Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1956-02-23 / 8. szám
Beolvadt lap:, “PASSAIC ÉS VIDÉKÉ” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCÍETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEARMerged with “PASSAIC and VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-IK ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK I VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 8. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1956. FEBRUÁR 23. Fábián Béla Márciusi magyar ünnep New Yorkban cikke nyomán a “Time” magazin egy rendkívül érdekes és szivünkhöz közel álló problémát fejteget. Azt mondja a “Time” szerkesztője — éppen á magyar nép sorsára vonatkoztatva, — hogy egyik nép testvére a másiknak. S minden nép vészit az önbecsüléséből, ha valamelyik testvérnép rabságban van. Azt is mondja az előkelő amerikai lap, hogy az angol kormánynak, vagy az amerikai kormánynak a politikai irányvonalát ne a pillanatnyi helyzet szabja meg. Ne aszerint cselekedjék ez a két nagyhatalom, ahogy Közel-, vagy Távol Keleten kisebb-nagyobb bajok keletkeznek. Bajok mindig lesznek, de ezek görbe útja nem szabhatja meg a két nagy angolszász hatalom politikai irányvonalát. A két népnek erkölcsi kötelezettséget kell vállalnia a rab testvérnépért. De ennek az erkölcsi kötelezettségnek nem szabad passzívnak lennie — folytatja a “Time,” — tehát olyannak, hogy fáj, nagyon fáj egy másik nép rabsága, de nem teszünk érte semmit. Tevőleges erkölcsi kötelezettségnek kell lennie' ami a szabad és a rab népek közt van. Az amerikai és az angol nép tegyen meg mindent, hogy a magyar nép szabad legyen. Haynau tábornokot, a bresciai hiénát ezelőtt több mint száz évvel félholtra verték az angol sörgyári munkások, amikor rangrejtve Londonba ment. Az angol munkások felismerték benne egy nép, a magyar nép hóhérát. Azt az embert, aki Aradon 13 hős tábornokot végeztetett ki. S mihelyt ez a felismerés megtörtént, az" angol nép nem törődött már a következményekkel, hanem elpáholta a hóhért. És tett valamit az amerikai nép is, Szerte egész Amerikában komiték alakultak, 1849-ben, a magyar nép megsegítésére. És egy illinoisi fiatal politikus, — úgy hívták: Lincoln Ábrahám! — határozati javaslatban sürgette az amerikai kormánynál a magyar nép függetlenségének elismerését, mert “ez a nép rászolgált a szabadságra.” íme, ezeket tette az angol és amerikai nép több mint száz évvel ezelőtt a magyar népért. A távolság akkor sem számított. Ma még kevésbbé számit. Az Eisenhower-Eden nyilatkozat azt mutatja, hogy a két kormány nem felejtkezett el a rab népekről. Megnyugtató, de csak részben. Nekünk jobban tetszik a “Time” sugalmazása. Az, hogy a két nagy angolszász nép tegyen is már valamit a rab népekért. A nyilatkozatok? keveset jelentenek. : A magyar nép lelke felőrlődik a reménytelennek látszó rabságban. Számára a reménysugár csak innét, nyugatról jöhet. Ha az amerikai és angol nép milliói tényleg átérzik, hogy nekik tenniök kell valamit a rab népekért. Számuelly-mauzóleum A szegény magyar népnek sok mindent meg kellett érnie. Többek közt azt is, hogy Szamuelly Tibort, sokszáz magyar paraszt hóhérát, a gátlás nélküli vörös pribéket “eszményképpé” magasztositsák. Az 1919-es magyarországi kommün véres eseményei úgyszólván mind-mind Szamuelly nevéhez fűződnek. A magyar paraszt akkor is, mint ma, elutasította a vörös uralmat s ezeket az egyszerű, becsületes magyarokat Szamuelly a legelső fára köttette. A kommün bukása után nyugat felé szökött Szamuelly. Nem kelet felé, Moszkvába. Csodálatos, hogy a magyarországi kommün főemberei úgyszólván kivétel nélkül a nyugati világot választották további tevékenységük szinteréül. Tehát Szamuelly is nyugat felé szökött. Menekülése nem volt könnyű, akadályozta a sok arany és más összeharácsolt érték, amit elfogatása pillanatában nála tajáltak. Nyugatmagyarországon, a mostani Burgerland területén fogták el. A- mikor látta, hogy minden elveszett, egy zsebkendőbe rejtett pisztollyal mellbelőtte magát. Most Szamuellyt kihantolták és Budapestre szállították. Mauzóleumot, díszes síremléket kap. A magyar nép éhezik, de ha a véréből sajtolják, akkor is állnia kell a Szamuelly-mauzóleumnak. A vörös bitangok leghirdettebbjének. “A KÖZVÉLEMÉNY PARANCSNOKAI” Az Uj Világ budapesti bolsevista folyóirat december 22-i száma ezzel a címmel közöl cikket a folyóiratok “levelezőinek” konferenciájáról. Ezek a “társadalmi levelezők” voltaképen spicli szolgálatot teljesítenek a rendszer számára, denunciálva kollégáikat, baj társaikat— olykor még rokonaikat is. A cim elárulta akaratlanul a lényeget: a bolsevista sajtóemberek és “levelezők” — valóban a közvélemény parancsnokai, akik a rendszer akaratát rákényszerítik olvasóikra — ellentétben a szabad világ újságíróival, akik nem a közvélemény parancsnokai, hanem a közvélmeény szócsövei” titulusra tartanak igényt. Az Amerikai Magyar Szövetség keleti kerülete kezdeményezésével és főrendezésével az idén is megrendezik New Yorkban a szokásos Márciusi Magyar ünnepélyt, még pedig ugyanott, ahol a tavaly: a Hunter College (East 68th St., a Lexington és Park Ave. között) 2,000 személyt befogadó gyönyörű dísztermében. Az ünnepély március 10-én, szombaton este 7 órai kezdettel lesz, magas színvonalú művészi műsorral és kitűnő alkalmi szónoklatokkal. Belépti dij, természetesen, nem lesz. (Márciusi magyar ünnepélyekre nem szokás és nem is szabad beléptidijat számítani.) A rendezőség kitűnő programot állít össze, az ünnepély ha-4 talmas teremben lesz, ahol ké“Kolozsvári képeslap” Ábel Olga kommunista ujságirónő “Romániai utazás” és “Kolozsvári képeslap” cimü szines riportja ily leírást ad a mai Kolozsvárról a budapesti Népszava egyik őszi számában: “Kalandozom a ‘kincses városban.’ Megrohannak az emlékek . . . Itt, az Egyetem-utcában törték össze a huszas évek vége felé a kolozsvári magyar újság szedőszekrényeit és dobálták ki az utcára a szerkesztőség írógépeit a vasgárdista román diákok. Internátusukat, a Petőfiutca sarkán, éveken át nagy ívben elkerülte minden békeszerető ember. Mintha ma is látnám, amint a felhecceit suhancok fütykösei nyomán ezer darabra törnek a kirakatok üvegtáblái és a vasredőnyök döreje tölti be a várost. És ezekről az utcai tüntetőkről, verekedőkről mondta Yajda-Voevod Sándor akkori román belügyminiszter: ‘Hadd játszanak a gyerekek.’ Igen ám, csakhogy megrendelésre játszottak ... A gazdasági nehézségek bűnbakjain, magyarokon és zidókon verették el velük a port. Most pedig: a román diákok tört, de udvariasan igyekvő magyar nyelven igazítanak útba: ‘Könyv? Libraria? ... da, da...’ és szinte diadalmenetben, büszkén vezetnek a Mátyás-téri könyvesboltba. Erdélyi magyar irók müveiből akartam vásárolni, de ámulva állok meg. Ilyen könyvkereskedés Kolozsvárott! A hosszú homlokzat mögött könyvtár jellegű benyílók sorakoznak. Külön román és magyar részleg. A falakon freskók. Nem egyszer adás-vétel színhelye ez a könyvesbolt. Úgy érzem, a tudomány és irodalom szentelt hajlékába kerültem.” Ábel Olga lelkendező leírást közöl a Bolyai Tudományegyetemről, mely a régi Marianum épületében van elhelyezve, s hozzáteszi: “Micsoda utat tett meg a még egy évtizeddel ezelőtt is elnyomatásban sínylődött magyarság! Rám, a Marianum egykori növendékére, különösen lenyűgözően hat e változás.” “A Marianum egykori növendéke” azután a régi kolozsvári kommunistákról zeng dicsáriádát, elsősorban Haya Lipschitzről, s a régi román sziguranca kinzási módszereiről emlékszik meg, de persze egy szót sem szól a román politikai rendőrség borzalmairól, melyek nem maradnak mögötte a budapestinek. nyelmesen leülhet mindenki s ezért joggal elvárja, hogy a magyarság tüntető nagy számban fog résztvenni ezen az estélyen. ! A new yorki és környéki magyarság jegyezze elő ezt a napot, március 10-ét s legyünk ott minél többen a magyar szabadság-eszmék 108 év előtti nagy napjának emlékünnepén! A “Világbank” megváltoztatta a világ térképét Az International Bank of Reconstruction and Development, röviden “World Bank,” fennáll lásának tíz éve alatt megváltoztatta a föld képét. A tiz év leforgása alatt az 58 tagnemzetből 32 vett fel kölcsönöket a Banktól, 1.5 milliótól 250 millió dollárig terjedő öszszegekben. A kölcsönöket csatornázásra, erdősítésre, utak és vasutak építésére, földcsuszamlások megakadályozására, mesterséges öntözésre és iparvállalatok alapítására fordították. Ezek közül sokan az illető országok térképét is megváltoztatták. Közép- és Délamerikában 11 országnak szavazott meg kölcsönt a Világbank. El Salvadorban, Középamerika legkisebb, de legsűrűbben lakott országában, 150 mérföldes utat építettek ebből a pénzből a Csendes Óceán mentén, uj és termékeny vidékeket nyitva meg azok részére, akik ott letelepedni kívántak. Afrikában hét ország vett kölcsönt igénybe a Világbanktól. Belga-Kongo kikötőket, csatornákat, országutakat és vasutakat épített a kölcsönből. Fontos nyersanyagok forrása ez az ország. Az egész világ kobalt termelésének és ipari gyémántjainak 70-70 százléakát, az uranium 50 százalékát szolgáltatja. Ausztrália részére, amely nyerstermelő világrész, ipari fellendülést teremtett a Világbank. Erőmüvek és óriási gyárvállalatok létesültek ott rövid idő alatt. Tamaniában 13,000 holdra kiterjedő mocsarat csapoltak le, amelyen most kb. 100 uj nagy gazdasági telep keletkezett. Európai államok kaptak először segítséget ettől az egész világra kiterjedő pénzintézettől, ötszáz millió dollárt, költöttek el Francia- és Németország, Dánia és Hollandia háború utáni helyreállítására. Ausztriában és Belgiumban tavakat és folyókat szabályoztak, hogy erőmüveket létesítsenek, Antwerpen kikötőjét állították helyre a Világbank tőkéinek a segítségével. Indiának hét külön kölcsönt folyósítottak 126 millió dollár értékben. Nehézsúlyú traktorokat küldtek Indiába ebből a pénzből és többek között kiirtották a speciális dudvának a gyökereit» amely már-már kiszorította a gabonanemüket Középindiában. A Világbank alapjait az 1944. brettonwoodi konferencián fektették le és Washington,, D. C.ben van a központja. Alaptőkéjét a résztvevő országok hozták össze, természetes erőforrásaik értékének az arányában. Az alaptőke 9 milliárd dollár, amelynek 20 százalékát fektethetik kölcsönökbe. COMMON COUNCIL Pályázik-e második terminusra az elnök? Nemcsak Amerika népét, de úgyszólván az egész világot éérdekli a kérdés: vájjon Eisenhower elnök hajlandó lesz-e elfogadni a jelölést második terminusára, vagy nem? A feleletet erre a kérdésre maga az elnök fogja megadni és talán már a jövő héten tudni fogjuk. Sok minden függ ettől. Ha az elnök bejelentése “igen” lesz, a republikánusok, természetesen, egyhangúlag őt fogják jelölni a nyáron a nagy konvención s ebben az esetben a demokrata jelölt eseélyei, — akárki lesz is az — mások lesznek, mint hogy ha nem Eisenhower lesz az ellenjelölt . . , Eisenhower elnök múlt őszi sziv-attackja óta sokféle találgatás volt már; a legutóbbi orvosi vizsgálatok azonban az elnök állapotát annyira kielégítőnek találták, hogy még akár tiz évig is képes lehet teljes munkakört végezni — mondották az orvos-szakértők. Ez a bejelentés a találgatások “irányát” hirtelen mgeváltoztatta s ma már a Fehér Házhoz közel állók is úgy vélik, hogy Eisenhower elfogadja a jelölést . . . Néhány napon belől most már eldől, hogy fog-e pályázni az elnök második terminusra, vagy nem. S a tőzsde, mint amolyan szeizmográf, jelezni fogja nyomban hatást, amit ebben az elnökválasztási évben Amerika üzleti életére a bejelentés tenni fog. Félnek a felszabadítástól a magyarországi vörösek... A magyarországi kommunisták reszketnek még a gondolatától is annak, hogy egy napon eljöhet (amint hogy el is fog jönni) az igazi felszabadítás . . . a magyar népnek a felszabadítása az elnyomó, az uralmat bitorló moszkvai ügynökök zsarnoksága alól . . . Hol itt, hol ott tűnik fel a jele annak, hogy az óhazai kommunistákat fokozódó mértékben diegesiti, például, azoknak a magyar emigráns politikusoknak a tevékenysége, akik már odahaza is szemben álltak velük és akiknek saj át tapasztalataik alapján van módjukban állandóan figyelmezetni a szabad világ illetékes tényezőit a kommunista rezsim gazságaira, a magyar nép rabságban tartására. Jellemző adalék errenézve Horváth Márton kommunista képviselőnek, a Szabad Nép c. vörös újság szerkesztő-bizottsági vezetőjének február 8-iki parlamenti beszéde, aki az Egyesült Államok által hirdetett “felszabadítást” gúnyolta, majd igy aposztrofálta az emigrációs vezető politikusokat : “Ismerjük Nagy Ferencet, Pfeiffert, Payert és a többieket, akik 1945 után mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a földreformot, a bankok és az piarvállalatok államosítását, népünk igazi nagy honfoglalását. Azt üzenjük amerikai gazdáiknak: ha szeretik őket — tartság meg maguknak!” ... És igy tovább, ebben a hangnemben folytatta harcias beszédét Hor-Uj, folytatásos regényünk cime: A TITOKZATOS VASKOCSI Érdekfeszitő detektiv-regény, amelyben minden sornak, minden szónak meg van az értelme. Mint minden detektivregénynél, ennél is nagyon fontos az, hogy az, hogy az olvasó jól jegyezze meg magának azt, amit egyszer elolvasott, mert később szüksége lesz, az események és izgalmas fordulatok megértéséhez arra, amit az előbbi fejezetekben olvasott 'Kérjük olvasóinkat, hívják fel figyelmüket másoknak is erre az érdekes regényre, amelyet lapunk mai számában kezdünk el folytatásokban közölni. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL VÉLEMÉNY A HAZAI HELYZETRŐL Nemrégiben ért Magyarországról a szabadföldre egy 19 éves tanuló, aki aktiv sportoló is volt tanulása mellett. Többek között az alábbiakat mondotta a hazai helyzettel kapcsolatban: “Odahaza ma már a rendszer semmiféle érvét vagy propagandáját nem hiszik el az emberek ... A kommunistaellenes hangulatot Nyugatról szítani igazán nem kell, ezt a munkát elvégezték az oroszok . . . Politikai tekintetben Magyarországon ma a lakosságnak 90 vagy még több százaléka olyan demokratikus köztársaságot kívánna államformának, mint az USA- ban van ... A királyság az ifjabb generáció körében nem találna hívekre. Túlhaladott államformának tartják. Köröskörül Európában mindenütt köztársaságok vannak, miért csináljuk mi azt vissza, ami elmúlt . . . Bár az élégedetlenség óriási, a kormány hatalma mégis inkább erősödik az idők folyamán. Minél tovább tart a kommunista uralom, annál jobban befészkelődik a párt mindenütt, annál jobban építik a spiclirendszert, annál több ideje van kiszórni mindenkit, aki nekik megbízhatatlan.” A PÁRTTITKÁR “FŐBENJÁRÓ BŰNÉ” A Délmagyarország szegedi napilap január 15-i száma közli, hogy a “Villamosvasúti Pártszervezet taggyűlése helyesen tette, hogy Váradi elvtársat, a párttitkárt, aki templomban esküdött, nem választotta be a vezetésbe. Váradi elvtárs arra hivatkozott, hogy nem ő, hanem a menyasszonya akarta igy. De nem helyes az, hogy vita nélkül napirendre tértek a kérdés felett és nem vitatták meg ezzel összefüggően a pártszervezet feladatát a vallásos világnézet elleni harcban. Szegeden erre annál is inkább kellene figyelni, mert itt, ahol klérusnak hagyományai vannak, a valláso világnézetnek még mélyek a gyökerei.” Ezek a “vallásos gyökerek” ezek szerint Szegeden még a pártot is fenyegetik. ŐSÁLLAT MARADVÁNYAIRA BUKKANTAK ősállat maradványaira bukkantak a Sztálinvárosi Kokszolómü építésénél. A múzeumi szakemberek megállapították, hogy egy jégkorszakbeli mammut medencecsontja és combcsontjának töredéke került napvilágra. A leletet a Sztálinvárosi Múzeumban helyezik el. (Magyar Nemzet, február 5.) BUDAPEST “LÉGVÉDELME” A magyar főváros légvédelmét a 45. számú honi légvédelmi tüzérhadosztály négy tüzérezrede látja el, melyek mind Budapest környéki kaszárnyákban (Pestszentlőrincen a Vörös Hadsereg-utján, a régi külső Üllői-uton a vecsési határban), Rákospalotán a Felszabadulás-* úti laktanyában, s Óbudán a Bécsi-uti uj kaszárnyában (a Damján-téglagyár mellett) nyertek elhelyezést. Mindegyik ezrednek három-három helyen váth elvtárs ur, aki máj' — úgy látszik — érzi a nyaka körül a kötelet . . . van elkészített tüzelőállása légi támadás esetére, egy-egy tüzelőállást váltakozva 16-16 légvédelmi ágyú lát el. A 45. sz. légvédelmi tüzérhadosztály parancsnoksága háború esetén a Széchenyi-hegyen helyezkedik el, az Auácarét mellett, a 439. számú háromszögelési pontnál. A lőszerraktár a Kamaraerdőben van, közvetlenül a Vadászhegy alatt. A hadosztály parancsnoka 1955 január óta Biró Lajos. A nagyoroszii légvédelmi tüzéPtábor parancsnoka Stock János alezredes. AZ IZRAELITA HITKÖZSÉG ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA Dr. Heves Lajos, a budapesti izraelita hitközség legutóbbi választmányi ülésén, többek között — a következőket mondotta: “A távoli esztendőkre is kell, hogy dogózzunk! Nem egy esztendővel, de tiz-tizenöt esztendővel kell előre néznünk, hog^ történelmi hivatásunknak eleget tudjunk tenni. Ha nem tudjuk átadni zsidóságunkat az ifj uságunknak, az a magyar zsidóság pusztulását jelenti.” FÁJ NEKIK AZ AMERIKAI UTAZÁSI TILALOM Kiderült Péter János református püspök február 9.-i felszólalásából, hogy mért érintette éppen most rendkívül súlyosan a magyar bolsevista kormányt az USA külügyminisztériuma által deklarált utazási tilalom Magyarországba. Péter János közölte, hogy a “magyarországi beutazás tilalma miatt valószínűleg nem léhet mertartani Magyarországon az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága ülését.” A világ vezető protestáns egyházi férfiainak tanácskozását már eddig is hatalmas propaganda kampányra használták fel s most elestek ennek “gyümölcseitől.” HÁROM IFJÚ MENEKÜLÉSE Németh János, Borbács Ottó Heresies Antal 20-25 éves munkásifjak merész elhatározással hóviharban, 10 fokos hidegben pár nappal ezelőtt Szombathelyről nekivágtak a határnak és egy éj szakát a határmenti erdőkben töltve, szerencsésen kikerülve az aknákat, félig megfagyva jutottak szabad Ausztria földjére. Mind a három fiatalnak többször meggyűlt a baja a kommunista hatóságokkal, részint szókimondásuk miatt, részint mert egyszer alaposan megverték a helyi kommunista rendőrt. MAGAS A BŰNÖZŐK SZÁMA A magyarországi kommunista országgyűlés 1956 február 8-án tartott ülésén az egyik felszólaló szóbahozta a közönséges bűncselekmények elleni védekezést. Mindenről beszélt, csak arról nem, hogy Magyarországon 1956-ban hány közönséges bűncselekményt követtek el. Végül is a kommunista receptnek megfelelően százalékok közé bujt az előadó, jelezvén, hogy a rendszer nem meri bevallani, hogy a lopások, betörések, rablások száma 1956-ban is szokatlanul magas volt Nyugtával dicsérd a napot. ■ Előfizetési nyugtával— a lapot!
