Szabad Sajtó, 1957 (51. évfolyam, 1-45. szám)

1957-08-01 / 31. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE’ OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES r VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 31. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1957. AUGUSZTUS 1. A kommunisták aknamunkája miatt nem kap munkát Angliában 3,500 magyar bányász TJjabb ENSz-jelentés várható szeptemberre, a köz­gyűlés összehívásáig. Anderson dán megbízott, az ENSz külön­bizottságának az elnöke, a ma­gyar ügyben kiadott jelentés ytán úgy nyilatkozott, hogy a munka nincs befejezve. A nagy port felvert jelentésben nincs benne az, hogy a magyarországi kommunista kormányzat milyen eszközöket' használt a szabad­ságharc szellemének kiirtására. Tragikusan nagy történet a ma­gyar szabadságharc második fe­jezete, attól kezdve, hogy meg­kezdődtek a statáriális kivégzé­sek, a deportálások, kirakatpe­rek, internálások. Valóban a történetnek ezt a részét is olvasnia kell a szabad világnak. Az ENSz-jelentés első része érdekes olvasmánynak bi­zonyult. A nyugati világ való­sággal szétkapkodta a prózai éposz hősi részét. Szrette olvas­ni, ahogy egy maroknyi nép, úgyszólván puszta ököllel neki­ment a vad kolosszusnak. Sze­rette olvasni, ahogy az öreg és fiatal, a gyermek és az anyja együtt harcolt á budapesti bar­ikádokon. Ilyen hősies kiállás­ra aligha volt példa a múltban és — le mérnök fogadni — nem lesz példa a jövőben. Magyarországon lobbant fel utoljára az emberi hősiesség, gombnyomásos k o r s z a kunk nemzedéke szájtátva figyelte a csodát. Szép lobbanás volt. Nagy szerencsénk, hogy a világ még ma sem tud szabadulni az igé­zetétől. Mert ha magyar ügyben valami történik, abban nekünk, magyaroknak vajmi kevés érde­münk van. A leszerelési kísérlet * újra megbukott. Nincs benne semmi különös, hiszen sokszor került már kátyúba a leszerelési tanácskozás. Sőt már nem egy­szer volt úgy is, hogy a leszere­lési konferenciát rögtön háború követte. Jelenleg a nagyhatalmak arra igyekszenek, hogy á másik félre hárítsák .a hibát. Stassen, Eisenhower elnök le­szerelési főmegbizottja a táma­dások szakadatlan pergőtüzé­­beh van az angliai és nyugateu­rópai sajtó részéről. Stassent nem szeretik a franciák és a né­metek, de még az angolok sem. Eisenhower elnök kénytelen volt átküldeni Dulles külügymi­nisztert Londonba, hogy csinál­jon rendet a szövetségesek közt. Stassen leváltásáról sokat re­besgettek egy időben. Valószí­nűleg most sor kerül rá, bár Eisenhower elnök nem szereti váltogatni az embereit. Hruscsov és Zsuikov közt könnyen kitörhet a “balhé.” Hruscsov azt szeretné; ha cim­borái, mint Konyev marsai és Malinovszky tábronok egy sor­ba kerülhetnének Zsukovval, mert ennek népszerűsége már­­már kezd elviselhetetlen lenni. Zsukov nem óhajt magának ve­­télytársakat és az sem tetszik neki, hogy Hruscsov katonai ügyekbe üti az orrát. De lehet, hogy nem is igaz a ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakítását, va lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. Zsukov-Hrüscsov kocolódásról szóló hir. Elvégre holló a holló­nak nem vájja ki a szemét: Mi­nek is vájná? A Kádár-rezsim aljasságban már túlszárnyalta Rákosiékat. Jelen- pillanatban a gyermekekét szervezik be, hogy a párt részére szüleik mellett végezzenek besúgói szolgálatot. Uj ruhát, kirándulást, sőt kész­pénzt kapnak a besúgói szolgá­latra vállalkozó gyermekek . . . Cziffra György, egy novemberben nyugatra me­nekült honfitársunk világraszó­ló sikereiről számolnak be az európai es amerikai lapok. Cziffra György zongoraművész és néhány évvel ezelőtt meg­nyerte a Liszt Ferenc-dijat. Me­nekülése után Bécsben zongorá­zott először. Játéka valósággal felvillanyozta az elkényeztetett bécsi zenekritikusokat. “Liszt Ferenc életre kelt Cziffrában” — ezt irta az egyik bécsi kri­tikus. Párizsi nagy sikerei után most Amerikában hangverse­nyezik Cziffra György. Masaryk emlék­­bélyeg Az amerikai post emlékbélye­get hoz forgalomba Thomas G. Masaryk néhai csehszolvákiai köztársasági elnök arcképével. Masarykot Amerikában mint nagy demokratát s “Csehszlová­kiai atyját” tisztelik. De Cseh­szlovákia a n t i d emokratikus szélhámosság jegyében szüle­tett meg. Magyarországot szét­rombolták azon címen, hogy egyegs körzeteinek lakossága között számos idegen nemzetisé-' gü ember él és csináltak egy Csehszlovákiát, amelyben több volt a nemzetiség, mint Magyar­­országon. Masaryk és Benes a Nyugat félrevezetésével erőszakolták ki, hogy közel egy millió magyart megkérdezésük nélkül a esetiek­hez csatolt át a trianoni-szörny­béke: mint a barmokat hajtot­ták át őket egyik országból a másikba. Aki ebben a barbariz­musban főbünös volt, nem em­­lékbényeget, hanem lesújtó tör­ténelmi ítéletet érdemel! A gép sem tökéletes Svédország egyik kis város­kájában, Vetlanában nagy újí­tást vezettek be. Az öreg haran­gozó nyugdíjba vonult s hogy ne kelljen uj harangozót felvenni, a toronyba egy kis villanymo­tort építettek be, amely a haran­gokat mozgásba hozta. A tech­nika vívmánya azonban nem egészen megbízható, — bár fel­tehető, hogy az öreg harangozó is követett el néha műhibákat és hol kevesebbet harangozott, hol többet, — mert a napokban rö­vidzárlat következtében a gép éjnek idejénmegindult s több mint félórán keresztül zengtek a harangok. A lakosság körében irtózatos riadalom támadt, mert azt hitték, hogy kitört a harma­dik világháború . . . HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! A new yorki Daily News Lon­donból keltezett hosszú tudósí­tást közöl 3500 magyar bá­nyászról, akik a szabadság harc után Angliába kerültek. Sokan közülük nem kapnak munkát az angol bányákban, mert Arthur Horner, a bányász-unión főtit­kára és a unionnak az ő utasítá­sait követő számos helyi vezető­je elitélik, hogy résztvettek a szabadságharcban. Horner hír­hedt kommunista és azzal dolgo­zik a magyarok ellen, hogy an­gol bányászoktól vennék el a ke­nyeret. A magyar bányászok közt nagy az elkeseredés és tovább akarnak menni Kanadába vagy a U.S.-be, heten közülük pedig hazatértek Magyarországra, a­­hol a cikk szerint, egyiküket tárgyalás nélkül agyonlőtték, kettőt birósági Ítélet alapján kivégeztek, egyet pedig arra kényszeritettek, hogy a rádió­ban beszédeket tartson, mily rossz sorsban van részük minde­nütt a menekülteknek és felhí­vást intézzen hozzájuk, hogy térjenek haza “építeni a dolgo­zók uj Magyarországát.” Egy skótországi táborban 350 magyar menekült éhség­­sztrájkot rendezett és azzal fe­­nyegetődzött, hogy Londonban tüntető felvonulást fognak ren­dezni, mert nincs kedvük Ang­liában élpi és Amerikába szeret­nének menni. Erre az egész tá­bort áthelyezték az ország egyik legeldugottabb zugába és félő, hogy ott az elfelejtett em­berek sorsára jutnak. Amerikai magyar Máriapócs-i búcsú három napos ünnepség lesz Ohio-ban Az amerikai magyar Mária­­pócson (Troy Township, Ohio), ebben az évben is meg lesz tart­va a búcsú. A hívek kérésére, ebben az évben nagyobbszabásu ünnepségek között fogják tarta­ni az óhazai máriapócsi kegy­kép könnyezésének emlékét. A búcsú augusztus 9-én, pén­teken este kezdődik és három napon át fog tartani. A püspöki szentmisét Elkó Miklós pitts­­burghi gör. kát. püspök fogja végezni, nagy papi segédlettel. A búcsú szónokai Father Minya Lajos, redemptorista atya és az amerikai magyarok között jól­ismert Békési István jezsuita atya lesznek. A püspöki szent­mise alatt Elkó püspök is fog beszélni. A clevelandi Szt. János temp­lomtól autóbusz fog közlekedni. A távolabbról érkezők számára, előzetes bejelentés alapján a Szt. János egyházközség iskola­termében, szállásról gondosko-A Vatikán a ko­­existencia ellen Az Osservatore Romano, a Vatikán hivatalos lapja vezér­cikkben foglalkozik a Pax elne­vezésű lengyelországi kommu­nista társutas katolikus szerve­zettel. A lap megjegyzéseket fűz Piaseckinek, a szervezet vezető­jének legutóbbi nyilatkozatához. Piasecki a Pax teljes ülésen azt hangoztatta, hogy Lengyelor­szágban nincsen helye katolikus pártnak. Piasecki nyilatkozatá­ból kitűnik, — írja az Osserva­tore Romano, hogy a Pax elne­vezésű mozgalom céliktüzése ma sem változott. A szervezet né­hány tagja újra meg akarja nyerni Lengyelország katolikus hívőit a kommunizmusnak. Egyenetlenséget kíván köztük szítani és meg akarja valósítani a lehetetlen feladatot, nevezete­sen a katolicizmus és kommu­nizmus megbékélését. Valuta feketepiac Magyarországon Nyugateurópai lapok közlése szerint egy dollárért a budapesti piacon nyolcvan forintot adnak. A kormány tehetetlen a feke­te piaccal szemben. dik a rendezőség. Jelentkezni le­het'a következő címen: Shrine of Our Lady of Mariapoch, 2779 Ambler St.,.Cleveland 4, Ohio. A máriapócsi búcsú célja az amerikai magyarok lelki életé­nek mélyitésejs az annyira óhaj­tott magyar gységr-megvalósí­tásának előmozdítása. A kongresszus szünete A kongresszust augusztusban hosszú nyári szünetre napolják el s valószínű, hogy a szenátus­ban addig nem ér véget a déli képviselőktől annyira kifogásolt polgárjogi törvény tárgyalása. Eisenhdwer elnök, amint elna­polták a kongresszust, New­­portba (Rhode Island) megy nyaralni. Az uj polgárjogi törvény fő­ütköző pontja, hogy Brownell szöv. főügyész olyan pontot vett fel benne, hogy ha a fehérek és négerek közös iskolalátogatása ellen akciók történnek vagy egy négert elütnek választói jogától, fegyveres karhatalom legyen igénybevehető a tettesek ellen. A déliek kifogásolják azt is, hogy ily esetekben a tettesek nem esküdtszék, hanem egyes­­biró elé' kerülnének. (Déli es­küdtszékek sokszor a fehérek számára elfogultan Ítélkeztek, még néger gyilkosság ecetében is.) . A republikánus Brownell ja­vaslatának úgy a republikánu­soknál, rhint a demokratáknál sok hive van, de a déliék távbe­szédekkel fenyegetődznek a sze­nátusban és ezért tárgyalások indultak, hogy e pontok, ame­lyek pedgi a legfontosabb részei a javaslatnak, kimaradjanak vagy módosuljanak. Egyes re­publikánus vezetők nem nézik jószemmel e tárgyalásokat. Ere­deti szövegében szeretnék ke­resztülvenni a javaslatot, hogy a választásokon megtörjék a de­mokratáknak a déli államok né­ger szavazói közti túlsúlyát. Eisenhower elnök legutóbbi egyik sajtókonferenciáján biz­tosította a déli szenátorokat, hogy sohasem élne azon jogával, hogy szövetségi karhatalmat rendeljen ki a fafi atrocitások tettesei el)en és kész a javasla­ton eszközlendő módosításokhoz hozzájárulni. “NEM, NEM, SOHA” EZ A VÁLASZ ZUKOV MEGHÍVÁSÁRA “ADYFALVA” A román kommunisták Ady Endre, a halhatatlan magyar költő szülőhelyét, az 1918-ban elrabolt Szliágymegyében lévő Érmindszent községet Adyfal­­váravára keresztelik át. A ro­mán kommunisták ezzel “nem­zetiségi t ü r e 1 mességüknek” akarják jelét adni, de ez semmi. Szilágy megyét azon a címen csatolták el, hogy Erdélyhez tar­tozik, holott köztudomás szerint a Nagyalföld fésze volt. Ez kö­zönséges csalás volt, dé magá­nak Erdélynek elszakitása volt aztán csak az igazi nagy gaz­ság! Ady megértést szeretett vol­na a román nép és a magyar nép között (“Dunának, Oltnak egy a hangja.”)' Költők mindig ide­alisták, naivak. A románok azonban, noha vereséget szen­vedtek a háborúban, jól válasz­tották meg szövetségeseiket, a nyugati hatalmakat és kímé­letlenül megrabolták Magyaror­szágot Erdélytől és egy csomó “erdélyi,” valójában alföldi me­gyétől. Ady emlékét, szándéka­it, érzését nagyon megcóufoija a mostani több mint kétes értékű “megtiszteltetés.” A háromszáz éves Kleopátra Nem a világszép egyiptomi királynőről van szó ezúttal, ha­nem a hamburgi cirkusz három­százéves teknősbékáról, amely az egyiptomi szép királynő ne­vét viseli. Nemrégiben ismeret­len-tettesek elrabolták a fiatal (mert a teknősbékák között há­romszáz év nem nagy idő s Kle­opátra. valóságos bakfisnak szá­mit), teknőst. A rendőrség a cirkusz igazgatóságának jelen­tése alapján természetesen he­ves, de teljesen eredménytelen nyomozásba kezdett. Már úgy látszott, hogy nyoma veszik Kleopátrának, amikor egy nap váratlanul feltűnt a városban: az utca egyik oldaláról igyeke­zett a másik oldalra. — Kleo­pátra hát megkerült, de titok maradt: ki lopta 'el? S hogy szö­kött meg? Bár a cirkusz igazga­tóságát ez a kérdés hidegen hagyja, a rendőrség meg törje a ffej ét. Rosszmájú öngyilkos Hosszú nyomozás, számos or­vosi vizsgálat és kísérlet után zárult le végre egy különös ön? gyilkossági ügy a németországi Mülheimben. Pá hónappal ezelőtt az egyik szálloda -szobájában holtan ta­láltak egy férfit, akit pisztoly­­lövés ölt meg. A nyomozás azonnal megindult a gyilkos után. Hosszú hónapok nyomozá­sa után most végre kiderült, hogy az illető személy öngyil­kosságot követett el, de a halál beállt aelőtt még volt annyi ide­je és ereje, hogy a pisztolyt, a'mellyel agyonlőtte magát, a zsebébe csúsztassa. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapj« pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­tőságnal, Általános megdöbbenéssel fo­gadta az ország közvéleménye a legutóbbi elnöki sajtókonfe­rencia olyan értelmű kijelenté­sét, miszerint Zukov orosz tá­borszernagynak rég rebesgetett Amerikába látogatása elé nem támasztana akadályokat az Egygesült Államok kormánya. Sőt még azt is hozzátette a hír­lapírók érdeklődésére Eisen­hower elnök, hogy ezt olyan esetben lehetne megvalósítani, ha Wilson amerikai hadügymi­niszter adhatná vissza Moszk­vában Zukov látogatását. A saj­tókonferenciát követő 24 órában több szenátor, közöttük az eddig magyarbarátnak ismert H. Alexander Smith is már-már beleegyezését adta Zukov hiva­talos fogadtatásához. Viszont Dulles külügyminisz­ter haladéktalanul érintkezésbe lépett a Fehér Házzal, kifejtvén a Kruschev kormányt teljhata­lomra segítő Zukov meghívásá­nak kivihetetlenségét. Kifejtet­te a külügymniszter, hogy az Egyesült Államok nemzetközi helyzetét súlyosan aláásná a kommunisták katonai főpa­rancsnokával folytatandó, telje­sen indokolatlan barátkozás. Az elnöki sajtókonferencián el­hangzottakról ezekután hivata­losan megállapították, hogy azok nem érdemben vonatkoz­hatok a kérdésre, mindössze Eisenhower elnök visszaemléke­zéseit idézték a második világ­háború idejéből, midőn Zukov­­val személyesen találkozott. A State Department sajtófő­nöke, Lincoln White, külön tájé­­kozattót bocsátott ki a rendkí­vül kínos nyilatkozattal kapcso­latban, határozottan kijelent­vén, hogy Zukov meghívásáról szó sem volt és nem is szerepel a külügyi kormányzat tervei kö­zött. A képviselőházban egy­mást érték a bizalmas tárgyalá-Hosszadalmas és javarészben titokban tartott előkészületek után az Egyesült Államok is megkezdte a Jugoszláviába szo­rult magyar menekültek kisegí­tését. Egyelőre Amerika kullog a sor legvégén a beengedett ma­gyarok száma tekintetében, de illetékes körök hangoztatják, hogy a jóakarat megvan és ez mindössze a kezdet. Elsősorban is azokat engedik be, akiknek itt rokonaik vannak; de segíthe­tünk szeretteinkén úgy is, ha saját államunk szenátorával avagy kerületük congressman­­jével sürősen iratunk levelet sjz érdekükben. Ausztrália és Franciaország egyenként 2-2000 magyar mene­kültet fogad be Jugoszláviából. A kis Belgium közel l,éö0-nak adott máris menedéket. Nyugat- Németország 1,000 vérünket Se­gítette szabad világba Tito vö­rös “paradicsomá”-ból. Svédor­szág és Svájc közel 600-at foga­dott keblére. Norvégia és Auszt­ria egyenként 300-300-nál töb­bet, Olaszország 163-at, Izrael 156-ot engedett az egyre rosz­­szabbodó j ugoszlávia táborok­ból. Az Egyesült Államok egyelő­re 113 menekülttel kezdte meg magyarmentő működését Jugo­szláviából. Senki sem hajlandó sok, mert az elsólás széles kör­ben ejtette gondolkozóvá még azokat az amerikaiakat is, akik általában nem érdeklődnek kül­politikai kérdések iránt. A nagy lapok belső oldalaikon temették el az idirekt “meghívást,” egy­hangúan azzal szemben foglal­ván állást. Méltó keretek között tért ki a fájó kérdésre Alvin Bentley, a nagy magyarbarát képviselő, múlt vasárnap New Yorkban. Mint a budapesti amerikai kon­zulátus vezetője az orosz meg­szállás elején, Bentley az egykor Magyarországon állomásozó a­­merikai katonatisztek vacsorá­ján gyönyörű beszédben tiltako­zott minden olyan elgondolás el­len, hogy bármely orosz kor­mánytagot Amerika venégként fogadja. Zukovval kapcsolatban megállapította, hogy az Egye­sült Államok az egész civilizált világ megvetését érdemelné ki, ha a “Butcher of Budapest” sze­mélyét bármilyen formában megtisztelnék. A new yorki Plaza Hotelben rendezett díszvacsorán Colonel Dallas Townsend, az ezelőtt 10 évvel Budapesten állomásozó katonai kirendeltség helyettes parancsnoka, jelenleg igazság­ügyi államtitkár elnökölt. Be­szédében kitért Magyarország történelmi szerepére, hangsu­­lyozván, hogy sem a magyar nép, sem pedig a szabad világ nem nyughatik bele abba, hogy a kommunista uzsorapolitika és ázsiai állapotok áldozatává vál­jék Európa egyik legértékesebb része. “Nem, nem soha!” felki­áltással fejezte be beszédét Townsend államtitkár. A régi Budapestről készült film bemutatása után az orosz pusztításokat is bemutatták mozgóképen, majd Mindszenty . hercegprímásnak kiszabadulá­sakor elmondott beszédét közve­títették hangszalagon. elárulni Washingtonban, vég­eredményben hány vérünk ré­szére teszik majd lehetővé, hogy amerikai földön kezdhessen uj életet. Ez attól függ, milyen kö­zeli rokonok sponzorságát fo­gadják majd el; ha ugyanis az unokatestvérek is rokonoknak fognak számítani a bevándorlá­si hatóságok szemében, akkor újból több ezerrel megnőhet az amerikai magyarság létszáma. Kádár és a Kreml , Egy svájci újságíró mondja: — Amikor legutóbb Budapes­ten jártam, éppen ülésezett a parlament. A folyosón találkoz­tam egy régi kollégával, aki az­óta- miniszter is volt, rab is volt, dé most megint felfelé megy a csillaga a kommunista égbolton. Lelkesen próbálta magyarázni nekem, hogy a . Szovjetunió ba­ráti segitőkészségével ugyan élénk figyelmet szentel a ma­gyar belügyeknek, de a végső szót mégiscsak mindig Kádár mondja ki. Megkérdeztem: mi ez az utolsó szó? “Hát az, — hangzott a válasz, — hogy a szovjet javaslatok után mindig a magyar miniszterelnöké az utolsó szó. Vagyis ő az, aki azt mondja, hogy: igenis . . .” VÉGRE BEENGEDIK TITO TÁBORAIBÓL VÉREINKET

Next

/
Thumbnails
Contents