítani. Igaz, hogy — éppen a magyar ügy miatt — a Szovjet elvesztette a semleges ázsiai népek jóindulatát. Nem valószínű, hogy az ázsiai népek viszonya a Szovjettel a jövőben ellenséges lesz. A régi bizalmaskodásnak azonban vége, mégpedig egyszersmindenkoíra. Az Egyesült Nemzetek végre ahhoz az eszközhöz nyúl, ami eddig is kézenfekvő volt: a világszervezet bizottsága kihallgatja a menekülteket s a szabad országok Budapesten tartózkodó követeit. így megszerzi azokat a “hivatalos” bizonyítékokat, amelyekhez a budapesti kormány “szemérmessége” miatt nem juthat. Gyakorlati haszna egyelőre az egésznek nem sok lesz, de a magyar ügy uj ra a világlapok első oldalára kerül s még hoszszu ideig ott is marad. Moszkvában s z a kadatlanul abban reménykedtek, hogy a magyar ügy végül is a feledés homályába merül s a Szovjet újra kijátszhat ja magát a béke nagy apostolának. Nem igy történt, — hála Istennek. A világ legtávolabbi sarkaiban, mint Uj Zélandban, Dél- Afrikában, Ausztráliában, Délamerikában vagy éppen Japánban a földkerekség legelső nemzetének tartják a magyart. Dadaghat a szivünk, hogy mi is magyarnak születtünk. De ez egyben kötelességet ró reánk s ezt nem lehet levetni, mint valami kényelmetlen ruhát. Kérdezzük meg a szenátorunktól, hogy tett-e valamit a magyar ügyben, táviratozzunk az álmositó akciók ellen. És általában emeljük fel a szavunkat, ahol csak lehet. Hadd tudják meg, hogy magyarok vagyunk. Nem szégyen az ma. És küldjünk csomagot az óhazába. Minél több ruhát, minél több élelmet. Még a távoli ismerősöknek is. Egyelőre vámmentesen küldhetünk. Ki tudja meddig tart? Siessünk! Megalakult a Magyar Szabadságharcosok Kossuth Szövetsége 1956 december SO-án megalakult New York-ban a Magyar Szabadságharcosok K o s s u th Szövetsége. A Szövetség célja az, hogy a külföldön .tartózkodó magyar s z a badságharcosokat egy táborba gyűjtse, segítségükkel a magyar kérdést világszerte állandóan napirenden tartsa, az otthon seznyedő magyarság fölszabadításáért mindent elkövessen és az otthon, valamint az emigrációban támogatásra szorulókat a lehetőségek keretein belül segítse. Az alakuló gyűlésen jelenlevők ideiglenes vezetésére bízták a szervezés munkáját; Király Bélát távolléótében elnökké, Pados Bélát ügyvezető elnökké, Varga Endrét titkárrá választottak. Az ideiglenes vezetőség ezúton felkéri a New Yorkban és környékén letelepedett magyar szabadságharcosokat arra, hogy a Szövetség első közgyűlésére, 1957 január 12-ép, szombaton délután 4 órára feltétlenül jöjjenek el az Amerikai Magyar Szövetség székházába. Cim: 1532 York Avenue, a 81-ik és 82-ik utcák között. — Egyidejűleg felkéri az ideiglenes vezetőség az Egyesült Államokban és a többi országokban esetleg már működő hasonló szervezetek vezetőit, hogy megalakulásuk és működésűk részleteit levélben mielőbb közöljék az ügyvezető^ elnökkel; ahol pedig nem szervezkedtek még meg a magyar szabadságharcosok, ott haladéktalanul alakítsák, meg hasonló szervezeteiket. Az ügyvezető elnök cime: Pados Béla, 562 West 191SL, Apt. 44, New York 40, New York. Telefonszáma : WAdsworth 7-8215. A fent vázolt célkitűzések megvalósitása érdekében a Magyar Szabadságharcosok Kossuth Szövetsége minden magyar és más szervezettel készséggel együttműködik. Félreértések elkerülése végett azonban világosan leszögezi azt, hogy önállóan kíván működni, éppen ezért semminemű egyesülettel, vagy szervezettel nem egyegsül. A magyar szabadság érdekében megértéssel és' szives barátsággal együttdolgozik a Szövetség A mgyar szabadságharc következménye: a világ-kommunizmus teljes bomlása Érdekes jelensége az általános helyzetnek: mig a külpolitikában a Szovjetunió és Vörös- Kina a jólismert sztálinista vonalat követi és Eisenhower elnök közelkeleti terveivel szemben fenyegető hangokat hallat, kezét a világ leghatalmasabb olajtartalékai felé nyújtogatván, addig a kommunista magyarországi rezsim, Kádár János bábkormánya olyan jelentős gazdasági engedmnéyek megadására kényszerül, melyek igen komoly eltérést jelentenek a kommunista rend alapelveitől s remélni engedik, hogy a Szovjetunió Magyarországot a jövőben egészen máskép fogja kezelni, mint többi rabállamait. Mindezt a magyar nemzeti forradalom idézte elő, mely oly méretű gazdasági válságot is okozott, hogy máskép lehetetlen még az eddigi keserves helyzetet is valahogy tartani, mint a földmivesek önálló gazdálkodásának valóban szabaddá tételével, elviselhetetlen természetbeni adóztatásának, az u.n. kötelező beszolgáltatásnak megszüntetésével, a kisipar és kiskereskedelem magánszktorának viszszaállitásával, az üzemi munkástanácsok intézményének eltűrésével, a szakszervezetek bizonyos fokú önállóbb működésének engedélyezésével, és egy aránylag szabadabb kritikai hang megtörésével, szinte minden vonalon. Nem látszik valószínűnek, hogy ezeket a “forradalmi vivmányokat” a rendszer már vissza merné csinálni. A nagyipari termelés alapjában megrendült, nincs szén, nincs elég kőolaj, nincs elég villanyáram, nincs tűrhető közlekedés. Ezzel szemben van élelem; feltűnő bőven van hús, mely idáig annyira hiányzott, miután az export közlekedési nehézségek miatt szünetel, a hütőházak energia hiányában nehezen működnek és a takarmányhiány miatt még az állami gazdaságok is sorra vágják le állataikat. Ennek ugyan tavaszra megjön a böjtje, pillanatnyilag azonban enyhíti a lakosság ellátási nehézségeit, főleg vidéken. Katonailag a Szovjetunió “győzőt;,” — a hegyekben és guerilacsoportok kivételével leerdőségekben tartózkodó kisebb verte a magyar felkelést, — de politikailag és gazdaságilag oly súlyos vereséget szenvedett, melynek világpolitikai hatása már eddig is mutatkozik ugyan, de a jövőben még inkább ki fog bontakozni, ahogy nyilvánvalóvá válik a Szovjetblokk tervgazdálkodásának felborulása.. Ezt leplezendő, Hruscsev már harcias hangokat hallat, a “mindnyájan sztálinisták vagyunk” szólamot hangoztatja, ámde a jelek szerint most már (végre!) mindazokkal, akik készek és hajlandók arra, hogy egymás elveit és meggyőződését kölcsönösen tiszteletben tartsák. Arra kéri tehát a Szövetség a magyar szervezeteket, hogy félretéve minden nézeteltérést, legyenek egységesek, mint amilyen egységessé kovácsolódott a magyar nép a szabadságharc idején és amilyen egységesen áll ma is helyt. Ha valaha igaz volt a közmondás, most valóban igaz: “Egységben az erő.” Ezekben a rendkívüli időkben minden magyar szervezet írja fel zászlajára a magyar szabadságharc jela Nyugatot sem tudja ezzel _ megijeszteni. A magyar nemzeti forradalom sikere, a lengyel események és Izrael állam Egyiptommal szemben kivívott győzelme a jelek szerint felnyitotta a Nyugat szemét s összeomlott a Szovjetunió “lebirhatatlan túlerejének” bűvölete, megkezdődött a világkommunizmus bomlása. Nemzedékünk tanúja lesz e bomlási folyamat egyes fázisainak; már 1957 is igen érdekes eseményeket hozhat. Mindezt Magyarországon is kell, hogy érezzék, mert máskép szinte érthetetlen .volna a hírneves USA uj ságirónak, Mac- Cormacnak január elseji helyszíni jelentése Budapestről, mély szerint a fővárosban az előkelő vendéglők, például a Gundel és a Margitsziget-i étterem az esti 10 órai záróra ellenére — zsúfolásig tele voltak, délután vidám tánc folyt és az eddig félrevonult közép-polgári osztály tagja iis nagy számban fizették meg a fejenkénti 100 forintos menüt. A tudósítás kiemeli, hogy máskor e helyeken csak a kommunista felső osztály emberei voltak láthatók, most azonban a “burzsujok” felszabadult hangulatban szórakoztak együtt a mai rezsim kommunista előkeioaogt'.Vél. (Arról nem szól a riport, hogy személy szerint kik voltak a mulatozók. Bizonyára nem azok, akiknek fiai, leányai, lakásai elpusztultak az orosz támadások tüzében.) Politikailag annyira egységes ma Magyarország népe az elnyomó rezsimmel szemben, mely csak az orosz fegyverekre és a politikai rendőrség terrorjára tud támaszkodni, hogy vele szemben súlyosabb rendszabályok már aligha alkalmazhatók, kiváltkép mikor az egész világ figyelme oda irányul. Bármily hatalomnélküli világszervezet is az Egyesült Nemzetek Szövetsége, az UNO, anak a Szovjetunió eljárását ostorozó állásfoglalásai erkölcsi és politikai hatással bírnak és hozzájárulnak a magyar ügy kibontakozásához. Egy nemzet, a mi népünk, rabbilincseinek egy résiét széttörte, ntás része a bilincseknek még rajta van, de az idők zivatarában erősen rozsdásodok. Belátható időn belül e rozsdás bilincsek is lehullnak róla . . . Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, bőgj ak valamilyen okból nem kapjs pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahatosagnál. szavát és küzdjön egységesen ennek a három gondolatnak a diadaláért: Szabadság, Függetlenség, Testvériség. Reméljük, hogy munkánkban, amely bizonyára a megindulásakor számos nehézségbe ütközik majd, örömest segítenek és támogatnak bennünket. — A világ minden népének olyan boldog uj esztendőt kívánunk, amilyent a mi árva nemzetünknek szeretnénk kivívni. — A Magyar Szabadságharcosok Kossuth Szövetség nevében, PADOS BÉLA ügyvezető elnök Nt. Harsányi András az uj Carteret-i lelkész Nt. Daróczy Sándor-t, a Cartret, N. J.-i Független Magyar Református Egyház évtizedeken át volt lelkészét, — mint ismeretes — az Amerikai Magyar Református Egyesület Ligonier, Pa.-i Bethlen Otthonának igazgatójává választották meg s uj munkakörét rövidesen elfoglalja. A Nt. Daróczi távozásával megüresedő cartereti szószéket a gyülekezet, a decemberben megtartott lelkészválasztó gyűlésen Nt. Dr. Harsányi Andorral töltötte be, aki családjával február 15-én érkezik meg Carteretre. Nt. Harsányi András a Református Világszövetség kiküldetésében a jövő hét elején Ausztriába utazik néhány hétre. (A jövő héten bővebben írunk a cartereíi magyar reformátusok uj lelkipásztoráról.) Hangversenyek a menekült magyar diákok segélyezésére Az American Hungarian Studies Foundation százezer dolláros ösztöndíjat létesít száz Amerikába érkező menekült magyar diák részére és azt két koncert rendezésével és a különböző amerikai alapítványok adományaiból kívánják előteremteni. Február 17-én, vasárnap este az^ alapítvány Bartók-hangversenyt rendez a new yorki Carnegie Hall-ban. Doráti Antal vezényletével szerepel a minneapolisi zenekar. Az est fénypontja Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész fellépése lesz. A másik hangverseny március 23-án, szombaton este Chicagóban lesz. Reiner Frigyes vezénylete alatt a. chicagói zenekar magyar szerzők darabjait adja elő. Fellép Ajtay Viktor nagyhírű hegedü-szólóista is. Mindkét hangverseny tiszta jövedelmét a Foundation a magyar menekült diákok taníttatására fordítja, lehetővé téve száz magyar menekült diák továbbtanulását az amerikai egyetemekben. LABDARÚGÁS A New Brunswick-i Magyar Atléta Klub labdarugó csapata fölényes győzelmet aratott múlt vasárnap Trentonban, az ottani német csapat fölött. Végeredmény 1:5. A most érkezett magyar fiuk közül kitűnő futballisták kerülnek ki s a HAAC uj áétkosainak száma már 7-re emelkedett. Egy kis szerencsével a HAAC New Jersey első csapatává válhat! Most vasárnap, jan. 13-án New Brunswcikon, a Buccleugh Park-i pályán mérkőzik a HAAC a trentoni Ukrán csapáttal. Szép mérkőzésre van kilátás. MÁTYÁS BÉLA KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes hirdetéseket szerda estig telefonon is elfogadunk. MENEKÜLTEK S A ‘BÖLCS TANÍTÓK’ Irta: FR. BORSY GY. ENGELBERT, O.F.M. “Nézzétek csak, milyenek ezek az uj magyarok . . . jobb volna talán, ha egy kicsit jobban összehúznák magukat, végtére is ...” — ilyen megjegyzések js hallatszanak már innen is, onnan is . . . “Hát igen — bölcselkednek ma már többen — azért kellett annyit szenvednie szegény Magyarországnak, mert hát ilyenek és olyanok ezek a menekültek: elégedetlenkednek, válogatnak a munkában, nem elégszenek meg a kevéssel, igényesek, aztán meg olyan furcsa gondolataik is vannak . . .” Ma már kezdenek ilyen hangok is kiütközni a mindennapi beszélgetések során. Beszélni mindenkinek joga van, mert hiszen szabad országban élünk, de ne feledjük el azt se, hogy a “száj a szív bőségéből beszél” — mint mondja Szentirás. Beszéljünk egy kicsit őszini tén egymással. Hol tálálunk a világon egy nemzetet is, melyről azt mondhatjuk, hogy tökéletes, hogy nincsen hibája, ahol minden ember a mi szájunk ize szerint beszél? Ezt nehezen fogjuk megtalálni. De olyap népet is nehezen fogunk találni, mely annyit szenvedett és gyötrődött volna a történelem során, mint a magyar, mely mindig csak vérzett és életét áldozta fel a nyugati kultúráért . . . átélt annyi erőszakot és barbarizmust, szabadságától volt megfosztva már annyiszor és annyi idegen nép által, mint a magyar! Ez történelmi valóság és nem irredentizmus! Tudom, az őszinte kemény szó mindig fájt és fájni fog! De erre is szükség van. Bátran és nyugodtan kimondhatjuk, hogy könnyű annak bírálni és önzőén tanitkatni, elitélni másokat és ami még vészesebb: általánosítani, aki még a negyed részén sem ment át annak, mit ezek az úgynevezett “furcsa és kiábrándító” emberek! . . . Szeretném én azt látni, hogyha a “hős bírálók 12 évig lettek volna a szovjet testet és lelket ölő és sanyargató keze alatt, ahol sem Istent, sem embert el nem ismertek, hanem csak egy értelmetlen, szolgálatkész és vakon engedelmeskedő élő masszába gyúrták össze az embert, állati vadsággal kínozva és gyötörve őket . . . Szeretném én azt látni, hogy ezek a hős bírálók milyen képet mutatnának, ennyi minden után megérkezve egy idegen országba? Vájjon, nem tennének-e túl mindenkin éppen azokban a, megnyilatkozásokban, amit olyan bölcsen elitéinek ma? Van azután ennek az általánosító bírálatnak még egy másik szemszöge is, amely óvatosságra int, mert olyan hibába eshetünk, amit az élet sohasem felejt el és keményen, de igazságosan megbélyegez! Nem godolnak a kíméletlen bírálók arra, hogy nemcsak azokat sodorta ki a veszedelem az orszából, akik hősiesen harcoltak a hazáért, hanem olyanokat is, akik a volt meghitt vörös barátaiktól már többet nem várhattak, vagy éppen bizalmas utasításokkal küldték ki őket, hogy a becsületes élet-halál harcban helytállók jó hírnevét lerontsák ? Etikai elv: aki általánosít ítéleteiben, az mindig igazságtalanul ítél! A szentirási példa erősiti meg azt az elvet: pl. azért, I mert Judás áruló volt, nem mondhatjuk, hogy Krisztus többi apostola, a tizenegy is áruló volt! Vagy, mert egy országban van szülő-gyilkos gyermek, nem .mondhatjuk azt, hogy minden gyermek szülő-gyilkos! Aki általánosít Ítéleteiben, az kegyetlen lélekgyilkos, az belegázol a becsületes emberek tisztességes életébe és előbb-utóbb azon fogja magát észrevenni, hogy őt magát is kivégzi erkölcsileg saját fegyvere! Vagyis, ha találkozunk a sok tízezer és tízezer menekült között olyanokkal, akik kifogásolható magatartást tanúsítanak, óvakodjunk' attól, hogy rögtön az ítélet kését köszörüljük, hogy torkát vágjuk el a tizenkétéves gyötrődésben kimerült és megtántorodott embernek! A hős bírálók Ítéletei mögött mögött nem annyira a hangoztatott sértett igazság védelme húzódik meg, mint inkább a farizeusi lélek segíteni nem-akarása és hamis és kétszínű önvigasztalás, melynek végül is csak egy az eredménye és célja, hogy nem akarják feláldozni párnázott életük kényelmét és nyugodt folyását! De ugyanakkor az Isten irgalmazzon azoknak, akik nem akarnak segíteni neki, ha netán bajba kerülne és szükséget szenvedne! Mondd csak, te hős bíráló, — de csak bíráló — mi lett volna már veled, ha az Isten úgy bánt volna veled, ahogy megérdemelted? Ne áltasd magadt az Isten előtt! Ne feledd el azt se, hogy az Isten malmai lassan de biztosan őrölnek! És azt se, amit a latin közmondás mond: “Dixeris ingratum, dixeris omne malum! (Magyarul: Mondd, hogy háládatlan és megmondtál vele minden rosszat!) Magyar, ime most itt van az alkalom, hogy hálás légy annak a hazának, mely neked annyit adott, mely felnevelt, megtanított irni-olvasni, segített emberré lenned! Légy hálás most és segít véreiden, akik helyetted is szenvedjek . . .! Végül még egyet kell leszögeznünk : annak a menekült, menekült, szegény nincstelennek is éppen olyan joga van embernek érezni magát, mint neked ! Annak is éppen olyan joga van a földön a jobb életért harcolni és‘törekedni, ennek elérésére a jobb eszközöket, és utakat választani, mint neked, aki talán sokszor még kíméletlenebb vagy javaid gyarapításában, mint az az idegenben annyira tájékozatlan menekült, akit a sors egyszerűen csak ide hozott . . . Nem jöttek ők a kenyer rét kivenni a te szádból! Nem akarják kihasználni a te javaidat! ők csak egy időre meg akarnak pihenni, hogy erőre kapjanak! Magyar Testvéreim! Kapasz-' kodjunk meg önmagunkban és legyünk becsületes magyarok, akik nem keseríteni akarják az érkezőket, hanem segíteni! Hajoljunk le hozzájuk és támogassuk őket! Vakmerő és általánosító itéletenikkel ne rúgjunk belé a meggyötört emberbe! . . . a gyermekbe, apába, anyába, ifjúba és hajadonba ... a Hazáért annyi szenvedést áldozott magyar nép fiaiba! Minderre én csak kérlek és imádkozom érted . . . HA AZT AKARJ A, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban!
