Szabad Sajtó, 1957 (51. évfolyam, 1-45. szám)

1957-10-24 / 43. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 43. SZÁM." PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY” THURSDAY — 1957. OKTÓBER 24. THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN' COUNTIES Most egy éve HAYDU K. GYÖRGY PLAINFIELD-I GYÁROST AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG ORSZÁGOS ELNÖKÉVÉ VÁLASZTOTTÁK f ...........1 HAYDU K. GYÖRGY BORSHY KEREKES GYÖRGY: EMLÉKEZZÜNK a magyar nép szabadnak érezte magát és a sok véráldozat után joggal remélhette béklyójainak végleges lehullását. A tragédia bekövetkezett s hogy igy történt, nem a magyar népen múlt, hanem a Nyugaton. A Nyugat a füle botját sem mozdította. Lelkesedett a ma­gyar forradalomért, de ennyi volt az egész. Most, egy év múlva, a Nyugat egyetlen erkölcsi kutforrása még mindig a magyar szabad­ságharc. Ebből veszik a témát a politikusok s benne fürdetik meg lelkűket a nagy gondolko­dók. Mérhetetlen az erkölcsi ha­szon, amely a.Nyugat számára 1956 októberéből származott. Az, hogy ma már nem lehet erős nemzetközi kommunizmus­ról beszélni, tisztán a magyar szabadságharcnak tulajdonítha­tó. Többször is irtuk ezeken a hasábokon, hogy a magyar nép egy nagy háborút nyert meg a szabad világnak és első sorban Amerikának. S ezt valljuk ma is. Don Salvadoré Madariaga, az angliai oxfordi egyetem ta­nára,- az egyik legnagyobb élő gondolkodó a napokban cikket irt a Neue Zürcher Zeitung cimü svájci lapba és az amerikai New Leader cimn liberális szemlébe. Madariaga azt Írja, hogy mélységesen szégyenli magát a Nyugat miatt. A Nyugat buk­tatta el a magyar forradalmat, mert nem segített, pedig megte­hette volna. A nyugati külügyminisztériu­mokban azzal védekeztek és vé­dekeznek, hogy a magyar forra­dalomba való beavatkozás uj vi­lágháborúba sodorhatta volna a föld népeit. Ezért nem adtak fegyvert a magyar népnek. Dehát jóval később Jordán­nak adtak fegyvert, — írja Ma­dariaga. Hát akkor nem forgott fenn a világháború veszélye ? Az igazság másutt keresendő, nem a külügyminiszterek előszobájá­ban. Az igazság az, hogy az em­beri szabadságharcnak nincs Alig két hét és ott leszünk a választási urnák előtt, hogy ál­lampolgári jogunkat gyakorol­juk és kötelességünket teljesít­sük. A választási harcnak ebben a szakaszában, amikor már-már úgy látszik, hogy mindkét jelölt kimerítette az összes érveket, amelyek a választók • megnyeré­sére és jövendő államvezetési terveik megvilágítására fonto­sak voltak, a súlypont a válasz­tókra tolódik át. Hallottunk mindent. Jót, rosszat, kitalált és kierőszakolt történeteket, melyek inkább a választók hangulatát, mint véle­ményét tudták befolyásolni csu­pán, mert vélemény kialakításá­hoz nem történetek, hanem té­nyek kellenek. Nem szabad soha, de különö­sen ilyen'fontos állás betöltésé­nél hangulat után mennnünk! A hangzatos jelszavak, vagy alap­talan vádak ne tévesszenek meg bennünket! ítéletünk és elhatá­rozásunk alapja a lekiismeretes ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: C Harter 7-8484. értéke. De van, például, az olaj­nak. “Ha Budapest utcáin vér helyett az olaj ömlött volna pa­takokban, a Nyugat egész bizto­san beavatkozott volna, függet­lenül attól, hogy ez a beavatko­zás világháborús veszélyt rejt-e magában, vagy sem ... !” — fe­jezi be cikkét Salvadoré Mada­riaga. Az évforduló alkalmából Lukács János philadelphiai professzor hosszabb tanulmányt irt a Commentary cimü ameri­kai zsidó szemlébe. Lukács pro­fesszor — többek közt — azt ír­ja, hogy a keleti hódítók soha­sem tudták szellemi tartalom* mai megtölteni az elfoglalt te­rületeket. Nem sikerült Attilá­nak, Xerxesnek, Dzsingisz Khánnak. A hadaknak vissza kellett vo­­nulniok. A fegyverek elegendők a hódításra, de nem a megtar­tásra. Szellemi tartalommal az oroszok sem tudták kitölteni a Kárpátmedencét. A magyar népnek, amióta megtelepedett a hazában, sohasem volt a Kelet szellemi forrása. Maguk az oro­szok is mindig Nyugatból táplál­koztak. A magyar nép Írja Lu­kács professzor, — mélységesen lenézi az oroszokat. S ezt maguk a hódítók is érzik. Történelmi kényszerűségnek engedelmes­kednek, amikor majd kivonul­nak a meghódított területről, mert szellemileg képtelenek vol­tak betölteni ... A történész szemével nézve a magyar forradalmat, Lukács professzor azt is megállapítja, hogy az emberi lelkeket megrá­zó villamos hullámok nem Pá­rizsból jönnek már, hanem Bu­dapestről. A francia forradalom többé már hatást az emberiség­re nem gyakorol. A francia for­radalmat néhány száz ember csinálta, nemkülönben az orosz­­országi bolsevista forradalmat is. A magyar forradalomban az egész nép összetört s ezért gya­korol példátlan hatást a világ népeire. Ez a hatás örökre meg­marad. A magyar forradalom szent és örök. mérlegelés és a helyes program felismerése kell hogy legyen! A tények, a négy éves kor­mányzási mult, a tisztakezü po­litika, a kis ember érdekeinek védelme, pártatlanság és ember­szeretet, bölcs előrelátás és ál­lamférfim lelki ismeretesség minden kétséget kizárólag a de­mokrata párt jelöltjét Meyner kormányzót állítják elénk, mint legalkalmasabb személyt a kor­mányzói állásra. Az elmúlt hetek izgalmas po­litikai vitáiban semmi olyan nem merült fel ellene, ami még csak a leghalványabban is két­séget tudott volna kelteni ben­nünk, vagy úgy gondoljuk, hogy bárkiben is aziránt, hogy elmúlt négy évi kormányzása be nem teljesitette volna azokat az igé­nyeket és Ígéreteket, amelyeket első megválasztása alkalmával vele szemben támasztottunk és amelyeket annak idején Ígért. Az ígéretek és a hozzáfűzött remények beteljesedése és telje­sítése — különösen a politiká­ban — olyan erény és eredmény, mely egymagában is elegendő egy győztes választási hadjárat-Hétfőn, október 21-én reggel az Amerikai Magyar Szövetség Igazgatósága közgyűlést tartott, amelyen felolvasták Szántay Dezső országos elnök levelét, melyben bejelenti, hogy egész­ségi állapota miatt kénytelen le­köszönni tisztségéről. Az Igaz­gatóság sajnálattal vette tudo­másul Szántay Dezső bejelenté­sét, aki évek hosszú sora óta ál­dozatos odaadással állt Szövet­ségünk élén; — az amerikai ma­gyarság* hálás köszönetét tolmá­csoló levél elküldését szavazta meg az Igazgatóság s egyben ja­vasolta, hogy a rendkívüli köz­gyűlés válassza őt örökös tisz­teletbeli elnökké. Az országos el­nöki tisztség betöltésére az Igaz­gatóság egyhangúlag Haydu K. György ismert New Jersey-i Meyner kormányzó azonban nem elégszik meg ezzel, az érett államférfi rátermettségével bő­kezűen ontja messzeható. ter­veit, melyek — amint annyi is­mertetésünkben már részletesen leírtuk — államunk és magunk, valamint gyermekeink boldogu­lását vannak és lesznek hivatva szolgálni. A választási harc utolsó sza­kaszában úgy érezzük, hogy egy­re jobban és jobban ő kerül az élre . . . ... És november 5-én, amikor a harc elcsendesedik, a választás napjának csendjében, a pilla­natnyi hangulat befolyásától mentesen, minden lelkiismerete­sen gondolkodó választó csak ar­ra az egy jelöltre adhatja szava­zatát, akinek egyszerűsége, tisz­ta múltja és államférfim ráter­mettsége elvitathatatlanul be­igazolódott : Meyner kormány­zóra! Menjünk valamennyien sza­vazni, mert csak igy biztosíthat­juk megválasztását! Igaz lelkiismerettel Meyner kormányzóért! magyar gyárost ajánlotta, a dél­utáni közgyűlés pedig ugyan­csak egyhangúlag választotta meg őt az Amerikai Magyar Szövetség élére. Az igazgatósági gyűlésen Nt. Borshy Kerekes György elnö­költ s azon három országos nagy magyar egylet részéről a követ­kezők vettek részt: Nt. Borshy, Nt. Kecskeméthy József és Ki­rály Imre, az Amerikai Magyar Református Egyesület, Révész Kálmán és Falussy Alajos a William Penn Fraternális Egy­let és Suta Péter, Szegedy Ist­ván, Dr. Molnár Kálmán, az American Life Insurance Ass’n. képviseletében. New Jerseyből a következők voltak jelen a gyű­lésen: Főt. Gáspár János pas­­saici plébános, Főt. Béky Zoltán (Trenton), Antal Ferenc (Pas­saic), Séllyei F. Lajos (Perth Amboy) és Diénes László, igaz­gatók, valamint Haydu R. György és Dr. Nagy János (New Brunswick), mint vendé­gek. (A többi résztvevők neveit a hivatalos jelentésben fogjuk közölni.) Az Igazgatóság meghallgatta és részleteiben megtárgyalta a titkári, pénztárnoki, stb. jelen­téseket á a jövőre vonatkozólag fontos határozatokat hozott. A délután folyamán pedig az Ame­rikai Magyar Szövetség rendkí­vüli közgyűlésére került a sor, amelynek során megtörtént a le­mondott elnök helyének betölté­se Haydu K. György országos elnökké választásával. Haydu György szivbőljövő sza­vakkal köszönte meg az iránta megnyilvánult bizalmat és kije­lentette, hogy minden tőle telhe­tő módon igyekezni fog ebben az uj tisztségben is a magyarság segítségére lenni és megfelelni annak a várakozásnak, amivel most már az egész amerikai ma­gyarság, sőt, a világ minden ré­szében élő magyarság feléje fog tekinteni . . . “Nemcsak azok­nak az amerikai magyaroknak az érdeklődését és Szövetsé­günkbe tömörülését vagyunk hi-VISSZA AZ ÓRAMUTATÓT! Október 26-án, szombaton este lefekvés előtt, vagy va­sárnap reggel: egy órával vi­gyük vissza az óramutatót, mert a nyári időszámításnak vége lesz és október 27-től kezdve már a rendes Stan­dard Időszámítás lesz ismét érvényben itt, a keleti part­vidéken is. vatva megvalósulásba vinni, a­­kik a statisztika szerint magya­roknak számítanak, hanem an­nak a mintegy két-milliónyi másod-, harmad-generápiós, el­­amerikaiasodott magyarnak is, akik joggal és büszkén vallhat­ják magukat magyarnak . . . csak “fel kell ébresztenünk” bennük a magyarság-öntuda­tot!” — mondotta székfoglaló beszédében Haydu György. Nt. Borshy Kerekes György, Falus­sy Alajos és Főt. Gáspár János mondottak szép beszédet Haydu György szavai után . . . Az Amerikai Magyar Szövet­ség rendkívüli gyűlésének volt egy másik fontos mozzanata is: állástfoglalt a Szövetség a Free Europe Committee magatartá­sa, illetve az úgynevezett “Sza­bad Magyar Nemzeti Képvise­let” összetétele és “Alkotmá­nya” ellen, amit egy külön bi­zottság által szerkesztett Nyi­latkozatban hozott az Egyesült Államok elnöke, valamint kor­mányunk tagjai, a törvényho­zás összes tagjai és minden ille­tékes tényező tudomására. “A Szovjet Alkotmány mintájára készült s ahhoz hasonlatos úgy­nevezett Alkotmány, valamint a Nemzeti Képviselet összetétele lehet akármi, csak nem magyar­nak való! Mi pedig nem nézhet­jük szó nélkül és mint szárma­zásunk elnémított népének han­got adó szabad amerikai polgá­rok kötelességünknek érezzük felszólalni ez ellen és felhívni a lelkiismeretes emberek figyel­mét arra a játékra, amit a Free Europe Committee csinál ebből az úgynevezett Képviseletből...” körülbelül ez az álláspontja az Amerikai Magyar Szövetség­nek. (A Nyilatkozatot lapunk legközelebbi • számában angol eredetiben és magyar fordítás­ban közölni fogjuk.) Több sze­nátor és kongresszusi képviselő, akiknek figyelmét már felhívták az ügyre, kijelentette, hogy vizs­gálatot fog kérni úgy a Free Europe, mint mindazok ellen, akiknek az ilyenszerü “magyar képviselet” létrehozásában és kikényszerítésében részük van. A közgyűlés második napjá­ra, illetve a Co-Ordinated Hun­garian Relief, Inc. közgyűlésére e lap szerkesztője, sajnos, nem maradhatott Washingtonban, mert időközben utolérte őt is az ázsiai nátha és sietve haza kel­lett utaznia. A jövő héten azon­ban beszámolunk az ott történ­tekről is. Az Amerikai Magyar Szövet­ség köszönetét szavazott meg Robert B. Meyner, New Jersey állam kormányzójának azért, hogy a Camp Kilmerbe érkező magyarok ezreit külön bizottsá­ga utján segítette és igyekezett elhelyezni. Egy a ledöntött Szta­­lin-szobor maradványaiból ké­szült szabadságharcos bronz-tüt és a köszönetét kifejező emlék­lapot külön bizottság fog Mey­ner kormányzónak átnyújtani a Szövetség nevében. Ugyancsak köszönetét és emlék-tüt szava­zott meg a Szövetség Col. Jack B. Dunn-nak, a Kormányzó Me-Most egy éve októberben, hogy származásunk földjének az a magyarsága, amelyikről szinte hivatalosan és félhivatalosan az a hir terjesztődött a nyugati világban, hogy az évtizedes ter­ror meghajtotta büszke nyakát és kemény gerincét: olyan leckét adott fel magyarság-ismeretből ennek a félig terrorista, félig opportunista világnak, hogy má­ig is tanulja. Ha ugyan valaha is megtanulhatja. Most egy éve, hogy nekünk’ akik sohasem kételkedtünk ma­gyarságunk több ezer éven át edzett állóképességében, olyan bizonyságot szolgáltatott né­pünk veszendőnek ’jelzett ifjúsá­ga, amit — valljuk be! — titkon ajtónkat behajtva imádkozván vártunk ugyan, de amit meg­kapván máig sem ocsúdtunk fel csodátvárt és csodátkapott ör­vendezésünkből. Mert bizony több volt, mint amit reméltünk tőle. Most egy éve, hogy velük együtt vártuk volna a szabad­ságról szavaló propagandának tettekben megnyilvánuló segít­ségét, de az üldözöttek és mene­kültek számára csak rozzant ba­­rakfedeleket, ingyen levest, esetleg pulyka combot, sebkötő flastromokat, hangos vállvere­­getéseket, uraságoktól levetett ruhákat s a nagy világba szét­­szóratás könyörületességét s ha­sonló alamizsnákat kaptunk. — És ezekért is hálásnak kell len­nünk. Most egy éve, hogy a sokszor vérbenázott magyar földre újabb fiatal vérzuhatag ömlött táplálni a szabadságnak soha ki nem száradó fáját. Azoknak vé­re, akiknek nem volt és nem le­hetet ttürelme kivárni a maga­san kulturált, <je a mélybe, az igazságot szomjazó emberi lé­lekbe soha beletekinteni nem tu­dó, úgynevezett diplomácia této­va sakkhuzásait. Mert ilyen já­ték folyik. És most? Négy állam református ma­gyarsága fog összegyűlni októ­ber 27-én, vasárnap délután 4 órakor New Yorkban, a Park Avenue és 91-ik utca sarkán lé­vő Brick Presbyterian templom­ban, hogy megemlékezzék a re­formáció 440-ik fordulójáról, ugyanakkor pedig templomi áhí­tattal zárja be a magyar sza­badságharc első évfordulójának ünnepi hetét. A magyar és angol nyelven tartandó istentiszteletet a ven­déglátó gyülekezet lelkészének, Dr. Paul Wolfe-nak köszöntése fofgja bevezetni. A magyarnyel­vű prédikációt Szigethy Béla whartoni lelkipásztor fogja mondani, angolul Dr. Harsányi András cartereti lelkész hirdeti az igét. Az istentiszteleten — angol vagy magyarnyelvű szolgálattal — a következő new yorki, illet­nekültügyi Bizottsága elnöké­nek, valamint köszönetét mind­azoknak, akik a Camp Kilmer­­ben önzetlenül segítségére siet­tek menekült magyar testvére­ink ezreinek. A washingtoni gyűléseket kedden este fényes bankett zár­ta be a Willard Hotel dísztermé­ben. Százezernyi áldozat s milliók­nak millió átremegett nappala és éjszakája után még mindig nem tudjuk mi lesz a sorsa an­nak a nemzetnek, amely az utób­bi ezer esztendő alatt mindig csak adott azoknak, akiktől cse­rébe itt-ott csurgó szép szava­kon kívül jóformán semmit sem kapott. Sem ha kérte, sem ha kö­vetelte. Nem tudjuk s ma már azok­tól nem is igen remélünk. Ettől az álcázott erkölcsű világtól nem. Van azonban a világ fölött Valaki, akinek útja nem a mi utunk, gondolatai nem a mi gon­dolataink, igazsága nem a mi igazságunk. Valaki, akinek kez­deményezéséhez nem kellenek j egyzőköny vek, igazságosztásá­hoz kihallgatások, üzeneteihez diplomáciai jegyzékek, elhatáro­zásaihoz közvélemény kutatás, s téletéhez többségi szavazás. Va­laki, aki lát, aki tud, aki akar, aki mer, aki cselekszik. őtőle várjuk a jövendőt. Mert Őbenne bíztak a mi őseink és meg nem csalatkoztak, őbenne bízunk mi is és meg nem csalat­kozhatunk. Mert ő látja, amit a vaksággal vert emberi szemek nem láthatnak; tudja, amit két­kedő emberi ész soha fel nem foghat. Akarja azt, hogy az éhe­zők és szomjuhozók megelégit­­tessenek; meri azt, amitől a ké­­nyelmeskedő gyáva reszket s cselekedni fogja azt, ami múltat és jövendőt egbünhődött népé­nek javára való. — Bizonyosan. Az őszben is biztató és tavaszt jelentő októberi szabadsághar­cot idézve, hősi halottakat gyá­szolva, hazátlanokat sajnálva, ragságba hurcoltakért imádkoz­va, nyomorba döntöttek s féle­lembe igázottak szabadulását kérve tehát: őrá emlékezzünk. Ő az egygedüli, aki segíthet és segíteni fog. Mert ő az Isten, aki megalázza az ő népének el­lenségét. És mi az ő népe va­gyunk. (“Testvériség”) ve New York környéki lelkészek vesznek részt: Dr. Kosa And­rás, Ladányi Zsigmond, Egry László, Beretz Árpád, Hunyady László, Király Zoltán, Rásky József, Csordás Gábor. Istentisztelet végeztével az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület Keleti Körzete — amely ezt az istentiszteletet kezdeményezte — deklarációt terjeszt a megjelentek elé. A deklarációt Ábrahám Dezső Perth Amboy-i lelkész, a Keleti Körzet alelnöke vezeti be; ma­gyar nyelven Kováts I. András, angol nyelven Dohányos István fogják felolvasni. Az istentiszteleten a gyüleke­zetek egyesült énekkara, vala­mint a Passaic-i Vegyeskar fog énekelni Bertalan Imre lelki­­pásztor, körzeti elnök vezetésé­vel. Dr. Clarence Dickinson, a Brick Church orgonistája fog játszani. Az istentisztelet után egy dol­lárért vacsorát fognak felszol­gálni a gyülekezeti teremben. Az eddig megnyilvánult ér­deklődésből ítélve New York és környékének református ma­gyarsága meg fogja tölteni a Brick Church-öt, hogy bizony­ságot tegyen arról: a magyar reformátusok híven őrzik örök­ségükből azt, ami maradandó. MEYNER KORMÁNYZÓ AZ ÉLEN! hoz. MAGYAR REFORMÁTUSOK REFORMÁCIÓI EMLÉKÜNNEPE

Next

/
Thumbnails
Contents