Szabad Sajtó, 1957 (51. évfolyam, 1-45. szám)

1957-03-14 / 11. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY Merged with “PASSAIC and VICINITY” J THE ONLY HUNGARIAN if NEWSPAPER EDITED AND 2 PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 11. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1957. MÁRCIUS 14. A magyar menekültek ügyében végre megszólalt az Egyesült Nemzetek szervezete s felhívá­sát elsősorban az amerikai kor­mányhoz' intézi. Ennek a felhí­vásnak a lényege az, hogy a ma­gyar menekülteket nem lehet már tovább Ausztria és Jugo­szlávia nyakán hagyni. Ólomlábakon mozog az Egye­sült Nemzetek, de ólomlábakban nincs hiány a washingtoni kon­gresszusban sem. Ezt a problé­mát már rég meg kellett volna oldani, mégpedig jól s nemcsak amúgy, tessék-lássék módon. Az éremnek két oldala van. Az egyik az, hogy a még Auszt­riában és Jugoszláviában rosto­koló magyar menekültekben óriási visszahatást gyakorolt a nyugat huzavonája. A családi fészkekből kilendült magyarok most hónapok óta ott élnek a tá­borokban s a leghalványabb re­ményük sincs, hogy merre felé fordul szekerük rudja. Nem tud­ják, milyen nyelvet próbáljanak tanulni, melyik lesz az idegen ország, amelyik végül is hajlan­dó lesz őket befogadni. Aztán ott van maga tábori élet. Még ha jó is az ellátás, ak­kor is lelki törést idéz elő az em­berekben. A családok képtelenek a maguk külön életét élni, az egymásrazsufoltság szakadat­lan termőtalaja az elégedetlen­ségnek -s néha magának a két­ségbeesésnek is. Röviden, a tá­bornak “szaga van,” mégpedig egy idő múlva elviselhetetlen szaga. Kádáréknak meg egyenesen jól jön a nyugatnak ez az idét­lenkedése. Propagandistáiknak nem kell a fejüket törniök, hogy mivel csalogathatnák vissza a menekülteket. így történhetett meg aztán az, hogy ötezer felé jár azok száma, akik visszamen­tek a vasfüggöny mögé. Ne vi­tassuk most, hogy jól vagy rosz­­szul cselekedtek-e, ez egészen más kérdés. Az érem másik oldala az, hogy valóban nagylelkű Auszt­ria elrontotta a gyormát. Az osztrákok kinyitották szivüket, ajtóikat. Azt hitték, hogy a la­kásaikba behureolkodó mene­kültek nem maradnak tovább néhány hétnél. Ma is ott élnek, nem dobhatják őket az utcára. A menekült táborok fenntartása másrészt gazdaságilag is meg­erőltető, de ezen tulmenőleg a táborok puszta jelenléte az or­szág életében zavaró. Maga a kis és túlzsúfolt la­kosságú Ausztria 15 ezer ma­gyar menekültet hajlandó befo-ÉPITÖ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­­zsok külső és belső átalakítását, va­lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. gadni s azoknak munkát bizto­sítani, Franciaország a maga nagyon is labilis gazdasági éle­tét hajlandó tovább is megter­helni, a skandináv államok is jelentkeztek újra . . . csak éppen Ausztrália, az Egyesült Államok és Kanada, tehát éppen a “be­vándorló országok” haboznak. Becsmérlő kijelentések hangzanak el egymásután ame­rikai hivatalos oldalról. Az egyik szenátor a menekültek túl­nyomó részét kommunistának nevezi, egy másik szószóló pe­dig a bűnözők nagy számát em­legeti. Mi magyarok is tisztában va­gyunk, hogy a magyar menekül­tek nem mind Gral-lovagok, de hiszünk abban, hogy az ameri­kai élet jótékony hatással lesz a megtévedtekre is. Felfogá­sunk az, hogy a menekültek közt kis létszámban vannak a meg­­győződéses kommunisták, vagy a megrögzött bűnözők. Nem lehet viszont az, hogy az egész amerikai törvényhozást megállítsa munkájában néhány ember okvetetlenkedése. Az egész magyar szabadságharc alatt Amerikán volt a világ sze­me s most is az a helyzet. A behemót amerikai gazdasági élet könnyen felszívja azt a né­hány tízezer magyart. Másrészt többet kap érte, mint amennyit adott: kihúzza a szőnyeget a vö­rös propagandisták lába alól. A lengyel kísérleti telep minket, magyarokat is közelről érdekel. Ha a lengyeleknek si­kerülne legalább részlegesen ki­bújni a szovjet iga alól, akkor Magyarországon is enyhülnie kellene a helyzetnek. Sajnos, nem igy történt. Gomulka kétségbeesetten sak­kozik, de a játszámákat egy­másután veszíti el a régi sztáli­nisták javára. Úgy látszott, hogy a külpoziciókból ki lehet billenteni a sztálinistákat s ezek pillanatnyi fej veszettségükben valóban meg is lapultak, de ma már minden oldalról előre tör­nek. A kísérleti időnek, persze, még nincs vége. Aggódva figyel­jük a lengyel nép nagy viasko­­dását. Szabadságharc ez is, bár nem dörögnek a fegyverek. Németország egyesítése ez lett most az amerikai poli­tika elsőszámú célkitűzése. A németek politikai vezérei egy­másnak adták a kilincset Wa­shingtonban. Nemcsak a kor­mány képviselői, hanem az el­lenzék vezére is ott járt. A né­met kérdés sikeres rendezésén fordulhat meg egész Európa s igy Magyarország sorsa is. THE FLAG OF HUNGARY Red, white and green the colors of Hungary’s flag, Ever wave high o’er this wondrous land of brave heroes. Land of Magyars, the land we love! Red is for the bloodshed of those who sacrificed their lives to save our thousand year old country from the Tartar foe! White is for the peace our nation loves. Green is the hope for justice to Hungary, Freedom from communist slavery and liberty! ' Red, white and green flag of once mighty Hungary Keep on waving high above in God’s azure blue sky O’er unforgotten Hungary, land of Magyars, Land we love! EMMA LOLA CADLE MEGHÍVÓ AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG NEW BRUNSWICK-1 OSZTÁLYA altal A NEW BRUNSWICK-I MAGYAR EGYHÁZAK, EGYLETEK ÉS KLUBOK RÉSZVÉTELÉVEL rendezendő MŰSOROS MÁRCIUSI MAGYAR SZABADSÁG ÜNNEPÉLYRE a Szent László Hall-ba 1957..MÁRCIUS 17-ÉN, VASÁRNAP ESTE pontban 7:30 órai kezdettel BELÉPTI DÍJ NINCS! — Adományokat az Egyesült Magyar Segélyakció (Co-Ordinated Hungarian Relief Inc.) pénztárába továbbítunk. RENDEZŐ BIZOTTSÁG: Reskó Jenő elnök, Dr. Thiery Ákos, Diénes László, Dr. Nagy János, Varga (Peppy) Gyula. MŰSOR: Amerikai Hymnusz ................... Énekli az Atléta Klub Dalárdája Üdvözlet ................... Reskó Jenő, az Amerikai Magyar Szövetség New Brurtswick-i Osztályának elnöke Talpra Magyar ......*............................... Szavalja Latringer József ménekült szabadságharcos Cimbalom-szóló ............................................................... Kára Péter Megnyitó ünnepi beszéd...............Nt. Dr. Kosa András ref. lelkész Magyar népdalok ............................... Merbachné Horváth Angela Gödry Julia zongorakiséretével Hegedűszóló (Hubay: Csárdajelenet) ..... Kovács József hegedű­művész, zongorán kisíN Valgóczy Mária Kossuth nóta ........................... Énekli a közönség, a Kára-Németh Testvérek zenekarának kíséretével A magyar segélymozgalom ismertetése .... Diénes László szerkesztő az Amerikai Magyar Szöv. brunswicki oszt. titkára SZÜNET Magyar táncok...................Hoff er Gyula, Győrfy Margit, Hajdu-Németh Lajos, Margatics Mária, Dorkó István és Lábas Lillian Tárogató-szóló . ........................................................... Kára Gyula Beszámoló a Szövetség Camp Kilmer-i ténykedéseiről.... Dr. Thiery Ákos, az Am. Magyar Szöv. N. B.-i osztály pénztárosa Zongora-szóló ........................... Valgóczy Mária zongoraművésznő Magyar nóták............................... Pauk Margitka a Kára-Németh zenekar kíséretével Magyar Hiszekegy ... Horváthné Kürthy Zsuzsa szavalómüvésznő Magyar népdalok ................... Kára-Németh Testvérek zenekara Ünnepi záró-beszéd.. .Ft. Borshy Gy. Engelbert, OFM. rk. plébános Magyar Hymnusz ............................................... Énekli a'közönség Műsorvezető Reskó Jenő — Színpadi rendező .Varga (Peppy) Gyula Fáklyás (elvonulás New Yorkban Legújabb Egy magyar menekülteket is egy olasz hajóval. A súlyosan sé­­hozó hollandiai hajó Írország rült hajó, amelyen több mint partjai közelében összeütközött 300 magyar is van, kénytelen —------*------------:------------------- volt visszatérni Antverpenbe. A Nyugtával dicsérd a napot, jelentés szerint haláleset nem Előfizetési nyugtával — a lapot! történt. A Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség most pénteken, március 15-én este 7:30 órai kezdettel fáklyás fel­vonulást rendez New Yorkban, a Kossuth szoborhoz. A felvonu­lók a Kossuth-szobor megkoszo­rúzása keretében ünnepséget tartanak, a magyar egység je­gyében. Gyülekezés este 6:30 kezdet­tel a 122-ik utca és dermont Ave. sarkánál, valamint a 103- ik utca és Riverside Drive sar­kánál. Számos környékbeli vá­rosból autóbuszokon fognak a magyarok New Yorkba menni erre a fáklyás felvonulásra és ünnepélyre. (Azt, hogy New York- város hatóságai engedé­lyezik-e a fáklyás felvonulást, mi itt nem tudjuk, de mert ez­­ideig még nem hallottunk róla, hogy ilyen lett volna New York­ban, kételkedünk benne. De ez nem is annyira fontos; legfen­­nebb zöld-gyertyás felvonulás lesz, amit már rendeztek new yorki magyarok előbb is. A lé­nyeg az, hogy felvonulnak, hogy lássa a világ: együtt vagyunk mi magyarok ezen a 108 éves nemzeti szabadság-ünnepünkön s együtt tiltakozunk az orosz gyarmatosítók, elnyomók, jog­bitorlók gazságai ellen!) A Kossuth szobor előtti ün­nepségen az amerikai és ma­gyar himnuszt a haditengeré­szet zenekara fogja játszani. Petőfi “Nemzeti Dall”-ját Szabó Sándor budapesti színművész szavalja, Illyés Gyula: “Egy mondat a zsarnokságról” c. ver­sét Dékány László budapesti színművész fogja elszavalni, az ünnepi beszédet pedig Hon. Averell Harriman, New York állam kormányzója tartja. Be­szédet mondanak még: Király Béla vezérőrnagy, a szabadság­­harcosok egyik vezére, valamint James A. Michener iró és Kiss Sándor, a Szabadságharcos Szö­vetség intéző bizottságának tagja. New Brunswickról 15-én, pénteken délután 5 órakor a Szt. László Hall elől autóbuszok in­dulnak a felvonulásra. Autó­buszra jelentkezni lehet a Haj­dú Vendéglőben (Somerset 214) és a Bus-irodában Dr. Nagy Jánosnál. Oda és vissza az ut $1:10-be kerül. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! * HŐSÖK HARCTERÉN Irta: ÁBRÁNYI EMIL Ne verd fel őket! Ott alusznak némán A hazavédő holtak. Végsőt ölelve, mint a hü testvérek, Egymásfölé borultak. ibhuki1*» És mintha mind felömlött volna égre A vér, mely itt alá foly: -r- Mint vérbe mártott ónási zászló, Úgy leng az alkony-távol. Az úttól félre, kínban roskadozva, A porban, kik hevernek ? Öreg, vak ember, sáppadt, beteg asszony S egy rongyos, vézna gyermek. A harcmezöt a gyermek és az asszony Kétségbe esve nézik, És mind a hárman zokogó panasszal Isten nevét idézik . . . S a roppant csöndben, félig összebújva, Rémes keservről szólnak, És könnyeik, mint három patak árja, Jajongva összefolynak ... . . . Dobog a föld; a hóditó közelget, Vad, ittas szenvedéllyel; Hallja a sírást és megáll; haraggal ' Néz a homályban széjjel. * “Miféle sirás? Hollá?” . . . Semmi válasz, ' Tovább zokognak lassan. “Miért sirtok, kérdem? Rajta! Nincs időm, hogy E vinnyogást hallgassam!” . . . Fölállt a gyermek; odalépett hozzá; Egépz valója égett: “Mert nincs erőm kardot ragadni, hóhér, S szétmarcangolni téged!” Fölállt a nő; rémjtő szeme lángja Átlobbant a homályon: “Mert nem tudok több ifjat szülni, ördög, Ki értem bosszút álljon!” S felállt a vak; vezette a fiúcska A hóditóig kézen: “Mert nem láthatlak szinröl-szinre, hitvány, Rád köpni megvetésem!” 1848 március kötelez! Ezek a gondolatok, melyeket el akarok mondani, nem csupán egy ember nézetei, hanem a kommunisták börtönében szenvedettek és a magyar szabadságharcban résztvettek hit­hitvallása. Erről beszélgettünk az ausztriai átmenő táborok nyo­masztó, kiutat kereső levegőjében és gondolkoztunk a hajón, uj otthonunk felé haladva ... gondokkal teli, sebünkre gyógy­irt kereső magányunkba visszavonulva . . “Aki magyar, az velünk tart!” — zúgott végig a jelszó a városon 1956 október 23-án ... És egy emberként megindult az egész magyar nép. Pöttöm kis gyerekek rohantak neki a szovjet tankoknak. Az egész magyar népnek a szovjet gyar­matosítók és kommunista bábjaik elleni egységes harca volt ez a szabadságharc. A sereg óráról-órára nőtt... a kicsi mag­ból félelmetes óriás nőtt... Az 1848-as márciusi ifjak is a szabadságharc eszméire támaszkodva vívták meg hősi harcukat. Ha megvonjuk a pár­huzamot a két hatalmas szabadságharc között, akkor száz év távolából megállapíthatjuk, hogy sem akkor, sem most nem rajtunk múlott, hogy hősi harcunk elbukott. A világtörténelem során sokszor találkozunk szabadság­törekvésekkel, mert ez az isteni igazságban hivő lélek élet­igénye. Ezt pedig, ha ideig-óráig el is lehet fojtani, előbb­­utóbb hatalmas erővel utat tör magának. Ehhez azonban a nagy nemzeti összefogás szükséges úgy otthon, mint az emig­rációban egyaránt. Az 1848-as és az 1956-os szabadságharcok hősi halottad nak emlékére fogadjuk most meg, magyarok, hogy félretéve minden nézeteltérést, együtt haladunk, váll-v^ll mellett, szü­lőhazánk felszabadításának utján! És ha ez igy, egymás támogatásával sikerülni fog, az utókor hálás gondolattal fog visszaemlékezni korunk magyarjaira. Rajtunk múlik, hogy erőnk maximumáig megtegyünk mindent, az összefogás je­gyében, szülőhazánk jövőjének biztosítására. Ha széthúzunk, eljöhet az idő, hogy századok múlva csak úgy fognak a ma­gyarságra emlékezni, hogy valahol a Tisza táján élt egyszer egy nép, volt egy ország, amelyet megölt fiainak szeretete . . . Mert, — állítólag, — mindannyian jobban szeretjük szülő­hazánkat, mint más. Ebben a nagy szeretetben pusztuljon el szülőhazánk? Mert azzal, lényegében, nem szülőhazánkat sze­retjük, hanem sajátmagunkat, ha görcsösen ragaszkodunk most olyan dolgokhoz, amiknek megvitatása most még nem időszerű. Az ilyesmivel, akaratlanul is, szülőhazánk sír­ásóivá válunk . . . Találjuk meg a közös pontot, melyben megegyezünk! A márciusi ifjak nemzeti ünnepén találjuk meg egymás kezét! Acélozza meg izmainkat a nagy harcra a márciusi ifjak hős helytállása és az 1956-os szabadságharc hőseinek vére, kiket utolsó útjukra egy hősi nemzet gyásza és zokogása kisért . . . Ezek az ifjak vérükkel Írták meg a szavazócédulát, melyen az állt, hogy szabadok akarnak lenni . . . Mi, akik most az élő nemzet emigrált része vagyunk, az ő emlékük szentsége mellett haladjunk együtt mindannyian, magyarok, azon az utón, amely édes szülőhazánk szabadsága felé vezet! Ez az ut, tudom, nagyon rögös és tövisekkel van tele ... De ne felejtsük el, hogy a mi helytállásunkon és egy­mást szerető támogatásán múlik, hogy egyáltalán elérhe­tünk-e uticélunk végére . . . Kanada 28,000 magyart fogad be Eddig 13,000 magyar ujme­­nekült érkezett Kanadába és a következő hónapokra külön hajó és repülőgép járatokat rendez­tek be, hogy még további 15,000- et telepítsenek le, amire Kana­da kötelezte magát. Kanada 1957-re 200,000 különböző nem­zetiségű bevándorlót kíván be­fogadni és nagy szüksége van munkaerőkre. Ebből 25,000-et repülőgépen hoznak Európából. Az összes útiköltségeket a ka­nadai kormány viseli. TITÓ BŰNE... A szovjet vezérek még egyre azt bizonygatják, hogy a jugo­szláv vörös diktátor, Tito hibát követett el, amikor szembe szál­lott Moszkvával és a saját kü­lön utján haladt. Ismételten fel­szólították a Pravda hasábjain, hogy gondolja meg magát, “amig nem késő” és térjen visz­­sza a Kremlin vörös aklába. (A mi szemünkben Tito igy is, úgy is bűnös, mert véreskezü kommunista, akármilyen hinta­politikát folytat is most. . . !) Mollet az oroszok kivonulásáról Guy Mollet francia miniszter­­elnök több napon át árgyalt Washingtonban Eisenhower el­nökkel és Dulles külügyminisz­terrel. Mollet és az elnök nyilat­kozatot adtak ki, amelyben han­goztatják, hogy országaik ha­gyományos barátsága újabb is­­tápot nyert. Tájékozott forrá­sok szerint azonban az ellenté­teket' csak elodázták. Mollett ki­jelentette az újságíróknak, hogy nem kért újabb anyagi segítsé­get Washingtonban és Francia­­ország a saját erejéből törek­szik fenntartani magát. Azon kérdésre, mikor vonul­nak ki az oroszqk a megszállt ke­leteurópai országokból, úgy nyi­latkozott, hogy “egyszer ki fog­nak vonulni, de a magyar- és lengyelországi események miatt később, mint számítottuk.” NAGY MAGYARORSZÁG térképe, a visszacsatolt felvidéki és erdélyi 1940-es határvonalak­nak A Losonczy mérnök által ké­szített nagyalakú falitérkép. Ára $1.00. Kapható a Magyar Hírnök Könyvesboltjában, 216 Somerset St., New Brunswick, N. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents