Szabad Sajtó, 1957 (51. évfolyam, 1-45. szám)
1957-09-26 / 39. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY oz Merged with “PASSAIC and VICINiTY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 39. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1957: SZEPTEMBER 26. “A fegyveres beavatkozásunk nem segített volna Magyarországon” mondotta Cabot Lodge MEYNER KORMÁNYZÓ ÚJRAVÁLASZTÁSÁNAK INDOKAI PÉNZÜGYEK ÉS TÖRVÉNYHOZÁS Wan herceg csendes diplomáciai munkájáról nem szivárog ki fsemmi hir. Azt sem tudni, merre jár. Lehetséges, hogy — az ENSz-től kapott meghívása értelmében — már Moszkvában van, hogy Hruscsovékkal tárgyaljon. Bizonyos, hogy az ázsiai ember szívósságával végzi el feladatát, de az eredmény távolról sem biztos. Legalább is ebben a mentben még nem. Jelen pillanatban az a helyzet, hogy a magyar forradalomból mindenkinek haszna volt, csak éppen a magyar népnek nem. Haszna volt az Egyesült Államoknak. A magyar forradalom felér az USA számára egy győztes háború értékével — és nem került semmibe ... A Szovjetunió megingott, a világ népei meglátták a behemót gyöngeségeit. Ennek megfelelően a vasfüggönyön kivüli kommunista pártok feltöredeztek, összezsugorodtak s ma már nem jelentenek komoly veszélyt a nyugat számára. Sorolni lehetne a nyugatnak jutott haszonrészesedést akár hasábokon keresztül. De nyertek a magyar forradalomból a vasfüggöny mögötti népek is, az egyetlen magyar nép kivételével. A Szovjetunió területén meglazult a zsarnok szorítása. Az orosz nép ma könnyebben él, mint a magyar forradalom előtt. A falvakban, legalább a belső telkeken a magángazdálkodás valamelyes csökevényét hivatalosan is visszaállították. A munkásnak is jobb dolga van. Romániában már csak gyapjúból és húsból van beszlgáltatási kötelezettség. A gabonát szabad piacon adhatják el a falusiak. A helyzet annyival is jobb, hogy pl. Háromszéken s általában a Székelyföldön húsz év óta nem volt ekkora termés, mint az idén. Csehszlovákiában az eddigi “kulákok” engedményekben részesülnek. Bulgária merészen Amerika felé kacsintgat. Albániába beengedték az első amerikai újságírót . . . Tehát mindenfelé lazult a kapocs szorítása. Csak éppen Magyarországon dühöng a terror, mégpedig a sztálini időkre emlékeztető hevességgel. A különbség csaka nnyi, hogy most rogyásig vanak nyugati filmek Magyarországon is. A budapesti rendezők nyugati darabokra vadásznak. Lehetőleg olyanokra, amelyekben nincs “semmiféle társadalmi probléma.” Hadd szórakozzék a nép és ne gondoljon újabb forradalomra. Nem is gondol. A nyugatból kiábrándult magyar népnek már eszeágában sincs, hogy újrakezdje azt, ami a múlt év novemberében végétért. Az éjszakai “csengőfrász” ma is megvan. Az embereket éjjel hurcolják el. Senki sem tudja, hová . . .? Little Rock bevonult a történelembe és mérhetetlen károkat okoz Amerikának. A vasfüggöny mögötti sajtó és rádió mindennapos témája. Még az angol lapok is gúnyosan megjegyzik: ha Amerika a világ apostolának szerepében akar tetszelegni, előbb seperje el a szemetet a sajat házatájárói . . . S nem lehet védekezni a táma-ÉPITÖ ÉS ASZTALOS. Házak, garázsok külső és belső átalakítását, va laraint konyhaszekrények készítését vállalja Fenyő József. Telefon! C Harter 7-8484. dások ellen. Little Rock mindenféleképpen “sötét ügy.” A német választások Adenauer javára ütöttek ki. A választási hadjárat során sokat szerepetl Magyarország, — ime a magyar forradalom haszna ott is megmutatkozott. Győzelme után Adenauer kijelentette: a Szovjetet két nagy csapás érte. Az egyik a magyar forradalom volt, a másik a német választás. Németországban k ü 1 önben egy gazdasági csodabogár jelentkezett. A német kincstárnak több az aranya és a jó külföldi valutája, mint amennyire szüksége van. Egyenesen kellemetlen a bonni kormány számára, olyan jól megy minden. Ezzel szemben, a háború egyik győztese, Anglia sehogysem tudja egyensúlyba hozni a költségevtését. A másik győztes, Franciaország a béka színvonalán tart, pedig sok millió dollárt vett be csak az amerikai turistáktól. A két győztesen most Németország akar segíteni. Kölcsönnel. Vásárlási láz van Amerikában. Minden vonalon jelentkezik, miközben a kormány szakadatlanul tart a dollár további higulásától. Úgy látszik, hogy az autószakmában mégis sikerül eladni az 1957-es kocsikat, még mielőtt az 1958-asak piacra kerülnének. Az európai kocsiknak tovább is nagy keletjük van Amerikában. Szóval nincs nagyobb baj. Csak az a Little Rock ne volna. Magyar fiú lett az országos tehetségverseny győztese Az American Trucking Association keretében működő fuvarozó vállalatok mind a 48 államban, továbbá Alaskában és Hawaiiban versenyt hirdettek a legthetségesebb középiskolai tanuló megjutalmazására. Először az 50 fővárosban folyt a tanulmányi előmérkőzés, majd a legj óbb eredménnyel vizsgázókat tették próbára. Valamennyiünk örömére magyar diák: Steve Berényi került ki az országos tehetségverseny győztseként. Az Iowa állam Keokuk városából való fiatalember olyan eredménnyel végezte vizsga dolgozatait, hogy a National Motor Transportation School Award elnyerésén kívül ösztöndíjjal végezheti el a legmagasabb fokú képesítést nyújtó amerikai egyetemek bármelyikét. Különösen mérnöki és villamossági tudományokban példátlan szakavatottságot tanúsított a “kakukvári” ifjú magyar, úgyhogy valóságos versengés indult meg érte a különböző “university”-k között. Televízión is láthatjuk Berényi Pistát, még hozzá október 7-én, hétfőn délelőtt, midőn Arthur Godfrey fogja neki átnyújtani a teherautó vállalatok értékes tanulmányi diját. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉST NYUGTÁVAL A LAPOT! Henry Cabot Lodge, amerikai fődelegátus a UN-ben az újságírók kérdésére kijelentette, hogy: “Ha Amerika fegyveresen beavatkozott volna a tavaly októberi magyar szabadságharcba, ez háborúra vezetett volna, ami nem lett volna segítség Magyarország számára . . .” “Amerika — mondotta Lodge— a háború kivételével minden más módot hajlandó fontolóra venni, ami segíthetne Magyarországon. Arra a kérdésre, hogy kölcsönös kiürítésekkel el lehetne-e érni, hogy az oroszok kivonuljanak Magyaországról, Lodge azt mondotta, hogy ez az Északatlanti Szövetség (NATO) megbontásával járna, erre pedig Amerika ne mhajlandó. “Nem vagyunk hajlandók Oroszországot megjutalmazni ezzel! — mondotta Lodge és megismételte azt az eddig is már sokszor hallott érvet is, hogy: a Szovjetnek csak a szomszédba kellene visszavonni csapatait, mig Amerikának a tengerentúlra . . . Egy másik kérdésre, hogy: a Szovjetet és csatlósait ki lehet-e zárni az Egyegsült Nemzetek Szövetségéből, Lodge azt felelte, hogy: nem, mert az Alapokmány (Charter) értelmében az öt alapitó nagyhatalom nem zárható ki a UN-ből. Kizárási kérdések felett, egyébként is, a biztonsági tanács javaslata alapján a közgyűlés dönt és a Szovjetnek a biztonsági tanácsban vétójoga van, tehát nyomban megvétózná az ellen irányuló javaslatot. “A Kádár-kormány kiküldötteit — mondotta Lodge — nem Azt hisszük, hogy nem volt áldottabb gondolat annál, mint amikor reájöttek arra, hogy az amerikai magyar református élet vezető emberinek, lelkipásztorainak, presbitereinek évente találkoznia kell. Erre a találkozóra igen nagy szükségünk van. Nemcsak azért, hogy tanuljunk, hogy kérdéseink megoldására feleletet találjunk, hogy egymást megismerjük, hanem azért, hogy a testvéri érzést erősítsük, a mi boldog lelki egységünket a (felekezeti) választófalak ellenére megvalljuk. Talán Washingtonban, az Amerikai Magyar Református Egyesület székházán kívül nincs hely, ohová azzal az érzéssel léphetünk be, mint a legonieri Bethlen Otthonban. Az amerikai magyar református embert az az érzés fogja el, ha a ligonieri kis templomba, az árvaházba, az öregek otthonába belép, mintha templomát és*saját egyházi épületét látná. “Ez az enyém, az én hitem és hálám gyümölcse, minél jobban virágzik, annál boldogabb vagyak, minél több a gondja, annál nagyobb a felelősségem.” A világ protestántizmusa felé egyesületünk és a Bethlen Otthonunk a kicsekedésünk. Ide zarándokol el évente az amerikai magyar reformátusság világi és lelkészi vezetőségének jó része. Itt látjuk teljes egészében égető igazolták a UN-ben, de a közgyűlésnek azon részén, amely a magyar ügyet tárgyalta, désztvehettek.” ’ (A kérdés kérdés maradt, hogy vájjon később kirúgják-e őket innen.) Kár, hogy az újságírók nem firtatták tovább Lodge-nak feladott kérdéseikkel, hogy honnan veszi, honnan gondolja, hogy a “fegyveres beavatkozás nem segített volna Magyarországon?” Azok a magyarok, akik gyenge fegyvereikkel harcoltak a Szovjet-tankok ellen, nagyon jól tudták, hogy igenis segített volna bármilyen erősebb, nagyobb, tömeegsebb fegyver ezek ellen az ázsiai nagyszájuak ellen, akik páncéllövő “bazookák” elől hanyat-homlok íutamodtak volna hazafelé . . . Talán még arra sem lett volna szükség, hogy amerikai fegyverek, vagy katonák harcoljanak Magyarországon. . . valamelyik nyugati országból küldhettünk volna fegyvert, muníciót aj szabadságharcosoknak, csupán “engedély” kellett volna rá . . . Csak szemét kellett volna Nyugat hunyjon a “titkos” fegyverszállítás előtt s ment volna annyi ejtőernyővel ledobott “bazooka” és löveg és minden, amire hős magyarjainknak szükségük volt, hogy a ruszkik szeme-szája nyitva maradt volna ... A nyugat pedig látót tvolna valami igazán nagy csodát! (Az oroszok elkészített atomágyuiban és atom-lövegeiben, amivel nyomban lőtték volna nyugatot, mi nem hiszünk és azt se hisszük, hogy fenyegető magatartásuk dacára Nyugattal háborút mertek volna akkor kezdeni!) kérdéseinket, itt valljuk meg újra, hogy egymás hitére és tapasztalatára nagyon reá vagyunk szorulva, szükségünk van egymás testvéri szeretetére a mindennapi élet kemény harcaiban. Ligonierban fejedelmi magyar koszt igaz vendégszeretet várja az odalátogató magyar embert. Isten mintha jutalmazni aakrná az oda fáradó embert: a pennsylvaniai ősz aranysugarában füröszti a gyárvárosok lakóját. Tüdőnk nem tud eltelni a tiszta levegővel. A Mória-hegyéről elgyönyörködvee a táj szépségében, furcsa dolog esik meg velünk. Azt hiszszük, hogy a délibáb játszik velünk, az otthoni határ egy részét mutatja elénk, ahol nótáink s ifjúságunk maradt . . . Kétszer is odanéz az ember, még ébred; csillapodj szivem, nem gömöri, abauji, borsodi, zempléni, erdélyi határ az, csak nagyon hasonlít reá! Annak ilyen szép volt az ősze . . . * * * A konferenciát szeptember 1-én délután a magyar református ember kedvenc zsoltárának eléneklésével kezdtük. Daróczy Sándor árvaházi igazgató a reformátorok mélységeire emlékeztető imájával emelte a sziveket Isten elé. Amerikai magyar református (Folyt, a 3-ik oldalon) GOV. MEYNER KORMÁNYZÓ A MAGYAROK KÖZÖTT... A dátum, október 13-ika már hónapokkal ezelőtt le volt szögezve, mint az a nap, amikor "a mi népszerű kormányzónk el fog jönni közénk egy nagy ün-MEYNER KORMÁNYZÓ népségre és politikai népgyiilésre. A kérdés, ami mindezideig nem volt véglgesen elhatározva csak az volt, hogy hol rendezzük meg Meyner kormányzó tiszteletére ezt a nagy magyar találkozót. Nek Jersey legsűrűbben magyarok által lakott megyéje Middlesex, két nagy várossal: New Brunswick és Perth Amboy. A “Magyarok Meyner Kormányzó Újraválasztásáért Bizottság” eredetileg a központi fekvésű New Brunswickon tervezte a rally-t, az utóbbi napok fejleményei azonban változtattak ezen a terven. Mind jobban előtérbe került ugyanis a gondolat, hogy a Rally-t Perth Amboyban rendezzük s ezt a gondolatot Perth Amboy magyar politikai köreiben is nagy lelkesedéssel fogadták. Maga az a tény, hogy az elmúlt évek során Meynef kormányzó már többször járt a New BrunswickTi magyarok között és az a körülmény, hogy a New Brunswick-i magyarság szokásos évi politikai népünnepélye október végén lesz — tehát egymásután két nagy magyar rally színhelye lenne Brunswick — a Bizottságot arra az elhatározásra juttatta, hogy az ünnepélyt, illetve a Kormányzó fogadtatására tervezett nagy politikai népgyülést Perth Amboyban rendezi meg. A szükséges előzetes lépések megtételére Com. Mihalko P. István városi tanácsost kérte fel a Bizottság, aki azonnal akcióba is lépett. Az október 13-iki népgyülés vagy a St. Michael’s Auditóriumban, vagy valamelyik iskola dísztermében lenne Amboyban, számos kiyáló művészünk közre működésével. (Lapzártáig pontos adatokat ten már közölni fogjuk a mümég nem tudunk, de a jövő hésort.) Egész New Jersey magyarsága képviselve lesz az október 13- iki nagy népgyvlésen, ahová New Brunswickról és más fontosabb magyarlakta városokból ingyenes autóbuszok fogják szállítani a magyarokat. A “Magyarok Meyner Kormányzó Újraválasztásáért” Bizottság New Brunswickon megnyílt központi irodája (61 French St. Tel. CHarter 9- 0510) már megkezdte tevékenységét s rendelkezésére áll minden a kormányzó-választással kapcsolatos ügyben minden ma-Négy évvel ezelőtt az ellenpárt azt jövendölte, hogy Meyner kormányzónak első dolga lesz behozni a forgalmi adót, vagy az állami jövedelmi adót. Ez nem is lett volna csoda,.ha tekintetbe vesszük azt a kétségbeejtő állapotot, amiben jó republikánusaink az állam háztartását hagyták, kissé túl hoszszura nyúlt “uralkodásuk” utná ... A jövendölés azonban nem bizonyult valónak: se forgalmi adó, se állami kereseti adó nincs New Jerseyben, de ebben az államban még mindig a legalacsonyabb az egy személyre (per capita) cső adó az összes államok között, dacára annak az óriási népszaporulatnak, ami az utóbbi években bekövetkezett és ami különösen a közoktatás terén állította nehéz feladat elé kormányzónkat és kormányát... Meyner kormányzó politikájához híven nemcsak hogy nem hozott be uj adókat, hanem 20 millió dollárral csökkentette az állam adósságát, jövedelmezőig helyezte el az állami alapok pénzét és megakadályozott olyan törvényhozási intézkedéseket (republikánus törvényhozás) amelyek az államnak súlyos millióiba kerültek volna . . . Élénk figyelemmel kiséri a helyi önkormányzatok vagyonadó-alapot meghatározó politikáját, a 100%-os vagyon-becslést, mely kemény és nehéz anyagi megterhelést jelent az ingatlantulajdonos polgárokra és farmerekre. Készen áll megtenni minden szükséges intézkedést, hogy az adófizetőket megvédje az igazságtalan és túlzott ' adóztatástól, valamint, hogy veteránjaink részére a jelenlegi kedvező elbánást továbbra is biztosítsa. Államunk törvényhozását re-Az 1938-i “Small Tract Act” értelmében, házépítés céljaira még mindig kaphatók, vagy bérelhetők az amerikai kormánytól ötékeres parcellák. A legtöbb ilyen háztelek 11 nyugati állam valamelyikének a területén vagy Alaszkában fekszik. Házépítésre igen alkalmasak, de nem gazdálkodásra, mert nincs elegendő viz az öntözéshez. Régen elmúlt a “homesteading” korszaka, amikor a kormánytól még 160 éker földet lehetett kapni, aminek a tulajdona akkor szállt át a vevőre, ha öt éven át művelés alatt tartotta és maga is ott lakott. Ez a kor 1863-ban indult meg, mikor a “Homestead Act” életbe gyár klubnak és közületnek épenugy mint magánszemélyeknek. (Szónok-igényléseket is ebben az irodában lehet jelenteni.) Perth Amboy és környéke magyarságára vár a feladat, hogy az október 13-iki nagy Rally-t olyan asikeressé tegyék, amilyenné csak lehet. Ismerve itteni magyar politikai klubjaink és agilis vezetőink nagyszerű készégét, nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyarság ezen nagy találkozója sokáig emlékezetes marad s egyben: egy uj, egységes tömörülés elindulásának nevezetes határköve is lehet. . . publikánus többség uralja. Csupán kormányzónk államférfim bölcsességét dicséri az a körülmény, hogy egy ellenzéki törvényhozással ilyen eredményeket tudott elérni. Az a gáncsoskodó és a kulisszák mögött előre kitervelt politikai csapdarendszer (caucus system) amit az ellenzék hosszú évek során kiépített, bénitólag hat államunk törvényhozására. Ez a rendszer eredményezte, hogy kormányzónk sok olyan terve és intézkedése, mely az állam polgárainak jólétét szolgálta volna, soha nem jutott el addig, hogy törvény fomájában jelenjen meg. Ugyanez történt az állami kinevezéseknél is. Az államfő kinevezési jogának gyakorlása számtalanszor szenvedett csorbát a többségi pártnak ezen “ethikus”-nak éppen nem nevezhető törvényhozási politikája miatt. Ezen változtatni kell! A törvényhozásnak meg kell szabadulnia a ffejlődés és alkotás útját elzáró gáncs- és csapda-politikusoktól. Meyner kormányzó az egyetlen, akinek személye biztosíték arra, hogy a pénzügyi stabilitás mellett, törvényhozásunk megtisztítása is megvalósuljon, államunk alkotmányának megfelelő szellemben. Éhez az első és legfontosabb lépés, hogy: válasszuk meg öt újra kormányzónknak, azzal az elhatározással és Ígérettel, hogy ez alkalommal nemcsak az államfői gondot rakjuk vállaira, hanem a törvényhozásba is csak olyanokat fogunk választani, akik vele együtt a népért, nem pedig egy politikai “csoport" érdekéért dolgoznak. Jelszavunk legyen: Demokrata törvényhozást államunkba, Meyner kormányzóval az élen! lépett. Az ezután következő évtizedekben 2 millió család teremtett farmgazdaságokat, 300 millió éker ingyenes területen. Az első ilyen települők a kansasi és nebraskai pusztákon vetették meg lábaikat, bár sem épitőfa, sem ivóvíz, sem fűtőanyag nem állt rendelkezésükre. Küzdeniök kellett árvíz, szárazság, hófúvás és perzselő forróság, pusztai futótüzek és sáskajárás ellen. Csak a legszivősabbak vészeltek át. Renegteg ember kiábrándulva adta fel a küzdelmet és tért vissza a Keletre. Ennek ellenére is, a területek lassanként benépesültek. 1889-ben például Oklahomában bocsájtottak földeket nyilvános árlejtés alá, amelyek azelőtt az indiánoké voltak. Körülbelül 100,000 ember tódult oda, hogy néhány óra leforgása alatt 2 millió éker földet kapkodjon szét. A kormány mai földeladásai rendszeresebbek és lassúbb ütemben folynak le, de még ma is kaphatók — ha nem is szántóföldek, de háztelkek. Amerika még ma is földet ajánl a nincsteleneknek. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetőinknek es nekünk ia hirdetnek. Ez önmagának, javunkra lesz' Testvérek vagyunk, egy a sorsunk ... Nt. Nagy Lajos esperes beszámolója az Amerikai Magyar Református Presbiter Szövetség 11 -ik gyűléséről Még mindig vásárolhatók háztelkek az amerikai kormánytól
