Szabad Sajtó, 1956 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1956-11-01 / 44. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY OUR 50TH ANNIVERSARY YEAR 20 VOL. 50. ÉVFOLYAM — NO. 44. SZÁM. Merged with “PASSAIC and ViCINiTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 50-IK ARANYJUBILEUMI ÉVÜNK PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1956. NOVEMBER 1. LERÁZZA BILINCSET A MAGYAR! A történelem kerekét megfordította a hős magyar nép, — írja a Herald Tribune. A másik világlap, a New York Times legalább hat vezércikket irt a magyar nép példátlan hősiességéről. Amerikában és a szabad világ többi országában nem volt lap, amelyik ne az első oldalon hozta volna a magyar nép dicséretét. Nincs tisztességes hmber szerte a világon, aki meg ne hajolna a magyar név előtt. Nekünk, magyaroknak, akik itt élünk Amerikában büszkeségtől dagad a szivünk. Az, akiben van lelkiismeret, szörnyű vádakat támaszthat önmaga ellen. Nem voltunk egységesek a jólétben, ők egységesek voltak a nyomorúságban és egyek maradtak a vértengerben. Köztük nem volt különbség. Az öreg magyar ott volt a barrikádokon s ha elesett, tiz éves unokája vette át a helyét. A munkás vállvetve harcolt az egyetemi hallgató mellett, a tisztviselő füstölgő puskáját átvette a villamoskalauz és igy tovább. Minden percben hősköltemények születtek. S még valami, amiből szintén tanulhatunk és — bizony — szégyelhetj ük magunkat, mégpedig mélységesen. A magyar szabadságharcnak nem volt vezére; az egész nép harcolt. Nem akart senki több dicsőséget magának, mint amennyi megilleti a nemzet minden fiát, leányát. Nem akarta senki, hogy újságba kerüljön a neve, nem volt senkiben a hiúságnak mégcsak a paránya sem. Ha kellett, csendben meghaltak és mások léptek a helyükre. Egyetlen nagyhatalom akadt a világon, amelyik szembe mert szállni a Szovjetunióval; a magyar nép ... Az igazi nyugati nagyhatalmak még arra sem voltak kaphatók, hogy erélyes demarsot intézzenek a Szovjetunióhoz,.... a ... vérfürdő megszüntetése érdekében. Egyedül a kis Ausztriában volt meg a bátorság. Amagyar nép — szerencsére — nem is várt senkitől segítséget. Tudta, hogy hiába is várna. “Segíts magadon, az Isten is megsegít” — ez volt a ki nem mondott jelszó és ebben a jelben tette minden magyar a haza oltárára életét és vérét. “A magyar név megint szép lett” szebb, mint valaha volt. Voltak, akik szégyelték a magyarságukat, most pedig büszkén hivatkoznak arra, hogy ők is a Duna- Tisza táján születtek, vagy az apja ott látta meg Isten napvilágát. Keserves azt tudni, hogy a magyar nép hősies harcában nincs semmi érdemünk és annak támogatásában sem sok. Az amerikai magyarok kezdenek ébredezni, de még messze vannak a teljes felébredéstől . . . Próbáljunk ma méltók lenni a magyar néphez és a magyar névhez. Nem mindenkinek adatik meg, hogy magyar lehessen. Mindenki szavazzon! Az ország minden részén öszszemérték fegyvereiket a politikai pártok a választási kampány során. A jelöltek kifejtették álláspontjukat minden politikai kérdésben. Mi hallgattunk és figyeltünk; megbeszéltük nézeteinket barátainkkal és gyakran ellenségeinkkel is. Volt időnk Bőségesen árra, hogy végleges vélemnéynük kialakulhasson. A vitatkozás és érvelés ideje végétért. Az elhatározás napja elérkezett. Ha ezen a napon nem végzünk el személyesen egy rendkívül fontos aktust, hosszú hónapok fáradozásai, a jelöltek és politikai pártok és programjuk mérlegelése körül — mind hiába — valók voltak. A választás napján — november 6-án, le kell adnunk szavazatunkat. Ezen alapszik a demokratikus kormányforma. Ez az amerikai polgár kiváltsága és egyszersmind kötelessége is. Eisenhower gettysburghi beszéde szerint: “ha a választók ugv találják, hogy ellenünk kell szavazniok — tegyék meg. Jobban szeretjük, ha ezt teszik, mintha egyáltalán nem szavaznának, mert mi Amerika döntését kérjük, nem egy kisebbségét.” Stevenson egy nappal később Harrisburgban igy nyilatkozott: “A demokratikus kormányzásnak ára van, az hogy tevékenyen kell benne résztvennünk!” Kétségtelen, hogy úgy Eisenhower, mint Stevenson győzni szeretnének. De mind a ketten úgy érzik, hogy a demokrácia elvének sérelmével nyert győzelem, csak ál-győzelem volna, mert olyan kormány, amely nem képviseli a népet, csak bitorolja a hatalmat. Mindkét jelölt olyan demokráciát kíván, amely nem elvont fogalom, hanem gyakorlati és tevékeny részesedést, szabad választást követel a néptől. Senkisem Írhatja elő, kire szavazzunk és senkisem fogja tudni — rajtunk kívül — hogy kire adtuk le szavazatunkat. Különböző indokok különböző elhatározást váltottak ki polgárainkból, de mindenki a saját legjobb belátása szerint dönt. Legetöbben közülünk természetes és egyszerű tevékenységnek tekintik ‘a demokráciában élő polgárnak e szereplését. De sokan közülünk tudják, hogy a diktatúrák uralma alatt élő nép milliók sohasem szavazhatnak tetszésük szerint. Megbecsülhetetlen jog ez és ezért örömmel kell gyakorolnunk. Aki etffól a kis időveszteségtől vagy fáradságtól visszariad, gondolja meg, mit cselekszik: A polgárság nemtörődömsége, letargiája mindenütt a történelemben diktatúrák létrejöttéhez vezetett. A világtörténelem egyik leghősiesebb csatája az uj magyar szabadságharc!-£gy emberként állt talpra a nemzet s szinte puszta kézzel iizi ki az oroszokat és velük a vad kommunistákat is Magyarország; ról. - Mindszenty bíboros újra elfoglalta érseki székét. - Budapest romhalmazzá lett, sokezer halott és sebesült vére hullott, de győznek a szabadságharcosok — A világ a magyarsággal érez! Nem szegy élj ük a férfi-könynyet: :. . elhomályosult szemmel, könnyekkel Írjuk e sorokat . . . mert az újságíró most elsősorban magyar, akinek nemzete, fajtája alig egy hét leforgása alatt olyant tett, amin elámult a világ . . . belefagyott a döbbenet a kommunistákba . s megrettent a zsarnok is ...! A tüntetéssel kezdődő s forradalommá alakult felkelésből egy uj, óriási erejű és szinte hihetetlen lelkesedéssel és egyöntetűséggel véghezvitt magyar szabadságharc lett ... Az eltiport, kiszipolyozott, kegyetlenül elnyomott magyar nemzet szinte napok, órák alatt óriássá nőtt, felemelkedett, iszonyú erővel megrázta magát s kemény ököllel odacsapott zsarnokainak . . . S a kezdeti enyhe köve-Tüz pusztított a magyar Nemzeti Múzeumban Legújabb Budapestről érkezett jelentések szerint a szovjet csapatoknak a magyar szabadságharcosok ellen folytatott támadásai során hatalmas tűzvész támadt a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely felmérhetetlen kárt okozott. Valószínűnek látszik, hogy a rádió közeli székházát ostromló tömegből egy csoport barrikádozta el magát a Nemzeti Múzeumban s ezek ellen intéztek kíméletlen pusztító támadást az oroszok. , A múzeumban felbecsülhetetlen értékű műkincsek pusztulhatnak el, a magyar történelem és művészet páratlan emlékei mellett a muzeum őrzi Magyarország legteljesebb és legértékesebb könyvgyűjteményét, köztük számtalan páratlanul ritka ősnyomtatványt és kódexet. Bécsből, legújabban, a muzeum és több más középület, köztük az Astoria szálló, teljes pusztálását jelentik. telésekből meg nem alkuvó, bátor kiállású ultimátum lett: takarodjon ki az orosz Magyarországról,'pusztuljanak a kommunisták, átok, halál az ÁVO-s kinzó-legényekre . . . vesszen ki még az emléke is annak a közel egyévtizedes sok-sok keservnek, Szenvedésnek, amit magyar népünk elseznvedett a “vörösmennyországban” . . .! És ma, amikor e sorokat rójjuk, már az a helyzet szülőhazánkban, hogy csaknem az egész magyar hadsereg, légierő és sok másféle polgári ésí katonai alakulat átállt a szabadságharcosok oldalára s földről, levegőből lövik, utik-verik az oroszt s a moszkvai magyar gazfickókat. Kiszabadították Mindszenty bíboros hercegprímást, akinek az uj kormány teljes amnesztiát és teljes szabadságot adott s aki már el is ?r "Jalta biboros-érseki székét, ahonnan ezelőtt 9 évvel gazul börtönbe vetették a kommunitsták . . . Tildy Zoltán, a volUköztársasági elnök, aki az uj kormányban helyet foglal, Mindszenty bíborosnak a kormányba, vagy kormány élére állítását sürgeti . . . ❖ * ❖ Lehetetlen egy hetilap szükterjedelmü beszámolójában leírni mindazt, ami egyegtlen hét leforgása alatt történt Magyarországon. De az uj magyar szabadságharc legjellegzetesebb, legtöbbetmondóbb és legelsősorban említendő jellegzetessége az volt, hogy a fiatalok és az egészen-fiatalok, — 10-12 éves gyermekek — akiket tehát a kommunista uralom magának próbált nevelni, oroszositani, ferde tanokkal magyartalanitani, — ezek a fiatalok legelői jártak s bámulatbeejtő példát mutattak . . .! 12 éves leánygkák dobták a kézigránátokat az orosz tankokra . . . gyermekek hátulról felkusztak a tankokra s puskájukkal, amelyek nagyobbak voltak, mint ck maguk, belőttek a nyílásokon, hogy aztán kirángassák a kiállócsövü gépfegyvereket a harcigépekből s az ellenség ellen fordíthassák annak saját fegyvereit > . . A A legkülönbözőbb leleményességgel intéztek el egy-egy: orosz, tankot a gyermekek: szappanhabbal öntötték le, hogy ne lássanak ki belőle a ruszkik s aztán valami gyúlékony folyadékkal intézték el végleg a “hős” orosz katonákat . . . A diákok s a szabadságharcosok nagyobb csoportjai az Államvédelmi Osztály (AVO) főhadiszállásait vették sorra s rájukgyujtva az épületet, a kirohanó s kézrekeritett ÁVÓ-sokat a lábuknál fogva villanypóznára akasztva verték agyon egyenként . . . Egy -évtized minden gazságát, minden szenvedését, amit tőlük kapott a magyar, sommásan adták nekik vissza most .. . . Gerő Ernő, Rákosi után a legnagyobb gazerhber a muszka-éra alatt, megszökött Magyarországról s a Szovjetben bujkál. (Arról is jöttek hírek, hogy agyonverték őt is, Hegedűssel, a volt kormányfővel együtt.) Az üllői-uti Mária Terézia Laktanyát egy héten át tüzelték az oroszok, de az öreg falak kitartottak hűséggel s a bentlevő ezernyi szabadságharcos ugyanúgy verte vissza a támadásokat és adta vissza a lövegeket, aho-' gyan kapta . . . Oroszok hulláinak sokasága hever kint az úttesten . . . idejük se volt a ruszkiknak magukkal vinni halottaikat . . . Mert menniök kellett a magyar fővárosból, még pedig sietve . . . nemcsak azért, mert nem volt ott már biztonságuk egy percig sem, de mert maga a “kormány” is jobbnak látta távozásra szólítani fel őket . . . Moszkva pedig időközben meggondolta magát s kinyilatkoztatta nagy kegyesen elhatározását, hogy kihúzza csapatait Magyarországról, Romániából és Lengyelországból . . . (Igen, mert baj lehet bent magában a A magyarság küldöttsége Washingtonban, a State Departmentben John Foster Dulles, az Egyesült Államok kül ügyminisztere közel egyórás, bizalmas magánkihallgatáson fogadta az amerikai magyarság küldöttse gét. Azóta számos olyan amerikai hivatalos kormányintézkedés történt, amiről a televízió, rádió és a vi láglapok vezető helyen számoltak be. A képen balról jobbra: Gobozy István eleve landi ügyvéd; Rieger nemzetiségi megfigyelő; Ft. Bátori József piarista tartományfőnök, Buffalo; Kováchy Gyula clevelandi felsőtörvényszéki biró; Király Imre az Amerikai Magyar Református Egye sülét pénztárnoka; Szántay Dezső, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke; Báchkai Béla az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára, az értekezlet előadója; Dulles külügyminiszter; Borshy Kerekes György, a Református Egyesület országos főtitkára; Dr. Molnár Kálmán, a Keleti Kerület diszelnöke; Dr. Szabó István clevelandi református lelkész; Dr. Újlaki Ferenc az AMRE prszágos elnö ke; Msgr. Köller Endre pápai prelátus, Cleveland és Dr. Kerekes Tibor, a Georgetown University taná ra, az Amerikai Magyar Katolikus Liga washingtoni képviselője. Szovjetben is, még pedig nagy! . . .)’ Folyik az uj magyar szabadságharc. S ezek a hősök, a tankokkal, hadigépekkel szemben kézipuskával, szinte puszta kézzel harcot felvevő magyarok az egész világ bámulatát és tiszteletét magukra vonták. Szerte a világon mindenütt szimpátia-megnyilvánitásokkal tüntetnek a szabadság-szerető népek a magyar mellett. És segít mindenki ahogy tud. Vér, gyógyszer, kötszer, élelmiszer özönlik Magyarországra nyugati határain át . . . segítség a felkelőknek, szabadság-harcosoknak . Az American Committee for Cultural Freedom nevű szervezet felhívással fordult az ország népéhez, hogy csütörtökön, november 1-én d. e. 11:30-. kor tartsanak'kétperces néma szünetet mindenütt az elesett magyar hősök és az élő hős harcosokról való megemlékezésképen. Ezt a tervet nagyon sokan magukévá tették. * >*,: % A világ minden részében, ahol csak magyarok élnek, tiltakozó-gyűléseket, gyütő-mozgalmakat kezdett a magyar ság. És mindén lehető módon segítségére igyekszik sietni óhazai véreinek. New York, New Jersey, Pennsylvania magyarsága is megmozdult és csaknem minden városban gyűjtés indult meg. Táviratok, rezoluciók özöne árasztja el máris az Egyesült Államok elnökének íróasztalát, ami a magyaroktól jön mindenfelől. Lerázza bilincseit a magyar s nekünk, valamennyiünknek segítenünk kell ebben . . . ahogy csak tudunk! MAGYAROK, SEGÍTSETEK! A volt magyar katonák woodbridgei és amboyi veterán-csoportja azzal a felhívással fordul a magyarsághoz, hogy segítsük anyagiakkal és vór&dománnyal a szülőhazánkban hősiesen harcoló szabadságharcosokat és hozzátartozóikat. Pénzadományokat és vér-felajánlásokat Wpodbridgen az Amboy Ave. 301 szám alatti Krupanich borbélyüzletben Mr. Herceg vesz át, Perth Amboyban pedig a Smith St. 276 szám alatti Cem tral Beef Co.-nál Mr Schmidt. Nagyobb összegeket Money Orderen Tölgyessy-Emmer Lászlóhoz lehet küldeni, kinek cime: 59 Cutters Lane, Woodbridge. Minden adományt nyugtázni fognak. Gerőt kirúgták... A világ érdeklődésének homlokterébe került magyar forradalom következménye: Gérő Ernőt, Rákosi után a mai Magyarország leggyülöltebb személyét leváltották, s helyébe Kádár János, a “titoista” -Rajkbarát, évekig börtönben tartott volt belügyminiszter került, aki Rákosi bukása óta Gerőnek első helyettese volt. BÉKY ZOLTÁN FŐESPERES TÁVIRATA EISENHOWERHEZ, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKÉHEZ Elnök Ur! A vezetésem alatt álló Független Amerikai Magyar Református Egyház egész közösségének és hiszem, hogy 100 és 100 ezer magyar származású amerikai polgárnak a nevében fordulok önhöz és kérem, az Isten nevében tegyen meg mindent a mi magyar testvéreink érdekében, akik most élet-halál harcot vívnak szabadságukért a zsarnoksággal szemben. A mi fiaink nemcsak a mi, hanem a népek szabadságáért és függetlenségéért ontották vérüket és haltak meg. Mégis népek kerültek a zsarnokság kegyetlen jármába. Ma egy szabadságszerető nép Magyarországon felkelt és vérét ontja á történelem legkegyetlenebb zsarnokságával a kommunista orosz hatalommal szemben. A békeszerződésben Amerika felelősséget vállalt a magyar nép szabadságáért s felelősséget' vállaltunk, hogy az orosz hadsereg ki fog takarodni a magyar földről. Világ szabadságszerető népei előtt a becsületünk forog kockán, ha most tétlenül nézzük egy szabadságszerető népnek a kiirtását. Annál az óriási hatalomnál fogva, melyet az Úristen és a nép az ön kezébe adott, könyörgünk önnek, tegyen meg mindent a szabadságért küzdő magyar népnek a megmentéséért. Ön, aki megtudta állítani a háborút Koreában, Indo Kínában, Formozánál, hisszuk, hogy a nyugati civilizációért annyit vérzett és szenvedett magyar nép számára is biztosítani fogja azt a szabadságot, amit békeszerződésekben Amerika vállalt. Az egyetemes emberiségért, a népek szabadságáért és Amerika jólétéért folytatott nemes munkájában életére, egészségére a jó Isten áldását kérem. BÉKY ZOLTÁN, főesperes.
