Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1956-03-15 / 11. szám
\ Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKÉ” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEAR 20 Merged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-1K ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 11. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY— 1956. MÁRCIUS 15. Az örült dervisek tánca nem valami szívderítő látvány a közelkeleten és Afrika északi partjain. Ha nem tévedünk a számokban, 50 millió hithü mohamedán nem kívánja többé a nyugati hatalmak babusgatását. Lehet, hogy csak 40 millió, lehet, hogy 60. Itt a számok már nem számítanak. Az arab országok, protektorátusok, vagy gyarmatok most tartanak ott, ahol Középeurópa apró népei tartottak az első világháború során. Akkor a győztes nyugati hatalmak felszabdalták azt a bizonyos középeurópai hatalmat s ezzel, mint akik dolgukat jól végezték, nyugvóra tértek az ügy felett. Lángoló nacionalizmussal megoldani semmit sem lehet, de ezt még nem tudják az arabok. Talán további ötven év múlva ők is megtanulják. De tudja már Amerika és Anglia. Sót, Franciaország is. S mert tudják, Londonban, Washingtonban, Párizsban az aggodalom nőttönnő. Sűrűsödik a levegő. A háborúhoz egy lépéssel közelebb került a világ, — ezt már nem is próbálják tagadni sehol. A Szovjet közelkeleten megtette a magáét. Az arabok kezébe modern, olcsó fegyvereket adott. Amit nem kaphattak meg Allah követői még csengő aranyért sem Angliától és Amerikától, megkapták Prágából, 'vagy Budapesttől. Óh, a Szovjet ma sem bűnös. Nem lehet rábizonyítani semmit. Nem, nem Moszkva adta a fegyvereket, ugy-e, hanem a “független” prágai, budapesti, vagy varsói kormány. A fegyverek már ott vannak Allah hü követői kezében s szenvedélyes prófétáik már elvégezték a szent háborúra való felhívást. Még éppen csak el kell sütni a fegyvereket. S ha ezek arab kézben vannak, mi sem látszik könnyebbnek. Londonban, Washingtonban sehogysem találják meg a kiutat. A nyugati hatalmaknak óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy ebben a térségben béke legyen. De a Szovjetnek más az érdeke. Éppen az ellenkezője. Moszkva szeme két évszázada csillog éhes mohósággal a Földközi-tenger térsége felé. Csak zavart, minél nagyobb zavart — ez az óhaj Moszkvában, — s akkor miénk lesz a meleg tenger, az olaj, a földkerekség legértékesebb kereskedelmi útvonala és az arabok jóindulatával együtt kapjuk a bázisokat is.. Igen, közelkeleten sűrűsödik a levegő. Lehet, hogy valahol azon a tájon dördül el az a végzetes fegyver, amely a háborút jelenti. A félős az, hogy ez már nem az arabok és izraeliek háborúja lesz csupán, hanem az egész világé. Közelkeletről nyugat felé haladva Tuniszban, Algírban, Marokkóban csak idő kérdése — s talán némi felszerelésé is, hogy a lázongások általános felkeléssé fejlődjenek.' A gyönge Franciaország nem ura itt a helyzetnek, mintahogy nem az Indokínában sem, hogy távolkeletről is mondjunk valamit. Indokínában a felkelők kezében van az egész vidék, a francia helyőrségek csak a városokat tartják kézben. Indokínában úgyszólván nincs közlekedés. A felkelők mindenfelé felbontották a vasútvonalakat, átvágták a közutakat, ledöntötték a telefonpóznákat. Az idegenben utazgató Dulles elé szomorú látvány tárul Ázsiában. Pakisztán felszerelést akar, hogy végre Indiával szemben érvényesítse igényeit. Nehru hallgatásba burkolózik és nem tett Ígéretet, hogy az USA- ba is ellátogat, pedighát ha csakugyan semleges volna, moszkvai vendégeskedése után most már érre felé kellene útiterveit szövögetnie. Indonéziában a vörösek a hatalom tulajdonképpeni birtokosai. Thailandban, Vietnamban, Formózán csupa baj . , .! S mindebből pedig a hasznot a Szovjet fölözi le .... . Ami Washingtonján végbemegy távolról sem találkozik az amerikai nép akaratával. Az amerikai polgár általában nem pártpolitikus. Talán meggyőződéses demokrata, vagy republikánus, de nem akarja ezt a nap minden percében és órájában kimutatni. Ezzel szemben a törvényhozók Washingtonban szakadatlanul birkóznak, támadnak, vitatkoznak s — legalább is úgy látszik — ebben pillanatnyi szünet sincs. A világ felett sötétedik az égbolt, de ez mintha másodrendű kérdés vplna a belpolitika versenyfutói közt. Erről már sokszor irtunk s nem tehetünk róla, ha újra és újra kénytelenek vagyunk felemlegetni. Nem tehetünk róla, hogy szakadatlanul' ez ötlik a szemünkbe. Nem ártana most egy kis hangfogó. Jobban lehetne hallani a világ rendetlenül verő pulzusát. Ez pedig végzetesen fontos lehet még Washingtonban is. ÉRDEKES... hogy a bölömbika nem bölény, és nem is bika, hanem egy gémfajta madár. hogy a panama-kalapot nem Panamában, hanem Equadorban készítik. hogy a kondor-keselyű 20,000 láb magasra is felszáll, mig a szirtisas magassági rekordja csak kb. 18,000 láb. hogy a Föld felületének mintegy 15%-a még nincs felderítve. hogy az úgynevezett “halcsont” nem is csont, hanem a cethalnak szájában levő rugalmas szűrőkészülék anyaga. Nyugtával dicsérd a napot. Előfizetési nyugtával — a lapot! ÍME A BIZONYSÁG: YALTÁBAN SIKRASZÁLLT AMERIKA A JOGOS MAGYAR ÉRDEKEKÉRT Most jelent meg vaskos, 1112 oldalas kötet alakjában a Yaltában 11 évvel ezelőtt tartott nagyhatalmai tanácskozások hiteles szövege. Az egyes részleteiben hírlapokban már napvilágot látott okmánygyüjtemény ezúttal kiegészítve, térképekkel, fényképekkel ellátva kerül nyilvánosságra a State Department szerkesztésében. Az államnyomda kiállításában megjelent könyv ára $5.50. Az amerikai, brit és orosz tárgyalások hiteles angol szövege ránk, magyarokra nézve kedvező elvi álláspontot is tartalmaz. Általános felfogással ellentétben, az Egyesült Államok gerincesen kiállott a hivatalos amerikai körök által is jogosnak elismert magyar érdekek mellett. Természetesen a Yalta utáni fejleményeket ismertető okmányok nyilvánosságra hozatalára kell várnunk, hogy megérthessük: miként kerülhetett mégis teljesen orosz befolyás alá az óhaza. Mindenesetre azonban érdemes megszívlelni az eredeti amerikai célkitűzéseket: “Amerika messzemenő érdekei Magyarországon” cim alatt az amerikai külpolitika felelős intézői a legnagyobb megértéssel részletezik az Egyesült Államok magyarbarát álláspontját, így például az amerikai jegyzék szövege ragaszkodott ahoz, hogy amerikai és brit, katonai miszszióknak az oroszéval egyenrangú szava legyen a megszállás idején. Továbbá sjirgette a magyar közgazdaság miharábbi talpraállitását; sőt, határozottan latbaveti tekintélye súlyát annak érdekében, hogy a Felvidék, Erdély és Délvidék magyarsága határkiigazitás révén ismét egyesülhessen a megcsonkított óhaza népével. Fordításból eredhető félreértések elkerülése végett az Amerikai Magyar Szövetség engedélyt kért és kapott a State Department illetékes osztályától, hogy a Yaltában végbement tanácskozások Magyarországra vonatkozó részét az eredeti angol szövegben sokszorosíthassa. Akit az amerikai külpolitika e ránknézve fontos megnyilvánulása érdekel, megtakaríthatja a drága könyv árát és a szóbanforgó szöveget díjtalanul megkaphatja a Szövetség központi titkárságától: American Hungarian Federation, Mills Building (Room 527), 17th and Pennsylvania Avenue, N.W., Washington, 6, D.C. Nagysikerű volt a New York-i márciusi ünnepély A new vorki Hunter College dísztermében megtartott Márciusi Szabadság-ünnepély, amit az Amerikai Magyar Szövetség Keleti Kerülete rendezett az egyházak és egyletek bevonásával, fényps sikerű volt múlt szombaton) március 10-én este. Szép közönség jelenlétében folyt le az ünnepély, amelynek során nagyhatású beszédet mondottak- F't. Gáspár János passaici r. k. plébános, Nt. Béky Zoltán független református főesperes, Fábián Béla volt országgyűlési képviselő és George N. Shuster, a Hunter College elnöke. Beszélt (és nem énekelt) ez alkalommal Hajmássy (Massey) Ilona színművésznő is, (aki azonban egy-két szép alkalmi magyar énekszámmal nagyobb hatást váltott volna ki a hallgatóságból.) Nt. Csordás Gábor esperes mondotta a megnyitó imát, miután a “közönség elénekelte az amerikai és magyar himnuszt. Yáger Lajos, a keleti kerület elnöke megnyitó szavai után Falussy C. Alajos, a William Penn egylet igazgatója vette át a ceremónia-mesteri tisztet a szépen, simán, zavar Borzalmas tűz Trentonban Rt. Rev. Msgr. Richard T. Crean a tűz áldozata lett Szerdán, március 14-én reggel ismeretlen okból kigyulladt Trentonban a St. Mary’s püspöki katedrális és palota s a mintegy 3 millió dolláros kárt okozó pusztító tűzben életét vesztette Msgr. Richard T. Crean, a trentoni r.k. püspökség fővikáriusa és két háztartási alkalmazott. Feltevések szerint az 55 éves Monsignor kimenekülhetett volna lakosztályából, de paptársait és az épület többi lakóit igyekezett felriasztani és megmenteni s eközben a füsttől valószínűleg elájult s igy égett bent a borzalmas tűzben ... nélkül folyt le a műsor. Nagyájtay György szavalta el a Nemzeti Dal-t. Kapin Aranka tánccsoportja, Tóbiás Margit énekszámai, a passaici ref. egyház énekkara (Nt, Bertalan Imre vezetésévei), Mezey Zsigmond dalszámai és a “Hit Szava” énekkar számai töltötték ki a sikerült, nívós műsort. Főt. Slezák Imre plébános záróimája után a közönség a Kosuth Nóta dallamával hagyta el a hatalmas termet. A szünetben Révay István zenekara szebbnéll- szebb magyar nótákkal szórakoztatta a közönséget. A dalszámokat Pongrácz István zongoraművész kisérte. MÁRCIUS TIZENÖT Irta: SZABÓ LÁSZLÓ Kossuth, Petőfi lelke volt ez, Nincs rajta vér, könny, rozsda, szenny, Tavasz-varázs úgy szüli újjá, Mint fényes csillagát a menny. Nem a Jelen, nem szürke, ködlő, Ah! bár lehetne a Jövendő! Nélküle nincs szép életünk már, Mert szabadságunk haldokol, Nemzeti létünk tiszta fénye S mennyországa zsamok-ppkol. Ha korbácsolt járomba, nyűgbe, Öntudatunk hiánya szülte. Egység, erő volt tarsolyában, Mit nekünk Március hozott, Kincses Erdély bérckoszoruja Rónánkkal nász-tüzet fogott. Mesebeli királyfi lelke Aranyhaju tündérre lelve. Egység helyett ma több a nemzet Az ős honban, mint valaha, És több a nyelv, mint pór kezekben Az ősi csengésű kasza. Nyakunkra nőtt sok faj kegyetlen, És megnőtt mind, csak a magyar nem. Szabad sajtónk, eszményt feledve, Önérdek rongyát lengeti, Mammon moslékos válujánál Vörös nyájat legelteti; Versengőn az üzleti harcra Eszményinket hordja piacra. Toll, kalapács, gyalu és fegyver Magyar kézből kiütve hull, Rettentő Ítélet fejünkön: Maholnap mi leszünk alul. Ekeszarván, mig hátranézünk, Üz csúfosan, siettet végünk. Magyar hazánk dicső fogalmát Gyengíti bennünk minden év, Nincs oly mélyen szivünkbe vésve, Mint Zeusz szobrába a név, Mely tartotta az antik szobrot, De ha kivették, összeomlott. Az első szép, szent Márciusnak Közömbös árnyai vagyunk, Menekül és nem lángol érte Szivünk, hitünk, vérünk, agyunk . . . Felsír a föld, a tenger átkoz, Mert vándor-bot húz, csal magához. Pedig van ott virág a hősnek, Hegyekben érc, kardnak ha kell, Hü munkára, veríték gyöngyre Zengő arany kalász felel . . . Ősföld szerelmesét siratja Erdő, mező, hajlék, pacsirta. Ragyogj reánk, gyógyíts meg minket Március kristály szelleme, Ős tölgyünket ne törje ketté Zsarnok hordák vihar szele, Hogy ajkukon, kik majdan élnék, Magyar legyen dal, sóhaj, ének. KOSSUTH LAJOS az orosz hódítás veszedelmeiről Közel 88 évvel ezelőtt, amikor az uj generációk azzal vádolták Kossuth Lajost, hogy az ő ideje már lejárt, mert ő még mindig csak a soha vissza nem térő multnák él, Kossuth Lajos többek között ezeket válaszolta: “A rövidlátók azzal vádolnak, hogy én már csak a múltnak vagyok képviselője és szellemi vezére. Igen, én a múltnak vagyok a megszemélyesítője, de az a múlt, melyet én képviselek, olyan múlt, mely újra jövendővé lehet.” Idős kezében talán már reszketett a toll, amint nagy magányában irta, egyre csak irta ki-' sérteties j óslátatit, hátborzongató próféciáit, melyekben akkor még nem hittek, de1 amelyek azonban azóta rajtunk is, meg az egész világon is beteljesedtek. Ugyan ki is értette volna meg a látszólagos nagy nyugalom és békés emésztések korszakában mindazt, amit az orosz veszély nagyságáról, az osztrák-magyar monarkia bukásáról-és a világot fojtogató moszkovita “boa constrictorról” (óriás kígyóról) prófétáit világgá a turini refnete. És a MÚLT, melyben Kossuth Lajos élt és, amelyet mindenki megtagadott: j Övendővé változott. De akkor hiába figyelmeztette Kossuth Amerikát, hogy Moszkva Amerikát még jobban gyűlöli mint őt magát, aki fegyverrel harcolt az oroszok ellen. Hiába jövendölte meg, hogy Oroszország nem nyugszik addig, mig a kozák szotnyák először a Dunán, azután a Rajnán és/ a La Manche csatornán nem itatják meg lovaikat . . . Hiába jövendölte meg, hogy a végveszély órája akkor következik el, ha majd az orosz és a porosz egyszer (ha csak átmeneti időre is) összefog Európa és a szabadság letiprására . . . Hiába jajgatta fel a világot, hogy Oroszország karmait addig kell levágni, amig veszélyesek nem lehetnek a népek szabadságára. A világ azóta borzadva látta a véres küzdelmet, melyekben azóta jóformán mindenki elvérzett, csak Oroszország nőtt nagyra és hatalmasra, akitől KISZABADUL MINDSZENTY? A Vatikánból érkező híradás szerint Moszkva mai urai állítólag ráparancsoltak a magyar csatlós-kormányra, hogy engedje szabadon Mindszenty József bíboros hercegprímást, akit “a sztálini korszak” áldozatának neveznek. Rákosi, állítólag, megpróbált ellenkezni, a Kremlin azonban határozottan letorkolta a kis bohóc-államfőt, mert Bulganin és Krustyev londoni útja előtt igyekeznek jó benyomást kelteni a nyugati népek szemében és erre kitünően alkalmas a raboskodó egyházfők szabadonbocsátása. Ha a hii igaznak bizonyul, JMindszenty hercegprímás Esztergomba tér vissza és folytatni fogja főpapi tevékenységét, állítólag még ebben a hónapban. Hir jön arról is, hogy Joseph Beran prágai érseket, aki öt éve raboskodik, szintén szabadon engedik. most a szabad világ minden szabadságszerető népének reszketnie kell. A háborút Oroszországgal együtt mi is megnyertük, vagy helyesebben mondva: mi nyertük meg Oroszország számára. De fájdalom, mi a megnyert háború után elvesztettük a BÉKÉT, mig Oroszország ezt is megnyerte. Vagy újra helyesebben mondva, ezt is MI nyertük meg Oroszország számára. Mert jött a párisi, a berlini, a teheráni, a yaltai és pottsdami kongresszus, amelyeken Amerika majdnem mindent feladott, Oroszország pedig majdnem mindent megkapott. Ma azutáni az ébredő világ borzongva' látja, hogy a nagy magyar prófétának, az orosz probléma egygetlen nagy ismerőjének:- Kossuth Lajosnak kísértetiesen igaza volt, amikor azt hirdette, hogy: “Oroszország kényuralommal kormányoztatik, a kényuralom pedig állandóan terjeszkedni, vagy bukni kényszerül.” Amerikai magyar diplomata kinevezése Az Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter által aláirt és a Szenátusban megerősített diplomáciai kinevezések legújabb listáján szerepel Andor C. Klay neve, mint “Consul, and Secretary 4n the Diplomatic Service of theiUnited States.” Az uj konzul és követségi titkár — magyar nevén Sziklay Andor — amerikai magyar újságíró volt 1935-től 1942-ig, amikor kormányszolgálatba került. Az Office of Censorshipben dolgozott, majd bevonult a hadseregbe és Egyiptomban, Észak-Afrikában, Olasz- és Németországban szolgált; jelenleg a légierőben tartalékos kapitány. Leszerelésekor a washingtoni külügyminisztériumba nevezték ki s ott 1951 óta osztályvezető. Magyarul és angolul megjelent cikkei, tanulmányai és könyvei ismeretesek az amerikai magyarság előtt, köztük a “The Visitor Speaks” (1950), amelyet a hadügyminisztérium terjesztett tengerentúl, benne egy-egy fejezettel Kossuthról és Apponyiról; “Koszta Márton esete” (1953), amelyet az ABC- televiziós hálózaton dramatizáltak; stb. Cikkírója a diplomáciai kar folyóiratának, az “American Foreign Service Journalnak és előadó a Külügyi Intézetben. * * * Sziklay Andor régi kedves kollégánknak igaz szívvel gratulálunk magas kinevezéséhez, nagy tudásának és rátermettségének újabb bizonyságához, ami egyszersmint mutatja azt is, hogy Amerika nem tesz kivételt bevándoroltak és itjtszületettek között, amikor érdemek elismeréséről, vagy emberek kvalitásáról van szó. Bjiszke örömmel adjuk hírül Sziklay Andor magyar testvérünk újabb kinevezését, aki magas kormány-hivatalában is megmaradt szivbéli magyarnak, fajtánkkal érző, múltúnkat, Hagyományainkat megbecsülő és ápoló igaz honfitársnak.
